Gondola főoldal | beállítások | regisztráció | keresés | GYIK | fórum főoldal | moderáció
  előző téma   következő téma
»  gondola Fórum   » Közélet   » SÖPREDÉK 1919 III. rész (3. oldal)

 
A téma oldalai: 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  23  24  25  26  27  28  29  30  31 
 
Fórumunkon a regisztráció szünetel
Téma: SÖPREDÉK 1919 III. rész
kalota
  Válasz | 2009. április 07. 06:08 | Sorszám: 772
*

1919. augusztus 4. hétfő


Clemenceau az antant és a párizsi békekonferencia nevében szavakban helytelenítette, hogy a románok megszállják Budapestet, de ténylegesen szemet hunyt felette.


Schnetzer Ferenc magyar tábornok egy küldöttség élén fölkereste a főváros határában várakozó román hadsereg főparancsnokságát, s előadták kérésüket, hogy vonuljanak be Budapestre, mert ott még mindig a bolsevikok uralkodnak.

Mardarescu román főparancsnok kegyesen teljesítette Schnetzer tábornok kérését. Egy percet sem vesztegetve elrendelte a további előnyomulást.

Délután négy órakor tették a lábukat az első román katonák a magyar főváros kövezetére és az Alföld felől özönlő tarka-barka sereg délután hat órakor már átmasírozott a Duna hídjain Budára.

*

Frakk
  Válasz | 2009. április 06. 21:14 | Sorszám: 771
Poénkodni talán itt kellene. http://href.hu/x/8otb
miklós bácsi
  Válasz | 2009. április 06. 20:20 | Sorszám: 770
Az alak a koczkás ruhában személyesen Sherlock Holmes lehet, az utolsó kép pedig a Roswelleben talált idegen boncolásán készülhetett.
kalota
  Válasz | 2009. április 06. 18:29 | Sorszám: 769
*


1919. augusztus 4. hétfő


Amikor Szamuely Tibor eleve megtervezte, hogy tömegesen olt ki emberéleteket, mint Szolnokon, Kapuváron, Csornán és Kalocsa környékén, akkor a saját leninfiúin kivül erősítést is rendelt magához Korvin Ottó és Cserny József terroristái közül.

Ezek a Batthyány palotából, a Mozdony utcai tanítónőképzőből, a Trefort utcai gimnáziumból és a „fix-őrségtől" kölcsönzött Lenin-fiúk teljes összhangban működtek együtt a gyilkosságokban a különvonat legénységével.

Névsoruk:

Bartalos István, Bonyháti Tibor,
Csomor Gábor, Csorba Péter,
Dögei Imre, Groó Géza,
Holtzmann Lipót, Kakas József,
Kuszkó József, Lőscher Márton,
Miákovics Ferenc,Pergovácz Károly,
Pervanger Mihály,Pintér (?),
Simits (?), Steier Aladár,
Steiger János, Verszk Vilmos


*

kalota
  Válasz | 2009. április 05. 10:54 | Sorszám: 768


kalota
  Válasz | 2009. április 05. 10:30 | Sorszám: 767


A kezdet és a vég




kalota
  Válasz | 2009. április 05. 10:06 | Sorszám: 766
*

1919. augusztus 4. hétfő


A Teréz körúti Batthyány palotába magát befészkelő Cserny különítmény tagjai május elseje óta nevezték magukat Lenin-fiúknak.


Ezt megelőzően közülük válogatta ki Samuely a különvonata legénységét, amelynek összetétele változott, de a „kemény mag", a Samuely utasításait habozás nélkül teljesítők csoportja állandó maradt.

Nevüket maga Szamuelyné Szilágyi Jolán gyűjtötte össze 1945 után azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy hősöknek állít emléket.

Miután Samuely elmenekült Budapestről három testőrével, különvonatának állandó lakói szerte menekültek a mozgó körletnek számító szerelvényről, amely a Nyugati pályaudvaron vesztegelt a vörös diktatúra bukásának óráiban.


A különvonat harmincnégy állandó lakójának névsora:

Babultra Engelbert,Braun Mór,
Berényi László, Dékány István,
Gábor Antal, Gáspár József,
Gerlei Géza, Hefter Mihály,
Huber Béla, Jablonszky Maim,
Jónás Gyula, Kámán József,
Kerekes (Kohn)Árpád,Knechtl Gyula,
Kovács Gyula, Kovács Lajos,
Köves János, Krajcsovics József,
Leviritz Árpád, London Béla,
Lőbl Mór, Lőwinger Károly,
Lukács László, Major József,
Mann József, Ma Miksa,
Oswald József, Pap Géza,
Pálinkás István,Schőn Gábor,
Sturcz Károly, Szamuely László,
Szabó József, Uraszov Vlagyimir.


*

kalota
  Válasz | 2009. április 04. 19:26 | Sorszám: 765

1919. április 4. péntek


A Népszava naptárából:

„A nap kel 5 óra 36 perckor, nyugszik este 6 óra 31 perckor.
Böhm Vilmos szocializálási népbiztos fogad délelőtt 11-től 1-ig.
Kun Béla külügyi népbiztos fogad délben 12-1-ig.
Bokányi Dezső munkaügyi és népjóléti népbiztos fogad délelőtt 11-2-ig.”


***


„PARANCS!

Átvesszük a Forradalmi Vörös Hadsereg szervezését és vezetését. Föladatunknak minden poklon, akadályon keresztül meg akarunk és meg fogunk felelni.

Rendet, fegyelmet, engedelmességet követelünk a Vörös Hadsereg minden katonájától. Akarjuk, hogy a Vörös Hadsereg, a proletárok osztályhadserege hatalmas, roppant pörölye legyen a proletáruralomnak. Aki a Vörös Hadsereg egysége, rendje, fegyelme ellen emeli kezét, az árulója a Tanácsköztársaságnak, bitang árulója a nemzetközi proletárforradalom ügyének.

Meghódítottuk a hatalmat. A munkás-, paraszt és földműves szegényeké a föld, a bánya, a ház. A vöröskatonák kötelessége megvédeni a proletárság uralmát. A mi parancsunk nem imperialista rablás mészárszékére küld benneteket. Nem a tőkések kizsákmányoló rendjét védi. A mi parancsunk csak a proletárság célját szolgálja. Minden parancsunk a nemzetközi proletariátus parancsa.

A felelősség a miénk. A munkások és földművesszegények tanácsai országos kongresszusa előtt mi is számolunk minden cselekedetünkért, parancsunkért. A rendbontókra, árulókra - akik a burzsoázia és a leselkedő imperializmus ügyét szolgálják -, kíméletlenül sújtunk le.

Megparancsoljuk tehát, hogy a Vörös Hadsereg minden katonája fegyelemben, rendben kövesse minden intézkedésünket, rendeletünket.

Kun Béla s.k., Böhm Vilmos s.k. Szántó Béla s.k., Fiedler Rezső s.k., Haubrich József s.k.”
(62)

*

kalota
  Válasz | 2009. április 04. 09:37 | Sorszám: 764

1919. augusztus 4. hétfő

Haubrich József, aki ezen a napon szüntette meg Budapesten a vörösőrséget és visszahelyezte jogaiba a régi rendőrséget, az alábbi táviratot kapta:

„Szombathely, aug. 4. 15/30

Cserny József és Papp Sándor állítólagos vörösőrségi nyomozók Nebel József és Weisz Samu sofőrökkel autón Körmenden feltartóztattak.

Nevezetteknél többféle igazolvány és irat van, 8 pisztoly, 37 darab kézigránát, továbbá 124.000 korona kékpénz és értékes ékszer. Állításuk szerint Budapestről jöttek, Haubrich hadügyminiszter engedélyezte nekik a szabadságot és ő adta az autót. Gyanú merült fel, hogy az autóval és pénzzel ki akarnak szökni Ausztriába.

Kérek utasítást, mi történjen velük? Terheli-e őket bűncselekmény?

Szombathelyi IV. sz. vörösőr kerületi parancsnokság"


* * *


Haubrich intézkedett, hogy Csernyéket tartsák fogva és erősen vigyázzanak rájuk.

Ugyanakkor Sopronban szabadon engedték Kovács Lajos (Holemann Lipót) Tablon Max (Jablonszky Maxim) és Dékány István Lenin-fiúkat. Az intézkedéshez nem fűztek semmi indoklást.

A magyarázat azonban az, hogy a Peidl-kormány direkt hivatalban hagyta a vörös vádbiztosságot, hogy az üldözés helyett most a bolsevikok meneküléséhez nyújtson segédkezet.

Szamuely három legbizalmasabb testőre azonban csak Győrig jutott el. Ott felismerték őket, s mindhármukat ismét letartóztatták, immár végérvényesen.

*

miklós bácsi
  Válasz | 2009. március 29. 20:30 | Sorszám: 763
habozás nélkül keresztül lőtte.

Nem xarakodott, határozott volt az biztos. Aki kardot(pisztolyt) ránt, az kard által is vész el ... Ez úgy látszik fokozottan vonatkozik az Isten szolgáira.
papirrepulo
  Válasz | 2009. március 29. 05:37 | Sorszám: 762
*

Lámpaernyő Mária láncbagózással gondosan cserzett arcbőrét akkor is kímélni kell a pofozástól, ha leveri a Hollán-emléktáblát a Lánchídról és jogosnak, - Ferije példaképének nyilvánítja kónbéla leninfiúinak gyilkosságait.

Mert mit ér a bőr az arcán, (sőt az egész lunyva), ha nem tudja teljesíteni felajánlkozását és csupa lyuk lesz belőle a lámpaernyő?

*

Frakk
  Válasz | 2009. március 29. 03:27 | Sorszám: 761
Tönkretennék az Index fórumozói a Hollán-emléktáblát!

Kedves Index fórum! Ne feledjétek el, hogy néhányat azért már ismerünk közületek. Ilyen például a dagadt, rothadó fogú "macstappancsok éke" Seleanu, a nagypofájú zsidó "elefantkillah" vagy a kis nyüzüge buzi "patrona". Nem érdekel, ki az elkövető, ha a táblának baja esik, ezeket az ismert barátaitokat fogjuk felkeresni, és nyomorékra verni. Biztos vagyok benne, hogy abból a több százból, aki ott volt, és virágot hozott a mártírok emlékére, legalább néhány tucat szívesen rúgna az ocsmány fejeteken néhányat.
http://www.bombagyar.hu/index.php?post=2052

papirrepulo
  Válasz | 2009. március 25. 18:47 | Sorszám: 760
*

1919. augusztus 4. hétfő

Beszüntette működését az Írói Direktórium pénztára.[b]

Az egyetlen utolsó utalvány Leopold Iván nevére szólt, [b]1.500 koronával honorálták az „Út a szabad szerelem felé” című írását.


A három és fél hónapig működő bolsevik intézmény a diktatúra támogatását élvező 192 személy között összesen 670.818 korona 75 fillért osztott szét 243 tételben.

Nézzük azok névsorát, akik legalább tízezer koronányi támogatásban részesültek:

Móricz Zsigmond 61.875 korona
Barta Lajos 26.535 korona
Moly Tamás 26.480 korona
Szabó Dezső 26.250 korona
Nagy Lajos 24.290 korona
Zsoldos László 19.300 korona
Szini Gyula 18.750 korona
Boross László 14.750 korona
Schöpflin Aladár 13.295 korona
Déry Tibor 12.900 korona
Szép Ernő 12.750 korona
Berkes Imre 12.750 korona
Bán Ferenc 12.400 korona
Kassák Lajos 10.850 korona
Bodrogi Zsigmond 10.000 korona
Franyó Zoltán 10.000 korona.


* * *


Lovászpatonára támadtak a pápai vörös terroristák.

A feljelentő Újházi Gyula kalauzolta őket. Amint a faluba értek, erős lövöldözésbe kezdtek. Senki nem mozdulhatott a házakból. Újházi Gyula mutatta meg, honnan kit kell letartóztatni. A vörösök összesített célzással próbálták szétlőni a templomtornyon lengő nemzeti zászló rúdját, de nem sikerült. Föl kellett kapaszkodniuk a lobogóért, hogy eltávolítsák.

Rátörtek a paplakra, letartóztatni Nagy Jenő plébánost. Pisztollyal várta őket a plébános. Csak akkor tette le a fegyvert, amikor Mayer Lajos, huszonnégy éves győri asztalossegédből lett pápai terrorista megígérte neki, hogy egy ujjal sem bántalmazzák.

De abban a pillanatban, amikor a pap megvált a pisztolytól, Mayer Lajos habozás nélkül keresztül lőtte.


*

papirrepulo
  Válasz | 2009. március 24. 13:35 | Sorszám: 759
*

1919. augusztus 3. vasárnap


Vámosgyörkre visszavonuló vörös alakulat érkezett Weisz Béla parancsnokságával.

Lemálháztak, körletet foglaltak, amiből arra lehetett következtetni, hogy huzamosabb ideig Vámosgyörkön maradnak. A lakosság kérlelte, unszolta Szedmák Istvánt, a községvezetés régebbi tekintélyes tagját, hogy bírja rá a vöröseket szándékuk megváltoztatására.

Szedmák István engedett a közóhajnak, próbálta megértetni a vöröskatonákkal, hogy most, a diktatúra bukása után semmi értelme bevárni itt az előrenyomuló románokat és harcba bocsátkozni velük, mert feltartóztatni úgysem tudják őket, ellenben a védtelen és ártatlan vámosgyörkiekre bőszítik a támadókat.

Weisz Béla parancsnok egy szóval sem vitatkozott, hanem elővette pisztolyát és agyonlőtte Szedmák Istvánt.

* * *


A Veszprém megyei Lovászpatonán Nagy Jenő plébános vezetésével ünnepi felvonulást rendeztek az egész falu részvételével a vörös diktatúra bukásának örömére.
A plébános tanácsára nemzetiszínű lobogót tűztek a templomtorony ablakába.

Egy Ujházi Gyula nevezetű kommunista Pápára sietett, értesíteni az eseményről a vörös karhatalmat. Segítséget kért az általa veszedelmes ellenforradalmi lázadásnak mondott demonstráció megtorlására.
Kérését nem teljesíthették azonnal, mert a pápai vörös karhatalom másutt hajtott végre erőszakos cselekményt.


* * *


Éppen Homokbödöge volt a helyszíne a vörös pribékek fegyveres akciójának.
Itt is népi mulatságon ünnepelte a lakosság a bolsevista uralom megszűnését.

Weigl Manó huszonkilenc éves pápai terrorista vezér húsz embere élén a vigadozó falura támadt és minden felszólítás nélkül verni kezdték az imént még jókedvűen lármázó tömeget.
Mivel a férfiak védekeztek, Barcza Gyula földművest súlyosan megsebesítették, Csizmadia Gábor földművest agyonlőtték.


* * *


Eljutott a Zala megyei Alsózsidre is a diktatúra bukásának híre.

Nyomban összeverődött a falu népe és a direktóriumra támadt. A bosszút kívánókkal tartott és a direktórium ellen beszélt Németh János huszonkét éves építőmunkás is.

A direktórium tagjai bezárkóztak a községházára és onnan lövöldöztek.
Németh Jánost agyonlőtték. A halálesettől lecsendesült a nép és hazaszéledt.

*

kalota
  Válasz | 2009. március 23. 19:39 | Sorszám: 758


A dicsőséges kormányzótanács

papirrepulo
  Válasz | 2009. március 23. 17:06 | Sorszám: 757
Az emléktábla szerint április 22-én lőtték őket a Dunába Gyurcsányék ősei.

A Vörös Könyv 1919-ben 23-a van. De lehet, hogy éjfél előtt volt. Biztos utánanéztek, hogy mit írnak a táblára!

papirrepulo
  Válasz | 2009. március 23. 14:32 | Sorszám: 756

Március 21-én újra felavatták a Hollán-emléktáblát a Lánchídon.


Idős és ifj. Hollán Sándor államtitkárokat, - akik Hollán Ernőnek, az 1848-as szabadságharc hősének fia és unokája voltak, - a dicsőséges Lenin-fiúk gyilkolták meg 1919. április 23-án.

papirrepulo
  Válasz | 2009. március 23. 11:49 | Sorszám: 755
*

1919. augusztus 3. vasárnap


Budapesten sem Peyer Károly belügyminiszter, sem Haubrich József nem hitte el Szamuely halálhírét.

Ezért a Sopron megyei rendőrparancsnokság pótlólagosan megtáviratozta, hogy magyar részről kik voltak az azonosító tanúk: Roth Gyula és Varga Sándor vasúti forgalmi tisztviselők, Morvay pályafelügyelő, Reichardt Ferenc MÁV-üzemvezető - mindannyian számtalanszor kerültek kényszerű kapcsolatba Szamuelyvel, amikor az Sopron megyében tartózkodott különvonatával.


* * *


Böhm Vilmos, az ismét hamisítatlan szociáldemokrataként működő bécsi követ szívósan fáradozott azért, hogy további személyek kapjanak menedékjogot.

Ausztriai elvtársai helyeselték törekvését, de a neveket az antant képviselőinek is jóvá kellett hagyniuk. Gyors intézkedéssel összeállították és engedélyeztették a második listát.

Az újabb menedékes névsorban többek között három volt népbiztos is szerepelt: Bokányi Dezső, Kunfi Zsigmond és Rónai Zoltán.


* * *


A Pest megyei Üröm községben Leoff György negyvenkét éves kisparaszt, fanatikus kommunista nem volt hajlandó tudomásul venni, hogy megbukott a tanácsköztársaság.

Mint vöröskatona, önhatalmúlag szolgálatban maradt. Egyenruhásan, fegyveresen vigyázta az általa jónak tartott rendet.

Így érte tetten Pernász Károly falubeli szerszámlakatost, aki épp a telefonvezetéket szakította le. Leoff György úgy vélte, akár lopás, akár szabotázs, mindenképpen bűncselekmény.

Le akarta tartóztatni Pernászt, de az elszaladt.
„Állj vagy lövök!" - kiáltott utána Leoff.

S mert Pernász Károly nem állt meg, rá is lőtt. A menekülő szívét hátulról ütötte át a puskagolyó. Rögtön meghalt.

*

tiszavirág
  Válasz | 2009. március 22. 02:54 | Sorszám: 754
Bocs. Igazad van, csak a vastagbetűs részt olvastam.
papirrepulo
  Válasz | 2009. március 21. 09:14 | Sorszám: 753

Kár, hogy el se olvasod a ma délután 4 órára, a MEGEMLÉKEZÉSRE szóló meghívót.

Hollán Ernő hadmérnök, az 1919-ben meggyilkolt idős Hollán Sándor és ifj. Hollán Sándor apja, ill. nagyapja volt.


Hollán Ernő
(Szombathely, 1824. január 13. – Budapest, 1900. május 26.) hadmérnök, altábornagy, államtitkár, az MTA tagja, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet alapítója és első elnöke.

Pályafutása

A gimnáziumot szülővárosában végezte, majd 1839-ben a bécsi hadmérnöki akadémiába lépett, melynek csakhamar legjobb növendékei közé tartozott.

1844-ben hadnagy, 1846-ban főhadnagy lett a hadmérnöki karban. Lembergben állomásozott, mikor 1848. június 1-jén századosnak nevezték ki a kassai 9-ik honvéd zászlóaljhoz, majd „vörös sapkásaival” a vajdasági harctérre vezényelték.

Fehértemplomnál, majd Szenttamás ostrománál kitűnt vitézsége miatt Kossuth őrnaggyá és hadmérnöki főnökké nevezte ki Pétervárad várában. A vár erődítési munkálatainak köszönhetően, amely Hollán érdeme, egészen a szabadságharc bukásáig kitartott. A világosi fegyverletétel után a vár megadta magát, de a katonai becsületnek megfelelő feltételek alatt.

Hollán szülővárosába tért vissza, ahol csakhamar internálták és szoros felügyelet alá helyezték, majd bebörtönözték. Szabadulása után Bécsben talajjavítással kezdett foglalkozni, ekkor írta első művét, a Taglalati (analytikus) mértant, melynek alapján őt az akadémia tagjának választotta.

1854-ben megnősült.
Hollán korabeli társadalmi helyzetét és hírét jól jellemezte, hogy Derby akkori grófjának fia, Edward Stanley - a későbbi angol hadügyminiszter - egy másik angol főúr fiával együtt 1857-ben azért tartózkodott Szombathelyen, hogy Hollán hadtudományi oktatásában részesülhessen.


A Bach-rendszer bukása (1859) után politikai kérdésekkel is foglalkozni kezdett. Memorandumot dolgozott ki a szerinte szükséges intézkedésekről, mellyel megnyerte Széchenyi tetszését. Ezután a Döblingben tartózkodó «legnagyobb magyar» bizalmával és barátságával dicsekedhetett. Szintén nagy bizalmasa volt Deák Ferencnek is. 1860-ban Pestre jött, mint a Déli Vasut magyarországi főinspektora. Ekkor írta emlékiratát a magyarországi vasúti hálózatról, melyben a magyar vasuti politika elveit fejtette ki, ellenben az osztrák kormány Magyarország érdekeinek nem mindenben megfelelő eljárásával. (Megjelent a Budapesti Szemlében 1862).

A magyar mérnökök és építészek egyletének megalapítása, 1866. szintén az ő érdeme.

Az országgyűlésnek 1865-től tagja, mint a felsőőri kerület képviselője, és a Diák-párthoz tartozott.
Tagja volt a kiegyezést előkészítő 15-ös bizottságnak is, és ott különösen a hadügyi tárgyalásokban vett részt.
Az alkotmányos kormány kinevezésekor, 1867. febr. mint államtitkár lépett a közlekedési minisztériumba, gr. Mikó mellé.

Szakképzettsége és áldozatos tevékenysége kiválóan alkalmassá tették őt e nehéz állás betöltésére, midőn több évtizedes mulasztásokat rohamos haladással kellett helyrehozni.

Később sokat támadták, mert a körülbelül 4000 km-nyi vasút megépítése öt év alatt, 1875-ig nagyon megterhelte az államkincstárt. De a tények, -ha elfogulatlanul akarunk ítélni-, őt igazolják. A magyar vasuti építkezés rendszere nagyon jól át volt gondolva, hisz az Széchenyi munkáján és Hollán említett 1862. memorandumán alapult, melyhez az 1867-es miniszteri előterjesztés majdnem betü szerint ragaszkodott.

Bár az uj vonalak közt több nehéz, nagy munkát igénylő is volt, mint a Károlyváros-fiumei, Zólyom-ruttkai és a Nagyvárad-kolozsvári, de az átlagos költség mérföldenként nem volt nagyobb 900.000 frt-nál.
A garanciából 15 milliónyi évi teher hárult az államra, amit az akkor nagyon megsinylett, de másrészt nem lehet kétségbevonni, hogy csakis a vasutak ily rohamos fejlesztése tette lehetővé a magyar gazdaság későbbi rendkivüli fejlesztését.

Arról se feledkezhetünk meg, hogy a képviselők és választókerületeik igazi vasútépítési lázban szenvedtek, mindenki a maga portája elé követelte az állomást, és Hollánnak elég fáradtságába került a túlságos követelések elutasítása, sok ellenséget szerezve magának.

Különös érdem illeti meg őt a törökországi vasuti csatlakozás ügyében. A magyar vonalak csatlakozását ő vitte keresztül, egy a király elnöklete alatt tartott koronatanácsban, melyben Beust a boszniai, novii csatlakozás mellett foglalt állást. Más érdeme volt a külön vasuti igazgatóság szervezése, a szakerők csoportosítása az uj tehetségek nevelése.

1870-ben honvédelmi államtitkár lett Andrássy alatt, és két éven át Lónyay bukásáig maradt e poszton. Ez időre esik a honvédtisztek képzését lehetővé tevő 1871. VI. törvény hozása, majd a Ludovika Akadémia szervezése, és a honvédlovasság nyolc századdal való szaporítása. Az 1871. hadgyakorlatok alkalmával a király kifejezte legfelsőbb megelégedését és Andrássy honvédelmi minszternek ajánlotta Hollánt. Lónyay azonban magának tartotta fenn e tárcát.

1875-ben soron kívül tábornokká léptették elő, 1876-ban a székesfehérvári honvéd kerület parancsnoka. Ezzel parlamentáris munkásságának vége szakadt. 1881-ben altábornagy lett, 1886-ban vonult nyugalomba és tagja lett a főrendháznak, a legtöbb kérdésben a szabadelvű irányt támogatta.

Élénken részt vett a közéletben, mint a Magyar Tudományos Akadémia Hadtörténeti Bizottságának és a Millenniumi Kiállítás katonai szervezőcsoportjának elnöke.

Írásai

* Magyarország vasúthálózatának rendszere (Bécs, 1856)
* Magyarország forgalmi szükségletei… (Pest, 1864).

Emlékezete

* Budapest XIII. kerületében egy utca viseli nevét

Források [szerkesztés]

* Magyar műszaki alkotók. Bp.: Műszaki Könyvkiadó, 1964. 131-132.
* Hollán Ernő a Pallas Nagy Lexikonában
* Zika Klára: Hollán Ernő. In: Magyar Tudóslexikon 1997. 390-391.
* Hajós György: Hollán Ernő a katona, a mérnök, az államférfi. Bp.: Építésügyi Tájékoztatási Központ, 2006. 152 p.

* Hollán Ernő, az MTA Hadtudományi Bizottságának első elnöke, Hadtudomány, X. évfolyam, 1. szám, 2000 március


*

tiszavirág
  Válasz | 2009. március 21. 02:57 | Sorszám: 752
Vajon Ernőnek és Sándornak volt közük egymáshoz?
tiszavirág
  Válasz | 2009. március 21. 02:52 | Sorszám: 751
Miért nem a Hollán Ernő utcában tartják a megemlékezést? Ahol Schröder is felszólalt a múltkor?!
papirrepulo
  Válasz | 2009. március 20. 23:38 | Sorszám: 750

Tisztelettel meghívjuk mindazokat, akik egy szál virággal emlékeznének a bolsevizmus magyar áldozatairól.

2009. március 21.-én, szombaton a vörös terror 90. évfordulóján 16 órakor a Lánchíd Budai hídfőjénél (Clark Ádám tér) emléktáblát avatunk és megemlékezünk két nagyszerű magyar férfiról dr. Hollán Sándor ny. államtitkárról és fiáról ifj. dr. Hollán Sándorról, akiket a Dunába lőttek kommunista gyilkosaik.

Id. Hollán Sándor édesapja pedig az a dr. Hollán Ernő hadmérnök volt, aki tábornokként a 48/49-es szabadságharc alatt is Magyarországot védte, majd egyik alapítója vot a magyar vasutnak, ott találjuk a Magyar Tudományos Akadémia tagjai és intézetalapítói között, illetve az Országgyűlés Főrendi Háza soraiban.

A mai Magyarországon nem lehet olyan diktatúra, amely megtilthatja az emlékezést a kommunizmus ismert és számtalan névtelen áldozatára!

Köszönjük, ha méltóságteljes megjelenésükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy a jelenlegi Lenin-fiúk elgondolkodjanak azon, hogy a magyar nép nem felejti el azokat a bűnöket és gyilkosságokat, amelyeket elődeik követtek el magyar emberek ellen!

Kérjük, hogy aki megtiszteli jelenlétével a megemlékezést, egy szál virágot hozzon magával.

A Hollán-család leszármazottai

papirrepulo
  Válasz | 2009. március 20. 23:20 | Sorszám: 749


1919. április 23. szerda

Mivel a vörösterror túszlistáján szereplő többszáz személy számához képest Budapesten is csak kevés túszt sikerült letartóztatniuk, Cserny József sötétedés után újra útba indította a letartóztatásokat végző csoportokat.

A teherautókon közlekedő különítmények a következőkből álltak: Egy Cserny-különítményesből (Lenin-fiú), egy politikai nyomozóból, négy vörösőrből, valamint a teherautó vezetőjéből. Az eligazításkor hat-nyolc nevet és címet tartalmazó papírt adott át minden különítménynek Cserny József. Ilyen bizalmasa volt Lázár Andor Endre is, aki a legelszántabb terroristák közé tartozott a Batthyány-palotában.

Lázár Andor Endre mellé Sáska Jakabot rendelték politikai nyomozónak. A négy vörösőr között volt a szintén különítményes, de a Bandi-csoporthoz tartozó Mészáros Sándor.

Budára mentek a hideg széltől, esőtől zord estében. Lázár Andor Endre eleve harciasán viselkedett, s attól, hogy a névsorban szereplő első három személyt nem találták, egyre fenyegetőbbé vált.

A Pauler utca következett, ahol a két Hollán Sándor, apa és fia lakott.
Előbbi a belügyminisztérium nyugalmazott államtitkára volt, - utóbbi, a fiú, szintén államtitkár volt a Károlyi-forradalomig.

Rá különösen haragudott Lázár:
„Ennek most befűtök. Amikor behívtak katonának, elutasította a felmentési kérelmemet“ - mondta a többieknek.

Mindkét Hollánt letartóztatták és feldobálták őket a teherautóra. Hason kellett feküdniük a vizes platón, hogy a vörösök kényelmesebben vigyázhassanak rájuk. Az út további részén letartóztatott Karátsonyi Lajos államtitkárt és Szlavek Ferenc kúriai bírót ugyanígy hasonfekvésre kényszerítették.

Budáról visszatérőben a Lánchíd budai hídfője előtt Lázár Andor Endre ráparancsolt Berdon Rudolf gépkocsivezetőre, hogy álljon meg.

Leszállította a teherautóról a két Hollánt. Maga mellé rendelte Sáska Jakab detektívet, miközben a Bandi-különítményes Mészáros Sándor szólítás nélkül is mellette termett. Lázár Andor Endre utasította a sofőrt, hogy menjen tovább és a pesti hídfőnél várakozzon. Majd megparancsolta szótlan foglyainak, hogy menjenek le a Duna-partra s odalent álljanak a mederszéli partfal peremére.

De nem juthattak le, mert eltorlaszolta a rakpartra vezető lépcsőt a rengeteg deszka, léc és gerenda, amit már a május elsejei dekorációhoz halmoztak fel. Emiatt Lázár arra kényszerítette őket, hogy haladjanak az első pillérig s ott álljanak meg, szorosan a vaskorlát mellett, arccal a Duna felé.

Közölte velük, hogy elérkezett kivégzésük pillanata.

Mindez az Erzsébet híd felőli oldalon történt. Idős Hollán Sándor jobbról állt, mögötte pisztollyal Mészáros Sándor. Ifjú Hollán Sándor tarkójánál Lázár Andor Endre tartotta csőre töltött Steyer forgópisztolyát. Sáska Jakab detektív néhány lépésnyi távolságra állt a történtektől.
A tarkólövéstől azonnal meghalt mindkét áldozat.

Lerogyó testük hátra hanyatlott és a gyalogjáró aszfaltjára vágódott. Lázár Andor Endre és Mészáros Sándor korlátra emelte és a Dunába lökte a tetemeket.

Sáska Jakab se nem szólt, se nem mozdult a látottaktól. Csak később tudott elindulni Lázár Andor Endre és Mészáros Sándor után, akik cigarettára gyújtva, nevetgélve sétáltak át a hídon a néptelen éjszakában a pesti parton várakozó teherautóhoz.

*

papirrepulo
  Válasz | 2009. március 20. 02:31 | Sorszám: 748
*


Megemlékezés a Szamuely-féle terrorlegények két áldozatára


"Tisztelettel meghívjuk mindazokat, akik egy szál virággal megemlékeznének a bolsevizmus magyar áldozatairól.

2009. március 21.-én (szombat) a vörös terror 90. évfordulóján 16 órakor a Lánchíd Budai hídfőjénél (Clark Ádám tér) emléktáblát avatunk és megemlékezünk két nagyszerű államférfiról dr. Hollán Sándor ny. államtitkárról és fiáról ifj. dr. Hollán Sándorról, akiket a Dunába lőttek gyilkosaik.


A család emlékezete:

1919-ben, a vörös Tanácsköztársaság rémnapjai alatt elsőként családunk tagjait hurcolták el otthonukból a különítményesek, id. dr. Hollán Sándor ny. államtitkárt és fiát, ifj. dr. Hollán Sándor államtitkárt, MÁV igazgatót.

Kun Béláék parancsára, a Szamuely-féle különítmény emberei, minden ok és indokolás nélkül a Lánchídra vitték, majd a híd budai pillérjénél főbe lőtték őket és holttestüket a Dunába dobták. A 'jól végzett munkáért' a gyilkosok külön juttatást kaptak Szamuelytől.

E két meggyilkolt ember halálának oka csupán az volt, hogy igaz magyar emberek voltak. Mindketten a Szent-István rend vitézei.

Id. Hollán Sándor édesapja pedig az a dr. Hollán Ernő hadmérnök volt, aki tábornokként a 48/49-es szabadságharc alatt is Magyarországot védte, megalapította a magyar vasutat, ott találjuk a Magyar Tudományos Akadémia tagjai és intézetalapítói között, illetve az Országgyűlés Főrendi Háza soraiban.

A kiegyezés előkészítői között volt Deák Ferenccel együtt. A Hollán - család rokonságába tartozott Arany János és Kisfaludy Sándor és a Bezerédy-Békássy család is. A mai politika és az MTA - annak ellenére, hogy Hollán Ernő egész vagyonát az MTA-ra hagyta - jelenleg nem járult hozzá, hogy emléktáblájukat visszahelyezhessük.

Mi mégis kiállunk érte és méltó módon szeretnénk megemlékezni a tanácsköztársaság 90. évfordulóján a kommunisták által meggyilkoltakra, elhurcoltakra és megnyomorítottakra.

1919-ben a véres '133 nap' után a család és a barátok kezdeményezésére elhelyezték a Lánchíd Budai kapujára a márványtáblát, mely hirdette ezt a borzalmas tettet és közel ötven évig emléket állított e két férfinak, akiknek még sírjuk sem lehet. Azt a korabeli emléktáblát, melyet addig minden évben megkoszorúztak, 1946-ban a szovjetek csákánnyal leverték és a mai napig sem került vissza eredeti helyére.

Úgy gondoljuk, a mai Magyarországon nem lehet olyan diktatúra, amely megtilthatja az emlékezést a kommunizmus ezen időszakának ismert és megannyi névtelen áldozatára!

Szeretnénk, ha támogatnának minket, a méltó ügy mellé állnának és méltóságteljes megjelenésükkel hozzájárulnának ahhoz, hogy a jelenlegi politika is elgondolkodhasson azon, hogy nem felejtettük és felejtjük el azokat a bűnöket, gyilkosságokat; amelyeket az ő elődeik a hazafias, magyar emberek ellen követtek el!

Kérjük, hogy aki megtiszteli jelenlétével a megemlékezést, egy szál virágot hozzon magával.

A Hollán Család leszármazottai"

Időzóna: CET
A téma oldalai: 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  23  24  25  26  27  28  29  30  31 
 

         előző téma   következő téma
Ugrás:

Email a webmesternek | Gondola