Gondola főoldal | beállítások | regisztráció | keresés | GYIK | fórum főoldal | moderáció
  előző téma   következő téma
»  gondola Fórum   » Közélet   » ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLET (2. oldal)

 
A téma oldalai: 1  2  3  4  5  6  7 
 
Fórumunkon a regisztráció szünetel
Téma: ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLET
kingvidor
  Válasz | 2009. augusztus 18. 23:15 | Sorszám: 129
Dehogynem érted, hisz pont azért csináltad ezt a topikot
A. E.
  Válasz | 2009. augusztus 18. 22:35 | Sorszám: 128
Hogy mondod? Most már tényleg nem értem.
Medi
  Válasz | 2009. augusztus 18. 19:15 | Sorszám: 127
Szerintem nem. A Duna TV-n több olyan film is látható, amit Teddy is feltesz a listájára.
Elsősorban magyar történelemmel kapcsolatos filmeket.
Pl. Máté Imrével egy riport, aki a Yotengrit könyveket írta.
Gyöngy
  Válasz | 2009. augusztus 18. 18:31 | Sorszám: 126
Egészen véletlenül szörföltem rá két egymást követő hétfő este a Duna TV-re, és egy érdekes sorozat két darabjából láttam részleteket. A sorozat címe "Secret Societies". Az első, amit láttam, a szabadkőművesek amerikai befolyásáról szólt, a második egyéb amerikai/nemzetközi titkos társaságokról, de a vezéralakok megnevezésével. (Még így is titkos ?)

A második adásban a Bilderberg-csoportról és annak befolyásáról beszéltek, mely csoportról Csath Magdolna írt egy több részes tanulmányt.

Hogy miért érdekes ez ilyen vázlatosan? Egyetlen kérdés miatt. Eddigelé ki-ki vérmérséklete szerint viszonyult az összeesküvés-elméletekhez, a közszolgálati adókon azonban nem az egyetértés vagy megértés jellemezte ezt, és a bemutatással sem törődtek különösebben. Vajon a sorozat műsorra tűzése mit jelent? Nem több esetleg mérhetetlen cinizmusnál?

Adorján13
  Válasz | 2009. augusztus 15. 12:26 | Sorszám: 125
http://eszmelet.freeweb.hu/45/csanady45.html

A kapitalista restauráció erkölcsi alapzatának kérdései


A közép-európai társadalmak rendelkeznek elég széles olyan rétegekkel, amelyek képesek teljesíteni a világpiaci verseny által szabott követelmények szintjét. Ezért és ezek által országaink képesek becsatlakozni a mai tõke mûködési körébe, a világpiac nyílt mezõnyébe. Ugyanakkor a mi országainkban meglehetõsen széles a társadalom azon rétege is, amely ilyen szinten nem foglalkoztatható, és azoké is, akik kifizetõdõen egyáltalán nem foglalkoztathatóak a mai tõkére szabott feltételek között. Ezeknek a rétegeknek az aránya a többi, tõkeéretthez viszonyítva nálunk még olyan, hogy ad esélyt a beilleszkedésre, felzárkózásra; a vesztesek nincsenek annyian és olyan mélyen, hogy ismét felforgatni kényszerüljenek az elfogadható megélhetéssel rendelkezõ társadalmat. Ezért ide hajlandó betelepülni a magasan fejlett tõke. Kelet-Európában viszont - tõlünk egy határral arrébb - ez az egyensúly már bizonytalan, vagy éppenséggel nem áll fenn, és azok a kelet-európai társadalmak bizony a felfordulás peremén imbolyognak.

Mi tartja hát õket ebben a helyzetben?

Alapját tekintve az, hogy valamiképpen õk is jelen kényszerülnek lenni a világpiacon, de egy elavult gazdasági felkészültséggel, mûködésmóddal, amit a fejlett kapitalizmus "szelleme" - Weber fogalmát használva - megbénít, kiszorít a piac szabályszerûen mûködõ terébõl. Nem is tehet mást, hiszen az a fejlett gazdaság csak a saját mûködésmódjának megfelelõ szabályok alapján maradva képes elérni különleges teljesítményeit, benne maradni nagyiramú fejlõdésének folyamatában. A hátramaradott gazdaságok viszont más módon, szûkebb körû együttmûködés elavult szabályai szerint mûködnek. Ezek rendjében, elveiben az a nyitott, fenntartás nélküli együttmûködés nincs megalapozva - s ezért nem is folytatható, nem megvalósítható.

Pusztán a törvény fenyegetésével nem kényszeríthetõ ki a szabályok általános betartása. Nem lehet minden munkás mögé egy rendõrt állítani; nem lehet minden szerzõdést bíróság elé vinni és szankcionálni. De még ezen felül: ki tartatja be azután a szabályokat a rendõrökkel és a bírókkal? És kik lesznek azok, akik úgy fogalmazzák meg magukat a szabályokat, törvényeket, hogy azok senkinek ne kedvezzenek, s ezért legyen értelme õket betartani?

A hagyománykötött társadalomban nemcsak az alárendelt, a legelmaradottabb munkaszervezetekben tevékenykedõ ember visszamaradott. Õ csak a legkönnyebben rajtakapható és megbélyegezhetõ. Az elmaradottság szelleme rejtve mindenütt jelen van ezekben a társadalmakban, áthatja, behálózza azok egészét. A politikai és gazdasági elit tagjait is, a törvényhozó testületeket, a felsõoktatást, a bírákat... mindent. Elsõsorban és legsúlyosabban azonban falun és a falusias településeken tenyészik; az ott folyó önellátó gazdálkodásban s az ahhoz tartozó szemléletmódban, értékrendszerben - végsõ fokon annak etikájában: cselekvésmódjaiban, öröklõdõ szokásaiban.

Efelett a hagyományosság felett a tõke világszerte érvényre tudta juttatni a maga fölényét; tíz év alatt képes volt nálunk is kiterjeszteni és megszilárdítani a maga hatalmát. Nem volt képes azonban magába olvasztani a társadalom hagyománykötöttségét, hanem annak nyílt és rejtett formáit még meg is szilárdította, amikor begyûrte maga alá. Most már a tõke szabályai szerint mûködik gazdaságunk. A hagyományos pedig szabályszerûtlenné lett, és mint ilyen - szürke- és fekete gazdaság - marginalizálódott. Kiszorult ennek az újnak a perifériájára. Ott húzódott meg, és onnan fúrja vissza magát, ahol a szabályok réseiben utat talál vagy nyit magának. Így az együttélésben a kétféle át is hatja egymást. Mennél keletebbre és mennél délebbre a Föld nyugati központjaitól, annál nagyobb és megrögzöttebb a szürke-fekete hányad.

Délen és keleten nem volt és máig sincs protestantizmus. Emitt a Római Egyház, amott az Ortodoxia õrizte meg kizárólagosságát. - Ennyire igaza lenne Webernek? Délen reneszánsz volt - de nem hozott létre transzcendentális etikát, hanem csak evilági individualizmust és szkepszist. Humanizmusa nem lett több mint felszabadult életöröm. Impozánsabban és teljesebben emberi ugyan, mint a germánok humanizmusának savanyú, álságos reneszánsza, de kapitalizmus mégsem ebbõl a féktelen elevenségbõl lett, hanem abból a szikár és fékezett, önmagától elkülönülõ transzcendenciából.

A történeti helyzetben adott erkölcsi követelmény és annak lehetséges alanya a politikai mezõben

A fenti vázlat megírásához nem volt tisztázott módszerem, csak kérdésem, és az sem világosan megfogalmazva. Kérdésemben mindössze arról volt csak szó, hogy látva látjuk a politikai élet egyre nyomasztóbb és egyöntetûbb elsilányulását, és szenvedjük tehetetlenül, ahhoz azonban, hogy ez megváltozhasson, okát is kéne lelni és érteni ennek.

Miért nem lép fel a politikai életben olyan személy (irányzat, párt, de legalább csoport), amely képes lenne vállalni önmagát és helyzetét - sajátját és az országét, a történelmi pillanatét - olyannak, amilyenek ezek valójában? Miért keveredik mindenki hazugságba, nagyotmondásba, gyûlölködésbe, elhallgatásba? Mi alkotja ezt a rossz varázslatot - támasztja ennek kényszerûségét?

Önkéntelenül is két végén egyszerre kezdtem el építeni a gondolat hídját: a jelenbõl hátrafelé, utolsó megtett lépéseinkben keresve a parancsoló elõzményeket, ám ugyanakkor azokról a távolabbi pontokról is errefelé, ahol nemzeti történetünkben már olyan meghatározó események zajlottak, olyan körülmények állottak fenn, amelyek következményei bizonyosan érvényesülnek máig is sorsunk alakulásában és cselekvésmódunkban, amellyel azt mi magunk alakítjuk.

Újkori történelmünkbe eképpen visszapillantva nem találok érvényesülni etikai tisztázódást. Ellenkezõleg: véget nem érõ ellentmondásokat látok, amelyek csak újabb és újabb tagadásokat gerjesztenek - anélkül azonban, hogy képesek lennének ezekben kihunyni. A keservesen konzerválódott falu átalakulási kezdeményei mindig újra csak önmagukba hullanak vissza. Így a rendiségbõl kilábolás "normális" kerete - a nemzeti birodalom - sem képes feloldódni, szerkezetét továbbalakítani, és végül gyökerestül megszûnni, sem a nemzeti tradicionális ideológia - és mindezek erkölcsi alapja.

Így következett be aztán, hogy lépésrõl-lépésre minden transzcendencia és hivatástudat kompromittálódott végül. Maradt a "tiszta" partikularitás - az egyén és a csoportok, legfelül pedig a nemzet - elszánt önzése, s így nem marad hatóképes alapja a tõke és a jogállam mûködtetésének. Ugyanakkor azonban arra sincs megnyugtató kilátás, hogy ez a transzcendencia-mentesített erkölcsi közeg meglévõ adottságaival stabilizálódjék; hogy akár csak rejtve is, de jelen volna benne olyan immanens etikai összegzõdés, amely kibontakozva kellõ indítékokkal láthatná el társadalmunkat az átalakulás kiteljesítéséhez, az újkapitalista rend kiegyensúlyozott mûködtetéséhez.

Azt viszont merhetjük állítani, hogy történelmi helyzetünkben jól tagoltan és felfoghatóan van jelen ennek a rendnek a hiánya, sõt közvetlenül, készenálló nézeteinkkel való elérhetetlensége. Vagyis: egyértelmûen áll velünk szemben az etikai tisztázás követelménye. Nem kerülhetõ el tehát az újragondolás, sõt ész szerint halaszthatatlan.

A fentebbiekben megkíséreltem bemutatni vázlatosan, milyennek látom elhelyezkedésünket a világtársadalom alap-konfliktusában - amely a fejlõdés sodrában bennelévõ és az annak peremére szorult országok és társadalmi rétegek között feszül. Ezen helyzetünknek három mozzanatát hadd emeljem még ki.

1.) Mivel kezdünk bekerülni a nyugati fejlett országok szövetségi szervezeteibe, egyre kevesebb szó esik már társadalmunk marginalizálódott rétegeirõl. Ha mégis szó esik róluk, úgy abban a bizakodó - önámító - formában, hogy: máris csökken a munkanélküliség, kialakulóban van saját tulajdonosi-vállalkozói osztályunk stb. A politikai és gazdasági elit szûk csoportja, úgy tûnik, csakugyan kezd felzárkózni nyugati mintaképeihez - legalábbis fogyasztói igényeiben és szokásaiban. Ennek mértékében egyre kevésbé képes átélni, és tudomásul venni hazai elmaradottaink helyzetét, azt a kegyetlen tényt, hogy országunk népességének kb. 1/3-a alapvetõen alkalmatlan a modern tõkében való felhasználásra, s a gazdaság tõkés szektorából tartósan - nagy részük örökletesen - ki van zárva. Az új urak egyre kevésbé hajlandóak ezek ügyével érdemileg foglalkozni. Márpedig helyzetük gyökeres megváltoztatásához megfelelõ tudományos világgazdasági és -társadalmi összkép volna nélkülözhetetlen; szerkezeti forma és normatív motivációs rendszer kellene.

2.) Nemcsak határainkon belüli az elõbbi probléma, hanem azon túli is, a szomszédságokban kisebbségként élõ nemzettársaink révén. Lerázhatatlan érdekeltségünk és kötelezettségünk áll fenn körös-körül, a határon túli atyafisággal szemben: az Erdélyben, a Vajdaságban, a Felvidéken élõ kisebbségi magyarokkal való szolidaritás a nemzeti illetékesség választóvizévé forrta ki magát. Õk azonban kimozdíthatatlanul vannak beágyazódva többségi polgártársaik állami közösségeibe. Rajtuk segíteni csak azokkal közös sorsuk megoldása révén lehetne. Márpedig azok elmaradottsága a mienknél jóval súlyosabb, hagyománykötöttségük jóval kiterjedtebb, össznépességüknek akkora hányada, amekkorával a hátukon ezidõ szerint nem lehetnek képesek bevánszorogni Európába. Ezért nem rázhatjuk le magunkról elmaradottságuk gondjait.

A magyar elit minden erejével el van szánva a Nyugathoz tartozásának bebizonyítására, kikényszerítésére. Mit se bánja, ha utolsónak veszik fel a megtelt kocsira, boldogan lépne ki a Déli és Keleti szegénység átkozott körébõl - ha nem lógna ott a nyakán a nemzeti szolidaritás kötelezettsége, keserves evidenciája.

Ezzel azonban lehetetlenség mit kezdeni adekvát etikai elvek nélkül, az elmaradottak felzárkózásának - árutermelõi foglalkoztatásának, integrálásuk reális formájának - felkutatása és megfelelõ súlyú szervezése nélkül. E nélkül beszélni függetlenségrõl, kontinentális integrációról, globalitásról - sõt még egyetemességrõl is - meddõ locsogás.

3.) Amit el kellene érnie a gondolatnak, az a szétesett erkölcsi-politikai pólusok egymásra vonatkoztatása és együttes kritikája: túlhaladása. Ehhez nélkülözhetetlen a transzcendens motiváció, ahhoz pedig a transzcendentális tudati mozzanat és annak formája. Hol lehet ennek társadalmi alapja, hordozója?

Netán a szétvert és korrumpált értelmiségben?

Tagathon
  Válasz | 2009. augusztus 15. 12:22 | Sorszám: 124
befejezem:

70-80%-a KÍNÁBAN KÉSZÜL, NOHA AZ ÖSSZESZERELEÉS GYAKRAN MÉG NEM OTT.

A Merci és egyéb luxusautók is egyre nagyobb arányban gyártatnak Ázsiában....


Szóval Chevi nem kivétel.

Egyébként az autószerelőm szerint a Chevi két újabb (ázsiai) típusa, a Lacetti Elite már Opel-minőség, a Cruze pedig ostromolja a Skoda Oktáviát.

Itt tartunk.


Chevi Lacetti Elite:


Chevi Cruze:

Tagathon
  Válasz | 2009. augusztus 15. 12:18 | Sorszám: 123
Franc okat. A Chevi az USA-ban is népautó, ezerféle modellel, a legolcsóbbtól a legdrágábbig. Dél-Amerikát és Ázsiát is teleszórja a Daewoo-gyárban készített modelljeivel.

Ezek egy jelentős része arról nevezetes, hogy a legtartósabbak a piacon.

Egyébként nem kell nagyon ugrálni, mert, mint hallom, pl. a francia gépkocsik, vezető márkák alkatrlészeinek MÁR

Adorján13
  Válasz | 2009. augusztus 15. 12:11 | Sorszám: 122
Mike Károly

A kibontakozó pénzügyi válság éles fénnyel világít rá, hogy a kapitalizmus nem csak a termelés, a kereskedés és a fogyasztás egy sajátos rendszere, hanem egyúttal erkölcsi rend is. A krízis számos oka között előkelő helyen szerepel számos adós és hitelező mohósága, meggondolatlansága, tisztességtelensége. "A bűn a jólét alapja, ha korlátját a törvény kiszabja" - hirdette a XVIII. század elején Bernard Mandeville, és azóta is sokan. De nincs az jogrend, amely minden "magánvétket" kordában tudna tartani, és a közjó szolgálatába állítani. A közerkölcsök lazulását végső soron egyetlen társadalmi rend, így a kapitalizmus sem bírja el. Sőt, a közgazdászok újra kezdik megérteni, hogy a piacgazdaság sikeres működése olyan erények elterjedtségét és tiszteletét feltételezi, mint a körültekintés, a felelősségvállalás, a kemény munkára való készség, a mások igényeire való odafigyelés, és nem utolsósorban az udvariasság. De a válság arra is felhívja a figyelmünket, hogy a kapitalizmus nem egyszerűen feltételezi ezeket az erényeket, hanem mintegy elő is hívja őket, és segíti a fennmaradásukat. Ha ugyanis nem így lenne, a válság nem a kivétel lenne, hanem a szabály.

Ma sok mindent természetesnek veszünk, ami a piaci alapú társadalom velejárója. De akik a XVIII. században tanúi voltak a modern gazdaság - vagy ahogyan akkoriban, nálunk pontosabban nevezték: a kereskedő társadalom (commercial society) - kialakulásának, nem győzték annak morális következményeit hangsúlyozni. Montesquieu tömör megfogalmazásában: "ahol az erkölcsök szelídek, kereskedelem is van; ahol kereskednek, ott szelídek az erkölcsök". Szelídségen pedig az udvariasságot, a békességre való hajlamot és a helyes igazságérzetet értette. (Montesquieu látta azt is, hogy e szelídségnek ára is van. Elsősorban a hősiesség és a közért való áldozathozatal visszaszorulása.)

De a felsorolt erényeknél is alapvetőbb feltétele és egyben következménye a jól működő "kereskedő társadalomnak" egy sajátos erkölcsi meggyőződés vagy inkább érzület: az, hogy megbízhatunk másokban, gyakorlatilag számunkra teljesen idegen embertársainkban is. Aligha kötünk olyan személlyel szerződést, akiben ne bíznánk meg legalább minimálisan. Márpedig a globális kapitalizmus nem más, mint milliónyi önkéntes szerződéses kapcsolat, amelynek jelentős része egymást alig, sőt egyáltalán nem ismerő embereket fűz össze. Ha belegondolunk, a globális piac egy elképesztően összetett, lenyűgöző bizalmi hálózat.

De honnan ered ez a bizalom? A kereskedő társadalom, a piacgazdaság nagy "találmánya", hogy az ígéretek betartására való készséget az emberek önérdekéhez láncolja. Adam Smith pontosan fogalmazott: "Ha a kereskedés gyakori, az ember nem számíthat nagyobb haszonra egyetlen szerződésből, mint abból, ha általában tisztességesen és pontosan teljesíti az ígéreteit. Egy körültekintő eladó, aki tisztábban van a valós érdekeivel, inkább lemond arról, ami megilleti, semhogy gyanúra adjon okot."

Az idézet ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy a piacgazdaságban sem bízunk meg akárkiben. Csak abban, aki hozzánk hasonlóan úgy véli, hogy érdemes másoknak bizalmat szavazni és a bizalmat megszolgálni. Más szóval: akivel azonos erkölcsi alapokon állunk.

A mostani válság tehát arra emlékeztet bennünket, hogy a piac mindig egyben erkölcsi közösség is.

Adorján13
  Válasz | 2009. augusztus 15. 12:03 | Sorszám: 121
Igazad van, a gyors meggazdagodás a cél, mert csak a mának élnek, ez jellemzi ma a Világot.
A régi tulajdonos szemlélet kihalóban van, azok a jövőre is gondoltak meg a következő generációkra,
meg volt bennük valami tisztesség is.

Ez ma teljesen hiányzik.

pfz
  Válasz | 2009. augusztus 15. 12:00 | Sorszám: 120
Szégyen a Chevroletre, hogy a kimustrált Opel modellekre ráteszi az emblémáját.
Jól hangzó név a "bóvlinak"...
Adorján13
  Válasz | 2009. augusztus 15. 11:55 | Sorszám: 119
Csoda szép ez a kocsi!!
Adorján13
  Válasz | 2009. augusztus 15. 11:53 | Sorszám: 118
Nehéz kérdést tettél fel, nincs egyszerű és okos válaszom.

Csak következtetni tudom, hogy azzal vége lenne, a csodálatos un. profit orientált kapitalizmus
törvényének, és ellent mondana Adam Smith legalapvetőbb téziseinek.

Másrészt pedig kevésbé lenne jövedelmező kapitalistának lenni, mivel csökkenne az a bámulatos nyereség, amit a Bankok és pénzemberek bezsebelnek.

Az elején a világgazdasági válságnak, a bankok hatalmas nyereséget kaszálnak, mert a mi nyomorúságunk az Ö hasznuk!

Minél több embert tesznek munkanélkülivé annál nagyobb a haszon és ennek örül a piac, ez kell
Nekik ez a mozgató rugója mindennek.


Mert, az éhes oroszlány vadászik a legjobban! :- (((

Tagathon
  Válasz | 2009. augusztus 15. 11:42 | Sorszám: 117
Egyébként én magam is egy ilyen ázsiai Opelt vezetek legtöbbször, de ennek a neve már Chevrolet Elite Combi -- s 60 000 km. után azt kell mondjam, hogy jobb, mint a német Opel, ui. NEM KELL ÁLLANDÓAN SZERVÍZBE VINNI -- ezzel szemben a tesóm, aki egy új és szuper Opel Astrát vezet, gyakran kényszerül szervízbe.

Na, de itt a Doktorwagen:

pfz
  Válasz | 2009. augusztus 15. 11:36 | Sorszám: 116
Káosz alakul ki a világban.
A piacot tartják a legjobb értékmérőnek...
Ami ehelyett van, az egy manipulált árakkal zajló fosztogatás.
Nem működik a piaci szabályozás, ahol az egyes üzleti körök kezén olyan pénzek halmozódnak fel, amellyel azt csinálnak az árakkal amit akarnak.
Ezeknek a karvalyoknak az érdeke a szabad tőkeáramlás is, és olyan agymosást végeznek, mely szerint nem fontos a nemzeti tulajdon.
A nemzeti tulajdon jelentőségének semmibe vétele jelenleg a világ legnagyobb átverése.
honfi
  Válasz | 2009. augusztus 15. 11:32 | Sorszám: 115
Mit gondolsz, milyen következményekkel járna a svédekre nézve, ha a földön mindenütt ugyanannyi bért fizetnének ugyanazért a munkáért? ( A rendelkezésre álló infrastruktúrától mondjuk függetlenül. )
pfz
  Válasz | 2009. augusztus 15. 11:30 | Sorszám: 114
"Az Opel (teljes nevén Adam Opel GmbH) Németország egyik legfontosabb autóipari cége.
A cég tulajdonosa az amerikai General Motors.

Története

Az Adam Opel által Rüsselsheimben, 1863-ban alapított családi vállalkozás eleinte varrógépeket, később kerékpárokat gyártott. Az 1890-es években az Opel cég is beszállt az akkor születő autógyártásba. Az első sikeres modelljük a 4 lóerős Opel Doktorwagen volt, amely kifejezetten a háziorvosok igényeit vette figyelembe, ami azt jelentette, hogy strapabíró, olcsó és megbízható autó volt.
Mikor már igazán kezdtek fellendülni az autóeladások; kitört a II. világháború és a Szövetségesek lebombázták az Opel gyárat. A szovjet katonák elvittek rengeteg tervrajzot, és kifosztva hagyták ott a gyár romjait. Ezután néhány évvel Moszkvics 400/420 néven Opel Kadetteket lehetett kapni a Szovjetunióban. A háború után sírjából támadt fel az Opel és újult erővel nőtte ki magát Európa egyik legnagyobb autógyárává.

Az Opel 1929-óta az amerikai General Motors európai üzeme. Az Angliában készülő, általában jobb kormányos modellek Vauxhall márkanévvel kerülnek forgalomba. A régebbi modellek gyártását ennél a cégnél is Ázsiába helyezik át; a Daewoo-hoz." http://hu.wikipedia.org/wiki/Opel

A német nemzet számára az lenne a legjobb, ha a területükön működő gyárak a német nemzet számára termelnék a profitot. A külföldi tulajdonosok a profit kiszívásával vannak elfoglalva, nem a német nép érdekeivel, a munkahelyek megőrzésével.
Soha a külföldi tulajdonosból egy Széchenyi, aki a magyar nemzet javára fordította a magánvagyonát.

Adorján13
  Válasz | 2009. augusztus 15. 11:30 | Sorszám: 113
Igazad van, bár a dolog nem ilyen egyszerű!

1989-ben mostani helyzetünket akkor osztották ki a nagyhatalmak, hatalmas lehetőséget mulasztottunk el, ami napjainkban is tart.

Èrdemes elolvasni Hernádi Tibor írását.
Egytől félek teljes joggal, hogy ezek újból becsapják a választókat, nem is kicsit, hanem nagyon!
Ezt teszik velünk több, mint 60 éve. Mindenre fel lehettek készülve.


A Rendszerváltás Igaz története-HERNÁDI TIBOR
http://www.scribd.com/doc/9656218/A-Rendszervaltas-Igaz-torteneteHERNADI-TIBOR

Adorján13
  Válasz | 2009. augusztus 15. 11:18 | Sorszám: 112
Bizony nem egyszerű ezeket a dolgokat megérteni.
A Volvo Svédország nemzeti büszkesége, már régen idegen kezekben van, de ez sem menti meg a bukástól!

A Volvo sikeres tehergépkocsi gyártása kivándorolt az oroszokhoz, mivel a költségekkel nem lehet vetélkedni az orosz fél javára!

Vagy például az ABSOLUT VODKA egy másik híres termék, szintén külföldön kötött ki.
Bár a svédek ügyes üzleteket csinálnak és a továbbiakban is van befolyásuk ezekre, de jóval kisebb.

A SAAB például totál bukni látszik, pedig a hadiiparban nélkülözhetetlen a szerepük..
Kínában egy mérnök kb. 3000 Sk keres itt 30 000, nehéz ezzel versenyt tartani.

Sorolni is nehéz, hogy hová tartunk és ez még csak a kezdet!

Tagathon
  Válasz | 2009. augusztus 15. 11:13 | Sorszám: 111
Az Opel 1929 óta NEM német tulajdon, hanem a GM vette meg. Hitler állami tulajdonba vonta, de 1945 után visszakerült a GM-hez.

Az 1939-es Opel Kadett gyártósorait és teljes dokumentációját a szovjetek szerezték meg és ebből lett a Moszkvics...

hubrentus
  Válasz | 2009. augusztus 15. 11:12 | Sorszám: 110
Ha elég hülyék vagyunk és már tanuljuk a szerepünk szövegét.

Senki nem tekergette a kezünket hogy választáskor a kommenyistákra szavaztunk háromszor is.
Aztán lökjük az okosat.

2010 az utolsó lehetőség hogy változhasson az ország helyzete. A legutolsó!!!!!!

pfz
  Válasz | 2009. augusztus 15. 10:53 | Sorszám: 109
Valami elképesztő, hogy a német politikai vezetők nem őrzik a német nemzeti tulajdont, pl. az Opel cég számukra is mindegy, milyen tulajdonban működik.
Magyarország az élő példa, hogy ha a nemzeti tulajdon java része külföldi tulajdonba kerül, vagyis kiszivattyúzzák a termelés hasznát, akkor az ország abba "beledöglik".
Nos, ettől a németek még távol vannak, de oda tartanak...
Adorján13
  Válasz | 2009. augusztus 15. 10:32 | Sorszám: 108
Ezek meg a tények, összeesküvés elmélet nélkül.

Mi pedig egymást marjuk:- (((

A Világot már felosztották, látható nekünk milyen szerepet szántak!

http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=175929

Német–orosz alku az "élet dolgaiban"!!

Első számú nyugati partnerét fogadta Szocsiban az orosz államfő. Angela Merkel és Dmitrij Medvegyev találkozóján – szemben a nyár elejei Obama-látogatással – nem volt szükség gesztusokra, az apró célzásokat is értette mindenki. A német–orosz kapcsolatok konkrét üzleteken nyugszanak.

http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=175930


Vlagyimir Putyin elfelejtett háborúja


Putyin egyebek közt azzal alapozta meg hírnevét, hogy leverte a lázadást a második csecsen háborúban (1999), a Kaukázus azonban ismét a törvénytelenség és a káosz felé sodródik. Minderről a mértékadó Foreign Policy (FP) című hetilap közölt terjedelmes írást. A lap szerint ez a nyár az utóbbi időszak legvéresebb időszakát hozta a térségben, mivel azonban a régió térképe régóta lekerült a nyugati döntéshozók asztaláról, mindez senkit sem érdekel. Az újság megjegyzi, hogy a Nyugatnak nincs használható terve a helyzet megoldására, s arra sincs, miként működjön együtt az orosz hatóságokkal a kérdésben. A Bush-adminisztráció idején elkövetett emberi jogi sértések (Guantánamo, Abu Graib, Bagram, titkos CIA-börtönök) ráadásul lehetetlenné tették azt, hogy a nyugati demokráciák érdemben szót emeljenek a Kaukázusban elkövetett jogsértések ellen. A hetilap úgy véli, a térség problémái korántsem csak Oroszországra tartoznak. A terület, ahol nincs munkalehetőség a fiatalok számára, hosszú ideje a szélsőséges muszlim csoportok toborzóhelyévé vált, s mivel a határok – amelyek Európa határai is egyben – átjárhatók, a kaukázusi instabilitás az amerikai és az európai biztonsági érdekekre nézve is fenyegetést jelent, nem beszélve arról, hogy a jelenség az oroszországi demokráciát is veszélyezteti. Az FP szerint a Kaukázus olyan, mint a rák Oroszországban, az erőszak onnan más területekre is átterjedhet. A lap szerint az is aggasztó, hogy a tettesek, akik meggyilkoltak több, a térségben elkövetett jogsértésekkel foglalkozó újságírót és jogvédőt, szabadlábon vannak.

pfz
  Válasz | 2009. augusztus 15. 10:17 | Sorszám: 107
Kennedy elnök elleni merényletben is lebénították a nyomozó hatóságokat. Irakból kőolajat lopnak. Magyarországot folyamatosan felvásárolják az önkormányzatokba és a kormányba került "cionisták" közreműködésével.
Ezek a gengszterek akarnak a világ urai lenni???
A világ urai nem erkölcsi hullák lesznek.
Adorján13
  Válasz | 2009. augusztus 15. 09:59 | Sorszám: 106
Ezt olvastam valahol, olyan Összeesküvés elméletnek látszik, mint a Rózsadombi-paktum!

http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3zsadombi_paktum

"A történelem ismétli önmagát.


Ugyan ki emélkszik még az Öbölháború előzményeire, ami 1991 január 17.-én, a


(Desert Storm) Sivatagi Vihar hadművelettel vette kezdetét?


Az Egyesült Államok által szállított biológiai és vegyi fegyverekkel vívott Saddam Husszein 1980-1988 között brutális háborút, akkori fő ellensége, Irán ellen.


1988 május 16.-án Husszein bombáztatja Irak északi részét ideggázzal; csak a saját lakosságából 5000 a halottak száma ezen a napon. Az USA, aki akkoriban olyan embereket támogatott, mint Milosevics és Bin Laden, nem tiltakozik a bombázások miatt. Saddam továbbra is az USA kegyeit élvezi. Ez a helyzet akkor változott, amikor 1990 augusztusának elején az iraki invázió megkezdődött Kuvait ellen.


Hirtelen Szaddam Husszein lett a gonosz maga, az aktuális amerikai politikai nyelvezetben. Bush (senior) elnök azonnali katonai intervenciót követelt Kuvaitban és Irakban.


1990 szeptember 11.-én Bush (sen.) beszédet tart, melyben először beszél a nyilvánosság előtt az Új világrendről (new world order).


Amikor 1990 októberében egy 15 éves kuvaiti kislányt az amerikai kongresszus emberjogi bizottságán meghallgatnak, az amerikai lakosság háborús kedve egycsapásra fellángol. A kislány, akit csak "Nayirah"-ként neveznek, arról tudósít, hogy egy kuvaiti kórházban, ahol önkéntes szolgálatot teljesített, tanúként látta, ahogy iraki katonák kuvaiti csecsemőket kiszedtek az inkubátorokból és a földre dobták őket.


Bush (sen.) elnök gyakran ismételte ezt a történetet, kiemelve, hogy 312 gyerek


esett így áldozatául az iraki brutalitásnak. Még az Amnesty International


szervezet is megemlítette ezt az esetet, az 1990 december 19.-i jelentésében.


Röviddel később ismertté vált, hogy "valakik" engedélyezték a kislánynak hamis néven valótlanságok kijelentését a kongresszus előtt. "Nayirah"- ról kiderült, hogy a kuvaiti nagykövet lánya. Így 1991 áprilisában még az Amnesty International


is visszavonta korábbi jelentését az inkubátor-horrortörténetről.


Ez egy azóta már történelmileg is bizonyított hazugsága az USA-hatalomnak (vagy azoknak akik mögötte állnak), hogy egy számára fontos háborúhoz hozzájusson a CNN támogatásával.


Ez az oka annak, hogy szinte SENKI nem tudja mekkora mészárlást végeztek az


amerikai erők Irakban: 250.000-en haltak meg a támadások alatt, melyből minimum


150.000 a civil, gyerekek, nők. Fegyvertelen, menekülő emberek lettek tömegesen lemészárolva a levegőből.


A korábbi US védelmi miniszter, Ramsey Clark 1993-ban megjelent Sivatagi vihar c. könyvében ezt írja: "Az népirtás volt.... Irak megtámadása gyakorlatilag kezdettől fogva nem volt más, mit egy háborús bűntett, ami több ezer különálló bűntettből állt össze." Clark 19 pontból álló vádiratot nyújtott be Bush (sen.) elnök ellen háborús bűntett címén, de a vádpontokat elejtették, és a médiában is elhallgatták az ügyet.


Aki ilyesmire képes, az mindenre képes!


Az öbölháború főszereplői a jelenlegi amerikai elnök apja, valamint az akkori védelmi


miniszter, Richard Cheney voltak, aki jelenleg az USA ALELNÖKE!!


Nos úgy tűnik, a világbéke ígéretét álszent ürügyként használják a háború céljára,


a világgazdaság manipulációját, az állampolgárok ellenőrzését pedig a kritikus vélemények elnyomására.


Az alábbi cikk azt a célt szolgálja, hogy lehetőség szerint minél több embernek


módja legyen arra, hogy átlássa azokat az eseményeket, melyek hamarosan a következő hónapokban, években mindannyiunkkal történni fognak.

1. Terroristák, akik névtelenek akarnak maradni, de jó széles nyomokat hagynak.


Egy terrortámadásnál, a mindenkori elkövető terrorszervezet mindig jelentkezik, és


kinyilvánítja követeléseit, ill. propagálják elképzeléseiket (lásd RAF, ETA, gerillák, stb).


Csak a titkosszolgálatok nem tesznek ilyet, ha gyilkosságot vagy terrorakciót követnek el, illetve esetenként magányos elkövetőket prezentálnak tettesként.


A 2001 szeptember 11.-i merényletek után SENKI nem jelentkezett.


A tettesek nyilvánvalóan ismeretlenek akartak maradni.


Mégis olyan óvatlanok voltak, hogy egy autót, melyben a Korán egy példánya volt, valamint egy arab nyelvű repülési útmutató otthagytak a bostoni repülőtér előtt, holott tisztában voltak azzal, hogy soha többet nem térnek oda vissza.


Ilyet csak akkor tesz valaki, ha szándékosan hamis nyomokat akar hátrahagyni.

2. Gyanúsan gyors háborús kedv.


Már a támadások utáni első órában kijelenti Bush (jun.) elnök, hogy a támadást


iszlám terroristák követték el. Nemcsak az elkövetőket, hanem az őket esetleg bújtató országokat is háborúval fenyegeti. Még a legcsekélyebb bizonyíték sem áll senki rendelkezésére az elkövetőket illetően, Bush (jun.) ennek ellenére kissé túl gyorsan tesz világpolitikai méretű kijelentéseket.

3. Kétségbevonható bizonyítékok (1.)


A bizonyítékok gyorsan jöttek, mintegy hívásra:


Állítólag Bostonban megtalálták a terroristák autóját. Majd megtudhattuk, hogy 2 táskát


nem csekkoltak be, s ez a 2 táska véletlenül a terroristáké, melyeknek tartalma: Korán, arab nyelvű repüléshez való útmutató, egy búcsúlevél útmutatóval a terrorista társaknak. Ez enyhén szólva eléggé valószerűtlen. Egy fanatikus iszlám terrorista soha nem adná fel poggyászként a Koránját, maximum kézitáskában magával vinné a fedélzetre. Profi pilótáknak nincs szükségük Boeing használati utasításra az utolsó pillanatban, és profi terroristáknak nincs szükségük klisé-szerű utasításokra, mint ahogy az az állítólagos búcsúlevélben áll: "Ellenőrizzétek fegyvereiteket, késeiteket..... mosollyal az arcotokon halljatok meg."

4. Kétségbevonható bizonyítékok (2.)


Szeptember 13.-án a médiából megtudhattuk, hogy a WTC romhalmazában találtak egy útlevelet, ami az egyik terroristáé volt. A felrobbanó repülőgépek állítólag még az acélt is megolvasztották. Képes egy útlevél, ami papírból van arra, hogy egy ilyen infernóból kirepüljön anélkül, hogy kigyulladna?


Mekkora annak a valószínűsége, hogy pont az egyik elkövető útlevele repül így ki a gépből sértetlenül?

5. A filmfelvételek.


A CNN-nek voltak saját irodái a WTC-ben, ezt a CNN többször megerősítette non-stop híradásai közben. A CNN azonban soha nem jelentette, hogy haltak volna meg a munkatársaik közül a WTC porig rombolt épületeiben. A CNN és vezetője, Walter Issacson olyan gyorsan ott volt az esemény helyszínén, hogy a második becsapódást már élőben közvetítette.


Később bemutattak egy felvételt az első becsapódásról, melyet véletlenül egy amatőr


készített. Állítólag hallotta a közeledő gép hangját, és elkezdett filmezni.


A gyanús az a felvételen, hogy a kamera nem a gépet keresi, rá se keres, csak az épületre van állítva, ahol SEMMI nem történik, majd pont ott, azon a ponton csapódik be az első gép, ahova néz a kamera.


Melyik amatőr lenne képes egy repülő hangjára így reagálni, majd találó előrelátással


a megfelelő toronyra irányítani a kamerát?

6. Bush elnök 9 óra előtt látta az első gép becsapódását.


A Fehér Ház hivatalos weboldalán 2 interjú található Bush elnökkel, melyekben arról kérdezik, hogy hogyan érezte magát, amikor a merényletekről hallott.


2001 december 4.-én, válaszként Bush a következőt mondta:


„I was sitting outside the classroom waiting to go in, and I saw an airplane hit the tower -- the TV was obviously on. And I used to fly myself, and I said, well, there’s one terrible pilot. I said, it must have been a horrible accident.“

www.whitehouse.gov/news/releases/2001/12/20011204-17.html


Ugyanezt nyilatkozta az őt kérdezőknek 2002 január 5.-én:

www.whitehouse.gov/news/ releases/2002/01/20020105-3.html


Képzeljük csak el:


Az Egyesült Államoknak, mint világhatalomnak az elnöke azt látja, hogy az USA és a világgazdaság egyik fő szimbólumába belerepül egy utasszállító gép, de ő nagy nyugodtan, napirendje szerint bemegy egy osztályterembe és elmagyaráztat magának egy praktikus olvasással kapcsolatos tanulási módszert.


Ő úgy gondolja, hogy ez a baleset egy "borzasztó rossz pilóta" hibájából adódik.


Először is, köztudottan a New York feletti égen repülési tilalom van érvényben, másodszor pedig soha nem tenne ilyet egy utasszállító gép pilótája.


Már az elnöknek ez a személyes magyarázata is kissé valószerűtlen.


A két becsapódás között 18 perc telt el. Bush várt egy kicsit, majd fogadták az iskolában, ahol gyerekekkel is találkozott, és a magyarázatokat is végighallgatta.


Mennyi ideig tarthatott ez? Bizonyára 10-15 percig, a szigorú, zsúfolt, és gyors napi programját feltételezve. Ez azt jelenti, hogy amit Bush a képernyőn látott, az maximum 3-8 perccel az első becsapódás után lett leadva.


Csakhogy ebben az időpontban még egy TV állomás sem sugározta az első becsapódás képeit. Mit láthatott Bush elnök?


A www.apfn.org webcímen a következő kommentárt olvashatjuk ezzel kapcsolatban:


"Ha abból indulunk ki, hogy egy titkosszolgálat hagyta jóvá a merényletek elkövetését, legvalószínűbb a CIA, akkor az is valószínű, hogy akik a szálakat a háttérben irányítják, akarták, hogy Bush, a "bűnössé tevő" előzetes töblettudással rendelkezzen. Egy CIA általi élő közvetítést látott volna limuzinja speciális készülékén?"


Ne felejtsük el, hogy apja, Bush (sen.) korábban a CIA főnöke volt.


Bush elnök tehát bemegy az osztályterembe, majd egy kis idő után, jön delegációjának vezetője, Andrew Card, aki közli vele, hogy egy második gép is belerepült a másik WTC toronyba. Bush meglepően nyugodt marad, még egy gyerekcsoportot is meghallgat, akik állattörténeteket olvasnak fel neki, ám egy


fél órával később nyilvánosan már bosszúról és háborúról beszél.

7. Egy összehangolt akció, melyet lehetetlen külföldről koordinálni.


1 órán belül 4 nagyhatótávolságú utasszállítógép eltérítése olyan magasszintű komplex szervezést igényel, amit semmilyen terrorcsoport nem képes külföldről létrehozni. Minden biztonsági rendszert ki kellett játszani, s mindazt úgy, hogy semelyik ország titkosszolgálata ne szerezzen róla tudomást; s ez gyakorlatilag ma már képtelenség, azaz lehetetlen ( műholdas megyfigyelés, telefon-internetkommunikáció megyfigyelése), főleg, ha a szervezést egy arab országból, vagy Afganisztánból irányították volna.

8. Szokatlanul üres repülőgépek.


Járat AA 077:289 Hely, 64 utas (a gép 3/4-e üres)


Járat AA 011:351 Hely, 92 utas (a gép majdnem 3/4-e üres)


Járat UA 175:351 Hely, 65 utas (a gép 4/5-e üres)


Járat UA 093:289 Hely, 45 utas (a gép 4/5-e üres)

Az American Airlines (AA) és a United Airlines(UA) mindig ilyen kevés utassal repül? Mert akkor rég tönkrementek volna. Éppen ezért, ha egy társaság gépén kevesebb, mint a helyek 50% van eladva, a légitársaságok álltalában lemondják az utat, illetve más járataikkal kombinálják, mert egy légitársaság sem engedheti meg magának félig teli gépek üzemeltetését. Főleg ebben az esetben, mert az utak különösen hosszúak voltak (Keleti parttól Kaliforniáig), s ilyen utaknál a nem gazdaságos utasszám igen magas veszteséget jelent. Egyébként pedig normális esetben soha nem történik az meg, hogy egy gép 75-80% ig üres.


Aznap azonban 4 gép szállt fel egyszerre, ilyen kevés utassal! (www.eirna.com)


A merénylethez nagy Boeing gépekre volt szükség, teli tankkal (45.000 l kerozin), ám relatív kevés utassal, de nem emberségből, hanem azért, hogy a 289, vagy 351 utas nehogy lefegyverezze az elkövetőket. Ez valós veszély volt, és ez be is következett, a 4/5-ig üres UA 093-as járaton, ahol az utasok védekeztek, s ezáltal a gép idő előtt le is zuhant.


Melyik terrorszervezet képes elérni, hogy telitankolt repülők, hosszútávú járatként,


kevés utassal induljanak, annak ellenére, hogy ez a légitársaságnak magas anyagi veszteséggel jár?

9. Körözött terroristák nevei az utaslistán.


Pár nappal a támadások után, nyilvánosságra hozták az utaslisták alapján azoknak a neveit, akiket terroristaként azonosítottak, köztük az FBI által is keresett terroristák neveit, mint Atta, Alomari, stb. Ez azt jelenti, hogy az összes terrorista a SAJÁT NEVÉRE foglalt jegyet a járatokra!!? Többet közülük köröztek!


És senki nem vett észre semmit...

10. Mindkét torony váratlan összeomlása.


A két torony összeomlását hivatalosan azzal magyarázzák, hogy azok az emeletek, amikbe a gépek becsapódtak, rázuhantak az alattuk lévő emeletekre, és ezek tömege okozta a torony összedőlését. Ez a magyarázat nem indokolja, hogy miért zuhant össze az alapokig mindkét épület.


Erre azt mondják, hogy a felrobbanó kerozintankok megolvasztották az emeleteket tartó acélhornyokat. Ez az acélszerkezet 1300°C tól olvad meg.


Szénhidrogének, mint a kerozin, égés közben maximum 800°C -t érnek el, ezt is optimális égéskörülmények között, azonban egy acél és azbeszt közeg, nem nevezhető optimális közegnek.


A tűzoltóság szakemberei, akik szakértőnek mondhatók, csak azért mentek föl a


tornyokba, mert meg voltak arról győződve, hogy nincsenek közvetlen veszélyben.


Azóta bebizonyosodott, hogy az első tűzoltócsapatok Orio Palmer és Ronald Bucca vezetésével a 78.-emeletig, azaz a becsapódás helyszínéig eljutottak.


Egyikőjük sem tudósított 1300°C forróságú tűzről és olvadó acéltartókról, és még


statikailag instabil elemekről sem, amit az is bizonyít, hogy erősítést kértek.


Pár perccel később a torony leomlott!


(Csak most, hónapokkal később szabadott az ő családtagjaiknak azoknak a rádióbeszélgetéseknek a felvételeit meghallgatniuk, amik akkor elhangzottak, igaz azzal a kitétellel, hogy soha senkinek nem beszélnek a hallottakról!)


Ezt vizsgálja jelenleg az amerikai szerző, Eric Hufschmid könyvében, melynek címe Idő fájdalmas kérdésekhez (Time for Painful Questions).

11. A tanuk robbanásokról beszélnek.


Több túlélő, akik ki tudtak menekülni az épületekből, egymástól függetlenül, élő TV interjúkban számoltak be robbanásokról. Pl. Steve Evans is, aki a BBC-nek így nyilatkozott: "Történt egy robbanás. Nem gondoltam, hogy ez egy robbanás volt, de a torony teljes alapzata megremegett! És akkor, amikor már mi kint voltunk, bekövetkezett a második robbanás, majd azt követte egy egész sorozat robbanás.....


Döbbenetes, hogy ez a robbanás, a robbanások sorozata ilyen pusztítást végzett."


Egy szinesbőrű üzletember, aki teljesen porosan rohant ki a WTC-ből, a következőket mondta a Dán DR-TV1 nek: "A nyolcadik emeleten egy hatalmas robbanás letaszított a lábamról."


A német Sat1 csatorna szintén élőben mutatott embereket, akik a tornyokból menekültek kifelé. Egyiküket, Tom Canabant azonban még interjú közben, menő kamera előtt állított meg két FBI ügynök, majd elvezették.


Azonban több tűzoltó is hallotta a robanásokat. Louie Cacchiolo, szintén tűzoltó,


a következőket nyilatkozta a People magazinnak: "Az embereimet felvittem lifttel a 24. emeletre, hogy evakuáljuk az ott lévő irodai dolgozókat. Amikor utoljára jöttünk lefelé, egy bomba robbant."


Valóban mindkét torony precízen zuhant önmagára, csak port és romokat hagyva maga után. Robbantási szakértők szerint magasfokú precizitás kellett volna ahhoz, hogy a tornyok ilyen szabályosan omoljanak össze.


Egy igen tekintélyes robbantási szakértő rögtön, a romok helyzetét látva azt a feltevését hangsúlyozta, hogy az épületeket robbanóanyag segítségével döntötték romba. Ez a szakértő, Van Romero az Újmexikói Bányászati Technológiai Intézet alelnöke volt.

12. Bizonyítékok megsemmisítése.


Ha nem a repülőgépek becsapódása, hanem ténylegesen robbantások okozták a két torony teljes összeomlását, ennek a nyomai fellelhetőek lennének a romok között. Pontosan ez a vizsgálat maradt el. Valamilyen rendeletre hivatkozva, még mielőtt egy vizsgálóbizottság összeállhatott volna, a romokat gyorsan eltakarították!


William A. Manning, az amerikai tűzoltó magazin, a Fire Magazine főszerkesztője ezt a tettet nyilvánosan a "bizonyítékok megsemmisítésének" nevezte.


2002 március 6.-án a kongresszus tudományos bizottsága azt közölte, hogy a vizsgálatokat akadályozzák, mert "Néhány fontos acéloszlopmaradvány eltűnt, MÉG mielőtt a vizsgálatot végzők a szerencsétlenség helyszínére érkeztek volna"!


A fémroncsok gyors eltakarításáért egyedül egy cég, a Newark-i "Metal Management" volt felelős. Csak Shanghaj-nak több mint 50.000 tonna szétroncsolt fémtartószerkezetet adtak el, ócskavasként. A cég mellesleg ragyogó teljesítményével mellékesen 3 millió dollárt keresett.

13. Előrelátó, ominózus pénzügyletek.


2001 július 26.-án Larry Silverstein úr mindkét WTC torony bérleti jogát megszerezte. Ez hála


az ausztrál-izraeli partnerének, Frank Lowy-nak, nagyon előnyös kondíciókkal sikerült neki. Lowy, Lewis Eisenberg barátja, aki vezetője az amúgy állami kézben lévő New York-i kikötői hivatalnak, amihez a WTC tartozott. Az ingatlanspekuláns Larry Silverstein azon nyomban 3,55 milliárd dollárra biztosította a WTC komplexumot, amely összeget a bónusz járadékokkal együtt be is fog kaszálni, mint ahogy azt ingatlan-konszernének média főnöke Harold Rubenstein nyilvánosan közölte. 48 nappal azután, hogy megkötötte Eisenberggel a bérleti jogi szerződést, a WTC ből nem maradt más, mint egy hegy ócskavas és törmelék.

14. A biztonsági rendszer hihetetlen meghibásodása a Pentagonnál.


8.45-kor csapódott az első gép a WTC első tornyába, 9.03-kor a második.


9.30-kor Bush már háborúról beszél Amerika ellen. Mégis, 9.47-kor, egy órával az első merénylet után,


a VILÁG legjobban biztosított épületébe, melynek saját radar- és rakétarendszere van, a Pentagon épületébe is belezuhant egy repülőgép. A Pentagon elleni merénylet nem következett be váratlanul. A gép már egy órája letért az előírt légifolyósóról, és akkor már az egész országban, s különösen a biztonsági erőknél, legkésőbb 9.03-óta a legmagasabb készültségi fok volt elrendelve. A francia szerző, Thierry Meyssan megjelent könyvében, melynek címe a „L’Effroyable Imposture“ – magyarul : A megrendezett terrorizmus (a könyv pl. Németországban megjelent a Kassel-i Defacto kiadónál www.edition-defacto.de) -, fotókat közöl a becsapódás helyéről a Pentagon épületében. A fotók mellett, az arányok érzékeltetéséhez, a Boeing gépet is megmutatja.


A Boeing szárnyfesztávolsága körübelül a háromszorosa a fotókon látható relatív szűk becsapódási lyuknak, mely a Pentagon épületén keletkezett! Máig vita tárgya, hogy találtak-e repülőgéproncsokat a helyszínen.


Tényleg egy repülőgép csapódott be a Pentagonba? Vagy esetleg itt is bombákat használtak? Ez mondjuk


megmagyarázná, hogy miért nem látta SENKI a repülőgépet. Na de akkor hol volt az a gép?

15. A titkos Bush-Blair feljegyzések.


A tekintélyes angol újság, a "London Telegraph" 2002 október 8.-i számában nyilvánosságra hozott olyan információkat, melyek szerint az IRA több titkosított telefonbeszélgetést hallgatott le, melyek Bush és Blair között hangzottak el. A beszélgetésekben Bush elárulja titkos szándékait az iraki háborúval kapcsolatban, és azt is, hogy előre tudott a szeptember 11.-i merényletekről.


Az interneten megjelent Telegraph cikk címe , amit a lap írországi tudósítója, Thomas Harding írt, így hangzott: "Bush-Blair transcript seized by IRA spyes" -magyarul: A Bush-Blair kódot az IRA megtalálta. Harding ezt írja: "A bizalmas dokumentumok, melyek az IRA kémei kezébe kerültek, dekódolt telefonbeszélgetéseket tartalmaznak, melyek Tony Blair és Bush elnök között zajlottak. Ezt tegnap a biztonsági szolgálatok (security sources) is megerősítették.... A közlemény, hogy az IRA titkos dokumentumokhoz jutott, az Egyesült Államokban valószínűleg a megdöbbenés egész hullámát fogja elindítani.


Davi Trimble Észak-Írország miniszterelnöke és képviselője az Ulster-i unionistáknak, a republikánus kémtörténetet a következőkkel kommentálta: "10x rosszabb ez, mint a Watergate."!!! A titkos dokumentumok leleplezték, hogy mit árult el Bush (jun.) Blair-nek Irakkal kapcsolatos szándékairól. Bush nehézségekről beszél egy Irak elleni háború elkezdésével kapcsolatban, mert az összes titkos felderítési adat szerint, Irak semmilyen katonai fenyegetést nem képvisel. Ebben az összefüggésben beszélt a továbbiakban Bush és Blair az olajkérdésről. Bush hangsúlyozza, hogy a Szaud-arábiai olajkészletek sokkal csekélyebbek, mint az iraki készletek. Irak a Bush-féle olajbirodalom számára igen fontossá vált, mert cége egy 11 milliárd dolláros pert nyert a konkurens TEXACO-val szemben. Így a Bush-féle PENNZOIL cég a korábbi TEXACO területeket veheti célba. A továbbiakban kiderül a dokumentumokból, hogy Bush (jun.) azért retteg egy élő Husszeintől, mert attól tart, hogy Saddam tudja, s így tanuként léphet fel Bush (sen.) ellen, annak az Irak-iráni háború létrejöttében játszott szerepe miatt. Akkoriban Irán ellen az irakiak vegyifegyvereket vetettek be, mely fegyverek vegyi hatóanyagai az amerikai LaFarge cégtől származtak. Bush (sen.) volt akkoriban ennek a cégnek a fő tulajdonosa. A cég elnöke pedig akkoriban Hillary Rodham Clinton volt!!! (lásd www.gulfwarvets.com, valamint a "Spider's Web-The secret history of how the White House illegally armed Iraq", von Alan Friedman (Journalist der „Financial Times of London“ , Bantam Books, 1993.-c. könyvet)


A továbbiakban Bush és Blair arról a veszélyről beszél, hogy a Mossad által zsarolhatókká válhatnak azáltal, ha kiderül, hogy tudtak előre a szeptember 11.-i merényletekről. Hogy ez a hír ne terjedhessen tovább, ezt a témát legmagasabb körökből, az úgynevezett "D-feljegyzéssel" látták el.


S ha mégis kiszívárogna valami a titkos beszélgetésekből, azt hamisítványnak fogják kikiáltani.


Ha valaki az angol törvényhozásba beágyazott "D-feljegyzést" Angliában megszegi, a rendőrség különleges egysége az érintett szerkesztőség számítógépeit, nyomdagépeit, irodai eszközeit, de még az autóit is lefoglalhatja.


Mégse sikerült teljesen megakadályozni, hogy ez az információ ne terjedjen tovább.


Lásd még: www.skolnicksreport.com ("THE OVERTHROW OF THE AMERICAN REPUBLIC", Part 18 by Sherman H. Skolnick 10/8/2, „Secret Transcripts expose Bush“

16. Ki húzott hasznot a merényletek időzítéséből?


A terroristák nagyon pontosan tervezik meg merényleteiket és azok időpontját.


2001 nyarán világszerte egyre hangosabbá vált a kritika az USA és Izrael politikájával szemben.


A Dél-afrikai rasszizmus elleni konferencia csúcspontja az volt, amikor az USA-t és Izraelt rasszizmussal vádolták. A Durban-i záróprotokollban a következőket fektették le: "A rabszolgakereskedelem az emberiség elleni bűntettnek számít". Ez a határozat biztosította sok harmadik világbeli ország követelését jóvátétel fizetéséért az Egyesült Államokkal szemben a több száz éves rabszolgakereskedelem miatt, miután US-zsidó világszervezetek a második világháborús üldözésekért hatalmas összegű jóvátételeket követeltek. Az USA és Izrael képviselői tüntelőleg kivonultak a konferenciáról, annak állítólagos antiszemita tendenciája miatt. A világ közvéleménye felfigyelt az amerikai hatalmi politikára és protestált a maga részéről.


Az amerikai-izraeli imázs mélyponton volt és az igen különös körülmények között megválasztott Bush (jun.) pedig nevetség tárgyát képezte.


Iszlám terroristák számára 2001 szeptemberében elkövetni egy merényletet, a legnagyobb ostobaság lett volna. Amire az USA és a proizraeli erők számára ebben a fázisban szükség volt, az nem volt más, mint egy iszlám szélsőségesek által elkövetett brutális merénylet, melynek hatására az USA az áldozat szerepébe kerül, és a kocka máris fordul. Pontosan ez történt 09.11.-én; a kívánt hatás: Amerika és az egész nyugati világ egyesült a terrorizmus elleni harcban. Iszlám terroristák számára a következményeket nem volt nehéz belátni.


Logikus dolog lett volna egy olyan időpontban, amikor a világ közvéleménye soha nem látott mértékben kritizálta az USA politikáját, mindezt egy őrült terrorakcióval romba dönteni és az iszlám ellenségeinek ezzel ideális ürügyet szolgáltatni egy ellencsapáshoz??(www.larouchepub.com)


"A világnak most világháborút kell folytatnia Izrael ellenségei ellen azért, ami New Yorkban és Washingtonban történt" - idézi Ehud Barak volt izraeli miniszterelnököt a Le Monde 2001.09.13-i számában.

17. A Bin Laden beismerő videó.


2001 decemberében hirtelen előkerül egy videófelvétel, amit állítólag US-csapatok véletlenül Jalalabad-ban találtak. Egy afgán város poros romjai között, az amerikai katonák találnak egy videokazettát. Minden városban amerre járnak, minden videokazettát megnéznek? Nem afgán felirat állt a kazettán, hogy ennyire feltűnt nekik? Vagy esetleg angol nyelvű? Vagy a kazettának egészen más a története?


Mindenesetre a kazetta éppen a megfelelő időben került elő, amikor a kezdeti háborús eufória már lecsengőben volt, s így a világ közvéleménye megint felrázódott. Maga a felvétel nagyon sötét és a rajta lévő hangok is igen rosszul hallhatóak. A döntő mondatok elhangzásakor Bin Laden arca nem is látszik a sötétben. Bin Laden ismerői szerint nem az ő hangja és beszédstílusa hallható a felvételen.


Más szintén kritikus megfigyelők szerint meg sem lehet állapítani, hogy a rosszul megvilágított turbános alak egyáltalán a hírhedt terrorista-e. Nagyon valószínűtlen, hogy Bin Laden (aki tagadja, hogy a felvételen ő van) egy videokamera előtt hencegne a merényletekről, illetve, hogy menekülő Al-Quaida tagok pont ezt a videofelvételt felejtenék magukkal vinni! Amit Bin Laden a felvételen mond, az pont az amit a háborús kedvű amerikai vezetők hallani akarnak. Amit állítólag Bin Laden a videón mond, az gyakorlatilag lehetetlen: mégpedig, hogy a merényleteket ő és Mohammed Atta szervezték meg Afganisztánból és arab országokból, és hogy a társaik gyakorlatilag a merényletekig nem is tudták mi az akciók célja!! Ennek ellenére mégis képesek voltak 2 gépet mérnöki pontossággal nekivinni a WTC tornyoknak, illetve 1 géppel rázuhanni a Pentagonra, mégpedig előzetes ismeretek nélkül!!

18. A kábítószer komponens.


1979 óta, a Szovjetúnió afganisztáni intervenciója óta támogatja az USA és a CIA különösen az afgán felkelőket, melynek következményeként az ország a világ legnagyobb nyers ópiumszármazék előállítójává vált.


A Tálibok 2001 februárjában megsemmisítették a történelmi Buddha szobrokat és a teljes ópium termést (US tulajdon!!). Ezt az eseményt a nemzetközi sajtó is közli 2001 május 17.-én, még Colin Powell-nek is meg kell dícsérnie a tálibokat, a kábítószer elleni harcban végzett munkájukért. 43 millió dollárt ígér jutalmul nekik!


Az Egyesült Államok még 2001 májusában is nyíltan támogatta az afganisztáni tálib rendszert, ami egyébként is amerikai támogatással jött létre.


Micheal C. Ruppert, volt Los Angeles-i rendőrtiszt a www.copvcia.com-on nyilvánosságra hozta jelentését,


ez ügyben: Még röviddel ezelőtt is Afganisztán szállította a globális nyers ópiumszármazékok 75%-át, mely


a CIA jelentős bevételét képezte. A CIA jelentős részt vállalt az afganisztáni heroinlaboratóriumok kiépítéséből. A termesztők 300$/kiló összeget kapnak, a nagykereskedők vásárlásnál 10.000$-t fizetnek.


Melyik más terméken van ekkora haszon? A tiszta éves nyereség több mint 1 billó US$.


Az afganisztáni Északi Szövetség időközben beleegyezett, hogy újra termel ópiumot, ha újra hatalomra kerül.


Ki hiszi még el azt, hogy a több millió tonna kábítószer, amit évente forgalmaznak, valamiféle magányos dílerek cipősarkába rejtve kerül be a különböző országokba?


Nem, itt egész repülőgépszállítmányokról van szó, és a szolgálatok megint semmit nem vesznek észre, pontosan, mint 09.11.-én.

19. Az olaj komponens.

Jóideje ismeretes, hogy a Kaszpi-tenger vidékén (Georgia,Csecsenföld) hatalmas olajkészleteket fedeztek fel. Amerikai oljkonzorciumok Pakisztánon és Afganisztánon keresztül vezetékeket akarnak kiépíteni lefelé az Arab-tengerhez. Időközben már mindkét ország kormányai készek együttműködni az amerikai nagyvállalatokkal. Az egyik olajcég, mely a vezetékeket építené és már tanulmányokat is készített, az a Halliburton, melynek mostani főnöke az a Richard "Dick" Cheney, akit Bush (jun.) elnök nevezett ki alelnökké, és aki már papa Bush alatt, mint védelmi miniszter, az Olaj-Öböl háború alatt olyan bátran megvédte az amerikai érdekeltségeket.

20. A dátum.

Szeptember 11.-e már korábban nagyobb események dátuma volt.


1978. 09.11.-én írták alá a Camp David-i egyezményt.


1990.09.11.-én röviddel az Irakiak kuvaiti inváziója után tartotta meg Bush (sen.) elnök azt a beszédét, melyben először követelte nyilvánosan az "Új világrend" szükségességét.


Napra pontosan 11 évvel utána, 2001.09.11.-én történtek azok a merényletek, melyek után a világ nem úgy néz ki többé, mint korábban.


Ez pedig 23 évvel történt Camp David után, amire Wilson regénye, az "Illuminatus" emlékeztet minket, melyben a hátsó hatalmak számára olyan fontos 23-as számról van szó.(lásd www.prophecyandpreparedness.com)


A Pentagon épülete, ami szintén érintett volt a merényletekben, kapcsolódik a dátumhoz.


Az okkult jelentésű ötszög alakú épület alapkövét ünnepélyes ceremónia kíséretében, 1941.09.11.-én tették le, melynek 60. születésnapját egy "különleges" tűzijátékkal ünnepelték.

09.11.-től pontosan 111 nap van hátra az év végéig. Ezekkel a dátumokkal és számokkal különböző okkult tényezők vannak kapcsolatban.


Iszlám terroristák soha nem használnák a számmisztikában és az asztrológiában - mely praktikák szerintük a "sátán eszközei" - jelentéssel bíró dátumot akciójuk időpontjához.


Ez a számmisztika a talmudi Kabbala-nak felel meg. Ezen irányzat képviselői MINDEN lépésüket bonyolult technikákkal előre kiszámítják, mely technikák a nem beavatottak számára teljesen érthetetlenek.

21. A WTC tornyok szokatlanul üresek voltak.

A WTC tornyokban egy átlagos napon több, mint 50.000 ember dolgozott.


Ha fanatikus terroristák lettek volna az elkövetők, egy ilyen gondosan kidolgozott merényletet


bizonyára akkor hajtottak volna végre, amikor "minél több átkozott kapitalista üzletember" tartózkodik a tornyokban, ergo bizonyára nem 9 óra előtt, amikor még kevesen vannak az épületekben, és a felsőbb vezetők sincsenek a helyükön. Kezdetben több tízezer áldozatról szóltak a híradások, ám a számok gyorsan csökkentek. Hónapokkal később újra lefelé korrigálták az áldozatok számát. 2002.01.09.-én az áldozatok száma 2893, beleszámítva a repülőgépeken lévőket személyzettel, valamint a 300 tűzoltót.


Ez "csak" 1200 személy TORNYONKÉNT.


Ez így is borzasztó, de akkor is marad a TABU kérdés:


Hol voltak a többiek???


Rögtön egy másik tabukérdést vet fel az első kérdés, mégpedig: A támadások utáni híradások szerint a WTC tornyok voltak az arab világ szemében a cionista-zsidó világgazdasági hatalom fellegvárai, és ezért lettek a támadások fő célpontjai.


Ezen körök hány magasrangú vezetője vált a merényletek szerencsétlen áldozatává?

22. Haszon a tőzsdén.

2001 szeptember 17.-én a CBS „60-Minutes“ c. műsorában a következőről tudósít:


Magasrangú amerikai személyiségek a kormány és a CIA köreiből, röviddel 09.11. előtt eladták a légitársaságokban lévő részvénycsomagjaikat. Hivatalosan erre azt közölték, hogy az eladásokat követik, de semmi nem történt és az ügyet többet fel sem említették a médiában.


Független nyomozati szervek felfedezték, hogy a legaktívabb személy a börzei tranzakciókban


egy bizonyos A. Krongard nevű úriember volt, aki a CIA Executive Director-ja, azaz a CIA hivatalban lévő igazgatója. (Lásd pl.. in http://globalresearch.ca/articles vagy www.tetrahedron.org)

23. Hangulatkeltés az új világrendhez.

A harmincas évek óta tündököl az 1$ bankjegyeken egy piramis képe, "a mindent látó szem"-mel, alatta a következő felirat „Novus Ordo Seclorum“-magyarul "új világrend". Amióta Bush (sen.) 1990.09.11-i megtartotta beszédét, a kifejezés általánosan ismert. Az amerikai rezsim, amely a jelenlegi elnököt kissé ironikusan békeszeretőnek mondja, nagyon is harcias. Mióta a bölcs amerikai elnök, Monroe által hozott törvényt (semmilyen helyi konfliktusba való be nem avatkozás, az USA területén kívül) az első világháború alatt Wilson elnök eltörölte, az amerikai rezsim számtalan háborút viselt, és olyan tömeggyilkosokkal, mint pl. Sztálin, leállt tárgyalni. Gondoljunk csak a II. világháború végén a békekonferenciára, ahogy az amerikaiak "békésen" ücsörögtek Sztálin melett.


Milyen volt az amerikai béke a II. világháború után?


Míg zajlott a hidegháború, tényleges háborúk is folytak USA jelenléttel:


Korea (1950 - 1953), Guatemala (1954, 1967 - 1969), Indonézia (1958), Kuba (1959 - 1961), Belga-Kongo (1965), Vietnam (1961 - 1975), Laos (1964 - 1973), Kambodzsa (1969 - 1970), Grenada (1983), Iran (via Irak, 1980 - 1988), Líbia (1986), Panama (1989), El Salvador, Nicaragua (nyolcvanas évek), Irak (1991 óta), Bosnia (1995), Sudan (1998), Szerbia (1999).


És most Afganisztán.


Nemsokára Szomália? Irak? Jemen?


Hova fog ez vezetni?

24. Mit jelent mindez?

A szeptember 11.-i terrortámadások nem "egy Amerika elleni" támadások voltak, mint ahogy azt MINDIG is hangoztatták, hanem egy támadás a demokrácia, és a jogállamiság ellen.


A WTC tornyokat szándékosan robbantották fel és a repülőgépeket is csak ürügyként használták fel, hogy legyen indok egy világot rengető változásra - s mindezt az ördögien zseniális tettet az egész világ szeme láttára -, hogy a tervek valódi kiagyalói rövid- és hosszútávú céljaikat egycsapásra elérjék. Valamint, hogy a számukra megfelelő eszközök alkalmazásának semmi ne álljon az útjába.


Mindenesetre a számtalan egyértelmű nyomból logikus a következtetés:


Ezt a sátáni tettet a legmagasabb körök tervezték és hajtották végre, olyan körök, amik gyakorlatilag KORLÁTLAN anyagi hatalom fölött rendelkeznek, titkosszolgálati körökben szintén korlátlanok a lehetőségeik, és rendelkeznek bármikor félrevezethető, vagy fanatizált Kamikázé-végrehajtókkal. Ez a valóban embertelen tett fog elég ürügyet szolgáltatni számukra ahhoz, hogy földünk, társadalmaink szerkezetét, a terrorizmus elleni szent harc és a biztonság álcája alatt radikálisan saját szándékaiknak megfelően átalakítsák, mellesleg hatalmas nyereségekre szert téve az olaj- és kábítószerüzleteikkel.


Az amerikai kormány már most rendszeresen átlépi a jogállamiság kereteit, és saját alkotmányát veszi semmibe, ill. érvényteleníti annak pontjait, s a polgárjogok a terrorizmus elleni harc ürügyén folyamatosan sérülnek, a saját határain belül. Egyre több a terroristaellenes törvény, ami sérti az állampolgárok jogait, melyek igazi célja a TOTÁLIS és globális ellenőrzés.


Ezt a folyamatot támogatja a technikai "haladás" is, melynek már most bármikor bevethetőek lennének az "áldásai", ( bőr alá épített ID chip-ek, ujjlenyomatos polgári igazolványok, stb.); ez már csak idő kérdése és a kézpénzforgalom helyetti bankkártya rendszert is leváltja egy még ellenőrizhetőbb technika, és még sorolhatnánk.

Ami 2001.09.11.-én történt, az nem a vége, hanem csak a bevezetője további hihetetlen eseményeknek és hazugságoknak, melyeket valószínűleg már nem lesz ennyire könnyű átlátni.


Ne azt gondold, amit megmondanak neked!


Legyen TÉNYLEG saját véleményed!


Ne hagyjuk megfélemlíteni magunkat!


MI VAGYUNK TÖBBEN!!


Ez a bolygó a miénk is!!!!!!! "

Adorján13
  Válasz | 2009. augusztus 15. 09:49 | Sorszám: 105
Fahrenheit


Kiindulásul véve a sokat vitatott 2000-es választásokat, Moore bemutatja George W. Bush valószerűtlen felemelkedését, melynek eredményeként az olaj-bizniszben tevékenykedő bukott üzletemberből a világ vezető nagyhatalmának első embere lett. Ezt követően Moore felnyitja Bush privát Pandora szelencéjét: bemutatja milyen szoros baráti szálak fűzik a családot és üzlettársaik körét, a Szaúd-Arábiai királyi családhoz és a bin Laden-rokonsághoz. Az Iraki háború kitörésekor Moore mély együttérzéssel és visszafojtott haraggal vizsgálja az emberi szenvedéseket. Miközben az amerikai hátországot elárasztják a háború következményeivel birkózó családok hatásos portréi, az amerikai katonáknak a kiábrándultsággal és az iraki frontvonal valós borzalmaival kell szembenézniük. A helyzet abszurditását és botrányosságát csak fokozza Moore beszámolója arról, hogy az üzleti élet vezetői hogyan igyekeztek hasznot húzni az emberi szenvedésből, az iraki olajból és az amerikai adófizetők véréből és dollárjaiból?

Időzóna: CET
A téma oldalai: 1  2  3  4  5  6  7 
 

         előző téma   következő téma
Ugrás:

Email a webmesternek | Gondola