|
Téma: Affektáció, magyar nyelv és kiejtéslélektan
|
|
keresztkem |
Válasz | 2017. szeptember 22. 11:12 | Sorszám: 8 |
|
Meggyőző ez az etimologikus magyarázat. Köszönöm.
|
|
|
|
panda |
Válasz | 2017. szeptember 22. 01:21 | Sorszám: 7 |
( hümm, az idézetbe, a szmájlikat /emóciós ikonokat  / nem én tettem bele, hanem csak a fórumszoftver értelmezett bizonyos betükombinációkat így ..  )
|
|
|
|
|
|
keresztkem |
Válasz | 2017. szeptember 21. 12:12 | Sorszám: 5 |
|
" OK-VET-LEN-ÜL" elmegyek arra a koncertre. Mit "OK-VE-TET-LEN-KEDIK" ott az a fószer? Stb...stb...Használjuk a magyar nyelvben ezt az OKVETLEN-OKVETETLENKEDIK szót és senki nem tudja megmondani, hogy honnan származik ez? Magyar szó ez egyáltalán? Ha magyar, mi a gyöke a gyökere, miből jött? Ha nem magyar, ugyan mondja meg már valaki milyen nyelvnáció-béli, mert nem tudni róla semmit. Megsúgyom: én valami SZLÁVOS "ízhangulatot" érzek ki belőle, de lehet, hogy tévedek. Mindenesetre Dosztojevszkíj a Karamazov tetvérek c. zseniális nagyregényében gyanúsan SOKAT használja ezt a szót--ha igaz. Nem tudok annyira oroszul, hogy eredetiben olvastam volna a művet, de a magyar forditású regény, ha jól tudom Szöllősi Klára forditása, aki mint műforditó, azért nem akárki...
|
|
|
|
keresztkem |
Válasz | 2017. szeptember 02. 09:31 | Sorszám: 4 |
"Imádok MINDENT ami JÓ!"--mondja a "népszerűnek" mondott celeb.
"Nincs 'ilyen szinház (zene, föstmény stb..stb..) meg 'olyan szinház meg 'amolyan szinház, CSAK JÓ SZINHÁZ VAN, MEG ROSSZ SZINHÁZ!-- mondja az aktuális rendezőzseni. FASZA! Mondom én.
Imádom a nyarat, a napsütést, imádom a telet a hideget, a hóesést a meleget, a mosolyt, az okosságot, a jó könyvet az "izgi" krimit, a remegtető TRILLERT...a,..a csuda tudja mi mindent.De mikor mondja valaki mondjuk azt, hogy: imádom a sötétet, a büdöset, a koszt, a mocskot, a sarat, a latyakot, a szürkeséget, a vigasztalan esős időt I-MÁ-DOM! Ez utóbbiakról álmodom boldog rózsaszínű álmaimban... Mikor mondja ez utóbbiakat valaki--egy eredeti formabontó lélek.Mikor?
|
|
|
keresztkem |
Válasz | 2017. augusztus 15. 05:12 | Sorszám: 3 |
|
Semmit nem érzek MŰVÉSZET ELLENESEBBNEK, mint az ú.n. "eredetieskedést", az öncélú és felszínes megdöbbenteni-felháboritani akarást. Jórégen, a XIX. sz, végén a XX.sz. elejetájt ezt a fajta--nevezzük így néminemű eufemizmussal--MODOROSSÁGOT, de inkább MODOROSKODÁST "polgárpukkasztásnak" is nevezték néhényan és néhány helyen a Világban. De az az idő már régen elmúlt, hisz' hovatovább már polgárok se nagyon vannak, így nem nagyon van kit "pukkasztani".Persze néhány helyen össze lehet még seperni-kaparni egy-egy polgárocskát, csak éppen mára nyilvánvalóvá lett(?), hogy fölösleges és oktalan dologgá lett őt, a szegény még túlélt-megmaradt műélvező-eltartó-pánzelő polgárt pukkasztani, mer' ha ő is szétpukkad 'hátakkó egy-két év múlva nincs is má' kit pukkasztani, oszt' már más programja meg nincs is hovatovább a posztmodern UTÁNI ú.n. művészetiparnak. Mindez, ami itt leirtam leginkább az irodalomra meg a filmművészetre érvényes. Legkevésbé a zeneművészetre és talán bizonyos képzőművészeti ágakra. Utóbbiakban talán kevésbé lehet kóklerkedni és szélhámoskodni néminemű eredetieskedő megdöbbentési kisérletekkel: FINGHALÁSZATTAL ÉS MASZTURBÁLÓVERSENNYEL TARKITOTT VERNISSZÁZSOKON ÉS INSTALLÁCIÓBEMUTATÓS HEPPENINGEKEN....
|
|
|
keresztkem |
Válasz | 2017. július 19. 15:51 | Sorszám: 2 |
A mai, úgynevezett "verbális" művészeti ágakban, mint amilyen az irodalom, költészet, színház, énekes előadóművészet stb...van "egy dolog" amit KÚRVÁRA ÚTÁLOK, s így nagyon nem tudom elfogadni. Olyannyira, hogy ez a specifikum tkp. el is riaszt olykor ezektől a művészeti ágaktól, hiteltelenné téve e műágak alapfunkcióját--számomra legalábbis--a lelki megrendülést, a tisztító katarzist.
És ez a dolog nem más, mint az AFFEKTÁCIÓ, az ÖNFONTOSKODÓ MODOROSSÁG, a megjátszott debilizmus, az önmutaogató-tetszelgő NYAMMOGÁS és ÖNMUTOGATÁS! E olyannyira lényegessé vált nekem, hogy hovatovább még a zenekari karmester gesztusaiban--ami ugye nem verbális művészet-- is keresem és sajnos föl is fedezem ennek a művészi gyengeségeknek a jeleit, ami tulajdonképpen nem más, mint invencióhiány, gesztushiány, vagy kifejezőgesztusokbéli félreértrelmezéses zavar. Még olyan "nagy" művészek esetében is, mint az egyéb zongoraművészként ZSENIÁLIS és zenei gondolkodóként is igen-igen jelentős--sajnos-- néhai Kocsis Zoltán karmestertevékenysége--vagy éppen az angol karmester Sír Simon Rattle dirigálásáben.
|
|
|
keresztkem |
Válasz | 2017. július 06. 05:26 | Sorszám: 1 |
Az előző h.sz.-ban emlitett igazgató bácsival persze nem az volt a legnagyobb baj, hogy afféle "nyelvi-kiejtési modorossággal" beszélt, hanem az, hogy amolyan "szuper VÉRVÖRÖS KOMMUNISTA" volt, minekelőtte a háborút megelőzően katolikus KÁNTORTANITÓKÉNT funkcionált. És azontúl, hogy mi "gyárékik" ebből a komcsiságából pedagógiailag nem éreztünk semmit, a tanári kar, főleg a tanárnénik igencsak érezhették gyakran--legalábbis mi annyit láttunk éreztünk, hogy egy-egy nagyszünetben egyikük-másikuk KISIRT SZEMMEL és meglehetősen feldúltan jöttek ki az igazgatói irodából.Ahol mi történt, mi nem, mi nem tudhattuk, de a tanárnénik egy részén legalábbis még a szünetet követő órán is érzékeltük "így-úgy", hogy az igazgató bácsi az illető tanárnénit valami miatt --úgymont--"letólta". Ezt akkoriba' így mondták--mármint a főnöki lebaltázást. Persze ig. bácsink--jó kommunistaként--erkölcsileg feddhetetlen volt ugyan, ergo: a "letolás" az ő esetében ilyen-olyan ideológiai kifogások felróvásaként jelent meg, s nem holmi női fehérneműk eltávolitását jelentette "bizonyos célokból"....
Igazgatónk egyébiránt FÖLDRAJZ-TÖRTÉNELEM szakos ált. iskolai tanár volt, aki BARCELONÁ-t VÁÁRSZILÓNÁ-nak ejtette ki és pl. Chicago-t SIKÁGÓ-nak, ahogyan azt az akkori "föci" tankönyvben zárójelbe' leirták--hogy tudniillik FONETIKUSAN "IGY" KIEJTENDŐK a fenti nagyvárosnevek.S Pali bácsi ezeket az utasításokat is a legapróbb részletességgel és "aptudét" pontossággal ismerte és betartotta--tanárként. És magát a TÉRKÉP-et, mint az órán föltétlenűl "beakasztandó eszközt" épp úgy, mint a FÖLDGÖMB-öt FÉTISKÉNT tisztelte, mely rekvizitumok nélkül az órát el sem kezdte.
|
|
|
keresztkem |
Válasz | 2017. július 05. 11:39 | Sorszám: 0 |
Az általános iskolai igazgatóbácsink azt a szót, hogy GYEREKEK nem így mondta,ahogyan leírtam, hanem kb. úgy, hogy "GYÁRÉKIK"--egy icipici tálzással írom így, hogy világos legyen mit mondok.
A lányok nem úgy ejtették ki a szavakat, mint a fiúk, az idősek nem úgy, mint a fiatalok.Ünnepélyes alkalmakkor nem "úgy" affektáltak--felnőttek-gyerekek--mint hétköznapi oldott időkben.Debrecenben nem azt mondták, mint nálunk Miskóócon, hogy Á' LÓFASZT, hanem azt,hogy Á' LLUFFASZT. Érdekes nemde? Pedig mind magyarán beszélünk....
|
|
|
