|
Téma: MQ
|
|
panda |
Válasz | 2010. február 12. 10:42 | Sorszám: 39 |
|
"az ázsiai országban készült már sétáló robot, robotpingvin, -koala, -nyúl és egyéb." csináltak már pandát is!... itt fórumozik a Gondolán!... 
|
|
|
|
Rendes Kis |
Válasz | 2010. február 12. 10:36 | Sorszám: 38 |
|
Robotszínésznő a társulat sztárja egy dél-koreai színházban
"Robotolnak" egy dél-koreai színházban: robotszínésznő a társulat sztárja. Teltházassá tette a Robothófehérke és a hét törpe előadásait tavaly, az idén pedig további szerepeket osztanak rá. A műnő életnagyságú, 157 centi magas és 16 arckifejezést képes variálni. Játéka persze kissé gépies, gyakran nekimegy kollégáinak, mégis "szenzációs". A koreai mellett angolul is tud, és nem kell neki súgni, sosem felejt el egyetlen sort sem szerepeiből. Ráadásul nincsenek sztárallűrjei és nem hisztériázik. Dél-Korea élen jár a robotfejlesztésben, az ázsiai országban készült már sétáló robot, robotpingvin, -koala, -nyúl és egyéb. 2007-ben egy robot volt a ceremóniamester egyik tervezőjének esküvőjén ... http://gondola.hu/hirek/124574
|
|
|
|
oggi |
Válasz | 2002. szeptember 04. 20:19 | Sorszám: 37 |
|
l
|
|
|
|
oggi |
Válasz | 2002. szeptember 04. 20:18 | Sorszám: 36 |
Ez is egy értemezés. 
|
|
|
|
VILÁGNAK VILÁGA |
Válasz | 2002. szeptember 04. 18:15 | Sorszám: 35 |
|
"Horthy idején jobb volt!" - némileg kiforgatva a munkáspárt pofátlan szlogenjét. Azért azok tényleg jobb idők voltak...
|
|
|
|
HAME |
Válasz | 2002. szeptember 02. 17:41 | Sorszám: 34 |
hogy mit adtak át?
Hát azt, hogy halkítsd le a Szabad Európát fiam, mert feljelent a szomszéd!
Jut eszembe. A diktatúrák bukása valszín törvényszerű a generációváltások nyomán. A második genereciót ugyebár már nem kell terrorral kényszeríteni, hisz õk már a diktatúrában szocializálódtak. Aztán ahogy ez a generáció kezd meghatározóvá lenni, a mézesmadzag-kisostor már nem politikai megfontolás, hanem megszokás, evidencia. De a második generációban még ott a fék, a hatalom vissza szokott ütni. A harmadik (4.-5.) generációnak, amely már ebben a puha terrorban szocializálódott, és a kemény terror csak ugyanolyan olvasókönyvi anyag, mint a mohácsi vész, a hatalom már nem "veszélyes", hanem csak groteszk.
|
|
|
|
iudex |
Válasz | 2002. szeptember 02. 12:23 | Sorszám: 33 |
|
Igazad van, persze, csakhogy a folyamatosság hová lett? A hatvanas évek gyermekeit még azok nevelték, akik maguk még legalább ízelítőt kaptak a 45 előtti világból, ha ugyan nem akkor szocializálódtak. Ugyanakkor a "kettős nevelés" mintha nem látszana akkora mértékben, mint az ember várná. Mit adtak át ezek a 45 előtt serdült szülők a gyermekeiknek, hogy ez lett belőle?
|
|
|
|
oggi |
Válasz | 2002. augusztus 30. 19:13 | Sorszám: 32 |
Ha nem voltam teljesen érthető:
Engem Horthy Istvánné bűvölt el. Az ő emberi hitelessége számomra egyértelmű. Apósa figuráját ezen az érzelmi bizonyosságomon szűröm át. Miközben látom Horthy politikájának hibáit, azt is látni vélem, hogy a legnagyobb hibákat (amelyek azért akkor nem egészen úgy festettek, mint ma, az utólag okos történészek szemével) is annak tudatában követte el, hogy a nemzet javáért cselekszik. Hogy kicsit korlátolt volt bizonyos kérdésekben, az egy másik kérdés. Nem H.M. politikai kvalitásairól nyitottam a topikot.
|
|
|
|
oggi |
Válasz | 2002. augusztus 30. 18:58 | Sorszám: 31 |
Olvasd el újból a topiknyitót. 
|
|
|
|
HAME |
Válasz | 2002. augusztus 30. 12:05 | Sorszám: 30 |
Nemcsak a mérgezett mézesmadzag és a nyílt terror teszi a különbséget, hanem az idő is. Ne felejtsd el, hogy a hatvanas évekre beérkeznek a társadalomba a szocializmus gyermekei. A háború végefelé születetteket is ide sorolhatjuk, de az 50-es években született generációnkat már egyértelműen.
A társadalom meg olyan mint egy óceánjáró. Nagy a nyomatéka, s hirtelen változások csak a kapitányi hídon láthatóak. A napi élet a saját MQ-jával még sokáig svungból működik. Az öreg mester a gyárban még felpofozza az inast, ha az nem rendesen dolgozik, vagy rákiabál a segédre, ha az mást csinál (fusizik), mint a dolga. Pedig már senki sem kívánja meg tőle, sőt még kellemetlensége is lehet belőle. A segéd pedig lecsapja az utcán a biciglitolvajt, vagy legalább kiabálni kezd, hogy tolvaj. Éppen ezért kell az első időszakban a terror*, hogy a svungból működő mechanizmusokat letörje (hogy közben egy rakat, a diktatúra számára egyébként hasznos beidegződés is letörődik, hát istenkém... ahol fát vágnak, ott hullik a forgács). Aztán jönnek a diktatúra gyermekei, akik már abban szocializálódtak, azokat már nem kell terrorizálni. Azoknak elég a mézesmadzag, és egy egészen kicsike zsebostor, a néhány renitensre (osztályidegen, népellenségm később már csak márc. 15-én szemeteskukát borogató garázda).
A miénk a gyár effektus pedig kezd szépen szélesedni. Először csak hazavisz az ember valami hulladékot, aztán már a hulladékból csinál valamit (munkaidőben), és a kész dolgot viszi haza. Tíz év múlva már eszébe sem jut hulladékból spekulálni, hisz egyszerűbb új anyagból csinálni, vagy ha eleve készen van "hazavinni". Előbb csak a műhelyből, aztán a gyárból, s végül az utcáról is. S mivel mindenk ezt csinálja, senkinek eszébe sem jut szólni, ha a mást lát.
Nagyban hozzásegít az általános MQ romláshoz a hiánygazdaság is. Az üzletek tele vannak használhatatlan dolgokkal, de lényegében minden szükséges hiánycikk. Az ember hetekig járja az üzleteket, de nem tud semmitvenni. Aztán kiderül, hogy XY-éknak az üzemben ládaszám van, s hoz is egy üveg borért. A negyedik ötödik esetnél rájön, hogy nemcsak gyorsabb ez a megoldás, hisz néhány üveg borért, vagy pálinkáért bármit be lehet szerezni, a gumitömítéstől a versenyzongoráig (ez nem vicc, a hajógyárban loptak el versenyzongorát is). Ami nincs lebetonozva, az szabadon elvihető.*éppen ezért sikeresebbek a diktatúrák a demokratikus átmeneteknél.
|
|
|
|
Hollender Miklos |
Válasz | 2002. augusztus 30. 11:14 | Sorszám: 29 |
|
Drága Oggi bátyám, most már én is kezdek kételkedni benne, hogy te lennél tízévmúlvani alteregóm, mert én meg például ezt a topicot tartom vércikinek. Tudod, szerintem nem a becsület meg a kötelesség meg a magas MQ kimondott jele játszani a királypártit, de fegyverrel kergetni el a hazatérni szándéxó legitim királyt és elbitorolni helyette az államfőséget - persze demokratikus felhatalmazás nélkül államfősködni, elvégre királypárti az ember, ugye. Az azért szép teljesítmény, amikor egy királyságban úgy államfősködik valaki, hogy mind demokrata, mind királypárti mércével illegitim - onnan nézve trónbitorló, innen nézve diktátor. Szintén ennek a jele örök barátsági szerződést kötni egy országgal majd pár hónap múlva megtámadni. Jobb helyeken ezt a típust hitszegőnek hívják.
|
|
|
|
iudex |
Válasz | 2002. augusztus 29. 13:34 | Sorszám: 28 |
|
Nyertél. Gályarab vagyok és most már irigy is. Sajna az én szakmámmal nem könnyű elhelyezkedni. Meg aztán az én koromban már nem vált egykönnyen az ember. Nem lakóhelyet, az menne, munkát. És arra sajna nincs pénzem, hogy vegyek egy házikót vidéken. Így aztán itt köll fuldokolni, ebben a fizikai és erkölcsi fertőben.
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2002. augusztus 29. 13:13 | Sorszám: 27 |
Ne izéjj, csak ki akartam ugratni a nyúl elvtársat a cserjéből.
Mi a túró tart pesten? Gondolom, gályarab vagy. Úgy nehéz szabadulni, elég spéci helyen húzod.
Ollyan nincs Mucsán, csak nyugalom és jó levegő, iható víz (az állatoknak persze), fák, virágok, fény. Jó szomszédok, és: ha kimégy a faluszélre, ellátsz tíz kilométerre is.Jut eszembe: egy antropológus a pigmeusokat tanulmányozta, akik sohase hagyják el a dzsungelt. Egyet mégis rávett, és kivitte az erdő szélére. A muki meglátott a távolban egy vonuló antilopcsordát, s megkérdezte: mik azok a bogarak?
|
|
|
|
iudex |
Válasz | 2002. augusztus 29. 12:50 | Sorszám: 26 |
|
Tudod, ezzel csak azért nem tudok egyetérteni, mert ha tényleg 9 millió becsületes ember lett lett volna ebben az országban a hatvanas években, akkor a kádárizmus nem okozott volna akkora károkat, mint amilyeneket. Lehet, hogy túlzok, előre is megkövetem azokat, akik személyükben érintettek, de sokszor az az érzésem, a kádári korszak többet ártott nekünk, mint előtte a rákosizmus. Hogy mért? Mert amikor többé-kevésbé nyílt erőszak tombol, világosabban és egyértelműbben lehet ellenállni. Mert túl nagy a szakadék a tisztességes és a tisztességtelen között. De a kádárizmusban a mérgezett mézesmadzag járta. Csak egy kicsit kellett napra nap föladni az elveinkből, nem egyszerre és radikálisan, hanem lassan, észrevétlen. Csak egy kicsit vidd haza a gyárat, csak egy kicsit fusizz munkaidőben, közvagyonból "szerzett" szerszámmal és anyaggal, csak egy kicsit tapsolj hangosabban május elsején, nagyobb lesz a virslid is, és ugye a családot el kell tartani, élni kell, csak egy picit kell hazudni a párttitkár elvtárs szemébe, csak egy picit kell az ő és mások háta mögött, a lépcsőházban okosnak lenni, csak egy kicsit kell megnyomni a ceruzát, hogy javítsunk az üzemi statisztikán, és így tovább. Mindig egy kicsit, egy-egy hajszál, és hová lettünk!
|
|
|
|
iudex |
Válasz | 2002. augusztus 29. 12:39 | Sorszám: 25 |
|
Ne butizzá' mán. Ennyire rossz lenne a helyzet? A magam részéről nehezen tudom elképzelni, hogy ignoráljak valakit. Igen, előfordult már, hogy egy ideig kerültem valakit, mert értelmetlennek tartottam a polémiát, de hogy bárkit (érted: bárkit) egyszerűen megszűntnek tekintsek... Olyan még nem volt több éves praxisomban. Az a kitételed, hogy 'nem is vagy pesti', meg füleimnek egyenesen zene! Épp azért, mert ebben a bűnös városban élek. És most nem ám a választásokra gondolok, dehogy. Arra a demoralizáló, pusztító légkörre gondolok, ami itt uralkodik, és nap mint nap több energiát vesz el az embertől, hogy egyáltalán egy picit is ember tudjon maradni.
|
|
|
|
iudex |
Válasz | 2002. augusztus 29. 12:29 | Sorszám: 24 |
|
Húúúú, de nagyon egyetértek veled!!! Kb. ugyanezekre a gondolatokra jutottam, egészen odáig, hogy baromira szégyellni kezdtem magam. Ha nekem/nekünk kellene ezt végigcsinálni, mit tennénk? Hányan menekülnének drogba, alkoholba, egyéb őrületekbe? Hol van az a lelki tartás, hit, ami őket megtartotta? Nem vegetatív lényeknek, hanem embereknek, minden hibájukkal, vétkükkel együtt.
|
|
|
|
tatam |
Válasz | 2002. augusztus 28. 23:52 | Sorszám: 23 |
Nagyon-nagyon nehéz...
Elsősorban azért, mert ha erkölcsről van szó, akkor ott kell kezdeni, hogy az ember elgondolkodik néhány közhellyé kopott idézeten, úgymint: "az vesse rá az első követ, aki közületek bűntelen", vagy "ne ítélj, hogy ne ítéltessél", vagy "más szemében a szálkát is, magáéban a gerendát se" stbstb. Úgyhogy, különösen mi harmincasok-negyvenesek, bánjunk nagyon óvatosan az ítélkezéssel, ha személyekről van szó. Szívesen egyetértek tehát azzal a megállapításoddal, hogy kilencmillió tisztességes ember élt akkoriban az országban.
De a rendszer, amiben éltek, mégis romlott és elítélendő volt. Erkölcsileg is. Miként lehetséges ez, ha a tízmillióból kilencmillió tisztességes volt? Miért nem voltak képesek átformálni saját képükre a rendszert? Miért hagyták, hogy az győzzön rajtuk (lásd HAME kartács előző hozzászólását, hogy miénk a gyár, vigyük haza)?
Valóban ismerek olyan nyugdíjast (gyanítom, nem ő az egyetlen ilyen), akit tisztességes, rendes embernek ismerek, felnevelte a gyerekeit és mindent megtett a családja boldogulásáért. Többek közt azt is, hogy a gyárból minden lehetségeset és lehetetlent "elhozott", amiből pénzt lehetett csinálni. Amikor ezt még ma is vágyódó nosztalgiával emlegeti, szemernyi bűntudat sem látszik rajta, pedig... Pedig soha ki nem ejti a száján, hogy lopott, mert aki lop, az tolvaj, márpedig ő nem az (tényleg nem). Ezért tehát ez a lopás nem lopás, hanem valami más, szerezte, elhozta, stb.
Persze, tudom, mindenkit legalább egy kicsit cinkossá kellett tenni, hogy érezze, ő se feddhetetlen és befogja a száját. Aztán most itt van nekünk D-209, akinek ügyére azt mondják a népek, amit a Gyula: na és?
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2002. augusztus 28. 18:40 | Sorszám: 22 |
Nagyon nehéz téma...
Mi, harmincasok-negyvenesek leugatjuk a huszonéveseket, hiszen azoknak fogalmuk sincs gyermekkorunk körülményeiről, a 60-as 70-es évekről.
Ugyanakkor szent meggyőződésünk, hogy ítéletet mondhatunk apáink-anyáink Rákosi-Kádár-érában elkövetett cselekedeteiről.Ebben az országban - véleményem szerint - kilencmillió tisztességes ember élt az 50-es 60-as években is. Becsülettel végezték munkájukat, gyereket neveltek, minden tőlük telhetőt megtettek családjuk boldogulásáért.
Mert a CSALÁD az első. Ugye nem kívánod, hogy ezt a kilencmillió embert név szerint felsoroljuk...?
|
|
|
|
oggi |
Válasz | 2002. augusztus 28. 18:08 | Sorszám: 21 |
|
Szerintem se engedjük. Gondolom, lehetne példákat hozni, olyan emberekét, akik a mostoha körülmények dacára megőrizték természetes emberségüket.
Nem hősökre lennék kíváncsi elsősorban, hanem olyan, mindnyájunk társaságában fellelhető emberekre, akik a kötelességben nem kínra, hanem emberi méltóságra lelnek, és a becsületet nem az aktuális beszélgetőpartner tekintetéből kiolvasott elvárásokhoz kívánják igazítani. Biztos ismertek ilyeneket. Jöhet név nélkül is.
|
|
|
|
Ishmael |
Válasz | 2002. augusztus 26. 07:31 | Sorszám: 20 |
Ugye nem gondolod, hogy majd összeadogatom?
Az önsajnálat szívet facsaróan keserű sorsa......
Tán kevésbé fellengzősen és fölényeskedően kissé, hm-hm, értelmesebb lett volna...
|
|
|
|
HAME |
Válasz | 2002. augusztus 25. 15:55 | Sorszám: 19 |
|
bionbion, ez az a topic, ahol sajnálatos módon, ha bárki bármi rosszat mond, csak bólogatni tudok. A szocializmus a legnehezebben kiheverhető kárt nem a matériában okozta, hanem a fejekben. A kollektívizmus szajkózása ellenére ( vagy éppen ellenreakcióként?), az "én házam az én váram" és a "miénk a gyár, vigyük haza" szemlélet lett az általános. Matériára lefordítva: csak azzal kell törődnöm, ami a kerítésemen, lakásajtómon bévül van. A többi az közös, azaz nem érdekes, szabadon elvihető, tönkretehető, stb. Persze nem hivatalosan, csak ha rendőr nem látja, mert azért az értékrend hivatalosan érvényben maradt, sőt a "közös" ideológiailag, sőt büntetőjogilag is magasabb szintet képviselt, ám a gyakorlatban a betarttatók szemében sem ért semmit. Ugyanez volt érvényben az egyébb morális értékekkel is.
|
|
|
|
tatam |
Válasz | 2002. augusztus 25. 12:40 | Sorszám: 18 |
Szerintem ne engedjük bedögleni ezt a topikot, mert sokkal fontosabb, mint a Közélet mindenestül. Ezért én is kifejezem egyetértésemet a topiknyitóval, valamint gróf Edelsheim Gyulai Ilonával, aki nyilván nem véletlenül adta önéletrajzának a Becsület és kötelesség címet. Nem mintha bármit is számítana persze az én egyetértésem, nem lévén bennfentes sem "értékkonzerv" sem "hőbörgő" körökben.
Mindenesetre, szerintem a nagyon sokak által, egykori fiatalságuk iránti nosztalgiából, egyre szebbnek látszó létező szocializmus nem az ország gazdasági tönkretételével okozta a legnagyobb kárt, hanem az erkölcsi értékek relativizálásával. Arra gondolok, hogy az ismerőseim körében tapasztaltak szerint ezen értékeket nem felejtették el, ismerik és kisegítő jelleggel alkalmazzák is őket. De nem általánosan és nem főszabályként, csak akkor, ha nagyon muszáj. Ez pedig nem változtatható meg 12 év alatt. Mert például nem elhatározás kérdése ennek a megváltoztatása. Az is kell(ene), hogy közismert emberek mintát adjanak az erkölcsös viselkedésre. Csakhogy, most azt látjuk, hogy az erkölcsteleneket felmagasztalják és még nyilvánvaló erkölcstelenségük sem szempont a megítélésüknél, az erkölcsöseket pedig sárral dobálják és minden eszközzel megpróbálják lehúzni a pocsolyába, hátha akkor nem látható a különb-ségük.
|
|
|
|
Phoenix |
Válasz | 2002. augusztus 23. 16:19 | Sorszám: 17 |
|
Nem akarok kötözködni, de mégis inkább kötözködnék: előbb a hozzászólások számáról szóltál, most már csak a témákról. Én a hozzászólások arányára lennék kíváncsi, az többet mondana. Egyébként drága Urak (Hölgyek?), az önsajnálat szívet facsaróan keserű sorsa helyet, nem lehetne visszatérni az eredeti témához, ami azért a nyilvánosság számára érdekesebb?
|
|
|
|
Ishmael |
Válasz | 2002. augusztus 22. 14:58 | Sorszám: 16 |
|
98 topikból 17!! Az annyi, mint 17,3%!!!
|
|
|
|
Ishmael |
Válasz | 2002. augusztus 22. 14:53 | Sorszám: 15 |
Nem hiszem. Ritkán szoktam szmájliféléket tenni, mert egy mucsai legyen kétértelmű, de most kettőt is raktam, NEHOGY nehogy.
Nézzed csak meg, hány topikot nyitottam itt a társalgóban, akár ezen a néven, akár az igazin. Sokat-sokat, és javarészük politikamentes.
A Társalgó hozzászólásainak úgy 15%-a az enyém lehet, eccer össze kéne adni.
|
|
|
|
