Új téma  Új hozzászólás

Gondola főoldal | beállítások | regisztráció | keresés | GYIK | fórum főoldal | moderáció
  előző téma   következő téma
»  gondola Fórum   » Vallás - filozófia   » Hülyeség (1. oldal)

 
A téma oldalai: 1  2  3 
 
Fórumunkon a regisztráció szünetel
Téma: Hülyeség
Fla Mandulis
  Válasz | 2008. február 02. 05:37 | Sorszám: 55
Hm, nindig úgy tudtam , 5 ezer, Újabban 12:! de pont 8700 ...Miért pont a Regulus?
Amúgy , mint minden Sfinx-kép ,órákig lehet nézni ( inspirál) lecseréltem Bismarckot ( a világ legszebb hajója...volt,)
Fla Mandulis
  Válasz | 2008. február 02. 05:13 | Sorszám: 54
Isten hozott a klubba!
Rendes Kis
  Válasz | 2008. január 27. 08:29 | Sorszám: 53
Az "okos" (sőt, egyszerűen: "normális") ember nem hagy ki "egy kínálkozó lehetőséget", vagyis:

- "élelmes" = hódol a "kaparj, kurta" elvnek = amit "magáévá tehet", azt magáévá teszi;

- "nem hülye" = "nem bontja ki teljesen az igazságot", ha az ellenkezne a "jól felfogott" érdekével;

- satb.

Jelentem: hülye vagyok (legalábbis igyexem azzá válni) !

mpd
  Válasz | 2008. január 23. 08:43 | Sorszám: 52
Elég érdekes erózió az, amelyik csak egyes köveket és falakat pusztít. A víz előbb vájt volna egy kilométer mély medret a homokba, mint hogy legömbölyítette volna a köveket. Miért folyt volna FEL a falra a víz?
HAME
  Válasz | 2008. január 22. 20:56 | Sorszám: 51
azt hiszem rájöttem mire gondol a bekezdés.

A baloldali legömbölyödótt kőfalra. Innen tényleg úgy néz ki, mint egy egykori vizesés alapja.
De közelről nem nézett ki úgy, és van még egy apróság. A partfal nem veszi körbe a szfinzxet. Csupán bal oldalt van és egy darabon aszobor mögött
Felmerült bennem a kétség: Te úristen! Nem lehet, hogy a tudós fényképről dolgozott?

(A fentieket persze nem kell komolyan venni. Mindenesetre nem először történne meg az ilyesmi és sajnos nem is utoljára. )

missmarple
  Válasz | 2008. január 22. 20:31 | Sorszám: 50
Kiemeltem, egy kis részt az Onogur által bemásolt linkből, talán ez is elég ahhoz, hogy ne fogadjuk el feltétel nélkül a tudomány jelenlegi állításaot, de legalábbis érdemes nyitottnak maradni az új befogadására:

"A szél által hordott homok okozta erózió ettől eltérő. Ez éles szélű, vízszintes csatornákat váj ki az érintett kőzet puhább rétegiből. Semmilyen körülmények közt nem okozhatja azokat a függőleges hasadékokat, melyek elsősorban a Nagy Szfinxet körülvevő partfalon láthatóak. Ezeket csak a falon lefolyó víz alakíthatta ki, amely az óriási mennyiségű lehulló csapadék révén került oda, s vízesésként vonult végig a gízai fennsíkon, le a mélyedésbe, ahol a Nagy Szfinx található. Kimosta a kőzet gyenge pontjai, állapította meg Schoch professzor, és hasadékokat alakított ki belőlük, s ez a geológusok számára egyértelmű bizonyíték."

missmarple
  Válasz | 2008. január 22. 18:50 | Sorszám: 49
Lehet, bár kérdéseket felvetni akkor is érdemes. (természetesen a felvetett kérdésből nem szabad egyetlen következtetést levonni, bizonyítékok hiányában. Megjegyzem a tudománynak sem.) Azt pedig senki nem tagadja, hogy klímaváltozások voltak és lesznek is.
HAME
  Válasz | 2008. január 22. 18:30 | Sorszám: 48
Hát sajnos nagyobb felbontásban nem rakhatom fel, mert az szétcseszé az egész oldalat, de nagy felbontásban se látható azon aztán semmi függőleges. A betemetett részen pedig semilyen, pláne, hogy némileg restaurálták is (a fellelhető szétszóródott borítóköveket visszaragasztották a helyükre)

Na de mindegy, mi ezt innen nem fogjuk eldönteni se 1 se 10 Mpx felbontással. Ámbátor a lentebb belinkelt cikkben én némi dänikenséget vélek felfedezni

missmarple
  Válasz | 2008. január 22. 18:00 | Sorszám: 47
Szerintem (szintén nem geológusként) képedből ez aligha állapítható meg. A geológiai kutatások éppen, hogy függőleges erróziónyomokat állapítottak meg. Nyilván nem a fejen, hanem azon a részen amit később betemetett a homok.
HAME
  Válasz | 2008. január 22. 17:52 | Sorszám: 46
Hát én sem vagyok geológus, de szinte kizártnak tartom, hogy esővíz ilyen vízszintes erőziót okozzon. Folyóvíz esetleg. Ráadásul ha esővíz, a fejen miért nem látható egy mm-nyi erőzió sem?
onogur
  Válasz | 2008. január 22. 11:56 | Sorszám: 45
Nem vagyok geológus.
Olvasd el mondjuk ezt: http://www.egyiptominfo.hu/hirek/friss-hirek/az-egyiptomi-szfinx-titkai.html
HAME
  Válasz | 2008. január 20. 11:48 | Sorszám: 44
Egyiptomban lényegében sehol sincs eső, de attól a Piramisok még nem a Szaharában vannak.
Ellenben most hogy mondod, direkt megnéztem a szfinxről készült (nem manipuláltr ) fotóim.
A kiásott részén semmiféle erózió nincs, már azon kívül, hogy az eredeti "csempézés" sok helyen levállt.
Továbbá, eső okozta erózió függőleges kopást okozna,a szfinx pedig vízszintesen csíkozott. Gondolom a szél és homok miatt...

onogur
  Válasz | 2008. január 20. 11:19 | Sorszám: 43
Ahhoz elég ritkán esik, hogy ilyen eróziót hozzon létre. Arról már nem is beszélve, hogy a szfinx ölég hosszú időt töltött "derékig" a homokba temetve.
Építése során úgy tájolták, hogy az Oroszlán csillagkép Regulus csillaga kelése idején a látóhatár keletpontjában legyen. Ha ez tényleg igaz, akkor a szfinx építésének ideje kr.e. 8700 környéke.
tatam
  Válasz | 2008. január 18. 22:28 | Sorszám: 42
Igaz.
Tkp. semmi nem számít.
Különösen, ha azt mondjuk rá, hogy hülyeség.
Vagy azt, hogy imádjuk.
Mindegy.
missmarple
  Válasz | 2008. január 18. 21:30 | Sorszám: 41
No attól nem lesz erozióra utaló nyom a kövön, ami ott esik.
HAME
  Válasz | 2008. január 18. 20:55 | Sorszám: 40
Nem akarlak elkeseríteni, de még ha a fényképeken úgy is néz ki, a piramisok nem a Szaharában vannak, hanem egy köpésre a Nílustól. A zöld sáv határán. És néha esik az eső. Ritkán de mégiscsak.
missmarple
  Válasz | 2008. január 18. 18:33 | Sorszám: 39
Őszintén szólva nehezen tudtam a gondolatmenetet követni.
a csoportlélektan- civilizáció fejlődése, vonalon Te hoztad példának a piramisokat, amire válaszként: Jézus és Barabás története (mint csoportlélektani jelenséget említettem.) utal arra, hogy a csoportban (tömegben) megjelenő folyamatok nem újkeletűek.
Másik szálon tettem fel egy kérdést a piramisokkal kapcsolatban. Egyébként, bármennyire tudományos az alátámasztás, az azért érdemes tudni, hogy igen sok elképzelés változott már, nem kevésbé tudományos megalapozottsággal. Tudod pl. hogy a 19 szd.- ban még 20 000 évesre becsülték korukat? Aztán egy új elmélet szerint már "csak 5,000 évesek, annak ellenére, hogy vízerrozió nyomait találták a piramisokon (Kephren) és a szfinxen is. A szaharában kb. 12,000 évvel ezelőtt volt szubtrópusi az éghajlat. Persze kizárólagos bizonyíték egyikre sincsen.
Evolúció, versus teremtés. És még lehetne sorolni.
missmarple
  Válasz | 2008. január 18. 18:20 | Sorszám: 38
" onogur vagyok, kérem tisztelettel..." - én meg pontatlan voltam, bocsi.
onogur
  Válasz | 2008. január 18. 15:53 | Sorszám: 37
Livius - az adott kor tudományos színvonalát figyelembe véve - jól képzett, remek történetíró volt, bár tőle sem állt nagyon távol az élénk fantáziájából eredő "meseköltés".
De hát mit számít?
Nagyon jól tudjuk, hogy Arany János Csaba-trilógiája is költészet, nem monográfia, mégis imádjuk, nem?
tatam
  Válasz | 2008. január 18. 15:28 | Sorszám: 36
Rendbe'.
Akkor marad a másik eftás.
Meg akkor mondok új nevet.
Van ez a Livius nevű.
Akire az elébb is gondútam, csak a Tacitus eftás neve jött ki belőlem.
onogur
  Válasz | 2008. január 18. 14:11 | Sorszám: 35
Hát Tacitus eftárs referenciaként nem igazán müx.
Ő inkább életrajzi regényeket írt, az úgynevezett történelmi hűség és az objektivitás nem volt az erős oldala.
tatam
  Válasz | 2008. január 18. 13:56 | Sorszám: 34
Akkor, hogy ontopik legyek és kérdezzek valami hülyeséget: például a Flavius, meg a Tacitus eftásak apokrifnek, vagy referenciának tekintendők?
onogur
  Válasz | 2008. január 18. 12:44 | Sorszám: 33
Katonáskodni lehet támadó és védelmi céllal.
Támadó hadműveletekhez könnyű humán erőforrást toborozni, csak előre meg kell határozni, ki milyen arányban részesül a zsákmányból.
Érted, mire gondolok.
Például a "tatárjárás" után IV. Bélának könnyű dolga volt, bármikor rendelkezésére állt 10-20 ezer jól képzett kun harcos. El is néptelenedett a mai Ausztria és Csehország területének közel fele...
HAME
  Válasz | 2008. január 18. 12:32 | Sorszám: 32
Hát azért voltak pl. felkelések, amikehez nem korbáccsal toborozták a "katonaságot.
Hirtelen egy régebbi, mondjuk a Spartakus -féle. De én azért nem merném azt állítani, hogy a római korban még nem létezett a civilizáció.
HAME
  Válasz | 2008. január 18. 12:27 | Sorszám: 31
"Egyébként tudjuk, hogy ki építette a piramisokat?"

Nos legkisebb szándékom sincsen a Biblia autentikusságát kétségbevonni, de mivel itt a Jézus-Barrabás története került konfliktusba az egyiptomi történelemme, azért halkan megjegyezném: néhány egyiptomi piramis története egy csipetnyivel tudományosabban van dokumentálva, mint Jézus élete, amelyet csak néhány kanonizált evangéliumból és tán néhány nem kanonizált apokrifból ismerünk. Bármiféle egyébb referencia nélkül.

Időzóna: CET
A téma oldalai: 1  2  3 
 

Új téma  Új hozzászólás       előző téma   következő téma
Ugrás:

Email a webmesternek | Gondola