|
Téma: Kik győztek a magyarországi tatárjáráskor?
|
|
onogur |
Válasz | 2009. szeptember 09. 23:38 | Sorszám: 113 |
Olvasd végig a topicot, az elejét is. 
|
|
|
|
dudu80 |
Válasz | 2009. szeptember 09. 15:22 | Sorszám: 112 |
|
Üdvözlet! A minap megdöbbenve hallottam, hogy a Muhi csata a mongol történelemkönyvekben vesztes csataként szerepel, a Kárpát-Medencei betörésük pedig szinte "kálváriaként" van leírva. Ki mit tud erről?
Mert a neten nem sokat találtam róla a szokatlan dolgok lesz.rozásán, és alacsony szellemi színvonalú riposztozáson kívül. Minden jót!
|
|
|
|
Bigel |
Válasz | 2006. július 01. 11:34 | Sorszám: 111 |
|
Kedves Bagatur1! Ez az a topik!
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. február 03. 16:26 | Sorszám: 110 |
|
Szívesen. Nézz be a besenyős topicba!
|
|
|
|
Bigel |
Válasz | 2006. február 03. 13:24 | Sorszám: 109 |
|
Köszi a képet,szuper.
|
|
|
|
|
|
Bigel |
Válasz | 2006. február 02. 14:43 | Sorszám: 107 |
|
Már majdnem sikerült egyszer,ott mentem el alatta, de a feleségem azt modta, hogy ne várlátogatásról menjünk egy temetésre.Úgyhogy tavaszra halasztódott.De nem hagyom ki semmiképp!
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. február 02. 14:30 | Sorszám: 106 |
Az utolsó két mondatodat nem értelmeztem.
Jut eszembe, elvitted már a "trónörököst" Boldogkő várába?
|
|
|
|
Bigel |
Válasz | 2006. február 02. 12:46 | Sorszám: 105 |
Még mit néztél el? 
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. február 02. 11:33 | Sorszám: 104 |
|
Bocs, elnéztem még a számot is.
|
|
|
|
Bigel |
Válasz | 2006. február 02. 11:18 | Sorszám: 103 |
|
Én az 5 ezer alatt a Batu féle hadseregben a mongol etnikumhoz tartozókat értettem.A többi a különféle türk,főleg kun harcos lehetett.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. február 02. 10:38 | Sorszám: 102 |
Lehet, hogy a "férfi" nem jelent feltétlenül katonát.
Szerintem is a húszezres szám a reális.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. február 02. 10:37 | Sorszám: 101 |
|
"Egyes történészek szerint a mongolok létszáma a mo-i tatárjáráskor az 5000 körül mozgott" Pontosabban: a Batu kán alá tartozó és a Sajó mentén összegyűlt sereg létszáma volt 50.000.
De nem egy irányból támadtak, ebbe a létszámba nem tartozik bele a Lengyelország és Erdély felől támadó hadak létszáma.
|
|
|
|
Bigel |
Válasz | 2006. február 02. 10:09 | Sorszám: 100 |
Én a kun férfiak számát sokallom.Ha megfelezzük is, még mindig 20.000 harcos. A magyarok főfejedelme ennyi lovassal vonult hadba
A kunok sokan voltak, de ne feledjük el, hogy Kötönnyel nem mindenki jött.Sokan(szerintem a nagy része)nem jött Magyarországra.Talán egy két törzs.A későbbi kis,és nagykunok.Persze ez is jelentős segéderőt képviselt volna.A tatár sereg létszáma elképzelhető, de ők sem egy tömbben, hanem három fő irányból jönnek ide.
|
|
|
|
Bigel |
Válasz | 2006. február 02. 10:03 | Sorszám: 99 |
Dzsebéék felderítő hadjáraton voltak nyugat felé,nekik nem a hódítás volt a feladatuk.Egyébként valóban eldőlt már korábban a csata.
V.G.Jan azért szépen ecseteli a Dzsingisz kán c. regényében a csatát,és az egész hadjáratot
|
|
|
|
Bigel |
Válasz | 2006. február 02. 09:59 | Sorszám: 98 |
|
Azt írod, hogy "az volt a szerencsénk, hogy Batu kán nem csak hódítani akart,hanem meg is akarta tartani amit meghódított" Gondolom,ezt úgy érted, hogy magának megtartani.De ez így volt az igaz.
Még Dzsingisz jelölte ki Dzsocsi nevű fiának örökségül a még meg nem hódított nyugati területeket.Dzsocsi halálával ez Batura szállt,és ehhez adtak neki hadat,a végrendelet értelmében.Ekkor még Batu és Hülegü nem, voltak ellenségek,mivel még Ögödej parancsolt. Csak Gujuk kán után indul meg a bomlási folyamat,de egészen Kubilájig a névleges függőség megmaradt.
A létszámokkal azért bánjunk egy kicsit szigorúan.
Magyar király soha nem állított ki 200 ezres sereget.
A krónikák általában felfelé növelik a számokat. A mongol sereg 300 ezres létszáma nbem kizárt, de ez a teljes Mongol birodalom területén helyezkedett el.
Batunak biztos, hogy nem bocsátották a rendelkezésére az egészet.Értelmetlen is lett volna. 10-15 tümen jobban elképzelhetőbb,mint támadó erő, és ezek jó része is a leigázott kunokból tevődött össze.Egyes történészek szerint a mongolok létszáma a mo-i tatárjáráskor az 5000 körül mozgott.Ők voltak a csapatok vezetői.Századosok,ezredesek,stb.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. február 02. 09:36 | Sorszám: 97 |
|
"Azért a számok kissé kevésnek tünnek nekem, a kunok 60000-es hadsereget hoztak az országba" A krónikák szerint 40.000 férfi ( történészek szerint túlzás ) érkezett + asszonyok, gyermekek. De a negyvenezer férfi sem mind kivétel nélkül katona. És az első bevonulásról beszélünk. A tatárjárás után beköltözők már kevesebben voltak, hiszen sok kun a Balkán államaiban maradt. A Magyarországra támadó mongol-tatár seregről is egészen pontos információink vannak. 100-120 ezer volt a létszám, az egész népesség 5-600 ezer.
|
|
|
|
xy |
Válasz | 2006. február 01. 16:25 | Sorszám: 96 |
|
a seregek szétszórtságáról: 1227-ben Dzsebe nojon láttak a kijevi templomok arany tetejét, ezután mintegy 2 hétig ment kelet felé 10000 lovasát folyamatosan összeszedve, és a Kalka folyónál csatlakozott Szubudaj bagatur 10000 pihent lovasához, akihez aznap érkezett meg Dzsingisz kántól Tohucsár nojon 10000 lovassal, az oroszok pedigszétszóródtak Dzsebe nojon üldözése közben a pusztán és igy kellett szembenézniük a 30000 fegyelmezett mongol lovassal. A Kalka menti csata az ütközet elötti héten már eldölt.
|
|
|
|
xy |
Válasz | 2006. február 01. 16:19 | Sorszám: 95 |
|
a hadtáprol csak annyit,hogya kunok akik azért az Altájtól a Kárpátokig legeltették a síkságot, nem pakoltak össze szépen nyugodtan, mikor megtudták, hogy jönnek a mongolok, hihetetlen létszámú ménesek és birkanyájak maradtak hátra, amit a mongolok mind felhasználtak, a mongol lovak pedig megették a szalmát is orosz források szerint amikor már fogytán volt a takarmány, akkor már nem gyújtották fel a településeket, a lovaik ugyanis a szalmatetöket is meg birták enni (bár nem mondom hogy hú de szép lett tQle a szörük ))))))))
|
|
|
xy |
Válasz | 2006. február 01. 16:13 | Sorszám: 94 |
|
hmmmmmmmm
|
|
|
xy |
Válasz | 2006. február 01. 15:17 | Sorszám: 93 |
Ami Attilát meg a catalaunumi csatát illeti, a csatát nem szabad önmagában nézni. Attila egy mondvacsinált okkal hadat üzent a nyugatrómai birodalomnak, azután elindult a Duna völgyében, valahogy senkit nem zavar, hogy A rómaiak az Alpok másik oldalán voltak.
A dolog egyszerü Attila elöször meg akarta fosztani a rómaiakat a lehetséges szövetségeseiktöl, vagyis a még független germán törzsektöl (Timur Lenk hasonlóan járt el, mikor II.Bajazid szultán ellen vonult, elQbb elfoglalta Bagdadot, csak azután vonult be Kis-Ázsiába, és Ankaránál megsemmisítette az Oszmán birodalmat 1402-ben, hogy a törökök ismét magukhoz térhettek, az köszönhetö Zsigmond király és Lazerevics István szerb király kollektív hülyeségének)ezt Aetius átlátta és még idöben egyesítette a római, alán, frank vizigót sereget, csakhogy a csata után az alánok és a vizigótok elvonultak a Pireneusok felé, mint tudjuk a vizigót király meghalt, és a rómaiak egyedül maradtak a hunok ellen.A következö évben 452 következett az amit az európai történetírók legszivesebben kihagynának a történelemböl, Attila elindult Itáliába. Ami nagyon fontos a Nyugarómai birodalom központja ekkor már nem Róma, hanem Ravenna.
Attila bevonult Ravennába, a csaszár pedig letérdelt elötte, csakúgy mint késöbb a pápa, és még cirkuszi játékokat is rendeztek Attila tiszteletére, ami azt a kérdést illeti, hogy miért nem foglalta el Rómát, ott ekkor pestisjárvány volt, igy nem szivesen vonult volna be egy hadsereggel, dolgot a pápa tette helyre, úgy hogy Attila elébe ment és megalázkodott elötte (országúton megcsókolni a ló pátáját meg ilyesmi) tehát Attila seregében nem lett járvány és a tekintélyéböl sem vesztett.
|
|
|
xy |
Válasz | 2006. február 01. 14:48 | Sorszám: 92 |
Azért a számok kissé kevésnek tünnek nekem, a kunok 60000-es hadsereget hoztak az országba, amikor II. András Bécset ostromolta, akkor kb. 200000-es serege volt, valamint a mongoloknál minden dzsingiszida kánhoz tartozott legalább 1 10000-es hadtest, de inkább 2, amikor a mongol sereg Kijevnek indult kb 300000-es lehetett.
Ami a gyQzelmünket illeti: 1242 és 1245 között a karakorumi nagykán Ögödej kán fia lett aki utálta Batu kánt az összes testvérével egyetemben, ugyanebben az idQben egy másik unokatestvér Hülegü már jelentQs katonai erQvel rendelkezett a Kaukázustól délre (ILKÁN birodalom), valamint Batu kán Magyarországról visszatérve, fogadta a novgorodi Alekszandr herceget, aki felajánlotta neki Novgorod és a még megmaradt északi orosz területek adóját.
Szóval az volt a szerencsénk, hogy Batu kán nem csak hódítani akart, hanem meg is akarta tartani amit meghódított, ellentétben a régi Dzsingisz kán alatt nevelkedett hadvezérekkel (Szubudaj), valamint hogy Dzsingisz kán unokái halálosan gyülölték egymást, ez a két dolog volt a szerencsénk és mindkettöre szükség volt, hogy nem jártunk úgy mint a Bagdadi Kalifátus 1258-ban
|
|
|
|
Bigel |
Válasz | 2005. augusztus 23. 18:42 | Sorszám: 91 |
A János Papkirály hiedelem azért nem volt teljesen alaptalan.A mogolok körében nem volt ismeretlen a kereszténység.Sokan közülük nesztoriánus keresztény volt.
Tulajdonképp ez volt az ill. ez a hiányos ismeret, ami a pápát, és még sok már embert félrevezetett.A messze keleten lévő nesztoriánusokat a mongolokkal azonosították,hozzá teszem, hogy a Kereit törzs nagy része nesztoriánus volt,és amikor Dzsingisz megszüntette,a tagjai tovább gyakorolták hitüket.
Amikor a Khorezmi birodalmat szétverték a mongolok, csak annyi jutott el Európába, hogy János pap csapást mért a muzulmánokra.
|
|
|
|
gajo |
Válasz | 2005. augusztus 22. 19:59 | Sorszám: 90 |
Ez nem ilyen egyszerű. Kellett, hogy legyen valamilyen "hadtáp" rendszerük.
A ló /még a tarpán is/ háziasítva kényes jószág.
|
|
|
|
Mercurius |
Válasz | 2005. augusztus 22. 19:35 | Sorszám: 89 |
|
Más: A tatárok sajátmagukhoz mért eredménytelensége azon is mullot, hogy ide már nem hoztak ostromgépeket (nem úgy Kievnél) Még néhány szó Béla mellett: A véreskardot már január februárban körbe hordoztatta. A gyepüket bevágatta. Szemmel láthatólag Béla tisztában volt azzal, hogy milyen erős ellenség közeledik. A páncélosokra és kunokra alapozott hadnak komoly esélye lett volna a tatárok ellen. A magyar urak azomban teljesen gyanutlanok voltak. Nem segített Bélnak az előkészületekben az sem, hogy egy évvel korábban a pápa azt hírdette, hogy a tatároktól nem kell tartani, mert azok a keresztény János pap katonái és azért jönnek, hogy segítsenek a Szent Sír visszafoglalásában.
|
|
|
|
