- Azt várjuk ettől a közleménytől, hogy a kormányt egy érdemi tárgyalásra
késztessük, hiszen erre sajnos mindezidáig nem került sor, nem a mi hibánkból –
mondta Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára. Határidőt
nem tudunk megfogalmazni, hiszen az ellenzék számára e hét csütörtöke volt a
határidő, amíg módosító indítványokat benyújthattak, de ezek a módosító
indítványok valószínűleg halálra vannak ítélve, ismerve az eddigi parlamenti
erőviszonyokat. Azt szeretnénk, hogy a törvényt beterjesztő minisztérium vagy
minisztériumok jussanak jobb belátásra.

- Milyen lépést fontolgatnak az egyházak akkor, ha nem sikerül eredményeket
elérni?

"Közös tiltakozás az egyház-finanszírozási törvény ellen
2004-11-06 01:50:19

A közoktatási és egyház-finanszírozási törvény módosítása ellen tiltakozik közös
levelében hét magyarországi egyház.

Az alulírott iskolafenntartó egyházak nevében tiltakozunk a kormány jövő évi
költségvetési törvényjavaslatának azon pontjai ellen, amelyek -a költségvetés
mellett a közoktatási és egyház-finanszírozási törvényt is módosítva - a
kistelepülések iskoláinak, megkülönböztetett módon pedig az egyházi iskolák
működésének ellehetetlenülését eredményezik - olvasható a dokumentumban.

A katolikus, a református, az evangélikus és más egyházak képviselői által
jegyzett dokumentum azt is kifogásolja, hogy a kormány nem egyeztetett a
tervezet előkészítése előtt. - Ezúton tiltakozunk az ellen, hogy az illetékes
minisztériumok - akár költségvetési, akár politikai megfontolásból - nem
mutatnak készséget az érdemi egyeztetésre - szögezték le az egyházak képviselői.

Az aláírók arra kérték az egyházi iskolába járó gyermekek szüleit, az adott
településen ösztönözzék a kormánypárti képviselőket, hogy támogassák a Fidesz ez
irányú, költségvetést módosító indítványait.

A levelet Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára,
Bölcskei Gusztáv püspök, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke, D.
Szebik Imre evangélikus elnök-püspök, Mészáros Kálmán baptista egyházelnök,
valamint Simonfalvi Lajos, az Evangéliumi Pünkösdi Közösség, Majoros Kende, a
Magyarországi Biblia Szól Egyház, és Jon A. Palmer főpásztor, a Keresztény
Család Gyülekezet vezetője írta alá - hangzott el a Magyar Rádióban.

Hihetetlen, a rinocérosznál vastagabb bőr a pofáján.
H.Kovács legjobb formáját annullálja.
Hogyan van képe egy ilyen nimandnak az ország képébe hazudni?
Hogy kerülhet egyszerűen egy ilyen senki oda, ahol van?

Ilyen alapon a párttitkárokat is elküldhették volna régen kapálni, ott miért volt természetes, hogy van egy szerveztük, s annak munkatársai?

Ennek az az értelme, hogy túlfizették a papos iskolákat. Tehát most vissza kell fogni a gyeplőt.

És ez csak egy tétel, nincs okom kétségbe vonni, hogy a többiben is igazuk van. Ez pedig túrhetetlen. Az állam felekezetileg vak kell legyen. Nem lehet egy gyereket azért büntetni, mert egyházi iskolában jár.

Arról már nem is beszélve, hogy nagyon is szükség van egyházi iskolákra. Mert többet nyújtanak. Tudható, hogy a vallási nevelés nemhogy hátrányára, hanem éppenséggel előnyére van a gyerekeknek. Még tisztán gazdasági szempontból is. (Ha M.Weber nem lenne meggyőző, ott van az USA példája.)

"Alkotmánybírósághoz fordul a püspöki konferencia
Nemzetközi megállapodást és magyar törvényeket sértő költségvetési törvénytervezet

Rendkívüli sajtótájékoztatóra került sor október 21-én az MKPK székházában. Amint Veres András püspök, az MKPK titkára elmondta, a tájékoztató összehívására az adott okot, hogy a 2005. év költségvetési törvénytervezetében foglaltak súlyosan hátrányos helyzetbe hozzák az egyházi iskolákban tanuló diákokat és a diákok családját. Történik ez annak ellenére, hogy a Vatikán és a magyar kormány közötti megállapodást sokszor említik példaértékűnek a politikusok. Veres András püspök utalt Szili Katalinnak, a magyar Parlament elnökének Rómában tett kijelentésére, amely szerint a magyar kormány a megállapodás betartására törekszik.

Ez a törvénytervezet szintén "példaértékű", csak éppen negatív értelemben: a kormány az esélyegyenlőséget, a hatályos törvényeket és a Vatikánnal kötött nemzetközi szerződést is felrúgja, amikor az egyházi iskolába járó gyermekeket 2005. január elsejétől a költségvetési törvényben megállapított normák bizonyos köréből kizárja és az előző évektől eltérően az önkormányzati fenntartóéval azonos szintű egyházi kiegészítő támogatást sem biztosítja. Ezzel az egyházi iskolák diákjait másodrendű állampolgárrá degradálja. Veres András püspök hozzátette: a médiában már napvilágot látott, hogy a törvénytervezet január 1-jétől a kisebb létszámú önkormányzati oktatási intézmények diákjainak normatív támogatását is csökkenti.

Az egyházi iskola akkor sem kapja meg az óvodai és általános iskolai kiegészítő támogatást, ha az iskola megfelel a létszámelőírásoknak. Ezzel az egyházi iskolába járó gyermek iskolatípustól függően 18-44 ezer forinttal kevesebb támogatást kap, mint állami iskolába járó társai. Ha azonban például egy kistelepülésről egy másik település egyházi iskolájába jár ez a gyermek, akkor még a bejáró normatívát is megvonják tőle, így a gimnazista további 9800 forint, az általános iskolai tanuló pedig 25 ezer forint normatívától esik el.

Az egyházi iskolákban egy tanulóra jutó normatív állami támogatás a fentiek szerint összesen 43-69 ezer forinttal kevesebb, mint egy önkormányzati intézményben. Emellett a tervezet szerint csökken az egyházi kiegészítő támogatás összege is. Az egyházi iskolák így együttesen mintegy 20 százalékkal kevesebb támogatást kapnának 2005-ben, mint az ugyancsak alulfinanszírozott önkormányzati intézmények.

Iskolaév közben, január elsejétől megváltoztatná ugyanis a költségvetési törvény az egyházi kiegészítő támogatás számítási módszerét is, egyaránt csökkentve annak alapját és összegét. Az egyházi iskolába járó gyermekek ezentúl nem kapnának az önkormányzati intézményekkel megegyező kiegészítő támogatást az ingyenes tankönyvellátáshoz, a napközi étkeztetéshez és a kollégiumokban biztosított szálláshoz.

Mint ismeretes, a költségvetési törvényben megtervezett normatíva mindössze az oktatási kiadások mintegy 55-60 százalékát fedezi, a kiadások további 40-45 százalékát az önkormányzatok a költségvetésből átengedett személyi jövedelemadóból és egyéb adóbevételekből fedezik. Mivel az egyházi intézmények szolgáltatásait is az adófizető polgárok veszik igénybe, ezért az egyházi iskolák kiegészítő támogatása nem könyöradomány, hanem a nekik járó jogos rész az állami költségvetésből. A hatályos törvények, alkotmánybírósági határozatok és a vatikáni megállapodás szerint az egyházi kiegészítő támogatás biztosította azt, hogy az egyházi iskolákba járó diák ne kerüljön hátrányos helyzetbe, hanem ezt a kiegészítést az állami költségvetésből megkapja.

Az egyházi iskolák diákjainak negatív diszkriminációja azért is elfogadhatatlan, mivel ezen oktatási intézmények egyáltalán nem elitképzést folytatnak. Egyházi iskolák működnek ugyanis a leszakadó lakótelepeken és kistelepüléseken is. Az ide járó gyermekek jelentős része nagycsaládból származik vagy hátrányos szociális körülmények között él.

Míg az önkormányzati intézményekben szociális helyzete miatt a diákok 18 százaléka szorul rá a kedvezményes étkeztetésre és az iskolai tankönyvtámogatásra, addig az egyházi iskolákban ez az arány 44 százalék.

Az egyházi iskolák diákjai mellett az egyházi oktatási, szociális, egészségügyi intézmények alkalmazottai is másodrendű állampolgárrá válnak a törvénymódosítással. A jövőben számukra nem lesz kötelező a közalkalmazotti bérezés biztosítása, ennek megfelelően az eseti és tartós béremelés fedezetét sem kapják meg az állami költségvetésből. Ennek első jele volt, hogy már ebben az évben sem kaphatta meg az egyházi intézmény az állami, önkormányzati intézményeknek juttatott egy százalékos keresetkiegészítést.

E törvénytervezet elfogadása esetén az egyházi szociális intézmények szolgáltatásait igénylők és ezen intézmények alkalmazottai számára sem biztosított az egyenlő bánásmód. Őket is hátrányos helyzetbe hozza a költségvetési törvény annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság éppen ebben az évben semmisítette meg a szociális törvénynek a vatikáni megállapodásba ütköző diszkriminatív szabályait. De nincsenek jobb helyzetben a rendkívül nagy értékű nemzeti örökségünket őrző egyházi könyvtárak és múzeumok sem.

Az egyházi iskolák és egyéb egyházi intézmények - az önkormányzati intézményekhez hasonlóan - mindenki számára hozzáférhető közszolgálati tevékenységet végeznek, emellett a családi és társadalmi közösséget építő és megőrző értékeket közvetítenek. Másokért és önmagunkért való felelősségre, a személy és a tulajdon tiszteletére nevelnek, amire mai, sok tekintetben értékvesztett korunkban rendkívül nagy szükség van. Az egyházi közszolgálati intézményeknek, illetve ezek igénybevevőinek és az ott dolgozóknak juttatott költségvetési támogatás tehát nem kegy és még csak nem is ajándék, hanem a minden magyar állampolgár számára ingyenesen, illetve kedvezményesen hozzáférhető állami szolgáltatás fedezete.

Ez most egyébként a divat, bebizonyítani a kevesebbről, hogy az valójában több. A nagy baj csak az, hogy az emberek nem nagyon számolnak utána annak amit hallanak, hanem inkább elhiszik a hazugságot.

Gyurcsányék éppen erre építik a stratégiájukat. Az emberek ilyen mértékű gátlástalanságra nincsenek felkészülve, a többség el sem tudja képzelni, hogy egy kormány ezt ilyen nyíltan és ilyen méretekben művelje.

Ezt én tényleg nem mondtam, sőt!

"(A miniszter elmondása szerint az önkormányzati iskolák állami támogatását mintegy egyharmad részben még ki kell egészíteniük a fenntartóknak, az egyházi iskolák viszont ezt az összeget is megkapják az államtól.)"

Világos? Az önkormányzatok saját forrásaikból (állami, vagyoni, vállalati, stb) 33%-ot adnak tanulónként az állami normatív támogatáshoz. Mert az állam ad nekik erre a célra pénzt, mert van vagyonuk, vállalataik.
Az egyházaktól elvették vagyonukat, cégeik nincsenek, az állam KÜLÖN ISKOLATÁMOGATÁSRA NEM AD PÉNZ AZ EGYHÁZAKNAK.
Ha minimálisra értelmezzük a hazug miniszter számát, tehát az állami normatíva 33%-át vesszük, akkot 408+134=
542 ezer forintot kap az önkormányzati iskola diákonként.
Ha a teljes támogatási összeg 1/3-át fedezik az önkormányzatok, akkor 618 ezer forintot juttatnak az önkormányzati iskolákba diákonként.
Szemben az egyházi iskolák 482 ezer forintos támogatásával.
2005-ben nemhogy csökkentenék a különbséget, hanem egyszerűen ellehetetlenítenék az egyházi iskolákat.