Majnek Antal püspök homíliája Szent István király ünnepén
http://dlp2.data.hu/2008-08-22/12194243891370885969/MajnekAntal.mp3

A liberóbolsik a Nemzeti Ünnepet is felhasználták újabb nemzetellenes provokációkra:

1. Mátyás király Fekete Seregének lobogójából "kiretusálták" az Árpád-sávokat.

2. Az új tisztek nem a Korona előtt tették le az esküt!

3. Meghamisították az Eskü szövegét, a szöveget előre mondó két fiatalemberrel kihagyatták az „Isten engem úgy segéljen!” zárómondatot az esküből.

Mind Mátyás címerében, mind a hadilobogóban ott az Árpád-sáv.

Hiába hazudoznak az indexen a vöröses-feketék, temérdek tény igazolja, hogy az Árpád-sávos változat az eredeti.

(Ez kép dán heraldikusok honlapjáról származik, ők is megjegyzik a kép alatt, hogy az alsó az eredeti)

Gyurcsány kitünteti a Kempinski szálló egyik RMDSZ-es koccintóját
2008-08-19

Augusztus 20-án Dr. Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke állami kitüntetésben részesül Budapesten.

Gyúrcsány a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét adományozza Kelemen Atillának "magas színvonalon kifejtett szakmai érdemeinek és erdélyi közéleti munkásságának elismerése jeléül."

Hogy miből áll e kitüntetésre érdemes munkásság?
Sok apró vívmányból, pl. hogy Marosvásárhelyen hirtelen, Markó-Nastase utasításra félresöpörte az addigi hitelesebb, de mindenképpen esélyesebb Csegzi Sándort a polgármester-jelöltségből, hogy elveszítse, azaz megnyerje a románoknak a várost.

De amivel igazán kiérdemelte, az a december elseji koccintás volt a Kempinski szállóban Nastaseval és Medgyessyvel, a magyargyűlölővel és az ügynökkel, Nagy-Románia és Csonka-Magyarország első embereivel Erdély elcsatolására.

A kitüntetést az Országgyűlés elnöke, Szili Katalin fogja átadni.

Gratulálunk, megérdemli, - jövőre javasoljuk Verestóyt a székely erdőgazdálkodásban és privatizálásban kifejtett munkásságáért.

Erdély Ma

Nyílt levél Tőkés Lászlóhoz, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökéhez, az Európai Parlament képviselőjéhez

Főtiszteletű Püspök Úr!

A napokban Gyergyószentmiklóson jártam az Egyesült Magyar Ifjak által szervezett fesztiválon, ahol az egyik résztvevő felhívta a figyelmemet a Püspök Úr által írt nyílt levélre, melyet a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi vezetőjének, Lokodi Ferenc Attila barátomnak címzett. A levélben a következőket olvashatjuk Püspök Úrtól:

„Küzdelmetek egyetlen komolyabb kritikája az lehetne, hogy amennyiben Ti túlságosan előre mentek, akkor fennáll a veszélye a többiektől való elszakadásnak. Ez például a Jobbik esetében a nemzeti derékhaddal való szembekerülésig terjed, ami nem föltétlenül használ közös ügyünknek.”

Mint a Jobbik elnöke, kénytelen vagyok erre a minden bizonnyal tájékozatlanságból fakadó, pártunkkal kapcsolatos tévedésre röviden válaszolni.

Főtiszteletű Püspök Úr!

Szavai egybecsengenek a Fidesz azon véleményével, amely szerint folyamatos és gyors erősödésünkkel megosztjuk a jobboldalt. Igaz, hogy a Jobbik valóban „előre megy” a csonkaországi közéletben, de talán ez – a hazai viszonyok ismeretében – nem csoda. Úgy látjuk, nincs már idő az üres szavakra, a népámításra, a felgyülemlett gőz pótcselekvésekké alakítására. Természetesen nem birtokoljuk a bölcsek kövét, de amit teszünk, azt a nemzetben gondolkodó magyarság egyetértésével, támogatásával, tiszta szándékkal és saját meggyőződésünkből tesszük.

Püspök Úr aggodalmait eloszlatandó, meg kell említenem, hogy a Jobbik mindig tudta, melyik helyzetben, mit diktál a nemzeti érdek. Mi valóban képesek vagyunk a párt érdekeit a nemzeti érdek alá rendelni. Tudjuk, mit jelent az összefogás. Két példát említenék.

2006-ban az első forduló eredménye után, amikor mind az MDF, mind a MIÉP hallgatott, egyedül a Jobbik volt az, aki azért kampányolt, hogy szimpatizánsai a második fordulóban menjenek el szavazni, és X-üket a Fidesz neve mellé tegyék. Köszönetet azóta sem kaptunk, és ugyan ezt nem is vártuk el, de azt a polgári viselkedés szabályai talán megkívánták volna.

Püspök Úr bizonyára tudja, hogy 2008-ban három kérdésben tartottunk mi, csonkaországiak népszavazást. Pártunk számára feldolgozhatatlan volt, hogy az eredetiek közül miért került ki a legfontosabb, a földről szóló kérdés, de felülemelkedve a csalódottságunkon, ismét azok közé álltunk, akik mozgósították sajátjaikat. Tettük, mert ezt kívánta a nemzet érdeke.

Főtiszteletű Püspök Úr!

Ön nemrég elindult az RMDSZ-szel szemben az EP-választásokon. Az itteni baloldal ezt úgy kommunikálta, hogy ezzel megosztja az erdélyi magyarságot. Véleményünk szerint ellenben nagyon jól tette, amit tett. Az Európai Parlamentben szükség van a Püspök Úr kiállására. És pont ez a bátor, felelős kiállás az, amely most lehetőséget teremt számomra, hogy analógiával éljek.

A Püspök Úr nagyon helyesen, a nemzet ügyét szem előtt tartva „előre ment” Erdélyben. Mi is ezt tesszük itt. Ami ott, Erdélyben a Püspök Úrnak a Nagy-Románia Párt, az nekünk itt az MSZP-SZDSZ, és ami ott Püspök Úrnak az RMDSZ, az itt nekünk a Fidesz. Utóbbival van, amiben együtt tudunk, és együtt is kell működnünk, de a nemzeti érdek – ahogy Püspök Úrtól, úgy tőlünk is – megkívánja a hiteles, következetes és önálló út kitaposását. Ezzel egyáltalán nem fordulunk szembe a „nemzeti derékhaddal”, mert hogy ilyen Magyarországon egyelőre nincs. A célunk, hogy végre legyen.

Püspök Úr bizonyára egyetért azzal, hogy a román EU-csatlakozás feltétlen megszavazása és a lisszaboni szerződés olvasatlan aláírása, mind elszalasztott lehetőségek voltak az elszakított magyarság helyzetének javítására. Akik ezt végigcsinálták, nem nevezhetőek sem derékhadnak, sem nemzetinek. Senki sem várhatja el ezért tőlünk, hogy mindenféle homályos és irracionális érvelésnek engedve asszisztáljunk a további árulásokhoz. Ahogy Püspök Úrnál betelt az RMDSZ-es, nálunk úgy telt be a fideszes pohár!

Ahogy eddig, úgy továbbra is járjuk a nemzeti utat. Ahogy eddig, úgy továbbra is tesszük a dolgunkat, tudjuk, hogy hová tartozunk, hogy kikkel mi köt össze és mi nem. Ahogy eddig, úgy továbbra is elsőszámú célunk a hazug és alkalmatlan Gyurcsány-kormány leváltása, és egy valóban nemzeti érdekeket szolgáló kormány létrehozása. Ahogy eddig, úgy továbbra is küldetésünk, hogy 15 millió magyar ügyét képviseljük. Ha pedig valaki azt mondja: ez lehetetlen, hiszen nincs már 15 millió magyar, akkor nekünk nincs más célunk: mint hogy újra legyen!

Köszönöm Püspök Úr türelmét, hogy elolvasta soraimat. Kérem, hogy a fentiek alapján értékelje működésünket a jövőben, és imáival segítsen bennünket abban, hogy a keskeny ösvényről soha le ne térjünk!

Mély tisztelettel kívánok a Jobbik és a Magyar Gárda nevében Püspök Úrnak hivatásához erőt és áldást, erdélyi testvéreinknek pedig szebb jövőt!

Budapest, 2008. augusztus 16.

Vona Gábor
A Jobbik és a Magyar Gárda Egyesület elnöke

Nyílt levél Tőkés Lászlóhoz, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökéhez, az Európai Parlament képviselőjéhez

Főtiszteletű Püspök Úr!

A napokban Gyergyószentmiklóson jártam az Egyesült Magyar Ifjak által szervezett fesztiválon, ahol az egyik résztvevő felhívta a figyelmemet a Püspök Úr által írt nyílt levélre, melyet a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi vezetőjének, Lokodi Ferenc Attila barátomnak címzett. A levélben a következőket olvashatjuk Püspök Úrtól:

„Küzdelmetek egyetlen komolyabb kritikája az lehetne, hogy amennyiben Ti túlságosan előre mentek, akkor fennáll a veszélye a többiektől való elszakadásnak. Ez például a Jobbik esetében a nemzeti derékhaddal való szembekerülésig terjed, ami nem föltétlenül használ közös ügyünknek.”

Mint a Jobbik elnöke, kénytelen vagyok erre a minden bizonnyal tájékozatlanságból fakadó, pártunkkal kapcsolatos tévedésre röviden válaszolni.

Főtiszteletű Püspök Úr!

Szavai egybecsengenek a Fidesz azon véleményével, amely szerint folyamatos és gyors erősödésünkkel megosztjuk a jobboldalt. Igaz, hogy a Jobbik valóban „előre megy” a csonkaországi közéletben, de talán ez – a hazai viszonyok ismeretében – nem csoda. Úgy látjuk, nincs már idő az üres szavakra, a népámításra, a felgyülemlett gőz pótcselekvésekké alakítására. Természetesen nem birtokoljuk a bölcsek kövét, de amit teszünk, azt a nemzetben gondolkodó magyarság egyetértésével, támogatásával, tiszta szándékkal és saját meggyőződésünkből tesszük.

Püspök Úr aggodalmait eloszlatandó, meg kell említenem, hogy a Jobbik mindig tudta, melyik helyzetben, mit diktál a nemzeti érdek. Mi valóban képesek vagyunk a párt érdekeit a nemzeti érdek alá rendelni. Tudjuk, mit jelent az összefogás. Két példát említenék.

2006-ban az első forduló eredménye után, amikor mind az MDF, mind a MIÉP hallgatott, egyedül a Jobbik volt az, aki azért kampányolt, hogy szimpatizánsai a második fordulóban menjenek el szavazni, és X-üket a Fidesz neve mellé tegyék. Köszönetet azóta sem kaptunk, és ugyan ezt nem is vártuk el, de azt a polgári viselkedés szabályai talán megkívánták volna.

Püspök Úr bizonyára tudja, hogy 2008-ban három kérdésben tartottunk mi, csonkaországiak népszavazást. Pártunk számára feldolgozhatatlan volt, hogy az eredetiek közül miért került ki a legfontosabb, a földről szóló kérdés, de felülemelkedve a csalódottságunkon, ismét azok közé álltunk, akik mozgósították sajátjaikat. Tettük, mert ezt kívánta a nemzet érdeke.
http://www.barikad.hu/sites/barikad.hu/files/images/t%C5%91k%C3%A9s2.JPG

Főtiszteletű Püspök Úr!

Ön nemrég elindult az RMDSZ-szel szemben az EP-választásokon. Az itteni baloldal ezt úgy kommunikálta, hogy ezzel megosztja az erdélyi magyarságot. Véleményünk szerint ellenben nagyon jól tette, amit tett. Az Európai Parlamentben szükség van a Püspök Úr kiállására. És pont ez a bátor, felelős kiállás az, amely most lehetőséget teremt számomra, hogy analógiával éljek.

A Püspök Úr nagyon helyesen, a nemzet ügyét szem előtt tartva „előre ment” Erdélyben. Mi is ezt tesszük itt. Ami ott, Erdélyben a Püspök Úrnak a Nagy-Románia Párt, az nekünk itt az MSZP-SZDSZ, és ami ott Püspök Úrnak az RMDSZ, az itt nekünk a Fidesz. Utóbbival van, amiben együtt tudunk, és együtt is kell működnünk, de a nemzeti érdek – ahogy Püspök Úrtól, úgy tőlünk is – megkívánja a hiteles, következetes és önálló út kitaposását. Ezzel egyáltalán nem fordulunk szembe a „nemzeti derékhaddal”, mert hogy ilyen Magyarországon egyelőre nincs. A célunk, hogy végre legyen.

Püspök Úr bizonyára egyetért azzal, hogy a román EU-csatlakozás feltétlen megszavazása és a lisszaboni szerződés olvasatlan aláírása, mind elszalasztott lehetőségek voltak az elszakított magyarság helyzetének javítására. Akik ezt végigcsinálták, nem nevezhetőek sem derékhadnak, sem nemzetinek. Senki sem várhatja el ezért tőlünk, hogy mindenféle homályos és irracionális érvelésnek engedve asszisztáljunk a további árulásokhoz. Ahogy Püspök Úrnál betelt az RMDSZ-es, nálunk úgy telt be a fideszes pohár!

Ahogy eddig, úgy továbbra is járjuk a nemzeti utat. Ahogy eddig, úgy továbbra is tesszük a dolgunkat, tudjuk, hogy hová tartozunk, hogy kikkel mi köt össze és mi nem. Ahogy eddig, úgy továbbra is elsőszámú célunk a hazug és alkalmatlan Gyurcsány-kormány leváltása, és egy valóban nemzeti érdekeket szolgáló kormány létrehozása. Ahogy eddig, úgy továbbra is küldetésünk, hogy 15 millió magyar ügyét képviseljük. Ha pedig valaki azt mondja: ez lehetetlen, hiszen nincs már 15 millió magyar, akkor nekünk nincs más célunk: mint hogy újra legyen!

Köszönöm Püspök Úr türelmét, hogy elolvasta soraimat. Kérem, hogy a fentiek alapján értékelje működésünket a jövőben, és imáival segítsen bennünket abban, hogy a keskeny ösvényről soha le ne térjünk!

Mély tisztelettel kívánok a Jobbik és a Magyar Gárda nevében Püspök Úrnak hivatásához erőt és áldást, erdélyi testvéreinknek pedig szebb jövőt!

Budapest, 2008. augusztus 16.

Vona Gábor
A Jobbik és a Magyar Gárda Egyesület elnöke

IGAZSÁGOT MAGYARORSZÁGNAK!

Mihályfalvi János (MIHI) 3 CD-je itt tölthető le:

I. rész MERT A HAZA NEM ELADÓ
Történelem, hazaszeretet. http://www.igazsaglap.extra.hu/ISTEN%20ALLD%20MEG%20A%20MAGYART.rar

II. rész AMI A TÖRTÉNELEMKÖNYVEKBŐL KIMARADT
Fontos és nem is apró részletek, információk. http://www.igazsaglap.extra.hu/HAZANKERT%20A%20SZABADSAGERT.rar

III. rész MAGYARNAK LENNI
Magyarságunk megtartásáért. http://www.igazsaglap.extra.hu/MAGYARNAK%20LENNI.rar

*
http://www.igazsaglap.extra.hu/ELOSZTO.html

*
http://www.igazsaglap.extra.hu/MERT%20A%20HAZA%20NEM%20ELADO%20CD/index.html

Hatalmas érdeklődés mellett kezdődött az EMI-tábor

A Gyergyószentmiklós melletti Hétvirág Panzió területén megrendezett ifjúsági tábor megnyitójára szerda délelőtt került sor, melyen a két rendező szervezet képviselői mellett felszólalt Mező János gyergyószentmiklósi polgármester is.

A városvezető méltatta a tábort, s úgy fogalmazott, eddig Gyergyó inkább csak megtűrte a rendezvényt, mert nem mérték fel a jelentőségét, de ezentúl másképp lesz, ígérte, a '48-as fiatalokhoz és az '56-os pesti srácokhoz hasonlítva az azon részt vevő ifjakat.

Hasonlóképpen vélekedett Csergő Tibor, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója.

A tábor mottójául szolgáló Wass Albert-idézetet („Legyen Erdély újra, ami volt!") célzatos üzenetnek nevezte, arról beszélve, a sorsunkon való változtatáshoz szükséges tiszta ész és magyarul dobogó szív diadalához szükséges szellemi táplálék egyaránt megtalálható itt.

A megnyitót követően mind a hat sátorban elindultak a programok. Az előadósátorban Wass Albertről, az óceánon túli emigráns magyarok életéről, autonómiaküzdelmünkről tartottak előadást, a film- és borsátorban egyebek mellett levetítették a Mansfeld című filmet, ezt követően Tiffán Zsolt kiváló villányi borait kóstolták meg az érdeklődők.

Az EMI-sátorban ma a marosvásárhelyi EMI mutatkozott be, a Hagyományőrző és Kézműves sátorban kézműves foglalkozások voltak. Megtörtént a sátornyitás a Keskeny út ökumenikus fesztiválmisszió sátrában is, a kicsik számára felhúzott sátorban pedig rajzolásra, szabadtéri játékokra és gyöngyfűzésre került sor.

Lapzártakor is folyamatosan érkeztek az emberek, este ugyanis a népszerű Beatrice és az igen tehetséges zenészekből álló Szilaj Dobkör lép fel, ezt követően hajnalig táncház a gyergyói Hóvirág néptáncegyüttes tagjaival.

http://www.emitabor.hu/erdely/

A Székelyföldi Városok Szövetségének létrehozását kezdeményezik pénteken – jelentette be Sepsiszentgyörgyön Ráduly Róbert. Csíkszereda polgármestere keddi háromszéki látogatásakor Antal Árpád polgármesterrel tartott közös sajtótájékoztatóján elmondta: hétvégén tartják a városnapokat a Hargita megyei megyeszékhelyen, amikor Csíkszereda első írásos említésének 450. évfordulóját is ünneplik.

Ez a rendezvény ad alkalmat arra, hogy öt székelyföldi város: Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely polgármesterei és a Hargita, valamint a Kovászna megyei önkormányzatok vezetői találkozzanak, és az együttműködési lehetőségekről tárgyaljanak.

A kezdeményező Ráduly Róbert tegnap hangsúlyozta: nem az a fontos, hogy ki milyen politikai alakulathoz tartozik, hanem az, hogy a székelyföldi városok egymással karöltve tudjanak haladni. A tanácskozás végén szándéknyilatkozatot kívánnak elfogadni az együttműködésről, és céljuk, hogy a bejegyzésig vigyék a Székelyföldi Városok Szövetségét.

Ráduly derűlátó

„Ezúttal megpróbáljuk Hargita megyében bejegyezni, hátha jobban fogunk boldogulni, mint ahogyan Háromszéken történt” – jelentette ki Ráduly Róbert utalva arra, hogy a Szövetség a Székelyföldért egyesületet több mint egyévnyi próbálkozás után se sikerült a sepsiszentgyörgyi bíróságon bejegyeztetni. Csíkszereda polgármestere szerint a Székelyföldi Városok Szövetsége nyitott marad minden Kovászna, Hargita és Maros megyei város számára is.

Ráduly abban látja a szövetség hasznosságát, hogy az együttműködés során a polgármesterek tanulhatnak egymás hibáiból, és elleshetik a jó döntéseket, kezdeményezéseket. Ugyanakkor vannak olyan politikai kérdések – ilyen az autonómia-népszavazás –, amelyek ügyében egységesen kell fellépni, mondta Ráduly Róbert.

„Oda szeretnénk elérni, hogy függetlenek legyünk attól, hogyan aludt Markó Béla, Tőkés László, Orbán Viktor vagy Szász Jenő, és legyen egy olyan együttműködési keret, amely az önkormányzatokról és a konkrét életről szól”.

A sajtótájékoztatón szintén jelen levő sepsiszentgyörgyi polgármester, Antal Árpád hozzátette: támogatja a kezdeményezést, hiszen nem az a fontos, hogy ki a kezdeményező, hanem az, hogy elkezdjenek együtt gondolkodni.

Borbély Zsolt Attila: Az MPP-dilemma
2008-07-28

Olvashatjuk a Magyar Polgári Párt elnökségének közleményét, melyben a párt döntéshozó fóruma elvben elfogadja az RMDSZ által ajánlott belső koalíciót.

E döntés nyilvánvalóan kényszerhelyzetben született, máris sok külső és belső vitát gerjesztett s attól függetlenül, hogy végül is elvezet-e a két szervezet közötti megállapodáshoz, még sokáig téma marad az erdélyi magyar közéletben. Rendkívül súlyos politikai és morális érvek ütköztek s nyugodtan kijelenthető: e helyzetben jó döntést hozni lehetetlen volt.

Az ajánlat az RMDSZ-től érkezett, mely szervezet feladta önmagát, átállt a román nemzetstratégiai érdekek kiszolgálására, kihagyta történelmi helyzetek sorát a magyar autonómia gondolatának képviseletére s alighanem kiharcolására is.

Tulajdonképpen az RMDSZ kivetkőzése eredeti önmagából kényszerítette ki az MPP megalakulását. Most az ebül szerzett diadal után az RMDSZ a győztesek magabiztosságával ajánl 15%-nyi mandátumot az MPP-nek. A választás szabadságának kulcsgondolatával kampányoló MPP nehezen magyarázza majd meg saját táborának, hogy mi késztette az összefogásra az eladdig jogosan és alappal bírált RMDSZ-szel.

Másik oldalról: az MPP saját erejéből nem valószínű, hogy törvényhozási tényezővé tud válni. Ha elfogadja az RMDSZ ajánlatát, bejut a bukaresti parlamentbe, aminek lehet presztízshozadéka mind belföldön, mind külföldön, ha ügyesen sáfárkodnak vele. Más kérdés, hogy az MPP nem kell feltétlenül parlamenti párt legyen, ez nem kell szükségképpen szerepeljen a céljai között. Ennél bizony többet nyom a latban, hogy a FIDESZ, mely az MPP első számú támogatója valamint Tőkés László a megegyezést szorgalmazza. Szembemenni az első számú szövetségesek igényével lehetséges, de aligha tanácsos – gondolhatták a megegyezés elfogadása mellett szavazók.

Nemzeti érdekeink szempontjából a fő kérdés az, hogy miképp szolgálhatja az MPP jobban az erdélyi magyarság alapvető célját, az autonómia megteremtését.

Az nem kétséges, hogy indirekt módszerről lehet csak szó: a román politikum aligha fog meghatódni attól, hogy néhány magyar képviselő közjogi jogosítványokat követel az erdélyi magyarság számára. Az MPP csakis úgy tehet valamit a közös cél érdekében, ha az RMDSZ-t is – legalább formálisan, mint a Kolozsvári Nyilatkozat alkalmával a labancokat – a maga oldalára állítja.

Ismerve az RMDSZ vezetőinek opportunizmusát, könnyen megjósolható, hogy ez csak zsarolásos módszerrel lehetséges. Zsarolási potenciálja viszont az MPP-nek a jelen választási törvény mellett s az önkormányzati választások lehangoló eredményének ismeretében egyelőre nincs. Sem a parlamenten belül, sem azon kívül. A kérdést tehát úgy kell feltegyük, hogy az elkövetkezendő négy év önépítkezése mely forgatókönyv esetében lehet hatékonyabb. Mert bizony önépítkezésre van szükség ahhoz, hogy a párt erőt halmozzon fel s ama nyomásgyakorlási lehetőséget, zsarolási potenciált megteremtse.

Ha meghiúsul a megegyezés, kenyértörésre kerülhet sor mind Tőkés Lászlóval, aki a választói bázis előtt Erdélyben a párt első számú hitelesítője, (még akkor is, ha a párton belül ezt sokan másképpen látják), mind pedig Orbán Viktorral, aki az egyetlen komoly hatalmi tényező az MPP potenciális szövetségesei közül. Ha viszont megszületik a megegyezés az RMDSZ-szel, az MPP feladja önálló arculatát, szembemegy saját meghirdetett céljaival és elveszti a választói bázis szemében erkölcsi hitelességét is.

A tudatos, célorientált önépítkezés szempontjából mindkét forgatókönyv súlyos problémákat rejt. Túl egyszerű lenne elhárítani a véleménynyilvánítás felelősségét és e ponton lezárni az eszmefuttatást.

A tisztesség úgy kívánja, hogy leszögezzem: megítélésem szerint az önfeladás, a komprádor, kívülről vezérelt, becsületét ezerszer eljátszott RMDSZ-elittel való összekapaszkodás olyan ár, ami elfogadhatatlan és amelynek „megfizetése” a szervezet létértelmét vonja kétségbe.

Borbély Zsolt Attila

Bayer Zsolt: Megkésett filmajánló
2008. 07. 22.

Tegnap Tusnádról jövet megálltunk Csíkszeredában, hogy eltöltsünk egy napot György Attila barátomnál. Azok kedvéért mondom, akik még nem ismerik, hogy ő a legjobbak egyike ma az erdélyi magyarságból.

A boszorkányokról írt könyve remekmű, s egyben kristálytiszta cáfolata annak a Könyves Kálmán-i tételnek, miszerint "boszorkányok pedig nincsenek".

A Harcosok könyve című munkája meg még inkább remekmű – tápos anyósországi magyaroknak különösen javallt olvasmány, bár tudom én jól, hogy az olvasás, csakúgy, mint az élhető élet, per pillanat nem aktuális, nem elég divatos…

Szóval megálltunk Attilánál egy kis hallgatásra.
És amikor eleget hallgattunk, megnéztünk egy filmet is nála, a méla délutánban.

Erről a filmről akarok most írni pár sort.

A film címe: Fegyvernepper.
Főszereplő Nicolas Cage.
Lehet, hogy én vagyok rosszul tájékozott, de emlékeim szerint ebből a filmből nem lett szenzáció. Pedig már két éve, hogy bemutatták. Azután szép csöndben eltűnt.

Persze tudjuk azt jól, hogy ebben a világban miből lesz szenzáció. Abból, amiből bizonyos körök szenzációt akarnak csinálni.

A Fegyvernepperből nem akartak.
Most, hogy láttam, már meg is értem, miért…
Átkozottul jó film a Fegyvernepper.

S leginkább azért, mert az izgalmakon túl kimond fontos dolgokat erről a világról. Erről, amiben élünk. S fontos dolgokat kimondani erről a világról, nos, az nem túl szerencsés vállalkozás, már ha az ember szenzációra, sikerre, megbecsülésre, "jó sajtóra" vágyik.

A Fegyvernepper például megjelenít egy milliárdos fegyverkereskedőt, bizonyos Simeon Weiszt (fontos a név! A filmben is az!), aki azt mondja Jurijnak (Nicolas Cage): ebben a szakmában fontos, hogy az ember állást foglaljon. Erre Jurij Weisz szemére veti, hogy az iraki–iráni háborúban mindkét felet ellátta fegyverrel. Mire a jó Weisz így válaszol: talán az volt a célom, hogy mindkettő pusztuljon…

Hát, például az ilyen párbeszédek döntik el, hogy lesz-e egy filmből szenzáció vagy sem…
Vagy mondjuk az a jelenet a film végén, amikor a letartóztatott Jurij elmondja az őt évek óta megszállottan üldöző CIA-ügynöknek, hogy most mi fog történni. Az fog történni – mondja Jurij –, hogy nemsokára kopognak majd ezen az ajtón, és önt kihívják. Megköszönik a munkáját, és közlik önnel, hogy engem haladéktalanul szabadon kell engedni. Mert, tudja, barátom, az ön főnöke, az Amerikai Egyesült Államok elnöke naponta több fegyvert ad el, mint én egy egész évben.
S mire Jurij eddig ér a mondandójában, kopognak is az ajtón…

A film végén elhangzik a szentencia: a világ legnagyobb fegyvergyártó és szállító államai az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és Nagy-Britannia. Egyszersmind ez az öt állam az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja.

Hát igen. Végül is olyan nagyon bonyolultnak tűnik ez a világ, s ugyanakkor olyan végtelenül egyszerű. S ha az emberiség legalább a nyilvánvaló igazságok töredékével tisztában lenne, akkor ezt a világot meg is lehetne változtatni. Hogy ne mondjam: meg lehetne váltani – csak hát ez olyan idejétmúltan patetikus…

De az emberiség nincsen tisztában a nyilvánvaló igazságokkal. Az emberiségnek az igazságok helyett ott a világmédia, mindenestől.
S ha olykor születik egy-egy alkotás, ami a lényegről beszél, abból nem lesz szenzáció.

Pedig a Fegyvernepper egy amolyan igazságszerető világban akár többszörös Oscar-díjas film is lehetne. De jobb így valakiknek, így, hogy csöndben elmerült a feledésben.

(Tudják, ezért nem lett szenzáció például Michael Moore Sicko című filmjéből idehaza. Valakik gyorsan megvették a forgalmazás jogát, aztán a filmet nem forgalmazták. Micsoda véletlenek vannak…

Mindegy, no. Ezt is tudjuk. De aki teheti, vegye meg a Fegyverneppert DVD-n, és nézze meg odahaza. És hívjon meg rá vendégeket is. Garantáltan jó szórakozás és sok-sok gondolkodnivaló. (Bár, tudom, az sem nagy divat manapság…

Bayer Zsolt főmunkatárs
Magyar Hírlap

Az elmúlt napokban volt a pozsonyi csata évfordulója. 907. július 3-6.

907-ben egyesült európai haderő gyűlt össze a bécsi medencében. Bécs akkor még nem létezett semmilyen formában.

A hadjáratot német-római vezetéssel szervezték meg és az akkori német király rendelete szerint azzal a céllal, hogy "...decretum..Ugros eliminandos esse..",

azaz "..elrendeljük, hogy a magyarok KIÍRTASSANAK.. "

Ezt a nemes célt extra adag erő koncentrálásával akarták megvalósítani mai szóval élve biztosra mentek.

Az akkori Európa viszonyai között szinte elképzelhetetlen 100.000 fő körüli létszámban gyűlt össze a csapásmérő erő.

Még a jóval későbbi keresztes hadjáratok idejére sem tudtak ilyen létszámú hadsereget megszervezni.

907 június derekán megindult a támadás amely három oszlopban nyomult előre a Duna vonalán. A déli parton a 'gyengébb', kb 40 ezres szárny, a Dunán hajókon egy kb 10-12 ezres inváziós csoport + hadtáp, míg az északi parton egy jó 45 ezres főerő, -az elit.

Árpád, a törzsszövetség fejedelme az egész európára kiterjedő felderítő hálózata miatt jóelőre tudott a készülő pusztító háborúról.

A törzsszövetség egyesült főerejét - 40.000 lovast - négy részre osztotta. Az egyenként 10 ezer fős lovas egység neve tümen, azaz magyarul tömény, ez régi sztyeppei hadszervezési szokás. Az elsőt Ő maga vezette,a többit pedig fiaira bízta: Tarhos(43), Üllő(41), Jutas(35). Emellett természetesen az egész hadműveletet ő irányította.

Az ellenség átkelésének és ezzel egyesülésének megakadályozására elsőként az inváziós flotta sorsa pecsételődött meg: gyújtólövedékekkel tüzijáték és viziparádé keretében szenvedett a technikában 100%-os, az élőerőben kb. 95 %-os veszteséget a hajóhad.

Másnap az elsáncolt déli szárny kapott koncentrált többirányú lovasrohamokat, amelyek hatására maradéktalanul elpusztult mind a 40 000 ember.

A csata utáni éjjel Árpád elrendelte az átkelést teljes csendben. Tehát átkelés a Dunán kb 35.000 lovassal az ellenséges sereg orra előtt, éjszaka, csöndben!

A fantáziára bízom, hogy ez mit jelenthetett mind egyéni, mind közösségi teljesítményben két napnyi öldöklő csata után.

Az átkelés annyira sikerült, hogy hajnalban az ellenség a felkelő napból záporozó többtízezres nyílfelhőre ébredt majd túlereje ellenére ismét két nap öldöklő ütközet ellenére szó szerint halomra pusztult a pozsony körüli síkságon. A néhányezer fős túlélő csoport menekülés közben próbált rendeződni de a magyar könnyűlovasság üldözésben is hatékony: Ennsburg váráig meglepően kevesen jutottak el.

A vár alatti síkon felvonuló magyar haderőre rátört a királyi őrség és a tartalék, de a színlelt magyar visszavonulással a német üldözők csőbe kerültek, mert a környező erdőkből kitörő magyar lovasság a hirtelen megforduló főerőkkel őket is legázolta. A német király olyan gyorsan menekült, hogy minden értékét, még a trónszékét is! hátrahagyta.
A seregvezéreiből pedig a flottavezetőn kívül mindenki meghalt (grófok és püspökök tucatjai).

A csata következménye, hogy a magyar határ az Enns folyó lett, "Ober Enns" - innen a meséink 'Óperenciás tengere'. valamint hogy idegen sereg 130 évig NEM MERT Magyarország felé fordulni. Csak Szent István idején előszőr, -de akkor ugyanígy jártak a Vértes hegységben!

Árpád fejedelem két fiát vesztette és Ő maga is halálos sebet kapott és pár hét múlva meghalt - a hazáért.

Eltemették tisztességgel titkos sírba, - őse, Atilla közelébe - a mai Nagykevély hegy rejtett völgyébe - nyugodjék örök békében!

Ki tudja merre, merre visz a végzet,
göröngyös úton sötét éjjelen.
Segítsd még egyszer gyõzelemre néped,
Csaba király a csillagösvényen.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla
népek harcától zajló tengeren.
Fejünk az ár ezerszer elborítja,
ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt Istenem!

Ameddig élünk, magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha;
Szülessünk bárhol, földünk bármely pontján
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha:

Keserves múltunk - évezredes balsoros,
Tatár s török dúlt, labanc rabigált.
Jussunk e honban, magyar-székelyföldön,
Szabad hazában élni boldogan.

(1921)

Sértetlen a vereckei emlékmű
Eltávolították az ukrán soviniszták által felszerelt címert és a táblát a vereckei emlékműről.

Nem elég nagy felháborodást keltett az ukrán sovoniszták újabb magyarellenes provokációja, - a Vereckei-hágón lévő honfoglalási emlékmű meggyalázása.

Június 20-án, pénteken ukrán soviniszták egy csoportja úgymond "felavatta" a magyar honfoglalási emlékművet Vereckén. Márványtáblát helyeztek el, rajta a szicsgárdistákat mint Ukrajna hőseit dicsőítő, valamint a magyar nemzet bocsánatkérését tartalmazó szöveggel. Az emlékmű tetejére az ukrán államiságot jelképező fémszigonyt szereltek.

Viczián Tamás első beosztott konzul tájékoztatása szerint az ungvári külképviselet jegyzékben fejezte ki tiltakozását Ungváron. Gönczova nem nyikkant most se.

- Azonnali intézkedést kértünk az Ukrán Külügyminisztérium ungvári képviseletétől. Hivatalos írásos választ még nem kaptunk, de szóban tájékoztattak a helyi illetékesek. Azt ígérték, hogy kedden eltávolítják az emlékműre felszerelt idegen tárgyakat.

Az Ukrán Külügyminisztérium ungvári képviseletének vezetője, Halina Gorohovszka szerint kirendeltségük "nem kompetens az emlékmű dolgában".

A közigazgatáson legalább tizenkét kabinetben csörrentek meg a telefonok. Hiába próbálkoztak a sajtósok ugyanis a felső vezetésnél, a keresett elnök és helyettesei más irányú elfoglaltságuk miatt éppen távol voltak.

A titkárnők pedig egyre-másra adták az újabb alsóbb telefonszámokat. Az illetékes főosztályok vezetői viszont képtelenek voltak megmondani, hogy lekerültek-e az emlékműről az oda nem illő idegen tárgyak.

A képzeletbeli pohár a jogvédő szervekkel való együttműködési főosztályon telt be, ahol egy főszakembernek kellett volna igennel vagy nemmel válaszolnia. Furamód ő sem tartózkodott a munkahelyén.

Az érdeklődők a választ végül Matl Péter szobrászművésztől, az emlékmű alkotójától kapták meg:
kedd délutánra valóban eltávolították a soviniszták által felszerelt ukrán címert és a táblát.

Nyilván csak Sólyom látogatása miatt tették, immel-ámmal.

***

Ukrajnába látogat Sólyom László

Hétfőn kétnapos látogatásra Ukrajnába érkezik Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke, akit a tervezett program szerint Viktor Juscsenko elnöki hivatalában fogad.

A köztársasági elnök részt vesz az ukrajnai éhínség áldozatainak emlékművénél rendezendő ünnepségen, megkoszorúzza az ismeretlen katona emlékművét és tiszteleg a magyar honfoglalási emlékjelnél.

Pach Judit sajtóreferens tájékoztatója szerint a programban szerepel az ukrajnai magyar szervezetek vezetőivel való eszmecsere, melyre Magyarország Kijevi Nagykövetségén kerül sor.

Fogadja a magyar vendéget Julija Timosenko miniszterelnök és Arszenyij Jacenyuk, az Ukrán Legfelső Tanács elnöke is.

Sértetlen a vereckei emlékmű
Eltávolították a soviniszták által felszerelt ukrán címert és a táblát a vereckei emlékműről.
ERA, p, 2008/06/27 - 19:28

* Bejelentkezés Regisztrálj!
* nyomtatóbarát verzió
* Küldés ismerősnek

Kategóriák:

* Elszakítva
* Kárpátalja

A meggyalázott emlékműA meggyalázott emlékmű

Nagy felháborodást keltett az ukrán sovoniszták újabb magyarellenes provokációja, a Vereckei-hágón lévő honfoglalási emlékmű meggyalázása.

Június 20-án, pénteken ukrán soviniszták egy csoportja úgymond "felavatta" a magyar honfoglalási emlékművet Vereckén. Márványtáblát helyeztek el, rajta a szicsgárdistákat mint Ukrajna hőseit dicsőítő, valamint a magyar nemzet bocsánatkérését tartalmazó szöveggel. Az emlékmű tetejére az ukrán államiságot jelképező fémszigonyt szereltek.

Viczián Tamás első beosztott konzul tájékoztatása szerint a külképviselet jegyzékben fejezte ki tiltakozását.

- Azonnali intézkedést kértünk az Ukrán Külügyminisztérium ungvári képviseletétől. Hivatalos írásos választ még nem kaptunk, de szóban tájékoztattak a helyi illetékesek. Azt ígérték, hogy kedden eltávolítják az emlékműre felszerelt idegen tárgyakat.

Az Ukrán Külügyminisztérium ungvári képviseletének vezetője, Halina Gorohovszka szerint kirendeltségük "nem kompetens az emlékmű dolgában".

A közigazgatáson legalább tizenkét kabinetben csörrentek meg a telefonok. Hiába próbálkoztak a sajtósok ugyanis a legfelső vezetésnél, a keresett elnök és helyettesei más irányú elfoglaltságuk miatt éppen távol voltak. A titkárnők pedig egyre-másra adták az újabb telefonszámokat. Az illetékes főosztályok vezetői viszont képtelenek voltak megmondani, hogy lekerültek-e az emlékműről az oda nem illő idegen tárgyak. A képzeletbeli pohár a jogvédő szervekkel való együttműködési főosztályon telt be, ahol egy főszakembernek kellett volna igennel vagy nemmel válaszolnia. Furamód ő sem tartózkodott a munkahelyén. Az érdeklődők a választ végül Matl Péter szobrászművésztől, az emlékmű alkotójától kapták meg: kedd délutánra valóban eltávolították a soviniszták által felszerelt ukrán címert és a táblát.

Fontos találkozó vár holnap Marosvásárhelyen Markó Bélára és Tőkés Lászlóra.
2008. július 04.

Fontos találkozó vár holnap Marosvásárhelyen Markó Bélára és Tőkés Lászlóra.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetője az erdélyi magyarok rég várt összefogásáról egyeztet majd.

Tőkés László nyílt levélben kezdeményezte a találkozó létrejöttét. Az általa elnökölt fórumot, az EMNT-t az RMDSZ ellenzéke az erdélyi magyarság nemzetgyűlésének nevezi, s ilyen értelemben a református püspököt egyfajta pártok felett álló, integratív europarlamenti elnöki tisztséggel is felruházta.
Markó Béla azonban válaszlevelében közölte: Tőkés Lászlót csak az RMDSZ-en kívüli, elsősorban a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Párt (MPP) keretében működő politikai csoportosulások mérvadó képviselőjének tekintik, és tárgyalni is ebben a minőségében kívánnak vele.

Ami jelenleg biztos, hogy mindkét fél érdekelt az egyeztetésben. Markó Béla időpontot és helyszínt javasolt, Tőkés László pedig elfogadta azt.

Holott az RMDSZ elnöke a tavalyi európai parlamenti választások előtti még azt is megengedte magának, hogy lemondja a Tőkéssel a tusnádfürdői táborba tervezett megbeszélésüket.

A holnapi egyeztetés fejleményeit nagyban befolyásolhatja, hogy RMDSZ az eddigi két, Tőkéssel folytatott (az EP- és az önkormányzati választások előtti) egyeztetés eredménytelenségét Szász Jenőnek tulajdonította.

Ismert az RMDSZ összefogást kizáró álláspontja is:
koalícióra nem lépnek az erősebb parlamenti képviselet érdekében az MPP-vel, de szívesen látják a rivális alakulat jelöltjeit a listájukon. Ezt Szász nem fogadta el.

Mivel az RMDSZ azt is nyilvánvalóvá tette, hogy csak a püspököt tekinti tárgyalópartnernek, - az MPP-elnököt pedig nem, a legfontosabb kérdés már nem az, hogy miben állapodik meg Markó és Tőkés, hanem az, hogy ki és miként ültetheti gyakorlatba megállapodásuk egyes elemeit.

Meddig tarhat még az RMDSZ szocialista egypártisága?

Fennmaradási engedélyt adott a hegyvidéki Turul-szoborra az ügyben illetékes I. kerületi önkormányzat, egyúttal 190 ezer forintos bírságot szabtak ki, amiért nem volt engedélyük a szobor emelésre, adta hírül a TV2.

Hozzájárult a hegyvidéki Turul-szobor fennmaradásához az I. kerület - közölte a TV2 csütörtök esti híradójában. A kereskedelmi csatorna információi szerint a XII. kerületi önkormányzatra 190 ezer forintos bírságot róttak ki, mert nem volt engedélye a szoborállításhoz.

A hírműsorban felidézték, hogy a szobrot engedély nélkül építették 2005-ben és a bíróság jogerős ítélete szerint bontani kell. Közlésük szerint a Fővárosi Közigazgatási Hivatal azért kért tájékoztatást az eljáró hatóságként eljáró I. kerülettől, hogy miért áll még mindig a szobor. A csatorna információi szerint az I. kerület azt válaszolta, hogy "elutasításnak okot adó körülmény időközben megváltozott".

A Fővárosi Bíróság márciusban hozott, április 9-én jogerőre emelkedett döntésében kimondta: a jogsértő állapotot meg kell szüntetni, a szobrot el kell távolítani a II. világháború helyi áldozatainak emlékművéről. A Pokorni Zoltán (Fidesz) vezette XII. kerületi önkormányzat ezután abban bízott, hogy megkapják az I. kerülettől a fennmaradási engedélyt.

Korábban a kerület polgármestere azt javasolta, hogy a sok vitát kiváltott turulszobor csak a városrész második világháborús katonai áldozatainak legyen az emlékműve. A XII. kerületi Turul-szobor fennmaradásához azonban május 29-én nem adott tulajdonosi hozzájárulást a Fővárosi Közgyűlés MSZP-SZDSZ többsége.

A XII. kerületi önkormányzatot csütörtök este nem lehetett elérni.

A Vereckei-hágóra ukrán nemzeti zászlókkal felvonuló mintegy ötven fiatal közül többen felmásztak a hét méter magas emlékműre, és a homlokzatán fémből készült ukrán címert helyeztek el. Eközben az emlékmű aljára néhányan villanyfúróval és szabványos rögzítő elemekkel márványtáblát erősítettek. A táblába előzőleg a Vereckei-hágón 1939-ben állítólag kivégzett ukrán fegyveres ellenállókat dicsőítő és az atrocitásokért a magyar nép nevében bocsánatot kérő ukrán nyelvű szöveget véstek. (mti)

Felavatták Wass Albert író egész alakos szobrát, Győrfi Sándor szobrászművész alkotását a debreceni Nagyerdőben, a Medgyessy sétányon szombaton délután.

A több mint ezer résztvevő között ott volt a száz évvel ezelőtt született és tíz éve elhunyt Wass Albert három Amerikában élő fia: Endre, Huba és Miklós is.

Áder János, az Országgyűlés alelnöke avató beszédében kiemelte: Wass Albert a legolvasottabb magyar írók egyike. Életműve azért oly eleven, mert műveiben kiapaszthatatlan és csillapíthatatlan életerő van - mondta.

Bölcskei Gusztáv református püspök az avatáson Karinthy Frigyes szavaival üzent azoknak, akik még "ma is ferde szemmel néznek Wass Albertre, s azokra, akik tisztelegnek előtte".