|
Téma: Puszta Sándor, papköltő
|
|
iszalag |
Válasz | 2006. szeptember 01. 20:48 | Sorszám: 4 |
|
Magyar sors Ködbeszédült, megfakuló,
Áldottsorsú jegenyefák.
Oltári láng, gyújtott fészer,
Ének, sírás, bús tivornyák.
Semmi új és semmi régi,
Csupa szent és csupa titok.
Pusztaszer és szent Pilisek,
Horpadthátú királysírok. Magyar sors és semmi, semmi!
Így bolondít Európa...
Mert itt mindig mienk a víz,
Hej, de másé mind a fóka! Ilyen virtus még kevés volt,
Ilyen virtus nem lesz többé.
Csupa csók volt, csupa semmi,
Életünk az égé s földé!
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2006. szeptember 01. 20:46 | Sorszám: 3 |
Egyet tanulj: hinni, hinni!
Mert csüggedni nem szabad.
Ôrzôk féljetek a strázsán,
Minden ôr, rabnál rababb!
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2006. szeptember 01. 20:46 | Sorszám: 2 |
Egyszerű légy, mint as ösvény,
Minden házba, mi betér,
Tártkarú és barátságos,
Mint a lányos pipitér.Egyszerű légy, mint a korsó,
Vidámszívű és kitárt,
Fénylô mosoly, mi kinyitja
Szívek ajtaján a zárt. Egyszerű légy, mint az álom,
Amiben hôs is lehetsz,
Meg nem sebzô, mint a holdfény,
Mely a csillagokba vesz. Egyszerű légy, mint a kristály,
Szétsugárzó, szép öröm,
Féltsd a lelked szűz hímporát,
Ne mossa le soha könny. Hajnalcsillag, alkonyégen
Kézszorítás, jó meleg,
Mint a harmat, mi virágok
Kelyhérôl tisztán nevet. Egyszerű légy, mint a gyermek,
Játékszere a nagy ég,
Ki koporsók, vermek hátán Égi biztonsággal lép. Tanítsd mesemódra élni
Ezt a nyűgös életet,
Hol kijut a szenvedésbôl
S minden vállra jut kereszt. Hogy kis utak, csöpp kis célok,
Csöpp unalmak, csöpp csodák
Minden napok martyr-ágán
Rak fészket a boldogság! A nagy élét titka ilyen
Egyszerűségben lakik,
Egyik naptól, másik napig
Tegnapoktól, holnapig! Hôs maradni! El nem esni!
Fénybe mártva homlokod,
Lágy kenyérrel visszadobni,
Azt, ki kôvel megdobott. Kétannyira elkísérni,
Azt, ki lépni kényszerít,
Megfelezni köpönyöged, A sebekre tépni írt. Tiszta légy, mint a szabadság
S szabad, mint a gondolat!
Mint tenyér, mit homlokával
Olvashat el a bús vak! Egyet tanulj: hinni, hinni!
Mert csüggedni nem szabad.
Ôrzôk féljetek a strázsán,
Minden ôr, rabnál rababb! Légy ember az emberek közt!
Jóízű, mint a kenyér!
Titkot ne hordj, olvasható,
Nôni-szomjas, mély gyökér. Bánat-völgyén csak zarándok,
Kit nem rág a félelem
S hazaérsz, már vár az Isten,
Kitárt-ölű Végtelen!
|
|
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2006. szeptember 01. 20:44 | Sorszám: 0 |
|
zta Sándor: A fények rézsût esnek A könyv Puszta Sándor, az elfeledett papköltô több mint négy évtized verseit összegyûjtô életmûkiadása. Puszta Sándor a XX. század papköltô ,,triásza'' Sík Sándor, Mécs László és Harsányi Lajos mögött háttérbe szorult -- érdemtelenül.
1942-ben írta róla Móricz Zsigmond: ,,Puszta Sándor a legnagyobb rejtély volt elôttem évekig. Ez a rejtély most megoldódott... mégiscsak költô lett. Idezüllik közénk... Ez a hang egészen az övé, tiszta és megdöbbentô. Ha elôdöt keresek: Vörösmarty és Arany. A Dunántúl zengése és az Alföld áhitata. Örülök neki: Valaki jött.'' S egy mai toll vallomása: ,,Meglepô, hogy költôi egyéniségének hány arca van. Az elsô a forróvérû, robbanólelkû ôsmagyar igric. Éget a hôfoka. Aztán a pap. Errôl a bizánci mozaikképek jutnak eszembe -- olyan ünnepélyesek, merevek, de mély szemükben szenvedélyes misztika ég. Nagy területet fog át poverellói természetlátása, emberi visszahangja, a Mindenség költészete. Nagyon tetszenek a Rapszódiák zengô csipkéi s a nemzeti kirobbanások ,,mondó tüzei''. Jellemzô rá, hogy robosztus létére, néha filigrán tud lenni.'' ,,Gazdag képzeletvilágú s eredeti költô. Újító és megôrzô -- jellegzetesen egyéni lírája az ,örök' és ,korszerû' szintézise.''
Puszta Sándor értékes életmûvét a fiatal kutatóknak kell majd felmérniük. Ehhez segít hozzá ez a könyv is.
|
|
|
|
