Pécs északi határában, Árpádtetőn mától új bázist kapnak az extrém sportok kedvelői. Megnyílik ugyanis a Mecsextrém Park, ahol húsz játék várja mindazokat, akik szeretik, ha adrenalinszintjük a sokszorosára nő.

A 150 hektáros park talán legnagyobb attrakciói a kötélpályák, amelyek leküzdéséhez erő, kitartás és remek egyensúlyérzék szükséges. A kötél néhol 12 méter mély vízmosás fölött ível át. Természetesen azokat sem érheti baleset, akik elvétik a lépést, hisz a próbálkozókat minden veszélyes szakaszon biztonsági kötél óvja. A parkban fal épült a sziklamászóknak, ők hat különböző erősségű pályán juthatnak fel nyolc méter magasságba. A létesítmény tervezői gondoltak a mozgássérültekre is: számukra olyan sziklafalat építettek, amelynek dőlésszöge változtatható. Ez utóbbi falat a legkisebbek is igénybe vehetik, ám ők alighanem azokat a tíz méter hosszú szárazcsúszdákat rohamozzák majd meg, amelyek egy favár hat tornyának tetejét kötik össze a földdel. Pályát kaptak a parkban a BMX-esek és a gördeszkások is.

A Mecsextrém Park nemcsak a kalandvágy, hanem a tudásszomj kiélésére is alkalmat kínál. A létesítményben megépített természetismereti bemutatóterem a minket körbevevő világ mindennapos csodáit hozza közel. Az interaktív kiállításon egy szimulátor segítségével megismerhetjük például azt, hogy miképp lát az őz vagy a légy, de beavatnak minket abba is, hogy a napfény energiáját hogyan hasznosíthatja egy háztartás.

Szőnyi Jánostól, a Mecseki Erdészeti Zrt. vezérigazgató-helyettesétől megtudtuk, hogy a park 350 millió forintjába került az állami tulajdonú cégnek. A létesítmény fejlesztése folytatódik, mert a következő években éttermet és szállodát építenek a területre. Igaz, ezeket a milliárdos beruházásokat már a magántőke bevonásával kívánja megvalósítani a részvénytársaság.

A pécsi központú cég kitörési pontnak gondolja az idegenforgalmi beruházást. Az 52 ezer hektáron gazdálkodó társaság éves árbevétele hárommilliárd forint, ennek a 83 százalékát a fafeldolgozás hozza. Az esztendő minden napján nyitva tartó Mecsextrém Parkba évente 150 ezer vendéget várnak, s ennek révén az rt. mintegy félmilliárd forint bevételt remél.

Az ultratiszta bolygó

"Majd feltalálnak egy órási tapaszt, amivel beragasztják az ózonlyukat. Kitalálják, hogyan lehet dezintegrálni a szemetet. Olyan tisztává tenni a vizet, hogy nem is látjuk majd a poharunkban. A teljesen hermetikus tankhajók többé egyetlen csepp olajat sem hagynak az óceánban. A napenergia az atomerőműveket a múzeumokba utasítja. És a FÖLD, amelynek akkor már biztosan lesz egy világméretű ökológiai felsőbb szerve, nevet változtat. Úgy hívják majd, az ULTRATISZTA BOLYGÓ. Eszméletlen boldogok leszünk! Egyébként a természet is. „Megvédjük a saját eltévelygéseitől”. „A természet az emberi gondoskodás nélkül elsorvad és a vesztébe rohan”.

Ez a jővőbeni civilizáció, amelynek eljövetelére néha talán vágyunk is, lassan a valóságban is kibontakozik. A kormányok tényleg mozdulnak, az emberek egyesületekbe tömörülnek, a közvélemény zöldül. Formálódnak az élőhelyünk átalakításának következő évezredre szóló vezérelvei. A környezetszennyezők csak egy hátrahagyott alakulat, amely végső, késleltető csatáit vívja. Vagyis a TERMÉSZET-ELLENES civilizációt TERMÉSZET-SZERETŐ civilizáció követi? Lélegezni, korlátozni a népességet, egészségesen étkezni és inni, ez lenne a végső cél? Elég ez? Mit mond nekünk ez az új, kibontakozó félben lévő kultúra? Mivel most már tudjuk, hogy világszemlélet húzódik mögötte, kizárólag technikai céljaival nem tudja meghatározni magát. De milyen világszemlélet?

Az első állítás világos: „Csak mi, emberek számítunk”. Csak azért tesszük mindezt az erőfeszítést, mert megértettük, hogy veszélyben vagyunk. Hiába keressük azt a környezetvédelmi tevékenységet, amely nem az ember jóléte érdekében történik. Amely csak olyan állatfaj maradt, amelynél a Föld bolygón befutott hihetetlen karriere nem eredményezett a világmindenséghez való önzetlen hozzáállást. Valakit, aki bizonyos szempotból a probléma fölött állna. Aki, miközben a dolgokat a saját hasznára irányítja, érezné ugyanakkor a rokonságot a többiekkel is, százlábúakkal és férgekkel, melyek eldugott helyeken éldegélik világukat. De igen! A gyerekek számára létezik természetrezevátum-kezelési játék. Gondoskodunk a szöcskékről, tücskökről. Nem az oly várva várt érettség jele ez? Hát éppen ez az. Gondoskodunk róluk, amikor nem kéne. Amennyiben tisztelünk egy másik életformát, nem irányíthatjuk. Saját magukat kell irányítaniuk, ami bizony ellentétben áll szándékainkkal. „Rendet kell csinálni ebben a rendetlenségben”. „Miért égette fel ezt az erdőt? Mert bűnös orgiák színhelye volt – válaszolt Cupsidor.

Nemsokára nyakkendőt kötünk a fákra. Látógatók belépővel, idegenvezetővel. Régen a kastélyokban élni lehetett. Ma a kastélyokat látogatni lehet. Nemsokára ez történik a vidékkel, a faluval is. Egy nap már csak a látogatható létezik majd. Az élhető nem. Az átélendő természet eltűnik majd a színi előadással, amely főleg abból áll, hogy közvetítőn keresztül érezünk. Ahhoz, hogy egy természetes hely tényleg az legyen, nem szabad intézményesíteni. Rendszeren kívülinek kell lennie. Addig nem érthetjük, hogy kerülte el a közfigyelmet ez az egyszerű igazság, amíg fel nem fogtuk az ULTRATISZTA bolygó igazi hajtóerejét : a dolgok csak hozzánk mérten jók, és mivel kizárólag városi kondícionáltként ítélünk, ahhoz, hogy tetszésünkre legyen a természet, át kell alakítani. Értékrendszerünket rákényszerítjük a pitypangra, csakúgy, mint a bölényre. És semmi esetre sem fordítva, miáltal az ember oly mértékig fejlett lénnyé válna, hogy eltűrné a törvényeinek nem alávetett élőlényeket, és az általa nem uralt területeket.

Sokan dolgoznak az ULTRATISZTA bolygó eljöveteléért... És némelyeket közülük kellemetlen meglepetés érhet. Azokat, akik nem akarnak kőolajat a húslevesbe, de ugyanakkor téritésmentes bagolyhuhogást szeretnének a csűrjük tetején. Egy idegenvezető és magyarázat nélküli, magányos tekintetet, belefelejtkezve a Reine-des-prés lápjába, egy gyűrűzetlen vörösbegy bensőséges hangulatát, egy egyszerű fát, amelyen nincsen túrajelzés. Ezért kell már most beszélgetni a névről. Mindazoknak, akik nem értenek egyet az ULTRATISZTA bolygóval, bele kell nyugodniuk, hogy fel kell ébredni. Olyan seregben harcolnak, amely fütyül a céljaikra. Illetve, amelynek arról egészen más elképzelése van. A természet szabadidőre, üdülésre, túrakörnyezetnek fog szolgálni.