Téma: SÖPREDÉK 1919 III. rész
|
kaleb |
Válasz | 2006. augusztus 07. 23:33 | Sorszám: 197 |
Hagyd már abba a szemforgatást. Nem szorulunk rá a tanácsaidra. Egyszerűbb ha magadbaszálsz, és abbahagyod ezt az ostoba propagandát, és inkább megpróbálod megérteni, mi is történt akkor. (Meg máskor.) Egyébként soha sem fogsz meggyőzni, hogy a hazát védeni helytelen, a honvédő terveket az ellenséghez eljuttatni, vagy a területrabló ellenséggel együttműködni meg helyes. Ne is fáradj vele.
|
|
|
szalonna |
Válasz | 2006. augusztus 07. 19:58 | Sorszám: 196 |
Nem sokkal ez előtt történt, hogy a kassai városházán gyűléseztek a vörös vezetők, a nagyteremben talán éppen a dicsőséges Szlovák tanácsköztársaság ügyeit tárgyalták, nyitott ablakok mellett. A városban volt éppen a frontról hazatért Diczfalussy Ferenc, aki egy szakaszvezetőjével a városháza előtti térre kihúzott egy kis tábori tarackot, azt megtöltötték, és a szakaszvezető egy lövéssel lelőtte a tanácsterem csillárját az ablakon keresztül. Ezzel vége is lett volna a helybeli vörösuralomnak, mert a tanács szétszaladt, azt hitték, megjött a nemzeti hadsereg,. De persze nem jött meg, rövid idő mulva viszont megérkezett Kún Béla rendet csinálni. Diczfalussyt elfogták, és fel is lógatták volna, de felesége a családi ékszerek árán kiváltotta. Diczfalussy így megmenekült, szülővárosában, Szegeden volt zászlóaljparancsnok, majd a háború utáni koalíciós időkben szegedi rendőrség parancsnoka lett. Nem tudom, mi lett vele. Fia viszont világhírű orvos lett, Svédországban élt.
|
|
|
mavo |
Válasz | 2006. augusztus 07. 18:56 | Sorszám: 195 |
Lassan lekophatnál rólam.
|
|
|
bihari_panorama |
Válasz | 2006. augusztus 07. 18:04 | Sorszám: 194 |
* Kóhnbélád semmiféle magyar területet nem védett. A magyar nem szerepelt a fogalomtárában, mint ahogy ti, mai utódai is kiírtani szeretnétek. A hazavédő nimbuszt, amit hazudni szeretnétek neki, had cáfolja maga Kunbéla kassai beszéde: 1919. június 10. kedd
Vecsey Zoltán korabeli kassai író-újságíró ilyennek látta Kun Bélát a városháza közgyűléstermének erkélyén: Délelőtt 11 órakor megkezdődött az ünnepi nagygyűlés a Városháza előtti téren, melyet zsúfolásig megtöltött Kassa naív népe. Azt hitték magyar ember akar hozzájuk szólni(...) ...) Most várakozásteljes csend, mindenki érezte, hogy következik a nagy attrakció. Kun Béla lépett Garbai helyébe, az erkélyen elhelyezkedett újságírók egyszerre közelebb nyomakodtak és a népbiztos igyekezett úgy elhelyezkedni az újságírók karéjában, hogy egyetlen szava se vesszen el. Két öklét a vasrácsra támasztotta, törzsével kidőlt a tömeg felé és a várakozásteljes csöndben megszólalt: - Proletárok! Nem volt ebben a hangban semmi szín, semmi szónoki erő. Rekedtes, hétköznapi hang, amely nem tribünre termett, amely nem tudott gyújtani, lelkesíteni, legfeljebb érvelni. (306) A megszólítás után, hatásvadászó nagyobb szünet. (mint Lopcsány) Majd a jobb kar íves gesztusra lendül: - Ugye, hogy szép, ugye, hogy jó ez a proletárdiktatúra? Szónoki kérdés, amelyre nem szokás felelni, de a szónok lélegzetvételre mégis megáll és éljenzés formájában várja az elismerést, a helyeslést... A szónoklat szövegét Bihari Mihály gyorsíró jegyezte le. Az ő gyorsírásos jegyzete alapján fogalmazták később a marxista párttörténészek az alábbi szövegváltozatot: Kun Béla beszéde Kassa felszabadulási ünnepségén. „Ugye, elvtársak, jó ez a proletárdiktatúra? Bár még bele se kóstoltatok, de meg fogjátok látni, milyen szép, milyen jó és milyen érthető ez a proletárdiktatúra... Ez egyszerű valami. Ezelőtt elnyomtak minket; a dolgozókat azért, hogy jólétben éljen a kisebbség és örökre biztosítsa az elnyomást, a kizsákmányolást. Most elnyomjuk őket, elnyomjuk a burzsoáziát, kisajátítjuk a kisajátítókat. Nekünk mindegy, hogy dolgozó proletártestvérünk minő nyelven beszél, nekünk csak egy ellenségünk van, a burzsoázia. Akármilyen nyelven beszél is. Mi... békességgel, szeretettel fogjuk megvalósítani... a tanácsok nemzetközi köztársaságát. Ez a nemzetközi köztársaság a mi célunk,- ezt éljenezzük forradalmi lelkesedéssel!" Szegény kassaiak, nem erre számítottak! (Igazi 6 perces beszéd volt.)
|
|
|
Bátky János |
Válasz | 2006. augusztus 07. 17:48 | Sorszám: 193 |
mavo, nem minden relatív. Csak ha azzá teszed.
|
|
bihari_panorama |
Válasz | 2006. augusztus 07. 17:38 | Sorszám: 192 |
* Jónéhány 133 napos dicsőségpárti igyekszik ma is kohnbéla diktatúráját tisztára mosni. Az alábbiakat szokták felhozni: a) kohnbéláék szerintük dicsőn harcoltak Trianon ellen. Ez nem igaz. Kohn Béla a világforradalomért harcolt, a visszafoglalt felvidéki területeken pl. megalapította a Szlovák Tanácsköztársaság nevű bábképződményt. Semmiféle nemzeti céljaik nem voltak. A nemzeti jelképeket is betiltották. Budapesti bolsevik szemétdombja megtartásáért kohnbéla április 30-án diplomáciai jegyzékben szabályosan, hivatalosan lemondott Magyarország kétharmadáról: "Ismételten ünnepélyesen kijelentettük, hogy nem állunk a területi integritás elve alapján, és most közvetlenül is az önök tudomására hozzuk, hogy fenntartás nélkül elismerjük az Önök összes területi-nemzeti követeléseit. " A vöröshadsereghez kezdetben valóban sokan csatlakoztak a honvédelem reményében, de Kohnék rendelkezései nyomán, -látva a nemzetellenes politikájukat-, ezek többsége leszerelt, lemondott. Közöttük Stromfeld Aurél is. b) Horthy nem harcolt az "ellenséggel" -érvelnek a bolsik. Horthynak nem voltak sem katonai, sem kormányzati eszközei, amelyekkel bárki ellen szervezett harcot folytathatott volna. Horthy 1919-ben semmilyen hatalommal nem rendelkezett. Még budapesti bevonulását is csak úgy tudta megszervezni, hogy politikai ellenfele, a legitimista Lehár nyugat-magyarországi katonáit kölcsönözte. c) Fő érvük szokott még lenni, hogy a "forradalmi változások" a polgári értelmiség legjavának, Móricznak, Babitsnak, Márainak, Szabó Dezsőnek, sőt Krúdynak és sok magyar hazafinak a vonzalmát bírták." Ez viszont tény. Az értelmiség valóban jogos változásokat sürgetett, és sajnos legtöbbjüknek eleinte nem volt fogalma a proletárdiktatúra mibenlétéről, gyilkos, nemzetellenes ténykedéséről. Eleinte például Kosztolányi is győzködni próbálta volt-újságírótársát, Kohn Bélát, és csak akkor nyílt ki a szeme, mikor az egy magánaudiencián kivégzéssel fenyegette meg még őt is. Tehát az értelmiség félrevezetését nem lehet pozitivumnak beállítani. d) A bolsik szivesen említik a román-magyar perszonálúnió tervét is. Ezt nem Horthy, hanem a vele szembenálló legitimisták próbálták felvetni, de sem magyar, sem román oldalon nem volt támogatása, a nagyhatalmak is elzárkóztak az ötlettől, amely így a magánbeszélgetések szintjén maradt. e)A Horthy-ellenes uszításokra reagálva: Horthy reálpolitikus volt, aki Magyarország teljesen vesztett helyzetéből indulva, egy vesztes háború és a vörös diktatúra, polgárháború és teljes káosz után, -amit ráadásul a kisantant szomszédok felkoncolásra, az ország kétharmadának elrablására használtak-, hozott létre egy stabil autokratikus rendszert, amely 25 évig - a német megszállásig - még politikai ellenfeleinek a biztonságát is garantálta. Joggal nevezhető harmadik honalapítónak, hiszen egy tatárjárásból építette újjá Magyarországot. Ezzel együtt sokszor meg kellett alkudnia különféle szélsőséges erőkkel, tehát a parttalan rehabilitáció még engem is gondolkodóba ejtene. Azzal együtt, hogy kormányzása alatt Trianon és a gazdasági válság dacára talpraállt az ország, és az etnikai határok koncepciójának elfogadtatása révén Magyarország pusztán diplomáciai eszközökkel vissza tudott szerezni magyarlakta területeket. A probléma tehát nem Horthy személye, hanem az általa kényszerből eltűrt, őt magát is nagyrészt ellenségként szemlélő jobboldali szélsőségesekben van. Az a tény, hogy Horthyt képtelen vádakkal illetik, joggal vált ki tiltakozást, de a bolsi gyalázkodás határozott elutasítása nem tekinthető a Horthy személyével való teljes egyetértésnek. A lényeg az, hogy a dolgokat ne balos korlátoltsággal, vagy a mai elveink alapján próbáljuk meg- és elítélni, hanem a kor gondolatai alapján. Horthy gondolatai és politikája igen közel álltak Churchill elveihez. Magyarország az akkori Európa demokratikus országai közé tartozott. *
|
|
|
Bátky János |
Válasz | 2006. augusztus 07. 17:32 | Sorszám: 191 |
Az országvédelemmel igencsak eltértek a topiktól. Mintha ez lett volna a bolsevikok fő célja. HAHA. A fő cél a világforradalom volt. Á la Lenin. A többi duma. Az eszköz pedig: a bolsevista orosz forradalom teljes eszköztára. A motoros sapkától a terrorig. Minden. 1945 után pedig a sztalinizmus szolgai meghonosítása, alárendelve ennek mindent. Az 1919-es túlélő mágusok vezetésével. Ha nem igaz, bátran kövezzetek meg. És még valami. Ha Ságvári túléli a háborút, vajon lehetett volna Rákosi nagyfőnök? Milyen világ jött volna?
|
|
|
mavo |
Válasz | 2006. augusztus 07. 17:18 | Sorszám: 190 |
Az lehet, de azzal még mindig magyar területeket védtek ...
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. augusztus 07. 17:15 | Sorszám: 189 |
A Kassa irányába való támadás egyik célja az volt, hogy megállítsák a csehek kelet felé való nyomulását. Teljesen felesleges lett volna Verecke irányába gyalogolni, amikor a csehek mögéjük kerülhettek volna.
|
|
|
mavo |
Válasz | 2006. augusztus 07. 17:10 | Sorszám: 188 |
„Kárpátalja akkor még nem létezett.” Nocsak, utólag rakta oda az Úristen? Kit érdekel, hogy nem úgy hívták? Egyébként meg persze, ez is egy lehetséges megoldás, de hogy végeredményben elvoltak a határon egy darabig, az tény.
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. augusztus 07. 17:06 | Sorszám: 187 |
Jujj!!! Kárpátalja akkor még nem létezett. A Kassa-Eperjes-Bártfa vonalon történő támadás teljesen logikus volt. Nézzél már rá egy térképre!
|
|
|
mavo |
Válasz | 2006. augusztus 07. 17:03 | Sorszám: 186 |
Bocs, erre az idióta fröcsögésre csak egy válasz létezik: hülye.
|
|
|
bihari_panorama |
Válasz | 2006. augusztus 07. 16:52 | Sorszám: 185 |
Én nem zsidónak tartalak, hanem bolsinak! Ezt is csak a hazudozásaiddal, mellettük való végső harcoddal vívtad ki.Utálom a történelemhamisítókat! Ahogy letagadjátok, mosdatjátok csaknem 100 éves gyilkos, hazaáruló szerepeteket a magyar történelemben! Talán fel kellene néznünk a kohnbéla-, samuelly-, rákosi-, kádárféle orrgyilkosokra? Mert elvárnátok a saját hamis, hazug életetek csodálását?
|
|
|
mavo |
Válasz | 2006. augusztus 07. 16:49 | Sorszám: 184 |
A Felvidék irányába ez nehéz lett volna, ahhoz inkább Kárpátalja felé kellett volna kapirgálni ... szerintem. A többiben nagyjából egyetértünk, abban is, hogy a fehérteror bűnei (részben éppen a 40 éves komcsi oktatás múlttörlő hatása miatt) nehezen megítélhetőek. A hol hős hol áruló szimptóma pedig nem mai probléma ...
|
|
|
daleth |
Válasz | 2006. augusztus 07. 16:40 | Sorszám: 183 |
1. tőlem... Ha jól emlékszem ált.isk tanulmányaimra, még az előző évezerdből, akkor a felvidéki hadjáratnak egyik bevallott célja volt a szovjettel való kapcsolatfelvétel, ami a fehérek sikerei miatt kútba esett - volt is egy ilyen plakát. ez nem befolyásolja az egyszerű vörösben harcoló katonák érdemeit, akik nem a szovjetért és a kapcsolatfelvételért, hanem a Felvidékért harcoltak. 2. Szerintem nem ezt jelenti, hanem azt, hogy a baloldaliak azzal tagadják a kommunisták bűnösségét, hogy törvénytelenül végezték ki őket a fehérek, vagy azt, hogy a nyilasokat, vagy a nünbergi vádlottakat azért tartják ártatlannak, mert egyértelműen justismord volt az elítélésük. Mindkét esetben szerintem jobb lett volna, ha támadhatatlan jogi eljárással vonják felelősségre őket. A fehérterror bűnöseit szerintem nehéz egyértelműen megítélni. Ha jól tudom, volt közöttük, aki később a németek ellen harcolt, ugyanazért, amiért korábban a kommunisták ellen. egyszer hősnek tekintjük őket, máskor pedig bűnösnek?
|
|
|
mavo |
Válasz | 2006. augusztus 07. 16:39 | Sorszám: 182 |
Tudod, az lenne a nulla szint, hogy nem tartasz zsidónak, csak azért, mert nem értek egyet a faszságaiddal ... ... a kormánytól leakasztott pénzek irányába elszellentett rágalmaidról nem is beszélve ...
|
|
|
mavo |
Válasz | 2006. augusztus 07. 16:37 | Sorszám: 181 |
Én speciel az Írói Direktóriumra céloztam, már ha el lehet ismerni, mint létező testületet, mert ugye a Spenótra kell hivatkozzak ez ügyben. „A szakszervezettel párhuzamosan, de mint kinevezett állami irányítószerv működött az Írói Direktórium – mai szóval: végrehajtóbizottság – és az Írói Választmány; mindkettő irányítása azonban ezekben a szervekben is az írók kezében volt. Az Írói Direktórium és a Választmány, valamint a Szakszervezet vezetőségének személyi összetétele biztosította, hogy az irodalmi élet irányítása a haladó magyar irodalom különböző csoportjai és irányzatai legjobb képviselőinek a kezében legyen; így jött létre a vezetésben is a haladó irodalom nemzeti egysége. E vezető szervekben találkoztak a modern polgári irodalom, a volt Vörösmarty Akadémia és a munkásirodalom, a kommunista és más szocialista írócsoport legjelentősebb képviselői. A tizenegy tagú írói direktórium hét tagja a volt Vörösmarty Akadémiához tartozott: Babits Mihály, Barta Lajos, Biró Lajos, Kassák Lajos, Móricz Zsigmond, Révész Béla és Szini Gyula, – kívülük Balázs Béla, Komját Aladár és Osvát Ernő (a Direktórium elnöke), hivatalból pedig Lukács György népbiztos vett részt a Direktórium munkájában.” Gondolom, Babits, és Móricz lehettek a díszzsidók ebben a direktóriumban. Az Írói Választmányban meg mondjuk Gárdonyi.
|
|
|
bihari_panorama |
Válasz | 2006. augusztus 07. 16:36 | Sorszám: 180 |
Többször javallottam kalebnek is, neked is, hogy legyetek becsületes zsidók, változzatok meg! Ha bolsizsidóként hőzöngtök, felvállaljátok a gyilkos, magyarellenes örökséget, - hiába nyertek ideig-óráig posztot, pénzt az ilyen lopcsányfajtáktól, csak a megvetés lehet a sorsotok. Írtózni fog tőletek a környezetetek is.
|
|
|
mavo |
Válasz | 2006. augusztus 07. 16:32 | Sorszám: 179 |
26. Hadd ne ismételgessem magamat.
|
|
|
bihari_panorama |
Válasz | 2006. augusztus 07. 16:23 | Sorszám: 178 |
* Nagy kereszt a becsületes zsidókon a bolsizsidók gazemberségei miatti egybemosás, leegyszerűsítő elítélés. Biztos vagyok benne, hogy a becsületes, emberséges zsidók nagy többségben voltak 1919-ben is, mint ahogy ma is. [b]Szörnyűséget tett és tesz ma is a zsidó néppel ez a világmegváltó-világforradalmár, erőszakos, izgága, gyűlölködő, hataloméhes rétegük; -sokat kellett és kell elszenvedni miattuk a becsületes részüknek! Ezért hangsűlyozom mindíg az éles cezúrát a bolsizsidók és zsidók között! Élesen meg kell különböztetni őket egymástól, mint ahogy a nácikat is a németektől, vagy a bolsimagyarokat is a magyaroktól! *
|
|
|
Bátky János |
Válasz | 2006. augusztus 07. 15:50 | Sorszám: 177 |
161 és 166 nem igaz, ugye?
|
|
|
Bátky János |
Válasz | 2006. augusztus 07. 15:49 | Sorszám: 176 |
1 direktóriumról tudok, népbiztosokkal és helyetteseikkel. Ha relativizálsz, kollektivizálsz, akkor a magyar nép bűnös nép.
|
|
|
mavo |
Válasz | 2006. augusztus 07. 15:42 | Sorszám: 175 |
Ó, a direktórium névsora ... melyik direktóriumé, mert volt például oktatási is, ha jól emlékszem, aminek igen érdekes zsidók dolgoztak, később meg is kapták a magukét ...
|
|
|
mavo |
Válasz | 2006. augusztus 07. 15:41 | Sorszám: 174 |
„1. védték, de aztán fel is adták. Más kérdés az indíttatás, de erről most ne beszéljünk.” Miért ne? 2. „később a túlkapásokba és a jogi hibákba bele tudtak kapaszkodni az ellenérdekeltek” Belekapaszkodni? Az ugye azt jelenti, mondvacsinált ürügyek alapján belekötni. Szegény, ártalan Prónayék ...
|
|
|
Bátky János |
Válasz | 2006. augusztus 07. 15:40 | Sorszám: 173 |
Szomorúan olvastam, hogy a budapesti tök ártatlan zsidó polgárok ezrével keresztelkedtek ki, mert féltek a kommunisták miatti későbbi megtorlásoktól. Ez mégis mond valamit.
|
|
|
|