Téma: Hülyeség
|
Fla Mandulis |
Válasz | 2008. február 02. 05:37 | Sorszám: 55 |
Hm, nindig úgy tudtam , 5 ezer, Újabban 12:! de pont 8700 ...Miért pont a Regulus? Amúgy , mint minden Sfinx-kép ,órákig lehet nézni ( inspirál) lecseréltem Bismarckot ( a világ legszebb hajója...volt,)
|
|
|
|
Rendes Kis |
Válasz | 2008. január 27. 08:29 | Sorszám: 53 |
Az "okos" (sőt, egyszerűen: "normális") ember nem hagy ki "egy kínálkozó lehetőséget", vagyis: - "élelmes" = hódol a "kaparj, kurta" elvnek = amit "magáévá tehet", azt magáévá teszi; - "nem hülye" = "nem bontja ki teljesen az igazságot", ha az ellenkezne a "jól felfogott" érdekével; - satb. Jelentem: hülye vagyok (legalábbis igyexem azzá válni) !
|
|
|
mpd |
Válasz | 2008. január 23. 08:43 | Sorszám: 52 |
Elég érdekes erózió az, amelyik csak egyes köveket és falakat pusztít. A víz előbb vájt volna egy kilométer mély medret a homokba, mint hogy legömbölyítette volna a köveket. Miért folyt volna FEL a falra a víz?
|
|
|
HAME |
Válasz | 2008. január 22. 20:56 | Sorszám: 51 |
azt hiszem rájöttem mire gondol a bekezdés. A baloldali legömbölyödótt kőfalra. Innen tényleg úgy néz ki, mint egy egykori vizesés alapja. De közelről nem nézett ki úgy, és van még egy apróság. A partfal nem veszi körbe a szfinzxet. Csupán bal oldalt van és egy darabon aszobor mögött Felmerült bennem a kétség: Te úristen! Nem lehet, hogy a tudós fényképről dolgozott? (A fentieket persze nem kell komolyan venni. Mindenesetre nem először történne meg az ilyesmi és sajnos nem is utoljára. )
|
|
|
missmarple |
Válasz | 2008. január 22. 20:31 | Sorszám: 50 |
Kiemeltem, egy kis részt az Onogur által bemásolt linkből, talán ez is elég ahhoz, hogy ne fogadjuk el feltétel nélkül a tudomány jelenlegi állításaot, de legalábbis érdemes nyitottnak maradni az új befogadására: "A szél által hordott homok okozta erózió ettől eltérő. Ez éles szélű, vízszintes csatornákat váj ki az érintett kőzet puhább rétegiből. Semmilyen körülmények közt nem okozhatja azokat a függőleges hasadékokat, melyek elsősorban a Nagy Szfinxet körülvevő partfalon láthatóak. Ezeket csak a falon lefolyó víz alakíthatta ki, amely az óriási mennyiségű lehulló csapadék révén került oda, s vízesésként vonult végig a gízai fennsíkon, le a mélyedésbe, ahol a Nagy Szfinx található. Kimosta a kőzet gyenge pontjai, állapította meg Schoch professzor, és hasadékokat alakított ki belőlük, s ez a geológusok számára egyértelmű bizonyíték."
|
|
|
missmarple |
Válasz | 2008. január 22. 18:50 | Sorszám: 49 |
Lehet, bár kérdéseket felvetni akkor is érdemes. (természetesen a felvetett kérdésből nem szabad egyetlen következtetést levonni, bizonyítékok hiányában. Megjegyzem a tudománynak sem.) Azt pedig senki nem tagadja, hogy klímaváltozások voltak és lesznek is.
|
|
|
HAME |
Válasz | 2008. január 22. 18:30 | Sorszám: 48 |
Hát sajnos nagyobb felbontásban nem rakhatom fel, mert az szétcseszé az egész oldalat, de nagy felbontásban se látható azon aztán semmi függőleges. A betemetett részen pedig semilyen, pláne, hogy némileg restaurálták is (a fellelhető szétszóródott borítóköveket visszaragasztották a helyükre) Na de mindegy, mi ezt innen nem fogjuk eldönteni se 1 se 10 Mpx felbontással. Ámbátor a lentebb belinkelt cikkben én némi dänikenséget vélek felfedezni
|
|
|
missmarple |
Válasz | 2008. január 22. 18:00 | Sorszám: 47 |
Szerintem (szintén nem geológusként) képedből ez aligha állapítható meg. A geológiai kutatások éppen, hogy függőleges erróziónyomokat állapítottak meg. Nyilván nem a fejen, hanem azon a részen amit később betemetett a homok.
|
|
|
HAME |
Válasz | 2008. január 22. 17:52 | Sorszám: 46 |
Hát én sem vagyok geológus, de szinte kizártnak tartom, hogy esővíz ilyen vízszintes erőziót okozzon. Folyóvíz esetleg. Ráadásul ha esővíz, a fejen miért nem látható egy mm-nyi erőzió sem?
|
|
|
|
HAME |
Válasz | 2008. január 20. 11:48 | Sorszám: 44 |
Egyiptomban lényegében sehol sincs eső, de attól a Piramisok még nem a Szaharában vannak. Ellenben most hogy mondod, direkt megnéztem a szfinxről készült (nem manipuláltr ) fotóim. A kiásott részén semmiféle erózió nincs, már azon kívül, hogy az eredeti "csempézés" sok helyen levállt. Továbbá, eső okozta erózió függőleges kopást okozna,a szfinx pedig vízszintesen csíkozott. Gondolom a szél és homok miatt...
|
|
|
onogur |
Válasz | 2008. január 20. 11:19 | Sorszám: 43 |
Ahhoz elég ritkán esik, hogy ilyen eróziót hozzon létre. Arról már nem is beszélve, hogy a szfinx ölég hosszú időt töltött "derékig" a homokba temetve. Építése során úgy tájolták, hogy az Oroszlán csillagkép Regulus csillaga kelése idején a látóhatár keletpontjában legyen. Ha ez tényleg igaz, akkor a szfinx építésének ideje kr.e. 8700 környéke.
|
|
|
tatam |
Válasz | 2008. január 18. 22:28 | Sorszám: 42 |
Igaz. Tkp. semmi nem számít. Különösen, ha azt mondjuk rá, hogy hülyeség. Vagy azt, hogy imádjuk. Mindegy.
|
|
|
missmarple |
Válasz | 2008. január 18. 21:30 | Sorszám: 41 |
No attól nem lesz erozióra utaló nyom a kövön, ami ott esik.
|
|
|
HAME |
Válasz | 2008. január 18. 20:55 | Sorszám: 40 |
Nem akarlak elkeseríteni, de még ha a fényképeken úgy is néz ki, a piramisok nem a Szaharában vannak, hanem egy köpésre a Nílustól. A zöld sáv határán. És néha esik az eső. Ritkán de mégiscsak.
|
|
|
missmarple |
Válasz | 2008. január 18. 18:33 | Sorszám: 39 |
Őszintén szólva nehezen tudtam a gondolatmenetet követni. a csoportlélektan- civilizáció fejlődése, vonalon Te hoztad példának a piramisokat, amire válaszként: Jézus és Barabás története (mint csoportlélektani jelenséget említettem.) utal arra, hogy a csoportban (tömegben) megjelenő folyamatok nem újkeletűek. Másik szálon tettem fel egy kérdést a piramisokkal kapcsolatban. Egyébként, bármennyire tudományos az alátámasztás, az azért érdemes tudni, hogy igen sok elképzelés változott már, nem kevésbé tudományos megalapozottsággal. Tudod pl. hogy a 19 szd.- ban még 20 000 évesre becsülték korukat? Aztán egy új elmélet szerint már "csak 5,000 évesek, annak ellenére, hogy vízerrozió nyomait találták a piramisokon (Kephren) és a szfinxen is. A szaharában kb. 12,000 évvel ezelőtt volt szubtrópusi az éghajlat. Persze kizárólagos bizonyíték egyikre sincsen. Evolúció, versus teremtés. És még lehetne sorolni.
|
|
|
missmarple |
Válasz | 2008. január 18. 18:20 | Sorszám: 38 |
" onogur vagyok, kérem tisztelettel..." - én meg pontatlan voltam, bocsi.
|
|
|
onogur |
Válasz | 2008. január 18. 15:53 | Sorszám: 37 |
Livius - az adott kor tudományos színvonalát figyelembe véve - jól képzett, remek történetíró volt, bár tőle sem állt nagyon távol az élénk fantáziájából eredő "meseköltés". De hát mit számít? Nagyon jól tudjuk, hogy Arany János Csaba-trilógiája is költészet, nem monográfia, mégis imádjuk, nem?
|
|
|
tatam |
Válasz | 2008. január 18. 15:28 | Sorszám: 36 |
Rendbe'. Akkor marad a másik eftás. Meg akkor mondok új nevet. Van ez a Livius nevű. Akire az elébb is gondútam, csak a Tacitus eftás neve jött ki belőlem.
|
|
|
onogur |
Válasz | 2008. január 18. 14:11 | Sorszám: 35 |
Hát Tacitus eftárs referenciaként nem igazán müx. Ő inkább életrajzi regényeket írt, az úgynevezett történelmi hűség és az objektivitás nem volt az erős oldala.
|
|
|
tatam |
Válasz | 2008. január 18. 13:56 | Sorszám: 34 |
Akkor, hogy ontopik legyek és kérdezzek valami hülyeséget: például a Flavius, meg a Tacitus eftásak apokrifnek, vagy referenciának tekintendők?
|
|
|
onogur |
Válasz | 2008. január 18. 12:44 | Sorszám: 33 |
Katonáskodni lehet támadó és védelmi céllal. Támadó hadműveletekhez könnyű humán erőforrást toborozni, csak előre meg kell határozni, ki milyen arányban részesül a zsákmányból. Érted, mire gondolok. Például a "tatárjárás" után IV. Bélának könnyű dolga volt, bármikor rendelkezésére állt 10-20 ezer jól képzett kun harcos. El is néptelenedett a mai Ausztria és Csehország területének közel fele...
|
|
|
HAME |
Válasz | 2008. január 18. 12:32 | Sorszám: 32 |
Hát azért voltak pl. felkelések, amikehez nem korbáccsal toborozták a "katonaságot. Hirtelen egy régebbi, mondjuk a Spartakus -féle. De én azért nem merném azt állítani, hogy a római korban még nem létezett a civilizáció.
|
|
|
HAME |
Válasz | 2008. január 18. 12:27 | Sorszám: 31 |
"Egyébként tudjuk, hogy ki építette a piramisokat?" Nos legkisebb szándékom sincsen a Biblia autentikusságát kétségbevonni, de mivel itt a Jézus-Barrabás története került konfliktusba az egyiptomi történelemme, azért halkan megjegyezném: néhány egyiptomi piramis története egy csipetnyivel tudományosabban van dokumentálva, mint Jézus élete, amelyet csak néhány kanonizált evangéliumból és tán néhány nem kanonizált apokrifból ismerünk. Bármiféle egyébb referencia nélkül.
|
|
|