(A Buddha Bar- és Cafe del Mar-életérzés balkáni vetülete)

A Városligetben második nyarát élő szórakozóhely pamlagaival, fatörzsbe faragott lámpáival és negédes downtempójával hibátlanul hozza az Ibizán gyökerező, majd a nyugat-európai nagyvárosokban a feng shuis juppikra dizájnolt trendet. Az árak is a szolidan elegáns kategóriában mozognak, sörökért 490-550, ételekért 1500-2000 forintot kell fizetnünk.

A hely balkáni vonatkozását az adja, hogy a szórakozóhely az év negyedében zavartalanul működhet a város zöldterületnek minősülő részén. Sőt, a vendégek esténként autóval is behajthatnak a Liget közforgalomtól egyébként elzárt területére.

Camelot

Aki Erdélyben vendéglőbe megy, alapvetően le kell számoljon néhány illúzióval. Azzal, hogy megismeri az „erdélyi” konyhát, hogy a vendéglőkben olyan kiszolgálásban részesül, mint barátainál otthon, hogy olyan a választék, a minőség és az adag, mint mondjuk a megmaradt Magyarország vidéki tájain. Üdítő kivételek mindenütt akadnak, egy-két hely eléri vagy meghaladja a Magyarországi átlagot (pl. a Pethő vendéglő Székelyudvarhelyen, a Kalibáskő Csíkszereda mellett), de a helyek többsége (főleg a Partiumban) fantáziátlan ételekkel, kis adagokkal, darabos kiszolgálással működik. No nem mintha otthon minden rendben volna. Ami mindemellett pozitívum, az a viszonylag alacsony árfekvés. Erdélyben különösebb gond nélkül fogyaszt az ember 1000 forint környékén egy főételt itallal és jattal együtt, ami azért a gúnyhatáron belül ritkaság.
Mindezeket azért bocsátottam előre, hogy érthető legyen, hogy miért volt kiemelt élmény számomra a temesvári Camelot vendéglő, mely az anyaországban lassan már közhelyszerű középkori imázsra épül. Mert a Camelotban minden fordítva van.
A hely nem olcsó, az ételek többsége forintban számolva 1000 és 2000 közé esik, a sör ára 300 ft körül van a megszokott 100-200 ft-os ársávval szemben. Ellenben: jó a belső tér kiképezése, mely giccsmentes és hangulatos, udvarias a kiszolgálás, hatalmas adagokat adnak, gyönyörűen elrendezve, az indítás egy tál pirítós lilahagymával, mellé libazsír és kolbászzsír cserépedényekben (ingyen) és végül, de nem utolsósorban a középkori fantázianevek valódi magyar konyhát takarnak. A marhapörköltet és a tiszai módra készített halászlevet tanítani lehetett volna. Mint kiderült, mindez nem véletlen: a tulaj magyarországi éttermet vezető barátjának a szakácsai tanították be a helyszínen a gárdát. Persze semmi sem tökéletes: a negyed literesnek feltüntetett kóláspohár jó ha 2 decit magába fogad. Eme apró szépséghibával együtt azt mondom, a Bánság és Partium talán legjobb vendéglője ma a diáknegyed mellett található Camelot.
Nagyevőknek kötelező!

vacsora elött érdemes megnézni a lámpamúzeumot is.

Borlabor

Korábban ugyanis már volt egy Luigi nevű hely a Zichy Jenő u és a Nagymező u sarkán, a VI kerületben, de az tönktrement. Utána egy ideig működött a helyén a Szezám semi-vegetariánus vendéglő. Nem volt gyors a kiszolgálás, de kedves volt, s főleg érdekes ételekből állt az étlap.
De ez a hely sem bírta sokáig.
A jelenlegi változatot tapasztalataink alapján nem fenyegeti a csőd, hiszen első próbálkozásra nem is kaptunk asztalt (ismerve a hely előtörténetét, nem foglaltam asztalt, igaz a telefonszámot sem ismertem). Megegyeztünk, hogy visszajövünk egy kis idő múlva, addig is beültünk egy pohár sörre a B City Pubba.

Nos, a Luigi titka a korrekt minőség nem egyszerűen elérhető áron, hanem kifejezetten olcsón.
Van kétfogásos menű is, 550 ftért (heti előfizetéssel 500). Aznap erőleves volt és Dubarry csirkemell rizzsel, úgyhogy arról lemondtunk, de pl. szombatra (vagyis mára )tárkonyos ragulevest ígértek, másodiknak pedig disznótorost párolt káposztával és hagymás törtburgonyával.

Az étlapon jobbára standardok voltak, mint mondottam, igen kedvező áron, rántott gomba tartárral 400, cigánypecsenye 520, legtöbb étel a 600-700-as tartományban. Ez még a 220 ftos köretet rászámolva is korrekt.

A Costes sem rossz a Ráday utca elején, de a kiszolgálás vacak. Egyik pincér azzal fogadott, hogy csak akkor kapunk asztalt ha eszünk, másik olyan kimért volt, hogy az embernek elment a kedve az élettől.