Sameszai írták: „Miniszterelnökként az volt, és”
Honnan tudják, hogy miniszterelnökként ez volt a reménysége? Visszament volna bankárba azóta?

Legyen neki könnyű a sameszok temetése!"

Meg az egymondatos álságos Deák idézetére, azaz Deák meghamisítására!
" ... mint gyűlölöm ellenségeimet!"

Medgyessy álságos, kirekesztő, gyűlölködő Deák idézete megérdemelt volna egy napirend előtti felszólalást egy Fideszes, vagy MDF – es politikus részéről!
Pl.: Kiket tart Medgyessy Péter saját ellenségeinek, és kiket a haza ellenségeinek, A haza én vagyok?
Mudura a barátja, akkor kik az ellenségei?

("..Előbb a saját fajtájáról gondoskodjék, aztán jöhetnek az idegenek!...")

Ha Orbánnak, vagy neked úgy jobban tetszik, ám jöjjenek elébb az idegenek. De akkor Orbán nem nemzeti elkötelezztségű ugyebár?

Ez más népeknél is megesik azért, ld. még American Nation .

" ... amelyik lassan meg is feledkezik önmagáról."

Igen, ennek az összetartozás-tudatnak a hiányát láttam én pl. amikor azt kellett hallanom egy magyar embertől, amikor Orbánék a státustörvénnyel bajlódtak, hogy:

Mert az összes ideológia lopott. Valamennyi az emberiség örökös vágyaiból merít, de csupán részleteket képes abból kiragadni. És valamennyi csak egy szűk társadalmi csoport érdekében, messze a valóságtól, íróasztal mellet születik.

Aztán jő a természet, és visszaszerzi jogos tulajdonait. Nem csak a materiálist. Az elméleteit is.

A franciák, spanyolok hasonlóan gondolnak soknemezetiségű országuk lakóira - hasonló hatásfokkal valójában. mégsem darabolják fel ezen országokat.

„Miniszterelnökként az volt, és – bevallom – még mindig az a Deák-emlékévvel kapcsolatos legszebb reményem, hogy a deáki életút felidézése hatással lesz az utódok, a mai politikusok stílusára, magatartására is. Erõsen bíztam és bízom most is abban, hogy a közmegegyezés szinte elfelejtett programja, és e program ma már egyértelmű sikere képes lesz megváltoztatni minket.”

Bocsánat, amikor egy hivatalban lévő miniszterelnök szájából – Csurka István tojásának köszönhetően ilyen nem hangzott el, - de honlapján sameszai túlzott buzgalma miatt megjelenik a szöveg, akkor közel a vég:
„
„Miniszterelnökként az volt, és – bevallom – még mindig az a Deák-emlékévvel kapcsolatos legszebb reményem,”

Sameszai írták: „Miniszterelnökként az volt, és”
Honnan tudják, hogy miniszterelnökként ez volt a reménysége? Visszament volna bankárba azóta?

Legyen neki könnyű a sameszok temetése!
„Miniszterelnökként az volt”

Legyen igazuk a "négereknek": „Volt.”

Most, amikor Magyarország ismét határkõhöz érkezik, ha Deák szellemi örökségéhez méltón, közmegegyezésre törekedve cselekszünk, akkor egész nemzedékek élménye lehet az, ami Deák Ferencnek megadatott. Az, hogy megéljük történelmi befektetésünk megtérülését.
Közmegegyezéssel Európába – ez a deáki életmû ma érvényes, nekünk szóló üzenete. Sõt, talán a receptje a haladó, európai Magyar Köztársaság megteremtésének.
Deák még a legbántóbb, legigazságtalanabb személyes támadásokra is méltó távolságtartással válaszolt. Azt írta ezekrõl: „Egyes kifejezéseket, mik a vitatkozások folytában ellenem tán élesebben is voltak intézve, hasonlókkal viszonozni nem fogok. Ily feleselések se a vitatkozás tárgyát tisztába nem hozzák, se az ország javát elõ nem mozdítják.”
Ebbõl az államférfiúi magatartásból nekünk, mai politikusoknak is van mit tanulnunk. Lehetnek vitáink a módszereket, a megoldási javaslatokat illetõen, de nem kérdõjelezhetjük meg azt, hogy versenytársunknak, politikai ellenfelünknek is ugyanaz a célja, mint nekünk: egy büszke és boldog, szabad és igazságosabban gyarapodó Magyarország megteremtése.
Deák tudta, érdemes hát elhinnünk neki, hogy ne a saját balsorsunkból kelljen megtanulnunk: hiába minden megosztó kísérlet – mindig közösek a sikereink és közösek a kudarcaink is. Nekünk, magyaroknak, európaiaknak egy a sorsunk.
Miniszterelnökként az volt, és – bevallom – még mindig az a Deák-emlékévvel kapcsolatos legszebb reményem, hogy a deáki életút felidézése hatással lesz az utódok, a mai politikusok stílusára, magatartására is. Erõsen bíztam és bízom most is abban, hogy a közmegegyezés szinte elfelejtett programja, és e program ma már egyértelmû sikere képes lesz megváltoztatni minket.

Még mindig nem késõ. Még mindig itt az ideje és a lehetõsége annak, hogy Deák szellemi örökségét, a nemzeti konszenzusra törekvõ – heves vitáktól sem mentes – politizálást tegyük a mindennapok gyakorlatává. Nem csak kegyeletbõl, nem csak azért, mert szavaknál csupán tettekkel lehet méltóbban emlékezni. Elsõsorban és leginkább azért, mert ez, csakis ez válhat az ország javára. Csak ez szolgálhatja gyermekeink, a jövõ Magyarországának érdekeit.

Dr. Medgyessy Péter,
a Magyar Köztársaság miniszterelnöke.

Tragédia és szégyen a miniszterelnök részére.
Nemcsak neki, beszédíróinak is szégyene.

Orbán média-tanácsadói miatt vesztett, Medgyessy beszédírói miatt fog.

Barom volt, aki ezt mondta, még nagyobb barom volt szóvivője, aki utalt arra, hogy az el nem mondott beszédet elolvashatjuk.
Elolvastam.

Keresik asztaltársaim a helyes választ?