A Magyar Vasutas 2004. októberi számát 20-án adtuk nyomdába. Ekkor még hatályban volt dr. Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter moratóriuma, amely szerint a hazai vasút jövőjéről folytatott tárgyalások idejére felfüggesztette a létszámcsökkentést, a tevékenység-kihelyezést, a privatizációt és az ingatlanok eladását. Ekkor még bíztunk a tárgyalások sikerében, amit a tizenkétezer példányban megjelenő újságunk címlapja is visszatükröz. De csalódnunk kellett!

Az október 22-i tárgyalás végén, társadalmi kapcsolatokért felelős miniszteri biztos által felolvasott levélből tudtuk meg, hogy a miniszter aznap visszavonta moratóriumát. A levélben a miniszter, a MÁV Rt. vezérigazgatójának tájékoztatására hivatkozott, miszerint a tárgyalások érdemi eredménnyel jártak.

A Vasutasok Szakszervezete a négy tárgyalási napon (október 15-én, 18-án, 19-én és 22-én) három megállapodás tervezetet is átadott a munkáltatónak melyekről érdemben nem tárgyaltunk!

Érthetetlen számunkra az a munkáltatói eljárás, amely a minisztert is megtévesztve eredményként értékeli a véleménykülönbségek megállapításáról szóló összefoglalót. A munkáltató által készített „memorandumot” egyik szakszervezet sem, írta alá, mert az összességében nem felel meg a valóságnak.

Demonstrációra kényszerülünk!

A Vasutasok Szakszervezete Választmánya 2004. október 27-i ülésén értékelte a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a MÁV Rt. vezetésének hozzáállását, és a korábban felfüggesztett demonstráció megtartása mellett döntött. A határozat alább olvasható.

Követeljük:
· Az 1001/2004.(I.8.) Kormányhatározat 6. pontjának módosítását, 8. pontjának maradéktalan betartását;
· az elbocsátások azonnali felfüggesztését;
· a MÁV Rt. létszámszükségletének bemutatását;
· kiszámítható foglalkoztatást, éves foglalkoztatási megállapodást;
· a tevékenység kihelyezések megszüntetését;
· az ingatlan értékesítésből befolyó bevételeknek a vasút jövőjét szolgáló felhasználását;
· az érintettek menetkedvezményének biztosítását;
· a MÁV Rt. gazdasági társaságaiban dolgozók foglalkoztatási, bérezési, képzési, jóléti és szociális körülményeiről, a privatizáció feltételrendszeréről és az általuk használt ingatlanok sorsának rendezéséről szülessen keretmegállapodás.

A demonstráció helyszíne:

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
Honvéd utcai bejárata
(Budapest, V. ker Honvéd u. 13-15.)

Időpontja: 2004. november 10-e 11 óra

A Vasutasok Szakszervezete Választmányának Határozata

A Vasutasok Szakszervezete Választmánya 2004. október 27-én értékelte az október 13-i demonstrációt felfüggesztő határozata óta történteket. A Választmány megállapította, hogy a MÁV Rt. szintjén lefolytatott egyeztető tárgyalások a MÁV Rt. tárgyaló delegációjának hozzáállása miatt eddig nem vezettek eredményre. A menedzsment kinyilvánította, hogy azokat a továbbiakban nem is kívánja folytatni.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szintjén a mai napig nem kezdődtek meg a tárgyalások. A GKM csak megfigyelőként vett részt a tárgyalásokon, a miniszter a szakszervezetek véleményének megismerése nélkül döntött.

A Vasutasok Szakszervezete a vasúti szolgáltatások színvonalának megőrzése és javítása, a MÁV Rt. és vállalatcsoportja, valamint tagjai jövője érdekében a felfüggesztett demonstráció megtartására kényszerül.

A demonstrációt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Honvéd utcai bejárata elé hívja össze 2004. november 10-én 11 órára.

A Vasutasok Szakszervezete tagjai aktív részvétele mellett várjuk mindazon társ-szakszervezetek, civil szervezetek, önkormányzatok és magánszemélyek támogatását, akik a hazai vasútért tenni akarnak.

Az óvoda- és iskolabezárások ellen demonstráltak közel ötvenen vasárnap a Parlament előtt. A többek között Salgótarjánból, Tiszakécskéről, Zagyvarónáról érkezett demonstrálók a bezárásra ítélt intézmények kulcsait egy nagy közös karikára fűzték fel és adták át petíciójukkal együtt az Országgyűlés oktatási bizottsága szocialista képviselőjének, Arató Gergelynek.

A tüntetők "Iskolabezárás = falurombolás!", "Nem hagyjuk az óvodát, az iskolát!" feliratú táblákkal, Vesszenek az óvoda-, iskolabezárók! jelszavakat skandálva vonultak fel. A Kossuth-szobor talapzatánál fakereszteket állítottak a bezárásra ítélt intézményekért, és mécseseket, virágokat helyeztek el.
"Célunk, hogy (...) felhívjuk a közvélemény figyelmét az intézménybezárások jelenlegi gyakorlatára, annak negatív következményeire, a helyrehozhatatlan károkozásra" - fogalmaztak a szervezők petíciójukban. A rendezvényen megjelent Lezsák Sándor, az MDF alelnöke, a kérdést vizsgáló korábbi parlamenti eseti bizottság társelnöke is.
Farkas Beáta, a salgótarjáni Százszorszép Óvoda szülői munkaközösségének képviseletében elmondta: arra kérik a parlament oktatási bizottságát, hogy terjesszen elő törvénymódosító javaslatot "a településromboláshoz vezető intézkedések megszüntetésére".
Közölte: azt kérik, szabályozzák törvényekkel, hogy a közoktatási intézmények bezárását, átszervezését, összevonását csak tervezetten, a helyi fejlesztési tervben kidolgozottan lehessen megvalósítani, és ezeket a lépéseket legalább három évvel korábban hozzák nyilvánosságra. A szakértői, illetve megyei oktatási bizottság véleményét figyelembe véve a végső döntés joga az oktatási miniszter kezében legyen - mondta.
A demonstrálók szorgalmazták, hogy a szakminiszter jóváhagyása legyen szükséges a közoktatási intézmény más célú hasznosításához, vagy elidegenítéséhez.
Arató Gergely újságírók előtt elmondta: a kulcsokat továbbítja az Országgyűlés oktatási bizottságának. A szocialista képviselő a tüntetők szervezőinek átadta az Országgyűlés áprilisban elfogadott határozatát, amely az óvoda- iskolabezárás okait vizsgáló bizottság jelentése alapján készült.
Elmondta: ebben az Országgyűlés felkérte a kormányt, hogy keressen megoldásokat olyan finanszírozási rendszer kialakítására, amelyben nem kényszerülnek az önkormányzatok jól működő iskolákat bezárni. A jelentés megállapította azt szomorú tényt, hogy az iskolabezárások oka ma a csökkenő gyermeklétszám, amit az iskolarendszernek is valamilyen módon követnie kell - emlékeztetett a szocialista politikus.

május 21. 8:57
[Magyar Nemzet]

Országos kormánybíráló demonstrációra hívja június 3-án 11 órára a teljes hazai cigányságot az a kilent párt és társadalmi szervezet, amely csütörtökön létrehozta a Civil Roma Kerekasztalt.

"Ötven évet utaztunk vissza az időben: éheznek a cigányok, mára már ismét döghúst esznek, vérhasjárvány veszélyével köszöntik az uniót" - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke. A Civil Roma Kerekasztal levelet intézett a kormányhoz, melyben azt sérelmezi, hogy annak idéjén a száznapos program említést sem tett a romákról, és utóbb porhintésnek bizonyult a legnagyobb népességű hazai kisebbségre vonatkozó középtávú cselekvési program.

Mint azt Bihari Endre, a Magyarországi Roma Párt elnöke elmondta, követelik az érdemi lépéseket egészségügyi, foglalkoztatási, lakhatási és romakárpótlási kérdésekben.

MNO
A kistelepülések lakói elégedetlenek a mobil-posta szolgáltatással. Egy felmérés szerint a falvak 90 százaléka országos demonstrációra is hajlandó lenne a kistelepülések teljes ellehetetlenítése ellen.

A Zempléni Településszövetség országos felmérést készít arról, hogy a kétezer fő alatti települések megfelelőnek tartják-e a mobil-posta rendszert.

A jelenlegi adatok szerint Borsod-Abaúj Zemplén 64, 600 fő alatti kistelepülésének több mint felén mobil-posta szolgáltatás van. Az érintett falvak 94 százaléka elégedetlen a szolgáltatással, és fix postahivatalt szeretne – derül ki a felmérés eredményeiből.

A Zempléni Településszövetség megállapítja: a térség településeit hátrányosan érintette a posta modernizációs programja, a mobil-posta rosszul működik, kiszámíthatatlan és bizonytalan a megyében. Az idős lakók nem kapják meg idejében a nyujgdíjukat, a többiek a leveleket.

Demszkyék osztályokat zárnának be a Szent Margit Kórházban
2004-04-14 13:20

A fővárosi Fidesz képviselői számos III. kerületi lakos jelenlétében tiltakozott szerdán a Szent Margit Kórház előtt az intézmény sebészeti és nőgyógyászati-szülészeti osztályának a főváros által tervezett bezárása ellen.

Kupper András, a fővárosi Fidesz-frakció vezetője az intézmény előtt tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a főváros vezetése a közgyűlés egészségügyi bizottságának csütörtöki ülésén terjeszti be javaslatát, amely szerint a Szent Margit Kórház onkológiai szakkórházzá alakulna, amelyből "száműzni kívánják a sebészetet és meg akarják szüntetni a nőgyógyászati-szülészeti osztályt".
A frakcióvezető arra kérte a megjelenteket, hogyha a bizottság elfogadja a javaslatot, akkor csütörtökön alkossanak élő láncot a kórház körül.
Kupper András az MTI-nek megmutatta a fővárosi egészségügyi bizottság elé terjesztendő javaslatokat, amelyek között az is szerepel: "javaslat a Szent Margit Kórház onkológiai profilú szakkórházzá átalakítására a manuális osztályok egy időben történő megszüntetésével".
Kupper András elmondta: Kifogásolta, hogy Demszky Gábor főpolgármester és Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes szakkórházakká akarja alakítani az általános kórházakat. Ennek az intézkedésnek nem csak a Szent Margit Kórház esik az áldozatául, hanem az Újpesti és a Nyírő Gyula Kórház is. Több jól működő nőgyógyászati osztályt meg akarnak szüntetni, többek között a Nyírő Gyula Kórházban azt a kiváló mesterséges megtermékenyítési labort is, amelyet több száz millió forintért újított fel az önkormányzat. Hozzátette: a főváros gazdasági társasággá akarja alakítani a Visegrádi Rehabilitációs Intézetet, a Schöpf-Merei Anyavédelmi Központot, valamint a Budai Gyermekkórházat, amely véleménye szerint "a privatizáció előjátéka".
"A Draskovics-csomag keretében az egészségügy újabb nehéz esztendő elé néz, 2004 valószínűleg a kórházi csődök esztendeje lesz" - mondta Kupper András.
Bús Balázs, a Fidesz III. kerületi elnöke a sajtótájékoztatón arra kérte a fővárosi egészségügyi bizottságot, hogy addig ne hozzon döntést, amíg a Szent Margit Kórház felügyelő tanácsa össze nem ül. Úgy fogalmazott: az osztályok bezárása elleni tiltakozást reményei szerint a kerületi SZDSZ és MSZP is támogatja.
Menczer Erzsébet, a Fidesz női tagozatának budapesti elnöke felháborítónak tartja, hogy a harmadik kerületi kismamák, idős hölgyek órákon keresztül utazzanak a nőgyógyászatra, hiszen a Szent Margit Kórház helyett most a Szent János Kórházba kell járjanak az óbudai nők.
Közölte: az osztályok bezárása a III. kerületben 130 ezer, az agglomerációval együtt 200 ezer embert érintene, akik ezek után a János Kórházhoz tartoznának.

Vajon a Hüje Patikus az Indexről ott lesz ?

Demonstrációra készülnek szombaton a gyógyszerészek
2004. április 14. 7:21

Magyar Nemzet
Demonstrációt szerveznek szombatra a patikusok –értesült a Magyar Nemzet. Szerintük ugyanis a kormány a gyógyszerellátás liberalizációjával fenyegeti őket, amiért felemelték szavukat a közelmúlt történései miatt.

Emlékezetes: azután, hogy áprilistól a legtöbb orvosság árát 15 százalékkal csökkentette a kabinet, nyilatkozatháború indult a patikusok és az egészségügyi tárca között arról, hogy valóban hiány alakult-e ki inzulinból, illetve más medicinákból.

Lestyán Balázs, a Magyar Gyógyszerészkamara (MGYK) elnökségi tagja elmondta: az egészségügyi tárca vezetői többször ígéretet tettek arra, hogy komolyabb változtatás, liberalizálás nem lesz a gyógyszerellátásban. Ennek szerinte egyértelműen ellentmond, hogy a parlament a pénzügyi tárgyú salátatörvényt várhatóan úgy fogadja majd el, hogy azzal megszűnhet a tb által nem támogatott gyógyszerek egységes ára. Szerinte más – hasonlóan a liberalizáció felé mutató – intézkedéseket is előrevetített Kökény Mihály szakminiszter az MGYK-nak küldött levelében.

A liberalizációs törekvéseket egyébként a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vetette fel korábban egy elemezésben, amelyben szerepelt többek között, hogy az árversenyen túl engedélyezni kellene bizonyos recept nélkül kapható medicinák gyógyszertáron kívüli (például benzinkutakon vagy bevásárlóközpontokban való) árusítását.

Felvetődött az is, hogy egyszerűsíteni kellene a patikanyitás szabályait. A GVH javasolta továbbá a gyógyszerek internetes rendelésének és házhoz szállításának engedélyezését is. A versenyhivatal szerint mindez a betegek érdekeit szolgálná, míg az MGYK úgy látja: noha a javaslatok érdemesek a továbbgondolásra, jelenleg nem szolgálnak más célt, mint hogy pénzügyi befektetői csoportok szerezzenek meg gyógyszertárakat, aminek következtében drágulnának a patikaszerek és veszélybe kerülnének a kistelepülési gyógyszertárak.

Hávelné Szatmári Katalin, az MGYK elnöke ugyan ma még tárgyal Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel és Vojnik Máriával, az egészségügyi tárca politikai államtitkárával, de a csendes demonstrációról szóló értesítést már megküldték a patikusoknak.
Vojnik Mária nem kívánt reagálni a demonstráció ötletére, és a mai tárgyalások eredményével kapcsolatban sem bocsátkozott találgatásokba.

A Baumag szövetkezet mintegy 400 károsultja vasárnap a Parlament előtt megtartott tüntetésen úgy határozott, hogy Brüsszelbe, az Európai Parlament elé utazik, hogy demonstrációval hívja fel a figyelmet a magyarországi korrupcióra. Patyi István, a károsultak képviselője elmondta: öt hete nem kaptak választ petíciójukra a Miniszterelnöki Hivataltól, a Pénzügyminisztériumtól, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF).

A petícióban azonnali intézkedést követeltek, mivel a szövetkezet vezetése 18 ezer tag mintegy 40 milliárd forintos befektetését zárolta múlt októberben. Arról is határoztak, hogy csütörtökön a Pénzügyminisztérium épülete előtt fognak demonstrálni, ezután pedig átvonulnak a PSZÁF Krisztina körúti épülete elé. Arról is döntöttek, hogy a szövetkezet károsultjai ügyeinek szervezését egy bizottság veszi át, az eddigi főszervező, Patyi István pedig kizárólag a szövetkezet tagjai pénzének felkutatásával fog foglalkozni.

A jelenlévők döntése szerint minden károsult tag megkeresi lakóhelyének országgyűlési képviselőjét, és azonnali közbenjárást kér ügyükben. Elhangzott az is, hogy jövő vasárnap ismét demonstrálni fognak a Parlament előtt, és várhatóan a Legfőbb Ügyészséghez is átvonulnak majd, ahol egy újabb petíciót nyújtanak át Polt Péter legfőbb ügyész részére.

február 29. 12:55
[RomNet]

Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) hétfőn 10 órakor békés demonstrációt szervez a Szlovák Köztársaság XIV. kerület Stefánia úti nagykövetsége előtt, amellyel fel szeretné hívni a magyar és a szlovák közvélemény figyelmét a szlovákiai cigányság tarthatatlan helyzetére.

MTI
2004. február 29., vasárnap 17:24

Blokád alá venné a parlamentet a fizetésképtelenné vált Baumag tizennyolcezer károsultja, akiknek a cég negyvenmilliárd forinttal tartozik. Vasárnap négyszázan tüntettek az Országgyűlés épülete előtt.

A Baumag szövetkezet mintegy 400 károsult tagja vasárnap a Parlament előtt megtartott demonstráción úgy határozott: még egy hét haladékot ad a kormánynak és az ügyészségnek, hogy válaszoljanak az egy hete beadott petícióra.

Patyi István, a befektetők képviselője, a szövetkezet ellenőrzési bizottságának tagja elmondta: mivel a társaság 18 ezer befektetője nem tud hozzájutni 40 milliárd forintnyi követeléséhez, azonnali vagyonzárlatot, felügyelőbiztos kinevezését és a felelősök felelősségre vonását követelik. Hozzátette: ha az illetékes minisztériumoktól és az ügyészségtől nem kapnak érdemi választ, jövő hét vasárnaptól mindaddig demonstrálni fognak a Parlament előtt, amíg érdemi intézkedés nem történik.

február 21. 17:27
[MTI]

A Baumag szövetkezet több száz károsult tagja demonstrált szombaton délután a Parlament előtt, mert a társaság 18 ezer befektetője nem tud hozzájutni összesen 40 milliárd forintnyi követeléséhez.

A befektetők képviseletében Patyi István petíciót adott át a miniszterelnök, a belügyminiszter, az igazságügyi-, a pénzügyminiszter, valamint az országos és a budapesti rendőrfőkapitány képviselőjének. A petícióban követelik az azonnali, teljeskörű vagyonlefoglalást a Baumag cégcsoport összes fellelhető cégénél, ingó és ingatlanjainál, pénzeszközeinél. Követelik továbbá egy felügyelőbiztos sürgős kinevezését, és a felelősök azonnali felelősségre vonását.

"Hol van a pénzünk?", "Vagyonleltárt akarunk!", "Legális piramis játék","Kik a felelősök?" feliratú táblák alatt gyűltek össze a többségükben idős károsultak, akik hónapok óta nem tudnak hozzájutni pénzükhöz a korábban "Ingatlanfejlesztési", ma már "Stratégiai Fejlesztési" szövetkezetre keresztelt társaságban.

A Hajdú-Bihar megyei tejtermelők csatlakoznak azokhoz a figyelemfelkeltő akciókhoz, amelyeket az ágazati szervezetek helyeztek kilátásba.

A tejtermelők az életükért küzdenek, a felvásárlási árak mellett a tartalékjaikat élik fel - fogalmazott a megyei demonstrációs bizottság vezetője, aki elmondta: Hajdú-Biharban egységes álláspont alakult ki, valamennyi érintett támogatja a figyelemfelhívó megmozdulást. Sárfi Bélától megtudtuk, félpályás útlezárásra készülnek, egyelőre négy napon keresztül, reggel nyolc és délután négy óra között. A demonstráció a jelenlegi állás szerint február 16-án kezdődne, és 19-én érne véget.

2004. febr. 05., 10:51

Döntöttek a tejtermelõk: demonstrációt tartanak február 16-a és 28-a között. Várhatóan több tízezer szarvasmarha-tenyésztõ gazda vonul az utcára azért, mert tejpiaci szabályozás híján úgy érzik: ma már az életben maradásért küzdenek. A földmûvelésügyi minisztérium ugyanis az ígéretek ellenére sem választ, sem megoldást, sem segítséget nem nyújtott számukra január elseje óta.

Az FVM előtt már hónapok óta tüntető gazda csak egy azok közül, akik 16-án utcára vonulnak. Január óta nincs tejpiaci szabályozás. Így a tejfeldolgozók között olyan is akad, aki literenként 43 forintért venné át azt a tejet amelynek a termelői önköltségi ára meghaladja a 70 forintot. A tejtermelők úgy érzik: mára odáig jutottak, hogy kényszeríteniük kell a minisztériumot a tejpiaci helyzet rendezésére.

Mádl István, a tejtermelők országos gyűlésének ügyvivő testületének tagja: Követeljük azt, hogy az agrárrendtartási törvényt betartásával a szabvályozási rendszert azonnal hirdesse meg a miniszter, a tej intervenciós árát 72 forintban határozza meg, a tej irányárát 75 forintban május 1-ig, május 1 után pedig, mivel a magyar gazdák nem másodosztályúak, ezért akkortól 0,305 eurocentért vegyék át a magyart tejet is.

A termelők többek között a tejimitátumok behozatalának korlátozását is követelik. Kérik az iskolatej-program azonnali bevezetését is, mivel ezzel sok tejet lehetne kivonni a piacról, s ebben az esetben a tej felvásárlási árát 75 százalékban az unió is támogatná.

16.-tól országszerte 90 helyszínen folyamatos lesz a félpályás útlezárás, egészen addig, amíg megegyezésre jutnak a minisztériummal. A sertéstartók, a libatartók és a baromfitenyésztők is jelezték: tarthatatlan helyzetük miatt ők is csatlakoznak a demonstrációhoz.

***

Kormányzati intézkedéseket sürgetnek az ifjú kereszténydemokraták az orvostársadalom sanyarú helyzetének javítására.

Egy fehér köpenyes, gázálarcos orvostanhallgató plakátot tartott, melyre azt írták: "Magyar egészségügy, gáz van!" Mindezt az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség sajtótájékoztatója illusztrálásaképpen mutatták be a budapesti Rókus Kórház előtt. Dr. Rétvári Bencze elnök elégedetlenségük okát és a gázálarcot a következőkkel magyarázta.

Rétvári Bencze:
- Katasztrofális helyzet uralkodik a kórházakban, így, például, ezen kórházban, amely előtt sajtótájékoztatót tartunk, elromlott a patológián a szellőztető berendezés, légfrissítő berendezés, egyelőre nincsen pénz a felújítására, éppen ezért az orvosoknak gázálarcokat rendeltek meg, hogy abban dolgozzanak. Úgy érezzük, hogy ez az igazi probléma az orvoslással, az egész orvosi társadalommal kapcsolatban, nem az, amit most láthatunk, hogy előbb csak mindenféle bulvárlapokban, most már komolyabb lapokban is napról-napra újabb cikkek jelennek meg, amelyekkel az orvosokat támadják, hálapénz és egyéb ügyekben.

Mi úgy gondoljuk, hogy ezt a problémát kellene megoldani, ami a szellőztető berendezés, egyebek problémája, nem pedig így gyűlöletet, ellenszenvet kelteni az orvosok ellen, mert ma kezdik az orvosok ellen, holnap az ügyvédek, aztán rendőrök, pedagógusok ellen, ki tudja, ki mindenki jön még. A valódi problémákat kell megoldani, és akkor a hálapénz és egyéb kérdések is megoldódnak. Mivel alacsonyak a bérek, a gyógyítási körülmények olyanok, hogy tényleg gázálarcban kell boncolni egyes kórházakban.

Nyilvánvalóan az orvosok nem sokat gondolkoznak azon, ha többször annyi fizetésért, sokkal jobb körülmények között tőlünk pár száz kilométerre nyugatra kapnak állást. Az Európai Unióban szabad a munkaerő áramlása pár éven belül, nyilvánvalóan nagyon sokan fognak úgy dönteni, hogy elhagyják Magyarországot, mivel Nyugat-Európában orvoshiány van, nálunk még vannak orvosok, és a körülmények meg sokkal, de sokkal jobbak.

A nagygyűlésen a több mint 700 nagytermelő és 23 ezer kistermelő képviseletében csaknem 600-an vettek részt.

2004.01.23 16:45 MTI

A tejtermelők az uniós csatlakozásig literenként 75 forintos, a csatlakozás után a jelenlegi uniós átlagárnak megfelelő 84,52 forintos irányár, valamint 72 forintos intervenciós felvásárlási ár mielőbbi meghirdetését követelik a kormánytól - hangzott el pénteken Kecskeméten tartott országos nagygyűlésükön.

A tanácskozást a Holstein-Fríz tenyésztők és a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete szervezte, szakmai szervezetek támogatásával. A nagygyűlésen a több mint 700 nagytermelő és 23 ezer kistermelő képviseletében csaknem 600-an vettek részt.

A fórumon döntöttek egy 5 tagú operatív ügyvivő testület létrehozásáról, amelyet azzal bíztak meg, hogy a kormánnyal szembeni követelések kikényszerítésére szervezzen meg egy országos demonstrációt, illetve készítse elő a tejtermelők önálló érdekképviseletének megalakítását is.

Barthel-Rúzsa Zsolt kijelentette: a tandíj bevezetését nem tudják elfogadni, mert a hallgatókat nem lehet tovább terhelni. Magyar Bálint oktatási miniszter előzőleg egy szakmai tanácskozáson arról beszélt, hogy a felsőoktatási reform keretében meg kell oldani a finanszírozást, és ebben nem lehet megkerülni a tandíj esetleges bevezetését.

A cikk betűmérete : kisebb nagyobb

Az Országos Mentőszolgálat munkatársai kedden a nyilvánossághoz fordulnak, hogy felhívják a figyelmet a szolgálat egyre súlyosabb helyzetére - írja a Népszabadság. A lap szerint a mentősök szervezetei végső megoldásként döntöttek emellett, mivel helyzetük tarthatatlanná vált.

Az átvilágítások és az Állami Számvevőszék vizsgálata után a mentők teljes vezérkarát menesztették tavaly nyáron. Azóta miniszteri biztos, illetve megbízott vezetés irányítja a szervezetet. A többmilliárdos adósságot felhalmozott mentőszolgálatnál számos a dolgozók szerint működési zavarokat okozó megtakarító intézkedést vezettek be. A legutóbb az egyik megyében szóba került a betegszállítás leállítása, mert már nem volt pénz a járművek szervizelésére. Akkor gyorssegélyt kapott az OMSZ - írja a Népszabadság.

Az egészségügyi minisztérium az új főigazgatótól várja, hogy helyre rakja a dolgokat a szervezetnél. Az erre a posztra kiírt pályázat határideje lejárt, egy-két héten belül várható az eredmény. Sokan azonban tartanak a végeredménytől, mivel a kiírás diplomán és nyelvismereten kívül más különösebb feltételt nem szabott. Gondokat okozhat az is, hogy a 9 pályázó között (akik száma a lap információi szerint négyre csökkent) két magán betegszállító szervezet vezetője is ott van.

Kökény Mihály, egészségügyi miniszter a kiírásban szereplő elvárásokat azzal indokolta, hogy szélesíteni akarták a kört, vagyis minél nagyobb esélyt adni arra, hogy valóban a legmegfelelőbb ember kerüljön az OMSZ élére. A miniszter szerint az semmilyen problémát nem okozhat, ha magánszolgáltató tulajdonosa nyeri a pályázatot. Ha ő a legmegfelelőbb jelölt, korábbi érdekeltségei nem befolyásolhatják a döntést - derül ki a Népszabadság cikkéből.

Nem közeledtek az álláspontok azon az egyeztetésen, amelyen Magyar Bálint oktatási miniszter és az ELTE hallgatói önkormányzatának vezetői vettek részt tegnap. A normatívák csökkentése miatt a hallgatók elképzelhetőnek tartják, hogy tiltakozásul tüntetést szerveznek.

Elfogadhatatlannak tartjuk a további drasztikus megszorításokat - fogalmazott Barthel-Rúzsa Zsolt, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke azon a tanácskozáson, amelyet az oktatási miniszter és az ELTE hallgatói önkormányzatainak vezetői tartottak tegnap. Az ország legnagyobb létszámú egyetemén a hallgatók még decemberben aláírásgyűjtésbe kezdtek a felsőoktatási normatívák drasztikus csökkentése miatt.

Nagy Simon hallgatói önkormányzati vezető közölte: azoknál az összegeknél, amelyekből oktatni, bért, rezsiköltséget kellene fizetni, változatlanul jelen van a 10 százalékos csökkenés. Mint mondta, februárban kiderül, milyen órákat, szakokat kell megszüntetni. Szerinte várható az is, hogy a 120 milliárdos kormányzati megszorítás miatt a jelenlegi keret tovább csökken, ezért elképzelhetőnek tartja tüntetés megszervezését.
A diákok felvetették azt is, hogy az intézmények - a normatívák csökkentése miatt - további drasztikus intézkedésekre tettek javaslatot. Így például a szerződéses oktatók státusának meghoszszabbítását várhatóan nem tudják majd biztosítani.

január 5. 21:35
[MTI]

Az ELTE jogi kara is csatlakozott ahhoz a tavaly év végén indított aláírásgyűjtési akcióhoz, amellyel az egyetemisták a normatívák tervezett "radikális csökkentése" és az oktatás minőségének romlása ellen tiltakoznak - erősítette meg az MTI értesülését Nagy Simon szervező.

A diákok eddig több mint négyezer aláírást gyűjtöttek össze, amelyből 3500-at már átadtak Magyar Bálint oktatási miniszternek. További mintegy 600-650-et várhatóan még a héten átadnak - tájékoztatott a társadalomtudományi kar hallgatói önkormányzatának elnöke.

A mezőgazdaság tönkretétele ellen tüntetők pártállástól függetlenül egységesen jelennek meg a helyszínen. A kialakult helyzetért a kormányt, de elsősorban a mezőgazdasági kabinetet teszik felelősé, ezért követelik az FVM miniszterének leváltását és a tárca szakmai vezetésének lemondását.

Az ellehetetlenült helyzetben a gazdák nem kívánják állataikat tovább nevelni és a magukkal hozott szárnyasokat és malacokat ingyen az érdeklődőknek adják. (Az a hír miszerint korcsolyázni akarnák megtanítani a libákat és a kis cocákat senki nem igazolta vissza, ezért a hír nem liba hanem kacsa.) Tejet is bárki vihet ingyen haza a cicájának mert a jövő az övék és nem a haszonállatoké.

13 órakor nyilvános sajtótájékoztató keretében kap szót minden ágazat képviselője.

A demonstráció célja, hogy a melegebb égöv alatt nyaralók és az itthon ünneplők egyaránt gondoljanak a csődbe jutott mezőgazdaságra.

Budapest, 2003. december 20. (MTI) - Békés demonstrációt tartott a lakásmaffia áldozatait tömörítő Sors-Társak Egyesület szombaton a Kossuth téren, a tüntetők jogbiztonságot, politika- és korrupciómentes igazságszolgáltatást követeltek. Török-Szabó Erzsébet, az egyesület elnöke kijelentette: önmagukat a jogi szakma - ügyvédek és közjegyzők - sértettjeinek tekintik, és hiányolják, hogy az állam nem gondoskodik róluk úgy, ahogyan például az egészségüket tudatosan károsítókról.

Bejelentette: kezdeményezik az igazságügy-miniszter leváltását, mert úgy látják, hogy a tárca semmit nem tesz az ingatlancsalások áldozatainak védelmében, nem lép fel erélyesen a csalásban közreműködő ügyvédekkel, közjegyzőkkel és bírákkal szemben.

Mint mondta, el akarják érni azt is, hogy az ügyvédi kamara elnöke ne legyen ügyvéd.

Összeegyeztethetetlen az ügyvédi tevékenység és a kamarai elnökség, mert az úgynevezett "kis ügyvédek" nem merik elvállalni az ingatlancsalások áldozatainak védelmét, amikor a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, Bánáti János "a nagypénzes bűnözőket védi" - mondta.

Hangsúlyozta: az országban félnek az emberek, "elkövetők és ügyvédek fenyegetik a sértetteket".

Szimpátiatüntetést tartottak szombaton Jászberényben a helyi Erzsébet kórház szülész-nőgyógyász orvosai mellett, akiket a demonstrálók szerint meghurcoltak, miután alacsony ügyeleti díjak ellen akartak tiltakozni. A civil kezdeményezésű tüntetés a kórháznál az egyik utcai parkolóban zajlott mintegy félszász résztvevővel.

A szervezők nevében Dalmadi Katalin egy, a tüntetők által elfogadott petíciót olvasott fel, amelyben a kórházat fenntartó önkormányzattól annak tisztázását követelik, "kik és miért vezették tudatosan félre a képviselő-testületet és a közvéleményt azt állítva, hogy a szülész-nőgyógyászok nem hajlandók felvenni a munkát, és ezért az intézményt a bezárás veszélye fenyegeti".
Megfogalmazták azt a követelést is, hogy ennek megvitatását az önkormányzat következő ülésének nyílt részében tűzze napirendjére.
Bördős Lajos, a szülészet-nőgyógyászat osztályvezető főorvosa megismételte azt a korábbi állítását, hogy a kórház menedzsmentje a vezetésre alkalmatlan, és felelős az orvosok intézményből való távozásáért, valamint a felgyülemlett problémák megoldatlanságáért.
Mánya Kristóf, a Magyar Orvosi Kamara titkára, volt fideszes országgyűlési képviselő kinyilvánította a szervezetnek a jászberényi orvosokkal való szolidaritását. "Ügyük jól jellemzi a magyar közkórházak egyik legnagyobb gondját, az egyre növekvő orvoshiányt, és az ebből fakadó gondokat."
Hétfőn a jászberényi kórház szülész-nőgyógyászai közölték: miután az éves kötelező ügyeleti szolgálatuknak eleget tettek, decembertől a napi 16 órás ügyeletet 4 órás váltásban látják el, mivel számukra csak ennyi munkaidőt fizetnek ki.
Ezt megelőzően az elmúlt pénteki zárt önkormányzati ülésen a kórház igazgató-főorvosa azt mondta, hogy a szülész-nőgyógyászok meg akarják tagadni a munkát.
A szülész-nőgyógyászok figyelemfelhívónak szánt megoldását a megbízott megyei tiszti főorvos nem tartotta elfogadhatónak. Erre hivatkozva a polgármester közölte: ha ügyeleti demonstrációjukat folytatják, az osztály és a kórház működését veszélyeztetik, és minden felelősség őket terheli.
A szülő nők és a betegek érdekeire tekintettel a hat orvos végül nyilatkozott arról, hogy továbbra is a megszokott, 16 órás időtartamban ügyel.

Demonstrálnak az állattartó- és földművelő gazdák pénteken
2003. december 3. 12:20

MNO
Bejelentett demonstrációt tartanak az állattartó- és földművelő gazdák december 5-én pénteken az 53-as és 55-ös főút kisszállási kereszteződésénél, hogy felhívják a figyelmet kilátástalan helyzetükre - tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel Sákán Antal a Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetsége Bács-Kiskun Megyei Sertésválasztmányának alelnöke.

A kisszállási körforgalomnál a tervek szerint 50-100 gazda vonul fel pénteken 10 órától délután 2 óráig lassú járművekkel, hogy hangot adjon aggodalmának, amiért ellehetetlenítik a tevékenységében.

A gazdák a demonstrációval azt szeretnék elérni, hogy a határozattal megítélt, járó támogatásokat fizessék ki, mivel már június óta várnak rá. Követelik azt is, hogy a kárenyhítést az idei évre megegyezéses alapon fizessék ki a gazdáknak, az import sertéshúst, amely nem felel már meg az EU szabványoknak, ne engedjék be Magyarországra, export lehetőséget pedig
biztosítsanak a felesleges sertéshús kivonására.

Sákán Antal az OBJEKTÍV Hírügynökségnek elmondta, hogy míg a sertés ára 220 forint kilónként, a gabona ára ugyanakkor négyezer forint, a szója ára pedig 5500-ról nyolcezer forintra nőtt. A legnagyobb baj az, hogy nem csak a sertés ára alacsony, hanem a piaci kereslet is szűkös.

A Parlament előtt, a Rákóczi szobornál egy tehén is jelen lesz a szabadtéri sajtókonferencián. Kaszás Mátyás elnök a WestelPressnek elmondta, hogy a szarvasmarha tenyésztés nehéz helyzetére szeretnék felhívni a figyelmet ezzel a sajtótájékoztatóval.

Ismét demonstrációs hangulat alakult ki a sertéságazatban, mivel a felvásárlási átlagárak a korábbi 250-260 forintról néhány hét alatt kilónként 210-230 forintra sülylyedtek – derült ki a legnagyobb agrár-érdekképviselet, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) tegnapi ülésén. Az árak a hazai túltermelés miatt esnek. A helyzetet rontja, hogy a takarmányárak emelkednek, miközben az FVM megszüntette a 15-20 forintos kilónkénti minőségi támogatást. Így a termelők most csak a 2-3 ezer forintos egyedenkénti „haszonállat-tartási” és a kilónként néhány

forintra rúgó állat-egészségügyi dotációt vehetik igénybe,

vagyis összes bevételük jóval alulmúlja a 285 forint körüli kilónkénti önköltséget.

Értesüléseink szerint volt kisgazda országgyűlési képviselők már a jövő hétre termelői tiltakozásokat szerveznek Békésben. Eközben több húsipari társaság vezetője is arra buzdítja a gazdákat, hogy az árzuhanás megállítása érdekében gyakoroljanak demonstrációs nyomást a kormányra. A sertésárak csökkenése ugyanis a bolti húsárakat is magával ránthatja, ami hosszabb távon a feldolgozóknak is jelentős veszteségeket okozna. Néhány nagyobb cég ugyanakkor ágazati szakértők szerint éppen a sertésárak alacsonyan tartására törekszik, hogy idei nyereségét ezáltal is növelje. Egyes társaságok pedig nagy mennyiségű, olcsón beszerezhető lengyel hús importjára készülnek, ezért sorra mondják vissza felvásárlási megrendeléseiket.

A termelők a fokozódó válság miatt azt sürgetik, hogy az FVM januártól vezessen be exportszubvenciót az élő sertésekre és a hasított félsertésekre, a dotációkat pedig már a közeljövőben hirdesse meg. Szorgalmazzák, hogy a 2-3 ezer forintos haszonállat-tartási támogatás terjedjen ki az élve exportált hízókra is, és legalább a csatlakozásig maradjon fenn. A tárca ugyanis a mai elképzelések szerint e dotációt már januártól megszüntetné (átalakítaná), holott azt korábban EU-konformnak ítélte. A gazdák emellett azonnali importellenes intézkedéseket is követelnek, és kérik, hogy a több hónapja halmozódó, 2 milliárd forintra rúgó támogatási tartozását egyenlítse ki az FVM.

Az előrejelzések szerint a termelők várhatóan így is tömeges csődök elé néznek, amelyek nyomán a mai 5 milliós sertésállomány akár 3,5 milliósra szűkülhet. A telepek bezárását ugyanakkor nehezíti, hogy a jogszabályi rendelkezések az állami támogatások és egyes kedvezményes hitelek felvételéhez állattartási kötelezettséget írnak elő. Így az egyébként is veszteséges gazdáknak a dotációkat és a kölcsönöket vissza kellene fizetniük, ha a sertéstartással felhagynak. Ezért a „méltányos visszavonulás” érdekében kérik, hogy az ágazatból kilépőket az FVM legalább részben mentesítse a pénzügyi terhek alól, a felszántott telepek rekultiválásához pedig dolgozzon ki támogatási terveket. (HL

Nagy Attila
2003. november 21., péntek 15:00

A Szentendrei úti Auchan épülése miatt érhet gazdasági kár több, a szomszédos telken székelő vállakozást - állítják az üzletek tulajdonosai. A panasszal élő érintettek pénteken dél körül forgalomlassító demonstrációt tartottak, hogy felhívják a figyelmet gondjaikra
Pénteken dél körül a Szentendrei úton autózók többször is torlódások miatt bosszankodhattak. Az újonnan épült hipermarket miatt gyakran beduguló forgalmat szándékosan akadályozta 5-6 figyelemfelkeltő feliratokkal kidekorált autó és furgon. A forgalomlassító demonstrációval néhány, saját megfogalmazásuk szerint "kilátástalan helyzetbe került" kisvállalkozó kívánt tiltakozni a Szentendrei úti Auchan felépülése miatt kialakult helyzet ellen.

Nem egyeztettek

Tekintse meg képeinket!
A tiltakozók járművei a Szentendrei út 107-113. előti útszakaszon, hol a Budapest, hol a Szentendre felé vezető úton, a két középső sávban haladtak tyúklépésben, mintegy másfél órán át. A demonstrálók a forgalomlassító tüntetés befejeztével tiltakozó nyilatkozatot adtak át az őket fogadó Tarlós Istvánnak, a III. kerület polgármesterének, aki egyeztető tárgyalásokat ígért nekik.

Zsoldos József a demonstráció szervezője az Index kérdésére elmondta, a hipermarket építésekor az illetékesek nem egyeztettek velük a beépítésre szánt terület rendezési tervéről, így az Auchan és a Szentendrei út közötti területen található több kisebb vállakozás hátrányos helyzetbe kerülhet. A rendezési terv szerint ugyanis lezárják az általuk bérelt terület Szentendrei út felőli bejáratait, és egy kisebb hátsó bejáratot vágnának a telekhez. A kisvállalkozók félelmei szerint ez jelentős forgalomcsökkenést eredményezne, és akár csődbe is mehetnek a telken található üzletek.

Nincs illetékes?

Klikk a képre!
A területen működő vállakozókat képviselő Zsoldos József azt is elpanaszolta, hogy sérelmeikkel nem igazán tudtak kihez fordulni, mivel a rendezési terv részben a III. kerületi önkormányzat döntése alapján született, míg a telket a főváros adta el az Auchannnak.

Az már eldőlt az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, hogy a minimálbér jövőre ötvenezerről 53 ezer forintra emelkedik. Ez a hatszázalékos emelkedés azonban nem feltétlenül jelenik meg a pedagógusok fizetésében. A tanároknak - akárcsak a többi közalkalmazottnak - a végzettség és a katedrán eltöltött idő alapján határozzák meg fizetését. Jövőre azonban várhatóan csak a legkisebb bér emelkedik, a többi fizetési kategória nem. Az Oktatási Minisztérium azzal érvel, hogy az alapbérek tavalyi emelése után jövőre a teljesítmény alapján növekednek tovább a bérek. 2004-ben ezért legalább két és félszeresére növekszik az osztályfőnöki pótlék, azaz az összeg az eddigi havi 2000-2500 forintról 5000-6000 forintra nő. Ez az intézkedés mintegy hetvenezer pedagógus többletmunkáját ismeri el. Emelkedik a minőségi munkáért adható pótlék összege is, 3900 forint helyett 4400 forint lesz ez az összeg. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) számításai szerint azonban ez kevesebb mint egy százalékkal emeli a béreket az ágazatban. Árok Antal, a PSZ titkára szerint a megoldás az lenne, ha a minimálbérrel együtt a tanárok fizetési kategóriái is emelkednének. Emlékeztetett: népi kezdeményezésük nyomán az Országgyűlés az idén tavasszal elvi határozatban egyetértett azzal, hogy a közalkalmazottak fizetése a mindenkori minimálbérhez igazodjon. Ez sajnos nem kötelező érvényű döntés - jegyezte meg Árok Antal.

A másik tanárokat tömörítő érdekképviselet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jövő évi költségvetési törvényjavaslat arra is utal, hogy a közszféra dolgozóinak a bére akár nőhet is, ha létszámuk csökken. A kormány elképzelése így alapot ad tanárok elbocsátására is.

Index
2003. október 22., szerda 8:29

Munkakörülményeik javítását követelik a BKV buszsofőrei egy nyílt levélben. Főként a belső ellenőrzés szigorítása miatt fogyott el a türelmük - tudta meg a Népszabadság Nagypál Lászlótól, a negyvenöt tagot és mintegy ötezer BKV-dolgozót képviselő Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSZSZ) elnökétől.

A buszsofőrök úgy érzik, a cég vezetői nagyrészt őket hibáztatják a tömegközlekedés színvonalának romlásáért, a késésekért, s az utaspanaszok jelentős része miatt is a buszsofőröket teszik felelőssé. Ahogy a cég vezérigazgatójának, a főpolgármesternek, valamint a városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettesnek küldött levelükben fogalmaznak: elegük van az áldatlan állapotokból.

Elegük van abból, hogy a munkaközi szünet terhére kell a menetrendet betartaniuk, naponta tíz órát dolgozniuk a forgalomban, rossz útviszonyok mellett, s ezek után a késések miatt felháborodott utasok rájuk zúduló panaszait is szemrebbenés nélkül kell lenyelniük.

Aláírásgyûjtõ kampányt kezdett szombaton a pedagógusok szakszervezete. Így tiltakozik az ellen, hogy a jövõben a tanárokat korlátlan többletmunkára kötelezheti a kormányzat, s ez akár évi 496 órát is jelenthet.
"A kormány nyáron módosította a közoktatási törvényt. Az új szabály szerint - megkerülve a Munka törvénykönyvét - több munka rendelhetõ el a pedagógusoknak, s a többletmunkát ezentúl nem kell egyeztetni a szakszervezettel. A pedagógusnak akár évi 496 órát, vagyis közel 3 havi többletmunkát is elrendelhet a munkáltató - a teljesítménypótlékkal végezhetõ munkán felül - akkor is, ha a dolgozó nem akarja.

"Most kell fellépni ez ellen, mert túlterhelheti a pedagógust és ez rontja az oktatás minõségét, mert ma még csak a pedagógusokra vonatkozik, de lehet, hogy holnap Önre is sor kerül."

"Kérjük, írja alá az ívet, hogy visszaadhassuk a Parlamentnek a jogszabályt újratárgyalásra! Kérjük, ügyeljen arra, hogy a személyi számát végig pontosan írja. Ezt a számot a régi személyi igazolványban, a régi TB-kártyán, a lapozós jogosítványban, illetve az új lakcímkártyán találja meg.

Újra demonstráltak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei almatermelők pénteken Nyíregyházán, mivel az idén nem kaptak külön állami támogatást az értékesítéshez. Az akciót megelőző sajtótájékoztatón a szervezők nevében sajtótájékoztatót tartott országgyűlési képviselők, Balogh Gyula (független), Fülöp István (MDF) és Simon Miklós (Fidesz) egybehangzóan állították: mindaddig folytatják pénteki napokon a demonstrációt, amíg a kormány nem ad támogatást a termelőknek.

Balogh Gyula kijelentette: "a kabinetet terheli majd a felelősség azért, ha a tiltakozás végül országos akció-sorozattá válik".
Simon Miklós szerint a termelők követelése jogos, hiszen a tavalyihoz képest duplájára nőtt ipari alma felvásárlási ár sem fedezi a termesztési költségeket.
A sajtótájékoztatón Helmeczy László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyéért Egyesület elnöke - a képviselőkhöz hasonlóan - bírálta a kormányt azért is, mert, mint állította: "a 2002-es választások előtt elhangzott ígéretek ellenére sem kapott támogatást a régió a 2001-es tiszai árvíz úgynevezett másodlagos lakóház-kárainak helyreállításához és nem gyorsult fel a gátépítés sem a térségben".
Helmeczy László, a települési önkormányzatok működésének finanszírozás-javításáért is szót emelt, mondván: "a Nyírségben a helyhatóságok többsége a csőd szélén áll".
Az almatermelők pénteki tiltakozó megmozdulásán mintegy százan vonultak a nyíregyházi Megyeháza elé, költségvetési támogatást követelve áruértékesítésükhöz.

Hetedik napja tart az elkeseredett gazda éhségsztrájkja
A célja most pedig az, hogy egy sok parasztnyúzást megélt földmûvelõt meghallgassa a kormány vagy a földmûvelésügyi minisztérium. Azonban hiába van hét napja a Kossuth téren, járókelõkön kívül egy hivatalt sem bírt szólásra.
2003-10-16 23:20:21

A rokkantnyzudíjas szõlészgazda akciójának eddig nem volt eredménye, csak a járókelõk érdeklõdnek hogyléte felõl. Ma kihívták hozzá a mentõket, de õ nem volt hajlandó kórházba menni kivizsgálásra.

A múlt: két hektár szõlõültetvény, három hektár szántóföld, ötven munkával teli év, húszonnyolc év rokkantnyugdíj. A jelen pedig: harmincötezer forint nyugdíj, kétszázhektoliter bor, aminek eladásából nem lehet megélni. Balogh György ebbõl a reménytelen helyzetbõl kiutat nem lát.
A tíz napos éhségsztrájkjából pedig a hideg és az éhezés ellenére sem enged. A rokkantnyugdíjas szõlész szerint ugyanis célok mindig kellenek, méghozzá nagy célok, ami lehet, hogy nagy kockázattal jár, de legalább utat mutat. A célja most pedig az, hogy egy sok parasztnyúzást megélt földmûvelõt meghallgassa a kormány vagy a földmûvelésügyi minisztérium. Azonban hiába van hét napja a Kossuth téren, járókelõkön kívül egy hivatalt sem bírt szólásra.

Balogh György: "Én ebbõl nem engedek, hétfõ reggelig, a tíz napot én itt kihúzom, az tizenegy éjszaka, mert éjszaka jöttem, mert így tudták megoldani a szállításomat Révfülöprõl. A családja mit szól ehhez? A lányom beletörõdött, a feleségem nem tudom, hogy beenged-e a lakásba, nagyon mérges. az egészért."

Négy pulóverben és nagykabátban ül nappal a padon, éjszaka pedig újabb négy réteget húz magára. Állítja: nehezen ugyan, de így ki lehet bírni. Mégis kihívták hozzá a mentõket, ereje egyre kevesebb és láthatóan napról napra nehezebben tartja magát. Rendíthetetlen, kórházba nem hajlandó menni, azt mondja: hétfõig biztosan marad. Addig a saját könyvét és szórólapjait osztogatja azoknak, akik meghallgatják.

MNO
Elégedetlen a belügyi munkavállalók élet- és munkakörülményeinek alakulásával a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ). A
szakszervezet Országos Tanácsa ezért szombaton Szegeden szolidaritási nagygyűlést rendez.

Ismét agrárdemonstrációt rendeznek a megyében. Agrárszervezetek szerdán 10-től 14 óráig a 44-es főút Békéscsabára bevezető szakaszán, a tervek szerint mintegy három kilométer hoszszan félpályás útlezárást szerveznek.

A Magyar Kisgazda és Polgári Párt, a Dél-Békési Kisgazda Polgári Egyesület, a Békési Gazdakör és a Kistermelő Sertéstartók Érdekvédelmi Szervezetének célja a megmozdulással, hogy az állam enyhítse ,,az évszázados aszály miatt ellehetetlenült" mezőgazdasági termelők veszteségeit.
A helyszínre várnak minden növénytermesztőt, tejtermelőt, sertés- és baromfitartót, aki egyetért a megfogalmazottakkal.

MNO MTI

Ha nem módosulnak a jövő évi központi költségvetés tervezetének oktatást érintő egyes részei, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) akciót kezdeményez - mondta el Kerpen Gábor, az érdekképviselet elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

Kerpen Gábor kérdésre válaszolva nem mondott részleteket arról, hogy milyen akcióba kezdenének. Mint elmondta, erről "idő előtti lenne" beszélni. Beszámolt arról, hogy a jövő évi költségvetési tervezet szerint a normatívák többsége nem emelkedik, így lehetetlen helyzetbe kerülhetnek a fenntartók. Úgy vélte, újabb intézményeket vonhatnak össze, zárhatnak be.

Kerpen Gábor elmondása szerint a költségvetés jelenlegi tervezete "legalább öt-hat százalékos reálérték-csökkenést jelent" az oktatási intézmények fenntartóinak. Az oktatásban dolgozók bérének növelésére semmilyen információt nem tartalmaz a törvénytervezet, amely azt jelenti, hogy a kormányprogramban rögzített "folyamatos reálbéremelés" nem teljesül - hangsúlyozta a PDSZ elnöke.

Kerpen Gábor hozzátette: az érdekképviselet kifogásolja, hogy az állam meg kívánja háromszorozni az elbocsátandók számát a közalkalmazotti körben, hiszen az előterjesztésben a létszámcsökkentéssel kapcsolatos kiadásokhoz rendelt központi támogatás háromszorosára nő.

Jónéhány követelést tartalmazott a petíció, melyet postások adtak át az ÁPV Rt.-nek, de leginkább pénzt kértek. A hat postás szakszervezetből kettő képviseltette magát, 15-en voltak. Néhány kilométerrel odébb, a Budai Várban több százan ünnepelték a postások világnapját.

Az a lényeg, ami a borítékban van - és a postai dolgozók többségének alig van benne több, mint a minimálbér összege. Éppen ezért - a szakszervezet szerint - tömegesen hagyják el a postát a kézbesítők, de a helyükre nem vesznek fel új dolgozókat a költségtakarékos intézkedések miatt. Az is előfordulhat, hogy a jövőben több napos, - hetes késéssel érkeznek meg majd a levelek és a csomagok a címzettekhez.

A Magyar Posta költségtakarékos intézkedései miatt nem romolhat a szolgáltatás színvonala - hangzott el. A költségek csökkentését éppen a munkavállalók érdekében vezették be, mert ha kevesebb lesz a posta kiadása, akkor a dolgozók év végén megkaphatják a 13. havi bérüket. Nincs létszámstop sem, az azonban igaz, hogy a megüresedett helyeket lehetőleg belső átcsoportosításokkal töltik be.

a Kamarának nincs szrtrájkjoga. Pitiáner trükk a minisztérium résézről, hogy külön akar tárgyalna. Egyszerüen meg akarja osztani az EU dolgozókat. Tárgyalni már nagyon sokszor tárgyaltunk, mindig átvertek. A tárgyalások útja lezárult,már nincs hova hátrálni. Értetek, betegeért, vagy leendő betegekért is demonstrálnak kollegáink. Hazudik a sajtő mikor béremelést emleget a sztrájk céljaként. A kórháztörvény megbuktatása a cél, de most csak az orvosok jogállásába tudunk kapaszkodni. Olyan garanciák kellenk, amelyek mellett a kórháztörvény értelmetlenné válik.

Üdv:

Későn, és csak az "eredeti törvényszöveg pirossal javított változatait" küldték el a bizottságnak.
2003.10.06 17:02 MTI

Nem készült módosító indítvány a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslataiból, amellyel az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvényjavaslat egyes paragrafusain szerettek volna változtatni, mert későn, és csak az "eredeti törvényszöveg pirossal javított változatait" küldték el a bizottságnak - nyilatkozta az MTI-nek hétfőn Schvarcz Tibor, az egészségügyi bizottság szocialista elnöke.

A bizottság ellenzéki és kormánypárti képviselői korábban egyetértettek abban, hogy az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvényhez a MOK javaslatait bizottsági kapcsolódó módosító indítványként nyújtják be az Országgyűlésnek. A következő ülésről az ellenzék kivonult, mert - mint Csáky András a testület MDF-es alelnöke elmondta - "a kapcsolódó módosító javaslatoknak csak egy részét kapták meg", kifogásolta továbbá azt is, hogy az alapvető módosító javaslatok csak "most készülnek a minisztériumban".

A bizottság elnöke akkor az ülést követő sajtótájékoztatón bejelentette: ha a hétfőn tartandó rendkívüli bizottsági ülés előtt "írásos javaslat érkezik a testülethez, akkor arról még a törvény szavazása előtt dönthetnek a honatyák".

Vojnik Mária, az egészségügyi minisztérium politikai államtitkára korábban az MTI-nek úgy nyilatkozott: nem azért nem született a parlament előtt fekvő törvényhez módosító javaslat, mert azt a kormány nem akarta, hanem azért, mert "a kamara javaslata jogalkotási szempontból nem volt értelmezhető".

Az MTI kérdésére, hogy a bizottság módosító javaslatát kinek kellett volna elkészítenie, Schvarcz Tibor azt mondta: valamelyik képviselőnek, vagy a bizottságnak, ám a testület későn kapta meg. Mint mondta: korábban benyújthatták volna képviselői módosító indítványok formájában is, mégsem tették. A bizottság elnöke arra a felvetésre, hogy a köztestület egy héttel korábban elküldte a minisztériumnak a javaslatait, úgy válaszolt: "furcsa ez a játék, itt mindenki hibás, csak a kamara nem".

Selmeczi Gabriella, a Fidesz egészségügyi politikusa úgy vélte, a MOK mindent elkövetett, hogy módosító ajánlásaik indítványokká váljanak. A képviselő emlékeztetett arra, hogy több mint tíz éve létezik egy konszenzus a parlamenti pártok között, hogy szakmai civil szervezetek kéréseit bizottsági módosító indítványként fogalmazzák meg, ha mind két oldal számára fontos törvényjavaslatról van szó. Hozzáfűzte: Schvarc Tibor, a szakbizottság elnöke nem volt hajlandó ezt a parlamenti szokást betartani, "lesöpörte az asztalról" a kamara igényeit.

Gyenes Géza, az orvosi kamara főtitkára hangsúlyozta: két hete elküldték a minisztériumnak módosító javaslataikat, amelyekhez indoklást is fűztek, s azok elkészítéséhez jogászokat vettek igénybe. A legalapvetőbb kifogásuk, hogy a törvényjavaslat ügyeleti rendről szóló része ellentétes az uniós elvárásokkal.

Bákonyi Ádám
A postások tarthatatan élet és munkakörülményei, valamint a jövőt illető bizonytalanság miatt az ÁPV Rt. székháza előtt demonstrál csütörtökön a Postai Munkavállalók Érdekvédelmi Szövetsége (Pomész). Más postás érdekvédelmi szervezetek abban bíznak, hogy a Postabank privatizációjából származó összegből a Magyar Postának is ad a kormány, így lesz pénz a gondok megoldására.

- Lényegében Szabó Pál munkájával vagyunk elégedetlenek, vezérigazgatósága alatt a postánál nem törént más, csak leépítés - fogalmazott az MNO-nak Tóbiás István. A Pomész elnöke elmondta, hogy a dolgozók nem tudják kivenni a szabadnapjaikat, mert a folyamatos elbocsájtások ellenére nem csökkenhet a szolgáltatások színvonala. A Magyar Posta nemrég elfogadott - és titkosított - költségmegtakarítási terve szerint továbbá nem fizetik ki a postásoknak az elvégzett túlórák ellentételezését sem - tett hozzá Tóbiás. Elmondása szerint a dolgozók között egyre nő a bizonytalanság és a félelem, mivel nem tudható, hogy mikor és milyen indokkal kerül sor újabb elbocsájtások bejelentésére. - A nemrég elkészült Posta-törvény tervezete egyértelműen a posta privatizációját készíti elő - mondta Tóbiás. Hozzátette: a magánosítás célja az, hogy a nyereséges szolgáltatásokat el vagy bérbeadják, a veszteséges kisposták pedig magukra hagyják.

- Elhamarkodottnak tartjuk a demonstrációt, ezér nem veszünk részt benne - mondta Ádám István. A Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének (POFÉSZ) elnöke arról tájékoztatott, hogy a napokban levelet írtak Medgyessy Péternek, amelyben arra kérték a miniszterelnököt, hogy a Postabank - tervezettnél magasabb áron való - privatizációjából származó összegből húszmilliárd forintot fordítsanak magára a Magyar Postára. Ismert, hogy bár a bank a Magyar Posta tulajdonába tartozott, a magánosításból származó összeget a kormány autópálya építésre kívánja fordítani. Az érdekvédő szerint akkor kerülhet sor demonstrációra, ha elutasító válasz érkezik felvetésükre és megkezdődik a Magyar Posta privatizációja.

Öt önkormányzati szövetség petícióban fordul a kormányfőhöz és a belügyminiszterhez, hogy 50 milliárd forinttal növeljék a támogatást. Úgy gondolják, ellenkező esetben iskolabezárásokra, a beruházások elmaradására és a tömegközlekedés leállására lehet számítani. A polgármesterek készek az országgyűlés előtt is tüntetni, ha erre szükség van.
2003.10.01 07:17 MTI

Míg az ellenzék "katasztrofálisnak" tartja a 2004-es költségvetési tervezetben az önkormányzatoknak juttatandó támogatásokat és az önkormányzatok "ellehetetlenítéséről" beszél, a kormányzat a decentralizálással együtt többletforrások átcsoportosítását ígéri. Az önkormányzatok napján a helyhatóságok képviselői sürgették, hogy jövőre a jelenlegi kormányzati elképzeléseket jóval meghaladó összeget, 50, illetve 100 milliárd forinttal többet kapjanak.

Az önkormányzati szövetségek vezetői azt kérik a kormánytól, teljesítse ígéretét: valósítsa meg a közigazgatási, közszolgáltatási és önkormányzati finanszírozási reformot és a beterjesztetthez képest 50 milliárd forinttal többet fordítson az önkormányzatokra - jelentette ki Demszky Gábor.

A budapesti főpolgármester a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének, a Magyar Faluszövetségnek, a Községi Önkormányzatok Szövetségének, a Kistérségi Önkormányzatok Szövetségének és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetőivel tartott megbeszélést az önkormányzatok napján a jövő évi költségvetésről. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke kijelentette: álláspontjuk szerint nem 50, hanem 100 milliárd forint pluszforrás szükséges, hogy az önkormányzatok "tartani tudják" a 2003-as szintet.

A főpolgármester elmondta: a jövő évi költségvetés tervezete szerint az önkormányzatoknak kevesebb pénzből több feladatot kellene ellátniuk, ami bezáró iskolákat, elmaradó beruházásokat, leálló tömegközlekedést, azaz az önkormányzatiság felszámolását jelenti. Emellett az önkormányzati szövetségek vezetői garanciát kérnek az önkormányzati finanszírozási rendszer gyökeres reformjára 2004-ben és a kistérségi rendszer 2005-ös bevezetésére. Azaz a kormány biztosítsa a kötelező feladatokhoz a szükséges pénzügyi fedezetet - mondta Demszky Gábor.

Takarékos működés mellett fejlesztési többletforrásokra számíthatnak jövőre az önkormányzatok - mondta a belügyminiszter a keddi kormányülés után. Lamperth Mónika közölte, a kormány "elvi döntése" értelmében jövőre mintegy 40 milliárd forint fejlesztési forrást csoportosítanak át a minisztériumoktól a területfejlesztési tanácsokhoz. A belügyi tárca vezetője a közigazgatási reform fontos lépéseként értékelte a decentralizációról hozott döntést.

Tóth Zoltán a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára korábban közölte, hogy jövőre az önkormányzatok fejlesztésére és működtetésére fordítható átlagosan 160 milliárd forintos pályázati pénzek egyharmadát kívánják decentralizálni a közigazgatási reform keretében.

Gémesi György (MDF) szerint a 2004-es költségvetési tervezet azt mutatja, hogy folytatódik a kormány önkormányzat-ellenes, azok ellehetetlenítésére irányuló finanszírozási politikája. Az előző kormány a 2001 és 2002. évi költségvetésben látható jelét adta annak, hogy fontosak számára az önkormányzatok - mondta az MDF-es képviselő a parlamentben, napirend előtti felszólalásában.

Kiemelte, hogy ebben az évben közel 100 milliárd forinttal kevesebbet kaptak az önkormányzatok, aminek az az oka, hogy "a kormány megszegte ígéretét, és a közalkalmazotti bérnövekmény egy részét az önkormányzatokra terhelte". Hozzátette: ennek eredményeként az idén az önkormányzatok vagyoneladásra, hitelfelvételre, működésük feladatellátást veszélyeztető visszafogására kényszerültek.

Pál Tibor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára válaszában kiemelte, hogy az elmúlt 13 évben egyik kormánynak sem sikerült a koncepcionális problémákat megoldania. Hozzátette: nem sikerült meghatározni azt sem, hogy mi az önkormányzatok törvényileg előírt feladata. A jövő évi költségvetésben a cél- és címzett támogatások 8 milliárd forinttal emelkednek meg az előző évhez képest - mondta.

Megdöbbentő és katasztrofális a jövő évi költségvetési törvényjavaslat önkormányzatokat érintő fejezete - jelentette ki Szita Károly, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség önkormányzati tagozatának elnöke. Mint mondta, a kormány jövőre sem kívánja az önkormányzatok számára biztosítani a közalkalmazotti és köztisztviselői bérek teljes fedezetét.

"Megdöbbentő azért is, mert a kormány ötvenezer fő önkormányzatoknál dolgozó közalkalmazott és köztisztviselő elbocsátására számít" - tette hozzá. Szita Károly véleménye szerint a kormány jövőre is folytatni kívánja azt a gyakorlatot, hogy az önkormányzatok szabadon felhasználható forrásaira ráteszi a kezét. Közölte, hogy az önkormányzatok igényeihez képest a kabinet 150 milliárd forinttal kevesebbet kíván biztosítani 2004-ben a településeknek.

Megdöbbentő és katasztrofális a jövő évi költségvetési törvényjavaslat önkormányzatokat érintő fejezete - mondta Szita Károly, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség önkormányzati tagozatának elnöke kedden, az Önkormányzatok Napján, a kibővített elnökségi ülést követő sajtótájékoztatón, amelyet Kazinczi István tiszetenyői polgármesterrel közösen tartott.

Szita Károly elmondta: a kormány jövőre sem kívánja az önkormányzatok számára biztosítani a közalkalmazotti és köztisztviselői bérek teljes fedezetét.

- Megdöbbentő azért is, mert a kormány ötvenezer fő önkormányzatoknál dolgozó közalkalmazott és köztisztviselő elbocsátására számít - szögezte le.

A kormány jövőre is folytatni kívánja azt a gyakorlatot, hogy az önkormányzatok szabadon felhasználható forrásaira ráteszi a kezét - mutatott rá az önkormányzati tagozat elnöke. Közölte, hogy az önkormányzatok igényeihez képest a kabinet 150 milliárd forinttal kevesebbet kíván biztosítani 2004-ben a településeknek.
Kaposvár polgármestere rámutatott: az önkormányzatok igényei csupán arra irányultak, hogy jövőre az ideihez képest ne romoljon a helyzetük, majd hozzá tette: most már látszik, hogy az uniós csatlakozás vesztesei a magyar falvak, városok lesznek.
Szita Károly szégyennek nevezte, hogy a települések polgármesterei a Belügyminisztérium épülete előtt kénytelenek tüntetni azzal a követeléssel, hogy módosítsák a költségvetési törvényjavaslat önkormányzatokra vonatkozó fejezetét.
A politikus bejelentette, hogy a Fidesz önkormányzati tagozatában már 1500 polgármester és önkormányzati képviselő regisztráltatta magát.

Kazinczi István a kétezer lelkes Tiszatenyő polgármestere elmondta: a 2003-as év költségvetésének az elfogadásakor nagyon sok településnek nehézségekkel kellett szembenézni. A hátrányos helyzetű települések estek el a legtöbb támogatástól, ugyanakkor az uniós csatlakozás miatt olyan feladatokat hárított rájuk a kormány, amit el kellett végezniük. Ilyen volt a szeméttelepek felülvizsgálata, a környezetvédelmi programok és a HCCP program elkészítésére. Ezek a kistelepüléseknek óriási kiadásokat jelentettek. Tiszatenyőn a bérek kifizetéséhez az állam által leosztott pénzeket folyamatosan kellett kiegészíteniük az önkormányzat pénztartalékaikból, amelyeket a település fejlesztésére szerettek volna felhasználni. Az ingatlanok eladásából befolyó munkahelyteremtésre szánt pénzeknek is ez lett a sorsuk.
A ingyenes tankönyvekkel kapcsolatban a polgármester megjegyezte: a tanköny-csomagokat 1500-4000 forint összegekkel kellett kiegészítenie a helyi önkormányzatnak, hiszen a szabad iskolaválasztás szabad módszerválasztást is jelent, így a különböző tankönyveket megvásárlása is rájuk hárult.