|
Téma: Benedek Elek: Nagy magyarok élete
|
|
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2004. február 11. 15:55 | Sorszám: 5 |
|
SZÉCHENYI ISTVÁN
Az 1825-iki országgyűlést örök időkre emlékezetessé tette egy fenségesen szép jelenet. Az elárvult magyar nyelv ügyét vitatták a tekintetes karok és rendek, midőn egyszerre felállott egy huszártiszt, s a mindenféle indítványokat eltemette egy nagyszerű ajánlattal: egy magyar tudós társaság alapítására birtokainak évi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlva föl. A huszártiszt Széchenyi István gróf volt, Széchényi Ferencnek, a Nemzeti Múzeum alapítójának fia.
Széchenyi ajánlatának igazi értékét a mai nemzedék csak akkor tudja kellőképpen megbecsülni, ha ismeri az 1825-iki országgyűlést megelőző korszak szomorú történetét. Ez a korszak egy legyengült nemzet haldoklásának gyászos korszaka volt. A József császár halálát követő, rövid életű nemzeti ébredést hosszú, halálosnak tetsző szendergés követte. A francia népszabadság diadala, melytől a népek világszerte szolgaságuk megváltását remélték, Magyarországon az önkényuralmat segíté diadalra. Ólomsúllyal nehezedett a hirtelen fellobbant szabad szellemű gondolkozásra a reakció: a francia forradalom következéseitől megrémült a kiváltságos osztály, s megbánta azt a csekély kedvezést is, mit az elnyomott nép iránt mutatott. Franciaországban kikiáltották a köztársaságot, nyaktilóval végezték ki a királyt s a királynét. Tömegesen kerültek nyaktiló alá a kiváltságosak. Nem csoda, hogy Európa összes országaiban rémület szállottá meg a koronás főket és kiváltságos osztályokat. Ösztönszerűleg szövetkeztek egymás védelmére s az ébredező népszabadság elfojtására.
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tortenel/atfogo/magyarok/magyarok.htm#5
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2004. február 11. 15:54 | Sorszám: 4 |
|
WESSELÉNYI MIKLÓS
A zilahi Kossuth téren megható jelenetet ábrázol egy szobor, a korán elhunyt nagy szobrász, Fadrusz János műve. Egyszerű magyar ruhában áll a mű sziklatalapzatán egy erőteljes, daliás férfi, jóságos tekintete szeretettel, bátorítóan pihen az előtte álló öreg jobbágyon, kezét gyengéden teszi a meggörnyedett vállra. Mintha mondaná: legyen vége búsulásodnak, megszabadítják a te szolgaságodból! Az egyszerű magyar ruhás férfi: Wesselényi Miklós.
Budapesten, a ferenciek templomának Kossuth Lajos utcára néző falán ércbe öntött kép ábrázol egy megkapó, izgalmas jelenetet. Az árvíz öntötte Pest házainak padlásablakaiból kétségbeesett emberek sikoltoznak segítségért s ím, a düledező házak tövében megáll egy csónak. Közepén Herkulesre emlékeztető óriás áll: legyen vége a kétségbeesésnek, boldogtalanok. Veletek van az Isten, mert íme eljött értetek - Wesselényi Miklós
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tortenel/atfogo/magyarok/magyarok.htm#4
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2004. február 11. 15:53 | Sorszám: 3 |
|
KÖLCSEY FERENC
Kölcsey Ferenc a hírt és halhatatlanságot illatnak nevezi, mely az elhulló rózsát egy perccel éli túl. Ugyanő, ki illatnak nevezi a hírt és a halhatatlanságot, megírta a Himnuszt, mely a magyar nemzet imádsága lett, s lehet-e kétség abban, hogy Kölcsey neve élni fog, míg egy magyar lesz a földön?
A költői és hazafiúi ihlet ritka szerencsés pillanatában írta Kölcsey a Himnuszt. Képzelhető-e nemzeti ünnep e fenséges imádság nélkül? Ez az imádság örök időkre biztosította Kölcsey halhatatlanságát. Nevét beírta minden magyar szívébe. S mint ahogy a Himnusz öröklődik nemzedékről nemzedékre, úgy öröklődik az ő neve, emléke is. Ám a Himnusz költője nem csupán ezzel az egy költeményével tette halhatatlanná a nevét. Az ő élete egyike a legtartalmasabb, leggazdagabb életeknek. Mint költő korának legjelesebb költői közé tartozott; mint szónok a legkiválóbb szónokok sorában foglalt helyet; mint kritikus alaposságával és bátor szókimondásával szerzett tiszteletet; s mint hazafi és ember, lángoló honszerelmével, aranytiszta jellemével minden idők nemzedékének követendő példakép marad.
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tortenel/atfogo/magyarok/magyarok.htm#3
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2004. február 11. 15:53 | Sorszám: 2 |
|
KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR
Az 1799-ik év őszén porlepte utasember kopogtatott be a nagyenyedi kollégium igazgató-professzorához. Tarisznya volt a vállán, somfa pálca a kezében. Mellette állott egy eleven tekintetű, serdülő ifjú: a fia. Szőttes ruha volt rajta: az igazgató első tekintetre látta, hogy székely fiú. Az apa elémondta az igazgatónak, hogy: ő Csoma András székely katonaember. Háromszékről, Kőrös faluból való. Gyalogszerrel jött ide. Azért jött, hogy a fiát - Sándor a neve - beadja a kollégiumba. Eddig otthon tanult a falusi iskolában. De a fiú nem elégszik meg ezzel a tudománnyal, tovább akar tanulni. Ide jöttek hát, ha bevennék. S ha neki is adnának cipót, mint a többi szegény székely fiúknak. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tortenel/atfogo/magyarok/magyarok.htm#2
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2004. február 11. 15:52 | Sorszám: 1 |
|
ZÁGONI MIKES KELEMEN Ha egy festő emberi formában akarná megörökíteni a hűséget, ajánlanám: rajzolja le Mikes Kelemen arcképét. Ha valaki a hűségnek személyi nevet akarna adni, ajánlanám: nevezze Mikes Kelemennek. Íme, egy ember, aki megható hűségével tette halhatatlanná a nevét. Aki gyermek-ifjú korában kerül II. Rákóczi Ferenc udvarába s többé el nem marad ura mellől, követi bús vándorlásaiban, megosztja vele a számkivettetés keserveit, zokog ravatala mellett s ő maga is, hosszú évek múltán, ott hunyja örök álomra szemét, ahol ura: az idegen földön, tenger partja mellett... "Egyedül, egyedül, a bujdosók közül - nagy Törökországban!"
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tortenel/atfogo/magyarok/magyarok.htm#1
|
|
|
|
|
|
