Te miről beszélsz?

Szerinted az a sunyiság, ha az ember nem anyázik elsőre vissza? Te ebben az esetben valóban nem vagy sunyi. De javaslom megismerkedni szépirodalmunkkal és pallérozódni némi nyelvi ismerettel s hogy miről, mit gondol a jónép.

Akkor talán megtalalod a megfelelő szót.

Ha egyből mindenkinek a képébe vágod, hogy sunyi meg áruló meg miegyéb, akkor ne csodálkozz ha egyszer valóban belerohan az orrod egy virtuális ökölbe...

A magyarcigányok (magyar cigányok formában is)[1] vagy magyar nyelvű romungrók közé tartozik a magyarországi romák többsége, mintegy kétharmada.[2] Többségükben a kárpáti cigányoktól származnak. Magyarország szinte minden jelentősebb településén élnek, és a Kárpát-medence több más magyarlakta vidékén (Felvidék, Kárpátalja, Székelyföld) is laknak. Külföldön önmagukat magyarnak vallják, míg szülőföldjükön általában romák vagy cigányok, akik elhatárolódnak a nem-cigányoktól (gádzsók). Ennek ellenére a többi roma csoporthoz képest jórészt integrálódtak a magyar társadalomba. A magukat magyarcigánynak nevező csoportnak közismert a romani nyelvű romungro megnevezése, de ugyanakkor a csoport mint muzsikus is ismert. Ez utóbbi kifejezést hagyományosan nagy előszeretettel alkalmazták magukra nézve azok a romungro csoportok is, melyek gyakorlatilag nem foglalkoztak zenéléssel.

A romák közül a kárpáti cigányok (roma nyelvű romungrók) élnek a legrégebben a Kárpát-medencében, őseik a 15. században érkeztek. A monda szerint első csoportjuk vezetője, László vajda egyenesen Luxemburgi Zsigmond királytól kapott menlevelet. Ebben a menlevélben Zsigmond címei, királyságai is fel voltak sorolva. (Köztük Bohémia, azaz Csehország is; innen kapták a Nyugat-Európa országaiba továbbvándorló romák a bohém nevet.)

A 18. században Mária Terézia és II. József igyekezett erőteljes törvényi szabályozással letelepíteni őket – részleges sikerrel. A 18-19. században áttértek a magyar nyelv használatára. A magyar anyanyelvűvé vált romungrókból alakult ki tehát a magyarcigányok hagyományos nagy csoportja.

Balogh János, iskolát járt muzsikus cigány volt az első, aki roma nyelvű nyomtatványt jelentetett meg, ezzel a címmel: Legelső czigány imádságok, mind a két magyar hazában lévő czigány nemzet számára (Esztergom, 1850). Ő készítette az első Magyar–cigány szótárt is.

A második Boldizsár József muzsikus volt, aki ugyancsak szótárat írt és lefordította cigányra Petőfi Sándor több költeményét is.

A harmadik a nagyidai Sztojka Ferenc volt, aki két kiadásban is megjelentette nagy szótárát, ebben már műfordítások, színdarabok, költemények, népdalok is voltak cigány nyelven. Ehhez Habsburg-Lotharingaiai József főherceg adta a támogatását, aki amikor az akadémia tagjává választották, megírta "Cigány nyelvtanát" (Románo Csibákero Sziklaribe).

A magyarcigányok magyarul beszélnek. A közhiedelemmel ellentétben azonban még ma is vannak közöttük olyanok, akik beszélik őseik roma nyelvét. Akik a roma nyelvet nem beszélik, azok is számos roma szót megőriztek. A romungrók eredeti nyelve az úgynevezett kárpáti cigány dialektus vagy más néven paibánó nyelv volt. A magyar nyelv ebből a dialektusból kölcsönözte cigány jövevényszavait.

A kárpáti cigány nyelvjárásban a Magyarországon ma jóval elterjedtebb lovári nyelvjáráshoz képest az "s"-nek (sh) "cs", a "zs"-nek (zh) "dzs" felel meg (például shej-csaj és zhal-dzsal), ami a magyarba került alakoknál is megfigyelhető.

A cigányok eredetileg vándorkörökben járták be az országot, különböző kézműves munkákat adott területen elvégezve, a területet felosztották egymás között, vándorjeleket hagyva egymásnak. Például Kotor pislo po drom, káthé sáj bésén rom = Anyatej fejve rongydarabra. Békével el lehet itt minden roma. Kisebb családokban jártak, kb 20-30 ember tartozott egy-egy karavánba és általában befogadták a kitaszított embereket maguk közé. Alapvetően fémművességgel, szórakoztatással, jóslással, pénzért meséléssel, de akár kémkedéssel is foglakoztak. Erre utalnak a nevek is: Rézműves, Orsós, Kolompár, Kalányos stb. Már a régi romungrók között is sok zenész volt, akik például a Rákóczi-szabadságharc idején is jó szolgálatot tettek. E hagyomány alapján a 19. századtól a magyarcigányok leghíresebb mestersége a zenélés lett (muzsikus cigányok). Egy másik jellemző foglalkozásukká vált a régiség-, ékszer-, használtcikk- (például régiségüzletek) és a színesfém-kereskedelem. Régen sokan szegkovácsok, vályogvetők voltak, egyesek ma is a körhintás mesterséget űzik. A kalányos cigányok főként a famunkák szakértői voltak. A paraszti háztartásokban szükséges faeszközöket, szerszámokat készítették (kanál, orsó, teknő, vályú, seprű, a juhászatokban a tejfeldolgozáshoz szükséges eszközök, stb.)és ezeket árusították a lakóhelyüktől 20-25 kilométeres körzetben levő falvakban.

Híres művészek [szerkesztés]
A cikk/szakasz nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. | Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható!

Ide soroljuk azokat a Magyarországon született, vagy működött/működő művészeket, akik magukat magyarcigányoknak vallják, cigányságuk és magyarságuk felvállalásával. Szakterületükön jelentős eredményeikkel, műveikkel gazdagították / gazdagítják a cigányság és az anyaország kultúráját egyaránt.

Írók, költők [szerkesztés]

* Balogh Attila
* Bari Károly
* Csemer Géza drámaíró, dramaturg
* Holdosi József
* Horváth Gyula
* Kovács József
* Osztojkán Béla
* Rigó József
* Szécsi Magda
* Szepesi József

Festők, képzőművészek [szerkesztés]

* Péli Tamás
* Balázs János (1905-1977)
* Szentandrássy István

Zenészek [szerkesztés]
Bihari János
Radics Béla cigányprímás a Magyar Rádióban. 1929.

* Cinka Panna (1711–1772)
* Bihari János (1764–1827)
* Babos Gyula jazz-gitáros
* Balázs János (zongoraművész)
* Balogh János (1803-?)
* Barna Mihály [2]

cigány hegedűs, II. Rákóczi Ferenc udvari muzsikusa (17.sz-1730-as évek).
* Bobe Gáspár Ernő (1924–1993) prímás
* Cziffra György (1921–1994) világhírű zongoraművész
* Csík Gusztáv jazz-muzsikus
* Dankó Pista (1858–1903) a magyar zeneművészet világhírű prímása, dalköltő
* Darázs Miska (1842–1892) a Dunántúl híres prímása
* Déki Lakatos Sándor idősb (1945– )
* Déki Lakatos Sándor ifjabb (1965– )
* Erdélyi Náci (1845–1893) prímás, szegedi cigány-király, aki 1886-tól zenélt Amerikában hírességeknek
* Fátyol Károly (1830–1888) nagyhírű gordonka-művész, Nagykároly szülötte, és halottja
* Hamza Miska (1845–1916) nagyváradi első zenekarvezető, prímás
* Járóka Sándor id. (1922–1984)
* Járóka Sándor ifjabb (1953– )
* Jávori Vilmos jazz-dobos, zene-pedagógus
* Kondor Ernő (1881–1951) dalszerző, a magyar kabaré alapítója (1907. 03. 02 - Bonboniérre)
* Kovács Gábor (1841–1882) prímás, József kir. herceg udvari zenésze
* Magyari Imre id. (1894–1940) korának egyik leghíresebb prímása volt
* Magyari Imre ifjabb (1924–1980) hegedűművész, zeneszerző
* Oláh Kálmán (1910–1990) prímás
* Pege Aladár (1939-2006) világhírű jazz bőgős, klasszikus bőgős, és basszus gitáros
* Pongrácz Lajos (1844–1916) prímás, kolozsvári első zenekarvezető, Rudolf trónörökös házizenésze
* Radics Béla Jenő (1917–1982) prímás
* Radics Béla id. (1867-1930) prímás, nótaszerző, korának ismert zenekarvezetője volt
* Radics Vilmos (1841–1895) prímás, miskolci, majd fővárosi első zenekarvezető
* Raduly Mihály jazz-zenész, szaxofonos
* Rácz Laci (1867–1943) "A prímáskirály", aki amerikai kőrútjain vált igazán híressé
* Rácz Aladár (1886–1958) világhírű, Kossuth-díjas cimbalomművész, Igor Sztravinszkij és Ernest Ansermet barátja
* Rigó Jancsi (? -1927) prímás, aki a Chimay hercegnővel történt házassága kapcsán lett világhírű
* Sárközi Ferenc [3]

, „Kossuth cigány hadnagya”
* Salasovics Dezső
* Szakcsi Lakatos Béla (1943- ) jazz-zongorista

Farkas Jenő (1899-1949)I. Ferenc József utolsó primása.(királygyürű tulajdonosa) .Nemzetvédelmi kereszt tul.Zeneszerző,1932 Magyar Cigányzenészek Orsz. Egyesületének alelnöke.A Fráter Loránt társaság tagja. 1929 ben a Magyar Rádió népszerüségi szavazatai alapján id.Magyari Imre és Farkas Jenő volt a legismertebb. 1933-ban a Berlini rádióban ad hangversenyt. 1936-ban Hollandiába vendég szerepel a "Trocadéro" étterembe. Julianna és Bernát király családi esküvőjén muzsikál. A Holland "Katolieke Radio - Gids" állandó szereplője és kitüntetik a "Holland Nemzeti Rádió" aranyérmével.Film szereplései közül a legkiemelkedőb a német gyártású Szántó György regényéből készült és Bolvári Géza rendezésében a "Stradivári" c. film, főszerepben Gustav Frölich és Sybille Schmietz-el. A film egész zenekari anyagán kívül az összes szoló betétet is ő muzsikálta. Ismertebb szerzeményei:A vármegye udvarába..- Cseresznyefa ára..- Ha majd egyszer úgy érzed.. - Jaj ez a nagy szerelem..- Eltörött az ezüsthangú tilinkóm..- Szárba kell acsikót fogni..- Debreceni nagy erdőben..- Gyémánt patkós viráglovam..- Elszakadtam tőled..-Tiszta szívvel szerettelek..- A hegedüm..- Úgy zug a szél. Több szerzeménye kiadatlan.

Zenekarok [szerkesztés]

* Járóka Sándor és népi zenekara
* Száztagú cigányzenekar

(Farkas Jenő) és cigányzenekara. A harmincas-negyvenes évek híres zenekara.Egész europát bejárta. A Holand rádió aranyérmével tüntette ki. A királyi esküvőt is a zenekar muzsikálta. Az első világháború alatt katonazenekart vezényelt.

Színművészek, színházi és filmes emberek [szerkesztés]

* Csiki Júlia (1923-1991) operaházi balerina, táncpedagógus
* Hegyi Aranka (1855-1906) színművész, Blaha, állandó partnernője ismert és kedvelt primadonna
* Hollay Kálmán színművész
* Jónás Judit színművész
* Szegedi Dezső színművész, a Miskolci Nemzeti Színház tagja
* Nemcsák Károly színművész

Magyarnóta-énekesek [szerkesztés]

De erre szeretünk „örjöngeni” mi is!

Ez egy etnikailag ír eredetű néhány tízezres népcsoport a Brit-szigeteken, ma is a kelta-gael nyelv egy dialektusát beszélik.

A vándorcigányokéhoz hasonló karavános-vándorló életmódra álltak rá még a középkorban, és azóta is ezt követik, össze-vissza barandolnak a karavánjaikkal Írország és Nagy-Britannia falvai közt.

Ha ilyen karavános vándor vagy, akkor nem tartozol egyetlen faluközösséghez sem. A tradicionális társadalmakban a házasságok jórészt kasztrendszerszerűen szervezetttek. Ha vándorló életmódot élsz, akkor minden faluban jöttmentnek számítasz, így a vegyes házasság még akkor is kizárt lenne, ha amúgy szellemi és anyagi kvalitásaid lehetővé tennék. Így tehát csak a sajátjaid közül választhatsz párt.

Mivel nem tartozol a letelepült faluközösségek egyikéhez sem, így az ő normáikat ugyan miért tartanád be? Ha egy többszáz éve együtt élő faluközösség tagja vagy, akkor nagyon fontos kényszerítő tényező, hogy ha normát szegsz, kiközösít a közösség. De ha eleve kívülálló vagy, utazol a karavánoddal, minden faluban csak 1-2 hetet maradsz, és legküzelebb csak évek múlva fordulsz meg arra, akkor nem fog annyira izgatni hogy mit gondolnak rólad. Akkor az egyetlen normarendszer amit be kell tartanod, azok a karavánodon belül uralkodó szabályok.

Hiába akarna a többség befogadni vagy te beilleszkedni, a többségi társadalom olyan 18.-19. századi jótéteményeiben, mint közoktatás vagy társasági élet, fizikailag sem tudsz részt venni a vándorló életmódod miatt. Hiszen ha vándorolsz, akkor fizikailag sem működik, hogy modjuk a gyereked 2 hétig ebbe a faluba jár iskolába, aztán a következő két hétben a következő faluba, aztán utána meg a harmadik faluba és így tovább. Mint ahogy te sem tudsz beilleszkedni, ha mondjuk minden két hétben más falu tempomába mész misére. (ugye a 18.-19. században a templomok voltak a falvak közösségi életének központjai) A feleséged részéről sem lett volna értelme kéthetente más falu fonójába bekéredzkedi, még akkor se, ha akarna, még akkor se ha befoganák.

Hmmm....

Akkor mi a frász, hogy évszázadok óta nem képesek az európai asszimilációra?

eddig két cigány állta meg a helyét nálam a munkában, de az egyik olyannyira elszemtelenedett, hogy el kellett zavarni...

én ennyit tudok.... százával látok cigányt, de meghagynivalót csak keveset...
a te kiskatonád lehet véletlenül a kevesek közül való volt...

amúgy katonának is rosszak, fegyelmezetlenek, megbízhatatlanok...

már lassan két generáció nő fel a semmitevésből és a "megélhetési" bűnözésből élve...

Nincs segély..!!!!!!

Munka van és csendőrség, kakastollal, meg fegyveres ön-és birtokvédelemmel, ahogyan egy normális országban.

Én nem vagyok ilyen optimista.