Gondola főoldal | beállítások | regisztráció | keresés | GYIK | fórum főoldal | moderáció
  előző téma   következő téma
»  gondola Fórum   » Közélet   » Izlandi vulkán kitörés (2. oldal)

 
A téma oldalai: 1  2  3 
 
Fórumunkon a regisztráció szünetel
Téma: Izlandi vulkán kitörés
Madelon az eb
  Válasz | 2010. április 19. 22:34 | Sorszám: 44
Tán a magyar helyesírás szabályai.
Egyébként a google-keresésnek is vannak szabályai, ha betartják, akkor a "vulkán kitörés" csak 10300 találatot ad visza.
Cyti
  Válasz | 2010. április 19. 21:38 | Sorszám: 43
Talán, ki is tudhatja pontosan:
"vulkán kitörés" 150 000 találat
"vulkánkitörés" 131 000 találat
a google.hu kereső motorral.
Tappancs
  Válasz | 2010. április 19. 21:26 | Sorszám: 42
Most írtad jól, nem a címben. Vulkánkitörés - egy szó.
Cyti
  Válasz | 2010. április 19. 21:20 | Sorszám: 41
Irtad: "..ha akkor azok leestek volna, akkor most mondhatnánank mást..."
Irtam: " A világban mindennaposak az ilyen veszélyek,... "

tehát logika: előfordulhatnak ilyen balesetek, leeshetnek vulkánkitörés miatt repülőgépek a világ sok részén.
Vagy le kell zárnia föld légkörét és a veszélyeket kiküszöböljük?
Minden tevékenységnek megvannak a veszélyei, a hajó is elsüllyedhet, a vonat is kisiklik, az autó is felborul, stb.?

szhhtsz
  Válasz | 2010. április 19. 20:20 | Sorszám: 40
Nem írta azt, hogy az ő számára raktad be.
szhhtsz
  Válasz | 2010. április 19. 20:18 | Sorszám: 39
Így kell kiejteni:
http://vocaroo.com/?media=v3s7xfifv6s4avwVV
...
szhhtsz
  Válasz | 2010. április 19. 20:16 | Sorszám: 38
:-D Sok köze van ahhoz, amire válaszoltál...
Nem erősséged a logika.
Cyti
  Válasz | 2010. április 19. 20:14 | Sorszám: 37
Együtt vagytok???
Szerinted melyik nichre hivatkozott?
Cyti
  Válasz | 2010. április 19. 20:13 | Sorszám: 36
Folyt.:

Április 5-én sekély mélységű földrengések jeleit észlelték az alaszkai megfigyelő állomás (AVO) érzékeny műszerei.

Április 8-án az Etna délkeleti kráterének alsó keleti oldalában kitörés történt. A levegőbe hamufelhő emelkedett, a robbanás következtében a kráter is megnőtt, a korábbi 10 m-rel szemben jelenleg 50 m átmérőjű.

szhhtsz
  Válasz | 2010. április 19. 20:12 | Sorszám: 35
Ő sem írta!
Cyti
  Válasz | 2010. április 19. 20:10 | Sorszám: 34
De hisz nem írtam, hogy neked raktam fel.
Cyti
  Válasz | 2010. április 19. 20:09 | Sorszám: 33
A világban mindennaposak az ilyen veszélyek, én félek is repülni. Ha viszont tudnák repülni akkor más lenne a helyzet, úszni és gyalogolni viszont tudok.

Az elmúlt hetekben:

Indonézia

Batu Tara

Április 5-én egy 2,1 km magas kitörési felhő emelkedett a hegy fölé, majd több mint 35 km-t tett meg észak felé a levegőben sodródva.

Dukono

Április 2-án kitört a vulkán. A hamufelhő 2,4 km magasságig emelkedett, majd 55 km-t sodródott dél felé, mielőtt feloszlott volna.

Japán

Shinmoe-dake

A Kirishima vulkáncsoport egyik tagja ez a vulkán, március végén kitört és tőle nyugatra vulkáni hamuval szórta be a talajt.

Suwanose-Jima

Április első napjaiban pilóták számos kisebb (1,5-3 km magas) hamufelhőt láttak a tűzhányóról felemelkedni. A felhők anyagát a gyakran változó irányú szél délnyugat, délkelet, kelt és északkelet felé sodorta.

Oroszország

Karimszkij

Március-április fordulóján több kitörést is észleltek a KVERT kutatói. A kitörési felhők akár 4,2 km magasak is voltak, és 250 km-re is eltávolodtak a vulkántól (általában kelet felé), amíg szét nem foszlottak a levegőben. Mindezek mellett erős termális anomáliát észleltek a kráterben műholdas megfigyelések során.

Kljucsevszkoj

Március 26. és április 2. között a vulkán szeizmikus aktivitása átlag feletti volt, néhány gázból és gőzből álló, kisebb mennyiségű hamut is tartalmazó kitörési felhő elérte az 5,3 km-es magasságot is. Ezek mellett stromboli-típusú kitörések is történtek, melyek alkalmával az izzó lávacafatok 300 m magasra repültek a kráter fölé, és lehullva a lejtőkön (klasztogenetikus) lávafolyássá álltak össze. Műholdról erős termális anomáliát észleltek a kráterben, március 30-án pedig egy 70 km-re kelet felé sodródó hamufelhőt.

Shivelucs

Március végén, április elején a szeizmikus tevékenység átlag feletti volt ennél a tűzhányónál is. Ez összefüggésben van a kitörésekkel, melyek hamufelhője akár a 4,7 km magasságot is elérte. Éjszakánként a lávadómból kiinduló forró kőlavinákat észleltek. Március 29-én délkelet felé 40-t sodródott a vulkán kitörési felhője, ugyanekkor erős termális anomáliát észleltek a vulkánon, míg április 3-án egy 3 km magas hamufelhő emelkedett a hegy fölé, majd délkelet felé sodródott.

szhhtsz
  Válasz | 2010. április 19. 19:53 | Sorszám: 32
"... Valószínűleg az egészet ezzel kellett volna kezdeni" "

ja, és ha akkor azok leestek volna, akkor most mondhatnánank mást...

fokos
  Válasz | 2010. április 19. 19:50 | Sorszám: 31
Szhhtsz jó cikket rakott be. Az én szempontomból. Jópár kérdésemre választ is kaptam. Amit Te beraktál, számomra nem alkalmas megvitatásra. Bocs. Nyugodtan demagógozhatsz újra.
Cyti
  Válasz | 2010. április 19. 19:34 | Sorszám: 30
Szóval milyen nagy a veszély fel sem mérték. Úgy tűnik politika akció volt. Lehet, hogy tényleg Lengyelország volt a cél? http://hvg.hu/vilag/20100419_lapszemle_ovatossag_hamufelho


"Néhány, utas nélküli repülő felküldése a felhő közepébe Franciaországban és Németországban bizonyította, hogy jelenleg nincsen veszély. Valószínűleg az egészet ezzel kellett volna kezdeni"

szhhtsz
  Válasz | 2010. április 19. 19:33 | Sorszám: 29
Ez jó cikknek tűnik:

"Az Eyjafjallajökull kitörésének hatásai Izlandon és hazánkban
Publikálva: 2010-04-16 15:01

Légtérzárlat, hamuhullás, záptojásszag, fluoridmérgezés, színes napnyugták, vagy a klímát befolyásoló vulkáni felhő? Mi történt eddig, s mi az, ami várható az Eyjafjöll (Eyjafjallajökull) kitörése kapcsán? Mi az, ami biztosan nem várható?

Március első felében megszaporodtak a földrengések a dél-izlandi Eyjafjallajökull gleccser közelében. A gleccser alatt egy vulkán húzódik meg, amely utoljára 1821-23 közt tört ki. A geológusok a földrengésekből arra következtettek, hogy hamarosan ismét ki fog törni az Eyjafjöll. Március 20-án nyílt meg az első hasadék (még nem a gleccser alatt), amelyből nagyon látványos lávaszökőkutak nyúltak az ég felé némi gőzoszlop kíséretében. A hasadékból kis lávafolyócskák indultak, még szebbé téve a kitörést.


A működés jellegéből is kitűnt, hogy bazaltos a felszínre jutó láva, ez az a típus, amely nem nagy robbanásokkal jut fel, hanem hígabb volta miatt megtalálva a kis repedéseket, a nyomástól függően lávafolyást vagy lávaszökőkutat képez. (Hasonló a helyzet a Hawaii vulkánok esetében, ahol szintén turistalátványosság egy-egy lávaszökőkutas kitörés.) Mivel nem hajlamos a robbanásokra a bazaltos kitörés esetén a vulkán, így viszonylag közel lehet menni hozzá, megcsodálni szépségét, ezt tette sokezer ember, aki a kitörés hallatán meglátogatta a hegyet (sokan a világ másik feléről ruccantak át egy pár napos kirándulásra), életre szóló élményt szerezve. A kitörés mintegy 3 héten át hasonlóan folytatódott a gleccserek közti területen, közben egy második hasadék is megnyílt, ez is ugyanígy működött. Kis mértékű hamuszórás volt a hasadékok közvetlen közelében (néhány km), a felemelkedő felhőoszlopok alig tartalmaztak szilárd anyagot, nagyrészt vízgőz (a kitörés helyszínén elolvadó téli hóból) és vulkáni gázok alkották. A kitörés ezen szakasza alatt számtalan igen látványos fotó és videó született, mind professzionális, mind amatőr megfigyelők jóvoltából. A vulkánt természetesen a kitörés ártalmatlan volta ellenére is szorosan figyelték, követték a földrengések alakulását (ez korrelál a magma felnyomulásával, felszínre törésével), a felszín deformálódását (amely a belső nyomásról árulkodik, jelezve, ha tovább töltődik a hegy alatti magmatározó, belülről feszítve a kőzeteket). A látványos kitörés szép lassan lecsendesedett, megritkultak a magmafelnyomulásra utaló rengések is. A médiában már-már temetni kezdték a vulkánt, ám a szerencsére a szakemberek nem adják fel ilyen könnyen, s szenzoraikat a vulkánra vetve minden pillanatban figyeltek.
.....

..
A másik gáz a kéndioxid, amelyre a szép naplementékhez volna szükségünk. Az elmúlt két évben két vulkán is lehetőséget adott erre, 2008-ban a Kasatochi, majd 2009-ben a Sarichev. Mindkettő a sztratoszférába lőtte fel gázait, így az ott hónapokon keresztül fennmaradt. Az Eyjafjöll kitörése nem tudott odáig feljuttatni semmit, így hosszabb távú hatást nem várhatunk tőle. Egy-két napon át, amíg a közelünkben lesz a felhő, elképzelhető, hogy kicsit megszínesíti a napnyugtát, napkeltét, ám még ez sem biztos, mivel fölénk már egy erősen felhígult felhő jut csak el. Amennyiben a kitörés folytatódik, esetleg erősödik is, lehet esély még szebb látványosságokra itthonról.

A hamufelhő várható útvonala 17-én kora délutánig. Sárga a már bejárt terület, fekete az aktuális (17-i) elhelyezkedés (forrás: met.no)


A lényeget összefoglalva a dolgok, amikre hazánkban lehet számítani:
- légtérzárlat
- gyengén opálossá váló égkép nappal, derült idő esetén
- szokásosnál színesebb napnyugta, napkelte
- szerencsés esetben a hamufelhőből záporral kimosódó hamu, melyet mikroszkóppal lehet csak kimutatni a csapadékvíz üledékéből

Amire nagyon-nagyon kis esély van, hogy előforduljon:
- záptojásszag
- szemmel is érzékelhető hamuhullás nyoma tiszta, fényes tereptárgyakon

Ami pedig teljesen esélytelen a jelen kitörés esetében:
- bármilyen vulkáni gáz miatti kár, mérgezés, betegség
- jól látható hamuhullás
- savas eső
- klimatikus változás, lehűlés

Sok hírportál, média foglalkozik a témával, néha elég jó adatokkal, néha nagyon botor dolgokkal színesítve a cikkeket., híreit. Akit érdekel a téma, az ne a bulvársajtóból figyelje az eseményeket, hanem próbálja meg szakemberek által írt összefoglalókból kigyűjteni az információkat. Ilyen magyar nyelvű blog például a http://tuzhanyo.blogspot.com oldal, ahol vulkanológus, geológus kutatók írnak bejegyzéseket az aktuális helyzetről (is).

Néhány további érdekes, szép vagy hasznos információt tartalmazó oldal linkje: ....."

..... http://www.metnet.hu/?m=news&sub=show&id=206

Cyti
  Válasz | 2010. április 19. 19:26 | Sorszám: 28
szhhtsz
  Válasz | 2010. április 19. 19:24 | Sorszám: 27
Cyti
  Válasz | 2010. április 19. 19:22 | Sorszám: 26
fokos
  Válasz | 2010. április 19. 19:20 | Sorszám: 25
Ok. Az indító cikkben a tudománytalanság tobzódik. A 2,-ben segítséget kértem, mert a táma érdekel. Jelenleg csak azt tudom, hogy a tektonikai mozgások miatt kialakult egy forró pontokból álló "tűzöv" a földön, amin az aktív vulkánok nagy része elhelyezkedik. Azt is tudom, hogy ez a vulkán mikor tört ki a legutóbb.
Érdekelne, milyen összetételű a felhő, a kitörés piroklasztitos jellegű volt-e vagy sem, stb.
Cyti
  Válasz | 2010. április 19. 19:10 | Sorszám: 24
Na lám a katonai műveleteket nem zavarja a vulkáni hamu.
Ezek milyen repülők?

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár brüsszeli sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, nem gyakorol kedvezőtlen hatást az izlandi vulkánkitörés miatt kialakult hamufelhő a NATO katonai műveleteire .

Cyti
  Válasz | 2010. április 19. 19:07 | Sorszám: 23
Egy cél már meg van, csökkentik a CO2 kibocsájtást, és igy az üvegházhatást.
Vissza kell állítani a hajó és a vasúti közlekedést és megszüntetni a repülést, úgy tűnik - a mély hallgatásból - nem is hiányzik Európának.

A repülőgépek 60%-ának földre kényszerítése napi 206 ezer tonnával kevesebb CO2 légkörbe kerülésével jár.

Cyti
  Válasz | 2010. április 19. 19:02 | Sorszám: 22
A távol-keleti Kamcsatka-félsziget 29 működő vulkánja közül jelenleg egyerre öt aktív.
Cyti
  Válasz | 2010. április 19. 18:57 | Sorszám: 21
Figyú ha nem tetszik a topic nyiss egy másikat.
Én ezt találtam ki és szerintem értelmes nichekkel lehet az irányt befolyásolni. A kritikád a topic címével irreleváns.
Szóval add elő amit tudsz a témában az lesz az igazi kritikád.
fokos
  Válasz | 2010. április 19. 18:28 | Sorszám: 20
Onogur nyert. Meg Te is. Itt a közéletben csak az idiotizmust elemezhetnénk.

Időzóna: CET
A téma oldalai: 1  2  3 
 

         előző téma   következő téma
Ugrás:

Email a webmesternek | Gondola