Nagyon dolgoznak rajta, gondolom hogy ez az idióta Demszky búcsúképpen át akarja adni.

Ahelyett, hogy meghosszabbították volna a parkot a Petőfi hídtól a Szabadság hídig, szép lépcsőlejárattal a Dunába, ahol ezrek áztathatták volna a lábukat a vízben és a budapestiek élvezhették volna az amúgy is kevés zöld területet a város szívében, ehelyett újabb üzletekkel raboltatják ki a népet ebben a borzalomban, amelyik elveszi a szép kilátást a Közraktár utcai házak lakói elől, jelentősen csökkentve ingatlanaik értékét.

Rohadjanak meg!

Fertelmes!

Ilyen zavaros látvány keletkezne, ha minden, sztárépítészek által tervezett beruházás megvalósulna

A történetben az a legfurcsább, hogy Csipak Péter vállalkozó az elmúlt években hajtott végre a Deák Ferenc utcában egy olyan ingatlanfejlesztést Fashion Street fantázianéven, amely ellentétes szemléletű a mostani tervvel - az ottani házakat gyönyörűen felújították, modern kiegészítésekkel látták el, és megalkották a Belváros legszebb üzletutcáját.

Még zavarba ejtőbb, hogy Cselovszki Zoltán V. kerületi főépítész és Rogán Antal polgármester kiáll egy olyan terv mellett, ami sokak szerint közös alkotásukat, az Új Főutcát teheti zárójelbe. Hogyan fér össze a forgalomcsillapítás nyugat-európai szellemű koncepciójával egy 320 férőhelyes mélygarázs, amelyet csak az Új Főutcán vagy az Erzsébet téren keresztül lehet megközelíteni? - kérdezik az avatottak.

Egyébként a Zichy kastély belülról is gyönyörű.Voltam abban részben ami az istállók fölött van és lovássszállásként működött.Érintetelen belsőépítészetileg.Gyönyörű téglapadpadozat, faburkolat, és az ablakai!
Egyik másikban még az üveg is eredeti.
Kiállítótermet akarnak csinálni belőle...

Már léteznek, ill. már elfogadható áron léteznek 3D nyomtatók is, melyek kb. A3-as méretig bármilyen komplikált alkatrészt kimodeleznek. Olyanokat is, amilyenek standard megmunkálással egyszerűen kivitelezhetetlenek.

Design Engine Education: Industrial & Product Design Training + 3D ...

100 éve a fa volt az egyik legolcsóbb alapanyag. Komáromtól egészen Gútáig a Vág partján fa- és fűrésztelepek voltak. Minden tavasszal, amikor a magas vízállás megengedte, jó tótocskáink letutajozták az egész évi termést, itt szétszedték a tutajokat, és eladták a telepeknek köbre. A telepeken felfűrészelték, prizmába rakták és ott száradt szépen néhány évet. Csak azután vette meg az asztalos, aki szétválogatta és további néhány évet szárítgatta, rakosgatta, válogatta, előbb szabad ég alatt csak letakarva, majd tető alatt. Az így kiszárított fa aztán már akkor sem vetemedett, ha vízbe került és újra száradt.
Ma már ez elképzelhetetlen. Már csak azért sem, mert a fa lett a legdrágább építőanyag és már financiálisan sem engedheti meg egyetlen mesterember, sőt asztalosüzem sem, hogy 2-3-4 évre elegendő anyagot tároljon folyamatosan. A vákuumszárított fa nedvességtartalma pedig csak illúzió. Hiába szárítják ki "csontszárazra", 2-3 nap alatt a fa kapiláris szerkezete nem változik, csak a vizet vonják ki belőle. Ahogy kikerül a szárítóból a levegő nedvességéből a víz jelentős része visszapótlódik. Aztán csodálkozunk, ha az ajtó-ablak egyszercsak propeller.