|
Téma: Ha minden szerződés alapján működik, akkor a kormány többszörösen megszegte azt
|
|
Fecsi2 |
Válasz | 2007. június 02. 10:00 | Sorszám: 12 |
Habár régen jártam erre felé, nem feledtem el "szerződésemet" e témával kapcsolatban.
Ez alkalommal magas elismerésemet fejezem ki a hozzászólók iránt! Nem tudom, hogy lehet-e tovább fejleszteni eredeti kérdésemet, hiszen alaposak voltak a kifejtett ismeretek.
Minduntalanul is az államról tanult meghatározás jut eszembe, s azt egyénileg formálgatom az adott helyzetben.
Jelenleg az jut eszembe, hogy ...a mindenkori uralkodó osztály felett is uralkodnak, méghozzá többszörösen. Ilyen esetben kinek is lehet panaszkodni?
Üdv. mindenkinek: Fecsi2
|
|
|
|
|
|
|
terra |
Válasz | 2007. február 26. 11:24 | Sorszám: 9 |
|
Videót nem találtam, de itt az eskü szövege: „Én, Gyurcsány Ferenc, esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek. Az alkotmányt és a jogszabályokat megtartom és megtartatom. A tudomásomra jutott titkot megőrzöm, miniszterelnöki feladataimat a Magyar Köztársaság fejlődésének előmozdítása és az alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem….” Emlékezetem szerint az opcionális "Isten engem úgy segéljen" kitételt Gyurcsány elhagyta.
|
|
|
|
alexander |
Válasz | 2007. február 25. 13:23 | Sorszám: 8 |
Hát...nagyon csodálkoznék, ha az öszödi megnyilatkozás összeegyeztethető lenne az esküjével...
Apropo, jó lenne olvasni és látni az eskü momentumát, a beiktatást, amely úgy zárul, hogy Isten engem úgy segéljen...
biztosan fellelhető a videó felvétel...
|
|
|
|
alexander |
Válasz | 2007. február 25. 06:06 | Sorszám: 7 |
Nagyon érdekes a téma. Gratulálok az ötletgazdának.
Szerintem jogilag megáll a szerződésszegés felvetése.
Előrebocsátom, hogy nem vagyok szakember, így nem tudom levezetni az Alkotmányból az esküszegést.
Mindazonáltal, az öszödi beszéd önleleplezése rámutat
1. a morális alkalmatlanságra
2. a tudatos megtévesztés folyamatára, a választás során, a választói bizalom megszerzése céljából elhallgatott és manipulált államháztartási adatok tekintetében, de a választási programm egészét tekintve is, amelyre az ominózus vizitdíj világít rá igazán.
3. felelősség a kormányzati teljesitmény bevallott elégtelensége és az adósságterhek növekedésének összefüggéseire, az ország eladósodásának fényében.
4. a nyilvánosságra került öszödi beszéd közösséget sértő alpári megnyilvánulása elemi felháborodást váltott ki az állampolgárokból.
A nemzetközi példák mutatják, hogy az állampolgári bizalom, milyen döntő a magas hivatalnokok morális és emberi kvalitásai tekintetében.Látjuk, hogy M. K. civil jogi vizsgálati kezdeményezését az októberi események kapcsolatában, milyen érdeklődéssel fogadta az EU és a hazai közvélemény.
Hasonló eredményesség várható, egy, a tárgyban felállított
szakmailag és emberileg hiteles, civil grémiumtól.
A civil nyilvánosság most is erősebb lehet, a politikusok nyilatkozatainál.
|
|
|
|
Fecsi2 |
Válasz | 2007. február 25. 02:45 | Sorszám: 6 |
A példaesetek fontosak.
Itt eszembe jutott egy, amit sikerrel alkalmaztak privát egyének - ügyvéd nélkül - és sikerrel. É.Am-ban.A beadványokat éves tanulások alapján állitották össze. Azt pedig az ügyre vonatkoztatható, de nem az ügyvédek gyakorlati módján készitették elő. Tehát nem egy ilyen ügyről tudok. A beadvány alapjában tartalmazott olyan állitást, hogy pl. ennek a biróságnak nincsen hatásköre ezt az ügyet tárgyalni stb. S hogy a biró, a beadvány elolvasásakor "szerződésbe lépett a féllel", s attól kzdve elismeri a fél alkotmányos jogait és annak fenntartására kötelezte le magát. Birók mondtak le, mentek nyugdijba, miutan sok közülük idegesen dobta ki az ügyeket.
Most emlékszem arra, hogy többségükben az ilyen beadványokat védekezés céljából használták. Többnyire kereseti adók ügyében.
Tudom, hogy itthon más módszerekkel "működtetik" a biróságokat, viszont magam nem vagyok elég jó ahhoz, hogy alkalmazni tudnám az ilyen megoldást.
Ha érdekel pontosabb, személyekre - sőt tömegekre kiható angol birtoki (Észak Am)csalás, bőven van azokból is u.n. ébresztőnek való példa.
|
|
|
gajo |
Válasz | 2007. február 25. 00:57 | Sorszám: 5 |
|
Csak adalék. Pár éve egy angol jogász "kiderítette", hogy még érvényben van az a törvény,mely szerint "sötétetés után az utcán tartózkodó Walesiek felszólítás nélkül lenyilazhatók".
|
|
|
|
terra |
Válasz | 2007. február 24. 23:55 | Sorszám: 4 |
Az angoloktól minden kitelik, mert ott precedens jogrendszer van, de azért csodélkoznék, ha a Magna Charta alapján folynának perek. 
Olyanról viszont már hallottam, hogy kb. tíz éve az egyik Temze parti városkában kifogtak egy vizát és a jókora állatból készítendő étkekre jótékonységi vacsorát kezdtek szervezni. Vesztükre volt a faluban egy jogász, aki kikutatta, hogy I. Erzsébet hozott valami rendeletet a XVI. században, amely szerint a kifogott vizát a királynőnek fel kell ajánlani. Nosza, fel is ajánlották a halat II. Erzsébetnek azzal, hogy úgysem fogadja el. Pechjük volt, elfogadta. Ezt a sztorit csak azért írtam le, hogy érzékeltessem milyen is a precedens jogrendszer. Nálunk kontinentális jogrendszer van, aminek a legfőbb jellemzője az, hogy az új szabályok meghozatalával a régieket mindig hatályon kívül helyezik, vagyis felülírják. A társadalmi szerződés pedig sehol nem jogi kérdés (soha nem is volt az ténylegesen). Inkább erkölcsi-politikai kérdés, de a szerencsésebb, magasabb fokú demokráciával és politikai kultúrával rendelkező országokban ez legalább olyan erős, mint a jog. Nálunk viszont nemhogy politikai erkölcs, de a jog sem számít ennek a hatalomnak. 
|
|
|
|
nemszadista |
Válasz | 2007. február 24. 23:17 | Sorszám: 3 |
Ezek elméleti alapok, amiket terra írt.
Sem az európai, sem a magyar jogban nem lehet az ilyesmit "aprópénzre váltani".
Még a sokkal konkrétabb alkotmányosan rögzített alapértékek védelme is nehéz dió, nemhogy az ilyen szintű absztrakció alapján jogalapot teremteni... Szóval marad a forradalom.
|
|
|
|
Fecsi2 |
Válasz | 2007. február 24. 23:08 | Sorszám: 2 |
Húh, az angyalát! Ez magasan várakozásomon felül szárnyalt!
Kalapot emelek Terra, s köszönetem az infoért.
Mivel tudomásom szerint egyes angol birtok területén (lásd É.Am.) a témában forgó törvény alapján időnként még mindig tárgyalnak ügyeket.
A kérdés tehát: lehetséges-e az, hogy ez idehaza is u.n. érvényes alapot nyujtana egy ügy bejegyzéséhez?
Hogyan tudnánk erre pontosabb és megbizható választ szerezni?
|
|
|
|
terra |
Válasz | 2007. február 24. 22:40 | Sorszám: 1 |
|
A Földnélküli János által 1215-ben kiadott Magna Charta - és rögtön tegyük hozzá, hogy a magyar Aranybulla is, amelyet II. András hét évvel később adott ki - jelentős lépés a nép és a hatalmat birtoklók viszonyában. Ez a két dokumentum kimondta, hogy ha az uralkodó a néppel (nép alatt akkoriban inkább a nemességet értve) kötött megállapodását megszegi, a népet megilleti a felkelés joga. A felvilágosodás korában (XVIII. sz. második fele) fogalmazta meg Rousseau a társadalmi szerződés elméletét, amelynek az a lényege, hogy az emberi közösségek természetes állapotában a közösség vezetői és tagjai között mindig egyfajta szerződés létezett, a vezetők ezért inkább tekintehtők megbízottnak, mint felettük álló hatalmasoknak. Ennél fogva ha a vezetők megszegik a szerződést, akkor a népnek joga van őket eltáviolítani.
|
|
|
|
Fecsi2 |
Válasz | 2007. február 24. 11:51 | Sorszám: 0 |
Ez egy komplikált téma, mert tűzdelve van elvont és alig használt fogalmakkal.
Ebben segitségre is van szükségem, mert ez kimondottan a "másféle jogi leirásra van alapozva" - s magam nem vagyok tudósa ennek a területnek.A másik jog talán a Magna Carta-tól ered.
Angolból magyarra kb. igy lehet forditani: Minden szerződés az életben. Két ember viszonya csakis szerződéses alapon lehetséges. Pl. Ha egyik beszél, a másik hallgatja, szerződésben vannak. Ha nem akarja hallgatni, akkor: vagy közli a beszélővel, vagy otthagyja.
A Szerződés alapja:
Akkor érvényes egy szerződés, ha annak megkötésekor mindkét fél teljes mértékben mindent feltárt és közölt a szerződést befolyásoló általa ismert tényezőiből.
Ez azt jelenti egy törvényes vita esetén, hogy ha egyik fél elhallgatott ismert tényezőt, vagy a szerződésbe beleértett rátartozó részek egyikét nem tartotta be, akkor az a szerződött fél megszegte a szerződést és e miatt a szerződés érvényességét veszitette. Most levegőt kellett vegyek. Mondtam, hogy nem vagyok profi e téren. Miért teszem ki magam kritikának? Mert amennyiben ezen az alapon a megválasztott (????) kormány megszegte szerződését a választókkal, le kell mondjon. Kérdésem tehát az, hogy alkalmazhato-e fenti elképzelés, vagy alkalmazhatóvá lehetne alakitani egy hivatalos lemondás követelésére? Talán még akkor is, ha nemzetközi (EU) megoldást lehetne kihozni belőle? Ezt nem tudom, s lehetséges, hogy minta eset is lehetne ebből? Vagy ennek hirére már berezelne a fiúcska? Hát szóljatok hozzá...
|
|
|
|
