|
Téma: Kérem vissza az ünnepeket!
|
|
onogur |
Válasz | 2013. január 09. 01:21 | Sorszám: 14 |
Forrás?
Mert én 1714-ről tudok.
|
|
|
|
kritikus |
Válasz | 2013. január 08. 22:01 | Sorszám: 13 |
|
ja. üzeni, hogy arra költik az adóforintokat, amire akarják.
|
|
|
kutato |
Válasz | 2013. január 08. 21:04 | Sorszám: 12 |
1956 önkormányzat adósságát vállalta át a kormány!!
Ez sok mindent elmond, az ünnepekről is! 
|
|
|
|
Cirus |
Válasz | 2010. március 16. 09:15 | Sorszám: 11 |
|
Én torokgyulladtam, a rádiót hallgattam egy darabig. ott meg valami éneklős Petőfivel kapcsolatos borzalom ment. Ki is kapcsoltam.
|
|
|
vanna7 |
Válasz | 2010. március 16. 00:23 | Sorszám: 10 |
|
Nem voltak rossz elképzelések, csak egyesek nagyon unták (az előadók közül) és ez nagyon is látszott. Az operettes részt felejteném....
|
|
|
alma |
Válasz | 2010. március 15. 23:54 | Sorszám: 9 |
|
Ezzel az ovizással lejáratják az ünnep komolyságát, mint ahogyan a fideszen is azok a kopasz szteppelők ...
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2010. március 15. 23:15 | Sorszám: 8 |
Belenéztem, sajnos.
Éppen gyerekek sorolták a 12 pontot.
Az egyik úgy szólt: szeretném ha apukám többször vinne el az Állatkertbe és a Vidám Parkba.
Itt el is kapcsoltam.
|
|
|
|
Békáscity |
Válasz | 2010. március 15. 20:58 | Sorszám: 7 |
|
Gyermekkorom múzeumkerti ünnepei, játszásai jutottak eszembe, ahol felszaladtunk a lépcső, kiálltunk a fokra és szavaltuk a Talpra Magyart - és Petőfi voltunk, és a Márciusi Ifjak... És a Pilvax és a Krammermayer tér ahol dolgoztam (Megyeháza) - ahol láttam ezeket az álmagyarokat, kokárdában ... Égre kiáltok ! Ó TE ISTEN !
|
|
|
|
búzavirág |
Válasz | 2010. március 15. 18:28 | Sorszám: 6 |
|
Oda kellett volna menned "világítani." Igazad van, én is néztem, bosszankodtam.
Annyira katyvasz műsor volt, még ilyent nem láttam.
Szervezetlen, következetlen, mindenből egy kicsi, zatyvaság úgy együtt.  Az sem tetszik nekem, hogy szétszedték a zászlót.
Piros zászló, fehér zászló, zöld zászló. Volt amikor csak a piros zászlót láthattad.
A magyar zászló együtt piros-fehér-zöld!!!!
|
|
|
|
búzavirág |
Válasz | 2010. március 15. 18:25 | Sorszám: 5 |
|
"Ha az ünnep elérkezik, akkor ünnepelj egészen. Ölts fekete ruhát. Keféld meg hajad vizes kefével. Tisztálkodjál belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata. Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek! Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies. Legyen benne tánc, virág, fiatal nők, válogatott étkek, vérpezsdítő és feledkezést nyújtó italok. S mindenekfölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség. Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme. Készülj föl reá, testben és lélekben. S nemcsak a naptárnak van piros betűs napja. Az élet elhoz másféle, láthatatlan ünnepeket is. Ilyenkor felejts el mindent, figyelj az ünnepre." Márai: Az ünnepekről
|
|
|
|
|
|
tiszavirág |
Válasz | 2010. március 15. 13:40 | Sorszám: 3 |
|
Remélem, hogy kiköszörülendő a félévszázados szörnyűséges "ünnepi megemlékezést", 2011-ben, az 55.-ik évfordulón hatalmas ünnepséget szerveznek Orbánék az egész világ meghívásával, amelyen kihangsúlyozzák, hogy az 50.-ik évforduló azért nem lehetett méltó a nemzethez, mert a nemzet szemetjei voltak kúrmányon.
|
|
|
|
nemszadista |
Válasz | 2010. március 15. 12:14 | Sorszám: 2 |
|
Én nem idegesítem magam a Nemzeti Múzeum előtti műsorral, amióta kánkánt rendeztek valamelyik évben a szadobüdöskomcsik.
|
|
|
|
karakan |
Válasz | 2010. március 15. 12:08 | Sorszám: 1 |
Szőke István Attila
Esküszünk!
(A "Megkötöm lovamat" dallamával.) Esküszünk a nemzet Magyar Istenére:
Piros-fehér-zölddel írjuk fel az égre,
Minden nemes magyar, kinek lelke tiszta,
Ősi országunkat együtt vesszük vissza! Büszke szemmel nézzük Nimród király fényét:
Az égen győzi le örök ellenségét
Csodaszarvasunknak követjük futását,
Hunort s Magyart hívó égi vágtatását. Attila kardjáról csodákat mesélünk,
Ha e kard kezünkben senkitől se félünk;
Csaba ifjú király, meghajlunk előtted,
Fényes csillagösvényt az égre te szőtted. Esztergomi falra festett oroszlánok,
Mint apáink régen: törjük szét a láncot;
Figyeljük a Turulmadár érkezését:
A Tudás Népének újjászületését! Szeretett hazánkat körbeveszi Kárpát,
Ide tértek vissza Álmos, s fia Árpád;
Áhítjuk óvó, Szent Magyar koronánkat,
Ha királyunk fején, ránk senki se támad. Nagy-Magyarország te sosem leszel árva,
Mindig szívünkben élsz szeretetbe zárva;
Minden nemes magyar, kinek lelke tiszta,
Ősi országunkat együtt vesszük vissza! Esküszünk a nemzet Magyar Istenére:
Piros-fehér-zölddel írjuk fel az égre,
Minden nemes magyar, kinek lelke tiszta,
ŐSI ORSZÁGUNKAT EGYÜTT VESSZÜK VISSZA!
|
|
|
lámpás |
Válasz | 2010. március 15. 12:00 | Sorszám: 0 |
Láttátok azt a hablagyot megint a Nemzeti Múzeum előtt? Komolyan mondom, hogy egy jó magyarszakos sokkal különbbel örvendezteti meg a közönséget.
Remélem, ennek az időnek egyszer s mindenkorra vége lesz, és nem Dobó Kata és társai adnak nekünk leckét a magyarságból.
Felemelő, szép ünnepeket szeretnék.Simonyi Imre : Rendületlenül „S ha másként nem — hát legbelül:
Hazádnak rendületlenül.
S ha restelled, hogy hangosan;
Nehogy meghallja más, kívül?
Hát szakálladba dörmögd, hogy:
Nincs hely számodra e kívül.
De aztán — rendületlenül!
Ezt aztán — rendületlenül!
Hogy e-kívül, hogy e-kívül:
Nincs más belül, nincs más belül!”
|
|
|
|
