gondola Fórum
Gondola főoldal | beállítások | regisztráció | keresés | GYIK | fórum főoldal | moderáció

Téma: Búcsú a Gondolától
jm
2004. június 23. 19:54 | Sorszám: 29
Én boldog lennék, a kevesebbet töltenék a számítógép előtt, és többet élnék! És remélem, sor is kerül rá... szóval hajrá mindekiek, aki elhatározta, ezentúl él!

Téma: Bravó Orbán Viktor!
jm
2004. november 07. 13:18 | Sorszám: 44
"Normális életet ugyanis csak szerves fejlődésen átment országok képesek élni."

így van.

"Ennek hiánya miatt nem lesz Magyarországon sem soha normális élet"

csak rajtunk múlik.


Téma: Újabb vészharang
jm
2005. szeptember 05. 15:17 | Sorszám: 60
Így van. De ez még mindig a derűlátóbb forgatókönyv.

Téma: Bush vagy Kerry?
jm
2004. november 01. 17:43 | Sorszám: 400
kolera/tüdővész

Téma: Raskó György (MDNP) elárulta a gazdákat
jm
2005. március 13. 13:38 | Sorszám: 9
"A versenyképességről pedig annyit, hogy az európai kisgazdaságok sohasem lesznek életképesek az USA óriásfarmjaival szemben."

Ha ez megnyugtat: az európai óriásgazdaságok sem.


Téma: Most hazudik H.Kovács a TV.ben
jm
2004. június 13. 23:47 | Sorszám: 7
Új Galló-féle matematika. 12-9-re vesztett a Fidesz.

Téma: Mi drágul jövőre ?
jm
2004. július 17. 16:28 | Sorszám: 64
A helyes kérdés: mi nem drágul jövőre?
jm
2004. június 27. 19:53 | Sorszám: 59
a buszbérlet sokkal többel lesz drágább július közepétől!

Téma: Kovács Dávid drogozott
jm
2005. június 04. 15:55 | Sorszám: 4
én is öregedtem pár évtizedet hirtelen

Téma: Mi történik Párizsban???
jm
2005. november 08. 17:56 | Sorszám: 246
Igen. Európa, amikor azt mondja, hogy éljen a multikultúrális társadalom, csak a külsőségekre gondolja ezt (vagy még arra sem). Eltérő bőrszín, ruházat megengedett, eltérő gondolkodásmód, viselkedés, világkép nem. Márpedig a bevándorlók azt is hozzák magukkal - nem is lehet másképp. Ezt jól elintézték maguknak....
jm
2005. november 07. 22:04 | Sorszám: 225
A hiradások alapján az esetek túlnyomó részében a külvárosok "érzékeny" negyedeiben folynak a zavargások. És igen: a felgyújtott autó a legtöbbször a szomszédé - aki statisztikailag nagyon valószínű, hogy éppúgy arab, vagy fekete, mint a rendbontó fiatal. A hirdaásokban többször is elmodták, hogy a felgyújtott iskolák, óvodák, ... a szegénynegyedekben vannak! Már a helyieknek is teljesen elegük van a randalírozókból.

Ami pedig az "érzékeny" negyedek földrajzi elhelyezkedését illeti, vess egy pillantást a #200-ra, majd minden megyében vannak, de a legtöbbje a párizsi agglomerációban és a nagyvárosok körül helyezkedik el.

jm
2005. november 07. 21:11 | Sorszám: 222
Ami engem komolyan aggaszt, az a "biometrikus" útlevél és az elektronikus bérletek bevezetése, és az ehhez hasonló fejlemények. De ez teljesen off ebben a rovatban. Most már a kutyádat is csak úgy viheted el a szomszédos Ausztriába, ha útlevele van! Meg chip-je. Ez egyszerűen őrület. Nincs olyan, hogy csak úgy fogod magad és sétálsz egyet. Pedig ugye az EU állítólag az emberek és az áruk szabad mozgására jött létre. De a látszólagos jólét mellett eltűnik a szabadság maradéka is.
jm
2005. november 07. 21:00 | Sorszám: 221
Ezek a gettók az emberek többsége számára nem léteznek. A mindennapi életüket nem érinti, egyszerűen nem szerepelnek a fejükben lévő térképen. Mi dolga lenne egy átlag franciának egy bevándorlók lakta párizsi külvárosban? Az égvilágon semmi - így élete során egyszer sem fogja a lábát oda betenni, de mivel a terület jó része "szabad" számára, ezek a fehér foltok hiányozni sem fognak neki.
jm
2005. november 07. 20:50 | Sorszám: 220
Nézd meg az USA-t. Remekül működik úgy, hogy az emberek 10-20%-a társadalmon kívüli, és szegénynegyedekben él. Nagyon jól megszervezték, hogy a különböző társadalmi csoportok fizikailag is elkülönüljenek egymástól. Csak elvétve, vagy egyátalán nem érintkeznek egymással. A lakónegyedek teljesen belterjesek, de az áruházláncok, éttermek, különböző szolgáltatások is szakosodtak a különböző fizetőképességű vevőkörökre.

Belgiumban hasonlóan működik - az arab negyedekbe csak arabok teszik be a lábukat. Brüsszel belvárosába az őshonos középosztálybeliek például csak dolgozni járnak.

jm
2005. november 07. 20:31 | Sorszám: 218
Csak a fiatalok randalíroznak, és azoknak is csak egy kis aránya. Nincs tömegbázisuk, még a saját negyedeikben sem.
jm
2005. november 07. 20:00 | Sorszám: 215
Az esetek túlnyomó része a gettókban történik. A fiatalok a saját környékükön rombolnak - ezek a helyek pedig társadalmon kívül vannak rég. Vagyis ezek belterjes incidensek - a bevándorlók randalíroznak a gettóikban, na és? Meg kell nézni a politikusok fejét, egy szálat sem aggódóak...
jm
2005. november 07. 19:21 | Sorszám: 212
mi történt ott?
jm
2005. november 07. 19:02 | Sorszám: 210
Nincs káosz Franciaországban - a randalírozók a legelszigeteltebb gettókban gyújtogatnak csak, ami az ott élő népességen kívül senkit nem érint. Ezeken a helyeken pedig főleg külföldi származású franciák és a legszegényebb külföldiek élnek - a francia társadalom túlnyomó része nyugodtan alhat.
jm
2005. november 07. 17:28 | Sorszám: 207
TV5, vita a külvárosok helyzetéről. Érdemes nézni a fejeket.
jm
2005. november 07. 13:46 | Sorszám: 201
4,7 millió ember él ezekben az "érzékeny" kerületekben. Nem tudom, a lakosok hány százalékuk "hátrányos helyzetű" (értsd: arab, vagy fekete francia) és közöttük mennyi a munkanélküli fiatal, mert ezek a számok hiányoznak a hivatalos jelentésekből. De van egy tippem: mindkét százalék nagyon magas.
jm
2005. november 07. 13:28 | Sorszám: 200
Ezen a térképen látható, hogy egy franciaországi megyében hány "Érzékeny Városi Terület" (Zone Urbaine Sensible) található. Ez utóbbiakat már 10 éve pontosan feltérképezték, azóta is tanulmányozzák őket, és figyelemmel kísérik gazdasági-társadalmi mutatóik alakulását. Régóta tudják, milyen puskaporos hordót jelentenek ezek, de álintézkedéseken kívül nem futja semmire a döntéshozóknak

jm
2005. november 07. 11:10 | Sorszám: 194
Különösen pikáns, hogy egy újságíró továbbra is a "liberális demokráciáról" áradozik, miközben a következményeitől felháborodottságában csak hápogni és félrebeszélni tud.
jm
2005. november 07. 11:02 | Sorszám: 192
"Nem az ottaniakkal foglalkozni. Legfeljebb az ottani tanulságokkal."

Én nem sajnálom a franciákat. Adott esetben a többieket sem sajnálnám. A "jóléti" társadalmuk részben a gyarmatosításra, részben az olcsó munkaerő behívására alapult évtizedekig. Közben ölbe tett kézzel nézték, hogy olyan gettók alakuljanak ki a városaikban, városaik körül, mintha háború súlytotta övezetek lennének.

És valóban: le kell vonni a tanulságokat.

jm
2005. november 07. 10:55 | Sorszám: 191
"Tévednek: pontosan a helyükre kerültek; a bűnözésből élő, integrálódni képtelen, önszántából társadalmon kívüli rétegnek itt pont ez a helye: a gettó és a nyomor. Ott is, ahonnan jöttek, de ott azonnal lőnek. Ezért is jöttek ide."

A ma Franciaországban élő arab fiatalok túlnyomó része ott is született. Az apja, esetleg a nagyapja vándorolt be, jórészt, mint vendégmunkás, és nem mint menekült.

Egy cikkben ennyit félrebeszélni - ez valódi művészet.

jm
2005. november 07. 10:44 | Sorszám: 187
Hozza a szokásos színvonalát. Ostoba ember írása.
jm
2005. november 05. 21:22 | Sorszám: 127
Most már ülhetnek a buszon nyugodtan, nem kell átadniuk a helyet a legelső fehérnek. De csak azért, mert az úgyis kocsival jár.

Amúgy meg egy nagyon kedves kanadai ismerősöm mesélt annó a helyi őslakosokról. Olyan szavakkal, hogy majd el hűltem. Lusta, alkoholista, segélyekből élő bűnöző - számára az indián szó ezt jelentette.

jm
2005. november 05. 21:05 | Sorszám: 123
bocs, a "nem" kimaradt a látószögemből...
jm
2005. november 05. 21:04 | Sorszám: 122
A feketék, akiknek már az üknagyapja is az USA-ban élt, szintén iszlám hívők?
jm
2005. november 05. 20:55 | Sorszám: 118
Ez az érthetetlen, hogy a saját negyedükben törnek-zúznak. Pedig jól ismert, hogy a fiatal bűnözők mindig szomszédos kerületekben garázdálkodtak, hiszen az otthonát csak a hülye teszi tönkre. Kellet a franciáknak kolonizálni!
jm
2005. november 05. 19:56 | Sorszám: 111
"A bevándorlók aránya országosan még csak 10% körül van."

Hol?

Ami a nyugat-európai országokat illeti, ez csak a külföldiek arányára igaz. Nagyon sokan kaptak állampolgárságot az elmúlt évtizedekben.

"Tehát ha az európai kormányok most leállítják a további bevándorlást, komoly erőfeszítéseket tesznek országaik természetes szaporulatának növelésére, és ugyancsak komoly erőfeszítéseket tesznek a már ott élő bevándorlók integrálására a társadalomba, akkor jó eséllyel még kezelhető a helyzet."

A helyzet egyedül globális szinten kezelhető - a bevándorlók nem azért zsúfolódnak lélekvesztőkön a Földközi-tengeren, mert hirtelen világot akartak látni, hanem mert kilátástalannak érzik saját hazájukban az életet.

jm
2005. november 05. 19:16 | Sorszám: 107
Éspedig?
jm
2005. november 05. 19:09 | Sorszám: 105
Mármint?
jm
2005. november 05. 19:08 | Sorszám: 104
Ezek a fiatalok ráadásul a saját lakótelepeiken randalíroznak. A szomszédjaik, ismerőseik kocsiját gyújtják fel, saját kerületük közéépületeit változtatják hamuvá... Ami azért mégiscsak érdekes.
jm
2005. november 05. 00:28 | Sorszám: 75
Hála a Nők Lapja féle bárgyú és álságos útibeszámolóknak. De szerencsére én még olyan magyarral nem találkoztam, aki külföldön járva a saját bőrén tapasztalva meg azt a világot, ne tudta volna eldönteni, hogy mi a mese, és mi a valóság. Még a fiatalok is teljesen világosan látják annak a társadalomnak a hibáit, visszásságait, ahol néhány hónapig, esetleg évig dolgoznak/élnek. Öröm hallani a beszámolóikat, gondolataikat - és ehhez semmilyen iskolai végzettség nem kell, csak józan ész, és megfigyelőképesség, ami a legtöbb emberben megvan (ezekben a fiatalokban, akiket eddig hallgathattam, legalábbis igen). Ha valami jobb, azt is észreveszik, megjegyzik, de nincsenek megrögzött előítéleteik - és kimondják, ha meztelen a király. A nagy Nyugat pedig jelenleg tök pucér...
jm
2005. november 05. 00:12 | Sorszám: 73
Nem tudják elképzelni, milyen Európa, amolyan földi paradicsomnak gondolják. Fogalmuk sincs, mennyit dolgoznak az emberek, és mennyi kötöttséggel jár ez a "jólét".
jm
2005. november 05. 00:09 | Sorszám: 72
Egyszer láttam egy dokumentumfilmet egy csapat franciáról, akiket Afganisztánba vetett a sors. Egybehangzóan állították, hogy életük legszebb éveiket töltötték az afgán hegyekben! Van, aki vissza sem ment Franciaországba. Pedig Afganisztán már akkor sem volt egy békés hely. De olyan emberi élményeik voltak, amelyek Európában soha. Az emberség a fejlett társadalmakból már annyira kiveszett, hogy nem is emlékeznek rá. Magyarországon még nyomokban létezik.
jm
2005. november 05. 00:04 | Sorszám: 71
Szvsz ahol épp nincs éhinség, vagy polgárháború, ott boldogabbak az emberek, mint a standard európai.
jm
2005. november 04. 23:54 | Sorszám: 69
Viccesen hangzik, de az új belga útleveleken már a tulajdonos ujjlenyomata is rajta lesz, meg még pár személyre szóló adat. Bevezetik a biometrikus útleveleket, merthogy azok "ultrabiztonságosak". Kinek???

Nem biztos, hogy az állatkertet a ketrecen kívülről nézzük. A szegény afrikaiak sem tülekednének erre, ha tudnák, mi vár rájuk.

jm
2005. november 04. 23:47 | Sorszám: 68
Londonban, Párizsban a csapóajtó rendszerrel a metró már így is elrettentő volt, ezután méginkább az lesz. De mostmár egy egyszerű buszút is. A legjobb, hogy hamarosan Budapesten is bevezetik az elektromos kártyát, és a kapus metrókat.
jm
2005. november 04. 23:30 | Sorszám: 63
"Szinte az egész világ képviselteti magát ebben az egy városban"

Londonban az angolokon kívül tényleg mindenki jelen van. De hogy ez miért jó? Bár az angol kormány azért tudja, hogy szabályozza a jónépet. Bevezették az elektromos tömegközlekedési kártyát. Ezzel névre szólóan tudni lehet, hogy ki merre jár. Hivatalosan nyolc héten belül megsemmisítik a névhez köthető utazási adatokat. Aha. Most már csak a kötelező GPS kell az autókba, és az angolokat is figyelemmel tudják követni.

jm
2005. november 04. 23:17 | Sorszám: 61
Ezek már a második, harmadik generációs leszármazottai a muszlim arab bevándorlóknak. Nem tudom, mennyire vallásosak.
jm
2005. november 04. 23:11 | Sorszám: 58
Személy szerint a kocsimat nem tudják felgyújtani (előbb vennem kéne egyet). A biciklimet sem próbálták még soha ellopni, úgy látszik nem elég csicsás (állítólag a robogók a kapósak).
jm
2005. november 04. 23:04 | Sorszám: 57
Nem tudom, miért mondják rájuk, hogy muzulmánok? De arabok, az biztos.
jm
2005. november 04. 23:02 | Sorszám: 56
De a belgáknál is nagy a munkanélküliség, és struktúrális. Egyre több az időszakos munka, a diákmunkából élő fiatalok száma, rengeteg a meghatározott időre szóló szerződés, és nagyon sokan dolgoznak feketén. Ha egy szombati napon Brüsszel belvárosában sétálsz, egy árva őshonos brüsszelit nem látsz. Ha héba-hóba látsz is fehér embert, az is biztos, hogy bevándorló (kelet-európai). Nem tudom, ez a tömeg miből él, állandó munkája biztos, hogy nincsen. De valahogy vásárolni mégis tudnak, a bevásárlóközpontokban egy tűt nem lehet leejteni szombat délután.
jm
2005. november 04. 22:53 | Sorszám: 53
"Nem akarok személyeskedni, de neked se lesz kellemes ha ez az izé Belgiumra is átterjed."

Mindenkinek megvan a saját gondja. A belgáknál nemrég országos sztrájk volt. Ami annyit tesz, hogy nincs posta, vasút, busz, villamos, semmilyen hivatal, de az üzletek jó része is zárva van, és sok helyütt úttorlaszok vannak.

A belgák jól elvannak a flamand-vallon huzavonával. Brüsszelben eddig nem hallottam olyan zavargásokról, mint ez a mostani francia. A fiatalok inkább a vallon városokban randalíroznak. A helyi tömegközlekedési vállalatok rendszeresen sztrájkolnak, mert huligán bandák megverik, megkéselik a buszvezetőket. Buszra szállni kifejezetten veszélyes - kerüli is mindenki, aki teheti. De a belga szociális rendszer rendkívül jó, ahhoz, hogy nélkülözzön egy belga állampolgár, kifejezetten akarnia kell.

jm
2005. november 04. 22:43 | Sorszám: 51
Egyre durvábbak a párizsi összecsapások: felgyújtottak egy rokkant nőt

Franciaországban már kilenc napja tart a lázongás Párizs külvárosaiban.

Egy 56 éves rokkant nő lángra lobbant az autóbuszon. A jármű maga is égett. Csak a sofőr lélekjelenlétén múlt, hogy senki sem halt meg. A buszt muzulmán fiatalok vandál bandája gyújtotta fel. Majd az utasok egy részét még benzinnel lelocsolták. Így a rokkantnyugdíjas nő súlyos égési sérülésekkel került kórházba.

Franciaországot sokkolja az erőszak – mondta az igazságügyi miniszter, aki nem is nagyon titkolta a tehetetlenségét. A miniszterelnök és a belügyminiszter válságtanácskozást tartott. Újabb rendőri egységeket vezényeltek a problematikus területekre. Korábban a magyar származású belügyminiszter meghirdette a zéró tolerancia elvét mindenfajta lázongó csoporttal szemben.

Sarkozy szerint most titkos csoport irányítja a bandákat. De a rendőrök szakszervezete nemigen hisz ebben. A helyi rendőrparancsnokok szerint sem az al-Kaida befolyásáról van szó, hanem a helyi elégedetlenség kitöréséről. A rendőrök városi gerillaháborúról beszélnek. Csak egy törpe kisebbség vesz részt az akciókban, de többszázezer muzulmán fiatal támogatja őket, mert nekik sincs munkájuk és jövőjük se nagyon.

A mérleg: a vandál bandák eddig már több mint ezer autót felgyújtottak és 27 busz is elégett. A rendőrség az elmúlt egy hét alatt mintegy 150 embert vett őrizetbe, többeket gyorsított eljárással már elítéltek. A rendbontások több vidéki városra is átterjedtek. A rendőrség amúgy többségében csak áll és néz. A kormány döntésére vár, de Párizsban még nem döntöttek arról, hogy továbbra is kemény kézzel lesújtanak vagy megpróbálnak tárgyalni a lázongókkal, akiknek a hátországát több mint 5 millió muzulmán adja Franciaországban, ahol amúgy 750 problematikus körzet van. Olyan, ahová olykor a rendőrök is félnek bemenni.
www.radio.hu

******************************************************

jm
2005. november 04. 22:32 | Sorszám: 50
A Nők Lapja Café Londonban járt

"Nem értettem, miért bűvölte el London minden barátomat. A legtöbb városnak meglepő és elképesztő titkai, parkjai, múltja van. Mi lehet Londonban különleges? A bal oldali közlekedés? Szkeptikusan indultam útnak.

Esős, borús időre számítottam, de napsütötte őszbe csöppentem. London nem lassan udvarolt körbe és szerezte meg az én szívemet is, hanem egy pillanat alatt levett a lábamról, és én csak azon csodálkoztam, miért nem imádtam mindig is.

Tátott szájú ember

Ahol felnőttem, mindenki más volt, valakinek barna szeme volt, valakinek kék, voltak szőkék, barnák, feketék, de csak londoni csatangolásaim során fedeztem fel, milyen sokszínűek az emberek. Arcok, orrok, szájak, szemek kavalkádja. Nők csadorban, kosztümben, hippis miniszoknyában, öltönyös úriemberek, mosolygó szemű metrózenészek és mutatványosok, turbános férfiak. Szinte az egész világ képviselteti magát ebben az egy városban, kultúrák, színek és formák keverednek és alkotnak különleges egészet*."
http://www.noklapja.hu/cikk.php?id=23&cid=19569

*************************************************

*ezek direkt tettetik a hülyét?

jm
2005. november 04. 22:22 | Sorszám: 49
Ez nem bevándorló/őshonos, vagy kisebbség/többség kérdése. Ezek gazdasági feszültségek. Az usa-ban éppúgy jelen vannak, mint Európában, csak tízszer olyan hangsúlyosan. És globálisan szintúgy. Európa mázlija mindössze annyi, hogy kevesen tudják a Földközi tengert átúszni.
jm
2005. november 04. 19:19 | Sorszám: 33
Hiányzik belőlem az együttérzés a franciák iránt. Ki szelet vet, vihart arat.
jm
2005. november 04. 19:17 | Sorszám: 31
Ez a halványzöld az a bizonyos "Seine-St-Denis" megye. A 11 milliós párizsi agglomeráció része.
jm
2005. november 04. 19:10 | Sorszám: 27
Szerintem is inkább a háború utáni időszakról lehet szó. Vagyis a fiatalok inkább unokák, mint dédunokák...
jm
2005. november 04. 19:09 | Sorszám: 25
Nem (csak) a beilleszkedéssel van a gond, hanem inkább azzal, hogy nincs munkájuk, és hogy területileg külön negyedekben élnek. Kultúrális különbségek persze vannak, de főleg a munkanélküliség a gond.
jm
2005. november 04. 19:06 | Sorszám: 24
A területet mégsem hívják Párizsnak - minden elnevezés közmegegyezés kérdése, és jelenleg ez érvényes. Érdet sem hívjuk Budapestnek.
jm
2005. november 04. 18:43 | Sorszám: 18
Ezek a panelek köszönő viszonyban nincsenek a hazai panelekkel. Azoknál ezerszer rosszabbak. Ezekből a panelnegyedekből annó kifelejtették a közösségi tereket, iskolát, óvodát, üzleteket, postát, stb. Alvóvárosok, ahol semmit nem lehet csinálni, iszonyatos környezettel. A legszegényebbek lakják csak - a bevándorlók, és azok leszármazottai. A környezet (várostervezés) éppúgy felelős itt a mai gondokért, mint a munkanélküliség.
jm
2005. november 04. 18:39 | Sorszám: 17
Itt pedig néhány mondat az "előzményekről":

"A dicsőséges 1930-as évekről ma már senki sem beszél. Az első világháborút és a gazdasági válságot követő fellendülés idején a francia ipar tömegesen importálta Észak- és Fekete-Afrikából az olcsó, a kelet-európainál is olcsóbb kétkezi munkaerőt.

A nagyvárosok, így Párizs szélein letelepített "vendégekről" azt gondolták, hogy mivel hamar visszatérnek hazájukba, társadalmi integrációjukról kár időt és pénzt vesztegetni. Az elképzelés súlyos tévedésnek bizonyult.

A Párizs keleti és északkeleti elővárosait lángba borító zavargások robbanáspontjában, Clichy-sous-Bois-ban a "dicsőséges harmincas évek" idején érkezettek unokái és dédunokái gyújtogatnak autókat és vívnak utcai háborúkat a rendőrökkel. A munkanélküliség, bűnözés és kilátástalanság által sújtott zónában élő fiatalok azt gondolják: ez az egyedüli lehetőség, hogy felfigyeljenek rájuk. Meg arra, hogy az államtól különleges elbánást és többletjogokat akarnak kapni, mert csak így tudnának a nyomorból kitörni, s az előítéletekkel megküzdeni.

...

Franciaországban a hatmillióra becsült észak-afrikai bevándorló több mint egyharmada elővárosi gettókban él. Az algériai és marokkói származásúak között harmincszázalékos a munkanélküliség, miközben az országos átlag 9,6 százalék körül mozog. Az állástalanság leginkább a fiatalokat sújtja: a 28 ezer lelket számláló Clichy-sous-Boisban - ahol a lakosság fele 25 évesnél fiatalabb - a szociális munkások a fiatalok között 35-40 százalékosra teszik a munkanélküliek arányát. A helyzetet súlyosbítja, hogy az 1950-1960-as években gyorsított ütemben felhúzott panelházakban áldatlan állapotok uralkodnak, nem ritka, hogy egy lakásban 10-15 fős család él.
http://www.nol.hu/cikk/382932/

jm
2005. november 04. 18:30 | Sorszám: 16
Nem olyan. Párizsnak 20 kerülete (arrondissement) van, Budapestnek 23, ezekből egyik Pesterzsébet.

A zavargások, gyújtogatások nem Párizs valamelyik kerületében törtek ki, történnek, hanem Párizs környékén, az Ile-de-France nevű régióban*. Ennek hazai megfelelője Pest megye lehet (illetve, ha nagyon pontosak akarunk lenni, akkor a Közép-Magyarországi Régió.)

*a Seine-St-Denis megyében

jm
2005. november 04. 18:10 | Sorszám: 11
20
jm
2005. november 04. 18:06 | Sorszám: 10
jm
2005. november 04. 18:04 | Sorszám: 9
Nem. Itt a térkép, a középső terület Párizs (egy kb 2 milliós lakosú város, ötször kisebb területen, mint Budapest).

A tudósítások Párizs elővárosairól szólnak. Franciaország központja a 10 milliós, majdnem teljesen elvárosiasodott Ile-de-France, amely Párizst magába foglalja, de nem egyenlő vele.

jm
2005. november 04. 17:57 | Sorszám: 5
Nem. Olyan, mintha azt mondanád, Budapest=Pest megye.
jm
2005. november 04. 17:36 | Sorszám: 1
40%-os a munkanélküliség, és teljes a kilátástalanság. Amúgy pedig nem Párizs, hanem Ile-de-France.

Téma: Ez egy ellenzéket vesztett ország....
jm
2004. november 26. 17:10 | Sorszám: 27
a jelenlegi kettős állampolgárok hogy-hogy nem zavarják a kasszát? hm?

Téma: 4-es METRO, 2003-2008
jm
2005. december 16. 18:29 | Sorszám: 80
Mire jó a 4-es metró?

-avagy hogyan költsünk el 300 milliárd forintot egy 7 km-es alagútra, miközben a teljes felszíni tömegközlekedés esik szét?

"A sajtóban gyakran lehet olyasmit olvasni, hogy összedől, csődbe megy a BKV. Ezek a cikkek általában a fővárosi közlekedési cég kasszájában kotorászva vélik megtalálni az eljövendő összeomlás okát. De lehet, hogy érdekesebb eredményre vezetne, ha valaki a buszgarázsokban nézne körül. Az itt álló járművek korának, állapotának ismeretében ugyanis szinte holtbiztosan megjósolható, hogy néhány év múlva százával érik el a buszok selejtezési korukat, és pótlásukra kevés az esély, hiszen a rendszerváltás óta minden addiginál kevesebb buszt vásároltak Budapesten."

Százaval kellene majd venni a járműveket

Van-e, lesz-e a főváros olyan helyzetben 2007-ben, 2008-ban vagy 2009-ben, hogy évente 400 új autóbuszt vegyen? Ez eddig csak Szépvölgyi elvtársnak sikerült, igaz, neki is csak egyszer: 1975-ben 400 új autóbusz érkezett Budapestre. Demszky 55 új autóbusz/év átlagos teljesítményével szemben Szépvölgyi "elvtárs" még három évben is 300-nál több új autóbuszt írhatott a neve mellé, nem beszélve a sok 200 darab feletti évi beszerzésről.

A 2007-ben átvenni kívánt új buszokat már 2005 végén célszerű megrendelni. Pontosabban célszerű lett volna.

Demszky 1990-ben 1850 fővárosi kék autóbuszt vett át, most van 1430 darab. Tizenöt éves országlása alatt lemorzsolt 400 pesti kék buszt, többet, mint amennyi egy átlagos megyében összesen fut. Neki és városházi társainak nemcsak a lakossági gyűléseken kell a közösségi közlekedés előnyét hirdetniük, hanem az éves újautóbusz-megrendelések aláírásakor is. A budapestiekért. Akiket - állítólag - szolgálnak.
www.index.hu

jm
2005. november 29. 08:57 | Sorszám: 79
Itt megtalálod a többi érvet (kicsit bővebben)...

Miért nem fogok Demszky Gáborra szavazni
És miért utálom a közlekedésmérnököket

Bár e hazában nem szokás, most mégis arra kérném az olvasót, hogy ne soroljon be egyszerűen a négyes metró híveinek/ellenségeinek - nyilván politikailag motivált - táborai egyikébe sem. E sorok írója úgy véli, hogy szükség van egy viszonylag nagy kapacitású, elkülönített pályán, sínen haladó közlekedési eszközre a Kelenföldi pályaudvar és a belváros között. Ám az a metró, amelyre Demszky Gábor szinte kizárólagosan föltette pályáját (de a tömegközlekedést nézve tényleg kizárólagosan), és szerencsére vagy sajnos a mai napig nem épül (ne higgyünk az óriásplakáton a csinos szőkének!) az egy elhibázott, rossz, ezért pazarló beruházás, a múlt bebetonozása. És nem a nyomvonal vagy a hőforrások miatt.
http://index.hu/velemeny/eheti/demszky0511

jm
2005. október 14. 14:42 | Sorszám: 78
Buszok ellen soha, semmilyen kifogást nem mondtam. A gond ott lenne, ha mindenki saját busszal szeretne járni! - tömegközlekedésként azonban sokkal hatékonyabb, és kevésbé szennyező közlekedési eszköz, mint a személyautó.

Választhatunk,

75 ember 60 autót használ:

vagy:

1 buszt

jm
2005. október 14. 14:13 | Sorszám: 76
Ez a város melletti érv. A város ugyanis elsősorban az emberekért van, többek között például rengeteg ember élőhelye, lakókörnyezete a város. A személyautó forgalom növekedése az ő életkörülményeiket teszi tönkre. A lakótelepemen annó a busz 1-2 percenként járt csúcsidőben, azon kívül pedig öt percenként, és soha, senkinek nem okozott gondot!

A közlekedés nem cél, csak eszköz az élethez!

Részemről én elsősorban nem közlekedni szeretnék, hanem élni a városban! (mivel ott lakom) A közlekedés miatt azonban ez nem kellemes. Az a város, amelyiknek a fő célja a közlekedés lett, és nem az, hogy ott emberek élhessenek, az mind lepusztult, leromlott, "meghalt". Elmenekültek belőle az emberek, és csak a legszegényebbek maradtak ott. De érthető is, hiszen senki nem kedveli a 60 decibeles alapzajt! De ez nem törvényszerű, és a közlekedést sem kell megszűntetni ahhoz, hogy egy város újra élhető legyen. Csak ésszerűbbé tenni.

Egy autósáv keresztmetszetén sokkal kevesebb ember tud egy óra alatt áthaladni, mint egy villamos-, vagy buszvonalon, ... ráadásul több helyet igényel, és sokkal több kárt (zajt, szennyezést, balesetet) okoz, mint ez utóbbiak. Egy busz helyigénye kilencvenede annak, amit egy autó használ fel, utaskilométerenként számolva!

Vagyis nem a várossal van baj, de még csak nem is a buszokkal, vagy a közlekedéssel, hanem azzal, amikor a közlkedés megszűnik az élet eszközévé válni, és önmagáért való cél lesz.

Te miért közlekedsz? Én nem azért, mert ez a napi hobbim! Én bevásárolni, dolgozni, ügyeket intézni, barátaimat látogatni, stb járok. De nem törvényszerű, hogy ehhez napi 100 kilométert kelljen megtennem, az pedig végképp nem, hogy ehhez muszáj legyen minden alkalommal kocsiban ülnöm!

Dániában nem lehet irodaközpontokat, új lakónegyedeket felhúzni a semmi közepére, össze-vissza, bárhova - viszonylag sűrű beépítettségű, olyan új városközpontokat igyekeznek kialakítani, ahova kötelezően elviszik a vasútat, HÉV-et, hogy ne növeljék a közlekedési káoszt az országukban, ne kötelezzék az embereket a kocsivásárlásra, használatra, és mellesleg, hogy élhető maradjon a környezetük... Holland városok nem engednek óriásbevásárlóközpontokat a város peremére, mert az csak kocsival elérhető - a kisebb, tömegközlekedéssel is elérhető üzletek letelepedését szorgalmazzák. Jó példa van sok, csak tanulni kell belőle.

jm
2005. október 14. 13:44 | Sorszám: 72
"Szerencsésebb helyen születettek Európában már ide fektetik a hangsúlyt, az elővárosok közlekedésének megoldására."

Így van...

Bár, mint egy oszlopos, tőzsgyökeres HÉV-felhasználó, én még ennél is jobban szeretném, ha nem kellene egyátalán bemennem Budapest szivébe dolgozni, és a 70 ezer lakosú "városkámban" dolgozhatnék, fél órás körzetben a lakótelepemtől tömegközlekedéssel. Napi egy óra ingázás bőven elég lenne.

jm
2005. október 14. 13:33 | Sorszám: 69
Hagyd...
jm
2005. október 14. 13:30 | Sorszám: 68
"No akkor most képzeld el mi lenne, ha Párizsban nem lenne kiépült metróhálózat."

Elképzelem: Párizsban kiépült villamos hálózat lenne, az Eiffel torony tetejéről 100 méternél messzebbre lehetne látni (szmog hiányában), és az Ile-de-France régió nem lenne Európa egyik legélhetetlenebb agglomerációja, 10 millió emberrel... Ha Budapesten is ez a cél, miért ne?

"A helyzet már amúgy is katasztrófális, próbáljon csak meg az ember Budaörsről vagy Pilisszentivánról eljutni a munkahelyére."

Ne próbáljon, és főleg ne kocsival, mert ebbe fulladunk bele mindannyian. Bár végül is? ez szabad világ, mindenki azt csinál, amit akar. De amikor a következő háromszázezer is kiköltözött már Pest megyébe, kiváncsi vagyok, hány körgyűrűt, és autópályát kell még építeni, hogy mindenki bejárhasson munkahelyére... Jó lenne előre nekifogni egy gigantikus mélygarázs beruházási programnak is, mert a megérkezőket is fogadni kell valahogy a városban.

jm
2005. október 14. 13:13 | Sorszám: 63
Idézd már őket, mert így hirtelen nem emlékszem egyikre sem...
jm
2005. október 14. 13:10 | Sorszám: 61
Párizsban a föld alatt tényleg gyorsan lehet közlekedni, de a városban? az egy borzalom, még Pestnél is durvább. Azért mégse ez legyen a cél...
jm
2005. október 14. 13:03 | Sorszám: 58
Esély pedig van: Menj el a jó levegőre, biciklizz, sétálj, járj táncházba, ... vagy akár metrózz egyet, ha attó jobb kedvre derülsz. A lista szabadon bővíthető.
jm
2005. október 14. 12:57 | Sorszám: 57
Az első kettővel egyetértek (de pl: mentőautó, tűzoltó kocsi, kevés autó: semmi gond...) de a többi a Te agyszüleményed.
jm
2005. október 14. 11:48 | Sorszám: 52
A most készülő metróval kapcsolatban felmerül egy nagyon fontos kérdés.

Mi a célja?
1) átterelni az autósokat a tömegközlekedésre, és így enyhíteni a budapesti utak zsúfoltságán, a légszennyezésen, javítani a városi életkörülményeket?
2) a jelenleg tömegközlekedést használóknak gyorsabb, kényelmesebb utazást biztosítani?
3) megnövelni egy adott városi szakasz közlekedési áteresztő képességét?

1) az első célra nem jó helyen vannak a végállomások, a metró az agglomerációból érkezőkön, akik a legnagyobb problémát jelentik Budapesten, nem segít - ezt a környék polgármesterei egyébként világosan meg is mondták. Még a kényelmes metró/vasút átszállás sem lesz megoldva Kelenföldön, nem egy helyen lesz a metró, és a vasút végállomása, az embereknek alul és felüljárókon kell majd több száz métert bukdácsolniuk, ami nagyon sokat ront a vasút/metró kombináció vonzerején.
De akkor mi a metró célja?

2) Gyorsabb, kényelmesebb utazást biztostani a jelenleg tömegközlekedést használóknak? Ezt a leghatékonyabban: szeparált buszsávokkal, vagy villamospályákkal lehet megtenni, az utazást kényelmesebbé pedig legolcsóbban a járműpark lecserélésével lehet megvalósítani. A nagykörúti 4-6-os villamosok legkorszerűbb, és legdrágább tipusokra való lecserélése 50-60 miliárd Ft. A metróberuházás ennek 4-6 szorosa. Ennyi pénzből nagyon sok fejlesztést lehetett volna elvégezni a busz, és villamosjáratokon, sokkal több felhasználó kényelmét érintve.

3) a metró megnöveli egy adott szakasz áteresztő képességét, azon a szakaszon egy időegység alatt több ember tud majd közlekedni. De másutt a városban nem! hiszen másutt nem nőtt meg a kapacitás. Vagyis ez a 7 kilóméteres szakasz önmagában nem old meg semmit, csak a káoszt növeli. Ráadásul a zsúfoltságot leginkább okozó tényezőkből, az autókból nem lesz kevesebb. Ellenkezőleg, a metró kiváltja a 7-es buszokat, és a 47-49-es villamosokat, így azokon a szakaszokon a buszok és a villamos helyett is autók közlekedhetnek majd. Igen, de hova? A gond az, hogy a város más részein ettől még nem lesz több hely. És ha megérkezik a kocsi, ugyanúgy le kell tenni valahol - de már most sem férnek hova. Jó, akkor építsünk mélygarázsokat, parkolóházakat, bővítsük ki, ahol lehet az utakat - ez mind-mind nagyon sok pénz. És még ha meg is tesszük, a végén észrevesszük, hogy a zsúfoltsági gondok csak nem szűntek meg - a legkritikusabb időszakokban egyre csak nőnek. A zsúfoltságot ugyanis pont az okozza, hogy egyre többen járnak személygépkocsival, és hiába szabadítunk fel egy sávot nekik azzal, hogy levisszük a föld alá a 49-es vilamost, egy pillanat alatt megtelik az is, vagyis nem jutottunk ötről hatra. Ha a személygépkocsi közlekedésre szeretnénk átszabni a várost, ahhoz radikális beavatkozásokra van szükség. Ezeket meg lehet tenni, de rengeteg pénzt igényelnek, és a nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy ebbe az irányba nem érdemes elmenni, mert a fejlesztések képtelenek lépést tartani a zsúfoltság növekedésével: bárhogy igyekszünk bővíteni az utakat, az autók hamar "kinövik" az új infrastruktúrát is. A legfontosabb kérdés talán az: mi a város célja, létének értelme? az, hogy minél több ember juthasson el minél gyorsabban egyik pontjából a másikba?

jm
2005. október 14. 10:15 | Sorszám: 50
Ami a metróról való véleményemet illeti, nem az "autófóbiámból" ered - közlekedési szakemberektől tanultam egyetemen (nem tegnap), nálam okosabb, tapasztaltabb emberektől, és egyetértek vele. Ez a metró akkora káoszt fog még Budapesten okozni, hogy csak na, budapestieknek, ingázóknak, mindenkinek. Ezt minden közlekedési szakember tudja, de hallgatnak, mint a csuka, mert fővárosi megbízásokból élnek. Amelyik közlekedési szakember objektíven tud hozzáállni ehhez, mert anyagilag nem függ ettől az óriásberuházástól, az rongyosra beszéli a száját, de hiába...
jm
2005. október 14. 07:59 | Sorszám: 46
A városházának kell. Így elkölthetnek egyetlen beruházással 200-300 milliárd Forintot, és máris megvan az indok, miért nincs pénz a BKV buszainak, villamosainak fejlesztésére az elkövetkező 15 évben.

Aki pedig amúgy is olyan csóró, hogy még egy autóra/benzinre sem telik neki, az takarodjon a föld alá, a város az autóknak van.


Téma: A Hankook - ügy
jm
2005. november 17. 17:10 | Sorszám: 187
"a GKM tájékoztatása szerint összesen mintegy 50 milliárd forint beruházás-ösztönzési támogatás 2010-ig történő kifizetésére vállalt kötelezettséget. A tavaly támogatott cégek 93 milliárd forintnyi beruházást vállaltak, amely több mint ötezer új munkahelyet teremt. Az idei támogatottak - már a Hankookkal együtt - 260 milliárd forintnyi beruházással újabb négyezer munkahelyet hoznak létre."

65 millióért én is szívesen létrehozok 1 munkahelyet!!! 650 millióért meg még tizet is!

jm
2005. november 17. 16:52 | Sorszám: 185
Nagyon konzervatív megtérülési számítás készült a Hankook-beruházás hatásvizsgálatához - közölte kérdésünkre a gazdasági tárca. A koreai cég, amelynek magyarországi vállalatát hétfőn bejegyezték, tíz éven keresztül 80 százalékos adókedvezményt, készpénzt és szakképzési támogatást kap. Emellett "nagyobb komfortérzettel", vagyis gyorsabb ügyintézéssel kedveskedik a magyar állam a befektetőnek.
http://index.hu/gazdasag/magyar/bef051111/
jm
2005. november 06. 22:12 | Sorszám: 150
Vagyis egy gumiabroncsos munkahely létrehozásához az államnak másfél millió Ft-ot kell fizetnie a Hankook-nak. Kiváncsi vagyok, ezen kívül a cég milyen kedvezményeket kap?
jm
2005. november 05. 19:13 | Sorszám: 137
Nem kell ahhoz Kubáig elmenni. A legtöbb külföldi turistáknak épült üdülőtelep így működik. De azért a wellness az megint más. Még sohasem voltam, de arra első hallásra kötelező szobabiciklizés, iszappakolás és algaevés ugri be...
jm
2005. november 05. 11:18 | Sorszám: 124
Ha már a topicot úgyis szétoffoltam, itt van ráadásnak a Glacier Express!

jm
2005. november 05. 11:15 | Sorszám: 123
a wellness engem csak akkor zavar, ha izléstelen monstrumokkal szétcsesznek egy szép helyet...
jm
2005. november 05. 10:59 | Sorszám: 120
Adott esetben elég, ha nem engedélyezik cementgyár építését a falu mellé... És nem vágják agyon külön ecélra kitalált szabályozásokkal a kis gazdaságokat.
jm
2005. november 05. 10:50 | Sorszám: 119
Óriási a különbség egy olyan vendéglátó között, aki a saját családi vállalkozásáért dolgozik, meg egy alkalmazott között. Emberileg is más - és nincs a vendég meg a vendéglátó között húsz közvetítő iroda. Mint ahogy szükség sincs rá. Én jobb szeretem ezt, mint az ipari turizmust a yahoo-s reklámokkal. De szerencsére megférnek egymás mellett - de én jobb szeretném, ha Magyarországon inkább ez az emberközeli változat fejlődne.
jm
2005. november 05. 10:34 | Sorszám: 115
Itt pont olyan szintű reklám kell, mint maga a kínálat. Nem milliárdos befektetést akar megtéríteni, nem turistatízezreket kell évente vonzani, hanem egy-két tucat embert. Ehhez lehet, hogy néhány jó helyre eljuttatott szórólap elég. Lásd alább.
jm
2005. november 05. 10:32 | Sorszám: 114
Jól megfogalmaztad, amit szerettem volna, csak nem sikerült.
Ahhoz pedig, hogy megéljenek, nem kellenek tömegek, csak néhány tucat pihenni vágyó ember. És sokan visszajárnak évről évre. Ismerek olyan alföldi falut, ahol kis holland és belga egyesületeknél terjesztik a rém egyszerű szórólapjaikat. És remekül működik: jönnek a vendégek, gyönyörködnek a környék élővilágában, és nagyokat túráznak (biciklivel). És évről évre visszatérnek.
jm
2005. november 05. 10:26 | Sorszám: 110
"Az olcsóság önmagában nem vonzó."

Legalábbis nem vonz tömegeket, ez igaz. És az egyszeri turista tényleg szereti azt is, ha elétesznek programlehetőségeket is.

De szerintem mégis a reklámozással van gond. A turisztikai szakemberek naná, hogy nem a falusi turizmusból fognak meggazdagodni... A falusi szállásoknál szerintem az információ hiányzik. Nem turistakatalógusokban kell azt terjeszteni, hanem a célközönség szintjén. Csak ez macerásabb, és egy kicsit gondolkodni is kell.

jm
2005. november 05. 10:18 | Sorszám: 108
A nyugati turistának a választéka végül is nem olyan kiterjedt. És végül is nagy az esély, hogy ugyanolyan környezetben találja magát, mint ahonnan elment. Jó, szépen süt a nap, és kék a medence vize, de a környezet éppolyan művi, és kiszámítható (rossz értelemben), mint ahol az év túlnyomó részében van. Nagy divat üdülőtelepekre menni pl a Földközi tenger környékére. Ezek sokszor kerítéssel elkülönített helyek, ahol minden programot helyben megkap az ember, teljesen kiszolgálják, kikapcsolódásnak jó, de ha egyszer-kétszer már voltál, új élményed már nem lehet. Ezért nagyon sokan keresik a természetes, kötetlenebb pihenési lehetőségeket, ahol nem úgy kezelik őket, mintha fogyatékosok, vagy rabok lennének, és megvehet magától egy szendvicset a sarki bódéban.
jm
2005. november 05. 10:11 | Sorszám: 107
Nem tudom, a yahoo-n folyamatosan a világ másik pontjára akarnak csábítani, és a fő érvük az, hogy milyen olcsó. Többféle célcsoport van, és mindegyik ágazat fejlődhet. Biztos, hogy sokan vannak azok, akik a falusi szálláshelyeket szívesen vennék igénybe. És nem törvényszerű, hogy sokkal kevesebbet költenek. Pl ez az ismerős vonattal utazott mindenhova, szó szerint bejárta az országot, olyan helyeken is volt, ahol én még soha. Nagyon tetszett neki. Több ilyen embert is ismerek, egyik sem csóró fiatal, inkább középosztálybeli.
jm
2005. november 05. 10:05 | Sorszám: 105
Most megnézten, ezek az üdülőhelyek nem drágábbak, mint bármelyik másik svájci település.
jm
2005. november 05. 10:00 | Sorszám: 104
Ahogy a scájci autómentes falvak leírását nézegettem, ráakadtam a "Glacier Express" honlapjára. Hát az egy valami csoda!!! És olyan drága, hogy a németeken, és a japánokon kívül nem nagyon engedheti meg magának senki. Ez a vonat 7 és fél óra alatt keresztülviszi az utazót a svájci Alpokon. És a keresztül szó szerint értendő, olyan tájakon, hogy az lélegzetelállító. Varázslatos út lehet.
jm
2005. november 05. 09:55 | Sorszám: 103
Igen, valahogy így.

Más. Ha egy kicsit is hangsúlyosabban reklámoznák Nyugat-Európában hazánkat, a kis falvak nagyon népszerűek lennének. Több ismerősöm is csillogó szemmel mesélte, milyen fantasztikus körutat tett Magyarországon. Igaz, ők nem feltétlenül a luxusra, és a négycsillagos szállodákra vágynak, hiszen azt unalomig ismerik hazájukban, és Nyugat-Európában - hanem arra a természetességre, ami nálunk még megtalálható, de tőlünk Nyugatabbra már nem. És itt nem csak a tájra kell gondolni, hanem az emberekre is.

jm
2005. november 05. 09:47 | Sorszám: 101
Természetesen tűzoltókocsit, mentőautót, postakocsit használnak, és a helyi gazdáknak sem szekéren kell fuvarozniuk az árut. De a látogató nem jöhet be hozzájuk autóval.
jm
2005. november 05. 09:40 | Sorszám: 100
Svájcban létrehozták az autómentes falvak szövetségét. Még az 50-es években tiltották meg egyes hegyi falvak a motorizált forgalmat. Ragaszkodtak az alpesi levegőjükhöz, és teszik ezt ma is. Ma ezek a települések virágzó turistaparadicsomok, úgy hogy csak vonattal közelíthetőek meg. Sőt, az első számú vonzerejük pont az, hogy a pihenni vágyó ember nem kerül ugyanolyan környezetbe, mint otthon. Azt viszont nem tudom, hogy miért csak megfizethetetlen luxus-üdülőhelyek kiváltsága lehet ez.
jm
2005. november 04. 16:49 | Sorszám: 58
Roncsország.
jm
2005. november 04. 16:37 | Sorszám: 55
Hopp, vissza az egész. Itt mégicsak az abrontson van a hangsúly.

"Magyarország a beruházással autógumi-gyártó hatalommá válhat a térségben, hiszen a francia Michelin új üzemet épített Nyíregyházán, a japán Bridgestone pedig Tatabányán készül üzemet létesíteni."
http://index.hu/gazdasag/magyar/hank051031/

jm
2005. november 04. 15:58 | Sorszám: 48
És az még semmi a magyar-kínai barátságoz képes
jm
2005. november 04. 15:38 | Sorszám: 46
"Ennek a cégnek a nevét se."

Én sem, ebből is látszik milyen fontos az ősök álma. Itt az ideje, hogy az ázsiai multik segítségünkkel meghódítsák Európát.

jm
2005. november 04. 14:54 | Sorszám: 43
"Úgy értsem mostmár, hogy teljesült Árpád apánk álma?"

Azt nem tudhatjuk.
"Fiaim, ma este fontosat álmodtam. Most már tudom, miért élünk mi itt a Kárpát medencében? Néhány száz év múlva távoli kuzinok kérik majd segítségünket. Tervük nekik létfontosságú: Európa meghódítása a tét. Nagyon fontos, most figyeljetek: bármit kérnek, segítenünk kell! Rendelkezésükre kell hát bocsátanunk 1500 szép szál erős embert és egy településünket, határostul. Ne húzódozzatok akkor sem, ha e mellett még aranyat is kérnek! Teljesen természetes ez távoli rokonok, de legalábbis ismerősök közt. Legyetek hát nagylelkűek és a segítségért még köszönetet se várjatok!"

jm
2005. november 04. 14:16 | Sorszám: 35
Hát nem tudom, lehet, hogy ő a Michelinnek jobban örült volna. De a lényeg a lényeg: valamiben kitűnünk végre mi is, igaz, egy kis külföldi segítséggel. De a munka oroszlánrészét mi adjuk, és ez a lényeg.
jm
2005. november 04. 14:06 | Sorszám: 33
Nem rontsa az, csak a gazdaságot és a környezetet. Dél-Kóreát meg kifejezetten javítja.
jm
2005. november 04. 14:03 | Sorszám: 32
Némelyekre tényleg ráférne egy kerékkel több
jm
2005. november 04. 14:02 | Sorszám: 30
Te egyszerűen ünneprontó vagy. Örülnöd kéne, és mérhetetlenül büszkének lenni, hogy támogathatjuk a Hankook vállalatot!
jm
2005. november 04. 13:48 | Sorszám: 21
Most mit panaszkodtok? Évezredes fejlődés nem volt hiába, Gumiabroncsgyártó nagyhatalom lehetünk!!!
jm
2005. november 04. 11:31 | Sorszám: 13
A Felvidéken és Erdélyben terjeszkedni nem nagy kunszt. Ha megnézzük a francia, angol, német stb multikat, elég szépen jelen vannak egymásnál (értsd: német muti Franciaországban, angol a németnél stb). Vagyis: megeszik őket, de ők is esznek a tortából. Mi jelenleg csak eledelként szerepelünk ebben a szép "szabad versenyes" játszmában.
jm
2005. november 04. 10:03 | Sorszám: 10
"Nem azzal van a bajom, hogy a kormány támogatásokat ad multiknak, hanem azzal, hogy látványosnak tűnő eredmények és ki tudja milyen személyes érdekeltségek miatt a szűkös forrásokat egyenlőtlenül, a hazai vállalkozásokat háttérbe szorítva használja fel."

A Külügyminisztérium honlapján van-e vajon olyan rovat, hogy "hogyan terjeszkedjünk a nyugat-európai piacokon?" Mert minden nyugat-európai ország külön programokat indított a hazai vállalkozások számára a kelet-európai piac megnyílása kapcsán. Azt se tudják, hogyan segítség a hazai vállalkozásokat, vállalatokat a piacszerzésben. Mi pedig abban versenyzünk Szlovákiával, hogy ki tud egy munkahelyre több millió Ft támogatást adni egy multinak.


Téma: A rossz
jm
2004. december 03. 14:33 | Sorszám: 20
máshol esetleg megtárgyalhatjuk ezeket (valahol a "Vallás-filozófiá"-ban)
jm
2004. december 03. 13:57 | Sorszám: 17
pont fordítva, de mindegy...

Téma: Én nem gondoltam....
jm
2005. február 14. 23:28 | Sorszám: 17
Annyi történt csak, hogy cseberből vederbe kerültünk. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a csereből nem érdemes kikerülni... Csak annyit tesz, hogy jól meg kell nézni, hova kerülünk belőle.

(az már egy külön téma lehetne, hogy se a "szocializmust" se a "piacgazdaságot" nem mi választottuk, kívülről erőltették ránk. Egy viszonylag kis "hazai" réteg lelkes segédletével)

jm
2005. február 14. 09:13 | Sorszám: 3
Úgy járt a magyar társadalom, mint aki még nem gyógyult fel a kolerából, de ráadásul még a tüdővészt is elkapta. Pedig egészségesen is lehet élni...
jm
2005. február 14. 08:53 | Sorszám: 1
Pedig lesz ez még rosszabb is.

Téma: Népszavazás! Magyar állampolgárságot minden magyarnak!
jm
2004. július 10. 21:26 | Sorszám: 131
tudod mit: feladom! képviseld ezentúl a gondolataimat Te. És nem feledd közben: a gondolataim folyományai, amelyeket Te gondolsz, mind rossz gondolatok.
jm
2004. július 10. 20:54 | Sorszám: 129
"Tehát úgy jó ahogy van,
Tehát erősíteni kell a trianoni diktátum szellemét,
tehát támogatod a születések számának csökkenését,
tehát támogatod a magyarság létszámának csökkenését ...
és még sorolhatnám hogy mi minden Önsorsrontást közvetve és közvetlenül támogatsz álláspontoddal."

Érdekes, amint megmondod, hogy mit gondolok. Érdekes, de mégis, jobb szeretném, ha magam írhatnám le, amit gondolok. És ha egyszer nem volt elég, olvasd el még egyszer! (harmadszorra...)

"És, amint mondtam, ettől függetlenül az tényleg nem jó, hogy kevesebb a születések, mint a halálozásaok száma évente."

jm
2004. július 10. 16:58 | Sorszám: 120
kirándulás! majd ha rájössz, nem jöhetsz el onnan, örökre ott kell élned, akkor változik csak meg a véleményed a gyönyörű békés Hollandiáról . ahhoz, hogy megismerj egy országot, ott kell élned, nem látogatóba menni! És nem mint diplomata, vagy szakmai kiküldött, hanem mint egy átlagpolgár, se több, se kevesebb!

A gyönyörű társadalmi békéről meg annyit, hogy néhány éve szépen agyonlőtték az egyik miniszterelnök-jelöltjüket.
az talán csak merő véletlen, hogy mindez a választások előtt néhány nappal történt, és hogy pártjának szlogenje az volt: "Hollandia betelt!"

Óriási feszültségeket kelt a nagy népsűrűség, más-más társadalom másképp vezeti le (az is talán véletlen, hogy a fél Hollandia füvezik, a másik fele, meg ha teheti külföldön csámborog).

A japánoknak is megvannak a módszereik, és mit mondjak, nem irigylem őket!

amúgy meg szét kell nézni, hányan nép számlál nálunknál kevesebb főt Európában, és mennyivel erősebbek, mennyivel önérzetesebbek!

Ez nem a számoktól függ.

És, amint mondtam, ettől függetlenül az tényleg nem jó, hogy kevesebb a születések, mint a halálozásaok száma évente.

jm
2004. július 10. 16:23 | Sorszám: 114
"Hollandia kisebb mint Dunántúl és békében él benne magyaroszágnyi népesség."

Nagyon, nagyon szeretném, ha elmennél élni néhány hónapra, esetleg évre Hollandiába. De felőlem akár Japán is lehet, ahol szintén békességben él egy pár Magyarországnyi népesség. Ha visszajöttél, utána beszélgethetünk az idilli holland vagy japán népsűrűségről.

jm
2004. július 10. 16:20 | Sorszám: 112
"Milyen indíttatás alapján propagálod a magyar népesség csökkenését?"

hol olvastál ilyet? idézd vissza, kérlek!

jm
2004. július 10. 16:18 | Sorszám: 111
"Az összes komolyabb afrikai etnikai konfliktust sikertelen IMF reformok hozták össze."

meg az exponenciálisan növekvő népességek!

jm
2004. július 10. 15:57 | Sorszám: 106
Ha az Ószövetséget mérvadónak kell tekinteni, tényleg nem vagyok vallásos.

Ruandában is milyen szépen teleszülték a Földet a hutuk meg a tutsik, aztán valami miatt az lett a vége, hogy párszázezren bozótvágó kés alatt végezték.

jm
2004. július 10. 15:36 | Sorszám: 102
olvasd el jobban a #87-est, ha kérhetlek.
jm
2004. július 10. 15:33 | Sorszám: 100
tudod kinek kell szaporodni? a nyulaknak meg a baktériumoknak!

Hanem: a jelenlegi demográfiai folyamat, mely szerint többen halnak meg évente, mint amennyien születnek, tényleg nem természetes.

de hogy teleszaporodni a Kárpát-medencét? Ha körülnézel egy kicsit a nagyvilágban, észre lehet venni, hogy nem attól erős egy nép, mert szapora.

jm
2004. július 10. 15:25 | Sorszám: 97
bocs, de nem tudlak követni. Nem értem mi bajod akkor azzal, Erdélyben fogy a magyarok száma? Hát most nem mindegy, milyen nyelven beszél a "Kárpát-medence népe"?
jm
2004. július 10. 14:48 | Sorszám: 95
A magyar állampolgárságról van szó! mi köze ehhez románoknak?!?
jm
2004. július 10. 14:38 | Sorszám: 92
lásd #91
jm
2004. július 10. 09:50 | Sorszám: 87
Nem hiszem, hogy érdemes ezen vizázni. Teljesen magától értetődő, hogy a határokon túli magyarokat megilleti a magyar állampolgárság. akár ideköltöznek utána, akár nem. Ha meg a mindenkori magyar kormány (csak már lenne ilyen) nem szeretné, ha nagyobb mértékű elvándorlás indulna, mindent meg kell tennie, hogy magyarként lehessen ott is élni, jó körülmények között, ahogy írod.

Mindez azonban csak akarat kérdése.

jm
2004. július 06. 22:39 | Sorszám: 7
"Mert, ha ne adj isten a magamfajta pesszimistának lesz igaza, és az ország elutasítja nagy többséggel, akkor mi lesz ?"

Vagyunk elegen, hogy megszavazzuk!!!


Téma: Verespatak - Mit tehetnénk?
jm
2005. március 11. 23:19 | Sorszám: 15
A Gold árnyékában - Verespatak-verziók

péntek, 2005. március 11.

Borzasztó nehéz ebbe a cikkbe belekezdeni. Nehéz, mert nem fedhetem fel kilétem. Még nehezebb, mert azt sem firtathatom, hogy mindez miért is van. De legnehezebbé az teszi, hogy gondolataimnak egy részét magamba kényszerülök temetni - mintegy zárójelbe téve az elmúlt két hónapot. Hogy akkor miért kezdtem mégis bele?
www.indymedia.hu

--------------------------------------------

nem tudom, miért kezdett bele? de nagyon érdekes cikk.

jm
2005. január 27. 09:54 | Sorszám: 14
Új Eldorádó.

az előzetest megnézheted itt: http://www.ujeldorado.hu/

a filmhez erős idegek és derűlátó életszemlélet kellenek.

jm
2004. október 07. 16:15 | Sorszám: 9
Együttműködés Verespatak érdekében az Európa Tanácsban

2004. október 7., csütörtök

Az Európa Tanács közgyűlése csütörtökön újabb magyar javaslatot hallgathatott meg. Ezúttal a szomszédos Romániával kapcsolatos problémát vetettek fel a magyar küldöttek.

Akadályozzuk meg Verespatak elpusztítását! - Ezzel a felhívással fordult az Európa Tanács közgyűléséhez Eörsi Mátyás.

A strasbourgi liberális frakció vezetője elmondta: egyetlen gramm arany kitermelése egy tonna földet károsítana, hiszen a bányászathoz ciánt használna föl a vegyesvállalat.

A cián veszélyére hívta föl az Európa Tanács közgyűlésének figyelmét Ékes József, MDF-es képviselő is. Korábban Adrian Nastase román miniszterelnök is elítélte a tervezett ciános aranykitermelést Verespatakon, ezért remény van arra, hogy az Európa Tanács támogatásával olyan nemzetközi koalíció jöjjön létre, amely megakadályozza a ciános aranykitermelést Verespatakon, Erdélyben.

Lengyel Miklós
www.radio.hu

jm
2004. október 03. 08:49 | Sorszám: 7
Új Eldorádó – ahol az arany átok

"Évszázados házak, régészeti leletek, templomok és temetők. Ugyan mi lehet ennél fontosabb? Az arany. Méghozzá 300 tonna, amit egy kanadai cég cianidos eljárással akar kinyerni Romániában. Ehhez már csak annyi kell, hogy négy falut leromboljon, és emberek ezreit kitelepítse. Magyarország pedig retteghet, hiszen ismeretes: egy aranygyűrű elkészítése húsz tonna bányahulladékot termel…

Az arany keveseket gazdaggá, ám tömeget szegénnyé és szerencsétlenné tett. Számtalan gyilkosság és árulás tapad hozzá, és így van ez most Romániában is, közelebbről Verespatakon, ahol kontinensünk legnagyobb aranybányáját készül megnyitni egy kanadai cég, a Rosai Montana Gold Corporation. Tervük csillog-villog, mindenben megfelel az EU szabványoknak, és a környezetszennyezés számukra ismeretlen fogalom. Természetesen ezzel érveltek korábban is hasonló beruházásoknál, ám mára mi, magyarok tudjuk, ezeknek hinni nem lehet.



Verespatak érintetlenül


Emlékezetes, négy éve a Romániából érkező cianid-szennyezés csaknem végzetes ökológiai katasztrófaként pusztította végig a Tiszát. Az eredmény: 1200 tonna (!) hal pusztult el, és vele együtt az egész tiszai élővilág. Az ausztrál cég akkori projektje, azonban messze nincs egy súlycsoportban a kanadai ötlettel, ugyanis százszor nagyobb ülepítő medencét akar építeni cianidos szennyvízének. Mi pedig csak reménykedhetünk, hogy az eljárás immár biztonságosabb lesz, mert belegondolni is szörnyű, milyen következményekkel járna egy újabb katasztrófa…

A reménykedést és bizakodást kevésnek találta Kocsis Tibor, aki úgy döntött a sopánkodás helyett tesz is valamit a verespataki ügy megoldása érdekében. A rendező két évvel ezelőtt jutott el először a helyszínre, hogy kamerájával megörökítse az ott látottakat. Legfőbb célja, hogy fel tudja hívni a figyelmet a veszélyre és igazságtalanságra.


A házrombolások már megkezdődtek


Igen, az igazságtalanságra, mivel a kanadai vállalatnak nem csak természetszennyezés róható fel, hanem törvénytelenségek és visszaélések sora. Az aranybánya megnyitásához ugyanis négy falu lakosságát, kétezer embert kell kitelepítenie, és házak százait, templomok és temetők tucatjait elpusztítania. Pedig Verespatak Románia legrégebbi települése, történelme a második századig (Kr.u. 150 körülre) nyúlik vissza, sőt Hérodotosz is megemlíti egyik művében, hogy az agathüroszok – Erdély elsőként ismert népe – is bányásztak már itt aranyat.

Ám a Rosai Montana Gold Corporation-t a történelem, a rengeteg műemlék és lelet egyáltalán nem hatja meg. ”A pénz az úr” – vallják, és mindent kilóban mérnek: a házak mellett a templomokat, sőt a halottakat is lejben óhajtják kifizetni. Tehetik, hiszen a falu polgármestere, Natria a kezükben van, pedig 2000-ben a Janus-arcú politikus még eképp kampányolt: „Ha megválasztanak, három napon belül kiebrudalom az RMGC-t Verespatakról”. Elsöprő győzelmet aratott, azonban két hétre rá, már egészen ellentétes politikát folytatott. A cég rendelkezésére bocsátotta az önkormányzati ingatlanokat, és mindent megakadályozott, ami a település fejlődését szolgálná. Verespatakról eddig a lakosság közel fele költözött ki, ám a többiek inkább meghalnának, mint hogy elmenjenek innen. Ám helyzetük egyre romlik, a már eladott házakat munkagépekkel dózerolták le, és a helyieket folyamatosan megfélemlítik, mindent bevetnek azért, hogy senkinek se legyen kedve Verespatakon maradnia.

Kocsis Tibor kamerája hűen tükrözi a kilátástalanságot. A megszólaltatott lakosok mellett a környék csodálatos tája, és a már meglévő közeli bányák pusztítása is beszédes. A rendező mindkét oldalnak teret enged, hiszen a falurombolást ellenzők éppúgy szerepet kapnak, mint azok, akik a távozás mellett döntöttek. A kanadai cég projektvezetője is a kamera elé állt, ami nagy fegyvertényként értékelhető, hiszen a dokumentfilm nyílt célja, a bánya megnyitásának megakadályozása.

A történet felépítése kronológiai sorrendben halad, egy-egy nagyobb kitérővel, ám ezek a kalandozások szerencsére nem rontják az Új Eldorádó dinamizmusát. Az alkotás értelemszerűen hatásvadász. Adatokkal és képekkel alátámasztott érvek szólnak a bánya ellen, Kocsis arra is szentelt néhány percet, hogy a 2000-es tiszai katasztrófát felidézze, sőt néhány kétségbeesett, munka nélkül maradó halászt is megszólaltatott benne. Mindezek ellenére Kocsis megpróbál szubijektív képet adni, nem kérdez alá interjúalanyainak, hagyja őket maguktól beszélni. Megismerjük múltjukat, életüket, gondolatukat, ami egyben azt is jelenti, hogy megismerjük Verespatak életét. Feltárul előttünk az a romániai falu, ahol magyart és románt, ortodoxot, reformátust és unitáriust nem az érdekel, ki milyen nációhoz, vagy felekezethez tartozik, hanem, hogy mi lesz szülőfaluja jövője.

Kocsistól egyébként nem áll távol az ilyen jellegű harc felvétele. Még főiskolásként készítette első filmjét, ahol a levegőszennyeződés témakörét vizsgálta, de forgatott már a drogról, sőt a nevéhez fűződik a Duna Televízióban látható Talpalatnyi zöld című sorozat is. Idealista, mondják rá sokan, ám harcát azok is segíthetik, akik megnézik filmjét a mozikban, mivel a mozijegyek árainak tíz százalékát a Verespatak jövőjéért küzdő civil szervezet kapja meg…"

Új Eldorádó
Színes magyar dokumentumfilm, 80 perc, 2004

Rendező: Kocsis Tibor
Operatőr: Kocsis Tibor
Zene: Melis László, Chris Field, Fanfarle Ciocarlia
Narrátor: Végvári Tamás
Producer: Kocsis Tibor
Ének: Sebestyén Márta
www.gondola.hu

jm
2004. október 01. 21:52 | Sorszám: 6
A román Eldorádó
Háromszáz tonna arany

Európa legnagyobb aranykincskészlete található egy erdélyi falu térségében. A mintegy háromszáz tonna aranyat és ezerhatszáz tonna ezüstöt tartalmazó verespataki kincs kitermelésének terve közel öt éve húzódik. 1997-ben hárommillió dollárért szerezte meg a bányászati koncessziót a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) nevű kanadai–román vegyesvállalat. A bánya megnyitásához Verespatak mellett hat települést kellene eltörölni a föld színéről. Eddig az itt élőknek csak kis része adta el földjét, házát a bányatársaságnak.


Verespatak főtere. A házak 19. századi műemlékek Fotók: Somorjai L.

A gyalui havasok lábánál, az erdélyi érchegységben fekvő Verespatak csendes kis településként élte mindennapjait, mígnem a 90-es évek elején fel nem fedezték, hogy a falu közelében Európa legnagyobb nemesfémkincse hever. A többségében románok lakta település környékén ősidők óta folyt az aranybányászat, a rómaiak például ezért a természeti kincsért foglalták el Dáciát – százhatvanöt tonna aranyat és háromszázharmincegy tonna ezüstöt termeltek ki akkor. A Román Tudományos Akadémia a közelmúltban találta meg a római korra utaló archeológiai leleteket. Az 1800-as években Erdély aranytermelése a legnagyobb volt Európában. A környék egyes falvaiban, mint például Abrudbányán, szászok, svábok és lengyelek is megtelepedtek az évszázadok során.

A 21. századi terv realizálásában – melynek során a Rosia Montana Gold Corporation közel háromszáz- millió dollárt kíván befektetni az elkövetkezendő tizenöt év során – komoly szerepet játszik a politika. A múlt év végén a Nagy Románia Párt elnöke személyesen nyújtott be bizalmatlansági indítványt a szenátusban, hogy megtorpedózza a kitermelés tervét, Adrian Nastase román miniszterelnök pedig a napokban kérte egy vizsgálóbizottság felállítását a szenátustól, mert a felszíni kitermelésű bánya terve élénk tiltakozást váltott ki a nemzetközi környezetvédők részéről. A tiltakozás oka, hogy a kitermelés technológiája megegyezik azzal a Nagybányán használt technológiával, melynek során a Tiszába került cián környezeti katasztrófát okozott.

A helyszín


Ház, amely ötmillió forintért kelt el

Aranyosvölgy, Aranyosbánya, Aranyosfő. Mócok lakta, zord hegyvidék. Rosia Montana pontos fordításban Piroshegy, de a nép csak Verespatakként emlegeti. Móricz Sárarany című regénye jut eszünkbe, amint beérünk a poros településre. A már megszokott Dáciákhoz képest a legszembetűnőbb a sok márkás terepjáró. Izgés-mozgás, jövés-menés, mobilozó üzletemberek, hátizsákos fiatalok. Az utóbbiakról kiderül: a vállalat megbízásából róják a falu utcáit. A helyiek szerint azért vannak itt, hogy a káoszt növeljék.

A falu főutcáján egy őslakos, Tomos Aurélia avat be bennünket a titkokba: a falu kétszáz házából a fele már elkelt, tavaly ősszel pedig a temetőt is elkezdték felszámolni. A halottakat a hallottak szerint a közeli Abrudbányára helyezik át. A kizárólagos vevő – az RMGC – 800 millió lejt (5,5 millió forint) kínált Aurélia házáért, de ő nem adja. Öreg már ahhoz, hogy máshol kezdje újra az életét. A beszélgetés közben a szemközti viskóra két megtermett egyenruhás kék táblát szegez: „Az RMGC tulajdona”. A néni nehezet sóhajt: „Engem holnap jönnek újra győzködni.” Idén márciusban a bányavállalat mindenféle nyilvános meghallgatás és környezeti hatásvizsgálat nélkül kezdte meg kilakoltatási programját, melyért a torontói székhelyű Planning Allience a felelős. Ez korábban a Gabriel Resources ghánai bányanyitása miatti kilakoltatást is intézte. Ghánában akkor húszezer embernek kellett elhagynia a lakhelyét.

A falu egykor impozáns főtere szinte romokban áll. Itt egy patika állt, ott egy összedőlt kúria homlokzata árválkodik. Mellette egy szebb napokat látott vendéglő falán neonreklám éktelenkedik: „American Donna”. A csábító felirat alatt lepusztult büfé ajtaja nyílik. A közeli műemlék épületek jó részén is ott virít a már ismerős kék tábla.

A kora tavaszi napsütésben érezzük, hogy figyelő szempárok kísérik minden lépésünket. Egyszer csak furcsa kis ember szólít meg minket: „Beszélnünk kell! De ne itt!” – és elindul egy sikátor felé.

A bányatulajdonos


Bevetésre készen

„Szégyenlem, hogy így beszélek – töri erősen a magyart –, Dávid Ferkó vagyok. Azért szólítottam meg magukat, mert úgy látom, újságírók.” Tolmácsunk segítségével értjük meg, hogy szörnyű állapotok uralják a falut. „Megfélemlítenek, minden eszközzel terrorizálnak bennünket” – nyögi keservesen. Megtudjuk, hogy Dávid úr egy helybéli civil szervezet tagja, akik közösen elhatározták: minden áron a faluban maradnak, és ha kell, az igazukért még a strassbourgi bíróságig is elmennek. A „minden eszköz” az eddig megismert történetek alapján azt jelenti, hogy ha pénzzel nem érik el a céljukat a vállalat emberei, zaklatással, fenyegetéssel, rendőri eljárásokkal akarják a házakat megszerezni. „Már a papjaink is magunkra hagytak bennünket” – teszi hozzá.

A vállalat geológusai nem tudják pontosan, hol az arany, ezért hat falu házainak és telkeinek a felvásárlása folyik. Nem így Dávid Ferkó, aki bányatulajdonosnak mondja magát, apja ugyanis három bányát üzemeltetett a háború előtt. „Higgyék el nekem, én meg tudnám mutatni, hol az arany, de majd bolond leszek az orrukra kötni – súgja bizalmasan – 1948-ban apám bányáit államosították – folytatja –, amit a 90-es évek közepén a kárpótlás során papíron vissza is kaptam. A telekszám egyezett, de egy egészen más földdarabot örököltem. Ez nem véletlen, mert a Timis már akkor a környéken mesterkedett.”


Irány: Montana aranya

Kicsoda ez a rejtélyes Timis? A Capital román gazdasági hetilap Frank Timisről azt állítja, 250 millió dollár vagyonnal rendelkező üzletember, a Rosia Montana Gold Corporation tulajdonosa, aki arany- és drágakő-kitermelési vállalkozásai mellett negyvenöt millió dollárnyi Microsoft-részvénnyel is rendelkezik, valamint az Fc Brasovfutbal csapat tulajdonosa. Egy falubéli román bányász tudomása szerint a vállalat első embere máramarosi traktorosként kezdte a pályafutását. Az 1980-as években hagyta el az országot, és Ausztráliában, Kanadában próbált szerencsét. Már ott is aranybányászattal foglalkozott, de az ottani titkosszolgálatok nem nézték jó szemmel a zavaros üzelmeit, és 1993 körül visszatért Romániába. A bányász úgy tudja, hogy a cégtulajdonos hatalma a legmagasabb romániai körökre is kiterjed, sőt a román ortodox egyház vezetőit is a kezében tartja, hiszen – mint mondja – a helyi temetőket az ortodox püspökök első kérésére áthelyezték. Csodálkozásunkra, hogy senki nem tiltakozott, így reagál: „Mit lehet tenni? Ha így akarják Bukarestben, így lesz” – és legyint egyet.


Műemlék az RMGC tulajdonában

Megtudjuk azt is, hogy egyetlen helyi bányász sem kaphat munkát, más vidékről hozza a cég a saját embereit. A helybéliek szerint a közelmúltban több vezető politikus is vásárolt ingatlant a faluban. Mára az árak igencsak felfutottak: egy hektár föld ára 64 millió lej (kb. 450 ezer forint), az épületek alku tárgyát képezik. Egy európai standard alapján minimum 35 millió lej (240 ezer forint) jár családtagonként, így lehetett, hogy egy útszéli putriért ötmillió forintot fizettek.

A tervek arról is szólnak, hogy az egyik falu helyén egy ciánderítő akna létesülne. Ez aztán sokakat sokkol, mert környezetkárosító hatása beláthatatlan. Nem véletlen, hogy a Világbank idén tavasztól megszüntette a projekt támogatását. Timis azonban – mint azt a sajtónak kijelentette – elszánt, és folytatja a beruházást.

Hazafelé indulunk. A legközelebbi falu Vallea Lupui, magyarul: Farkasok völgye.

Hajdú Sándor, Somorjai László
www.hetek.hu

jm
2004. május 19. 09:36 | Sorszám: 5
Az Interneten nem tehetsz semmit. A valóságban igen, beszélj róla a környezetedben, ha mást is zavar, egyeztessetek, hívd fel a megadott szervezeteket, hol tart az ügy, mit tehetsz, stb (ha nem tőlük írsz...)

Téma: Gratulálok az MDF-nek!
jm
2006. április 11. 19:29 | Sorszám: 211
Orbán Viktor megerősítette, hogy az MDF vezetése visszautasította még a tárgyalás lehetőségét is a Fidesszel.
"Az ellenzéki párt elnöke a Magyar Rádió Háttér című műsorában azt mondta, sajnálattal veszik tudomásul a döntést, de nem mondanak le az MDF-jelöltekről és célzott kampányt folytatnak a következő két hétben, hogy megnyerjék maguknak az MDF szavazóit.

Orbán Viktor kijelentette: miután egyetlen MDF-jelöltnek sincs esélye a győzelemre, arra kéri őket és a helyi MDF-vezetőket, hogy tárgyaljanak a Fidesszel, akár feltételekkel is a visszalépésről a kormányváltás érdekében.

A Fidesz alelnöke ösztönzi a szavazókat a második fordulóban való minél nagyobb létszámú részvételre."
www.radio.hu

jm
2006. április 10. 21:37 | Sorszám: 129
Nem karizmát kéne keresgélni. Ennél mélyebbre kéne ásni szerintem, de mindegy.
jm
2006. április 10. 21:24 | Sorszám: 111
"O.V. személyes varázsa ma már nem unikum"

Kinek van még személyes varázsa?

jm
2006. április 10. 21:07 | Sorszám: 95
Nem érvekről van szó (a hogyanról) hanem arról, hogy mit? Óriási különbség.
jm
2006. április 10. 20:51 | Sorszám: 89
Nagyon vicces, különösen ezek fényében

"Dávid Ibolya esélyt kapott arra, hogy Antall József örökségének bázisán történelmet írjon - állapította meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az interneten elérhető naplójának hétfőn keltezett bejegyzésében."

jm
2006. április 10. 19:03 | Sorszám: 78
Hallgasd vissza a mai Hátteret a Kossuth rádión, Boross Péterrel.

Téma: Mit érdemelnek a történelemhamisítók?
jm
2004. május 16. 21:42 | Sorszám: 92
Egy kis kereséssel megvan: Az Európai Parlament belgiumi tájékoztatási irodája adta ki a brossúrát, amely az EP-ről hivatott képben tartani a belgákat.
jm
2004. május 16. 21:26 | Sorszám: 90
Sajnos az egész hír nagyon pongyola. Nem voltam ott, így nem tudom, mi történt. (pl: belga kisiskolásoknak szánták, de ki adta ki? az Unió? a belga kormány? nem értem...)
jm
2004. május 16. 21:03 | Sorszám: 88
Elfelejtett honfoglalás - EU-kiadvány súlyos történelmi tévedésekkel

2004. máj. 07., 18:18

A Külügyminisztérium szóvivõje, Tóth Tamás azt állítja, hogy a brüsszeli magyar nagykövetség nem látta és nem hagyta jóvá annak a Belgiumban terjesztett kiadványnak a szövegét, amely számos történelmi tévedést tartalmaz Magyarországról. Peter Thomas az EU brüsszeli információs irodájának vezetõje tegnap a hírTV-nek azt mondta: a kéziratot eljutatták az érintett országok diplomáciai testületeihez, így a brüsszeli magyar képviselethez is.

Honfoglalás nem volt, a magyarság töreténete az államalapítással kezdődött, a Tanácsköztársaság 1914-ben alakult meg, Magyarország pedig területének csupán egyharmadát veszítette el Trianonban. Az unió új tagállamait bemutató kiadvány ilyen és ehhez hasonló tárgyi tévedéseket tartalmaz, amely miatt már általános iskolai szinten is osztályismétlésre kényszerítenék a nebulókat. A szerző-e mellett egy szót sem vesztegetet az Árpád-házi királyokra, a Rákóczi szabadságharcra, az 1848-as forradalomra. Az unió információs irodájának vezetője szerint a füzet szövegtervezetét elküldték a brüsszeli magyar nagykövetségre.

Peter Thomas az Európai Unió brüsszeli információs irodájának vezetője elmondta: "A brossúra megírásával egy belga újságírót bíztunk meg. A szöveg elkészülésekor a kéziratot a biztonság érdekében eljutattuk az érintett országok diplomáciai testületeihez, így a brüsszeli magyar diplomáciai testülethez is. Ezt ők tehát jóváhagyták."

Tóth Tamás külügyminisztréiumi szóvivő cáfolta az unió információs központja vezetőjének állítását.

A szóvivő hozzátette: Trócsányi László nagykövet a képviselet munkatársaival történt egyeztetés után arról informálta: a kiadványt a magyar nagykövetségen nem látták.

hirtv.hu

jm
2004. május 16. 20:44 | Sorszám: 87
Néhány napja láttam egy hosszas szabadkozást a magyarországi kormány részéről, miszerint közük nincs az egészhez, de nem tudom, hol. az alábbi a hír tv-ből való:

--------------------------------------------------------
Az EU Információs Hivatala leállította a téves adatokat tartalmazó kiadvány terjesztését

2004. máj. 06., 17:33

Értesüléseink szerint az EU Információs Hivatala leállította annak az uniós tájékoztató kiadványnak a terjesztését, melyben számos hiányos vagy téves adat szerepel Magyarországról. A brüsszeli uniós illetékes a hírtv-nek azt mondta: az ottani magyar diplomáciai képviseletek előzetesen jóváhagyták a brossúra szövegét.

A kérdéses a kiadvány célja az volt, hogy a belga iskolásokat informálják az Európai Unió régi és új tagállamairól, azok történeléméről, művészetéről, kulltúrájáról. Magyarországot négy oldalom mutatták be: a szöveg lábjegyzetében pedig az szerepel, hogy az Európai Parlament nem felel a tartalomért. A kiaványba számos hiba csúszott be: nem szerepel páldául a magyar történelemben a honfoglalás, vagy az 1848-as szabadságharc. Ellenben a dokumentum szerint a Tanácsköztársaság 1914-ben alakult meg, Magyarország pedig önálló államként vett részt az első világháborúban.

Peter Thomas, Az Európai Unió brüsszeli információs irodájának vezetője: A brossúra megírásával egy belga újságírót bíztunk meg. A szöveg elkészülésekor a kéziratot a biztonság érdekében eljutattuk az érintett országok diplomáciai testületeihez, így a brüsszeli magyar diplomáciai testülethez is. Ezt ők tehát jóváhagyták.

A HírTV által közzétett információ nyomán több magyar szervezet is tilakozott Brüsszelben. Az EU információs hivatala ennek hatására leállította a brossúra terjesztését.

Peter Thomas, Az Európai Unió brüsszeli információs irodájának vezetője: Az Európai Parlamenti választások után a kiadványt aktualizáljuk. A munkába immár magyar specialistákat is bevonunk, hogy az, ami a brossúrában áll, a magyar elképzeléseknek is megfelejen.

Más országokból eddig nem jeleztek problémát a kiadvánnyal kapcsolatban. A brüsszeli információs iroda vezetője szerint a hibák ellenére is - összességében sikeres brossúráról van szó.

----------------------------------------------
"hogy a magyar elképzeléseknek is megfelejen" : történelmi évszámok, mint elképzelések. Érdekes.

jm
2004. május 16. 18:25 | Sorszám: 85
"Gratulálok Szájer Józsefnek, hogy az EU-ban terjesztett, Magyarországról szóló liberobolsi országismertető mocskot sikerült kivonni a forgalomból."

nagyon jó, hogy nem nézték tétlenül!

-------------------------------------------------
a fórum-kódok leírását lásd itt:
Kövér és dőlt betűk

jm
2004. május 14. 18:17 | Sorszám: 80
b]Az EP felfüggesztette a magyar országismertető kiadvány[/b]

Az Európai Parlament információs hivatala felfüggesztette a Magyarországról szóló kiadvány terjesztését, és új országismertető kiadását készítik elő - közölte Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője.

A politikus elmondta, hogy néhány héttel ezelőtt levelet intézett az információs osztályhoz, amelyet az Európai Parlament több magyar képviselője is aláírt, és amelyben a kiadvány terjesztésének felfüggesztését kérték arra hivatkozva, hogy komoly tárgyi tévedéseket tartalmaz, és sérti a magyar nemzeti érzékenységet.

A régi és új EU-országok történelmét és kultúráját bemutató, az Európai Parlamentben működő belga delegáció által készített sorozat részeként megjelent kiadvány vihart kavart a magyar közéletben: Áder János, a Fidesz frakcióvezetője március 15-i beszédében például úgy fogalmazott, hogy "magyar kormányhivatalok segítségével nemrégiben olyan négynyelvű uniós brosúra készült hazánk történelméről, amelyben szó sem esik 1848-ról, sem a honfoglalásról, sem az Aranybulláról". Bőven jut hely benne azonban olyan "bornírtságok taglalásának", mint hogy Trianon Magyarország bűne, vagy hogy Magyarország a náci Németország leghűségesebb csatlósa volt - mondta, hozzátéve: "ha nem tudnánk, talán el sem hinnénk, hogy ilyesmi 2004-ben megtörténhet".

Szájer József egy korábbi brüsszeli sajtótájékoztatóján már kifogásolta, hogy a kiadványban sem a honfoglalásról, sem Mohácsról, sem 1848-ról nem esik szó, s "meglehetősen fércmunka".

gondola.hu


Téma: "Hiszünk a szeretet és az összefogás erejében"
jm
2003. április 13. 12:34 | Sorszám: 77
Ott is sok víz lefolyt a Meuse-ön és az Escaut-on azóta...

De a hogyanról még mindig nem írtál.

jm
2003. április 13. 11:11 | Sorszám: 72
van benne valami...
jm
2003. április 13. 10:43 | Sorszám: 71
oroszlánok, puskacsövek... ez most bíztatás ?

De ha van ötleted, hallgatlak.

jm
2003. április 12. 20:33 | Sorszám: 63
Szóval a reformátusod Rómában végezte... hm.
jm
2003. április 12. 20:08 | Sorszám: 61
Jól gondold meg, egy reformátussal akarsz összefogni

Komolyra fordítva a szót. A kérdésed nem egyszerű. Nem hiszek a forradalmakban (ezt nem assisi szent Ferenc példájára értem ! de a szót általában másképp használjuk. És annak soha, semmi jó vége nincs. Amikor egy embercsoport rá akarja kényszeríteni a maga igazát másokra. Ezért tartok a mindenféle mozgalmaktól, illetve attól, hogy kényszer lesz a vége, még ha nem is ez a célja eredetileg). Ezért nem tudok így hirtelen válaszolni a kérdésedre.

De hiszek az összefogás és a szeretet erejében. És abban, hogy a globalizációval szemben fel lehet és fel is kell lépni.

jm
2003. április 12. 19:42 | Sorszám: 57
jm
2003. április 12. 19:34 | Sorszám: 55
Te kérdeztél, Neked válaszoltam.

Más. Most utánaolvastam egy kicsit az eredeti témának (nemzeti összefogás) és az első és a második válaszoddal nagyjából egyetértek. De ehhez a témához nem nagyon tudok mit hozzátenni, amit Terra vagy Te már le ne írtatok volna.

jm
2003. április 12. 18:37 | Sorszám: 49
"Csak a biztonság kedvéért: Az, hogy konfirmáltál és ma is református vagy - magábanfoglalja ezt a hitvallást is ?"

Ha szórakozol, nem vicces.

jm
2003. április 12. 18:07 | Sorszám: 47
Örülök, hogy Szent Ágoston hasonló véleményen van.

A gyilkosok lelki világát nem ismerem. Gondolom egyén szerint különböznek a motivációk.

Nem tudtam, hogy a kérdést nekem szántad. Kiskoromban már konfirmáltam... azóta is református vagyok.

jm
2003. április 12. 17:17 | Sorszám: 45
sok kis önzőség , kapzsiság sokra megy. Nem összeadódik, hanem hatványozódik. De mindezért az emberek felelősek. A sötét csak a fény hiánya, nem pedig önálló valami. Soros urat pedig nem mozgatná a globalizáció, ha nem akarna milliárdos lenni.
jm
2003. április 12. 14:28 | Sorszám: 43
"Szerintem a globális kultúrában csak az van benne, hogy vedd meg a cuccost és különben meg csinálj, amit akarsz, és az inkább a mi hibánk, ha a cuccos megvevése válink életünk központjává."

Jó lenne, ha így lenne. De sok esetben nem erről van szó, hanem kényszerről. Egy példa a sok közül. Ha éltél az USA-ban (én nem) vagy Nyugat-Európában (ott igen), akkor tudod, hogy egy, de inkább két autó kötelező háztartásonként. Anélkül ugyanis meg sem tudsz mozdulni. A területrendezést, területfejlesztést ugyanis az autóra szabták.

Vagyis ma Nyugat-Európában muszáj azért gürcölnöd, hogy vehessél egy vagy kettő, lehetőleg kényelmes kocsit (azért csak könnyebb az órákig tartó dugót elviselni, ha van légkondid és Cd lejátszód pl.), és bele benzint. Csak mert anélkül meg sem tudsz mozdulni. Miközben naponta több órád elmegy azzal, hogy a kocsidban ücsörögsz, a munkahelyed felé tartva, meg azzal, hogy a kocsid üzemanyagáért, biztosítási költségeiért, - vagy egy új kocsiért robotolsz, nem igazán marad időd a gyerekeidre, vagy lelki életet élni. Ez nem csak az autóval van így, hanem sok fogyasztási cikkel, amire szükséged van, hogy abban a társadalomban boldogulj, pedig végül még csak plusz kényelmet sem ad, nemhogy boldogságot. A kertes házzal is ez a helyzet : sok helyen ha nem akarsz rémes szegénynegyedekben lakni a városban, muszáj kiköltözni a drágább külkerületekbe. Vagyis itt sokszor nem választási lehetőségről, hanem elég erős kényszerről van szó.

jm
2003. április 12. 13:32 | Sorszám: 41
A globalizációt nagyon is emberek mozgatják. Az más kérdés, hogy sokan hagyják magukat, sodródnak az árral. De ez nem kötelező.
jm
2003. április 12. 13:28 | Sorszám: 40
a globális tömegkultúra, a fogyasztói, lélektelen társadalom sokunknál nem igény. De akik ebből élnek, azok nagyon erősen terjesztik. Magyarul : ránk kényszerítik. És nyugaton nem csak az ebből élő cégek, a média, a reklámok, hanem a politika is. Ezért sajnos ott már a fogyasztó-zombik vannak többségben. Akinek ez a társadalom nem tetszik, az megbolondul, vagy az ilyen-olyan filozófiák felé fordul. Mert saját életképe, tartása, hagyományai, gyökerei, valahová tartozás érzése már nincsenek. csak úgy él bele a világban, céltalanul, értelem nélkül. Nincsenek példaképei, múltja, kultúrája sincs - csak a jelen, ami lehet szép is - de ezekben a lelketlen társadalmakban általában nem az.

De Kelet-Közép Európában, és itthon, nálunk is, még léteznek az emberi értékek társadalmi szinten is.

jm
2003. április 11. 21:38 | Sorszám: 28
aki nem csípi a globalizációt (lelketlen, materiális szemléletű világot), az általában vigyáz az olyan apróságokra, hogy nem a pakisztáni kisgyerekek által készített ezt-azt veszi meg a tesco-ban. Pl. Sőt, némelyek vad elfogultságukban odáig mennek, hogy kerékpárral, busszal vagy önnön két lábukkal közlekednek, és nem a vietnámi fonott kosarat, hanem a hazait veszik meg, ha szükségük van bevásárlószatyorra. Ilyen emberek is vannak. És ha megfigyeled, a globalizáció ellen tüntető francia paraszt sem éppen az a kizsákmányolós tipus.
jm
2003. április 11. 21:07 | Sorszám: 26
Sajnos igazad van. De azokat is ledarálja, akik szebb, jobb, tartalmasabb életre vágynak.
jm
2003. április 11. 11:22 | Sorszám: 21
a globalizáció csak egy tünet. nagyon sok mindent lehet érteni alatta. Mindenki egy kicsit mást is ért. Talán így lehet összefoglalni : egy lélektelen világ előretörése a Földön.

Hogy a globalizáció minek a tünete, az már messzire visz.

jm
2003. április 10. 19:17 | Sorszám: 13
Nem értem. Ha a polgári körök folyamatos feszültségben tartanak Téged, kerüld őket. Én a TV-vel vagyok így, károsan hat az egészségemre, de nem is nézem.

Téma: Kritikus tömeg
jm
2006. április 26. 21:14 | Sorszám: 166
jm
2006. április 26. 20:46 | Sorszám: 165
"Aki ma biciklire száll,
1. jó eséllyel balesetet éri,
2. szinte bármilyen irányba indul el, törvénysértést követ el, mivel a legtöbb úton tilos biciklivel közlekedni."

Igen, Budapesten legalábbis. Ezen szeretne a Kritikus tömeg felvonulás és a frissen megalakult Magyar Kerékpáros Klub változtatni.

Ami a biciklisek viselkedését illeti, egyetértek... köztük is vannak, akiknek sokat kellene fejlődni.

jm
2006. április 26. 17:48 | Sorszám: 164
Szép jármű: ha hangtalanul suhanna, és nem szennyezné a levegőt, elfogadnám én is
jm
2006. április 26. 17:46 | Sorszám: 163
Itt elolvasható, hogy miért nem lehet motorral felvonulni a CM-en:

A felvonulás céljai

A várhatóan többezres felvonulás legfontosabb célja a városi kerékpározás népszerűsítése.

Élhetőbb várost és tisztább levegőjű belvárost szeretnénk.
Fel kívánjuk hívni a figyelmet az egyre inkább sűrűsödő és lassuló, ráadásul jelentős környezetszennyezéssel járó motorizált városi közlekedés válságára. Alternatívát szeretnénk kínálni a mindennapos dugókban veszteglő autósoknak, bátorítva őket, hogy ha csak tehetik, használják a gyors, olcsó, egészséges és környezetbarát kerékpározást közlekedésük során. Szeretnénk, ha a kerékpár megítélése kitörne a sport- vagy játékszer kategóriából, és a nyugat-európai fővárosokhoz hasonlóan mi is felfedeznénk benne a praktikus közlekedési eszközt.

Jól tervezett kerékpársávokat, kerékpárosok számára is biztonságosan használható autóutakat, szállítási és tárolási lehetőségeket szeretnénk. Direkt politizálás nélkül - csupán a jelenlétünkkel - hatni kívánunk a mindenkori város- és kerületfejlesztési irányvonal kidolgozóira annak érdekében, hogy az ehhez hasonló rendezvényeken egyre nagyobb tömegben megjelenő, a napi kerékpáros közlekedést gyakorló, vagy igénylő emberek szükségeit is figyelembe vegyék munkájuk során.

Sokunknak van autónk. Rendezvényünk így természetesen nem az autósok ellen irányul, hiszen a statisztikák szerint legtöbbjük egyben kerékpártulajdonos is. Fontos célunk azonban az ésszerű autóhasználat széleskörű népszerűsítése.
www.criticalmass.hu

********************************************************

Ami pedig a bicikliutakat illeti, csak egyszer próbálj meg azokon közlekedni Budapesten. A biciklipárti közbeszéd pedig pont a CM eredménye - és szerintem annak is, hogy a biciklizés az egyik legönzetlenebb közlekedési mód: nemcsak sajád magaddal, de másokkal is, és a várossal is jót teszel vele: nem zajos, nem szennyez, és nagyon kevés helyet foglal el.

jm
2005. október 10. 15:24 | Sorszám: 147
A kritikus tömeg további tervei:

Kerékpársáv a budapesti körút teljes hosszában, a bizonságos biciklizés népszerűsítése, kerékpáros forgalomszámlálás... és a kerékpáros kultúra meghonosítása a városban.
www.criticalmass.hu

******************

Autósok figyelmébe: aki a biciklit választja, kevesebb helyet foglal el az úton és nem növeli a szmogot (tüdőrákot, allergiát, asztmát, globális éghajlatváltozást, stb). Azok helyett is, akik valamiért nem tudnak kiszállni a kocsijukból. Vagyis: vigyázni kell a kerékpárosokra, és nem szídni őket...

jm
2005. október 05. 21:50 | Sorszám: 146
inkább ezt olvasd el

"Alkonyatkor az Attila út vonalát villódzó hátsó lámpák fénye rajzolja ki; ebbe úgy belefeledkezünk, hogy a Magyar Demokrata főszerkesztője kerékpárjával könnyedén lehajráz az emelkedőn. A Moszkva téren balról brutális dugó - ilyen lehet a jövő -, a Margit hídra érve kiderül, hogy a trapp eleje és vége szinte körbeér, lehatárolva azt a területet, amit a mindennapokban is autómentessé tennének a szervezők. Már majdnem viszszaérünk a ligethez, amikor egy másfél órája várakozó taxistól még azt halljuk, hogy az autómentes napon épp szabadságát töltő főpolgármestert délelőtt egy kereskedésben használt Hummerre látta alkudni valaki."

Lánccal és pedállal

*********************************************

A kritikus tömeg valódi politika! (=közügyekkel való foglalkozás) csak éppen egy darab párt nincs benne, mint ahogy "bal" vagy "jobb" oldal sincs...

jm
2005. október 04. 20:37 | Sorszám: 143
nem szoktam a Sláger rádiót hallgatni... nem ismerem.
jm
2005. október 04. 20:20 | Sorszám: 141
hagyd, ez nem politika! sokkal érdekesebb/fontosabb annál!

amúgy tök mindegy, milyen halálnemet szántak a biciklistáknak... ilyennel nagyon izléstelen viccelni, főleg, mert így is sokan halnak meg közülük az utakon, és nem attól, hogy nekimegy egy sarki kukának.

jm
2005. október 04. 18:51 | Sorszám: 138
Ezt szóltak:

"annak, akit érdekelnek a sláger rádiós fejlemények:
http://criticalmass.hu/?q=node/183

jm
2005. szeptember 27. 08:12 | Sorszám: 137
Az európai autómentes napon úgy érzem, hogy egy biciklis felvonulás nem heccelés. Ráadásul hetekkel előtte bejelentették, rádión-újságon-fővinformon keresztül tájékoztatták az embereket. Ami gond volt, az a tömegközlekedés akadályozása. De az meg nem a szervezőkön múlott.
jm
2005. szeptember 22. 07:47 | Sorszám: 131
jm
2005. szeptember 21. 20:58 | Sorszám: 127
Remélem, hogy a csütörtöki felvonuláson lesz 20 ezer ember.

Amúgy pedig, ami nemsokára be lesz tiltva, az a közlekedés Budapesten. Hamarosan már lépésben sem lehet majd haladni, és akkor lehet majd azzal jönni, hogy ez a város el van cseszve, dobjunk rá bombát, és építsünk helyette egy gigasztrádát.

jm
2005. szeptember 21. 20:27 | Sorszám: 125
Biciklisek elgázosítására szólított fel Boros és Bochkor

Autós terror

"Tudod mit csinálnék egy biciklistával? Bezárnám a garázsomba és elindítanám az autóm motorját" - mondta Bochkor Gábor az autómentes nap kapcsán a Bumeráng című rádióműsorban kedden reggel. Boros Lajos szintén a Sláger rádió műsorában arra kérte a hallgatókat, hogy feszítsenek ki egy drótot a biciklisek felvonulásán. Később a bringások elütésére szólítottak fel, végül összefoglalóan megjegyezték: "Egy metropoliszban nincs helye biciklinek."

Bicikliznek Bochkor Gábor az Indexnek elmondta, ők nem a biciklisek ellen vannak. A műsorvezetőket az Andrássy út autómentes napi lezárása és a forgalmat várhatóan néhány órára megbénító felvonulás dühítette fel. Bochkor szerint nem a demonstráció a megfelelő eszköz a biciklisek céljainak elérésére, mert például a háború sem szűnik meg azzal, hogy tüntetéseket szerveznek ellene.

A műsorvezető sérelmezte, hogy egy jogaiért küzdő "kisebbség" aznap gátolja a többség mozgását. Felvetettük, hogy ilyen alapon a rasszizmus elleni tüntetés is helytelen volt, sőt, minden demonstráció értelmetlen, hiszen azokat jellemzően valamilyen kisebbség szervezi figyelemfelkeltésül. Bockor Gábor szerint ebben az esetben más a helyzet, mert ez a város nem alkalmas a biciklizésre. "Hangsúlyozom, a biciklivel nincs semmi baj, csak éppen olyan metropoliszban, ahol nincs kerékpárút, nem kell biciklizni, mert veszélyes".
http://index.hu/kultur/media/slager0921/

************************************************

Minek van helye egy metropoliszban? A mocsoknak? A szmognak? a betonnak? meg a Boros és Bochkor duónak?

jm
2005. szeptember 21. 17:06 | Sorszám: 115
Ne félj, ennek a kritériumnak ők nem tesznek eleget. Meggyugodhatsz, hogy hasonlóképp gondolkozol, mint ők...
jm
2005. szeptember 21. 16:31 | Sorszám: 113
2005-09-21
Jáksó: Baromság az autómentes nap

Budapest- Jáksó László szerint a csütörtöki autómentes nap teljes őrültség. Budapest így is úgy is egy élhetetlen, elfuserált város marad.

Jáksó László szerint a holnapi autómentes nap keretében megtartott biciklis felvonulás egy őrültség, mert ez nem megoldás semmire:

- Az egész dolog ott kezdődik, hogy rakjuk le az autónkat. Ez eddig rendben van. És aztán? Ettől bármi változni fog? Budapest akkor is egy élhetetlen, kibírhatatlan város marad” - kelt ki magából a Blikk.hu-nak a műsorvezető. - Az egésszel nem értek egyet, és kifejezetten bosszant is a dolog. Na nem azért, mert megbénul a város, hanem mert aki ebben a városban biciklizik, az előbb-utóbb meghal. Magának is egy hónapot adok. Nem értem, minek erre az embereket biztatni.

Jáksó elmondása szerint több kedves barátot is elvesztett az elmúlt hónapokban. Mind biciklis vagy kismotoros balesetben hunyt el.

- Ez a város a biciklizésre tökéletesen alkalmatlan. Budapest egy szar, elfuserált város úgy ahogy van - tette hozzá.

Kérdésünkre elmondta, nem azért hagyja otthon az autóját, mert egyetért a rendezvény üzenetével, hanem mert egyébként is szokott BKV-val jár. Nem esik le a karikagyűrű a kezemről, sőt, az ujjam sem esik le, ha BKV-ra kell ülnöm. Büdös, koszos, de alapvetően egy jópofa dolognak tartom.

A szeptember 22-i autómentes nap keretében megrendezett "Critical Mass" elnevezésű biciklis rendezvény állítólag több híres embert is megnyert már az ügyének. A rendezvény szervezői Jáskó László mellett Geszti Pétert és Till Attillát is mint támogatójukat hírdetik. A Blikk.hu értesülései szerint azonban ennek nem minden híresség tud eleget tenni.
www.blikk.hu

jm
2005. szeptember 21. 15:16 | Sorszám: 111
Elveszik egy napra az Andrássy utat az autósoktól

Egész napra lezárják az Andrássy utat csütörtökön az Európai Autómentes Nap alkalmából. Az akcióval a szervezők az autózás helyett a tömegközlekedést és a biciklizést próbálják népszerűsíteni. 18 órától a biciklis felvonulás miatt a 4-es buszok, valamint a 4-es és 6-os villamosok csak korlátozott útvonalon közlekednek.

Szeptember 22-én az Európai Autómentes Nap alkalmából egész napra lezárják az Andrássy utat. Csütörtökön így csak a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Nagykörúton és a Dózsa György úton lehet közlekedni. A forgalomkorlátozás ellenére a 4-es autóbuszok 18 óráig közlekednek az Andrássy úton, a trolibuszok pedig áthajtanak a Nagymező utcánál és az Izabella utcánál. Kovács László, az autómentes nap fővárosi szervezője szerint az Andrássy út lezárása várhatóan nem okoz majd óriási káoszt, ennek ellenére arra kérik a budapestieket, hogy ezen a napon hagyják otthon az autókat és használják a tömegközlekedési eszközöket.

Az autómentes nap fő eseménye az este hat órakor kezdődő biciklis felvonulás, a Critical Mass (kritikus tömeg) lesz, amivel a bringások az autózás helyett a városi kerékpározást próbálják népszerűsíteni. Kürti Gábor, a Hajtás Pajtás ügyvezetője, aki egyben a felvonulás egyik szervezője, az [origo]-nak elmondta: pozitív lépésnek tartják, hogy a főváros végre fel merte vállalni, hogy az autómentes napot Budapesten is akkor tartsák meg, amikor más európai nagyvárosokban is. Az elmúlt két évben ugyanis a fővárosi önkormányzat az autósok érdekében vasárnapra tolta át az autómentes napot. Ez késztette a biciklis szervezeteket tavaly arra, hogy a hivatalos autómentes napra biciklis demonstrációt szervezzenek. Idén először azonban a szeptember 18-án megtartott budapesti autómentes nap mellett, a biciklisek nyomására szeptember 22-én is lezárják az Andrássy utat

A bringás felvonulás útvonala: Andrássy út-Deák tér- Károly körút- Astoria -Kossuth Lajos utca- Erzsébet híd - Attila út - Moszkva tér - Margit körút - Tölgyfa utca - Margit híd -Szent István krt.- Teréz krt.- Oktogon-Andrássy út- Felvonulási tér. A kerékpáros demonstráció miatt 18 órától időszakosan több helyen is leállítják a forgalmat. A 4-es és 4-es gyors buszok csak a Gyöngyösi út és a Mexikó út között közlekednek. A 4-es és a 6-os villamosok este hat órától pedig a Moszkva tér és az Oktogon között, valamint a Blaha Lujza tér és a Dél-Budai végállomások között járnak.

Kürti elmondta: a kerékpárosok legfeljebb két óráig veszik birtokba a várost, ennek elviselése pedig nem nagy áldozat az autósoktól, különösen, hogy évente 1500-2500 órát állnak dugóban. Kürti hozzátette: ennek ellenére mindent megtesznek majd, hogy ne okozzanak nagy káoszt a fővárosban. A szervezők arra számítanak, hogy 5-10 ezer bringás vesz majd részt a demonstrációban.

A fővárosi önkormányzat is több akciót tervez csütörtökre. Többek között megpróbálják rávenni az autósokat, hogy 12 órakor állítsák le a kocsikat 1 percre. A szervezők ígéretei szerint délben leállnak a BKV járatai is, a tömegközlekedési eszközök a legközelebbi megállóba állnak majd be. A akció célja, hogy a csenddel emlékezzenek meg a közlekedési balesetek áldozatairól. Csütörtök reggel pedig eljutási versenyt szervez a főváros: az akció célja annak kiderítése, hogy a fővárostól 56 kilométerre fekvő Szokolyáról tömegközlekedéssel vagy pedig autóval lehet-e előbb eljutni a Nyugati Pályaudvarhoz. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter, Aba Botond, a BKV vezérigazgatója, Kozák Tamás, a MÁV fejlesztési igazgatója és Fejcsák Lajos, a Volán kereskedelmi igazgatója tömegközlekedési eszközökön ülve vesz részt a versenyben. Edvin Marton hegedűművész pedig autóval próbálja megtenni a távot.

Az autómentes nap alkalmából forgalomkorlátozások lesznek közel 20 vidéki városban is. Pécsen lezárják a város főterét a Széchenyi teret és az Irgalmasok útját, Szegeden a Széchenyi tér és a Városháza épületei előtti szakaszt zárják le, Szombathelyen a Kenderesi utcát, az autósokat pedig arra kérik, hogy az egész város területén csökkentett sebességgel haladjanak.

Az első autómentes napot 1998 szeptember 22-én tartották meg Franciaországban. Az akció 2000-ben emelkedett uniós szintre, amikor egyre több város és önkormányzat csatlakozott a kezdeményezéshez. 2002 óta pedig egyetlen nap helyett egész hetes autóellenes akciósorozatokat tartanak, rendszerint minden év szeptember 16-a és 22-e között. Az Európai Mobilitási Héthez 2002-ben 21 ország több mint 430 önkormányzata csatlakozott. Az autómentes nap alkalmából több uniós városban is lezárják a belvárost, vagy korlátozzák a forgalmat. Brüsszelből szinte teljesen kitíltják az autókat, ami mára idegenforgalmi látványosággá vált.
http://origo.hu/itthon/20050921biciklisek.html

jm
2005. szeptember 21. 12:12 | Sorszám: 110
TV2 - tegnapi Tények.
jm
2005. szeptember 20. 23:43 | Sorszám: 109
Az áprilisi felvonulás egyik következménye, hogy megalakult a Magyar Kerékpáros Klub. Célja a kerékpárosok érdekképviselete. Mint tudjuk, autós klub már régóta létezik...

Most már csak egy "tömegközlekedők klubja" kellene, és a főváros nem emelgethetné fél évente 20 százalékkal a bérlet árát. Ehhez képest a benzináremelés kismiska.

jm
2005. szeptember 20. 23:08 | Sorszám: 108

San Franciscoban a polgármester be akarta tiltatni a bringás felvonulást, mert egyszer a kocsija dugóba került miatta. Lett belőle egy kis felfordulás. Azóta a polgármesternek kötelező kerékpárral felvonulni, ...minden hónapban egyszer.

Nyugat-Európában léteznek nagyvárosok, ahol az emberek 30-50 százaléka kerékpárral jár a munkahelyére! Pedig senki nem kötelezi őket - egyszerűen csak megvan rá a lehetőségük, ők pedig élnek vele. Jobb egészségben, és hosszabb ideig, mint autós társaik...

jm
2005. szeptember 20. 22:28 | Sorszám: 106
A hajcihőt úgy hívják: érdekképviselet. Valamiért, ha csendben kerekezel, és néha elüt egy-egy kocsi, senki rád se bagózik. A kritikus tömeg ellenben feltűnik mindenkinek. Még a városatyák ingerküszöbéig is elér...
jm
2005. szeptember 20. 22:26 | Sorszám: 105
Akkor ki ne hagyd a csütörtöki esti belvárost, 20 ezerszer is dudálhatsz
jm
2005. szeptember 20. 21:53 | Sorszám: 100
Index összefoglaló a mai on-line vitáról:

Biciklis terror és radikális gyalogosok?

Elutasító olvasók, radikális gyalogosok, békülékeny bringások. Olvassa összefoglalónkat a csütörtöki, várhatóan óriási dugókat okozó bringás felvonulás szervezőivel!
http://index.hu/kultur/eletmod/online0922/

jm
2005. szeptember 20. 17:27 | Sorszám: 99
Szegeden is kerékpáros felvonulás

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Százszorszép Gyermekház és a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület közösen megrendezi a VI. Európai Autómentes Napot Szegeden, 2005. Szeptember 22-én.

A rendezvénynek a Széchenyi tér ad otthont, ahol minden korosztály számára érdekes programokkal várjuk az érdeklődőket. Ezen a napon itt nem lehet parkolni, de az Arany János utca 5. szám alatti Parkolóház díjmentesen áll az autótulajdonosok rendelkezésére.

Ízelítő: megcsodálhatjuk az SZKT és a Volán legújabb környezetbarát járműveit, családi- TOTÓ-t és közlekedési tesztet tölthetünk ki, az ÁNTSZ tesztjén megmérethetjük, hogy egy kis gyaloglásra hogyan hat a szervezetünk, megnézhetjük a megújuló energia bemutatón, a napelemeket, napkollektorokat. A Sub-art Egyesület kiállításán fiatal, amatőr művészek képei lesznek láthatók, de lesz még trafipaxos gyorsulás-mérés, görkori és gördeszka bemutató és még sok más érdekesség, amiért érdemes eljönni.

A programok végül egy kerékpáros demonstrációval fejeződnének be, amely hagyományosan a „ZÖLD HAJTÁS” nevet kapta. A Széchenyi térről indulva kibiciklizünk az Újszegedi Víztoronyhoz, ahol a Főfasori kerékpárút egy újabb szakasza kerül átadásra.

Amikor pedig visszaérünk, akkor a színpadon eredményhirdetés és sorsolás, ahol a szerencsések értékes ajándékokkal lehetnek gazdagabbak.

Mindenkinek, aki regisztrálja magát, apró ajándékkal kedveskedünk.
Szeretettel várunk mindenkit (kerékpárral vagy anélkül) egy tisztább levegőjű város reményében.

Információ: CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Arany János utca 1., www.csemete.com vagy csemete@csemete.com vagy a 62/424-392.

jm
2005. szeptember 20. 17:17 | Sorszám: 98
Szerencsére nem hallottam. De a criticalmass.hu-n láthatsz néhány hozzászólást....

Az indexen meg indulatos vitát.

jm
2005. szeptember 20. 15:47 | Sorszám: 96
De ott lehetsz a felvonuláson...

Autós forgalomban biciklizni nem ennyire élvezetes.

jm
2005. szeptember 20. 11:40 | Sorszám: 94
"Ha az autómentes nap vagy éppen a Critical Mass jogosságát és fontosságát érzékelni akarjuk, képzeljük el a következő helyzetet. Egy kereszteződésben percek óta zöld lámpája van a zebrának, bár hosszú ideje egy gyalogos se használta. Érkezik egy autó, a vezető kiszáll, és megnyomja a lámpán a gombot, hogy átkeljen. Csak percek múltán kap szabad utat, de nincs ideje szabályosan átmenni: ha rosszabb, öregebb járgánnyal jár, még az út felét sem teszi meg, már visszavált pirosra a lámpa.

Nevetséges? Fordítva pedig mindennapos. Nekem ég a szégyentől az arcom, ahogy látom, az idősebb néniknek képtelenség zöld jelzés alatt átkelni az úttesten, és gyakran még egy gyorslábú fiatalnak is az. A lassan közelítő, tőlük fél méterre türelmetlenkedő autósok lökhárítója előtt kell az utolsó négy-öt-tíz métert megtenni. Borzasztóan megalázó.

Hát ilyen okokból ismerik fel egyre többen, hogy "autóirtókra" van szükség. Hogy mindez Magyarországon túl radikálisnak, megalapozatlannak tűnik, az a rendszerváltás óta hatalmon lévő politikusok felelőssége.

Az alternatív közlekedési eszközök fejlesztésére nemcsak a pénz, de a szándék is hiányzik. Több külföldi nagyváros belső részéből tervezik kitiltani a divatossá vált hatalmas terepjárókat, Bécsben már azzal kísérleteznek, hogy a városban a teherszállítást villamosokkal oldják meg, itt pedig egy egyszerű forgalomcsillapítás is félelmes, reszkető csodának számít. Ha a világ azon városaiban, melyek fejlettségben - így tapasztalatokban is - előttünk járnak, nagy energiákkal dolgoznak az autóforgalom visszaszorításán, akkor itt sem kéne lehetetlennek lennie egy-két olcsóbb intézkedésnek. Például hogy ne dobják ki az embert a Fővárosi Közgyűlés épületéből, ha a tároló iránt érdeklődve kerékpárral érkezik. (Mit képzel, mi lenne itt, ha mindenki biciklivel jönne? - kiabálták utánam.)

Ha a közösségi közlekedést nem leépítenék, hanem fejlesztenék, ha a városszervezéssel nem növelnék, hanem csökkentenék az utazási szükségleteket (városon kívül a bevásárlóközpontok, belül a munkahelyek, helyi alközpontok sehol) akkor talán kevesebben éreznék úgy, hogy autójuk nélkül életképtelenek. Ha a vidéki kistelepülések vezetői nemcsak a kötelezően teljesítendő, még épp hogy elfogadható tömegközlekedési minimum szintjére törekednének, ha a reggeli forgalomban annyi járatot indítanának, hogy ne kelljen a tömegben egymást taposni, akkor talán kisebb lenne az igény az autóhasználatra.

A kritikus tömeg nemcsak egyre nagyobb, de egyre tudatosabb is. Tudja, hogy mit vár el választott vezetőitől. Szeptember 22-én ennek egy újabb, forradalmi és eufórikus hangulatú estén fogja jelét adni. Nemcsak Budapesten, hanem (egyre) több vidéki nagyvárosban is."
http://www.nol.hu/alternativ/cikk/377744/

jm
2005. szeptember 20. 11:37 | Sorszám: 93
"Ha az autómentes nap vagy éppen a Critical Mass jogosságát és fontosságát érzékelni akarjuk, képzeljük el a következő helyzetet. Egy kereszteződésben percek óta zöld lámpája van a zebrának, bár hosszú ideje egy gyalogos se használta. Érkezik egy autó, a vezető kiszáll, és megnyomja a lámpán a gombot, hogy átkeljen. Csak percek múltán kap szabad utat, de nincs ideje szabályosan átmenni: ha rosszabb, öregebb járgánnyal jár, még az út felét sem teszi meg, már visszavált pirosra a lámpa.

Nevetséges? Fordítva pedig mindennapos. Nekem ég a szégyentől az arcom, ahogy látom, az idősebb néniknek képtelenség zöld jelzés alatt átkelni az úttesten, és gyakran még egy gyorslábú fiatalnak is az. A lassan közelítő, tőlük fél méterre türelmetlenkedő autósok lökhárítója előtt kell az utolsó négy-öt-tíz métert megtenni. Borzasztóan megalázó.

Hát ilyen okokból ismerik fel egyre többen, hogy "autóirtókra" van szükség. Hogy mindez Magyarországon túl radikálisnak, megalapozatlannak tűnik, az a rendszerváltás óta hatalmon lévő politikusok felelőssége.

Az alternatív közlekedési eszközök fejlesztésére nemcsak a pénz, de a szándék is hiányzik. Több külföldi nagyváros belső részéből tervezik kitiltani a divatossá vált hatalmas terepjárókat, Bécsben már azzal kísérleteznek, hogy a városban a teherszállítást villamosokkal oldják meg, itt pedig egy egyszerű forgalomcsillapítás is félelmes, reszkető csodának számít. Ha a világ azon városaiban, melyek fejlettségben - így tapasztalatokban is - előttünk járnak, nagy energiákkal dolgoznak az autóforgalom visszaszorításán, akkor itt sem kéne lehetetlennek lennie egy-két olcsóbb intézkedésnek. Például hogy ne dobják ki az embert a Fővárosi Közgyűlés épületéből, ha a tároló iránt érdeklődve kerékpárral érkezik. (Mit képzel, mi lenne itt, ha mindenki biciklivel jönne? - kiabálták utánam.)

Ha a közösségi közlekedést nem leépítenék, hanem fejlesztenék, ha a városszervezéssel nem növelnék, hanem csökkentenék az utazási szükségleteket (városon kívül a bevásárlóközpontok, belül a munkahelyek, helyi alközpontok sehol) akkor talán kevesebben éreznék úgy, hogy autójuk nélkül életképtelenek. Ha a vidéki kistelepülések vezetői nemcsak a kötelezően teljesítendő, még épp hogy elfogadható tömegközlekedési minimum szintjére törekednének, ha a reggeli forgalomban annyi járatot indítanának, hogy ne kelljen a tömegben egymást taposni, akkor talán kisebb lenne az igény az autóhasználatra.

A kritikus tömeg nemcsak egyre nagyobb, de egyre tudatosabb is. Tudja, hogy mit vár el választott vezetőitől. Szeptember 22-én ennek egy újabb, forradalmi és eufórikus hangulatú estén fogja jelét adni. Nemcsak Budapesten, hanem (egyre) több vidéki nagyvárosban is."
http://www.nol.hu/alternativ/cikk/377744/

jm
2005. szeptember 20. 10:11 | Sorszám: 91
Kérj kölcsön valakitől egy bringát! Állítólag a legtöbb háztartásban van bicikli. Vagy vegyél ki egy kerékpárkölcsönzőből...
jm
2005. szeptember 18. 23:38 | Sorszám: 89
Az áprilisi Critical Mass-en 10 000-en vettek részt, milyen érzés volt szervezőként elérni ezt a mérföldkövet? Úgy éreztétek, hogy elértétek a célotokat, vagy ez csak a kezdet?

"Fővezérként" borzalmas egy ilyen felvonulás. Tudod ugyan, hogy miért küzdesz, és hogy az mennyire jó, de azt is, hogy mennyi dugóban rekedt embernek okozol bosszúságot. Köztük vannak, akiket egyáltalán nem érdekel, hogy milyen lesz jövőre a városa, csak azt látja éppen, hogy tök fáradtan ül a szokásosnál is nagyobb dugóban, és hülyegyerekek kerekeznek előtte. Ennek a felelőssége nagyon nagy. Ugyanakkor látsz 10.000 fülig érő szájú embert, akik mintha a 10 évvel későbbi Budapestről jöttek volna egy időgéppel. Aggódsz a sínre tekerő vagány srácokért, és a villamosukat 40 perce váró városlakókért. Nagyon kettős érzés. Persze a legtöbb ember annyira ledöbben, hogy még mérgelődni is elfelejt. 8-10 várakozó utas egymás mellett pacsira tartja a kezét, japán turistákkal teli buszt látsz minden ülésen térdelő integető, fényképező turistákkal, zöldségestől jövő nyugdíjas néni banánt osztogat a bringásoknak, tapsoló, mobillal fényképező járókelők, tárt ablakokon integető lakók, dudáló autósok, szitkozódó emberek. Dolgozd fel, ha tudod.

Nagyon nagy segítség idén, hogy nem egyedül egy pár civil, hanem felelős politikusok (Gazdasági Minisztérium, és a Főváros) is vállalják az úttörő szerepet, a maguk jól működő, rengeteg embert elérő propagandagépezetükkel. Így nekünk is jobb, és a városlakóknak is. Sokkal több embert tudunk majd informálni az akció előtt, ami miatt a hangulat is jobb lesz. Persze nem a biciklisták között, mert az egy semmihez sem hasonlítható kétórás eufória.
Bármilyen furcsa azonban, már nem a biciklis tömeg dagasztása a fő cél, hanem az igazi autómentes nap. Egy olyan, ahol mindenki otthon felejti a slusszkulcsot, és kipróbálja a tömegközlekedést, vagy a biciklizést. Ha szlogent kellene kitalálnom, ez lenne: Ma próbáld ki! Van merre menni.

Az Unió fővárosában, Brüsszelben ilyenkor teljes autóbeindítási tilalom van, persze még csak vasárnap. Az autópályán beérkezőket óriási ideiglenes parkolókba terelik, a városban csak a tömegközlekedés, a taxik járhatnak. Viszont az élet nem áll meg, hanem minden utcát ellepnek a focizó gyerekek, bicikliző, vagy sétáló lakók. Ilyenkor senki sem akar kimenekülni a városból kirándulni, sőt inkább megtelnek a szállodák. Az autómentes-napi célunk valami ilyesmi. Kíváncsi vagyok, mikor érjük el, és kik lesznek a szövetségeseink.
www.tudatosvasarlo.hu

jm
2005. szeptember 14. 23:25 | Sorszám: 88
Critical Mass Pécsen is!

Szeptember 22-én, csütörtökön 16:30.kor indul az első pécsi Critical Mass a Domus parkolóból. A menet a Széchenyi térig teker, ahol biciklis programok lesznek.
Ez lesz Pécs első (bejelentett) Critical Mass felvonulása!
A felvonulás egyben demonstráció is a bicikliutakért és a normális városi közlekedésért.

A felvonulás szervezői:
SocialDisease.tk
Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub
Környezetünkért Közalapítvány.
www.criticalmass.hu

**************************

Hajrá kritikus tömeg!

jm
2005. szeptember 13. 14:37 | Sorszám: 87
Szeptember 22-én, csütörtökön, kerékpáros felvonulás Budapesten, és több más helyszínen az élhető városokért

Budapesti gyülekező: Hősök tere, 18 óra.

Csapatindulók: II. ker, VI. ker, V. ker, VII. ker, X. ker
XI. ker, XIII. ker, XV. ker, XXII. ker, Budakeszi, Győr, Százhalombatta

részletek: http://www.criticalmass.hu/

jm
2005. szeptember 08. 14:32 | Sorszám: 86
Autómentes nap a II. kerületben is

Idén szeptember 22-én a II. kerületi önkormányzat is csatlakozik a nemzetközi autómentes naphoz. A rendezvény célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét a fenntartható fejlődés, valamint az alternatív közlekedési formák fontosságára. Az egész napos program keretében a Lövőház utcában békebeli hangulatot idéznek, itt csak lovaskocsival lehet majd közlekedni, a gyerekeket pedig aszfaltrajzverseny várja. 15 órától folyamatos indulásokkal kerékpáros üldözőverseny lesz, értékes nyereményekkel. A verseny útvonala: Mechwart liget, Margit körút (egy sáv lezárásával), Lövőház utca, Felvinci út, Bimbó út, Mechwart liget.

forrás: www.masodikkerulet.hu

jm
2005. szeptember 07. 13:41 | Sorszám: 85
Szeptember 22, 18:00 Hősök tere

Ha már tudod, hogy honnan és mikor indulsz a felvonulásra, esetleg már megbeszéltél egy találkozót a barátaiddal, a helyet és az időpontot dobd be ide kommentbe, vagy küldd el nekünk mailben, mi pedig feltesszük az indulási helyszíneket erre az oldalra! Így segíthetsz azoknak is biztonságosan eljutni a demonstrációra, akik esetleg egyedül nem szívesen indulnának el otthonról.
www.criticalmass.hu

jm
2005. szeptember 07. 09:09 | Sorszám: 84
A Föld napján, április 22-én szervezett 10 ezer fős kerékpáros felvonulás eredménye:

Kerékpárosok tárgyalása a Fővárossal

2005. szept. 6.

A tavaszi tízezres felvonulást követően a kerékpáros szervezetek tárgyalóasztalhoz ültek a Főpolgármesteri Hivatallal. Fontos intézkedésekre kaptak ígéretet, de a nyomaték kedvéért az autómentes napon újra nyeregbe szállnak.

Nem töltötték tétlenül a nyarat a Föld Napján lezajló felvonuláson fellelkesülő kerékpáros szervezetek. A minden eddiginél nagyobb sajtófigyelmet is felhasználva, különböző utakon egyidőben ostromolták a Főpolgármesteri Hivatalt elképzeléseikkel, és javaslataikkal.

Nyár közepén végre tárgyalóasztalhoz is ültek, és megállapodtak a budapesti kerékpározás terjedését elősegítő első lépésekben. Ennek elemei egyrészt a megtorpant, évente csak 1-2 kilométerrel bővülő kerékpárúthálózat-fejlesztés újraindítása több mint 23 kilométer új, nem csupán festett úttal, illetve több, a kerékpározást segítő intézkedés.

A szeptemberben elindult program során lényeges előrelépés várható a kerékpártárolók telepítésében, miközben építési rendeletben írják elő, hogy az új irodaházak, szórakozóhelyek, vagy bevásárlóközpontok építésekor területarányosan mennyi tárolóhelyet kötelező létesíteni. A nagyobb területrendezést igénylő óriás áruházaknak kötelezővé teszik a kerékpáros kapcsolat kialakítását is.

A 2006-os BRFK megállapodásba bevonják a kerékpárútra
parkolás szigorúbb ellenőrzését, és a FKF Rt. úttakarításai is csak akkor minősülnek elvégzettnek, ha a vele párhuzamos kerékpárút is tiszta, illetve hómentes. Évi keret szolgálja majd a kerékpárutakra növő növények metszését, és a piktogrammok újrafestésére is gondot fordítanak majd. Erre már idén azonnali hatállyal 10 millió forintot költenek, különös tekintettel az autóutak kereszteződéseiben elkopott figyelmeztető jelzések felújítására, de forródrót jellegű hibabejelentőt és számítógépes adatbázist is ígértek.

A kerékpáros szervezetek által fogalmazott, közlekedési tanácsokat tartalmazó brossúrákat nyomtattak, terjesztenek százezres példányszámban külön az autósoknak, és külön a fiatal kerékpárosoknak, legfőképp iskolákban. Ezzel egyidőben oktatófilm forgatása zajlik éppen a városi kerékpározásról, az előbb említett anyagok alapján, amit minden budapesti általános, és középiskolába eljuttatnak DVD-n.

Az önkormányzat megvizsgálja és tárgyalásokba kezd a kerékpárszállítás lehetőségeinek bővítése érdekében a MÁV-val és BKV-val, valamint a P+R parkolók mintájára nagy pályaudvarok és közlekedési csomópontok mellett "B+R" tárolókat telepít, illetve - amennyiben van az adott ponton kihasználatlan - kedvezményes bérleti díjú helységekkel támogatja az ilyen helyekre települő kerékpárműhelyeket, esetleg kölcsönzőket. Kidolgozzák a KSH-tól, BRFK-tól, és közlekedésbiztonsági szervektől történő rendszeres adatkérés, és az azokkal kapcsolatos feladatok elvégzésének rendszerét.

Talán ezek a legfontosabb ígéretek, ami elsőre meg is lepte a bringásokat, de bíznak benne, hogy jövő ilyenkor már láthatják ennek a folyamatnak az eredményeit. Mindenesetre aminek lehetett, annak már neki fogott a hivatal, így bíznak benne, hogy ezúttal egyirányú utcába keveredett az eddig mostohasorsú kerékpárosok ügye.

Mindenesetre, hogy az elkezdődött folyamatot olajozzák, és a készülő infrastruktúrát ellepjék az újabb városi biciklisták, az Autómentes Napon (szeptember 22.) újra nyeregbe száll a Kritikus Tömeg.

Kürti Gábor
www.greenfo.hu

jm
2005. szeptember 06. 15:25 | Sorszám: 83
Critical Mass

2005.09.06.

Ha már jártál Grazban, Bécsben, Amszterdamban, Koppenhágában és más biciklis metropoliszokban, ledöbbentél a hibátlan betonon kijelölt biciklisávokon, megirigyelted a (szinte hihetetlen) kerékpáros dugót, fotóztattad magad a pároddal a pályaudvari 1000
biciklis tárolónál, kölcsönöztél 1 eurós bringát, letetted ott ahol akartad, láttál biciklistáknak mindig zöld lámpát, nem értetted miért adnak elsőbbséget az autók ha balkézről érkeztél, csodálkoztál a gyereküket hóesésben is biciklivel óvodába hordó anyukákon, a belvárosi busz orrára akasztható kerékpárokon, az utánfutó babakocsikon, a minden sarkon elhelyezett kerékpártárolókon, az öltönyben bicikliző üzletembereken, talán eszedbe jutott, hogy bárcsak te is egy ilyen városban élhetnél...

Itt, mi, és most ezen dolgozunk. Arra készülünk, hogy ezeket az álmokat valóra váltsuk. Mindenkinek elmagyarázzuk, megértessük, és elvárjuk.
Kérjük, és követeljük, ha tehetjük, kikényszerítsük. 1 hónapon át (de azután méginkább) szervezkedjünk, mozgósítsunk, nyilatkozzunk, hogy végre a mi kedvenc városunk is felbukkanjon a benzingőzből, és rámosolyogjon lakóira, akik nem csak autózásra használnák a tereit.
Lehetünk tízezren, hogy elérjünk valamit, de lehetünk húszezren is, hogy mindent. El szeretnénk érni a kritikus tömeget. Tarts velünk, 2005. szeptember 22-én 18 órakor a Hősök teréről indulunk.

További információ: www.criticalmass.hu

jm
2005. szeptember 06. 13:43 | Sorszám: 82
Budapest bedugult

avagy az autósok mindennapos kritikus tömeg felvonulása Budapesten

A Szentendrei úton történt halálos motorbaleset miatti lezárás, az útfelújítások és a nyári szezon utáni, megnövekedett forgalom miatt sok autós került dugóba ma délelőtt Budapesten.

A privatbankar.hu információi szerint a bevezető utak - különösen a Bécsi és a Jászberényi - szinte kivétel nélkül zsúfoltak. A Fővinform szerint összefüggő a kocsisor az Erzsébet híd és a Hegyalja út útvonalon kifelé a városból, a 11-es főúton a városközpont irányába, a Nagytétényi úton pedig egy csőtörés okoz fennakadást. Építkezés miatt többen elkerülik a Budafoki utat is, s így a Bartók Béla úton jelentősen megnőtt a forgalom.
www.napi.hu

jm
2005. szeptember 06. 12:22 | Sorszám: 81
Ha valaha lesz saját kertem, elmondhatom, nem éltem hiába...
jm
2005. szeptember 06. 12:20 | Sorszám: 80
Ne is mondd!

Az időhiány is orvosolható. Mindig csak azzal foglalkozz, ami valóban szükséges. A pihenés ilyen

jm
2005. szeptember 06. 11:44 | Sorszám: 78
Nyugágy, ginkófák, meg harkályok - ilyen környezettel Te valami milliárdos lehetsz!
jm
2005. szeptember 06. 11:39 | Sorszám: 77
A negyediken lakom, és ha kinyitom az ablakot, csak autózúgást hallok, de azt egész nap. A boltokban csak színes porokat és zseléket kapni, kaja sajnos már rég nincs. Az ország, és a város GDP-je amúgy köszöni, jól van, a világon az egyik legmagasabb - és ha kaját nem is, de havonta akár két számítógépet is tudok venni a fizumból, olyan csuda magas az életszínvonalam!
jm
2005. szeptember 06. 11:20 | Sorszám: 75
És ennyire komoly a GDP, mint "fejlődési" mutató.

Ha megszüntetsz egy természetes kirándulóhelyet, és wellness központot építesz a helyére, az növeli a GDP-t. Addig ingyen napozhattál, úszhattál a tóban/folyóban, hallgathattad a szél susogását, a madárcsicsergést... és sétálhattál a környéken, ha úgy tetszett. Azontúl nincs hol szabad levegőn napozni, de ott a szolárium! A folyót/tavat beépítették, de lett helyette klórszagú medence, ahol hullámokat is generálnak a kedverért! A madarak már nem dalolnak, a betonban nincs hol - de meditálhatsz egy New Age CD-re a minusz hetediken. Az egész környék magánterület, így sétálni már nem tudsz, de ott a gyaloglógép a minusz harmadikon, ahol egyhelyben menetelhetsz, és egy tükörben még csodálhatod is magad közben, milyen sportos vagy!

Éljen a GDP...

jm
2005. szeptember 06. 10:56 | Sorszám: 73
jm
2005. szeptember 06. 10:44 | Sorszám: 72
Megéri?
Méregdrágán autózuk - évi 1800 milliárd forint!

A közlekedés mintegy 1800 milliárd forint közvetett költséget jelent az országnak az egészségügyi és környezetvédelmi problémák, valamint az időveszteség miatt. Bár az egy autóra jutó szennyezőanyag-kibocsátás csökken, az összkibocsátás nő.

Az iskolakezdéssel és a szabadságolások befejeződésével a fővárosban újra elszaporodtak a közlekedési dugók, amelyek nyáron sem váltak ritka jelenséggé. Becslések szerint a főváros autóforgalmának több mint 60 százalékát az agglomerációból bejárók, 6-7 százalékát pedig az átmenő forgalom adja.

A közlekedési szektorról leginkább csak mint a GDP-t növelő ágazatról hallani, holott számos közlekedési és gazdasági szakember hangsúlyozza, hogy tetemes költségvonzata is van: a levegőszennyezés és zajterhelés okozta idegi és alvászavarok, valamint légúti és asztmás megbetegedések következtében jelentős a munkaidő-kiesés, csökken a munkavégzés hatékonysága; a forgalmas utak közelében lévő ingatlanok leértékelődnek; romlik az épületek, a zöld területek és a vizek állapota.

Az OECD 2003. évre vonatkozó számításai szerint a magyarországi autóforgalomra vetítve a közlekedés okozta egészségügyi és környezetvédelmi jellegű kár értéke évente mintegy 1713 milliárd forint. A forgalmi dugók pedig csak az időkiesés miatt évente mintegy 148 milliárd forint költséget jelentenek.

A közép-magyarországi régióban 3 évvel kisebb a várható élettartam az ország többi részéhez viszonyítva, ami elsősorban a levegőszennyezés okozta légúti megbetegedésekkel magyarázható.

Budapesten elsősorban a PM10 – 10 mikrogrammnál kisebb részecskearány – koncentráció növekedése jelent gondot. Brüsszeli előírások szerint egy-egy helyen évente legfeljebb 35 napon léphetik túl a határértéket. Budapesten az Erzsébet téren és a Baross téren már márciusban, azóta viszont már több mérőállomásnál is túllépték a 35 napot. A jogszabályi előírások szerint a Fővárosi Önkormányzatnak intézkedési tervet kellett volna kidolgoznia ez ügyben, ami eddig még nem történt meg – mondta lapunknak Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport munkatársa.

Fleischer Tamás, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa lapunknak elmondta, hogy a többi világváros példája mutatja, hogy az úthálózat bővítésével nem lehet megoldani a közlekedés problémáit. Az újabb sávok, valamint a belvárosban épülő parkolók célpontként jelennek meg az autósok szemében, és így még nagyobb forgalmat vonzanak. A megoldást hosszú távon a belvárosi autóforgalom bizonyos mértékű korlátozása, valamint a tömegközlekedés és a kerékpáros közlekedés fejlesztése jelentené.

A megfelelő színvonalú és kapacitású tömegközlekedés és elővárosi vasúthálózat a nyugat-európai példákhoz hasonlóan a felső középosztály igényeit is kiszolgálná. Az elővárosi vasútvonal fejlesztése viszont szorosan összekapcsolódik a P+R rendszerrel. A P+R jelenleg 450 férőhelyes fizetős, összesen 4500 férőhelyes kapacitással működik. A P+R rendszer bővítése a kerékpárutakhoz hasonlóan szintén igen döcögősen halad, egyrészt pénz, valamint megfelelő szándék hiányában. A fővárosi közgyűlés 2001-ben elfogadott közlekedésfejlesztési terve szerint 2015-re a jelenlegi 141 kilométerről 320 kilométerre kell bővíteni a kerékpárút-hálózatot. Ez éves szinten 18 kilométert jelent, ami a jelenlegi tendenciát figyelembe véve nehezen kivitelezhetőnek tűnik.

Andacs Noémi
http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=261002&place=cimoldalra

***********************************************************

Egy francia újságíró így írt nemrég az autózásról: drága és kevéssé hatékony közlekedési eszköz. Csak úgy lehet rásózni ember tömegekre, ha minden más közlekedési lehetőséget megszüntetünk.

jm
2005. szeptember 05. 20:36 | Sorszám: 70
Szept 22, Csütörtök, 18:00 Hősök tere

Kerékpáros felvonulás az autómentes nap alkalmából

Útvonal:

jm
2005. szeptember 05. 10:49 | Sorszám: 69
Legyél Te is rendező!
2005-08-13

Hogyan?

Csak jelentkezned kell.

A feladat nagyjából annyi, hogy a menet bal oldalán tekerve figyelmezteti a szemközti sávba hajtókat és igyekszik megelőzni minden konfliktust az autósok-gyalogosok-bringások között.

A rendezőnek a legrosszabb, mert ugyan Ő is ott van, de lazulás helyett egy kicsit dolgoznia is kell. A rendezőnek a legjobb, mert még az unokáinak is büszkén mesélheti, hogy rendező volt egy tízezres critical mass felvonuláson.

A rendezők munkájukhoz 1000 Ft körüli önköltséges áron, jó minőségű rendezői (emlék)pólót kapnak.

Ha úgy döntöttél, érdekel a feladat, és elmúltál 18 éves, jelentkezz!

Tartozz a kiválasztottak közé és legyél te is rendező!
www.criticalmass.hu

jm
2005. szeptember 04. 11:31 | Sorszám: 68
Orosházán is lesz felvonulás

OKÉA közelmúltban megalakult Orosházi Kerékpárosok Érdekvédelmi Egyesülete (OKÉ) szervezésében szeptember 22-én első ízben rendeznek Autómentes Napot a Békés megyei városban.

A programsorozat fő eseménye a 17 órakor kezdődő kerékpáros felvonulás lesz a belvárosban, majd két helyi zenekar ad koncertet az Eötvös József téren. További kísérőesemények: játékos baleset-megelőzési vetélkedők, kerékpár-szépségverseny, az OKÉ rajzpályázatának eredményhirdetése.

További infók:

OKÉ-honlap: http://oke.fw.hu | OKÉ-blog: http://oke.freeblog.hu

jm
2005. szeptember 02. 23:22 | Sorszám: 67
jm
2005. szeptember 02. 13:43 | Sorszám: 66

Hajdúböszörmény is csatlakozik
2005-09-02 08:50

Cmass HajdúböszörményHajdúböszörmény Önkormányzata 2001 óta minden évben megrendezi az Európai Autómentes Napot, melynek záró programja egy kerékpáros felvonulás a város körútján. Ez a felvonulás minden évben óriási érdeklődésre tart számot, a város lakosságához viszonyítva a résztvevő 800-1500 fős csoport szinte egyedülálló aránynak tekinthető. Az idei évben szintén megrendezésre kerül városunkban az Európai Autómentes Nap, melynek záró programja ismételten a kerékpáros felvonulás lesz. Tekintettel arra, hogy minél nagyobb számú résztvevőt próbálunk a felvonulásra meggyőzni, az idei évben 1000-1500 felvonulóra számítunk. Ennek megfelelően, követve a debreceni példát, városunk is csatlakozik a Critical mass mozgalomhoz.

Tömöri Zsolt Sándor - környezetvédelmi ügyintéző
Hajdúböszörmény Város Polgármesteri Hivatal - Városfejlesztési Osztály
4220 Hajdúböszörmény, Bocskai tér 1.
Tel.: 52/563-204 Fax.: 52/563-296
www.criticalmass.hu

jm
2005. szeptember 01. 15:10 | Sorszám: 64
"Néhány adat, hogy ne csak szubjektív módon próbáljuk meggyőzni a mai dugót elszenvedőket:

-Budapesten a légszennyezés évi 2000 ember életét követeli, akiknek csak kisebbsége jár maga is autóval.

-A lakosság évi 60-80.000 kerékpárt vásárol, melynek csak a forgalmi adója évi kb. félmilliárd forint.

-Mindeközben az utóbbi években évi 2-3 km kerékpárút épült.

-Egyes európai nagyvárosokban a kerékpáros közlekedés aránya a 15%-ot is meghaladja. Nálunk ez 1-2%.

-Jelenleg kb. 140 km kerékpárút van Budapesten, míg a közeli Bécsben átadták az 1000. kilométert.

-Szakértők szerint a minimális kerékpárút-hálózathoz (400 km) 5-10 milliárd forint szükséges.

-Közlekedésfejlesztésre és felújításokra nagyjából 100 milliárd forintot költünk évente.

-Budapesten a kerékpárutak többségét gyalogjárdára festik, ami olcsó ugyan, de napi konfliktusokat okoz gyalogos és kerékpáros között, holott a kerékpározás nem a gyaloglás alternatívája.

-Budapest útjain napi 60, évi 20.000 autóval több közlekedik, ami minden évben egy újabb 80 kilométeres álló kocsisort jelent. Ez két megoldást kényszeríthet ki. Útbővítést a környezetszennyezés növekedésével, vagy szemléletmódváltást és az autózás alternatíváinak előnyben részesítését.

Mindenesetre a tömegközlekedés területén egy új metróvonal évtizedes vita tárgya, villamosvonalak pedig egyáltalán nem létesülnek.

A tömegközlekedés aránya egyébként folyamatosan csökken.

És akkor a szubjektív és nekünk kedves észérvek:

* A kerékpározás egészséges.
* A kerékpározás olcsó.
* A kerékpár környezetbarát.
* A kerékpár csendes.
* A belvárosi kerékpározás minden közlekedési formánál bizonyítottan gyorsabb 4-6 kilométeren belül.
* A kerékpár nem a szegények, és gyerekek hóbortja, hanem a jövő egyik legfontosabb közlekedési eszköze.

Egy átjárhatóbb, élhetőbb és tisztább Budapestért demonstráltunk, ami mindannyiunk közös érdeke. Sajnáljuk, hogy a puszta számok eddig nem ösztönöztek senkit a komoly változtatásokra."
www.criticalmass.hu

**********************************************************

jm
2005. augusztus 31. 23:00 | Sorszám: 61
Hogyan segíthetsz?

Linkelj be bannert!
A négy legnépszerűbb standard méretben alkottunk bannereket. Válaszd ki, amelyik a honlapodhoz/blogodhoz legjobban illik, és linkeld be!
www.criticalmass.hu

Tölts le szórólapot!
Töltsd le a neked megfelelő szórólapot, és nyomtass ki annyit, amennyit jónak látsz!
www.criticalmass.hu

jm
2005. augusztus 31. 17:02 | Sorszám: 58
Nem ment füstbe a terv

Részletek a debreceni felvonulásról itt: http://www.vagy.hu/cikk.php?id=4545

jm
2005. augusztus 31. 14:08 | Sorszám: 56
Kerékpáros felvonulás Debrecenben is

Ahogy azt a gyakran ismételt kérdésekben látatlanul, de meglehetősen optimista módon beígértük, a cívis város is megrendezi saját felvonulását: a budapesti demonstrációval egy időben Debrecenben is megmutatják magukat a biciklisták, tudósít a vagy.hu. Az enyhén botrányos véget ért tavaszi felvonulás hibáiból tanulva szeptember 22-én bejelentett demonstrációra kerül sor; a rendezők Budapesthez hasonlóan rendőrségi biztosítással és saját szervezőcsapattal garantálják a felvonulók épségét.

A debreceni Critcal Mass 18 órakor, a Békás-tónál kezdődik, majd a fiatalok és idősek által is könnyedén teljesíthető 5 kilométeres táv megtétele után az Alkotmány utcában ér véget, ahol a rendezők étellel és itallal várják a résztvevőket.
www.criticalmass.hu

jm
2005. augusztus 31. 14:08 | Sorszám: 55
Kerékpáros felvonulás Debrecenben is

Ahogy azt a gyakran ismételt kérdésekben látatlanul, de meglehetősen optimista módon beígértük, a cívis város is megrendezi saját felvonulását: a budapesti demonstrációval egy időben Debrecenben is megmutatják magukat a biciklisták, tudósít a vagy.hu. Az enyhén botrányos véget ért tavaszi felvonulás hibáiból tanulva szeptember 22-én bejelentett demonstrációra kerül sor; a rendezők Budapesthez hasonlóan rendőrségi biztosítással és saját szervezőcsapattal garantálják a felvonulók épségét.

A debreceni Critcal Mass 18 órakor, a Békás-tónál kezdődik, majd a fiatalok és idősek által is könnyedén teljesíthető 5 kilométeres táv megtétele után az Alkotmány utcában ér véget, ahol a rendezők étellel és itallal várják a résztvevőket.
www.citicalmass.hu

jm
2005. augusztus 31. 14:05 | Sorszám: 54
Igazad van, nem szabad részegen közlekedni, se biciklivel, se autóval. Mindkettő életveszélyes (igaz, az előző inkább ön-, míg a másik ön- és közveszélyes is).
jm
2005. augusztus 30. 23:51 | Sorszám: 52
Jobb, ha belédrohan egy kocsival?
jm
2005. augusztus 30. 23:43 | Sorszám: 50
"A disznógondozás nem egy úri foglalkozás - koszos, büdös, hajnali 4-kor kell kellni - nem is finomlelkű klasszika-filológia professzorok űzik. A fele sima alkoholista, a másik fele csak iszik mint a gödény. És biciglizik, mert messze a telep."

Na, most képzeld el ugyanőket kocsiban. Hála az égnek, hogy bicikliznek!

jm
2005. augusztus 30. 23:36 | Sorszám: 48
70 cm járdának nem elég. Kerékpársávnak/útnak is szűkös. Az egyik legundorítóbb dolog, amit ki lehet találni: bicikliútépítés címén egy sárga csíkkal kettéosztani a járdát. Hogy se a biciklista, se a gyalogos ne közlekedhessen. Az úttest tágas, és hely is lenne elegendő, ha nem terpeszkednének mindenütt autók. A 3 sávos főutakból csak le lehet csippenteni másfél métert a környezetkímélő módon közlekedőknek.
jm
2005. augusztus 30. 23:29 | Sorszám: 47
(Az első két mondat származik Demszky Gábor főpolgármestertől. A többit én tettem hozzá...)
jm
2005. augusztus 30. 23:20 | Sorszám: 43
Demszkyvárosban a kerékpárutak járdák helyén létesültek. A gyalogosok pedig azóta sem fogták fel, hogy már nem az övék a terep. A kettéosztott, 70 centis sáv pedig mindenkinek szűk.
jm
2005. augusztus 30. 22:49 | Sorszám: 41
"Volt három évem, három felhőtlennek nem nevezhető, de mozgalmas évem, amikor kerékpárral közlekedtem a városban. És ezt most szó szerint kérem érteni, azaz januártól decemberig bicikliztem lelkesen, nem törődve az időjárás viszontagságaival, a nyilvánvaló életveszéllyel és a kerékpárutak kiépülésének ütemével. Ezt most csak részben írom azért, hogy felhívjam a figyelmet önnön nagyszerűségemre – elsősorban a tapasztalati úton megszerzett életben maradási technikák megosztásának igénye vezet.

A kerékpáros és a személygépkocsis ember különbsége pontosan megegyezik a Paszternak által felvázolt ember és fegyveres ember közötti távolsággal: a kerékpáros gyakorlatilag megfelelő védelem és támadóerő nélkül indul a háborúba, amit közlekedésnek neveznek a reggeli rádióműsorokban.

Van egy sáv az Andrássy út végén, amelyből balra és jobbra is lehet kanyarodni, azaz biciklivel a jobb szélén kell elhelyezkedni a balra forduláshoz, bal oldalunkon egy személygépjárművel, amely viszont esetleg jobbra indul el. A kerékpáros (és minek szerénykedjem: én) ilyenkor mereven kitartja bal kezét, és beletapos a pedálba, hogy nagy ívben, a maga korlátozott sebességével elérje a Dózsa György út megfelelő pontját. Tízből hét sofőr ilyen esetben sértve érzi alkotmányos jogait, gázt ad, és vadul elévág, hogy megállásra kényszerítse, majd elhúzzon jobbra. Tehetetlenség, kiszolgáltatottság, talán felesleges sorolnom.

Könnyű helyzetben lennék, ha azt állíthatnám: betekintve az ablakon, minden esetben tetovált, kopasz gengsztereket láttam volna a kormány mögött, akik kisdedektől lopják délutánként a nyalókájukat, és hasba rúgással köszöntik családjukat este. De nem, a vezetőülésben általában normális külsejű férfiak és nők foglaltak helyet, akiket csak a szituáció változtatott vadállattá, csak a lehetőséget ragadták meg, hogy hosszú és minden bizonnyal kudarcokkal teli munkanapjuk előtt még belerúgjanak valakibe, aki náluk is védtelenebb. Nem tudnak mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy valaki gyengébb náluk, ezért azonnal büntetnek, reflexből, alaposabban át sem gondolva, mint amikor az alfa nőstény vagy hím csak megszokásból odakap. Csak az eszközhasználatnak köszönhetően, ebben a csordában pillanatról pillanatra változik a pozíció, egy óra múlva már valamelyik bank ügyfélvárójában ők is lesütött szemmel várják a figyelmeztető morgást, és eszükbe sem jut visszamorogni.

Taktikám napról napra változott, volt, amikor visszatámadtam, és a karosszéria rugdosásával hívtam fel a figyelmet a jogsértésre, volt, hogy verbálisan pozicionáltam az evolúcióban elfoglalt helye szerint a sofőrt, és leggyakrabban csüggedten, szó nélkül tekertem tovább. Nem voltak tanulságok, nem volt érzékelhető változás, nem lett rosszabb vagy jobb a helyzet a három év alatt – ugyanúgy életveszélyben éreztem magam időről időre, ha megközelítettem a Hősök terét, a Deák teret vagy másik nagy kedvencemet, a Blahát.

A kerékpárutakat eltorlaszoló autók láttán mindig ugyanaz a fantázia ugrott be: körfűrésszel lenyesni a belógó részeket, otthagyni a megcsonkított, kettévágott kocsikat, és dalolva kerekezni tovább. Ha valaki szeretne belehelyezkedni egy elnyomott kisebbség érzésvilágába, elegendő egyetlen napot bicikliznie ebben a városban: mindig egyedül lesz, mindig ő húzza a rövidebbet, és mindenki megmutatja neki erejét, aki arra jár, függetlenül az életben betöltött egyéb szerepétől, szépségétől, eszétől, bármitől, ami a valós rangsort kialakítaná.
A kerékpáros az út négere, hogy a halott énekes idevonatkozó sorát idézzem pontatlanul."
www.alleycat.hu

jm
2005. augusztus 30. 22:06 | Sorszám: 40
" A Kerékpáros mozgalmak azért küzdenek, hogy a biciklizést az érdeklődés középpontjába állítsák. A nyugati világban fizetett lobbisták, és politikai pártok támogatása révén az autóipar uralja a közlekedési politikát. A közlekedési érdekcsoport kívánalmaira utak épülnek, közlekedési szabályok születnek, és útadókat szednek. Végeredményben így az autózás jelentős szubvenciót kap közpénzekből. Ez azonban nem szükségszerű. Azokban az országokban, ahol tevékeny mozgalmaik voltak, a biciklisták biztonságosabb és kényelmeseb kerékpározási lehetőségekhez jutottak. Többek között kerékpárutak létesültek, kikövezték a folyók és csatornák partjait (kár!-Kuku), hidak és kerékpártárolók épültek számukra. Az előrelátóbb cégeket rávették arra, hogy biciklitárolót, zuhanyt, öltözőt létesítsenek, és "kilométerpénzt" fizessenek alkalmazottaiknak, ezzel ösztönözvén őket arra, hogy a vállalati busz helyett kerékpárt használjanak. Soha nem volt ilyen kedvező a légkör a kerékpárt a tiszta, gyors és hatékony közlekedés eszközeként bemutató kampányok számára, mint napjainkban, amikor az emberek és közösségek fokozatosan ráébrednek arra, hogy az autók mennyi szennyeződést, zsúfoltságot okoznak és energiát fogyasztanak. Ám a csata még most sem könnyű. Támogasd ezért a kerékpáros mozgalmakat! A legkisebb segítség is fontos. Ha teheted, és kedved is van hozzá, lépj be az aktivisták sorába. Munkájuk a te érdekeidet szolgálja, sőt többet: minél jobban megy a kerékpárosok sora, annál jobb a társadalomnak is. A végeredmény: sokkal jobb minőségű élet - mindenki számára. "
www.alleycat.hu
jm
2005. augusztus 30. 10:28 | Sorszám: 39
jm
2005. augusztus 30. 10:06 | Sorszám: 38
Mikor lesz a felvonulás? És hol? És mettől meddig tart majd?
2005. szeptember 22-én, csütörtökön, 18 órakor a Hősök terénél találkozunk és megyünk egy 8-10 kilométeres kört a városban (térkép itt). A felvonulás körülbelül másfél-két órán át fog tartani.

Mi van, ha rossz az idő?
Mi akkor is vonulunk, csak kicsit felöltözünk hozzá. Szerintünk a kerékpározás nem időjárásfüggő.

Kik jönnek? Gyerekkel lehet jönni?
Az előző két felvonulás alapján: mindenféle bringás jön a profiktól a hétvégi biciklistáig, az unokától a nagymamáig. A menet tempóját bárki könnyedén fel tudja venni, és mivel egymás közt vagyunk, az úttesten való biciklizés ezúttal teljesen veszélytelen.

Mi az, amit mindenképpen hozzak?
Megfelelő műszaki állapotban levő kerékpárt (fékek, gumik), sisakot (ha van), időjárásnak megfelelő ruházatot (esőben is vonulunk!), lámpákat (a felvonulásnak valószínűleg sötétben lesz vége), esetleg láthatósági mellényt. Ja, meg jókedvet. Abból sosem elég.

Mi a felvonulás célja?
Az, hogy felhívjuk az emberek figyelmét a városi bringázásra. Az, hogy megmutassuk a napi kétszer háromórás autós criticalmass alternatíváját. Az, hogy megmutassuk a döntéshozóknak, hogy nem öt biciklista van Budapesten, és persze az, hogy bringázzunk egy jót. De erről írtunk már bővebben is, itt.

Hogyan tudok segíteni?
Többféleképpen. Mivel a Critical Mass mögött nem áll semmiféle szervezet, az egész felvonulást bringások szervezik a saját szabadidejükben. Pénzünk nincs, ezért elsősorban az emberi kapcsolatokra építjük a kampányt. Te is oszthatsz szórólapot, plakátolhatsz, matricázhatsz, festhetsz a járdára, csinálhatsz kisfilmet, alapíthatsz Critical Mass TV-t, kirakhatod a bannert a weboldaladra, szervezhetsz médiakapcsolatot és megjelené

Hogyan lehetek szervező? És miért jó az nekem?
Szervezőkre a felvonulás rendőrségi engedélyeztetése miatt van szükségünk, nélkülük nincs felvonulás. A bringás szervezők a menettel együtt bringáznak (tehát nem maradnak ki semmiből!), figyelnek, hogy a játékszabályok be legyenek tartva, és hogy ne legyen autós-bringás konfliktus a felvonulás miatt. A szervezők egy része biciklisfutár, de nagyon sokan vannak akik ugyanúgy, mint Te, csak feliratkoztak a listára, hogy meglegyen a létszám, vettek egy

Kik szervezik a felvonulást?
Bárki akinek kedve van hozzá. Van ugyan 30 ember, aki évek óta vállalja az alapfeladatokat, de bárki hozzáfér a munkához a maga módján.

Plakát? Matrica? Szórólap? Banner? Hogy jutok hozzá?
Plakátot és matricát a szervezők biztosítanak, de el kell menni értük a melegedőbe (futárpihenő a IX. ker. Mátyás u. 10 melletti alagsorban). Természetesen örülünk, ha saját ötleteid vannak, amiket meg is valósítasz! Arra kérünk azonban, hogy olyan helyre ne ragassz, ahol az másokat zavarhat! Szórólapot (színeset vagy fekete-fehéret) innen lehet letölteni. Nyomtass ki annyi szórólapot amennyit jónak látsz, és lásd el velük a környezetedet!

Messze lakom és félek egyedül a Hősök teréig biciklizni. Mit tegyek?
Hozd el a barátaidat, és máris többen vagytok. Menj el a legközelebbi bicikliszervizbe, derítsd ki, hogy ők mikor mennek és csatlakozz hozzájuk! Ha nagyon messze laksz, rakd be a bringát a csomagtartóba és gyere egy szakaszon kocsival! A felvonulás előtti egy-két órában már tele szokott lenni a belváros a bringásokkal, onnan már nincs gond. A Hősök terére egész sok bicikliút vezet, ezekről itt találhatsz térképet.

Nincs bringám, viszont van görkorim. Jöhetek?
Persze. Bármivel felvonulhatsz, ami az autós közlekedés számára alternatívát kínál, legyen az roller, görkori, velocipéd, riksa, vagy lovashintó.

Kivilágítatlan kerékpáros = lapos kerékpáros?
Ha a felvonulás után kivilágítatlan bringával mész haza, könnyen kivasalhat egy autó. Ezért inkább hozzál lámpát, villogót, reflektort, fénycsövet, gyertyát, mécsest, stb. A lényeg, hogy sötétben is lássanak.

Nem vagyok budapesti. Lesz a mi városunkban is felvonulás?
Szegeden és Debrecenben biztos lesz. Más városokban a bicikliboltokban és a helyi bringás egyesületeknél érdemes utánanézni, de akár szervezhetsz is egyet a barátaiddal (mi szívesen hírt adunk róla). És természetesen igénybe lehet venni a MÁV remekjó kerékpár-szállítási szolgáltatását is…
www.criticalmass.hu

jm
2005. augusztus 29. 22:52 | Sorszám: 37
Demszky Gábor szerint a biciklisták nem politikai célcsoport. Ahhoz ők kevesen vannak. Kerékpározni hétvégi kirándulásokon kell, vagy a szobában. Budapesten friss, egészséges a levegő - a város virágzik: a fák hűs árnyékot adnak, az utcákon kellemes a séta, a gyerekek vígan játszanak a ház előtt, és hosszú tömött sorokban várnak a családok arra, hogy a fővárosba költözhessenek.
jm
2005. augusztus 29. 21:55 | Sorszám: 36
Igen, csütörtökre esik. Remélem, szép idő lesz!
jm
2005. augusztus 29. 19:14 | Sorszám: 34
jm
2005. augusztus 29. 19:13 | Sorszám: 33
[img]http://criticalmass.hu/img/20050922-sticks/01.jpg [/img]

Kerékpáros felvonulás az Autómentes napon
critical mass, szo, 2005-08-20 15:00

2005. szeptember 22-én, az Autómentes napon többezer fős biciklis felvonulást rendezünk a budapesti belvárosban!

A felvonulás céljai
A várhatóan többezres felvonulás legfontosabb célja a városi kerékpározás népszerűsítése.

Élhetőbb várost és tisztább levegőjű belvárost szeretnénk.
Fel kívánjuk hívni a figyelmet az egyre inkább sűrűsödő és lassuló, ráadásul jelentős környezetszennyezéssel járó motorizált városi közlekedés válságára. Alternatívát szeretnénk kínálni a mindennapos dugókban veszteglő autósoknak, bátorítva őket, hogy ha csak tehetik, használják a gyors, olcsó, egészséges és környezetbarát kerékpározást közlekedésük során. Szeretnénk, ha a kerékpár megítélése kitörne a sport- vagy játékszer kategóriából, és a nyugat-európai fővárosokhoz hasonlóan mi is felfedeznénk benne a praktikus közlekedési eszközt.

Jól tervezett kerékpárutakat, kerékpárosok számára is biztonságosan használható autóutakat, szállítási és tárolási lehetőségeket szeretnénk. Direkt politizálás nélkül - csupán a jelenlétünkkel - hatni kívánunk a mindenkori város- és kerületfejlesztési irányvonal kidolgozóira annak érdekében, hogy az ehhez hasonló rendezvényeken tömegesen megjelenő, a napi kerékpáros közlekedést gyakorló, vagy igénylő emberek szükségeit is figyelembe vegyék munkájuk során.

Sokunknak van autónk. Rendezvényünk így természetesen nem az autósok ellen irányul, hiszen a statisztikák szerint legtöbbjük egyben kerékpártulajdonos is. Fontos célunk azonban az ésszerű autóhasználat széleskörű népszerűsítése.
www.criticalmass.hu

jm
2005. július 03. 09:15 | Sorszám: 32
Biciklis forradalom

Több ezer kerékpáros vett részt április 22-én a 'Kritikus Tömeg' elnevezésű felvonuláson. A civil szervezetek által megrendezett akcióval a résztvevők a mindenkori város- és kerületfejlesztési tervek kidolgozóira akarnak hatni annak érdekében, hogy a kerékpárosok érdekeit is figyelembe vegyék

E szervezetek kapcsolatrendszere és anyagi forrásai ugyan továbbra is szűkösek, de növekvő érdeklődés és szimpátia kíséri a tevékenységüket, s ez nagy erő. Az eddig talán példa nélkül álló civil akció, a "Kritikus tömeg" nevű tízezer fős belvárosi kerékpáros felvonulás gyakorlatilag költségvetés nélkül valósult meg, s csak a beharangozó híradások piaci értéke megközelítette a 10 millió forintot. Minden újság, rádió, internetes tartalomszolgáltató ingyen vagy a criticalmass.hu oldalra kihelyezett "támogató" megjelölésért cserébe adta értékes reklámhelyeit. Tavasszal elég volt a "bicikli" szót kiadni egy sajtóközleményben, és azonnal 5-6 sajtóorgánum jelentkezett. Az újságok, rádiók, televíziók oldalakat, műsorokat szenteltek a kétkerekűekről szóló tematikus összeállításoknak.

Az elmúlt években a városi utak telítődésével fordulóponthoz érkezett az autózás megítélése. A városi kerékpározás mint életstílus-életérzés térnyerése egyértelmű. Ha megnézünk egy tévés reklámblokkot, látjuk, hogy minden negyedik-ötödik termék eladásához használnak kerékpárt a reklámfilmekben (gyakran autóreklámokban is). A reklámügynökségek mindig érzékenyek a trendekre, hiszen a vásárlóban keltett jó érzés a legfontosabb. A kerékpárosok száma dinamikusan nő. Becslésem szerint tavaszról tavaszra 20-30 százalékkal több kerékpáros rajzik ki az utcákra, és a téli időszakban is egyre megszokottabb látvány Budapesten a kerékpáros. Hétvégeken néha már "amszterdami" városkép tárul elénk a Margit-sziget és a Városliget felé vezető bicikliutakon. Budapesten évente 50-60 ezer biciklit adnak el. A hétköznapi kerékpáros közlekedéshez egyetlen feltétel hiányzik: a biztonságot nyújtó, összefüggő, legalább 4-500 kilométeres, jól kiépített kerékpárút-hálózat. Hét közben ugyanis nem mehetünk arra, amerre a kilencvenes években megépült 140 kilométeres kerékpárút vezet, mert az iskolába, a boltba, a munkahelyünkre kell eljutnunk. Ezt nem csupán a kerékpárutak hiánya, de a meglévők kiépítésének koncepciója is gátolja. A budapesti kerékpárutak ugyanis alapvetően szabadidős kerekezésre alkalmasak, nem célirányos közlekedésre. Szép és látványos (feltűnő helyen futó) útvonal s olcsó építési költség - ezek a szempontok érvényesültek. A budapesti kerékpárutak 70 százalékát gyalogjárdák festékcsíkkal történő kettéosztásával "építették" - ellentétet szítva gyalogosok és biciklisek között, ami a festék lekopásával egyre erősödik.

Vajon miért nem áll a nagy- és a várospolitika az előre látható kerékpáros sikersztori mellé?

Csak a korom többmilliárdos károkat okoz az épületekben, s évente több ezer ember betegszik és kétezer hal bele Budapesten a légszennyezésbe.

Az autóslobbi egyik legfőbb erőforrása, hogy a döntéshozók is az autókultusz részesei. Politikusaink egyenesen függőségi viszonyba kerültek autójukkal, miután az államigazgatásban elterjedt a cégautó és a kilométerpénz által gerjesztett, szinte költségkorlátok nélküli gépkocsihasználat. Ennek visszaszorítása nemcsak költségvetési és környezetvédelmi érdek, de meggyőződésem szerint a kedvezményezettek is inkább másra (vagy legalábbis takarékosabban) költenék ezt a pénzt, ha nem lenne feltétlenül gépkocsihasználathoz kötve. Biciklis futárként elképedve láttam a minisztériumok és a hivatalok parkolóiban pihenő több ezer közép- és felső kategóriás, 2-3000 köbcentis szolgálati autót, melyeket éppen annyi idő után cserélnek újakra, hogy a lehető legtöbbet veszítsék el a - szűkös államháztartási keretekhez képest horribilis - értékükből.

Az utca hovatovább egy álarcosbál, ahol az emberek az őket körülvevő doboz típusával, színével, díszítőelemeivel fejezik ki a társadalmi elithez való tartozásukat, egyéniségüket, miközben csak a korom többmilliárdos károkat okoz az épületekben, és évente több ezer ember betegszik és kétezer hal bele Budapesten a légszennyezésbe. Egy kétmilliós világvárosban a motorizált egyéni közlekedés egoizmus. Számomra pesti szemmel szokatlan látvány volt a londoni és a bécsi metrón reggelente irodába járó üzletemberek sokasága, hiszen Budapesten ez a réteg a tömegközlekedést rangon alulinak ítéli. Ki ne hallotta volna a büdös buszokról, a hajléktalanok által lakott metrókról szóló eltúlzott kifogásokat. Csak az utóbbi tíz évben autóba átülő emberek hatalmas bevételkiesést jelentenek a BKV-nak, melynek persze változatlan járatsűrűséget kell produkálnia.

Két lehetőség közül választhatunk: 1. A legkisebb ellenállás irányába haladva, de óriási költségek árán megpróbálunk "helyet csinálni" a növekvő autóforgalomnak (rakpartszélesítés, elkerülő utak, "munkáskörút" stb.), s ezzel még nagyobb forgalmat generálunk. (Gondoljunk csak a nemrég még a belvárosi közlekedés megmentőjeként várt, felújított Hungária körúton uralkodó állapotokra.) 2. Már most az egyszer mindenképpen elkerülhetetlen korlátozások eszközéhez nyúlva lényegesen kisebb költségek, sőt emelkedő tömegközlekedési bevételek mellett drasztikusan korlátozzuk a belvárosi gépkocsiforgalmat sétálóutcákkal és övezetekkel, autóutakból leválasztott kerékpárutakkal és zöldfelületekkel, a bevált londoni parkolási szisztémával, a tömegközlekedés fejlesztésével, a taxikultúra terjesztésével, kerékpártárolók és őrzött külvárosi megaparkolók építésével.

A nagy európai városok tapasztalatai szerint legkésőbb tíz-tizenöt év múlva úgyis a második utat kell választanunk, mert csak az vezet végleges megoldáshoz. Amit a késlekedéssel nyerhetünk: egy lakhatatlan belső városrészekkel megterhelt, az agglomerációban szétterpeszkedő, torzuló, szürkülő város és egy elhibázott koncepció miatt kidobott rengeteg pénz. A közhangulat előbb vagy utóbb a döntéshozókat is magával ragadja majd. Hosszabb távon semmilyen lobbi nem tudja visszafogni az Európában terjedő környezettudatos életmód terjedését és a nyomában a kilencvenes években kitört "biciklis forradalmat". Ennek felismerése akár a választások kimenetelét is befolyásolhatja majd néhány év múlva. Budapest külföldi megítélését pedig bizonyosan. Ha már most eltölthetnénk egy hetet a húsz év múlva kialakuló zöld Budapesten, visszatérve a jelenbe hangosan és tömegesen követelnénk a szemléletváltást. Időgép hiányában felülhetünk egy fapados járatra, és meglátogathatjuk a nyugati nagyvárosokat is.

Kürti Gábor
www.nol.hu

jm
2005. április 30. 16:56 | Sorszám: 31

Biciklis ünnep, Brüsszel.

jm
2005. április 30. 14:34 | Sorszám: 30
Az elfelejtett mosoly visszatérése


Milyen szép a város!

Az egész város egy nagy mosoly!

Budapesten az emberek morcosan járnak az utcákon - egy, a városba látogató idegen mondta. Feltűnt neki, hogy az emberek nem mosolyognak. Sietnek a dolgukra, vagy nézelődnek, várnak a járda szélén, hogy zöldre váltson a lámpa, és néznek a semmibe...

De minek is örüljön az ember, ha fuldoklik a szmogban, ha beszélni nem lehet az utcán a zajtól, ha mindent elborit a szürkeség és a mocsok...

És akkor, hirtelen, minden megváltozik: kacagás féknyikorgás helyett, gyeregzsivaly váltja fel a motorok dörmögését, parfőmillat a kipufogógázt... a nap is elmosolyodik, nemhogy a város! Az élet lehellete lebeg a város felett, a pillanat boldogsága...

...csak azt nem értem - Miért nem lehet ezt máskor is, nap mint nap, nemcsak egyszer egy évben?

Mennyi boldog ember lenne, ha lélegezhetne, kerekezhetne, sétálhatna az ember ebben a városban! A fesztiválok semmit nem oldanak meg, ha csak egyedi, különleges esetek maradnak, de valamire mégis jók: emlékeztetnek arra, hogy az elfelejtett mosoly visszatérhet a városba, ha nagyon akarjuk.

Ha nagyon akarjuk, akkor ez nem ünnep, hanem a normális, hétköznapunk lehet. Csak nagyon akarjuk! Akkor lehet!
http://podo.blog.nol.hu/

jm
2005. április 23. 15:29 | Sorszám: 29
Nem hiszem el... a gondolának ez jött le a kerékpáros felvonulásból:

Kerékpáros felvonulás volt a Föld Napján – budapesti képriport

Critical Mass

A gondola tudósítója leállt villamosokat, vadul fütyülő kerékpárosokat, posztoló rendőröket és elégedetlenkedő idős hölgyeket látott a felvonulás útvonalán. A közel tízezer biciklista „megszállta” a fővárost és viszonylagos rendben jelezték az autósoknak: itt vagyunk.

Aranyom, ez szörnyű – sopánkodott a menetet biztosító motoros rendőrnek egy idős hölgy a Nyugati térnél. Ezt lehet Amerikában, Ausztráliában, de már nálunk is szabad ilyeneket csinálni? Szörnyű…

Valószínűleg sokan voltak így a nem várt kétkerekű „áldással”, ám a hírek szerint a leginkább érintett autósok többségében türelemmel viseltettek a rendezvény által teremtett kellemetlenségekkel szemben.

Kissé „lávpárád-os” életérzést kölcsönzött néhány állandóan sípot fújó bringás, ám az összetartozás életérzésével megáldott kétkerekű tulajdonosok nem csak a fővárosban, hanem vidéken is megmozdultak. A budapesti tüntetéssel egy időben biciklis felvonulások zajlottak Szegeden, Székesfehérváron és Debrecenben is. Zalaegerszegen fél órával később indult a menet.
www.gondola.hu

-------------------------------------------------

"ám a hírek szerint a leginkább érintett autósok többségében türelemmel viseltettek a rendezvény által teremtett kellemetlenségekkel szemben."

legközelebb szóljanak már arról is, hogy az év minden napján micsoda türelemmel viselik a gyalogosok, kerékpárosok, ... az autósok által keltett kellemetlenségeket!!!

jm
2005. április 23. 11:18 | Sorszám: 28
Több ezer kerékpáros vett részt tegnap délután-este a Kritikus Tömeg elnevezésű felvonuláson. A civil szervezetek által megrendezett akcióval a résztvevők a mindenkori város- és kerületfejlesztési tervek kidolgozóira akarnak hatni annak érdekében, hogy a kerékpárosok érdekeit is figyelembe vegyék

Becslések szerint a fővárosban ma 40-60 ezren választják a pedálozást a dugóban vesztegelés vagy a tömött buszok helyett. Ennyien próbálnának naponta munkába, iskolába vagy bevásárolni járni biciklivel, ha a rendszerváltás óta kiépült, 140 kilométernyi kerékpárút erre elegendő lenne. Egyelőre úgy tűnik, hosszú évekig marad az autók vagy a gyalogosok közötti, nem éppen veszélytelen cikázás.

- A budapesti kerékpárutak nem alkotnak összefüggő hálózatot, és ilyen tervről egyelőre nincs is tudomásunk - mondja Kőhalmi István, a Városi Biciklizés Barátai Egyesületének elnöke. - Ugyanakkor a már meglévők sem használhatók tökéletesen, hiszen a teljes budapesti úthálózat hetven százaléka gyalogosjárdán elkülönített biciklisáv - magyarázza. Jó példa erre a Bem rakpart. A főváros egyik legforgalmasabb gyalogossétányán kopott sárga felfestés árulkodik csak arról, hogy az, egyben közkedvelt kerékpárútvonal is. Már ha a Parlament és a Lánchíd alkotta panoráma látványa még erről a szerény jelzésről sem vonná el a gyalogosok figyelmét.

Kőhalmi elsősorban azt fájlalja, hogy ezzel a módszerrel a két környezetbarát közlekedési forma képviselőit, a gyalogosokat és a bicikliseket haragítják egymásra. Az elnök szerint 450 kilométernyi elkülönített kerékpárúttal vagy biciklisávval lehetne biztonságossá és mindenekelőtt népszerűvé tenni a városi kerékpáros közlekedést. (Bécsben számos kedvezmény és szolgáltatás mellett 800 kilométernyi kerékpárút áll a kerekezők rendelkezésére.)

- A Fővárosi Közgyűlés 1996-ban fogadott el egy hosszabb távú kerékpárút-fejlesztési javaslatot - tudtuk meg Tőkés Balázstól, a Főpolgármesteri Hivatal kerékpárügyben felelős munkatársától. A koncepcióban 320 kilométeres főhálózat megépítése szerepel, ám a 4-8 milliárd forintos beruházás befejezését legkorábban 2015-re tervezi a hivatal. Habár ez az összeg a közlekedésfejlesztésre szánt éves büdzsé alig egy százaléka, a kivitelezést csak más útfelújításokkal párhuzamosan kezdik el. A magyarázat szerint azért, hogy ne kelljen kétszer lezárni egy-egy adott útszakaszt. Az utóbbi két évben alig néhány kilométert sikerült haladni. Legutóbb például az Árpád híd járdájának felújításakor alakítottak ki biciklisávot.

- A költségvetési korlátok behatárolják a mozgásterünket - teszi hozzá Tőkés -, ennek ellenére a fővárosi önkormányzat az idén 180 millió forintot költ kerékpárutak építésére, illetve mintegy 300 új kerékpártároló létesítésére. Ez az összeg 4-9 kilométernyi bicikliutat takar.

Kőhalmi István szerint elsősorban a politikai akarat hiányáról árulkodik a lassúság, hiszen nemcsak az építkezés, de a már létező kerékpárutak karbantartása is akadozik. Úgy véli: mindenekelőtt szemléletváltásra volna szükség ahhoz, hogy Budapest kerékpárbarát várossá váljék, enyhítve ezzel a közlekedés és a környezetszennyezés egyre súlyosbodó problémáin.

A biciklizéshez kapcsolódó infrastruktúra legalább annyira szegényes, mint az úthálózat: hiányoznak a biztonságos kerékpártárolók a középületek, irodaházak, állomások környékén, és ma még az is ritkaságnak számít, hogy a munkahelyeken öltözőszekrények, zuhanyzók kialakításával tennék vonzóbbá a kerékpározást. Ennek olyan magától értetődőnek kellene lennie, mint hogy az autóval közlekedőknek parkolókat biztosítanak a cégek, vagy hozzájárulnak az üzemanyagköltséghez.

Nemzetközi tapasztalatok szerint megfelelő infrastruktúrával a kerékpározás aránya a városi közlekedésben akár 20-25 százalékosra is növelhető, ráadásul a felmérések szerint a kerékpárosok szívesebben állnak meg vásárolni, mint az autósok, így fellendítik a kiskereskedők forgalmát is. Négy-öt kilométeres távolságon - amennyit egy átlagos budapesti autós naponta megtesz - nemcsak olcsóbb és egészségesebb, de gyakran gyorsabb is a kerékpár.

Nem érdemes komolyabb összeget kerékpárút építésére fordítani, mert az eddig kialakított mintegy 140 kilométeres hálózatot is csak kevesen használják - jelentette ki egy tegnapi háttérbeszélgetésen Demszky Gábor. Hozzátette: a biciklizés előnyben részesítéséhez előbb "a közlekedés egész szerkezetében van szükség minőségi változásra".
www.nol.hu

"Nem érdemes komolyabb összeget kerékpárút építésére fordítani, mert az eddig kialakított mintegy 140 kilométeres hálózatot is csak kevesen használják"

A solymári ósan szervízútjára ellenben érdemes 16 milliárd Ft-ot költeni? Útbővítésekre, autópályákra érdemes évente több száz milliárd Ft-ot költeni?

egész Budapest biciklis baráttá alakítása nem kerülne annyiba, mint egy 4 km-es sztrádaszakasz!

jm
2005. április 22. 20:34 | Sorszám: 27
Hatezer ember, tizenkétezer kerék

2005. április 22.

Helyszíni tudósítóink szerint nagyobb rendbontások nélkül folyik a biciklis felvonulás Budapesten. A Föld napja alkalmából rendezett demonstráción az előzetes becslések szerint minimum hatezren jelentek meg.

Az este hat órakor kezdődött felvonulás a Hősök terétől indult. A tömeg a Városligeti Műjégpálya - Kodály Körönd - Lövölde tér - Rottenbiller utca - Rákóczi út - Erzsébet híd - Attila út - Moszkva tér - Margit híd - Oktogon - Városliget útvonalon halad végig Eufórikus hangulatban

A résztvevők számát jól jelzi, hogy a budai részen látható volt, amint a menet egyik vége éppen az Erzsébet hídon, a másik vége pedig a Margit hídon haladt át - jelentették az Index tudósítói. A biciklisek eufórikus hangulatban, sípolva kerekeznek végig a városon. Atrocitás eddig nem történt, az autósok türelmetlenségükben néha dudálnak, de a gyalogosok mindenhol támogatásukról biztosították a felvonulókat. Az Astoriánál az emberek az ablakokon kihajolva integettek, a Széna térnél a villamosmegállóban állók pedig megtapsolták a biciklistákat.

A Felvonulási térre este negyed kilenckor érkeztek meg újra a menet élén kerekezők, a menet vége ekkor még a Jászai Mari térnél tartott. Az összes demonstráló körülbelül kilenc órakor ér vissza a Városligetbe.
Nem hóbortos emberek ügye a kerékpározás

"A felvonulással meg szeretnénk mutatni, hogy a városi kerékpározás nem néhány hóbortos ember ügye: a kerékpárosok tényezők a közlekedés, a várostervezés és a zöld politika szempontjából is. Sokkal többen közlekednének biciklivel, ha a városokban megfelelőek lennének a körülmények" - mondta az Indexnek korábban a pénteki demonstráció céljairól az egyik szervező, Kürti Gábor.

A pénteki, föld napi felvonulást a szervezők az ország legnagyobb kerékpáros tüntetésének szánták. Mint az Indexnek korábban elmondták, tízezer embert várnak a pénteki megmozdulásra, hiszen a tavalyi autómentes napon tartott demonstráción is jóval többen vettek részt, mint amire számítottak. 2004 szeptemberében négy-ötezren bicikliztek a felvonuláson a várt ötszáz-ezer kerékpáros helyett.

Akárcsak a 2004. szeptember 22-i felvonuláson, idén sem hivatalos szervezet jegyzi a megmozdulást, hanem szimpatizáns civilek laza hálózata: a Hajtás Pajtás biciklis futárai, a Városi Biciklizés Barátai egyesület, illetve a Zöld Fiatalok.
www.index.hu

jm
2005. április 22. 16:22 | Sorszám: 26
Remélem, sokan lesznek Szegeden is!
jm
2005. április 21. 21:17 | Sorszám: 23
Kiváncsi vagyok, mennyien lesznek?

Debrecenben is lesz kerékpáros megmozdulás, és talán Szegeden is.

jm
2005. április 16. 23:27 | Sorszám: 22
Kerékpáros tömegfelvonulás Budapest belvárosában - Critical Mass 2005

Több ezer fős kerékpáros felvonulást rendeznek a budapesti biciklisfutárok, kerékpáros- és zöld szervezetek április 22-én a Föld Napján.

Az ország eddigi legnagyobb kerékpáros felvonulását szervezik meg a hazai kerékpáros- és zöld szervezetek, futárszolgálatok és önkéntesek a Föld Napján, április 22-én. A rendezvény résztvevőinek száma várhatóan meghaladja a tavalyi autómentes napon rendezett felvonulás sajtó szerinti 4-6 ezres létszámát is.

A szervezők idén még több csatornát, többek közt internetes blogok rendszerét is felhasználva buzdítják a szimpatizánsokat, hogy baráti körükben, iskolájukban vagy munkahelyükön szervezzenek csoportokat, és együtt tekerjenek 18 órára a városligeti Műjégpályához.

Céljuk, hogy összefogásukkal rámutassanak, a városi kerékpározás egyre fontosabb tényező a közlekedés, a várostervezés és a zöld politika szempontjából is. Szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy mennyien közlekednének kerékpárral, ha a városokban megfelelőek lennének a körülmények, és bátorítani kívánják azokat, akik eddig nem mertek kiszállni autójukból.

Hamisítatlan civil kezdeményezésről van szó. Ahogy a nemzetközi Critical Mass mozgalomban már megszokott, a kerékpáros örömünnepet hírláncba rendeződött szimpatizánsok kiterjedt hálózata szervezi, rengeteg médium, cég, alapítvány, és közismert személyek hírverésben nyújtott támogatásával, de anyagi ráfordítás nélkül.

Az útvonal: Városligeti Műjégpálya - Kodály Körönd - Lövölde tér - Rottenbiller u. - Rákóczi út - Erzsébet híd - Attila út - Moszkva tér - Margit híd - Oktogon - Városliget.

A felvonulás időtartama 90 perc. A tempó 8-12 km/óra, ami a lezárt utakon könnyen teljesíthető akár kisgyerekekkel is. A rendőrség a teljes útvonalat biztosítja.

Rendezők: Városi Biciklizés Barátai, Zöld Fiatalok, Hajtás Pajtás Egyesület.

További információ:
Kürti Gábor
Hajtás Pajtás Egyesület
Tel: 411-0333
Mobil: 30/9919-989
sajto@criticalmass.hu www.criticalmass.hu
www.mti.hu

jm
2005. április 15. 15:20 | Sorszám: 20

Útvonal

Az útvonal: Városligeti Műjégpálya, 18:00 - Kodály Körönd - Felső erdősor u. - Lövölde tér - Rottenbiller u. - Rákóczi út - Erzsébet híd - Attila út - Moszkva tér - Margit krt. - Tölgyfa u. - Margit híd - Szt. István krt. - Teréz krt. - Oktogon - Városliget, Felvonulási tér

A felvonulás időtartama 90 perc.
Tempója 8-12 km/óra, ami a lezárt útszakaszokon könnyen teljesíthető akár kisgyerekekkel is.
A rendőrség a teljes útvonalat biztosítja.

jm
2005. április 15. 14:39 | Sorszám: 19
Rekordot döntenének a kerékpárosok

2005. április 15., péntek 10:53

Tízezer kerékpáros is összegyűlhet jövő pénteken, felülmúlva a tavaly szeptemberi rekordot. A rendezők be szeretnék bizonyítani, hogy a városi kerékpározás nem néhány hóbortos ember ügye.

Az ország legnagyobb kerékpáros felvonulását szervezik a hazai kerékpáros szervezetek, futárszolgálatok és önkéntesek a Föld Napjára, április 22-ére, mondta az Indexnek Kürti Gábor, rendező.

A budapesti demonstráción résztvevők száma a szervezők szerint idén elérheti a 10 ezret, túltéve a tavaly szeptemberben, az autómentes napon rendezett felvonuláson, ahol 4-6 ezer kerékpáros vonult keresztül a városon. Az akkori felvonulásnak egyébként lökést adott az is, hogy a főváros vasárnapra tette át a mindenhol hétközben tartott rendezvényt, mondván az a közlekedés aránytalan akadályoztatásával jár. Erre válaszul szerveződött a civil hátterű felvonulás, amelynek nagysága magukat a szervezőket is meglepte, hiszen elmondásuk szerint 500-1000 résztvevőre számítottak.

Az utca nem játszótér

A rendezők idén azt szeretnék, ha a szimpatizánsok baráti körükben, iskolájukban vagy munkahelyükön csoportokat szervezzenek, és együtt jöjjenek pénteken, 6 órakor a Hősök terére.

Kürti Gábor fotója "A felvonulással meg szeretnénk mutatni, hogy a városi kerékpározás nem néhány hóbortos ember ügye: a kerékpárosok tényezők a közlekedés, a várostervezés és a zöld politika szempontjából is. Sokkal többen közlekednének biciklivel, ha a városokban megfelelőek lennének a körülmények" - foglalta össze a demonstráció célját Kürti Gábor.

A megmozdulást idén sem hivatalos szervezet, hanem szimpatizánsok laza hálózata szervezi, anyagi támogatás nélkül. A rendezők a Városi Biciklizés Barátai, Zöld Fiatalok, Hajtás Pajtás Egyesület.

Az útvonal: Városligeti Műjégpálya - Kodály Körönd - Lövölde tér - Rottenbiller u. - Rákóczi út - Erzsébet híd - Attila út - Moszkva tér - Margit híd - Oktogon - Városliget. A felvonulás időtartama másfél óra.
www.index.hu

jm
2005. április 13. 23:28 | Sorszám: 18
ez történt a legutóbbi felvonuláson:


Biciklisek, tandemesek és rolleresek lepték el a belvárost

Biciklisek, tandemesek, családi tandemesek, görkorisok, rolleresek lepték el szerda kora este Budapest belvárosát. Az Autómentes Nap alkalmából szervezett demonstráción a becslések szerint négyezren vehettek részt.

A városligeti műjégpálya elé invitálták szerda este hat órára, az Autómentes Nap alkalmából szervezett kerékpáros demonstráció szervezői a tekerni vágyó városlakókat. A felhívásra azonban olyan nagyszámú kerékpáros gyűlt össze, hogy a tömeg jelentős hányada kiszorult a műjégpálya előtti térről.

Így rendőri felvezetéssel az Andrássy útról indult el a kerékpáros felvonulás. A demonstráció a kerékpárral közlekedők egyre nagyobb társadalmi súlyára, és az általuk igényelt bicikliutak, szállítási-, és tárolási lehetőségek bővítésének szükségességére kívánta felhívni a figyelmet.

Körülbelül négyezren vettek részt a felvonuláson, amelyen a biciklisek mellett feltűntek a tandemesek, görkorisok és rolleresek is. Volt, akit szülei gyerekutánfutóban szállítottak, egy görkoris anyuka pedig biciklizni tanuló gyermekét irányítgatta a tömegben. Bár a többség rutinos bringás benyomását keltette, akadt olyan is a tömegben, aki öltönyben pattant biciklire.

Az Andrássy útról a tömeg a Lövölde tér felé vette az irányt, a Rákóczi útra a Baross térnél fordult ki. Innen egyenesen az Erzsébet hídra vezetett útjuk, majd az Attila úton, Moszkva téren, Margit hídon keresztül vissza a Hősök terére. Az Astoriánál, ahol a tömeg bevárta a leszakadókat, néhányan fejük fölé kapták biciklijüket, mint ahogy az a rendezvény emblémájában is látható.

A demonstráció egy külföldi delegáció átvonulásánál nagyobb fennakadást nem okozott. Az útlezárások 15-20 percig tartottak.

Csak azok voltak most is boldogtalanok, akik a buszokra várakoztak.
http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=3155

jm
2005. április 13. 21:38 | Sorszám: 17
"szidnak pár tucat feltűnősködő alakot"

tavaly szeptember 22-én több ezren voltak a biciklis felvonuláson. Most április 22-én pedig még több emberre számítanak a szervezők.

jm
2005. április 13. 21:35 | Sorszám: 16
Brüsszel a legutolsó város, ahol lakni szeretnék, de ezt most hagyjuk... igaz, az elmúlt években egy fokkal elviselhetőbb lett. Például annak köszönhetően, hogy (legalábbis a kerületben, ahol lakom) minden egyes nagyobb üzlet, kávéház, postahivatal, középület,... elé biciklitározót tettek. Az egyirányú utcákban pedig lehetővé tették a kerékpárosok mindkét irányban való közlekedését. Eredmény: két év alatt ugrásszerűen megnőtt a biciklizők száma! Azelőtt rémálmomban sem mertem volna kerékpározni Brüsszelben, most már merek! - hiszen helyet és infrastruktúrát biztosítottak a biciklisek számára. Amúgy legtöbbször gyalog, vagy busszal járok, de ahova nem visz busz, oda pl nem autóval, hanem biciklivel megyek.

"Hiába nem az autósokat akarjátok bosszantani, az lesz az eredménye, ülnek majd bárgyún révülve,járó motorral és szidnak pár tucat feltűnősködő alakot."

Szerintem itt most nem az az autós a lényeg, aki nem tudja másképp elképzelni a közlekedést, hanem az, hogy aki kerékpárral szeretne járni Budapesten, az megtehesse, anélkül, hogy lépten-nyomon életveszélybe kerülne. Ezzel középtávon mindenki jól jár: még az is, aki nem tud/nem akar lemondani az autóban való közlekedésről - hiszen nagyon sok embernek a kerékpározás nem jelentene lemondást, örömmel kerekeznének, ha biztonságos/kellemes körülmények között tehetnék - a levegő minőségének javulásával és a kisebb zsúfoltsággal pedig mindenki jól jár.

jm
2005. április 13. 21:14 | Sorszám: 13
javítás: céljukként tényleg a biciklizés népszerűsítését írták, de szerintem egy ilyen felvonulás inkább azt mutatja meg, mennyien bicikliznének akár naponta is Budapesten, ha lenne hozzá infrastruktúra. (ezek nem csak kerékpárutak, kerékpársávok, hanem pl megállókban és középületek, üzletek előtti kerékpártározókat is jelentenek. mindennek a költsége töredéke az autós fejlesztéseknek, akár új utakról, akár mélygarázsokról, parkolókról van szó - ráadásul nem járnának további környezet- és egészségrombolással).
jm
2005. április 13. 21:07 | Sorszám: 12
"Biciklim is van, nem használom naponta, szégyellem is magam emiatt"

Remélem, csak ironizálsz! Budapesten én maximum a ház előtti park ösvényeire merészkednék biciklivel! (Brüsszelben pedig boltba járok bringával...).

"Azt viszont nem nagyon értem, ez a demonstráció hogyan szolgálja majd az "autóhasználat széleskörű népszerűsítését""

Remélem, sehogy. Ami pedig a bringázást illeti, az elsődleges céljuk szerintem nem a biciklizés népszerűsítése, hanem egyszerűen az, hogy akik Budapesten kerékpáron szeretnének eljutni a munkahelyükre, a boltba, moziba, vagy ahova épp mennek, azt életük kockáztatása nélkül tehessék! És sokan szeretnének - mint ahogy azt már az előző felvonulás is mutatta. Ezen várhatólag még többen lesznek.

jm
2005. április 13. 14:46 | Sorszám: 10
És milyen hangulatos!

itt pedig még hely is volt:


jm
2005. április 13. 12:08 | Sorszám: 8
Rádióadás

"Figyelem!

Ha felvonulni jössz, és nem csak az utcazajt akarod hallani, hozz egy rádiót!
A Rádió C 18 és 20 óra között nekünk sugároz biciklis zenéket, riportokat. Annyira fogjuk hallani, ahány rádiókészüléket hoztok. Gondoljatok csak bele.

Frekvencia: 88.8 MHz"
www.criticalmass.hu

---------------------------------------------------------

Jó lenne, ha Budapesten, aki biciklivel szeretne közlekedni, megtehetné anélkül, hogy az élete veszélyben lenne.

jm
2005. április 12. 16:22 | Sorszám: 7
jm
2005. április 12. 13:16 | Sorszám: 6
jm
2005. április 12. 12:39 | Sorszám: 5
rendben, jövünk
jm
2005. április 12. 10:17 | Sorszám: 3
Kritikus tömeg - Április 22, Budapest, Hősök tere, 18:00

"Bocsánatot kérünk!

Utólag, és előre is szeretnénk elnézést kérni mindenkitől, akit a felvonulás 25-30 perces várakozásra kényszerít, az autójában, de méginkább azoktól akik villamos és buszmegállókban kénytelenek eltölteni ezt az időt. A rendezők mindent megtesznek majd annak érdekében, hogy a felvonulás a lehető legkevésbé akadályozza az embereket a hétköznapi tennivalójukban. Tájékoztatjuk a tv-ket, rádiókat, fővinformot, valamint sajtóközleményt adunk ki a várható közlekedési helyzetről.

Mindemellett természetesen ez egy demonstráció, ami éppen azért zajlik, hogy felhívja a figyelmet a napi 4-5 órás, évi 250 napos folyamatos, egészségkárosító forgalmi dugók tarthatatlanságára és felhívja a figyelmet az ezt megszüntető alternatív közlekedési megoldásokra."
www.criticalmass.hu

jm
2005. április 11. 22:40 | Sorszám: 2
jm
2005. április 11. 22:21 | Sorszám: 1
jm
2005. április 11. 22:20 | Sorszám: 0
Egyelőre a kerékpárosoké...

Áprlis 22.

Kerékpáros felvonulás a Föld Napján

"2005. április 22-én, a Föld Napján többezer fős biciklis felvonulást rendezünk a budapesti belvárosban!

A felvonulás célja mindenek előtt a városi kerékpározás további népszerűsítése.

Élhetőbb várost és tisztább levegőjű belvárost szeretnénk:

Fel kívánjuk hívni a figyelmet az egyre inkább sűrűsödő és lassuló, ráadásul jelentős környezetszennyezéssel járó motorizált közlekedés válságára. Alternatívát szeretnénk kínálni a mindennapos dugókban veszteglő autósoknak, bátorítva őket, hogy ha csak tehetik, használják a gyors, olcsó, egészséges és környezetbarát kerékpározást városi közlekedésük során.

Biztonságos kerékpárutakat, szállítási és tárolási lehetőségeket szeretnénk:
Direkt politizálás nélkül - csupán a jelenlétünkkel - hatni kívánunk a mindenkori város- és kerületfejlesztési irányvonal kidolgozóira annak érdekében, hogy az ehhez hasonló rendezvényeken tömegesen megjelenő, a napi kerékpáros közlekedést gyakorló, vagy igénylő emberek szükségeit is figyelembe vegyék munkájuk során.

Nekünk is van autónk. Rendezvényünk így természetesen nem az autósok ellen irányul, hiszen a statisztikák szerint legtöbbjük egyben kerékpártulajdonos is. Fontos célunk azonban az ésszerű autóhasználat széleskörű népszerűsítése.

a szervezők"
www.criticalmass.hu


Téma: Kirobbanó siker a "kirobbanó siker"!
jm
2005. szeptember 21. 00:10 | Sorszám: 62
Kit érdekelsz?
jm
2005. szeptember 20. 23:55 | Sorszám: 59
jm
2005. szeptember 20. 11:49 | Sorszám: 34

Téma: A ló kérdez
jm
2006. március 08. 23:03 | Sorszám: 4
Engem a március 14-i témája érdekel nagyon (kedvenc rögeszmém..), de sajnos nem tudok elmenni.
jm
2006. március 08. 20:31 | Sorszám: 2
Szerintem azért választották ezt az időpontot, mert kampányidőszakon kívül esélyük sem lenne e témákkal mikrofon elé ültetni a parlamenti pártok képviselőit...
jm
2006. március 08. 19:25 | Sorszám: 0
"A ló kérdez" egy új típusú közéleti vitafórum, az ígéretlicittől elnyűtt közönség műsora. Ady ismert költeményében a szekér (az ország szekere) elé fogott igavonó (a kormányzott néptömeg) egyszerre csak kíváncsi lesz, valójában mi sül ki ebből az egészből. Meggyőződésünk szerint számosan ugyanígy éreznek.

A bizonytalan választók igen magas arányát tekintve szükség van új kérdésekre, új szempontokra, ahol a versengő politikai pártok új fogódzókat nyújthatnak mindannyiunknak. Kezdeményezésünk a közéleti témák iránt aktívan érdeklődők igényeit is kielégíti, ugyanakkor alkalmas lehet az érdemi párbeszéd híján érdeklődését elvesztő rétegek közéleti reaktiválására is.

Két-két munkatársunk három alkalommal (március 14., március 22. és március 29.) közönség és a mikrofonok előtt a ló bőrébe bújva faggatják a négy parlamenti párt meghívott prominenseit, illetve szakpolitikusait. Olyan érdemi, de szerintünk érdemtelenül mellőzött kérdéseket feszegetünk, amelyek jelenünk, jövőnk, illetve a következő generációk élete szempontjából alapvető fontosságúak, de a kampány-kommunikáció logikája miatt szinte soha nem kerülnek elő. Ha mégis, akkor csak érintőlegesen. Például:

Március 14. 18 óra – Mitől megy a villamos? Energia és közlekedés.
Biztos, hogy az erőltetett autópálya-építésre kell alapozni hazánk közlekedéspolitikáját? Hazánk tragikus mértékű energia-import függőségét tekintve mit kívánnak tenni a megújuló energiaforrások részarányának növelése és az energiahatékonyság előmozdítása érdekében? Mi az elképzelésük a hosszú távon a Pakson képződött nagy aktivitású hulladékkal, kiégett fűtőelemekkel?

Március 22. 18 óra Lehet-e más a demokrácia? Átláthatóság és részvétel
Lehet-e más a demokrácia? Valóban több emberöltőre titkosítani akarják a kormányzati gazdaságpolitikai stratégia előkészítő anyagait?
Jogunkban áll-e megismerni a magyar álláspontot a világkereskedelmi folyamatokról? Mit gondol arról, hogy egyszer államtitoksértés vádja, másszor komoly kártérítések fenyegetik a véleményformáló újságírót, a tényfeltáró sajtót? Van-e becsülete a közhatalomnak?
Ön szerint kellően biztosított az ellentétes álláspontok bemutatása helyi és országos népszavazási kampányokban?
Ön szerint a fejlődést gátló akadékoskodás vagy a közfontosságú döntések legitimációjának záloga, ha a civilek részt vesznek a nagyberuházások engedélyeztetési eljárásaiban, ill. a jogalkotási folyamatokban?

Március 29., 18 óra. Föld és víz a láthatáron? Környezetállapot és környezetpolitika.
Meddig erőlteti Magyarország az elavult, termeléshez köthető agártámogatások rendszerét, az európai trendekkel összhangban lévő agrárkörnyezetvédelmi és komplex vidékfejlesztési támogatások rovására?
Milyen tervekkel rendelkeznek a Tisza-vízgyűjtőn elhelyezkedő potenciális szennyező források felszámolásának elindítására? Tétlenül kell várnunk egy újabb nagybányaihoz hasonló ciánszennyezést?
Mi lesz a Szigetközzel? Mit kívánnak tenni a szükséges vízmennyiség megszerzése érdekében?
Kibetonozzuk a Dunát? Az európai víziúthálózat fejlesztésének részeként valóban a meglevő hajókhoz akarjuk hozzáépíteni a folyót?
Faraktár vagy erdő? Privatizálják-e a hazai erdőket, vagy végre a nemzeti parkokhoz kerülnek?

Az ökopolitikai elvek képviseletét vállaló Védegylet (www.vedegylet.hu ) a ló szerepében a homályban maradt témák kapcsán sajátosnak tűnő kérdéseket fogalmaz meg, ugyanakkor nem nyilvánít explicit módon véleményt. Tárgyszerűen, elfogulatlanul kérdez és beszéltet.

A témák és megközelítésük, illetve a korábban már számtalan színvonalas nyilvános vitát vezető moderátor kollégáink a garanciák arra, hogy itt és most nem a szokásos frázisok elpuffogtatásához ácsolunk színpadot, miközben közérthető és médiaképes programot állítunk össze. A 2002-es választások idején rendezett vitát, miként most is a Kossuth Rádió közvetítette.

Dramaturgia:
Minden beszélgetés egy munkatársaink által készített 5-6 perces témafelvezető rövidfilmmel indul. A spotban az általunk felkért neves szakértők járják körül a modul témáját, problémákat vetnek fel. A kérdező (a "ló") a spotban ehangzottakra felfűzve fogalmazza meg kérdéseit. A beszélgetés első felében a meghívott politikusok a ló felvetéseire, majd egymás véleményeire reagálhatnak. Egy-egy adás időtartama: 60-70 perc.


Helyszín: Kossuth Klub (Budapest, VIII. Múzeum utca 7.)
Az eseményt a Kossuth Rádió közvetíti.

forrás: vedegylet.hu


Téma: MASZOP zakó !!!!
jm
2004. június 13. 23:37 | Sorszám: 31
2 év tenger idő! addig itt kő kövön nem marad!
jm
2004. június 13. 23:25 | Sorszám: 22
Azért nem kell túlozni, nem olyan nagy az a győzelem. Tán kéne még egy-két gázár-emelés, iskola-, kórház-, és gyárbezárás. Az MSZP továbbra is tömegesen kap szavazatokat.

Téma: Ecce Homo (a 8 főbűn)
jm
2004. november 17. 11:36 | Sorszám: 23
nem hiszek a véletlenekben. /Valamelyik nap láttam egy riportot fiatalokról, akik kiirtották a családjukat. Az egyiket, csendes, visszahúzódó tizenévest, máig vizsgálja elmegyógyászok hada, miért? A riportban mellékesen derült csak ki, a papa szenvedélyes vadász volt, és fiát rendszeresen elvitte magával útjaira. A gyereknek a puskáért csak a szalonig kellett sétálnia... Lehet, kiváncsi volt, milyen az, ha nem szarvas, vagy őz az áldozat? Egy másik fiatal szülei hentesként dolgoztak. Az okot szintén nem tudják, de azért elgondolkoztató, hogy a szerencsétlen szülők saját munkaeszközük által haltak meg./

Téma: A kormány fekete hete
jm
2004. december 16. 22:22 | Sorszám: 423
Semmi baj, majd elmennek autópályát építeni- tudvalevő, hogy attól felvirágzik a gazdaság.

Téma: Választási csalás-mszp
jm
2006. április 10. 17:53 | Sorszám: 353
Ezt szerintem inkább a fidesz.hu-ra kellene írni, vagy méginkább a felelősök személyes címeire.

Téma: Dávidékra soha!
jm
2006. április 10. 18:02 | Sorszám: 54
Mármint az SZDSZ-es szélsőjobb?
jm
2006. április 10. 17:36 | Sorszám: 51
Az MDF elnökség zárt ülését megszakítva Dávid Ibolya pártelnök hétfőn délután reagált a Fidesz-ajánlatokról szóló hírekre: az MDF elnöksége nagy szavazattöbbséggel úgy döntött, hogy egyetlen választókerületben sem lépteti vissza jelöltjeit a Fidesz javára. A pártelnök hozzátette, arról is döntöttek, hogy nem kezdenek koalíciós egyeztetést a Fidesszel.
www.index.hu

Téma: Anyagiasoknak
jm
2004. december 03. 19:09 | Sorszám: 42
ez csak egy kiragadott mondat, de sajnos a többire is csikorgott a fogam. (kiváló alkalom az önuralom gyakorlására...)
jm
2004. december 03. 18:55 | Sorszám: 40
"Ne mondja senki, hogy a magyarságot nem lehet pénzben mérni"

Lendvai Ildikó, Kossuth rádió.
2005 december 3, 18 óra 54 perc.

jm
2004. december 01. 21:39 | Sorszám: 18
Nekik is vannak. a legszomorúbb az egészben, hogy amikor szembesülnek önnön lelkükkel, és körülveszi őket a rettenet - nem értik majd, mi történik velük. Pedig csak annyi történik, hogy egyedül maradtak saját magukkal. Segíteni kell nekik... , mert csak szánalomra méltóak.
jm
2004. december 01. 21:10 | Sorszám: 12
"Azért legalja, mert legszemetebb. Az emberi érzésnek csírája sincs benne."

Ezt Te sem gondolod komolyan. Engem olyan düh fogott el az MSZP-s kampányra, amilyen eddig soha. De nem ez a cél...

jm
2004. december 01. 09:16 | Sorszám: 2
"Eddig nem foglalkoztam a kérdésnek ezzel az oldalával, mert úgy gondolom, h ez nekik "jár" ..."

Ezután se foglalkozz. Inkább azon kéne filózni, hogy jutottunk el idáig???


Téma: Autópálya - nem építenek
jm
2004. szeptember 30. 19:22 | Sorszám: 54
autópálya-építés: állami beruházás.
vasút-felújítás, vasút-fejlesztés: állami támogatás. Érdekes.
jm
2004. szeptember 30. 19:14 | Sorszám: 53
Én ezt nem értem. Azt mondják, az autópálya a munkateremtéshez, a gazdasághoz, meg a közlekedéshez kell. Nem lehet ugyanezt a buszgyártással, útfelújítással, vasúti-beruházásokkal megoldani? kicsit drágának tűnik az autópálya kilométerenkénti munkahely-teremtése!

addig is, kiránduljunk, csodáljuk a tájat, és az élővilágot, amíg még lehet....

jm
2004. május 26. 21:00 | Sorszám: 48
Nagyon jó lenne használhatóvá tenni a meglévő utakat, hogy ne a harmadik világban érezze magát az ember, ha utazik, meg kicserélni az 50-30 éves villamosokat, buszokat. Ez sokkal több kényelmet hozna, mint a sztráda. Az óriás-cipősdobozokból már igy is Dunat lehet rekeszteni, a külföldi összeszerelő-üzem, amit a sztráda vonzana, meg egy év mulva ugyis odébb áll. Tényleg, mi van az itthoni busz, meg villamos-gyártással?

Téma: A Nyugati Civilizáció alkonya.
jm
2004. augusztus 01. 00:16 | Sorszám: 2
Az egesz nyugati civilizaciot, ugy ahogy van, mar reges reg megvette Szaud-Arabia, meg meg egy par olajhercegseg... Nincs itt minek hanyatlania!

Téma: Kovács bukta
jm
2004. október 29. 14:53 | Sorszám: 59
"Nálunk a világon szinte példátlan módon : liberalizmus= kuss akinek más véleménye van."

ez másutt is így van!!! a különbség csak annyi, hogy ez a fajta liberális hozzáállás nem kelt tömeges közfelháborodást, mint nálunk. Ez a stílus uralkodik Nyugat-Európában sok helyen, csak éppen senki nem meri szóvá tenni, mert azt kiközösítik...

jm
2004. október 29. 14:07 | Sorszám: 54
miért baj azt mondani, hogy a saját neméhez vonzódó emberek nem egészségesek? /fizikailag/ ráadásul gyógyíthatatlan. Elég baj az nekik! mint ahogy más rendellenességgel születőknek is nagy csapás, hogy nem egészségesek /csak ők még sose szerveztek utca karnevált, mutogatni magukat.../.
jm
2004. október 29. 13:17 | Sorszám: 51
"A homoszexualitás meg nyilván nem betegség"

miért? mi lenne akkor?


Téma: Átrendeznék a helyi terheket
jm
2005. március 17. 14:28 | Sorszám: 5
Nem tudom, de már nagyon elegem van a több tízmilliárdos beruházásokból, amelyek egy maroknyi embernek óriási hasznot hoznak, de semmi egyéb szempontot nem vesznek figyelembe.
jm
2005. március 17. 13:28 | Sorszám: 1
Létre kell hozni az egyszerű honpolgár érdekképviseletét is. Mivel a "választott képviselőink" nem minket képviselnek.

Téma: "Megbukott a rendszerváltás!"
jm
2004. december 18. 18:09 | Sorszám: 8
hol lehet kapni?

Téma: Mocskos kapitalizmus
jm
2004. augusztus 01. 19:26 | Sorszám: 40
Igen, és annál inkább, mivel jó ideje már hiradót sem nézek Nincs nekem az ilyesmihez idegrendszerem...
jm
2004. augusztus 01. 19:19 | Sorszám: 38
"A magyarországi ATTAC-ot Tamás Gáspár Miklós neve fémjelzi"

Oket nem ismerem, mint ahogy TGM-et is csak hirbol, az indymedian olvastam tole egy vitat Lanyi Andrassal, mast nem.

jm
2004. augusztus 01. 19:16 | Sorszám: 37
a franciaknak marad az atyai pofon...
jm
2004. augusztus 01. 19:11 | Sorszám: 35
Hm, nem tudom. Nyugaton sokan biraljak a kapitalizmust, es bizony tobben (fiatalok, de nem kizarolag) ahitjak a kommunizmust. Ezeknek egy jo nagy atyai pofon kell, hatha eszhez ternek. Itthon sokkal erettebbek vagyunk! Fiataljaink ertelmesebbek, szerencsere nagyon keves "izmusokban" gondolkodo fiatal van. Az Attac-ot nem ismerem...
jm
2004. augusztus 01. 00:22 | Sorszám: 1
Ma már volt szerencsém Michael Moor legujabb filmjéhez... Es a tanulság megint csak ugyanaz: az önzésből és a félelemből áll össze ez az egész (társadalom, civilizáció?)... Es ezen semmiféle rendszerváltás nem segit...

Téma: Tüntetés most, csütörtökön
jm
2004. október 27. 10:09 | Sorszám: 6
én is csak kivétlesen néztem

sajnálom viszont, hogy a zöldek nem tudnak több embert bevonni a hasonló megmozdulásokba.

jm
2004. október 27. 09:54 | Sorszám: 4
"A "Zöld Lé" lecsapolása"

Környezet és természetvédő szervezetek látványos tüntetést szerveztek csütörtökön a Kormány jövő évi környezet- és társadalomromboló költségvetési tervezete ellen. Több száz, a természetért, az emberek egészségéért, a jövendő nemzedékek életlehetőségeiért aggódó álampolgár, környezetvédő aktivista vett részt a tüntetésen, amelyet „a Zöld Lé lecsapolása” címmel egy látványos utcaszínház vezetett fel (l. képgalériánkat).

A szervezők szerint amennyiben a 2005. évi költségvetést úgy fogadja el az Országgyűlés, ahogy azt a Kormány benyújtotta, akkor az állam alapvető környezetvédelmi szolgáltatásai a csőd szélére jutnak. A megszorítások eredményeképpen több mint 10%-os leépítésre kerülhet sor a környezet- és természetvédelmi területi szerveknél, valamint a központi államigazgatásban, amelyek a mai létszámmal sem tudják ellátni az EU csatlakozás kötelezettségeiből adódó feladatokat.

Emellett a költségvetés tervezete gyakorlatilag nem tartalmaz semmilyen összeget a környezetvédelmi fejlesztési és társadalmi célú pályázati rendszerre. Így a jelenlegi tervek szerint az önkormányzatok, a médiumok, a vállalkozások, az iskolák, a civil szervezetek és a tudományos intézmények jövőre nem, vagy csak elenyésző mértékben jutnak támogatáshoz a környezet- és természetvédelemmel, társadalmi szemléletformálással, oktatással kapcsolatos tevékenységeikre.

Mindezzel szemben a költségvetés és az adótörvények egy sereg környezetpusztító tevékenységet támogatnak, amely támogatások megszüntetésével többszáz-milliárd forint bevételhez jutna az állam, amit a környezeti és társadalmi problémák megoldására, oktatásra, egészségügyre, művelődésre lehetne fordítani.

A tüntetés elindítói a Hulladék Munkaszövetség, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Nimfea Természetvédelmi Egyesület, de számos más civil szervezet is csatlakozott a kezdeményezéshez. A tüntetés végén a szervezők egy petíciót nyújtottak át a miniszterelnök képviselőjének.
http://www.indymedia.hu/cikk.shtml?x=18779

jm
2004. október 27. 09:45 | Sorszám: 3
leadta pedig az M1 hiradoja, meg a TV2 (!) is! Es megjelentek cikkek a szokasos hirportalokon is, ha jol tudom.

Téma: A kormány erőszakra készül
jm
2005. március 12. 20:43 | Sorszám: 27
Ha nem szóltál rájuk, tényleg nincsenek illúzióim.
jm
2005. március 12. 20:38 | Sorszám: 26
Tudod, én a buszon pedig már hónapokkal ezelőtt olyan bácsikat hallgattam, akik tőzsgyökeres szoci szavazók, és arról panaszkodtak, hogy 2 év alatt elolvadt a takarékbetétjük, legközelebb ezekre nem szavaznak. Nem egy ilyen van, rengeteg.

Ami pedig a "rendrakást" illeti, a kormánynak nem csak annak a néhány embernek kell számot adnia, akinek még "rokonszenves", amit művelnek, hanem az összes többinek is. Ráadásul a nemzetközi visszhanggal is számolniuk kell, "posztkommunista kormány Magyarországon, régi reflexekkel"

jm
2005. március 12. 19:41 | Sorszám: 19
Néhány tucat. Gondolod, hogy néhány száz emberrel szemben erőszakosan fellépni jobban hat, mint néhány tucattal szemben? (már most megmondom: sokkal rosszabbul hat...)
jm
2005. március 12. 19:22 | Sorszám: 15
El tudjátok képzelni, mekkora visszhangja lenne, ha ez a kormány erőszakot alkalmazna békés emberekkel szemben, akik csak a jussukat kérik? A maroknyi Zengő védő ellen sem mertek fellépni! Nem engedhetnek meg maguknak ilyesmit, túl sok van már a rovásukon, ez lenne az utolsó csepp a pohárban.

Téma: Gyurcsány Ferenc nevezetesebb leégései
jm
2004. október 26. 11:05 | Sorszám: 56
/felesleges érvekkel jonni a hittel szemben - szerencsére nem mindenki ennyire elvakult. A buszon uldogélt egy tozsgyokeres szoci szavazo, es panaszolta, hogy az osszes megtakaritott pénze elment két év alatt. Nala beindult az onallo gondolkodas folyamata, igaz, szo szerint a penztarcajan keresztul. Montda: legkozelebb az MDF-re szavaz. (a jobboldali ismerose meg csak a fejét fogta )

Téma: Szemét
jm
2005. december 05. 22:52 | Sorszám: 178
Hétszáznyolcvanan küldtek táviratot a gazdasági és a környezetvédelmi minisztériumnak az utolsó visszaválthatós palack megszűnése miatt.

A táviratküldő akció nem zárult le, a Humusz év végéig gyűjti az aláírásokat és elküldi a két érintett tárca vezetőjének.
http://www.humusz.hu/gyasztavirat/

Idézetek a táviratokból:

"Aki igényes a házára, kocsijára, öltözékére stb. legyen igényes a Földre is, ami teret adott eddigi életének! Miért jó gazdagnak lenni egy szemétdombon?"

"Visszafejlődünk?? Megfizettetjük a lakosokkal a palack árát.Jó esetben aztán a szelektív gyüjtőkre milliókat áldozunk. Ilyen gazdagok vagyunk??? Milyen kultura ez? Nevetnek rajtunk a fejlettebb EU országok.Mit akarunk?Pezsgős üveg hegyeket? Ennyit nem tudunk a kereskedelemben megszervezni. Még az ünnepek előtt változtassák meg a rendeletet!!"
http://www.indymedia.hu/cikk.shtml?x=26874

jm
2005. november 30. 09:06 | Sorszám: 177
Küldjön gyásztáviratot Kóka és Persányi miniszter uraknak, akik sokat tehettek volna annak érdekében, hogy megmaradjon hulladékszegény vásárlási lehetőségünk, a visszaváltható üvegpalack!
http://humusz.hu/gyasztavirat/petitions

Nem a legizlésesebb akciójuk, de talán mégis megéri elküldeni.

jm
2005. május 06. 18:17 | Sorszám: 176
"de úgy látszik: a gyors helyváltoztatással járó kényelemért (is) még mindig hajlandóak vagyunk másból, pótolhatatlanból áldozni. ... Aztán meg mennyit költenek el ezzel kapcsolatban az emberek?"

Az a meglepő, hogy ez az emberek többségére nem igaz! A mindenkori kormányok erőltetik folyamatosan a gyorsforgalmi útépítést, minden áron, bármilyen áron - annak ellenére hogy az emberek többsége ebből semmilyen hasznot nem húz - még csak felhasználói szinten sem, hiszen Magyarországon az emberek 70%-ának nincs is autója!

és a háztartások körülbelül felének nincs, ahol pedig van, ott főleg egy ember használja, hogy kényelmesebben járhasson munkába. (Budapest lakótelepein tipikusan pl a férj használja az autót, a feleség meg buszozik).

Vagyis: az emberek többsége, ha választaniuk lehetne aközött, hogy most 1400 milliárd Ft-ot költsünk autópályákra, vagy pedig inkább az utakat hozzák rendbe, meg tisztább környezetet teremtsünk, vagy munkahelyek hozzunk létre abból a temérdek pénzből, illetve más módon költsük az emberekre (oktatás, egészségügy, ...) nem a sztrádákat választanák! Mert az emberek többségének még autója sincs, és még benzire sincs pénze, ha pedig van, míg eljut a sztrádára, háromszor szenved tengelytörést a községében a kátyúk miatt.

Ugyanígy, ha az embereket megkérded: akar-e x millió Ft-ért autót, vagy pedig inkább a tiszta, kényelmes, olcsó, és sűrűn járó vasutat, villamost, buszt választja?

Nincs az a hülye, aki autót vesz, ha nem muszáj (illetve csak az emberek egy kis része van annyira elragadtatva ettől a technológiától, hogy képes 5-10 évig dolgozni egy kocsiért, ha nem kötelező az életéhez, a boldogulásához).

Az emberek többsége, ha nem kényszerítik rá mindenféle eszközzel, nem fordít ennyi pénzt és energiát egy ilyen - végső soron kevéssé hatékony- eszközre. A kocsit csak akkor lehet tömegeknek eladni, ha kötelezővé tesszük a használatát, pl úgy, hogy a várost átalakítjuk a személygépkocsis közlekedésre, kibővítjük az utakat, megnehezítjük, vagy ellehetetlenítjük a gyalogos, kerékpáros közlekedést, lerobbantjuk a tömegközlekedést és közben meg is drágítjuk, és a különböző létesítményeket e közlekedési módok számára elérhetetlenné tesszük.

Elképesztő, és szégyenletes, hogy Budapesten Duna-sztrádában gondolkoznak, míg ugyanazok a vállukat vonogatják, amikor útjavításról van szó: nincs rá pénz. Lassan már csak terepjáróval lehet közlekedni a fővárosban, és olyan az utak állapota, mint egy harmadik világbeli városnak Afrikában!

és ebben nem az emberek hibások, (most hagyjuk, ki hányszor szavazott a jelenlegi városvezetésre), és a sztrádaépítéseknél sem: nem az emberek, az utca embere szeretné, hanem a politikusok, ki tudja miért? meg az a viszonylag szűk réteg, aki kifejezetten ebből él, és ebből lesz multimilliomos, milliárdos (a telekspekulációval, az ingatlanfejlesztésekkel, a sztrádaépítéssel - hiszen a Pilis meg az összes többi mezőgazdasági és természetvédelmi terület ingyen van, szabad préda, az építi be, aki akarja... (ha "közérdek"-ként" tudják beállítani az ügyet, és "állami" fejlesztések címszó alatt megy az egész...).

jm
2005. május 06. 15:15 | Sorszám: 174
A FIDESZ éppúgy erőlteti az autópálya-építést, éppúgy hagyja veszni az ország páratlan természeti értékeit, mint a mostani kormánypártok.

A FIDESZ képviselők kéz a kézben lobbiznak az EU-nál az MSZP-vel, hogy minél több pénzt kapjon az ország autópálya-építésekre.

Nem tudom, létezik-e az autópályáknál, és az ésszerűtlen, túlzott autóhasználatnál környezetrombolóbb, egészségrombolóbb, és természetpusztítóbb tevékenység?

(emlékezz csak Orbán Viktor mondatára: Minden családnak négy kereket!)

Vagyis, az autót és az autópályákat még mindig úgy tekintik, a katasztrofális nyugati tapasztalatok ellenére, mint a fejlettség mérőfokát, mintha az haladás lenne, ha minden családben van egy autó (a gyakorlatban inkább kettő lesz), és az országon keresztül-kasul autópályák vezetnek.

A nyugati tapasztalat azt mutatja, hogy ez a tipusu fejlődés zsákutca, és csak környezeti katasztrófákhoz, és szinte megoldhatatlan társadalmi problémákhoz vezet (már a kisgyerekek is elhíznak a mozgáshiány miatt, a fiatalok csak törnek-zúznak, mert a városokban nincs életterük, hiszen az autók mindent elfoglalnak, az idősek már nem is merészkednek ki otthonról, mert az utca olyan veszélyes lett számukra, stb, stb). A környezeti hatások pedig szintén visszaütnek az emberre.

Franciaországban 2003 nyarán akkora szmog keletkezett, hogy a kórházak nem győzték hova tenni a betegeket, és azokat, akiket megölt a kánikulával egybekötött szmog!

Gyorsan ki is dolgoztak egy pár "hosszú távú koncepciót" meg "csekevési terveket" a légszennyezés csökkentésére, mindnek a lényege az autós forgalom csökkentése, a tömegközlekedés fejlesztése. Párizs városa most állítja vissza azokat a villamosokat, amiket évtizedekkel ezelőtt megszűntettek az autós közlekedés javára.

És Párizsban azt tervezgetik, hogy véglegesen lezárják a Szajna partján futó gyorsforgalmi utat, és visszaadják a folyópartot az embereknek - míg ugyanakkor nálunk, a városvezetés, a Fidesz egyetértésével Duna-sztrádát tervez Budapest szívébe!

A példákat vég nélkül sorolhatnánk.

Azonban abban igazad van: ha hagyják magukat az emberek, akkor megérdemlik.

jm
2005. május 06. 12:25 | Sorszám: 171
Érdekes módon jelenleg a pártok között az egyetlen közös nevező, hogy mindegyik a fenntarthatatlan, romboló, pazarló gazdasági "fejlődés" -t erőlteti, amelyik éppolyan nagy károkat okoz az emberekben, mint a környezetben és természetben. lásd pl a versengés a "jobb" és "bal"-oldali pártok között, hogy ki tud több autópályát építeni?

Mintha az lenne az országban a legfontosabb, hogy 2X3 sávos sztráda vezessen az ország minden szegletéből Budapestre, amikor minden más megy tönkre, minden máshol megszorítások vannak, építik le sorban az élet összes többi területét (iskola, kórházbezárás, fontos közintézmények felszámolása, stb) - és még a meglévő úthálózat is lassan használhatatlan - de nem, nekik sztráda kell, több ezer kilométeres, hogy az országon keresztül lehessen hajtani, ha már élni úgysem lehet benne.

jm
2005. május 06. 09:19 | Sorszám: 168
persze= mersze
jm
2005. május 06. 09:18 | Sorszám: 167
Érdekes, hogy nálunk nem volt annyi persze a kormánynak, hogy betiltsa az ingyen nejlonszatyrot, pedig Nyugat-Európában, ahol 30 éve boldogítja a környezetet a több ezer tonna műanyag szatyor, most már szinte mindenütt korlátozzák. Sok helyen maguk az áruházláncok, de van, ahol az önkormányzatok, vagy a kormány. Vagyis ez megint úgy lesz, mint a környezetvédelem sok területén: Nyugat-Európa visszakozik (próbáll átállni egy zöldebb módozatba), mi pedig ráállunk arra az eszementm, pazarló gazdaságra, ami az ő sajátjuk volt a 60-as években. Vagyis: megtartjuk a jó öreg 40 éves elmaradást!!! Mire nálunk elkezdenek gondolkozni azon, mit kezdjünk az országban évente termelt, és eldobott műanyag szatyorheggyel, addigra Nyugaton már rág mindenki visszatér a fonott kosárhoz, lenvászon szatyorhoz. (saját szememmel tapasztalom ezt a brüsszeli boltokban).
jm
2004. október 19. 10:43 | Sorszám: 163
Most látom előszőr hivatalos forrásból is, hogy nem Bécs példája követendő, hanem a megelőzés.

"Berlinben gyűltek össze a napokban a szelektív hulladékgyűjtést finanszírozó európai zöldpontszervezetek. A találkozón a legtöbb szó a szeméttermelés megelőzéséről esett - mintha az ipar is kezdene rájönni, hogy ez a legolcsóbb hulladékkezelési megoldás."

"A zöldpontszervezeteknek legalább egy piros pont jár a sok évtizedes tendencia megakasztásáért. Nem is annyira a szelektív gyűjtőrendszerek kialakításában játszott szerepükkel érdemelnék ki az elismerést (ettől még nem lenne kevesebb a szemét), hanem sokkal inkább azzal, hogy egyre többet foglalkoznak a megelőzéssel, illetve a "szeméttermelő" fogyasztók szemléletformálásával. Amint arra Bernard Herodin, a francia Eco-Emballages vezetője rámutatott - lényegesen könynyebb (és olcsóbb) egy 1000 tonnányi szeméttömeg 60 százalékát begyűjteni, mintha ugyanezt az arányt tízezer tonnánál kell teljesíteni. Arról nem is szólva, hogy a gyakorlat bebizonyította: még a példamutatóan szelektáló német lakossággal sem lehet 70 százalékosnál magasabb különgyűjtési arányt elérni folyamatosan növekvő hulladéktermelés mellett."

Kevesebb európai szemét

jm
2004. október 16. 11:33 | Sorszám: 162
Már az űrben is??

"Az Európai Űrügynökségnek dolgozó űrhajósok panaszt tettek, mert a világűr a Föld körül immár olyan mértékben „elkoszolódott”, hogy az veszélyezteti az ott dolgozó embere és a műholdak biztonságát. A Kanri Szigetek-i Asztrofizikai Intézet munkatársai nagyjából 100 ezer darabra teszik azt a szemétmennyiséget, amit a jelenleg készülő felmérés tartalmazni fog."
Veszélyezteti az űrhajósokat a felhalmozódott űrszemét

jm
2004. október 08. 21:47 | Sorszám: 161
Jog a szeméthez

Két és fél éve Írországban bevezették a szatyordíjat: az állam kötelezte a boltosokat, hogy kérjenek pénzt a vevőktől a vásárláshoz adott műanyag "reklámszatyrokért".

Az intézkedést minden erővel próbálták megfúrni a kereskedők, de a kormány nem hátrált meg, és az élet a döntés helyességét igazolta: néhány hónap alatt 90 százalékkal csökkent a reklámszatyor-forgalom, és - nem mellesleg - az írek azóta nem kényszerülnek együtt élni a szélben száguldó, fűt-fát elcsúfító szatyorlufikkal. Ahogy a fogyasztók számára nyilvánvalóvá vált, hogy a szatyornak ára van (még ha csupán jelképes, néhány forintnyi összegről van is szó), azonnal rájöttek, hogy nincsenek rászorulva a bolti cekkerre: azóta nemcsak pénztárcát, hanem néhány nejlon- vagy vászontasakot is visznek magukkal, ha vásárolni indulnak.

Írország persze jó ideje az európai progresszió főáramához tartozik, így hát az ír példa minket semmire sem kötelez. Környezetvédelmi ügyekben amúgy sem szorulunk rá mások útmutatására. Nálunk az ingyenszatyor olyan szerzett jog, amit még a Skála meg a Centrum harcolt ki a dolgozó népnek, s amit - talán egyedüliként a letűnt kor szociális vívmányai közül - nemhogy átmenteni, de még kibővíteni is sikerült.

A magyar vásárló továbbá azt is megengedheti magának, amiről a smucig svédek vagy a garasos germánok álmodni sem mernek: ha száz forintot fizetünk egy üveg üdítőért, ásványvízért, dobozos sörért, utána negyvenet könnyű szívvel a kukába vagy az árokpartra dobunk (a vételár negyven százalékát ugyanis a csomagolásért fizetjük - szemben a németekkel, akiknél kötelező, és a svédekkel, akiknél szinte kizárólagos a visszaváltás).

Nálunk nem a környezetvédelmi miniszter dönti el, hogy egy környezetvédelmi cél (esetünkben a szeméttermelés csökkentése) eléréséhez milyen közgazdasági eszköz a legalkalmasabb, hanem a zöldügyekben tényleg sokkal kompetensebb Auchan, Tesco, Pepsi és Coca-Cola. A tények legalább is erre utalnak: a kereskedelmi multik augusztusban közös állásfoglalásban tiltakoztak a szatyor- és palackadó (vagyis az eldobós csomagolásokra kivetendő darabonkénti termékdíj) ellen, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) pedig egyenesen a hazai élelmiszeriparnak a palackadó miatti összeomlását vizionálta. Az Éfosz-érvelést bizonyára az tette különösen hitelessé, hogy a magyar sör-, bor- és pezsgőgyártók egymás után kifejtették: számukra kifejezetten hasznos lenne a palackadó, mert kiszorítaná a piacról az otthoni kötelező visszaváltás elől hozzánk menekülő német importőröket.

A jövőbe látó Éfosz még azt is megelőlegezte: a palackadó, illetve a bevezetése után várhatóan ismét megjelenő betétdíj úgysem éri el a célját, mivel az emberek inkább a kényelmes eldobós csomagolást választják, pénzért sem bajlódnak a visszaváltással (hogy akkor kik azok, akik teljesen ingyen, hetente többször is telehordják a szelektív gyűjtőkonténereket műanyag palackokkal, arra a jóslat nem tért ki).

Az érvek súlya alatt megtört kormány le is tett a zöldtárca által szorgalmazott javaslatról: a szatyor- és palackadó ötlete a korszerű, így soha el nem fogadott környezetvédelmi jogszabályok múzeumába került, az 1993 óta készülő betétdíjrendelet, illetve az útépítési költségek adott hányadát kötelezően a kerékpárút-fejlesztésekre átirányító rendelkezés mellé.

A választópolgár most megnyugodhat: a szemeteléshez való jogot az állam továbbra is gálánsan biztosítja.

Hargitai Miklós • 2004. október 6.
www.nol.hu

jm
2004. október 08. 19:07 | Sorszám: 160
Rendkívüli csere-bere börze

2004. Oct. 08. - 2004. Oct. 09.
Ásotthalom, Zákányszék

AZ ÓRIÁSI SIKERŰ MÉG HASZNÁLHATÓ TÁRGYAK BÖRZÉJE folytatódik az őszi lomtalanítási akció jegyében: Ásotthalmon 2004. október 8-án és Zákányszéken október 9-én. Az egyedülálló kezdeményezés fokozatosan kiterjeszthető lesz a régióban.

Szeptember 18-án szelektív hulladékgyűjtéssel egybekötött lomtalanítási csere-bere börzét tartott Szegeden a Környezetgazdálkodási Kht. és a Noguchi Kommunikáció a regionális ISPA program jegyében, a város támogatásával. Az egyedülálló eseményt Szeged lakossága rendkívül pozitívan fogadta: reggel 9-től egészen délután 16 óráig több mint ezer ember látogatott ki a rendezvényre, és hozta el feleslegessé vált használati tárgyait.

A rendkívül izgalmasra sikerült rendezvényre minden korosztályból jöttek „vásárlók”, akik a legkülönfélébb cikkeket hozták be. A cserére felkínált tárgyak között madárkalitkát, díszes virágcserepet, gördeszkát, görkorcsolyát, gyerekkerékpárt, babakocsit, gombfocit találtunk. Több számítógép monitor, televízió, rengeteg ruha és cipő cserélt gazdát, de néhány diavetítő, magnetofon is. A kínálatból nem hiányoztak a különféle bútordarabok (székek, fotelek), női retikülök és irattartó táskák sem. Volt, aki régóta féltve őrzött tárgyait osztotta meg, így kerültek a börzére már húsz éves, féltett játékok, érettségi zakók vagy kólásüveg a nyolcvanas évek elejéről, de a harmincas évekből is bukkant elő fénykép, fényképezőgép és esküvői cipő. Felnőtt, nagyszülő, gyerek mind nagyon élvezte a csere-berét, és sokukban a régi iskolában megrendezett házi csere-bere emlékei idéződtek fel.

Az egyedülálló kezdeményezés sikerére való tekintettel a pénteki és szombati rendezvény várhatóan szintén rendkívüli érdeklődésre tesz majd szert, a rendezők több száz résztvevőre számítanak, mivel a lakosság körében szórólapokon, valamint az iskolákban, óvodákban és rádióban is meghirdetésre került a börze.
A rendezvény célja, hogy megtanuljuk megbecsülni használati tárgyainkat, hogy azokat feleslegessé válásukkor ne egyből a hulladékok közé dobjuk, hanem más formában hasznosítsuk. Ezen kezdeményezés szeretne rávilágítani arra, hogy ami egyikünknek már felesleges, vagy megunt, az a másiknak még jól jöhet. A csere-akciókkal ilyen módon csökkenthető a háztartásokban keletkező hulladék mennyisége.
www.greenfo.hu

jm
2004. október 06. 20:43 | Sorszám: 158
Bizottsági nem a termékdíj -szabályozás módosítására.

Nem támogatta a termékdíj-szabályozás módosítására vonatkozó javaslatot az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága a testület ülésén. Kormánypárti és ellenzéki politikusok, valamint egy zöld szervezet képviselője kifogásolták, hogy a módosítás nem ösztönzi a keletkező hulladékok csökkentését, és "a szennyező fizet" elv sem érvényesül.

A javaslat előzménye, hogy a kormány egy éves egyeztetést követően nem a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) által javasolt, egyebek között a visszaváltható csomagolásokat ösztönző változatot fogadta el, hanem egy betétdíj-szabályozás nélküli verziót.

Tátrai Miklós, a KVM helyettes államtitkára elmondta, hogy a kormány által elfogadott változat szerint január elsején az összes csomagolóanyagra vonatkozóan nő a díjtétel. Ezen kívül a törvény új eleme lenne, hogy termékdíj-fizetési kötelezettség alá kerülnének az elektronikus és elektronikai berendezések, és kikerülnének a szabályozás alól a hígítók és oldószerek.

Illés Zoltán fideszes képviselő élesen bírálta a tárcát, hogy nem képes érvényesíteni a környezetvédelem érdekeit a gazdasági érdekekkel szemben. Az ellenzéki politikus elfogadhatatlannak tartja, hogy az ásványvíz- és üdítőgyártók, valamint a kereskedők érdekei érvényesülnek, amelyek az eldobható csomagolásokat preferálják a visszaváltható csomagolásokkal szemben.

Orosz Sándor a bizottság szocialista alelnöke a törvénymódosításnak azt a pontját tartja elfogadhatatlannak, hogy a törvényben előírt hulladék-visszagyűjtési arányt teljesítő cégek teljes mértékben mentesülnek a termékdíj alól az eddigi 20 százalékos díjfizetési kötelezettség helyett.
Illés Zoltán szerint ezzel a kormány a hulladékok kibocsátóit a hulladékgyűjtést koordináló cégekhez terelik. Az ellenzéki politikus gyanúja szerint ezek a kht.-k fiktív számlákat használva nem gyűjtenek be kellő mennyiségű hulladékot, amit aztán társadalom által finanszírozott eszközökkel kell megtenni.

Tátrai Miklós közölte, hogy a termékdíj-törvényben nem szerepel jelenleg a darabalapú díj, így a módosítással nem kerül ki semmi a szabályozásból. "A kormány arról döntött, hogy a visszaváltható csomagolások ösztönzése nem a termékdíj-törvényben valósul meg" - közölte a helyettes államtitkár.

A Hulladék Munkaszövetség bizottsági ülésen felszólaló képviselője, Tömöri Balázs egyetértve az ellenzéki véleménnyel arról beszélt, hogy szervezetük levélben fordul Persányi Miklóshoz kifejezve a zöld szervezetek aggodalmát az indítvány kapcsán. Szerinte a versenysemlegességet sérti az előterjesztés azzal, hogy a koordináló szervezetekhez tereli a hulladék-kibocsátó cégeket.

www. greenfo.hu

---------------------------------------
Mi ennek a gyakorlati jelentősége?

jm
2004. október 05. 10:11 | Sorszám: 156
a muanyagok hany év alatt bomlanak le kisebb molekulakra, amivel a természet tud kezdeni valamit? néhany ezer? Néhany tizezer? elvileg egyetlen grammot nem elhetne ezekbol a termeszetben hagyni. Eletidegen anyagok. A 100 szazalekos ujraahasznositas pedig csak rendkivul faradsagosan es koltsegesen oldhato meg.

Ha a természetbe illesztjuk technologiainkat, ilyen probléma nincsen, elvégzi helyettunk a munkat; legfeljebb csak "rasegiteni" kell, mint a komposztalasnal. Oriasi hiba olyan anyagokat gyartani, amelyek nem illeszkednek bele a természetes rendszerekbe, nem tud mit kezdeni vele az elovilag, az embereknek A-tol Z-ig gondoskodni kell roluk. Miert kell a természettel parhuzamos rendszereket létrehozni?

ökoadó: nem biztos, hogy mindig adoztatni kell, pl az energia eesetén. AZ uj vasarlasoknal, felujitasoknal elég lenne tamogatni a kornyezetkimélobb megoldasokat, az energia takarékoskodast. x Ft allami tamogatast a haztartasoknak az energiatakarekos berendezesek, megoldasok megvételéhez. Ma pont az ellenkezoje torténik: a gazdasag a pazarlasra (fogyasztasra) rendezkedett be.

jm
2004. október 04. 19:17 | Sorszám: 152
ezer eves szovetet lehet, hogy talaltak, de ezer eves (elasott) papirt, nemigen. Nem mindegy, hogy a termeszet meg tudja emészteni, amit kihajigalunk bele tonnaszamra, vagy sem? A papirral szemben a jelenlegi muanyagok hibaja, hogy maradektalanul gondoskodni kellene az ujrahasznositasarol - 100 szazalekban - mert semmifele egysejtu, gomba, rovar, giliszta, stb nem teszi meg helyettunk.
jm
2004. október 04. 19:07 | Sorszám: 148
Kipárnázod, vagy teszel bele egy zacsit? nem mindegy.
jm
2004. október 04. 19:02 | Sorszám: 146
"Ahogy érdeks az is, hogy az ezen való töprengést nem vesszük át és nem alkotjuk meg a saját ökoszociális adórendszerünket! Magam részéről ezt szeretném a Jobbik programjának szívébe plántálni. Majd meglátjuk, mi sikerül belőle..."

Itt vannak elemzések erről, bár biztos ismered.
http://www.levego.hu/konyvtar/olvaso/karostamogatas.htm
http://www.levego.hu/konyvtar/olvaso/koltsegvetes/koltsegvetes.htm

jm
2004. október 04. 18:58 | Sorszám: 145
Az épitoiparban nemrég tiltottak meg egy rendelettel a termeszetes eredetu, hagyomanyos epitoanyagok hasznalatat. Csak iparilag gyartott, bevizsgalt, ellenorzott szabvanyositott anyagokat lehet hasznalni epitkezeshez. Pont most, amikor egyre tobben epitenek "oko"-falvakat, "bio"-hazakat. Erdekes.
jm
2004. október 04. 18:51 | Sorszám: 144
Csak az a baj, hogy rém fárasztó ismételgetni, mint egy imamalom, gyógyszertárban, zoldségesnel, ruhaboltban, konyvesboltban, stb - koszonom, nem kérem a szatyrot. Ráadásul még az eladó bosszankodik, amiért kizokkentettem a megszokott mozdulatsorából! Ez nem kornyezetvédelem, ez mindennapi harc! Az emberek nagy tobbsege nem vallalja ezt. Es igazuk van!
jm
2004. október 04. 18:41 | Sorszám: 142
Amugy nagyon vicces látni, hogy kuszkodnek ma nyugaton a nejlonzacsko tengerrel, amit a liberalis gazdasagi rendszeruk okoz (mindent lehet, ami nem tilos) Ami nem vicces, hogy atvettuk ezt a baromsagot is, pedig az orrunk elott volt a rossz nyugati tapasztalat. itthon eleve meg kellett volna tiltani, még az elterjedése elott, ha meg nem, akkor megadoztatni.
jm
2004. október 04. 18:14 | Sorszám: 138
A zoldek meg majd mennek tuntetni, huszan. Mert az emberek nagy tobbsege bodogan fogadja az ingyen nejlonzacskot. En a sarki kozertessel harcolok folyamatosan.
-Nem kerek nejlonzacskot, koszonom, van szatyrom
-de hat ingyen van! belerakom a zoldseget, igy kenyelmesebb!
jol elvagyunk, altalaban én nyerek, de nem egyszeru!
jm
2004. október 04. 17:45 | Sorszám: 136
Nem tudom, ez Persanyitol fuggott, vagy sem? A kornyezetvedelmi tarcanak (es miniszternek) egyszeruen semmi sulya a kormanyban. Mindegy; melyikben, es mindegy, hol... A kornyezetvedelmi miniszteriumra egyebkent egy normalis tarsadalomban nem lenne szukseg. de nemnormalis vilagban elunk.
jm
2004. október 04. 17:24 | Sorszám: 134
a papir a termeszetben lebomlik; a muanyag nem. A papir megujulo nyersanyagbol keszul, a muanyag nem. a papir nem fullasztja meg az allatokat, es nem lobog a fakon vilagszerte , a muanyag igen.
jm
2004. október 04. 15:00 | Sorszám: 131
Győzött az üdítőitallobbi

Az eldobható műanyag palackokra és a reklámszatyrokra mégsem kell környezetvédelmi termékdíjat fizetni, az erre vonatkozó szabályozás végül kikerült a törvényjavaslatból.

Fellélegezhet az üdítő- és ásványvízipar, ugyanis az eldobható műanyag palackokra vonatkozó szigorú szabályozási tervek kikerültek a környezetvédelmi termékdíjakról szóló, a kormány által a parlament elé terjesztett módosításból. Az eredeti elképzelés szerint a szénsavas üdítőknél és ásványvizeknél - a kiskereskedelmi forgalom alapján - 2005-től a termékek 30 százalékát visszaváltható, többször használatos palackokba kellett volna tölteni, és ezt az arányt évente növelni.

A lobbi győzött

Emellett nincs már szó a csomagban a palackok kötelező visszagyűjtési arányairól sem, kikerült továbbá a műanyag reklámszatyor szabályozása is, amellyel a hipermarketek jártak volna rosszul. A környezetvédelmi minisztérium az eredeti előterjesztésében rendkívül részletesen foglalkozott az említett két hulladékkörrel, amely ellen az üdítőital-, a kiskereskedelmi és a legerősebbnek számító feldolgozóipari lobbi is tiltakozott.

A környezetvédelmi tárca a palackokra kivetett darabalapú díjtól és a gyártók visszagyűjtési kötelezettségétől remélte ezen hulladékoknál a környezettudatosabb gazdálkodást, ám mint kiderült az ötlet az italoknál 9-15 százalékos áremelkedést hozott volna és a gyártóknak jelentős beruházásokat kellett volna végrehajtaniuk. A környezetvédelmi tárca bruttó (táblázatokkal együtt) 70 oldalas javaslatcsomagjából a kormány mindössze bruttó 11 oldalt tartott meg.

Szemmel láthatóan a bevételi források váltak fontossá a kormány számára, így központi szerepet kapott a javaslatban a termékdíjak emelkedése és az informatikai eszközök körön belülre kerülése. Az - egyébként ma már pillekönnyű - szórakoztatóelektronikai termékek kilogrammjáért 100, a mobiltelefonok kilogrammjáért 1000 forint környezetvédelmi adót kell fizetni.


Napi Gazdaság
2004. október 4., hétfő 7:57

jm
2004. október 01. 23:05 | Sorszám: 129

Bezsákolva

"A hétköznapi utca emberrengetegében körbetekintve, már senkinek sem tűnik fel a modern technika egy időzített bombája. Fiataloknak, időseknek, lányoknak, fiúknak, mindenkinek a kezében ott fityeg az úgynevezett divat-szatyor, köznapi nevén a nejlonszatyor".

Ennek alapanyaga valójában nem is poliamid, azaz nylon, hanem polietilén, persze ez vajmi keveset változtat a lényegen.

De kinek és miért is van szüksége erre a sok potenciális szemétre, vajon kinek kell mondjuk egy doboz gyógyszer mellé egy 20-szor 20-as zacsi? Az eladók szó nélkül dobálják bele a termékeket a gyenge reklámszatyrokba. És mit csinálunk velük otthon? Talán újra felhasználjuk? A nagyobb méretűekkel még tudunk is valamit kezdeni, például tökéletesen megfelelőek szemeteszsáknak. Így ennyivel is kevesebb műanyagot használunk fel.

Miért tűnt el a papírzsák a péksüteményeknél, a zsírpapír a húsáruknál? Talán környezetkímélőbb, erősebb, praktikusabb lenne a nejlon"? Vagy egyszerűen olcsóbb az előállítása? Esetleg hivatkozzunk esztétikai szempontra a műanyag védelmében? Még az sem fokozza a tetszetősséget, ha átlátszó. Sokak számára még mindig a papír (ami lehetőleg ezekre a célokra újrahasznosított) a barátságosabb.

Qui prodest? Kinek az érdeke? — tehetjük fel a klasszikus kérdést. És — csodák csodája — a mi világunk adja rá a csattanós választ. A reklámdömping ördögi találmányával állunk szemben: a cégek kezünkbe nyomják, megvásároltatják velünk a reklámjukat — vagy, ha úgy tűnik, ingyen adják, bele van kalkulálva az árakba. Ráadásul mi ingyenes reklámhordozójukká válunk. Ne hagyjuk magunkat! Fordítsuk ki a zacskót, vagy ha túloldalt nincs rajta embléma, azt tartsuk kifelé!

Szerencsére néhol megmaradtak a hagyományos szatyrok is, főleg az elegánsabb cégek (például: divatáru-forgalmazók) csomagolnak ismét újrahasznosított papírba, mely egy kis esély a környezetvédelemnek.

Napjainkban fejlődés van a zöldkémiában is, sőt komoly oktatása folyik patinás, 366 éves egyetemünkön, az ELTE-n, mely több egyetemünk szülőatyja. Talán a környezetbarát vegytechnológiába is befolyik némi tőke, és akkor az egyre nagyobb divat mellett a pénz ösztönző ereje is előremozdítja a kutatást, mely hamarosan új eljárásokat ad a csomagolóipar kezébe.

Ekkor már csak az új nemzedékeket kell megfelelően nevelnünk, és persze lustaságunkat félretéve jó példát mutatnunk — utasítsuk vissza, ha csak tehetjük, a kezünkbe nyomott ingyen szatyrot!"

Orczán Ildió Annamária
www.lelegzet.hu

jm
2004. október 01. 22:57 | Sorszám: 128
A színfalak mögött: A nejlonzacskó

’A színfalak mögött’ sorozatunkban most a nejlonzacskók világpiacát, környezeti hatásait vizsgáljuk, és a káros hatások csökkentését célzó helyi kezdeményezéseket vesszük sorra.


"A nejlonzacskó ma már szinte mindenhol megtalálható. Alacsony súlya, olcsósága, vízállósága hamar a háziasszonyok kedvencévé tette és a vásárlás sokaknak ma már szinte elképzelhetetlen nélküle. Ráadásul sok helyen már "ingyen" jár a vásárláshoz. Így nem csoda, ha elképesztő mennyiségű zacskót gyűjtünk be hétről hétre. Mint annyi mindennek, a nejlonzacskó születési helye is az Egyesült Államok, itt kezdték el elsőként műanyag szatyrok forgalmazását a kenyér, szendvics és gyümölcsök csomagolásának megkönnyítésére, 1957-ben. A 60-as évekre aztán elterjedtek a szemeteszsákok is, de a nejlonszatyor igazi térhódítása az 1970-es évek közepére tehető. Az ekkor bevezetésre kerülő új és olcsó gyártási technológia arra késztette a boltokat és szupermarketeket, hogy a papírzacskót nejlonra cseréljék.

Több száz milliárd

A nejlonzacskó alapanyaga nyersolaj és gázok, valamint más petrolkémiai származékok, amelyeket a műanyaggyárakban polimerekké formálnak. Egy nejlonzacskó mindössze pár gramm, vastagsága sem haladja meg a néhány millimétert. A környezet szempontjából ez okozza a legnagyobb gondot: hajlamosak vagyunk ugyanis azt hinni, hogy egy nejlonzacskó szinte ártalmatlan, és nem is vehető hulladékszámba. Pedig a zacskókat ma már nagyüzemben gyártják szerte a világon, és becslések szerint egy év alatt 4-5 trillió (1018) nejlonzacskó kerül forgalomba a bevásárlószatyroktól kezdve a szemetes zsákokig - legalábbis a Chemical Market Associates szerint. Ennek a mennyiségnek a 80 százaléka az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában kerül forgalomba. Csak az amerikaiak évente 100 milliárd nejlonzacskót dobnak ki a szemétbe, de a zacskók száma a fejlődő országokban is egyre több lesz. Az Ázsiában gyártott nejlonzacskók száma például már egy negyede a jómódú országokban használt szatyrok számának.

Előnyök, hátrányok

Az igaz, hogy a nejlonzacskó gyártása mintegy 20-40 százalékkal kevesebb energia és vízhasználatot követel, mint a papírzacskóé, és a légszennyezés is kisebb, sőt a műanyaggyártó cégek azt is szívesen hangoztatják, hogy a hulladéklerakók jelenlegi körülményei között a papírzsákok sem bomlanak le (ami így van, bár ha megfelelőek lennének a lerakók körülményei, a papír könnyen lebomlana, míg a nejlonzacskó soha). A legnagyobb baj azonban az, hogy a nejlonzacskók többsége el sem jut a lerakóig, hanem a szél segítségével szétszóródik szerte a világon. Kenyában például egyre több farmer és környezetvédő panaszkodik, hogy földek, kerítések, és a fák ágai is tele vannak nejlonzacskókkal, sőt sokszor a madarak torkából kell kiszedni az eldobott zacskókat. Több országban kampányok segítségével próbálják rávenni a lakosságot, hogy mindig kössenek csomót a zacskók fülére, hogy ne repüljenek el olyan könnyen. Írországban a nép már csak nemzeti lobogóként emlegeti a repkedő nejlonszatyrokat, Dél-Afrikában pedig "nemzeti virágnak" tekintik.

Félénk kezdeményezések

Néhány gyártó próbálkozott biológiailag lebomló műanyag zacskók bevezetésével, ezek jelenleg a piac alig 1 százalékát foglalják el, gyártásuk ugyanis jóval drágább, mint a polietilén zacskóké. Sikeres kezdeményezésnek számított, hogy az Ausztrál Oilmpiai játékok idején minden étel csomagolását biológiailag lebomló műanyagból készítették, így a csomagolás 76 százalékát tudták visszagyűjteni és komposztként újrahasznosítani.

Máshol is próbálnak küzdeni a nejlonszatyrok ellen. Van olyan hely, ahol például nejlonszatyor-mentes napot jelöltek ki. Banglades is igyekszik tiltani a műanyag zacskókat, mivel azok gyakran eltömítik a vízvezetékeket és szennyvízcsatornákat, ami dugulást és áradást okoz, és ennek következtében betegségeket terjeszt.

2002. januárjában a dél-afrikai kormány kampányt kezdeményezett, amelynek keretében arra szólították fel a gyártókat, hogy drágább, ámde tartósabb nejlonszatyrokat gyártsanak, mert úgy gondolták, akkor kevésbé fogják az emberek eldobni a szatyrokat. Az elgondolás működött, a drágább zacskókból ugyanis mintegy 90 százalékkal kevesebbet használtak az emberek. Írországban adót vetettek ki a nejlonszatyrokra, így 95 százalékkal csökkent a "szatyorhasználat", így most több ország fontolgatja hasonló adó bevezetését.

Számos szupermarketben is láthatunk már olyan kezdeményezéseket, hogy nem ingyen, hanem jelentős összegért árulják a szatyrokat, vagy éppen tartós vászonszatyrokat kínálnak csökkentett áron. A legjobb megoldás persze az, ha viszünk magunkkal szatyrot a bevásárláshoz. Ennek a látszólag kis dolognak igen nagy környezeti hatása lehet."

Fordította: Kalas Györgyi
www.tudatosvasarlo.hu

jm
2004. október 01. 20:52 | Sorszám: 127
Van, aki így születik!
jm
2004. október 01. 20:33 | Sorszám: 126
ez nem kor kérdése. ki, hogy szeret élni...
jm
2004. szeptember 30. 19:01 | Sorszám: 122
Amúgy a legjobb rész az egész regényben, amikor Mindenváró úr dicsekszik, hogy az ő faluja nincs rajta egy térképen sem! A regénybeli falu pedig, amit Jókai leír létezett/létezik: a Bükkben van (Tardona). Ott rejtőzött sokáig Jókai a szabadságharc után. Hihetetlen, hogy 150 év alatt mennyire megváltozott a világ!
jm
2004. szeptember 30. 18:54 | Sorszám: 121
Ha megfigyeled, Jókai is épp nosztalgiázott egyet
De az életkornak mi köze mindehhez?
jm
2004. szeptember 10. 20:15 | Sorszám: 114
"De tucc jobbat?"

hát, a társadalom számára nem... Részemről pedig: maradok a fonott kosárnál és a piacnál ... a cikkíró pedig egye meg a szemetét, amit termel!

jm
2004. szeptember 10. 20:08 | Sorszám: 112
komolyan válaszolva: szerintem vannak, akik ilyesmiken törik a fejüket. Azonban ha a költségeket nem is számoljuk, és tegyük fel, technológia is van, még mindig fennáll a veszély: valami hiba folytán induláskor visszahull az egész a fejedre... nukleáris hulladék esetében ez elég kínos lenne...
jm
2004. szeptember 10. 19:59 | Sorszám: 110
aha. A gazdaság 99%-a álljon rá arra, hogy a nejlonzacsiból, fogkrémtubusból, eldobható borotvából stb... visszamaradt veszélyes hulladékot elszállítsa a Holdra. mondjuk ma ez történik a kocsival: a gazdaság 20-40 százaléka jól elvan vele, az emberek pedig güriznek, hogy kocsit vásárolhassanak, hogy elmehessenek dolgozni, hogy legyen kocsijuk... Szóval ráállhatunk a Pampers Holdra szállítására is.
jm
2004. szeptember 10. 19:44 | Sorszám: 108
az túl közel van. akkor már legyen egy szomszédos csillag. :-)
jm
2004. szeptember 10. 19:39 | Sorszám: 106
az anyag nem vész el csak átalakul. Az elégetett szemét hővé, különböző gázokká, meg mérgező hamuvá, salakká.
A térfogat lecsökkent, ellenben veszélyes hulladék lett belőle. Lehet filózni, mit kezdjünk vele? Betonba, vagy üvegbe kell ágyazni, aztán valami vízhatlan talajba elásni. Ajándék ükunokáinknak. Hátha ők víz nélkül is meglesznek majd?

a levegőszennyezés iszonyú költségekkel kiküszöbölhető, ahol nem, ott a gyerekek fele asztmás, a felnőttek eg része meg tüdőrákos lesz. A taladt sem tanácsos a közelben-távolban művelni (ha megsűröd, átmosod a füstöt, a gond szépen átkerült a levegőből a talajba - az anyag nem vész el, csak átalakul)

Megéri akkor, az ingyen nejlonzacskó? Amely mintha már nem is lenne annyira ingyen, százszorosan fizetjük meg az árát. De azért csak fogyasszunk bátran...

ez lenne a nagy fejlettség?!?


ui: az arányokat nem ismerem, de ha a bécsiek 500 kg hulladékot termelnek fejenkét évente, a pestiek meg csak 250 kg-ot, akkor még mindig meglehet, abszolút értékben nálunk kevesebb hulladék kerül a lerakókba - hiába kisebb Bécsben a lerakási arány, ha kétszer annyi szemetet termelnek! - ennyit a fogyasztói társadalomról...

jm
2004. szeptember 08. 08:45 | Sorszám: 104
Bécs: temérdek hulladék, mégis tiszta a város
2004.09.08. 06:18

Szelektíven gyűjtik, a felét elégetik, a maradék kétharmadát másodnyersanyagként feldolgozzák, csak tíz százalékát rakják le. A takarékos bécsiek a hulladékkal is spórolnak. Az eredmény: tiszta a város, a szemét több mint kétharmadát valamilyen célra hasznosítják. A világ kevés pontján keletkezik olyan hatalmas mennyiségű hulladék, mint Bécsben.

A magas életszínvonal rendkívül nagy és folyamatosan növekvő fogyasztással jár. Egy bécsi család évente átlagosan egy tonna hulladékot termel. Tavaly az osztrák fővárosban 870 ezer tonna háztartási szemét keletkezett. (Összehasonlításul: a másfélszer népesebb Budapesten a kommunális szemét mennyisége nem éri el az 500 ezer tonnát.) Az osztrák főváros mégis gond nélkül megbirkózik temérdek hulladékával.

Az utcák tiszták, még a külvárosokban sem látni elhanyagolt, szemetes telkeket, roncstelepeket. A titok nyitja - a rend és tisztaságszerető osztrák mentalitáson túl - a bécsi szemétkezelésben keresendő. Az osztrák fővárosban nem ártalmatlanítandó káros anyagnak, hanem nagyrészt újrafeldolgozható halmaznak tekintik a szemetet. Ennek megfelelően kötelező szelektíven gyűjteni, amit lehet anyagában vagy égetéssel hasznosítani. Mindehhez a feltételeket is megteremtették.
www.uno.hu

------------------------------------------------------
Követendő példa?

jm
2004. június 17. 22:41 | Sorszám: 102
Na, itt egy követendő példa... :-)))

"Az ősi lakot még a nagyapja építette Mindenváró Ádám úrnak, s azóta egy téglát nem ragasztottak ahhoz. Földszinti volt; a lépcsőjárás nagy kényelmetlenség. A teteje zsindellyel fedve, s a zsindelyen fölül még nádtetőzet; nem azon célból, hogy a zsindely meg legyen óva, hanem avégett, hogy télen át a szőlő s némely eltett gyümölcs szépen megmarad a meleg tetőzet alatt. A ház alatt a pince, hármas osztállyal: külön a bornak, a zöldségnek, külön a jégveremnek. A keleti és nyugati oldalon oszlopos tornácok bőrpamlagokkal, mikben válogatni lehet aszerint, ahogy a szél fú. Az egész házban legnagyobb lakosztály a konyha.

Ilyen konyhát a mostani takaréktűzhelyes korszakban ritka helyen találni már, nagy, nyitott tűzhelyével, melyen felyül is ég tűz, alul is ég tűz; felyül főznek, alul kalácsot sütnek. A pattogó hasábok közül emelkedik ki a sokhorgú vaskutya, az tartja az egyik végét a nyársnak, amire felhúzva forog a piruló kan pulyka, keresztülütve a nyílforma lúdlelkével; a forgató gépet egy béresgyerek helyettesíti. A tűz körül rotyogó fazikak, félig letakarva mázos cserépfedőkkel.

A lángtól félrevonva egy háromszög vaslábakon, azon egy lapos cserépedény, az betakarva pléhfedővel; a háromszög alja s a pléhfedő teteje megrakva parázzsal, abban a cserépedényben bizonyosan a társa sül annak a rétesnek, amit ott a nagy, kihúzott asztalon most nyújtanak vékonyra; két leány kétfelül egy ökölnyi tésztát olyan szélesre elnyújtva, mint maga az abrosz, hogy azt egy római Messalina, mint tunika vitreát, lepelnek fölvehetné; Lapponiában pedig ablakokat csinálhatnának belőle. Azt pedig Magyarországon meghintik tejfellel, mandulával, mazsolaszőlővel, aztán összecsavargatják, spanyol inkvizítori rafinériával lassú tűzön megpirítják, s szánakoznak a barbár népeken, akik ezt nem ismerik.

Más fehérnép ezalatt a tűzhely alatti kemence agyagtévőjét rakja körül a kihúzott parázzsal, ott benn magasra kelt kalácsok sülnek; meg másik görbe késsel gömbölyű fatálon apróz valami húst, aminek a bátyját már befojtogatták káposztalevélbe, s az már kibeszéli, milyen idő van ott a fazékban, nagyokat pöffenve a cserépfedő alól, míg emez meg kolbásznemű transzfigurációra vár. Valami hasznavehetetlen fickó a konyhaajtóban nagy lomhán tör nagy vassulyokkal nagy vasmozsárban valamit, alkalmasint borsot, mert nagyon fintorgatja tőle a pofáját. Egy ványadt szobalyány rézsodrony virgáccsal kasztigál egy cinmedencében hófehér tojáshabot, amiből felfújt lesz, cukros levegő. Maga a főszakácsné pedig mindenütt sürög-forog, vezényli a koncertet; megöntözi zsírral a piruló pulykát, mi alátett serpenyőbe csorog vissza; meghinti a rétestésztát elébb a szárazzal, azután a fluidummal; belekóstol a forró ételekbe fa főzőkanállal, megítéli, mi kell még beléjük, s parancsol bors- és sótartóval, paprikás döbözzel, szerecsendióval; megnyittatja a kemencét, megvizsgálja a piruló kalácsokat; ellenőrzi a rétest, beleszurkál a lapátvégű villával a sistergő hurkafélébe; válogat a mindenféle cifra réz, bádog, fa műszerek között, gyakorlatba véve fánkmetszőt, derelyesarkantyút, cifra pacalvágót, molnárostyasütőt; dolgot ád tepsinek, üstnek, vaskondérnak, tanítja spékelni a szobaleányt, üldözi tormareszeléshez a visszafelelgető kuktát; s bevezeti kegyesen a dorongosfánk-forgatás titkaiba a hajdúnét. Közbe pedig levesbe való tésztát metél roppant öreg késsel, oly finomra, mint a cérnaszál, s oly sebesen, mint a gőzgép. Az ember bámulja, hogy nem vágja oda a körmét. Néha a hajdú is megjelenik, kinek az a kötelessége, hogy bort hozzon; a pecsenyemártáshoz vereset, a habléhez fehéret, s a sülteket művészien feltrancsírozza.

...

Semmire gondjuk nincsen. Csupán a jól evésre. Ahhoz pedig itt van helyben minden.

Legszebb búzájuk terem, saját patakmalmuk megőrli. Maguké a regále, a mészárszék, ott is az ő marhájukat vágják, a baromfit megtermi az udvar. Zöldséget, gyümölcsöt ontanak a kertek; gazdag föld, még öntözni sem kell. Bort ád a szőlőhegy, finom szilvapálinkát a szilvás; a savanyúvíz ott fakad a hegy tövében. A kondát felneveli a bükkerdő ingyen, még vadpecsenyét is ad, csak ki kell fáradni az őzért. Az senkié, mindenkié, az országé."

Persze Jókai Mindenváró urat karikatúrának szánta. Hanem ez a leírás mégis nagyon tetszik...

jm
2004. június 13. 19:00 | Sorszám: 97
Ekkora tengerszint-emelkedés nem csak a hollandokat zavarná. Fél Amerika és Ázsia költözhetne odébb. A tengerpartok mindenütt a legsűrűbben lakott helyek, az USA legtöbb gigavárosa tengerpati, és nem hegyvidéken...
jm
2004. június 13. 18:44 | Sorszám: 96
Az, hogy náluk a vidékről még a verebek is eltakarodtak, a nagyon intenzív EU-s mezőgazdaság eredménye.

az a vicces, hogy nem csak kiirtottak mindent, ami él és mozog a vidéken, hanem ráadásul elszennyeztek mindent, talajt, vizet. Nálunk a legvadabb 70-es években nem szórtak annyit műtrágyát a szántóföldekre, mint bárhol Nyugaton. Eredmény: túltermelés, és borzalmas minőség.
De az átlag-nyugatinak már rég nem számít, mit eszik.

(egyszer láttam egy műsort Brüsszelben, az ennivaló minőségéről szólt. a meghívott szakértők között ott volt a Hilton főszakácsa. elmesélte, hogy külön beszállítója van, ami a zöldségeket illeti, nem engedheti meg magának, hogy a paradicsomot például akár a piacon, akár a hipermarketben vegye. Azt is hozzátette, hogy az átlagember a hipermarketben borzasztó minőségű élelmiszerhez jut.)

jm
2004. június 13. 18:29 | Sorszám: 93
ezerrel erősítik a gátakat. Amúgy nem a tengerszint-emelkedés, hanem a folyó-áradások okoznak ott nagy gondot. A történelem furcsa fintora, hogy ebben a 100%-ig mesterséges országban, a 21. században most rájöttek, hogy a természettel nem lehet szembe menetelni. És az árvíz védekezés jegyében ártereket jelölnek ki...
jm
2004. június 13. 18:23 | Sorszám: 91
"nem tudom hogy mondjam, mintha az egész vidék egyetlen nagy park lenne."

Pontosan erről van szó. Annyira durva az emberi beavatkozás mindenütt, hogy a "vidék" szó Hollandiában értelmét veszti. De Nyugat-Európában nagyon sok helyen.

jm
2004. június 13. 18:21 | Sorszám: 90
"Egyrészt a táj valóban túlságosan emberi"

Nem, pont az a baj, hogy nem emberi. Tökéletesen hideg, embertelen. Minden hajszálpontosan kiszámítva, ami nem hoz hasznot, azt kiirtják. A szántóföldek kiporszivózva, egy teremtett élőlénynek nem jut ott hely, a terményen, és a penészgombáján kívül.

jm
2004. június 13. 18:16 | Sorszám: 88
"Ahol éltünk, a liburgi dombok közt, csupa zöld rét birkanyájakkal, tehenekkel, lovakkal."

Ezzel fel is soroltad Hollandia összes élőlényét. Sajnos.

Lehet, hogy bájosak a birkalegelők, de egy idő után kissé szegényesnek hat a táj.

Én a szomszédos Belgium egyik legtermészetesebb részén voltam, az Ardennekben. Zöld tábort szerveztünk, gyerekeknek. Sírnivaló volt, hogy a szitakötő nagy szám. Körbe-körbe meg lovak és tehenek.

jm
2004. június 13. 17:32 | Sorszám: 84
az utazgatás semmit nem ér! Le kell ott telepedni.
jm
2004. június 12. 08:10 | Sorszám: 82
"A globalizáció közelebb hozta világot. Ugyanannyi idő alatt messzebbre tudunk elérni, tágult az életünkbe beavatkozni képes nagyvilág határa."

Kapaszkodj meg, nem érdekel, mi történik nap, mint nap Irakban, Izraelben, vagy Kínában. Fütyülök rá! És egyátalán nem izgat, hogy 2 óra alatt Londonban lehetek, vagy 8 óra alatt New York-ban, és bámulhatom az ottani felhőkarcolókat, szívhatom az ottani szmogot.

Nem visszavonulni kell a természetbe, hanem együtt élni vele. Erre az ember nem képes.

Nem fog ökológiai katasztrófa lezajlani, illetve minket nem fog érinteni, csak a bangladeshit, meg a brazilt.

Ami itt történik, az sokkal rosszabb lesz, mint egy ökológiai katasztrófa. Kezdetnek menj ki néhány hónapra Hollandiába, majd meglátod, miről beszélek.

jm
2004. június 11. 21:07 | Sorszám: 80
Hát látod, fogalmam sincs ezekről, lásd #72. Az önfenntartásról pedig majd kikeresem Neked Jókai Tardonáját, az a kedvencem
jm
2004. június 11. 20:59 | Sorszám: 79
"Nem, az én eredeti problémám az volt, hogy azt hittem, teljes várostalanításra vágytok."

Állítólag Olaszországban léteznek emberbarát városok. Én még nem láttam. A mai városok szerintem nem embernek valók.

"Az önfenntartó gazdálkodást én nem látom annyira jónak. Szerintem a történelem idáig azt bizonygatta, hogy az autarchia túllépendő. Legalábbis össztársadalmi szinten (ha van egyáltalán értelme össztársadalomról értekezni, mikor úgyis mindenki magával van elfoglalva)."

Az önfenntartó gazdálkodásnál meg kéne határozni, ki legyen önfenntartó? Az egyén? A család? A nagycsalád? A falu? Egy biztosm, sokkal szivesebben függnék egy kisebb méretű közösségtől, mint néhány tőzsdespekulánstól.

Ami most megy, az hátborzongató. Itt már egyes országok, sőt kontinensek sem önellátóak, mindenki függ mindenkitől, és elég, ha az USA-ban meginog egy tőzsde, lehúzhatjuk mindannyian a rolót. Utálom ezt az érzést. És közben az életminőség nem javul, hanem egyre romlik.

jm
2004. május 27. 20:48 | Sorszám: 74
Korzikán már nem ismerik a műanyagzacskókat

[2004. May. 27. 05:56]

Más szigeteknek szeretne példát mutatni Korzika azzal, hogy területéről száműzi a műanyag zacskókat, szatyrokat.

Az itteni kiskereskedelmi vállalatok már 80 százalékban a lebomló szatyrokkal vagy göngyölegként szolgáló - kérésre cserélhető - áruszállító eszközökkel helyettesítették a műanyagból készülteket. Az akció kezdeményezői (Les Amis du Vent - a Szél barátai) példájuk követésére szólították fel minden más sziget hatóságát. Ehhez megfelelő rajzos és többnyelvű tájékoztatókat készítenek.

A korzikai hipermarketek tehát már az eldobható zacskók helyett tartós anyagú szatyrokkal látják el a vásárlókat, amelyet azoknak meg kell ugyan vásárolniuk, de ha már tönkrement, akkor az üzletek ingyen kicserélik nekik, akár életük végéig. A másik környezetbarát eszköz akukoricakeményítő felhasználásával készült zacskó, amit a kertekben a növények földjébe lehet forgatni, és nyolc eurócentbe, azaz mintegy húsz forintba kerül.

Forrás: AFP - Ajaccio

jm
2004. május 25. 23:17 | Sorszám: 72
"És aztán kiderült, hogy ahhoz, hogy gazdaságos méretekben foglalkozhassanak ilyesmivel, ahhoz nem az önellátó otthoni gazdaságokban kell szappant főzni, mert még néhány ilyen önellátó hobbi és nem marad idő a kapálásra. Specializálódni kell a részfeladatok közül valamelyikre és céhekbe tömörülni. Akkor viszont őket valaki másnak kell ellátni répával, mert nekik meg arra nem jut idejük. Namármost mennél több ilyen területen óhajtunk túllépni a házi önellátáson, annál nagyobbnak kell lennie a településnek és hopplá, máris elérkeztünk a városiasodáshoz."

Nem tudom, bizonyos alapvető szükségleti cikkek mikor kerültek el az önellátás szintjéről (családból, faluból). Azt sem, miért alakult ez igy? De valószinü, nem azért, mert a családok, falvak nem tudták volna továbbra is maguk késziteni az eszközöket, vagy mert jobb volt nekik igy. Ugy olvastam, a szappanfőzés pl Debrecenben a 16. században jelent meg "ipari" szinten. Nem tudom, miért pont akkor, és mi volt az oka. Azt sem, hány falu, család volt továbbra is önellátó ebből a cikkből. Az önfenntartás meg az adók között összefüggés lehet, sok erőt elvon, amikor a termés egy részét egyszerüen be kell szolgáltatni.

Egy kort lehet évekig, évtizedekig tanulmányozni, megtudhatsz róla sok részletet, de akkor sem fogod tudni, milyen volt az akkori társadalom, az emberek mindennapjai, világszemlélete. Alapvető társadalmi mechanizmusokrol is nagyon keveset lehet tudni. Részleteket, ezt-azt megtanulhatsz, böngészheted a forrásokat, aztán elképzelhetsz sok mindent. De egyben biztos lehetsz: nem olyan volt, mint ahogy azt te elképzeled. Es minél régebbre tekintünk vissza, ez annál igazabb.

Mindig csak azt tudjuk elképzelni, amit ismerünk; az ismeretlenre pedig ráhuzzuk meglévő gondolkodási sémánkat.

Szegény gyerekeket kérdeztek annó, milyen lehet gazdagnak lenni. A válasz: Ha gazdagok lennénk, mindenünk csupa aranyból lenne. A disznóknak arany ólja lenne, és anyukám arany teknőben mosná a ruhát. Amikor gazdag gyerekeket kérdeztek meg, milyen lenne szegénynek lenni, igy képzelték el: Ha szegények lennénk, mindenki szegény lenne a házban. Szegény lenne a szakács, szegény a kertész, szegény a házvezetőnő, és a lovász is.

Ezért nagyon óvatosan kell bánni a történelemmel, és mindenféle elmélettel, mi miért változott meg.

jm
2004. május 25. 20:10 | Sorszám: 71
Fejlődés?

Melyikük él vajon emberhez méltó életet?

jm
2004. május 25. 19:21 | Sorszám: 70
Azt hiszem, hogy az eredeti problémád az volt, hogy a városok nélkül nagy lenne a csecsemőhalandóság, és rövid a várható élettartam.

Erre mondtam, hogy egyrészt a probléma ma sem megoldott, mert továbbra is óriási gondok vannak mindkettővel, a városokban is, másrészt, a városok nélkul is lehet higiénia, mert a szappan, sőt a tisztálkodás régi találmány, és nem kell hozzá város (sőt, még csak emberi agy sem, minden állat tisztálkodik, pont azért, mert egyébként elvinné a legelső fertőzés). Arra viszont valószinű csak az ember képes, hogy tömegesen összetömürljön egy helyre, es azt a helyet pedig annyira összepiszkitsa, hogy aztán a lakosság harmadát elvigye a kolera, meg a pestis.

A másik megjegyzésed az volt, hogy a városok nélkül nem léptünk volna tul az önfenntartó gazadálkodás szintjén.

Erre a válaszom az volt, hogy ahogy a jelenlegi helyzetet nézem, ezt nem bánnám.

jm
2004. május 24. 18:22 | Sorszám: 65
lasd 40.
jm
2004. május 24. 18:20 | Sorszám: 64
"Á. És a szappan az a barázdában terem, vagy kifőzöd a malac szalonnájából?"

A szappant az emberek nagyon sokáig házilag készitették, ezt Te is biztosan tudod.

"Szappantörténelem

A higiénia a középkortól kezdve néhány évszázadon át nem foglalkoztatta az embereket. A Keresztény Egyház a lélek ápolását helyezte előtérbe, és a test csak másodlagos szerepet játszott az ember életében. A testápolás, cicomázkodás megvetendő és fölösleges szeszélynek számított. A római fürdőkultúra teljesen kihalt. Nem véletlen, hogy az 1347-ben Messzina kikötőjébe érkező fekete pestis a zéró higiéniával karöltve képes volt emberek tízezreinek életét kioltani Európában.

Az emberek nem azért hanyagolták a tisztálkodást, mert nem volt mivel elvégezniük. Víz mindig rendelkezésükre állt, a szappant pedig már 5000 évvel ezelőtt kitalálták. Babilóniában i.e. 2800-ban már készítettek a szappanhoz hasonló tisztálkodószert. Egyiptomban i.e. 1500-ban állati és növényi zsiradékból, alkáli sók hozzáadásával nyertek szappant. Az ókori görögök és a rómaiak hamuval, agyaggal, homokkal és habkővel ápolták testüket."

Demografiai ugyekben nem (sem) vagyok jartas, igy nem tudom, mely korokban mekkora volt a csecsemohalandosag, es pontosan miert.

Egy biztos, az emberek nagyon sokaig megvoltak foliasator, mikrobiologiai kutatokozpontok, ipari berendezesek, vizcsap nelkul. Sot, ma is akadnak olyan helyek a Foldon, ahol remekul megvannak ezek nelkul.

jm
2004. május 21. 13:17 | Sorszám: 61
Eddig azt hittem, hogy a gyógyszertárak kötelesek átvenni a lejárt gyógyszereket.

Ha nem így van, jó, hogy életbe lépett ez a szolgáltatás.

De még jobb lenne, ha a környezetvédelmet elérhetővé tennék mindenki számára, és nem csak egy-két "zöld" részére, akik nem sajnálják sem az utánajárást, sem a fáradságot, hogy környezetbarát módon élhessenek.

jm
2004. május 21. 12:55 | Sorszám: 60
LEJÁRT SZAVATOSSÁGÚ GYÓGYSZEREK ÁTVÉTELE
[2004. May. 21. 05:49]

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Közönségszolgálati Irodája átveszi a veszélyes hulladéknak minősülő lejárt szavatosságú gyógyszereket.

Magyarországon minden ötödik tablettát feleslegesen váltják ki a betegek, ezért évente 2500 tonna gyógyszer kerül a szemétbe. A kidobott pirulák éppúgy veszélyes hulladéknak minősülnek, mint az akkumulátorok, festékek, szárazelemek, ragasztók, vagy növényvédő szerek. Talaj- és vízvédelmi szempontból rendkívül fontos, hogy ezek az anyagok ne kerüljenek a háztartási hulladékba, ezért a KvVM Fő utcai székházában lehetőséget biztosít a gyógyszerek szelektív gyűjtésére.

A Közönségszolgálati Irodában található sárga gyűjtőedényben bárki elhelyezheti a megmaradt, lejárt szavatosságú tablettáit. Az edényt a Hulladék Munkaszövetség rendszeresen üríti, és az összegyűlt veszélyes hulladékot ártalmatlanításra leadja.

Közönségszolgálati Iroda
Zöld vonal: 06-80/40-11-11
Fax: 457-3354
E-mail: info@mail.kvvm.hu
A Közönségszolgálati Iroda nyitvatartási ideje:
Hétfő - zárva
Kedd - 9.00-15.00
Szerda - 9.00-15.00
Csütörtök - 9.00-18.00
Péntek - 9.00-13.00

Forrás: KVVM Sajtóközlemény

jm
2004. május 20. 13:30 | Sorszám: 52
"De továbbra is: nyitva áll az út előtted, hogy ruralizálj és leköltözz oda, ahol a madár se jár."

A probléma az, hogy az urbanizáció miatt ilyen hely egyre kevesebb van. A jelenlegi tendencia, hogy mindent ellep a városiasodás. Rossz meglepetés, amikor a nyugodt, csendesnek tartott vidéken megjelenik a szemétlerakó telep, az autópálya, a lakópark, a bevásárlóközpont, vagy a NÁTÓ katonai állomás. De ez lehet éppen Hollywoodi filmstúdió is. Barátaim Etyeken vettek földet, mert szép a vidék, mert jó a levegő, és mert hosszú távon abból szeretnének megélni. De nem baj, ezentúl majd a plázában megnézhetik, milyen egy szép táj, a moziban.

jm
2004. május 20. 12:03 | Sorszám: 47
"Oda már nincs visszaút, onnan jöttünk. És nem véletlenül hagytuk el, hanem azért, mert már nem felelt meg az igényeinknek."

Ez azért nem egészen van így. Te igényled a felhőkarcolót? Én nem . ellenben annó némelyeknek jól jött (az USA-ban), hogy egy négyzetméter telken száz négyzetméternyi irodát lehet eladni. Te igényled a génmódosított szóját, vagy a japán robotkiskutyát? Mert én nem. a civilizáció ma 99%-ban ebből áll. ezek nem azért jöttek létre, mert bárki igényelte őket.

Amit viszont tényleg igényelnél, úgy mint: jó levegő, jó ízű ételek, tiszta víz, a kék ég látványa, nos, ezekhez egyre kevésbé juthatsz hozzá.

jm
2004. május 20. 11:08 | Sorszám: 43
mpd: "Nem feltétlenül. A csecsemőhalandóság higiénia kérdése."

Ezzel arra célozgatott, ha jól értettem, hogy a csecsemőhalandoság lecsökkenése az urbanizáció nélkül is megoldható. Víz kell hozzá, meg szappan. Város nem.

jm
2004. május 20. 10:59 | Sorszám: 42
"A fejlődés új kihívások elé állít mindig. Az új kihívások láttán (szmog és stb.) meghátrálsz és olyan életmódba vágyakozol vissza, ahol a problémákat megoldottuk. Csakhogy azok megoldásához először a mostanira kellett ám változtatni az életmódunkat. Oda már nincs visszaút, onnan jöttünk. És nem véletlenül hagytuk el, hanem azért, mert már nem felelt meg az igényeinknek."

Olyan gyorsan lesz visszaút, hogy kettőt sem tudsz pislogni, és már vidéken találod magad kapálgatás közben. És ez még az optimista változat.

jm
2004. május 20. 10:56 | Sorszám: 40
A problémák elől nem lehet menekülni, szembe kell nézni velük. Én ezt a városban tudom megtenni, a magam módján, problámák gyökere ugyanis ott van. És valóban, ha elfáradtam, vagy éltermetlennek látom, amit csinálok, elmegyek vidékre.
jm
2004. május 20. 10:49 | Sorszám: 38
"És hogyan találták és valósítják meg a vízvezetékhálózatot, meg a szennyvízelvezetést, angolvécét, víztornyot, víztoronyba elektromos szivattyút, elektromossághoz transzformátort, generátort, erőművet, távvezetéket városiasodás nélkül? Nehezen."

Ne keverd az okot, és az okozatot. Ezekre mind a városok miatt volt szükség.

jm
2004. május 20. 10:46 | Sorszám: 36
"Nem, csak a csecsemőhalandósággal, meg a várható élettartammal volna egy kis probléma."

Én erre a megjegyzésedre válaszoltam. Ugyanis az urbanizáció erre nem hozott megoldást, a 3. évezred városaiban is hatalmas problémák vannak mindkettővel.

"Ha van amerikai városnak nyomornegyede, akkor fölösleges az urbanizáció?"

Szerintem borzalmas az urbanizáció, kevés kivételtől eltekintve, nem ismerek embernek való várost, és a helyzet csak egyre rosszabbodik.

Vess egy pillantást ezekre a képekre... Ez lenne a civilizációnk csúcsa!?


USA


Bangkok


Kína

jm
2004. május 20. 09:12 | Sorszám: 32
Szigorodó hulladék-gazdálkodási követelmények
2004. May. 20.

Amit már nem használunk, azt nem hulladékként, hanem alapanyagként kellene kezelni, mindez alapvető ipari, technológiai váltást igényel. A másik elv, hogy a gyártó már a tervezés során valósítsa meg a termékek használat utáni újra feldolgozhatóságát.

Őri István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára egy tegnapi budapesti hulladék-gazdálkodási konferencián elmondta: az Európai Unióban egyre szigorúbb szabályok vonatkoznak a hulladékok lerakására. Bizonyos anyagfajtáknál - így is ösztönözve a hasznosítást - eleve tilos lesz a lerakás.

Hornyák Margit, a tárca főosztályvezetője is beszélt az Európai Unióban folyamatosan szigorodó hulladék-gazdálkodási szabályokról. Elmondta, hogy például a csomagolóanyagoknál elérendő 50 százalékos hasznosítási arányt időközben már 60 százalékra emelte a közösség*, s ebből csak 5 százalék lehet az energetikai hasznosítás. A főosztályvezető szólt arról, hogy a papír és fémhulladékok begyűjtése, hasznosítása jó arányt képvisel Magyarországon, a műanyag és üveghulladékoknál viszont még sok a tennivaló.

Komoly kihívás a komposztálható háztartási hulladékok szelektív gyűjtése és ilyen jellegű hasznosítása. A tervek szerint 2008-ig a kommunális hulladék tömegéhez viszonyítva a jelenlegi 3 százalékról 35-40 százalékra kell majd növelni a szelektíven gyűjtött mennyiség arányát** - húzta alá Hornyák Margit.

greenfo.hu

*hát ez bizony még így is nagy nulla... a többi megy a gödörbe
** ez is valami, de a többi szintén a gödörben köt ki - amit valamiért senki sem óhajt a községe végébe...

jm
2004. május 17. 16:33 | Sorszám: 26
azért vess egy pillantást a csecsemőhalandóságra Mexikó városban, vagy Bogotában. És a várható élettartamra is. De bármelyik amerikai városi nyomornegyed is megteszi.
jm
2004. május 17. 16:24 | Sorszám: 25
"Nem a vetésforgó gondolatának a kimunkálására, hanem arra, hogy városiasodás nélkül nem léptünk volna túl az önellátó gazdálkodáson."

ahogy a jelenlegi helyzetet nézem, a panelomból bámulván a szomszéd panelt, a napi 10 óra irodamunka, és 2 óra buszozás után, két Való világ show között, ezt nemigen bánnám.

jm
2004. május 17. 16:21 | Sorszám: 24
Na, akkor előre is javítok: újrafelhasználás nem egyenlő újrahasznosítás, stb

jól jönne valaki, aki ért is ehhez

jm
2004. május 17. 15:55 | Sorszám: 19
Igen, de azt tudom, hogy a műanyagok jó részét (pl tejfölöspohár) jelenleg nem lehet újrafelhasználni. (mert iszonyú költséges, vagy más okból, azt most nem tudom megmondani). Ugyanez a rengeteg összetett anyagú holmival. Csak egyetlen példa, a tetrapak (pl gyümölcslék üdítős doboza). Négy különböző anyagból áll. Egész Európa szerte csak egy-két üzenben képesek azt szétszedni, és "újrahasznosítani". Ha a szállítást beleveszed, kamionnal, az egész "újrahasznostás" környezetvdelmi haszna eltűnik.

Szóval elhiheted, válogatás ide, vagy oda, a háztartásodban termelt szemét nagy része a vidéki szemétégetőben, és hulladéklerakóban végzi.

jm
2004. május 17. 15:34 | Sorszám: 15
Az EU-ban meghatározták, melyik anyagból mennyit kell újrafelhasználni. Egyik sem 100%, inkább 50 körül. De a háztartási hulladék jelentős részét nem lehet válogatni, újrafelhasználni, ez úgy megy a hulladéklerakóba, ahogy van. Úgy emlékszem, az EU célja hosszú távon, hogy ne legyen hulladéklerakás, azt hiszem, inkább égetni akarnak (de abból is mindig marad vissza salak, ráadásul veszélyes hulladék).

Így a problémát 1) elodáztuk 2) megnöveltük

(nincs az a technológia, amivel egy veszélyes hulladékok által elszennyezett vízkészletet meg tudnál tisztítani) A hatás lehet, csak évtizedek, évszázadok múlva jön elő. de nem szeretnék akkor jelen lenni.

Amúgy meg szerinted a hatvanas évek Londonjának szemete most hol van ?

jm
2004. május 17. 15:22 | Sorszám: 13
A baktériumok, gombák még nem áltak rá a műanyagevésre... Bár lehet, valamelyik hulladéklerakóban majd kitermeli a természet- sajnos valszeg ahhoz mi már nem fogunk asszisztálni...
-----------------------------------------------------------

Mindent elborító műanyag

Műanyag szálak borítják az óceánok partjait, de számtalan apró szál lebeg az óceánok felszínén is – ismertette egy minap zárult vizsgálat eredményét a világ egyik legtekintélyesebb tudományos folyóirata, a Science múlt heti száma. Hiába szedik a szemetet a tengerpartokon, a homokban hagyott apróbb szennyeződések lassan lebomlanak, majd bemosódnak a tengerekbe. Ezek az aprócska műanyag foszlányok lassan felhalmozódnak és megjelennek az óceánok minden rétegében.

A jelentés szerint a plymouthi és a southamptoni egyetem kutatói 17 strandról és tölcsértorkolatból vettek mintát Nagy Britanniában. A minták mikroszkópos vizsgálatából kiderült, hogy a részecskék között tetemes a nem természetes anyagok – nejlon- és poliészterszálak – aránya. Ezek az apró szennyeződések egyszerűen beterítették a vizekben élő kagylókat és más puhatestű élőlényeket, a szennyeződések a meszes héj alá is bejutnak. A kutatók a planktonokat vizsgálva kiderítették, hogy az élőlények műanyagtartalma az elmúlt években jelentősen nőtt. (A mintákat egy Skócia és Izland között elsüllyedt hajó oldalára lerakódott planktonok jelentették.) A tudósok most azt elemzik, hogy ez az új típusú szenynyezés milyen fenyegetést jelent az élővilág számára. Azt sejtik, hogy komoly veszéllyel jár jelenlétük a természetes közegben, arra azonban még nincsenek becslések sem, hogy hosszútávon milyen problémákat okoz.

A csoportvezető, Richard Thompson szerint a toxikus kémiai anyagok egyre nagyobb arányban bekerülnek a táplálékláncba, s így a lánc csúcsán álló embert is veszélyeztetik. Végső soron tehát a műanyaghulladékokkal is önnön létét veszélyezteti az emberiség.

NSZ • 2004. május 11. • Szerző: Ö. Z.

jm
2004. május 17. 15:10 | Sorszám: 12
Attól nem lesz jobb, ha ásol egy irdatlan gödröt, felszereled egy két csapadék és gáz-elvezetővel, belelapátolod a világvárosod hulladékát, lelapogatod, befüvesíted, majd eladod golfpályának. Ezzel a problémát eltüntetted ugyan a szem elől, de attól még ott van.

A bökkenő a szeméttermelésnél van, ami az USA-ban kétszer akkora, mint nálunk, de Németországban, és Ausztriában is óriási.

Vagyis más a "szemetes" táj, és más a szemétprobléma.

jm
2004. május 17. 13:39 | Sorszám: 7
azért sok falu határában is ott éktelenedik a szeméttdomb. Saját termésű. Hogy a kerti tüzekről ne is beszéljünk... De az igaz, hogy a város több szemetet termel. Mégha a generációk között nagy is a különbség (a nagyszülők sokkal takarékosabban bánnak a nejlonzacskokkal is - és nem a nyugdíj, hanem az életszemlélet miatt)
jm
2004. május 17. 13:31 | Sorszám: 4
http://www.humusz.hu/
jm
2004. május 17. 13:30 | Sorszám: 3
A zöld szervezetek teszik, amire lehetőségük van. Esetleg látogasd meg a humusz honlapját (humus.hu) És miért ne, itt az alkalom arra is, hogy támogasd őket.
jm
2004. május 17. 13:29 | Sorszám: 2
Teljesen egyetértek. Képzeljük el, hogy mindenkinek saját magának kell gondoskodnia a szemetéről, a lakásán, kertjén belül. Pillanatokon belül meggondolná mindenki, mit vesz. (elégetni, elásni persze nem lehetne, csak gyűjteni a sufniban, amíg bele nem fullad a ház...)

Téma: Nem lesz alkotmányos az EU alkotmányról a parlamaenti szavazás?
jm
2004. december 19. 22:34 | Sorszám: 77
Pecsét nélküli urnákról a minap készül fénykép egy "újraszámlálás" során Budapesten. Állítólag előre aláírt jegyzőkönyvek is előfordultak: összeszokott csapatoknál nyilván a bizalom dominál.

Hanem tényleg kiváncsi vagyok, hogy lehet háromnegyed óra alatt számlálni, ellenőrizni a számokat (az volt mindenütt az újraszámlálás visszautasításánál az érv, hogy már féltucatszor megszánolták a lapokat december 5-én), jegyzőkönyvezni, elküldeni az adatokat a területi/országos irodához, ott összesíteni, és kiküldeni a részeredményt sajtónak.

jm
2004. december 19. 22:15 | Sorszám: 71
Igen, de sok mindennel lehet időt spórolni: előre alá lehet íratni a jegyzőkönyvet a bizottsági tagokkal, az urnákat nem muszáj lepecsételni, ...
jm
2004. december 19. 22:07 | Sorszám: 68
Vagyis: minden ötödik szavazókörben sikerült kevesebb, mint 45 perc alatt elvégezni a számlálást, jegyzőkönyvezést, pecsételést, stb. (gondolom, ahhoz is kell egy kis idő, amig összesítik a beérkezett eredményeket, meg amíg kiküldik a sajtónak a részeredményt).
jm
2004. december 19. 21:59 | Sorszám: 67
Az mno 19.45-kor 21%-os feldolgozottságról beszél.


"A szavazókörök 21,11 %-ának feldolgozása után (a választójogosultak száma 1 191 341 fő)

a népszavazás első kérdésére

(Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt? )


IGEN választ adott az érvényesen szavazó választópolgárok 68,10 %-a, 232 272 fő,

NEM választ adott az érvényesen szavazó választópolgárok 31,90 %-a, 108 803 fő,

IGEN választ adott az összes választójogosult 19,50 %-a,

NEM választ adott az összes választójogosult 9,13 %-a.

A második kérdésnél

(Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. § szerinti "Magyar igazolvánnyal" vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?)

IGEN választ adott az érvényesen szavazó választópolgárok 49,53 %-a, 168 451 fő,

NEM választ adott az érvényesen szavazó választópolgárok 50,47 %-a, 171 626 fő"

jm
2004. december 19. 21:52 | Sorszám: 66
December 5-én, 20 óra 14 perckor ezt jelenti a gondola:

"A szavazatok 75 százalékos feldolgozottsága mellett a választópolgárok 34,10 százaléka adta le voksát, a szavazólapok 99,82 százaléka érvényes. Az egészségügy privatizációját a megjelentek 66,16 százaléka ellenzi, míg a kettős állampolgárság kérdésében az igenek száma kismértékben több a nemnél, ám meghaladja az 50 százalékot."

A szavazás hét órakor fejeződött be.

jm
2004. december 19. 21:49 | Sorszám: 65
Igazad van: ez az egy megoldás van, minél többen jelentkezzünk szavazatszámlálónak. Egy kicsit megrendíti majd az összeszokott csapatokat, de hátha az eredményeket is...
jm
2004. december 19. 21:47 | Sorszám: 63
Természetesen nem az a kabaré, hogy Debrecenben, meg Szegeden egy-egy "jobboldali" számláló figyelmén múlt, hogy nem párolgott el nyomtalanul többszáz kettős igen szavazat.

Nem az a kabaré, hogy újraszámlálás címén kitöltenek - az előző adatokkal - egy új, immár rózsaszín jegyzőkönyvet.

És az sem kabaré, hogy van ahol az urnákat le sem pecsételték.

Érdekes világszemléleted van.

jm
2004. december 19. 21:24 | Sorszám: 57
Ebben az a szörnyű, hogy komolyan fontolgatom, legközelebb nem megyek el szavazni. Minek menjek, ha fogalmam sincs, hova kerül a szavazatom?!?

Másrészt, ha az eredményt elfogadjuk, akkor meg az összes közvélemény-kutató irodát fel kell számolni, mert mindent tudnak, csak a közvéleményről képet adni nem (a szavazás előtt egy perccel produkált 51%-os felmérések éppen nem erősítik a bizalmamat).

jm
2004. december 19. 21:21 | Sorszám: 55
Nyilván az ismerőseid Neked is "füllentenek", mint a közvéleménykutatásokban.

Ez az eredmény annál is inkább furcsa, mert a jobboldalt ezek szerint nem érdekli a nemzeti kérdések. Az 1,5 millió igen-ből biztos, hogy sok volt a nem jobboldali.

jm
2004. december 19. 21:08 | Sorszám: 52
Azon is érdemes lenne egyszer elgondokozni, hogyan lehet, hogy fél órával a szavazás lezárása után már 30%-os feldolgozottságot produkáltak a számláló bizottságok?
jm
2004. december 19. 20:58 | Sorszám: 50
Sajnos ez már inkább hasonlít komédiára, mint választásra. Részemről marad az ismerősökkel, és a családdal folytatott beszélgetés: kiváncsi vagyok a tágabb ismerettségi körben visszaköszön-e a hivatalos statisztika?
jm
2004. december 19. 20:40 | Sorszám: 43
"Ez például okot adhatna önmagában akár arra is, hogy az adott szavazókörben megismételjék az egész népszavazást."

Valóban. Kiváncsi vagyok, hány körzetben fordult ez elő?

jm
2004. december 19. 20:28 | Sorszám: 40
Nem, de ezerrel kampányolt a NEM mellett, ahelyett hogy csöndben maradt volna. Az igenek eredményessége több, mint kínos lett volna.
jm
2004. december 19. 20:22 | Sorszám: 38
/nem kellene ennyire Orbán viktorra támaszkodnod az életben való tájékozódáshoz. Néha próbálj meg önállóan szemlélni dolgokat, politikusok, újságírók, meg hasonló szellemi mankók nélkül. Eleinte talán furcsa lesz, de hidd el, megéri./
jm
2004. december 19. 20:07 | Sorszám: 36
Kedves Kacamicli!

Fogalmam sincs, mit mondott Orbán Viktor, mivel nem követem olyan odaadó figyelemmel minden mondatát, mint Te.

Eredményes két IGEN után a kormány nem maradhatott volna változatlan - szerintem. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a választók többsége nem ért egyet a kormánnyal, illetve a kormánypártokkal, és ezt papíron kinyilvánítva, feketén-fehéren. Többek közt ezért volt óriási a tétje ennek a népszavazásnak, és ezért nem tenném tűzbe a kezemet, az eredmény a valóságot tükrözi-e?

jm
2004. december 19. 19:32 | Sorszám: 32
Tudod, az a baj, hogy a tét óriási. Egy eredményes igen népszavazás sokaknak jelentette volna a szabadrablás végét.

Téma: Iszlámveszély
jm
2004. június 20. 15:20 | Sorszám: 527
(a predesztinációról Müller Péter ír jól, igaz, ő nem kálvinista... Lehet, hogy minden el van döntve, de mi dömtünk (szabad akarat))
jm
2004. június 20. 13:18 | Sorszám: 521
Olajra egészen addig lehet világhódító törekvéseket alapozni, amíg a jelenlegi olajkirályok úgy akarják.

Egyébként ez pont olyan lesz, mint az itthoni "rendszerváltás". Ha elfogyott az olaj, azt onnan lehet majd tudni, hogy az összes olajmágnás vizi-erőművekbe, nap-kollektorokba, szén-bányákba, vagy hidrogén-meghajtású kocsikba fektet majd be... A gazdaság éppúgy az ő kezükben lesz, csak majd mást tukmálnak ránk, és másért háborúznak.

jm
2004. május 21. 22:41 | Sorszám: 131
"az európaiak végső kétségbeesésükben kénytelenek lesznek az USA védelmét kérni"

Mármint a latin-amerikaiak védelmét...

jm
2004. május 21. 22:31 | Sorszám: 126
(a nemzeti fejlesztési tervben leírtak, és a valódi szándék, legtöbbször homlokegyenest ellenkezik. Inkább a nap, mint nap hozott intézkedéseket kell nézni.)
jm
2004. május 21. 22:29 | Sorszám: 125
Országa válogatja. Pl Belgiumban minden nap várom, hogy bevezessék az arabot, mint negyedik nemzeti nyelvet. És azt is lenyeletnék az "őshonosokkal". Igaz, az egy különleges helyzet, mert sose volt egy ország, és sose volt egy nemzet.
jm
2004. május 21. 22:17 | Sorszám: 122
Mindez attól is függ nagyon, mennyire szorulnak a társadalom peremére, tudnak-e tanulni, kapnak-e munkát? A radikalizmus általában erősebb ott, ahol nagy a nincstelenség. De a demográfiai előrejelzések elgondolkoztatóak. Nagyon örülök, hogy itthon az "iszlámveszély" miatt nem kell aggódnunk.

Kelet és Nyugat-Európa nagyon más, és én személy szerint az előbbire szavazok... (minden rosszban van valami jó...)

jm
2004. május 21. 22:12 | Sorszám: 120
Ez nem ennyire egyszerű. A második, harmadik generációk közül sokan már nem tartják a hagyományokat, míg az algériai bevándorló papa tartja (ő most pl 40-60 éves), addig a fiai közül már nem mind. A fogyasztói társadalom hatása nagyon erős rájuk. Azt hiszem, hogy a "radikális" muzulmánok a fiataloknak csak egy töredékét teszik ki Európában, míg a többség vagy csak simán tartja a hagyományokat, vagy már azt sem nagyon.
jm
2004. május 21. 21:58 | Sorszám: 118
Tilos a feszület, a kipa és a csador?
"A hegyek vajúdtak, és egeret szültek"

A francia állami iskolák vallási semlegességét megerősítő törvényjavaslat kimondja, hogy a közoktatási intézményekben tilos minden olyan szimbólum vagy öltözék viselése, amely tüntetően utal a tanuló vallási meggyőződésére, felekezeti hovatartozására.

Az állami iskolák vallási semlegességét megerősítő törvényjavaslat nemzetgyűlési vitájának keddi megnyitásakor a francia miniszterelnök leszögezte, hogy szükség van a köztársasági alapértékek megvédésére, de "a laicitás nem azonos a vallás elutasításával".

A Jacques Chirac köztársasági elnök kezdeményezésére kidolgozott törvényjavaslat jeletőségének hangsúlyozása céljából Jean-Pierre Raffarin kormányfő személyesen terjesztette elő a jogszabálytervezetet. A három cikkből álló törvényjavaslat kimondja, hogy a közoktatási intézményekben tilos minden olyan szimbólum vagy öltözék viselése, amely tüntetően utal a tanuló vallási meggyőződésére, felekezeti hovatartozására. Tiltott jelképnek minősül a nagyméretű feszület, a zsidó fejfedő, a kipa és az iszlám fejkendő. (Kis méretű kereszt, Dávid-csillag, Korán- vagy fatmakéz-medáll diszkrét viselése megengedett.)

Raffarin bejelentette, hogy a kormány elfogadta azt a módosító indítványt, amely minden esetben elsőbbséget biztosít a "dialógusnak a rendszbályokkal szemben. A laicitási törvény betűjének az egyezkedés, a párbeszéd, a belátás és tolerancia szellemében kell érvényt szerezni. Egyúttal, hogy a törvény hatályát más közintézményekre, a többi között a kórházakra is ki fogják terjeszteni.

A törvény idén ősztől lép hatályba. A nemzetgyűlési szavazást február 10-re tűzték ki. A hét végéig tartó négynapos vitára 150 felszólaló jelentkezett. Az 577 tagú nemzetgyűlésben elsöprő többségben lévő kormánypárti törvényhozók között csak néhány honatya kíván tartózkodni.

Az ellenzéki Szocialista Párt (PS) korábban ahhoz kötötte a jogszabály támogatását, hogy a törvényszövegben a "tüntető" jelzőt cseréljék ki a "látható" minősítő szóra. Az eredeti megfogalmazás szerintük alkalmas arra, hogy a megbélyegezettség érzését keltse fel a franciaországi muzulmán kultúrájú lakosság körében, s ebben az esetben az új törvény szándékával ellenkező hatást eredményezhet.

* * *

A laicitási alapelv iskolai gyakorlatának törvénybe rögzítéséhez vezető vita tavaly ősszel kezdődött olyan iskolai konfliktusok után, amelyek a legszigorúbb iszlám hagyományokhoz ragaszkodó iskolás lányok esete miatt robbantak ki. A helyzet vizsgálatára Bernard Stasi professzor vezetésével létrehozott "bölcsek tanácsa" decemberben nyújtotta be jelentését Chirac elnöknek.

A történészekből, társadalomtudósokból, oktatási szakemberekből, független értelmiségiekből, kisebbségekkel foglakozó társaságok tagjaiból alakult bizottság 26 indítványt tett a sokféle származású közösségből összetevődő francia társadalmat megosztó kofliktusok kezelésére.

A népes bizottság tagjai közül utólag többen csalódottan állapították meg, hogy javaslataikból mindössze egy elemet ragadott ki a Chirac elnök szorgalmazására formába öntött törvénytervezet. A professzor jelentésének alapgondolata az volt, hogy a "muzulmán kendő" csak jelenség, a probléma kulcskérdése az, képes-e a francia társadalom biztosítani a más kultúrájú bevándorlók integrálódását oly módon, hogy a mindenkit egyenlő mércével mérő köztársasági keretek között megőrizhessék hagyományaikat a személyi választás szabadságának republikánus elveivel összhangban.

René Rémond történész, a bizottság tagja a Le Monde-nak nyilatkozva keserűen jegyezte meg, hogy munkájuk törvényben testet öltött eredménye lehangoló. Szerinte munkájuk valódi tartalma fennakadt a politika szűrőin: a hegyek vajúdtak, és egeret szültek.

A francia laicitási törvényt számos muzulmán lakosságú országban keményen bírálták, leginkább azokban az államokban, amelyek a legtöbb szabadságjogot és választási lehetőséget biztosítják polgáraiknak - írta a törvény kapcsán a Le Monde.

--------------------------------------------
gondola.hu

jm
2004. május 21. 21:49 | Sorszám: 117
Iszlám Európa"? – nemzetközi összefoglaló – 20. hét


Néhány évtized múlva többségében iszlámhívôk kontinensévé válhat Európa – állította Daniel Pipes, a philadelphiai Middle East Forum igazgatója abban az írásában, amely a hét végén jelent meg a Die Presse című konzervatív osztrák napilap vélemény rovatában.

Az amerikai szerzô igazat ad Oriana Fallaci olasz újságírónak, aki Az értelem ereje címû új könyvében arról írt, hogy Európa egyre inkább „az iszlám tartományává, iszlám gyarmattá" válik. Pipes szerint fôképpen két tényezô alakulása segítheti elô az ilyen irányú fejlôdést: egyrészt a keresztény vallásgyakorlók további visszaszorulása a kontinensen, másrészt a rendkívül alacsony európai születési ráta.

Az elôbbivel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az utóbbi két generáció alatt a gyakorló keresztények száma olyannyira összezsugorodott Európában, hogy néhány megfigyelô már az „új sötét kontinens" elnevezést használja a földrésszel kapcsolatban. Ezzel mindenekelôtt arra utalnak, hogy Európa egyfajta „posztkeresztény" társadalomként fejlôdik, amelynek egyre kisebb a kapcsolata a saját hagyományaival és történelmi értékeivel.

Fokozatos „kihalási" tendencia

A cikkíró felhívta a figyelmet arra, hogy fokozatos „kihalási" tendencia jellemzi az ôshonos európaiakat. Ennek megakadályozásához arra lenne szükség, hogy az európai asszonyok átlag 2,1 gyermeket hozzanak a világra, ám az EU-hoz tartozó országok csoportjában az átlag ennél ma egyharmaddal kevesebb (1,5 gyermek), s a tendencia a további csökkenés irányába mutat.

A szerzô utalt arra a tanulmányra, amely szerint 2075-re 100 millióval csökkenhet az európai lakosság, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak. Ha a kontinensen a jelenlegi szinten akarják tartani a munkaerô- potenciált, akkor évente 1,6 millió bevándorlóra lenne szüksége az EU-nak. Pipes úgy véli, hogy a hiányt az iszlám és a muzulmánok pótolják. Ahogyan húzódik össze a kereszténység Európában, olyannyira tör elôre az iszlám. Miközben az európaiak viszonylag érettebb korban és csökkenô arányban vállalnak utódokat, a muzulmánok errôl nagyobb számban már fiatalabb éveikben gondoskodnak.

A szerzô szerint jelenleg 20 milliónyian – a lakosság 5 százaléka – vallják magukat muzulmánnak Európában, s ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, részarányuk 10 százalékos lesz 2020-ra. Ha a nem iszlámhívôk el is menekülnének az új iszlám rend láttán, ami valószínûnek is tûnik, akkor néhány évtized múltán a kontinensen többségben lennének a muzulmánok. Ha pedig ez bekövetkezik, akkor Európa nagy katedrálisai már csak egy korábbi civilizáció nyomaiként maradnának meg, a nagy nemzeti kultúrák pedig - mint az olasz, a francia, az angol és mások is - feltehetôen elcsökevényesednének a helyükbe lépô új és transznacionális muzulmán identitás által, amely észak-afrikai, török, szubkontinentális és más elemeket ötvöz.

forrás: gondola.hu
--------------------------------------

jm
2004. május 21. 12:30 | Sorszám: 99
Az törvénytelen "iparágakban" valószínűleg nagyobb számmal vesznek részt az illegális bevándorlók, mint azok, akik állampolgársággal, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkeznek.

De még egyszer, az arab és török kisebbség jelenléte az EU-ban túlnyomó részben nem az illegális bevándorlás, hanem tudatos betelepítési politika eredménye, mint ahogy azt Turul is írta.

jm
2004. május 21. 12:17 | Sorszám: 97
"Miután tümegek özönlenek be illegális bevándorlúkból, nehézezt szándékos betelepításnek nevezni."

Egy pillanat, az, hogy ma Nyugaton számottevő iszlám kisebbség él, nem az illegális bevándorlás, hanem a nagyon tudatos munkaerőbehívás következménye, amely a 60-as években dívott. Sok országban pedig engedélyezték a családegyesítést is, ami azt jelentette, hogy a férfi vendégmunkás később magával hosszhatta egész családját, sőt távolabbi rokonait is, és mindannyian letelepedhettek, és állampolgárságot is kaphattak, ha kértek.

Vagyis ma nem özönlenek tömegesen az EU-ba illegális bevándorlók, ahhoz képest, amennyi vendégmunkást behívtak néhány évtizede, és amelyek ma családjaikkal, és leszármazottaikkal az EU országokban legálisan élnek (második, és harmadik generációk).

De például Spanyolországban a mai napig hívnak be marokkói munkásokat a mezőgazdaságba dolgozni (sokkal olcsóbb munkaerő, mint a spanyol), amely az érintett falvakban nagy feszültségeket okoz.

jm
2004. május 20. 18:37 | Sorszám: 71
akkor nem csinálhatsz alkotmányt a húsevőiparnak
jm
2004. május 20. 18:28 | Sorszám: 69
nem ismerem, de annak maximum folyománya, hogy nem eszel állatot. a növényevés önmagában nem vallás.
jm
2004. május 20. 18:23 | Sorszám: 67
Nem tudom, miért, de növényevés önmagában még nem emelkedett egy világvallás szintjére.
jm
2004. május 20. 18:15 | Sorszám: 65
úgy emlékszem, nem hangsúlyozzák túlzottan. és többek között a számottevő muszlim kisebbségek miatt, nem is nagyon lehetne.
jm
2004. május 20. 18:10 | Sorszám: 64
Sajnos amióta beleléptünk, nemigen van választásod. Az EU-s alkotmányról szóló vitákat nem követtem, így nem tudom, szerepel-e a tervezetben a keresztény szó.

Téma: Dopeman is megy az EU-ba, vele tartasz?
jm
2003. április 11. 12:33 | Sorszám: 48
ami késik nem múlik. de vigyázat, inni már nem lehet.
jm
2003. március 28. 17:55 | Sorszám: 40
...és az, hogy a nyugat-európaiak egy része majd ezután is folytathatja a kellemes, gondtalan, jóléti életét, az annak a többtízmillió hm. hogy is mondjam ? - naív kelet-európainak köszönhető is lesz, amelyik beszavazza országát az Unióba.
jm
2003. március 28. 17:30 | Sorszám: 36
"...ő se az aktuális EU-ról és a csatlakozási szerződésről mond véleményt, hanem egy eszményről, melyet Európa népe testesít meg, de aktuálisan az EU NEM... S ez a legtöbb jószándékú EU-igenlő hibája."

Ez a legnagyobb átverés az egészben. Szerintem is nagyon sokan jóhiszeműen, jószándékúan fognak szavazni - nem egy közös piacra, az áruk és a szolgáltatások szabad forgalmára, a rossz csatlakozási feltételekre, hanem egy európai eszményre. Egész egyszerűen nem tudatosul az emberekben, hogy az egész csak egy közös piac, ahol az erősebb nyer, és azok jelenleg nem mi vagyunk, de edzeni meg már nem lehet... - ez a tragédia.


Téma: Egy jo cikk a "leghangosabb magyarokrol"
jm
2003. április 03. 23:27 | Sorszám: 78
Áááá, ezek hamar felmérték a rizikót. A plakáton az vagyon odaírva, hogy lehet NEM-et is mondani. Ilyet nem lehet mutatni az embereknek ! Több millió nézőnek ! Ráadásul, a plakátolók NEM-et mondó állampolgárok - hát milyen példa ez ? Még elrongálná a 10 milliárdos államkampányt és mindenféle gondolatkezdeményeket ébresztene a nép fejében. Kizárt dolog volt.
jm
2003. április 03. 22:45 | Sorszám: 75
Ezt most komolyan kérded ? Tényleg azt vártad, hogy riportok készülnek majd a törvénytelen rendőrségi eljárásról ?!? Vagy pedig inkább azt, hogy az összes esti hiradóban szerepelnek majd premier plan-ban az ötletes plakátok... Vagyis hogy ezek egy perc műsordidőt is szánnak az EU ellenes kampányra, akármilyen vonatkozással is.
jm
2003. április 03. 19:20 | Sorszám: 70
(óóóó.)

akkor mégsem áll a lenti gondolatmenet (ergo : hogy ezt olyan reklámfogásnak tervezték, mint a környezetvédők, amikor óriáskukoricának, borsónak öltözve gyomlálják a Monsanto génmanipulált vetését).

Szóval a nagyközönség nem értesült az esetről.

jm
2003. április 03. 19:13 | Sorszám: 68
Igen ? Ez jó hír. Én tegnap árgus szemekkel néztem a mindenféle kereskedelmi hiradókat, de nem találtam semmit (mire nem képes az ember a jó ügyért...) Ellenben beleszédültem, mert az egyiknek bal sarkában egy EU-s csillagkaréj forog non stop. Te hol láttad a hírt ?
jm
2003. április 03. 18:57 | Sorszám: 66
"Természetesen azért késült hogy ÜGY legyen belőle. Lett is!"

Ezt hogy érted ?

jm
2003. április 02. 21:04 | Sorszám: 42
Ez nem történt olyan régen, kb három hete. Csak emlékeztetőül másoltam ide.
jm
2003. április 02. 21:02 | Sorszám: 41
A Medgyessy-éra újabb felségárulási pere és a rendőrség szólásszabadság-felfogása
2003. március 5. (4. oldal)

Löffler Tibor
A Loppert-ügy után a Magyar Köztársaság polgár közeli rendőrségének sikerült újból beírnia magát a szólásszabadság rendszerváltás utáni történetébe: a Pesti Központi Kerületi Bíróság múlt hét pénteken elutasította a rendőrség álláspontját, miszerint Barna Tibor és Pál Márton egy béketüntetés során tiltott önkényuralmi jelképet törvénysértő módon használtak.

A rendőrség újabb presztízsvereségének előzménye az volt, hogy a budapesti VI?VII. kerületi rendőrkapitányság civil munkatársai előállították Barna Tibor politológus végzettségű polgártársunkat, mert az egy sarlót-kalapácsot tartalmazó transzparens nyilvánosság előtti használatával ? szerintük ? elkövette az ?önkényuralmi jelvények használata? vétségét. A rendőrök tagadják, hogy őket a transzparens miniszterelnököt vulgáris kifejezésekkel inzultáló szövegének stílusa és tartalma ragadtatta volna cselekvésre. Ez igen kétséges. A rendőrök logikáját és szavait követve el kell ismerni: Barna valóban ?használta? az önkényuralmi jelképeket, a transzparens tényleg ?tartalmazta? azokat. Ezen a ponton, a gondolkodás ezen fázisában azonban a civil rendőröknek megálljt kellett volna parancsolni maguknak, és elgondolkodni azon, hogy az önkényuralmi jelképek használata mivégre, mi célból történt. Abba a csapdába ugyanis ne menjünk bele, hogy a rendőröknek van-e mérlegelési joga. Van ilyen joguk, hiszen jogalkalmazók, intézkedésre éppen azért szánhatják el magukat, mert az általuk megállapított tényeket hozzárendelik az általuk ismert jogszabályhoz. Ehhez a folyamathoz szükségeltetik a gondolkodás.
A tüntetésen azonban civil nyomozókból pavlovi reflexek törhettek elő. Meglátták az önkényuralmi jelképeket, és azon nyomban elfeledkeztek a közegről, amelyben a transzperens megjelent (béketüntetés) és az önkényuralmi jelképek szövegkörnyezetéről.
Barna Tibor a sarló-kalapácsot egy politikai korszakhatárt jelző számsor (?89) mellé bigygyesztette, kiegészítendő a miniszterelnökkel vulgárisan foglalkozó szöveggel, amiből egy átlag, még érettségivel sem rendelkező ember számára is világos, hogy az önkényuralmi jelkép eket ? némi túlzással ? antikommunista indíttatásból ?használták?, kifejezve egyben az önkényuralmi korszak elutasítását. Pontosan úgy, ahogy baloldali antifasiszta tüntetésen is ?használnak? náci vagy nyilas jelkép eket abból a célból, hogy kifejezzék a nyilas vagy náci rendszerrel szembeni ellenszenvüket. Ennek megértéséhez is szükségeltetik a gondolkodás.
A rendőrség volt bátor hozzájárulni a Vér és Becsület nevű szervezet demonstrációjához. A jelenlévő, vagy a tévé- és sajtótudósításokat követő rendőrök láthatták: az antifasiszta ellentüntetők egy olyan transzparenst tartottak, amely katonacsizmát és annak talpán horogkeresztet ábrázolt. (Az ismert kép üzenete: a nácik eltaposnak mindent.) A Magyar Köztársaság emberei sem akkor helyben, sem utólag nem kezdeményeztek eljárást az ellen, aki a nyilvánosság előtt horogkeresztet tartalmazó transzparenst használt. Megjegyzem ? helyesen. Ezért fel sem ötlött bennük, hogy egy antifasiszta polgártársunk elkövette az önkényuralmi jelképek használata vétségét. Márpedig az illető bizony használt ilyen jelképeket.
A Barna-ügyben eljáró rendőrök vagy egyszerűen képtelenek józan eszüket használni, vagy nem rendelkeznek olyan általános műveltséggel, intelligenciával, politikai kultúrával és jogérzékkel, mint a Kossuth téren illetékes kollégáik. Avagy igenis gondolkodtak, de politikai előítélet vezette őket. Erre utal az, hogy házkutatást tartottak Barna Tibor lakásán, mert valamilyen rejtélyes oknál fogva alapos lett bennük a gyanú, hogy otthon ?további önkényuralmi jelképeket rejt, illetve tart?. A rendőrök ilyen irányú gyanúja csak abban az esetben ébredhetett fel és válhatott alapossá, ha feltételezték: Barna kommunista, azaz a kommunista önkényuralmi jelkép eket a kommunista önkényuralommal való azonosulásból használta. Ha a rendőrök logikája helyes lenne, akkor a Kossuth téri kollégájuknak az antifasiszta tüntetőt is nemcsak elő kellett volna állítani, hanem házkutatást kellett volna tartani nála, mert bizony a horogkeresztet használta, ami miatt alaposan gyanúsítható azzal, hogy otthon további horogkereszteket rejt vagy tart. És most képzeljük el azt, hogy az illető holokauszt-túlélő, vagy hozzátartozóit vesztette el a nyilas vészkorszakban, és a legnagyobb lelki nyugalommal viseli el, hogy a Magyar Köztársaság rendőreiben alapos gyanú fogalmazódott meg személyével és politikai magatartásával kapcsolatban?
Barna Tibor akkor úszta volna meg az egész procedúrát ? és lehet, hogy itt tévedett ?, ha nem művészi eszközökkel fejezte volna ki véleményét. A horogkeresztes csizma egy közismert politikai plakát, művészi termék, bár egyáltalán nem garancia arra, hogy megóv a VI?VII. kerület rendőreinek alapos gyanújától. Ha meg mégis, akkor Barna Tibor politológus legközelebb vegye elő a Rolling Stones nagy vörös kinyújtott nyelvét, ami még a VI. és VII. kerületben sem számít önkényuralmi jelképnek, és arra rajzoljon sarló t meg kalapácsot. De készüljön fel arra is, hogy semmit nem ér az egész, ha a rendőrök Karel Gott-rajongók, és utálják a rock and rollt.

jm
2003. április 02. 15:49 | Sorszám: 38
Úgy tudom, sokezer normál szórólapot is elkobozott a rendőrség, mit adományokból, civil emberek pénzéből nyomtattak ki nagy nehezen. (közpénzből csak a mákosguba -elmésségekre futja). Aki ellenvéleményen van, annak félnie kell. (- láttad a kérdéses plakátot ? senkinek eszébe nem jut arról, hogy itt az önkényuralmi rendszereket szeretni kell). Éljen a dicsőséges EU.
jm
2003. április 02. 15:32 | Sorszám: 33
Látod, amúgy is mindegy , mit csinálnak, mindenképp elviszi őket a rendőrség, normál szórólapjaikkal együtt. Éljenenek az emberi jogok és a dicsőséges, fenséges Európai Unió !
jm
2003. április 01. 15:26 | Sorszám: 27
Nem ismerem őket személyesen, és lehet, igazat adnék Neked, ha ismerném. De : ha a Greenpeace felmászhat a Lánchíd-alagút tetejére (és nyugaton egyéb játékosságokkal hívja fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára - gyakran törvénybe ütközve, ám gondosan ügyelve, hogy soha sérülést ne okozzanak se másnak, se maguknak !) akkor ez is belefér a demokráciába. Becsülöm az olyan embereket, akik mernek véleményt nyílvánítani, és vállaják annak minden - számukra nem feltétlenül pozitív ! - következményét.
jm
2003. április 01. 15:05 | Sorszám: 25
Úgy tudom, a csoport tagja az EU ellenes mozgalomnak. Plakátoznak, szórólapoznak is. Ha egyátalán van EU ellenes társadalmi megnyilvánulás Magyarországon, az nekik és a mozgalomnak köszönhető, amiben aktívan részt vesznek. Ez úgy gondolom nem csorbítja a demokráciát. Hogy mi járatja le a jobboldalt, az meg nem a civilek, hanem a politikusok problémája. Elég nagy baj, hogy a politikusoknak állandóan azt kell lesniük ki mit szól hozzá, legalább a civileknek legyen meg a szólás és cselekvés-szabadsága !!! (ha ezzel nem sértegetnek másokat)
jm
2003. április 01. 10:59 | Sorszám: 12
Senki nem hordozná körbe a véres kardot, ha az Uniós csatlakozással kapcsolatban tájékoztatást kapnának az emberek és nem propagandát. Hála Istennek, hogy vannak becsületes, cselekvőképes civilek az országban.

Téma: Szeretem Budapestet
jm
2004. szeptember 22. 19:52 | Sorszám: 45
Miért fontos a Ferihegyi vasút/metró? illetve miért lenne a legfontosabbak között? egy kicsit furcsa egy 1,7 milliós lakosú városban, ahol a villamosok, buszok szemmel láthatóan esnek szét, és csoda, hogy egyátalán elindulnak, a reptéri összeköttetésre gondolni. először talán cseréljék ki a BKV busz, troli, és villamosparkját, újítsák fel a metróvonalakat, a hidakat, a fővárosi utakat - és ha még mindig van pénz, akkor lehet elmélkedni az új metrókon...
jm
2004. szeptember 22. 19:43 | Sorszám: 44
Budapestnek a világos talán az egyik legszebb fekvésű főváros, a szerkezete is nagyon jó (a belső kerületeké)- és sok szép épületet örököltünk.

Az elmúlt évtized "fejlesztései" azonban finoman szólva nem javítottak rajta. A külsejét tekintve a Lágymányosi hidat legszívesebben lebombáznám, sajnos minden nap a szemem elé kerül. Az ELTE új épületei sem sikerültek, legjobb esetben is csak semmitmondóak (de inkább káosz-növelőek). Egyátalán, hogy lehet a Duna partra bármit tervezni, anélkül, hogy az összképbe terveznék, hogy a tájba illesztenék? Vagy ott vannak a Duna parti "luxuslakások" (az egyik legforgalmasabb főútra nézve...) Ha már valaki pénzt mos, akkor ne ilyen maradandó monstrumokkal tegye... amit aztán évtizedekig nézhetünk.

jm
2004. szeptember 22. 19:26 | Sorszám: 42
Nem idegesítő, borzalmas! Honnan a budapesti címer?
jm
2004. szeptember 22. 07:28 | Sorszám: 14
ez a város Magyarország fővárosa. vagy idegen test lesz az ország közepén, mint ahogy ma nagyon sok nagyváros az, vagy az ország szíve, és hajtóereje. Csak oda kell figyelni, hogy beszélnek Párizsról a franciák, vagy Brüsszelről a vallonok... de akad még példa szép számmal. Utálják, mert idegenek, világvárosok, semmi közük az országhoz, ahol fekszenek. Nem ezt a fejlődést kell követni.
jm
2004. szeptember 22. 07:20 | Sorszám: 13
Nyomás vissza a "szemét" rovatba, kifejezetten Neked másoltam oda szép irodalmi részleteket!
jm
2004. szeptember 22. 07:18 | Sorszám: 12
Nem ismerem.
jm
2004. szeptember 22. 07:11 | Sorszám: 11
Egyelőre leragadtam a logónál. Mióta ezek Budapest színei? (de most komolyan) Nálam folyton a "Szeretem Bukarestet" ugrik be, ehhez nem tudok csatlakozni...
jm
2004. szeptember 21. 22:24 | Sorszám: 4
A mozgalom első, alapító gyűlése ma volt, az I. kerületi Művelődési házban. Szép kezdeményezés, de borzalmas színekben fut. Tudja valaki, mitől piros-kék-sárga Budapest?
jm
2004. szeptember 21. 22:19 | Sorszám: 2
jm
2004. szeptember 21. 22:18 | Sorszám: 1
BUDAPESTI KIÁLTVÁNY 2004

Polgártársaink!

Szeretjük Budapestet. Itt élünk, dolgozunk, itt élnek azok, akiket szeretünk – ez az otthonunk.

Sok ok miatt, egyre kevésbé érezzük jól magunkat.

(Elég volt)

Elegünk van abból, hogy a nagyvárosi nyomor eluralja az aluljárókat, a köztereket.

Elegünk van abból, hogy Buda, Pest, Óbuda a nap bizonyos idõszakaiban egymás számára szinte megközelíthetetlenné válnak.

Elegünk van abból, hogy a bûnözés mindennapi életvitelünket fenyegeti.

Elegünk van abból, hogy mocskos levegõt szívunk, és mocskos utcákon közlekedünk.

Elegünk van abból, hogy egy szerencsétlen törvény miatt huszonhárom városban élünk, miközben mindannyian budapestiek vagyunk.

Elegünk van abból, hogy a színek helyett a szürkeség uralkodik.

Féltjük otthonunkat, Budapestet.

A Város újraegyesítését akarjuk.

Akarjuk a Város szociális újraegyesítését, a nyomor hatékony kezelését.

Akarjuk a Város geográfiai újraegyesítését, a városrészek megközelítésének szabadságát.

Akarjuk a Város erkölcsi újraegyesítését, a szabad és biztonságos élet lehetõségét.

Akarjuk a Város és a természet újraegyesítését, a tiszta levegõt, a tiszta köztereket.

Akarjuk a Város törvényes újraegyesítését.

Akarjuk a Város és a színek újraegyesítését.

Budapest a XIX. században naggyá lett.

Budapest a XX. századot túlélte.

Budapest a XXI. században ismét naggyá lehet.

Akármi is lesz vele, az otthonunk marad. Jól akarjuk benne érezni magunkat.

Összkomfortos várost akarunk.

Szeretjük Budapestet.

Vegyük kezünkbe a várost, rendezzük végre közös dolgainkat!

----------------------------------------------------
http://www.szeretembudapestet.hu/?modul=kialtvany

jm
2004. szeptember 21. 22:18 | Sorszám: 0
"A "Szeretem Budapestet" egy civil mozgalom, független minden hivataltól, párttól, szervezettõl. Egyetlen célja: összegyûjteni és egyesíteni a budapestiek tettvágyát, erejét, lelkesedését. Azokét a budapestiekét, akik egy XXI. századi, élhetõ, rendezett, nyüzsgõ és izgalmas várost akarnak, amelyik az ország, sõt a régió fõ városa.

A mozgalom minél pontosabban igyekszik megfogalmazni szándékait. Ezt tartalmazza a kiálltványunk. Errõl szól a szeptember 21-i alapító gyûlés, amelynek anyagát a Hírek rovatban találja meg.

A Mozgalom elsõ lépésként minél több pártoló tagot akar gyûjteni. Ezért kérjük regisztrálja magát a Regisztráció rovatban. Így alkalmunk nyílik folyamatosan informálni a tevékenységünkrõl."
www.szeretembudapestet.hu


Téma: "Nehézségek" és az ezekre való felkészülés. De hogyan???
jm
2003. április 13. 14:27 | Sorszám: 1
Tessék, már el is kezdődött a felkészítés...

"Magyar nyugdíjasok és munkavállalók az Európai Unió országaiban

MTI
A magyar nyugdíjrendszer és a nyugdíjak összege az európai uniós csatlakozás után nem változik. A magyar nyugdíjasoknak azonban lehetőségük lesz arra, hogy ? ha ehhez megfelelő jövedelemmel rendelkeznek ? átköltözzenek egy másik tagállamba, ilyenkor majd a járulékukat is az új lakóhelyükre kapják majd.

Ez azonban nem jelenti az időskorúak korlátlan letelepedésének lehetőségét: amennyiben egy nyugdíjas három hónapnál hosszabb ideig kíván más tagállamban tartózkodni, igazolnia kell, hogy rendelkezik olyan összegű ellátással, vagy egyéb jövedelemmel, amely biztosítja, hogy nem szorul az új lakóhelyéül választott tagállam szociális ellátására. Aki Magyarországon szerzett nyugdíj-jogosultságot, mégis máshol éli le idős éveit, addig forintban megállapított járadékot kap, amíg hazánk nem csatlakozik az euró-zónához.

Egészségügyi ellátásra minden nyugdíjas a lakóhelyén jogosult, függetlenül attól, hogy biztosítási időt korábban hol szerzett.
Az időseknek ? ugyanúgy mint más uniós polgároknak ? külföldi tartózkodásuk alatt csak sürgősségi ellátás jár térítésmentesen.
Egy másik tagállamba települt magyar nyugdíjas egészségügyi ellátásának költségeit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizeti külön előzetes engedély alapján.

A magyar nyugdíjasok vállalhatnak munkát más uniós tagállamban, de ennek feltételeit a tagállamok jogszabályai határozzák meg.
Ilyenkor nincs kizárva az sem, hogy az újabb szolgálati idővel a másik országban is nyugellátást kap az érintett. Amennyiben valaki több országban szerez nyugdíj-biztosítási időt, akkor a biztosítási időket összeszámítják a jogosultságok, azaz a minimális biztosítási idő eléréséhez. A nyugdíj összegét azonban minden tagállam az adott országban szerzett tényleges biztosítási idő és járulékfizetés alapján állapítja meg.

Az Európai Unió a szociális ellátások terén nem határoz meg egységes követelményeket, arra a munkavállalóra, aki a közösség egy másik országában dolgozik, általában a munkahelye szerinti tagállam jogszabályai vonatkoznak, vagyis ott kell biztosítást fizetnie és ott válik jogosulttá az ellátásokra is. Amennyiben egy uniós polgár hosszabb ideig egy másik tagállamban él, a betegséggel, anyasággal, gyermekneveléssel, rokkantsággal, öregséggel, munkanélküliséggel és elhalálozással kapcsolatban, illetve a foglalkoztatási baleset esetén ugyanazok az ellátások járnak neki, mint a fogadó ország állampolgárainak.

Ez a szabály nem vonatkozik azokra, akiket munkáltatójuk küld egy másik országba dolgozni. A magyar kiküldöttek így Magyarországon maradnak biztosítottak, mintha továbbra is itt dolgoznának, azonban a munkavégzés helyén is igénybe vehetik az egészségügyi ellátásokat. Amikor egy külföldön munkát vállaló a családtagjait is magával viszi, akkor az egészségügyi és a családtámogatási ellátások az eltartott rokonoknak is járnak."

Jobb nevetni, mint sírni...


Téma: Utolsó vagyonunk: a termőföld
jm
2005. november 17. 14:45 | Sorszám: 23
"Mi a fenét tehetünk?"
http://forum.gondola.hu/cgi-bin/ultimatebb.cgi?ubb=z_get_topic&f=2&t=006883&m=000048

Vastagon, feketével jelölve az idevonatkozó részek.


Téma: Történelem: '56 részletei
jm
2004. október 27. 17:13 | Sorszám: 5
a világhálón is?

mert akkor nézd meg ezt:

kommunistak

az egyetlen előnye, hogy átestünk a kolerán, hogy nem kívánjuk többet elkapni (az idióta nyugati értelmiségiekkel ellentétben). erre tessék.

jm
2004. október 27. 17:05 | Sorszám: 3
teljesen OFF, de most hirtelen nem talalok ide illo rovatot: A voros csillag tiltott jelkép-e?

Téma: Dobrev hadat üzent a magyar gasztronómiának
jm
2005. december 30. 15:59 | Sorszám: 26
A párom ezt úgy védi ki, hogy halkonzervvel eszi a paradicsomot.

én pedig úgy, hogy egyátalán nem eszem


Téma: Érvek az EU-csatlakozás ellen
jm
2003. április 06. 17:43 | Sorszám: 231
És ezt ki gondolta volna ?

Környezetvédelem kontra lobby

A fenntartható fejlődésre való áttérés egyik legnagyobb akadályozója az üzleti körök érdekérvényesítő tevékenysége.
A kiadvány lobbyval kapcsolatos fejezetéből kiderül, hogy az Európai Bizottság főosztályain dolgozó tizenegynéhány-ezer ?eurokrata? mellett további tízezer hivatásos kijáró, azaz lobbysta dolgozik Brüsszelben. Túlnyomó többségük ipari, nagyvállalati, üzleti érdekeket képvisel, legfeljebb kéttucatnyi környezetvédő vagy szakszervezeti megbízott akad közöttük. Közel kétszáz nemzetek feletti nagyvállalat működtet itt ?kormányzati kapcsolatok? irodát, munkájukat további ötszáz tanácsadó és PR cég erősíti. Az üzleti érdekeket képviselő szervezetek között a legjelentősebb a Gyáriparosok Európai Szövetsége, az ERT (European Roundtable of Industrialists), mely a legnagyobb európai cégek vezetőit tömöríti. Állásfoglalásainak hatása erősen érződik az unió szerződésein, s az EU Bővítési Üzleti Tanácsok felállításával tevékenységét már Kelet-Európára is kiterjesztette.
Az üzleti élet járt az élen az európai integráció szorosabbra vonásában, elmélyítésében és egyre újabb területekre való kiterjesztésében. A fenntarthatóság, a társadalom, a jövő generációk érdekei a gazdaság szereplőinek érdekérvényesítő tevékenysége nyomán jelentősen csorbultak.

jm
2003. április 06. 16:30 | Sorszám: 229
Belezöldülünk ?

Jólét és politika

A foglalkoztatás és a szociálpolitika terén a híres európai szociális modell hanyatlása figyelhető meg. A munkanélküliség Európa szerte magas szintű, a jólléti állam a válságát éli. A közgazdasági elméletek már hosszabb ideje a szociális szolgáltatások lefaragásával kívánják orvosolni a növekedés megtorpanását, a gazdasági nehézségeket. A jólléti állam megreformálása uniószerte hangoztatott elvárás, ugyanakkor elsősorban a politikai kockázatok miatt, és nem a fenntarthatóság mérlegeléséből kiinduló igényként.

Magyarország csatlakozásának legnagyobb vesztesei a környezetvédők szerint a rendszerváltozás károsultjai lesznek: azok az emberek, akik alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, nincsen piacképes szakmájuk és semmilyen idegen nyelven nem beszélnek. Az Európai Unió elsősorban az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását védi, a szociális kérdésekbe kevésbé szól bele, az továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az utóbbi évek változásai e téren sem a fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételéről tanúskodnak, sokkal inkább az egyes gazdasági, politikai csoportok érdekérvényesítéséről.

jm
2003. április 06. 16:27 | Sorszám: 228
Akkor még egyszer : belezöldülünk ?

Érdekes, nemcsak a nemzeti gondolkodású embereknek, hanem a környezetvédőknek is komoly fenntartásaik vannak az Únióval szemben. Talán az Únió mégsem a földi paradicsom ? Kivonatok állásfoglalásukból :

Globalizációs folyamatok és az EU

A zöld szervezetek a csatlakozással kapcsolatos kérdések megvitatásakor fontosnak tartják tisztázni az unió szerepét és helyét a globalizációban. Vajon tudja-e Európa befolyásolni a globalizáció folyamatát, s ha igen milyen mértékben? E kérdésre nem adható egyértelmű válasz.
A globalizációt éltető neoliberális politika alkalmazása az unióban is jellemző. A tagországok között néhány kivételtől eltekintve teljesen szabadon áramlik tőke, az áruk, a szolgáltatások, a személyek, és közös a fizető eszköz. E folyamatok felerősítették a környezetre és társadalomra áthárított költségek mennyiségét, elősegítik a tőkekoncentrációt, az óriási cégbirodalmak létrejöttét. - Ugyanakkor a szabad piac problémáinak orvoslására az unió többé-kevésbé hatásos mechanizmusokat fejlesztett ki, melyek lehetővé teszik - leginkább vállalatai és nagybefektetői - számára a globalizáció előnyeinek élvezetét. A globális folyamatok fenntarthatatlanságát a világ más részeivel fizetteti meg.
?Az EU a világporondon a globalizáció egyik legfőbb motorjaként lép fel, ezért felelőssége vitathatatlan a jelenlegi fenntarthatatlan rendszer globális elterjedésében.? - áll a zöldek véleményét tükröző kiadványban.

jm
2003. április 05. 12:17 | Sorszám: 183
Akit belekényszerítenek egy rosszba, majd a kényszer megszünte után önként és dalolva beleszalad egy másik rosszba, az nem komplett. Főleg, ha az orra előtt van számos ország többévtizedes tapasztalata, amin okulni lehet ! (a nyugati országokban sok olyan probléma van, a globalizáció és a piac mindennek felett helyezése folytán, ami nálunk még nincs. Csak tanulni kell belőle. Tökéletes társadalom nincs, mert az emberek sem azok. De nem muszáj mindig a legrosszabbat követni mindenben)
jm
2003. április 05. 12:02 | Sorszám: 180
Ja, és a piac a mindennek felett , meg a nagy versenyképesség-hajsza nagyon nem kedvez a gyerekvállalásnak, semmilyen szinten (az állam sem engedheti meg magának, hogy az anyákat fizetett szabadságra küldje a gyerekvállalás miatt - az túl drága ! - a harmadik világból meg amúgy is olcsón jön a népesség és munkaerő, fogyasztó. A képzett munkaerő pedig Kelet-Európából).
jm
2003. április 05. 11:57 | Sorszám: 177
Nem tudom, hogy fog alakulni M.O. demográfiája az EU belépésünk után. De azt igem hogy alakul a jelenlegi tagországokban. Rendkívül rosszul. Már most siránkoznak az elöregedés miatt. Hamarosan nem lesz, aki a nyugdíjakat, társadalombiztosítást fizesse ! Igaz, a népességük nem csökken, a harmadik világból érkező folyamatos bevándorlás és azok demográfiája miatt- de ez nem oldja meg a fenti gondokat, ráadásul újabbakat vet fel.
jm
2003. április 02. 07:14 | Sorszám: 170
"Sokkal inkább Amerika, a másik földrész életvitelével és életstílusával."

Én is így tapasztaltam, sajnos. Nem volt szimpatikus.

jm
2003. április 02. 07:13 | Sorszám: 169
"A jelenlegi Európa viszont már alig-Európa. Sokkal inkább Amerika, a másik földrész életvitelével és életstílusával."

Ezt nekem magyarázod ? Egyetértünk...

jm
2003. március 31. 18:36 | Sorszám: 161
LENGYELORSZÁGI TÜNTETÉSEK

Március 9-én több mint húszezer gazda gyűlt össze Jasna Gora szent helyén, hogy imádsággal és jelenlétükkel hívják fel a figyelmet a kormány, a gazda szakszervezetek és a helyhatósságok teljes érdektelenségére és tehetetlenségére. Mindezen hatóságok a legkisebb mértékben sem képviselik avagy védik a kűzködő lengyel agráriumot.

Az elmúlt két-három év folyamán a lengyel gazdák piacaik egyre erősödő pusztulását észlelik. Egyre több olcsó import jelenik meg, a vidéki vágóhidak épp úgy mint a hús és tejfeldolgozó üzemek, egyre másra kénytelenek bezárni. Naponta szembe találja a vidék népe magát az egyre szaporodó, újabb és újabb mezőgazdasági előírásokkal, rendelkezésekkel és szabályokkal, melyeket senki nem tud felfogni. A gazdákkal mindössze annyit közölnek, hogy mindezen előírások az EU komformitáshoz szükségesek!! Gombaszerűen bukkannak fel újabb és újabb nagy áruházi lerakatok - mint pl. Tesco - aminek egyenes következménye a kis üzletek, a jó áruk és a falvak tönkremenése. Nyugat-Európában ez a folyamat már hosszú évek óta zajlik. Lengyelország két millió gazdájának ez fájdalmas újdonság. A lengyel gazdák még a kommunizmus alatt is rendelkeztek bizonyos mértékű önállósággal és a kormánytól való függetlenséggel.

A legfélelmetesebb jelenség, az egész országban tapasztalható teljes hírzárlat minden EU törvény elleni kijelentésnek, avagy megnyilvánulásnak. Ez nem csak a mezőgazdaságra, hanem számtalan más hivatalra és üzletre is vonatkozik. A húszezer gazda aki Jasna Górába hozta erőteljes "NO to EU" (Nem az EU-ra) üzenetét, nem konfrontációt keresni jött. Kétségbeesetten próbálják hallatni hangjukat és érveléseiket, melyeket a tömegkommunikáció teljes mértékben elhallgat és cenzúra alatt tart.

Lengyel viszonyokban a gazdák tüntetése valószínűleg a legnagyobb amit hosszú évek óta tapasztaltak. Ennek ellnére egy szó, egy kép sem jelent meg Jasna Górából az ország újságaiban rádióin avagy televizióin. Mindössze a Maryja rádió, mely szoros összeköttetésben van a tüntetés rendezőivel, közölte az eseményt. A hetek óta országszerte tartott kisebb-nagyobb tüntetéseknek ugyanez volt a sorsa. A lakosságnak nem szabad ilyen eseményekről értesülni, mert az esetleg EU ellenesnek nyilvánulna. Ezt pedig tűzzel vassal kerülik tömegkommunikácó tulajdonosai.

Országszerte egyre erősödik a kételkedés a brüsszeli követelményekkel szemben, egyre képtelenebb megérteni a lakosság, hogyan volt képes a kormány ilyen olcsón és könnyen eladni Lengyelországot Koppenhágában, tavaly decemberben. A gazdák nagy többségének, és speciálisan az egymillió családi gazdaságnak, semmi de semmi előnye nem származik az EU csatlakozásból. Átlagosan hét hektár nagyságú gazdaságaik semmiféle szubvenciót nem kapnak az EU-tól. Ugyanakkor kötelező részükre teljes mértékben engedelmeskedni a szabályok és parancsok tömegének, melyeket Brüsszelből küldenek. Azoknak a szabályoknak, melyek már sikeresen kiirtottak számtalan családi gazdaságot Nyugat- Európában.

Lengyelországban már a júniusi EU népszavazás előtt négy hónappal bevezették a teheneknek a kötelező fül plombát és útlevelet azokban a gazdaságokban ahol csak egy-két tehenet tartanak saját használatukra. Tej kvótákat tettek kötelezővé, a nagy tej feldogozó üzemek már csak olyan tejet fogadnak el a termelőtől, mely teljes mértékben megfelel az EU szabályoknak. Ugyanakkor a felvásárlói árak már most zuhannak, mert az EU saját fölösleges mezőgazdasági termékeivel árasztja el Lengyelországot.
Minden oka megvan hát a lengyel gazdáknak arra, hogy az utcára menjenek ki protestálni megélhetésük tönkretevése ellen.

A demonstrációknál még fontosabb és hathatóbb ellenállás egy nagyon erős "NEM" szavazat a júniusi népszavazáson. Az ICPPC következetesen tartja magát ahhoz, Lengyelországnak nem szabad csatlakoznia az EU-hoz, addig amig a létező szabályokat gyökeresen meg nem változtatják. Addig amig bizonyíthatóan csak olyan új egyezményt ír alá a kormány, mellyel a lengyel mezőgazdaság jövőjét biztosítják és megvédik. Üzenetüket szeretnék még avval megtoldani, hogy Lengyelország határától nyugatra NINCS földi paradicsom. Továbbá NEM fenékig tejfel az élet, minden propaganda szöveg ellenére. Pontosan fordítva van az igazság. A lengyel vidék sokkal színesebb, értékesebb, árujaink irigylésreméltóan tisztábbak és jobbak, mint bármi amit a határon túl találhatunk. Mindez köszönhető a nagyon gondos és körültekintő, természetvédő, családi gazdálkodásnak. Az EU nagyüzemi gazdálkodásával eltűnik a jó mínőségű élelmiszer és a tradicionális lengyel vidéki élet.

A varsói és brüsszeli bürokraták nem hajlandók meghallgatni, avagy tudomásul venni a tényeket. Ennek egyszerű oka, hogy nagyon nagy bevételeket remélnek a globális mezőgazdasági üzemektől és üzlettől. Sok bürokrata fog meggazdagodni a lengyel gazdaság átformálásából, illetve tönkretevéséből.

Ha a lengyel gazdák képesek összefogva és határozottan ellenezni az agymosással beadagolt EU határozatokat, ők lennének az egyetlenek akik meg tudnák fordítani az eddig elfogadott előnytelen EU feltételeket. Az együttműködő és tiltakozó gazdák az egyetlenek az országban akik képesek reményt és élet lehetőséget adni a lengyel népnek.

A fennálló körülmények között Lengyelországnak nem szabad csatlakoznia az EU-hoz.

forrás : http://www.jobbik.net/EU/lengyeltuntetes.htm

jm
2003. március 30. 12:42 | Sorszám: 159
"Gondolok arra, hogy nálunk a 99%-os média és gazdasági fölény nem kérdéses és még az a bűnös aki megkérdőjelezi illetve bírálja s a balliberális véleményformálóknak sokkal többet enged meg a "közélet" mint az zártkörű falkamódra összetartó brancson kívülieknek. Ez azért az EU-ban nincs így"

Én az európai sajtót nem látom idillikusnak. Franciaországban például óriási botrány tört ki a legtekintélyesebb, legbefolyásosabb média, a Le Monde napilap körül. Melyről kiderült, befolyásosnak nagyon is az, de a tekintélyes jelzőt már rég nem érdemli meg. A magyar olvasók, akik követik magyar vonatkozású cikkeit már rég tudták, hogy a Le Monde-ot nem szabad újságszámba venni (ezt lehet kevésbé udvariasan is megfogalmazni). Ami viszont meglepő, hogy kiderült, a Le Monde nem csak Magyarországgal kapcsolatban csúsztat és ferdít, hanem Franciaországgal kapcsolatban is. És ezt nem hébe-hóba, hanem rendszeresen, mondhatni sportot űz a manipulációból. Vagyis a magyar konzervatív oldal nem paranoiás, tényleg ferdítenek rólunk. De kiderült, és ez részben megnyugtató, részben nem : nem csak rólunk ferdítenek, hanem a francia belügyekről, belpolitikáról, gazdaságról, nap, mint nap ( a Le Monde vezetése a saját érdeke és szájíze szerint tálalja a politikai eseményeket, gyakran ügyeket kreál a semmiből, minisztereket, vállalatvezetőket buktat meg ha érdeke úgy hozza, és mellesleg rendületlenül propagálja a liberális, haza és hagyomány- ellenes, mindent toleráló de semmit sem tisztelő értékrendjét). Ezt nem én mondom, ezt a Le Monde francia kritikusai (akikről, jobb híján, előhúzták az adu-ász érvet, hogy antiszemiták ? hamisan és szerencsére sikertelenül. Ismerős ?) . Ez a francia demokráciára nézve azért rossz hír, mert a Le Monde-nak óriási befolyása van a többi médiára, vezércikkeit, legyenek bármennyire hamisak, koholtak, az egész francia média lehozza (Tv hiradók, politikai műsorok) és egy emberként követi.

Bár egész nyugat-európára megint nem merek általánosítani, de úgy vettem észre, hogy a ?civilizált, fejlett EU-ban? az általunk balliberálisnak nevezett szellemiség dominál a médiákban, néhány országban olyannyira, hogy más vélemény a tömegtájékoztatásban nem is jelenhet meg !!! (Nincs véleményszabadság. Csak a politikailag korrekt jelenhet meg, de azt a liberális sajtó határozza meg, mi a politikailag korrekt...)

jm
2003. március 30. 10:32 | Sorszám: 157
Egyébként ez megint ugyanaz a logika, mint a segélyek kérdésében. Mintha az EU törődne is valamennyire a Medgyessy kormánnyal ! Vegyük már végre egyszer, hogy az EU nem számunkra hozatott létre, célja és lételeme nem a magyar gazdaság felvirágoztatása vagy a magyar belpolitika tisztességessé tétele ! Nem mi értünk lézetnek ! Fütyülnek ránk, kizárólag a saját érdekeik szerint cselekszenek. Nem mi vagyunk a világ közepe ! És persze kihasználják, hogy a kelet-európaiak negyven éves álma hogy végre "európainak" hívhassák magukat. (nagyon meglepődnének, ha karakán nemzetekkel állnának szemben, és keményen tárgyalnának még egyszer-kétszer, mint ahogy a skandinávok vagy más országok is tették.
jm
2003. március 30. 10:23 | Sorszám: 156
Nem értem, az EU miben változtatna valamit is a jelenlegi magyar helyzeten. Ráadásul a rendszerváltás óta támogatják a posztkommunistákat, míg Orbánt populistának tartják.
jm
2003. március 30. 10:21 | Sorszám: 155
Nézz egy kicsit körül a mai európai országok belpolitikájában ! Nem rózsaszín a helyzet. Az EU, mint szervezet nem gátolja meg, hogy belpolitikájukban azt tegyenek ezek az országok, amit akarnak. (kivétel talán a szélsőjobb és a "populizmus" előretörése, amire nagyon kényesek, lásd Ausztria esete). De, az EU nem gátolta meg, hogy a nyolcvanas években rablógyilkosok öljék sorozatban Belgiumban a békés vásárló polgárokat. Máig nem tudjuk, miért nyitottak tüzet kérdés nélkül mindenkire, és máig nem kapták el őket (több tucat áldozat). Nem gátolta meg a kilencvenes években az óriási korrupciót, amiben az akkori politikai elit nyakig benne volt, de még azt sem, hogy a közélettől való eltiltás lejárta után egy nappal ezek a politikusok mosolyogva bejelentsék visszatértüket a közéletbe ! Az EU nem tudta megakadályozni, hogy kisgyerekeket fogdossanak össze pedofilok számára. A közvélemény csak sejti, hogy szervezett pedofil bűnözésről van szó, a politikai és vagy gazdasági elit egy részének részvételével ! Minden országban vannak szennyes ügyek. Nem értem, az EU miben változtatna valamit is a jelenlegi magar helyzeten. Ráadásul a rendszerváltás óta támogatják a posztkommunistákat, mág Orbánt populistának tartják.
jm
2003. március 30. 09:55 | Sorszám: 152
Brüsszel Angliát, Spanyolországot, Olaszországot stb nem tudta "rákényszeríteni" semmiféle közös európai politikára. Mert olyan, hogy európai külpolitika, nem létezik. Ne higgyük, hogy belelépésünk a Medgyessy kormányt amerika-barát politikájában korlátozni fogja. Nem fogja. Ellenben Belgium, Franciaország és Németország az iraki megosztottságon tanulva elkezdi egy EU-n belüli Európa kiépítését, amely túllép a mostani, kizárólag gazdasági szervezeten.
jm
2003. március 28. 17:42 | Sorszám: 132
OFF
Én azt tapasztaltam, hogy nyugaton nehéz ökologikusan élni...(azért nem merek általánosítani egész Nyugat-Európára

Ismerek olyan nyugati értelmiségi családot, amelyik tényleg megpróbál környezetbarát módon élni... ezért pl a családnak tudatosan csak egy kocsija van... (ami a gyakorlatban nagy áldozatnak számít, a tömegközlekedés hiánya és a területrendezés csapnivaló volta miatt - csak nagy odafigyeléssel lehet megszervezni a családtagok kimozdulásait : iskola, bevásárlás, munkahely, stb)
ON
jm
2003. március 28. 17:02 | Sorszám: 130
ami meg a személygépkocsit illeti, a fejlett nyugati országokban az történt, hogy a kevésbé szennyező, modernebb kocsik ellenére sem csökkent a városi levegőszennyezés, sőt, bizonyos szennyezőanyagokra nézve kifejezetten nőtt, mert a kocsiforgalom folyamatosanm évtizedek óta rendületlenül növekszik.

Ezért több EU-s nagyvárosban is bevezették, hogy szmogriadó esetén megtiltják a kocsik egy részének a közlekedését, pl a rendszám alapján (egyik nap a páros, másik nap a páratlan rendszámok közlekedhetnek...).

jm
2003. március 27. 23:22 | Sorszám: 127
Az EU mezőgazdasági politikájáról...

Élelem és mezőgazdaság: ideje választani!

A Föld Barátai szervezeteinek kampánya az EU Közös Mezőgazdasági Politikájának reformjáért

? a Föld Barátai európai hálózata 14 országbeli tagszervezetének bevonásával elindítja új kampányát, melyben követeli az Európai Unió Közös Mezőgazdasági Politikájának (CAP) azonnali és radikális reformját. Az új kampány során 14 ország szervezetei felszólítják Franz Fischlert, az EU Mezőgazdasági Biztosát és az európai mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztereket, hogy alapvetően változtassák meg az EU Közös Mezőgazdasági Politikáját :
- Fenntarthatóság: a Közös Mezőgazdasági Politika legyen összhangban az EU Környezetvédelmi Programjával: a gazdálkodóknak teljesíteniük kelljen a Minimális Mezőgazdasági Követelményeket, hogy jogosultak legyenek a mezőgazdasági támogatásokra.
- Lokalizáció: a Közös Mezőgazdasági Politikának biztosítania kell, hogy az élelmiszerellátása újra a helyi mezőgazdasági és élelmiszertermelésen alapuljon, hogy ezáltal csökkenjenek a túlzott "élelmiszermérföldekből" adódó környezeti, szociális és egészségügyi költségek. (2)
- Helyi sokféleség: a Közös Mezőgazdasági Politika második pilléréhez kapcsolódó támogatások (vidékfejlesztés) növelése szükséges, azokat agrár-környezetvédelmi programokra, a helyi közösségek helyreállítására, a helyi infrastruktúra újjáépítésére, a helyi növény- és állatfajták előtérbe helyezésére, az organikus (bio) gazdálkodás támogatására kell fordítani.
- Minőségi élelmiszer: a Közös Mezőgazdasági Politika összhangban kell, hogy legyen az EU Egészségügyi Politikájával, támogatva az egészséges ételt, az élelmiszerbiztonságot és a tápanyagdús, minőségi élelmiszerek előállítását és fogyasztását. A negatív egészségügyi hatásokkal járó mezőgazdasági és élelmiszertermelés (pl. intenzív gyomirtószer-használat) nem szabad többé támogatni.
- Tisztességes kereskedelem: a Közös Mezőgazdasági Politika többé ne károsítsa a fejlődő országok érdekeit. Az EU határozott üzenettel kell, hogy fellépjen a johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világkonferenciára az exporttámogatások megtiltásával és világos elköteleződéssel a fenntartható mezőgazdaság iránt.

(2) A Közös Mezőgazdasági Politika meghatározó tényező volt Európában az export célú mezőgazdasági ipar kialakulásában. A termelékenység nőtt, de csak környezetünk állapotának, az élelmiszerminőségnek a romlása, a biológiai sokféleség csökkenése árán, a közvetlen gazdálkodók és a fejlődő országok érdekei ellenére...
?

Az EU mezőgazdasági politikája eddig csak a nagygazdák és a nemzetekfeletti cégek számára volt hasznos - a gazdálkodók és a környezet költségén. A gazdák részére fizetett áraknak biztosítani kell a fenntartható termelés költségeit. Az Európai Uniónak ki kell lépnie a mesterségesen alacsonyan tartott világpiaci árak csapdájából - mondta Kees Kodde, a Föld Barátai Hollandia koordinátora.
forrás : http://www.zpok.hu

jm
2003. március 27. 18:42 | Sorszám: 125
Belezöldülünk ?

Környezetvédők az Európai Únióról

"Magyarország közelgő EU-csatlakozásának egyik hangsúlyos témája a környezetvédelem. Sok szó esett már az Unió által megkövetelt környezetvédelmi beruházások százmilliárdos összegéről, a szigorodó szabályozásokról és általában a tiszta környezet felértékelődésről. "Tisztább lesz a levegő? - Igen" szól az órisáplakát Azért ez talán nem ilyen egyszerű, de valódi értékelés, tényszerű információ alig-alig jelenik meg ezen a területen (ezen sem).

Távolról sem nevezhető tájékoztatásnak az, ami a szennyvíztisztítók és hulladéklerakók építéséhez megszerezhető EU-pénzekről elhangzik - azt is meg kéne vizsgálni, hogy például a gazdaság, a közlekedés, a vízügy, a foglalkoztatáspolitika, a mezőgazdaság területén várható változások a környezet, a fenntartható fejlődés szempontjából valóban a jó irányba mutatnak-e? Másképpen fogalmazva: milyen hatással lehet a csatlakozás a demokratikus jogokra, a jólétre és a környezetre nézve?

Ennek megválaszolására tesznek kísérletet hat környezetvédő szervezet munkatársai, akik többéves tapasztalataik alapján egy új kiadványban foglalták össze várható következményeket, a pozitívakat és negatívakat egyaránt. A füzet nyolc tematikus fejezetben veszi górcső alá az EU környezeti és gazdasági filozófiáját, illetve az egyes ágazatok helyzetét és várható jövőjét, különös tekintettel a hazai vonatkozásokra és a szükséges intézkedésekre. Következtetéseik nem nyújtanak egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy a környezet és a fenntartható fejlődés szempontjából nyerünk-e a csatlakozással. Az Európai Uniós tagság kitűnő lehetőségeket és óriási veszélyeket is rejt magában. Az azonban bizonyosan állítható, hogy az EU jelenlegi formája inkább szolgálja a gazdasági-kereskedelmi érdekeket, semmint a környezet megőrzését és hosszú távú fenntartását. Akár tagok leszünk, akár kívül maradunk, mindenképpen mélyreható változásokra és sok munkára van ahhoz szükség, hogy biztonságban tudhassuk unokáink örökségét. A kérdés csupán az, hogy megfelelő színtér-e Brüsszel és az "eurokrácia" az előttünk álló feladatok megvalósítására?"

forrás : http://www.indymedia.hu

jm
2003. március 24. 20:32 | Sorszám: 89
a tomegkozlekedes a "szocialis" fejlettsegre egy pelda, de tenyleg belementunk egy kicsit a reszletekbe
jm
2003. március 24. 17:20 | Sorszám: 87
ha turistakent jarsz kulfoldon, minden szep es jo. De ha ott elsz, nap mint nap, es ott dolgozol, mint barmelyik masik polgar (nem mint diplomata, nem tanfolyamon, ideiglenesen, nem, mint osztondijas kulfoldi diak egy szemeszterig), akkor bizony a dolgok mar maskent festenek. A brusszeli tomegkozlekedes (a varakozasi idok) szamomra elviselhetelenek voltak, a kulturalt jarmuvek ezt nem kompenzaljak.

ui: de a vonatok nekem is tetszettek (a palyaudvarok mar kevesbe, igaz nagy felujitasok vannak folyamatban)

na, de ezzel a temat le is zartam...

jm
2003. március 24. 16:55 | Sorszám: 84
meddig hasznaltad ? es mire ? es pontosan melyik varosrol beszelsz ? pontosits, kerlek.

En 11 evig hasznaltam nap mint nap a brusszeli tomegkozlekedest, tapasztalatbol beszelek. De a videkit is jol ismerem (a vallon reszt).

A buszok, villamosok szebbek, ujabbak. De olyan ritkan jarnak, hogy kozlekedesre nem hasznalhatok !!!! Tudod foleg kik hasznaljak Belgiumban a "tomeg""kozlekedest" ?

1. a kirekesztettek, akiknek anyagi okok miatt nincs kocsiuk (bevandorlok, munkanelkuliek, vagyis a legszegenyebbek),
2. Fiatalok, kiknek a papaja-mamaja belefaradt a soforkodesbe, es meg nincs sajat autojuk (12-18 ev kozott)
3. nyugdijasok akiket eltiltottak a vezetestol koruknal fogva, es egesz nap raernek varni a buszra, kimozdulasaikat a menetrendhez igazithatjak
4. vegul, elenyeszo szamban, nehany idiota kornyezetvedo, elvi alapon (mint pl en).

Ez a lakossag 0-25 szazalekat teszi ki, helytol fuggoen. Brusszelben, ami ugye elvileg egy egy millios fovaros, raadasul az Unionak is egyik szekhelye, a buszok, villamosok tulnyomo resze, a nap legnagyobb reszeben 20-25-30 percenkent jar. Kozlekedesre teljesen alkalmatlanok, rovidebb tavon (2-3 km), jobban jarsz, ha gyalog mesz! De az emberek nem hulyek, mindenki, aki csak megteheti, kocsival kozlekedik.

Tudom, nalunk nagy divat szidni a tomegkozlekedest, es a jarmuvek minosege tenyleg csapnivalo. DE : legalabb kozlekednek, ami, hidd el, oriasi elony, ha kozlekedesre akarod hasznalni oket!

Ajanlom, latogass el angol vagy francia nyelvu honlapokra, miket azoknak irnak, akik kulfoldon akarnak dolgozni (Hungary vagy Hongrie rovat). Vagy egyszeruen turistaknak irodott kulfoldi oldalakat Budapestrol. Azt fogod olvasni, hogy a tomegkozlekedes rendkivul fejlett es jo minosegu Magyarorszagon. Ugyanis nem a buszok korat, hanem a jaratok suruseget es a terulet lefedettseget tekintik mervadonak, ami a nyugaton megszokotthoz nagyon magas. (igaz, nalunk is romlanak ezek a parameterek, sajnos, de meg igy is jobbak, mint a fejlett es civilizalt orszagokban)

jm
2003. március 24. 11:49 | Sorszám: 60
a belgiumi peldad erdekel, szeretnem, ha kifejtened, mi abban a nagyon jo.
jm
2003. március 24. 11:47 | Sorszám: 59
a kovetkezo hozzaszolasomban, adtam peldat, tobbet is. Szerinted normalis dolog, hogy az embernek ket valasztasa van, ha csaladot akar alapitani egy iszonyu fejlett nyugat-europai tarsadalomban :

1. lemond az Unios eletszinvonalrol (sajat kocsi, lakas vagy haz, nyaralas)

2. vagy 35-40 evesen vallal gyereket (a no). Igy eshet meg, hogy oszbe csavarodott haju szulok tologatjak a babakocsikat tomegesen.

jm
2003. március 24. 11:43 | Sorszám: 57
"Az Unió leginkább pár multi cég gazdálkodási igényeihez van alakítva, de legkevésbé Európa népéhez. Ezért hazugság a kampány, hogy most majd csatlakozunk Európához. Nem! Egyáltalán nem csatlakozunk Európához, hanem alávetjük magunkat pár korrupt és a multik zsebében lévő brüsszeli bürokratának. Mi ebben az európaiság? Illetve miért kell ilyesmi az európaisághoz?"

egyetertunk...

Az Unio intezmenyen, es a csatlakozasi felteteleken kivul a masik kifogasom, hogy a nyugati tarsadalmakat allandoan ugy allitjak be itthon, mint kovetendo peldat. Sajnos a nyugati tarsadalmak korantsem a civilizacio es a fejlettseg magasfokai. Nagyon nem. Nem kell olyan modelleket majmolni allandoan, melyek rosszak, se Keletrol, se Nyugatrol.

jm
2003. március 24. 11:16 | Sorszám: 51
Egy verfagyaszto pelda : egy iszonyuan fejlett nyugat-europai orszagabn szules utan harom honapig kap fizetett szabadsagot az anya (de mivel ott az emberi jogokat, es a nemek kozotti egyenlosegek nagyon tisztelik, ezt az apa is kiveheti). Bolcsodet talalni meg egyszeruen lehetetlen, evekkel elotte fel kell iratkozni a varolistara. Az iskolat nagyon meg kell valasztani, mert legtobbjukben tanulni nem lehet. Kocsi nelkul meg se lehet mozdulni mert a tomegkozlekedes reg nem tomeg (a legszegenyebb kirekesztettek hasznaljak csak) es reg nem kozlekedes (a jarmuvek nagyon rikan jarnak, aktiv embernek hasznalhatatlanok). A peldakat veg nelkul lehet sorolni.
jm
2003. március 24. 11:06 | Sorszám: 50
Brusszelben a minap volt egy tuntetes (30 000 resztvevo)a szocialis Europaert, az Unio minden sarkabol jottek szakszervezetek, alapitvanyok kepviseloi stb. A tuntetes szlogenje : Nem a kereskedelmi Europara, igen a szocialis Europara, az eselyegyenloseg es a munkalehetosegek Europajara. Mar az Unio-ban is eleguk van az embereknek, hogy az egesz csak a gazdasagrol szol(kozos piac), es semmilyen mas szempont nem erdekes.

Mas. Egy hete a belga kulugyminisztert hallgattam. Tobbek kozott arrol is beszelt, hogy a kelet-europaiak egy resze azert FEL a csatlakozastol, mert feltik a szocialis teren letezo elonyeiket, jogaikat, es felnek, hogy a csatlakozassak elvesztik azokat. (erre utal borzalmasan rosszul az a kampanyszlogen, hogy "tovabbra is marad e az olcso menza?")

Ugyanis a profitorientalt Unioban a szocialis vivmanyok igencsak a hatterbe szorultak, es egyre szorulnak tovabbra is.

jm
2003. március 21. 17:07 | Sorszám: 12
"Úgy hallom, hogy a nyugat-európai átlagpolgárnak is kezd elege lenni az iparilag előállított élelmiszerből, és vágyik a természetes kajákra."

Igen, en is igy hallom. A biotermelok szama folyamatosan novekszik, nyugaton is. De a bio elelmiszerek egyelore nagyon dragak, csak az elit tudja megfizetni oket, vagy az, aki kifejezetten lemond masrol azert, hogy eheto kajat ehessen. Nem akarok rosszindulatu lenni, de nekem a biokaja nyugaton olyan minosegunek tunt (izben), mint a szimpla nem bio itthon..., csak arban az aranyeval vetekszik. Valoszinu itt mas is kozrejatszik, pl a napsutes, a gyumolcsoknel, peldaul.

Nem vesszuk eszre az ertekeinket, pedig meg kene becsulni sajat magunkat.

jm
2003. március 21. 12:58 | Sorszám: 6
a technologiai fejlettseg arrol szol, hogy talaj es napsutes nelkul termesztik a zoldseget (Hollandia, Flandria: tapzacskokbol), es tobbmillio egyedes sertesgyarto, csirkegyarto uzemeik vannak, minek tobb kilometeres korzeteben nem lehet megmaradni a zaj es a buz miatt.(eljen a kornyezetvedelem!) Az allatok csak massziv antibiotikum adagolassal tarthatok eletben, tapot, hormonokat esznek (lehetoleg dioxinos faradt olajat...).

Es az a vicc, hogy az Unio meg az USA dompingje ellen vedekezik, mert ott meg ennel is olcsobban tudnak termelni (meg nagyobb uzemek, meg elnezobb jogszabalyozas az egeszsegvedelem szempontjabol...). Szoval az Unio az USA-hoz kepest minoseget termel... (allitolag) El sem tudom kepzelni, Amerikaban mi kerul az asztalra, mert az Unios "normahoz" mar volt szerencsem.

jm
2003. március 21. 11:44 | Sorszám: 3
„A gazdák tönkremennek.”

A gazdak mar a 7-10 eves hatarido elott tonkre fognak menni. Olyan elelmiszerdomping jon majd az Unio-bol 2004-tol, ha csatlakozunk, hogy azt egyszeruen lehetetlen lesz tulelni. Az Unio-s termelesi modszerekkel nem lehet versenyezni. Amit termelnek, az ugyan emberi fogyasztasra alkalmatlan, de mondjuk a magyar gazdak szempontjabol ez mellekes. Csak a magyar fogyasztok szempontjabol nem.

Szoval a magyar gazdak tonkremennek, a magyar fogyasztok meg majd eszik a muzoldseget, gumicsirket, disznohus-imitaciot... Kinek jo ez ? Az Unios nagyuzemi dan, belga, francia termeloknek.


Téma: Autómentes nap Brüsszelben
jm
2005. szeptember 19. 10:45 | Sorszám: 5
és Budapesten:
http://www.gondola.hu/cikk.php?szal=43904
jm
2005. szeptember 18. 23:14 | Sorszám: 4
Az ingázók miatt nem lehet. Egyszerűen nincs annyi vasúti kapacitás, sem parkoló a városhatárban, hogy autó nélkül jöhessenek be a városba a Brüsszelben dolgozó emberek. De keményen meg is dolgoztak az ilyen mértékű autófüggésért, 40-60 év alatt sikerült ezt elérni. A szomorú, hogy az ingázó fütyül Brüsszelre, hiszen az irodáján kívül mást nem lát belőle. És utálja is Brüsszelt, mert zajos, szennyezet, és a sok autó miatt a gyerekének nem biztonságos.
jm
2005. szeptember 18. 19:15 | Sorszám: 3
Brüsszel sugárútjai soha nem kihaltak - bár a forgalom hétvégén tényleg lényegesen kisebb, mint hétköznap, hiszen az a 300 ezer autós, aki a környező megyékből jár a fővárosba dolgozni, nincs jelen hétvégén. Hanem a városban életemben nem láttam ennyi embert, mint ma! És eddig lovaskocsikból álló dugókat sem láttam Óriási élmény egy ilyen autómentes nap - és az emberek ki is használják rendesen, a belvárosban több ezer biciklistát lehetett látni - és több ezer kikötött biciklit, mert sokat inkább sétáltak a nagy tömegben
jm
2005. szeptember 18. 08:54 | Sorszám: 0
Még néhány perc, és le kell állniuk a kocsiknak. Juhéj!

Téma: Jobboldaliak a könnyűdrogokról
jm
2005. április 26. 19:04 | Sorszám: 140
OFF

/Kedves Edvárd!

Engem nem kell félteni, mert én időt és fáradságot nem kímélve elmegyek oda, ahol jól érzem magam (hegytetőre, erdőbe, jó levegőre), bármilyen távol van, és még a veszélyes háztartási hulladékaimat is leadom a mozgó "Zöld Ponton", ami egy hónapban, egy óráig van jelen a kerület egy bizonyos pontján. Vagyis, kábé annyira sűrű tünemény, mint a telihold, vagy az újhold, csak többet kell keresni és rövidebb ideig tart.

Ami viszont a kerékpározást illeti, addig nem mertem, amíg a városvezetés nem jelezte: helyem van az úton, és nem vagyok ütődött bolond, azért, mert kerékpárral közlekedek (Brüsszelben). Önállóság ide vagy oda: nem volt lehetőségem rá, nem mertem kerékpárra ülni addig, amíg a megfelelő intézkedéseket nem hozták meg, és nem bátorítottak rá, nem jelezték közösségi szinten, hogy ugyanolyan jogom van az úton biciklivel menni, mint kocsival.

A hulladékokkal hasonlóan vagyok: ha megfeszülök, sem vagyok képes lecsökkenteni a szatyor hulladék mennyiséget, ami naponta összegyűlik otthon csomagolóanyagokból! Mert a boltban, piacon egyszerűen NNCS nem csomagolt áru, kiskerttel meg nem rendelkezem.

Vagyis: igen, bizonyos területeken még létezik az egyén önálló cselekvési lehetősége, de egyre kevesebb területen, és egyre több fáradságot, időt, és energia-ráfordítást igényel. Így egyre kevesebben cselekszenek önállóan, tömeg-áramlatoktól függetlenül, és akarva, akaratlanul követik a negatív társadalmi trendeket, miközben cselekvési lehetőségeik soha nem látott mértékben lecsökkennek.

A (zöld) civil szervezetekben az emberek jó része - sokszor nem is tudatosan - egyszerűen a szabadságért küzd...

ON

jm
2005. április 25. 11:01 | Sorszám: 109
"Ennyi kifogást csak egy magyar tudna hirtelen felsorolni."

Véletlenül úgy adódott, hogy tegnap délután elolvastam a park-szabályzatot. A kapu akkor már zárva volt. Ami pedig a "kifogásokat" illeti, sajnos ez a valóság. És még csak azt soroltam fel, amire fejből emlékeztem. A "mit nem lehet?" lista egyébként két oldalas.

"Én jobb szeretném, ha >megoldhatóságban< gondolkodnánk!

És mindegy nekem, hogy kormányszinten vagy egyéni szinten! Tudod: "hass, alkoss, gyarapíts...!"

Ez igaz. Ezért is szeretem a civil szervezeteket... és tisztelem azokat, akik erőt, időt fordítanak közösségi ügyekre.

jm
2005. április 24. 20:52 | Sorszám: 105
"Nem kell mindent az államtól várni. Szervezz túrát, csinálj szakkört, ngo, pk!"

Nagyon sok függ a fizikai lehetőségtől. Van-e rá tered, hogy túrázz? Hogy szakköröket szervezz? Hogy élj?

Vegyük például egy nagyon fejlett ország nagyon fejlett városi parkját. Ami ugye az egyetlen hely a városban több kilométeres körzetben ahol a gyerek, fiatal rohangálhat, játszhat, levezetheti fölös energiáját a szabad levegőn...

A parkot embermagas fekete kerítés veszi körül. A bokrok, fák, glédába vannak nyírva az év minden szakában. Egy porszem nem sok, annyi sem lóg ki sehonnan. A parhoz rendszabály is tartozik, amit a bejáratra függesztettek ki több példányban. Nyitva: reggel 9 és este 6 óra között. A parkban nem lehet: biciklizni, hangoskodni, az ösvényről letérni, fűre lépni, fára mászni, rendetlenkedni, a bokrokhoz, virágokhoz érni, a környék csendjét és nyugalmát megzavarni.

A parktól 100 méterre 6 sávos főút, ahol 90-es robognak az autók, 60Db-es állandó zajt okozva, még éjjel háromkor is.

Nem igaz, hogy az "államnak" (a döntéshozóknak, közösségi döntéseknek) nincs szerepe a fiatalok lehetőségeinek meghatározásában! (behatárolásában...)

jm
2005. április 24. 20:30 | Sorszám: 104
"Szervezz túrát, csinálj szakkört, ngo, pk!"

Van amikor nincs lehetőség! Hova szervezzek túrát? A Pilisbe? Most cseszi szét az állam (=néhány korrupt képviselő és telekspekuláns) az egészet!

egyre távolabb vannak azok a helyek, a "fejlődésnek" hála, ahol kikapcsolódni, kirándulni lehet...

Ami pedig a szakköröket illeti, helység is kell hozzá. A lakótelepemen néhány éve bezárták az iskolát (szakköröstül), üresen tátong az épület. A zöld felületek feléből parkoló lett. Aki pedig még most is sétál a környéken, az szívhatja az M0-ás felől fújdogáló kellemes levegőt!

Nem véletlen, hogy az USA-ban ennyire népszerűek a számítógépes játékok, a drog, és ...a fórumok is. Ha a valós életben nem tudsz kikapcsolódni, feltöltődni, ezekhez menekülnek az emberek.

jm
2005. április 24. 16:12 | Sorszám: 99
"Senki nem áll a fiatalok útjába, hogy focizzanak vagy rádióamatőrködjenek."

Viccelsz? Hol van erre lehetősége egy városi fiatalnak? Léteznek-e olyan helyek, ahol sportolhatnak, mozoghatnak kedvükre, vagy ingyenes klubok?

Kb két háztömbönként kéne egy sportpálya, meg klubok (nem csak fiataloknak!), hogy az embernek ne csak két lehetősége legyen a szabad idő eltöltésére: a TV-t bámulni, vagy a plázákban lődörögni.

jm
2005. április 24. 13:50 | Sorszám: 95
"Azért persze nem csak a pedagóguson múlik a dolog. A szülő felelőssége szerintem a meghatározó. Na meg persze a gyereké."

Nagyon sok múlik az iskolán, a közösségen is, ahol a gyerek a legtöbb idejét tölti.


Téma: Patrubány még ma, vagy csak holnap mond le?
jm
2004. december 07. 22:18 | Sorszám: 281
Eddig két-három olyan emberről tudok, aki nemmel szavazott, és az indok ez volt: beözönlenek a határon túl élő magyarok, és elveszik a nyugdíját, meg a mindenféle juttatások, stb. ezek mindegyike jól kereső, iskolázott budapesti lakos. És szoci törzsszavazó. Vagyis náluk az a) válasz jött be. De én úgy érzem, bármilyen kifogás megfelelt volna, amit felülről mondanak nekik. Csak önállóan ne kelljen gondolkozni. És főleg, ne legyenek a FIDESZ-szel egy táborban semmilyen kérdésben. Nem tudom, mit lehet kezdeni az ilyen emberekkel - bár ilyen mindenütt van.
jm
2004. december 07. 18:26 | Sorszám: 250
"Mivel a családomban sajnos sokan vannak Napkeltés és Klub rádiós balosok, meg tudnám neki mondani, hogy ez a módszer nem működik."

Nem tudom, utolsó magyarázatként ez jutott eszembe. A "balosok" Orbán allergiája meg egyszerűen elképesztő, és érthetetlen, főleg a másik oldal által gyújtott alternatívák fényében (akikkel szemben egy zokszavuk nincs!)

jm
2004. december 07. 18:22 | Sorszám: 248
"Ilyen nyilvánvaló kisebbségbn el kell gondolkodni, biztos, hogy helyes-e a nagy többséget szidalmazni..."

Csak azért, mert nagy többség, már igaza van? Ez még viccnek is rossz. szidalmazni valóban nem kell őket, bár nagyon nehéz megállni.

jm
2004. december 07. 18:17 | Sorszám: 247
"Te, ha találsz ilyen "balos" képletet, szójál mán, istenuccse megnézném."

Milyen képletet?

"Ha a Fidesznek/Orbánnak is ilyen ötletei vannak csak, akkor télleg nagy a szar."

Az ötlet szó esetemben "magyarázat-ötlet" volt, nem kampány ötlet. Nem tudom másképp megmagyarázni Orbán Viktor és a FIDESZ az elmúlt hónapokban folytatott politikáját. Minden más magyarázat-próbálkozást szívesen meghallgatok.

jm
2004. december 07. 17:53 | Sorszám: 238
Nem tudom. a "balos" szavazók egy része az Orbán Viktor ellen érzett olthatatlan gyűlöletből (félreértelmezett szeretetből, vonzalomból szavazott az MSZP-re. Mintha ezért vonult volna vissza teljesen Orbán Viktor - mert ha a jobboldal szimbolikussá avatott alakját nem lehet már gyűlölni, hiszen alig van jelen, és alig nyilatkozik, akkor nincs miért nem szavazni a jobboldalra. Más ötletem nincsen.
jm
2004. december 07. 16:35 | Sorszám: 230
Így van.
jm
2004. december 07. 16:06 | Sorszám: 219
Azért tűr, mert nem nemzet, hanem "fogyasztók" és lakosok tömege.
jm
2004. december 07. 16:00 | Sorszám: 215
Teljesen egyetértek. Világröhej a "politikai elitünk". Igaz, ahogy elnézem, remekül passzol a "nép"-hez.
jm
2004. december 06. 23:35 | Sorszám: 180
"Talán az lehet az ok, hogy a Fidesz erre a félelemre nem játszott rá eléggé a kampányában. Mondom én, meg kell tanulnunk profi módon riogatni. Ha ez kell, akkor részemről legközelebb beszállok."

Nem tudom- a FIDESZ kampányát harmatgyengének tartottam. De itt talán nem is neki kellett volna kampányolni, hanem civil embereknek - de itt megint óriási hátrány, hogy nincsenek erős civil érdekképviseleti szervezetek. Az MVSZ egy dolog, de egy ilyen kezdeményezést mindenki másnak is fel kellett volna karolni, aki csak él és mozog. Sportolóknak, színészeknek, ... és nem csak "professzoroknak" az utolsó percben. Ez valahogy nálunk még nem működik. Még mindig ingadozok, ami az eredményt illeti. Nagyon meglep, hogy az emberekből ennyire kiveszett az életösztön, az összetartás ösztöne. Pedig anélkül nem megy. A multik érájában pedig csak erős nemzetállamok, erős közösségek védehetnék meg az embereket, a hagyományokat, a kultúrát. Személyes tapasztalatból tudom ezt, nem látok a jövőbe - de most épp a jövőből írogatok...

jm
2004. december 06. 21:35 | Sorszám: 177
"Ehhez képest a teljes népesség 19%-a szavazott igennel."

Mármint a szavazásra jogosultak 19%-a. Ez azért hihetetlenül kevés, mert itt nem arról volt szó, hogy ki lesz az EU képviselő Brüsszelben. Ezért esik nehezemre ezeket a számokat elhinni. Egyszerűen nem értem.

jm
2004. december 06. 21:03 | Sorszám: 174
"Szóval, hol voltak a fideszes szavazók?"

Ezt kérdem én is!

jm
2004. december 06. 20:57 | Sorszám: 172
A kórházprivatizáció kérdésében éppúgy érthetetlen a jobbos szavazók távolmaradása. 1 921 237 fő szavazott IGEN-re, míg 2002-ben kb 2,5 millióan szavaztak a jobboldalra. Ha csak félmillió "baloldali" IGEN összejött, egymillió "jobboldali" szavazó így is otthon maradt. Ők is az egzisztenciájukat féltették? Ennyi gyógyszerész azért nincs az országban. Az eredmények megérnének egy pár részletes vizsgálatot, elemzést.
jm
2004. december 06. 19:20 | Sorszám: 166
azért ez a 40% százalék "jobboldali" közönyös kicsit soknak tűnik. Majdnem minden második ember. De többen is lehettek, mivel a "baloldal"-ról is sokan szavaztak IGEN-nel. Itt valami nem stimmel, mi meg csak egyre rosszabb hiszeműek vagyunk saját magunkkal, az országban élőkkel. (Én még az MSZP-vel is csak e kampány óta tudok rosszhiszemű lenni, mert eddig viselt dolgaikat csak hallomásból ismertem. Első alkalom, hogy saját bőrömöm tapasztalom. De e kampány óta szó szerint minden rosszat fel tudok tételezni róluk, többet is, mint egy választási csalást). Túl tökéletes nekik ez az eredmény, mi pedig mindent elhiszünk, és mindenbe belenyugszunk ("az emberek már csak ilyen sötétek, buták, butíthatóak".
jm
2004. december 06. 19:08 | Sorszám: 163
Már egyszer megkértelek, de még egyszer megteszem: próbálj annak írni, akinek éppen válaszolni akarsz, és ne általánosságban "mindenkinek". Zavarja a párbeszédet.
jm
2004. december 06. 19:06 | Sorszám: 162
Nem tudom. A megyék között maximum 10% százalék az eltérés mindkét kérdésben. Vagyis földrajzi értelemben nem olyan változatos az eredmény. A településeket még nem néztem, mint ahogy a részvételi arányokat eloszlását sem.
jm
2004. december 06. 18:59 | Sorszám: 160
"én elég sokat, nade én egy nemzetrontó striga vónék... "

Tényleg így gondolod?

jm
2004. december 06. 18:40 | Sorszám: 148
A másik, amire nagyon kiváncsi vagyok: hol voltak tegnap a jobboldali szavazók? A 2002-ben szavazó 2 306 763 FIDESZ-MDF-es, 245 326 MIÉP-es, 42 338 kisgazda?

Ez már 2 594 427 ember. Ebből egy millió, vagyis 40% úgy gondolta, vasárnap inkább otthon marad, vagy NEM-mel szavaz? Van ennek értelme?!??

és ebbe még nem számoltuk bele azokat, akik "baloldaliak", liberálisok, de IGEN-nel szavaztak.

jm
2004. december 06. 18:28 | Sorszám: 138
akkor most gondolkozzunk tovább. Az 1 428 358 NEM szavazat képezi az MSZP törzsbázisát? Vannak ennyien? - tudván, hogy sok "baloldali", meg még liberális is IGEN-nel szavazott?

Nagyon jó lenne tudni a "társadalmi-gazdasági" profilját a NEM-mel szavazóknak. Egyátalán nem bízom a hajszál-eredményekben. Valamiért Ukrajnában sem bíznak, csak
ott az utcára mentek az emberek.

Mi meg hajlamosak vagyunk azonnal elhinni, hogy a szomszéd egy utolsó senki. (Vagy akkor kiváncsi vagyok, ki hány NEM-mel szavazót, vagy közönyöst ismer a környezetében. Legalább az arányokról legyen fogalmunk)

jm
2004. december 06. 18:04 | Sorszám: 130
"Ezzel azt akarod mondani, hogy.... keressünk egy kötelet?"

Nem, nem kötelet kell keresni. Családtagot, jóbarátot, jó szomszédot. Közel és távol a családomban, kollégáim közül, senki nem szavazott NEM-mel. Az egyik kolléganőm mesélte, hogy a nagymamája mozgó urnát kéretett, mert nem tudott elmenni szavani. Hol vannak a NEM-ek és a közönyösek? az én környezetemben nincsenek. Szeretném tudni, hol vannak, beszélgetni velük, megismerni őket. Nem fórumokon, személyesen.

jm
2004. december 06. 17:59 | Sorszám: 127
Nem hiszek a véletlen hajszálakban! És egyre inkább nem!!!
jm
2004. december 06. 17:39 | Sorszám: 117
Vagy elég lenne egy-két kisebb szavazókörzetben (településen) összeszámolni a helyi igeneket, és összevetni a hivatalos adattal. Vagy pedig felszámolni az összes közvélemény kutató céget (úgy emlékszem, mintha az előrejelzések során a biztos szavazók között az igenek lettek volna túlsúlyban).
jm
2004. december 06. 17:23 | Sorszám: 113
"Csak egy példa: egy ismerősöm mesélte, hogy az édesanyja azt akarta, hogy kapjanak kettős állampogárságot a határon túliak, és a NEM-et ikszelte be."

Erre én is gondoltam, tréfán kívül! akihez nem jutott el a kérdés megfejtése, annak a mondat hosszú volt, és nehezen érthető.

A másik a nagy számú (2%?) érvénytelen szavazat.

a harmadik: sose voltam paranoiás, de az 51% nekem akkor is gyanús. Miért pont ennyi? és miért mindig ennyi? Ez a legjobb szám a fifty-fifty, "kettéhasadt társadalom" érvre! a kórházakról szóló szavazás hajszál híján nem érvényes. Már megint egy hajszál! ez egy kicsit sok a véletlenből, amikor ekkora a tét. És a kormánykampány óta tudom, hogy a jelenleg hatalmon lévők mindenre képesek. Szó szerint.

jm
2004. december 06. 17:10 | Sorszám: 109
"Ebben az országban nem volt igazi rendszerváltás, hanem a globalista elit paktumot kötött a volt kommunista elittel."

Ezt a megállapítást Nyugaton egyetemeken tanítják.

"Ennek célja, hogy az a 6 %-nyi globalista-posztkommunista elit, amely a javak 30-40 %-át birtokolja, még nagyobb részt hasítson ki a "roncstársadalom" kárára, amelyet végleges anyagi kiszolgáltatottságba és konzumidiotizmusba akar taszítani."

Sajnos ez pontosan így van.

"Az oktatás és az állami egészségügy szétverése, a hazai kis és közepes vállalkozások tönkretétele, a 15 milliós magyarság egyesülési törekvéseinek megakadályozása."

Nincs magyarság. Csak univerzális fogyasztók vannak.

"Az igazi nagy kérdés, hogy van-e ilyen erő ma Magyarországon, amelyik erre képes?"

Nincs. Csak Isten lenne képes erre, de az embereknek szabad akaratot adott, úgy tesszük pokollá az életünket, és a Földet, ahogy jólesik.

jm
2004. december 06. 16:53 | Sorszám: 105
Abban igazad van, hogy nem panaszkodni kell, de még csak nem is beszélni. Csak cselekedni.
jm
2004. december 06. 16:09 | Sorszám: 97
Nem. azt fejtegetted, hogy "igaz magyarozással" nem fogunk szavazatokat szerezni".

erre a válaszom az volt, hogy "ki akar szavazatokat szerezni? pártnak nézel engem? kértelek egyszer is, úgy szavazz, ahogy én szeretném? akkor meg miről beszélsz? stb.

Erre válaszként « ja, én eddig abban a tévhitben leledztem, hogy választást szavazatokkal lehet nyerni és itt mintha arról folyna az épületes, hogy hogyan tudja a t. jobb megnyerni a 2006-os választásokat
biztos félreértettem valamit... )))

Mivel választásokról, és nyerésről sem beszéltem, igen, félreértettél valamit.

jm
2004. december 06. 15:50 | Sorszám: 93
"Mitől egy közösség a szabolcsi munkanélküli és a rózsadombi nagypolgár?"

Csak szét kell nézni egy kicsit jobban a világban - akár csak Európában - és azonnal rájön az ember. Minden pannon-nak ajánlok egy hosszabb világkörüli utat, netán országnézőt egy másik EU tartományban.

jm
2004. december 06. 15:39 | Sorszám: 90
Hány szót ejtettem el a jobboldal nyeréséről? vagy csak találomra választod ki a vitapartnereidet? jó lenne, ha a továbbiakban csak akkor szólnál hozzám, ha kifejezetten a hozzászólásaimra szeretnél válaszolni/reagálni, nem pedig általában a jobboldallal kötözködni. Előre is megköszönöm.
jm
2004. december 06. 15:15 | Sorszám: 81
ki akar szavazatokat szerezni? pártnak nézel engem? kértelek egyszer is, úgy szavazz, ahogy én szeretném? akkor meg miről beszélsz?

nem vallhatja magyarnak magát az, aki NEM-mel szavazott, ha önmagával következetes akar lenni. Ha a szavak értelme még jelent valamit. Ennyi.

jm
2004. december 06. 15:09 | Sorszám: 80
"Ez a nemzeti oldal átka, radikálisok a mérsékeltek ellen, Fidesz a Jobbik ellen, MDF a Fidesz ellen, stb."

A nemzeti oldal kb 1 500 ezer embert számlál. Ennyi. Ebből 2/3-ra nem telik.

jm
2004. december 06. 14:34 | Sorszám: 72
"A nem-táboran és pláne a nemszavazók közt meg nyilván nagyon sok remek magyar ember van."

remek ember lehet, magyar nem. Csak ha amnéziás, súlyos beteg, vagy külföldön volt. Aki nem vállalt közösséget a határon túl élő magyarokkal, aki arra nem vette a fáradságot, hogy fogjon egy tollat, és elballagjon szavazni értük - az lehet bármi, de magyar nem. Ami pedig egyszerűen az emberségét illeti, kételyeim vannak aziránt is.

Ez nem búslakodás, ezek tények.

jm
2004. december 06. 14:01 | Sorszám: 62
"Néhány hibbant agyú mániás, aki irracionális és nagyratörő álmokat dédelgetett, most jól kicseszett a határon túliakkal és a jobboldallal is."

Milyen jobboldallal? Hogyan határozod meg a jobboldalt? Mitől jobboldali valaki?

Ami pedig a "hibbant agyú mániásokat" illeti, legfejjebb tükröt tartottak a pannon lakosok elé.

Szarból valóban nem lehet várat építeni, de mézessütivé változtatni sem. Még lépésről, lépésre, fokozatosan sem.

Ami meg az 1,5-2 millió megmaradt magyart illeti, életemben először Apókával értek egyet: foglalkozzanak a családjukkal, és az utódaikkal. Neveljék őket szívük szerint. És amikor egy pannon-nak csak egy gyereke lesz, vagy egy sem, mert félti az életszínvonalát, addig a magyar családoknál 3-5, vagy több.

jm
2004. december 06. 13:42 | Sorszám: 57
Ezt nem lehet mentegetni. Se szegénységgel, se x év kommunizmussal, se rossz időponttal, semmivel. A nemzet szót el lehet felejteni Pannóniában. A közönyre és az önzésre semmilyen mentség nincsen.
jm
2004. december 06. 10:57 | Sorszám: 43
"Elszomorít, hogy egyszerű megélhetéssel küszködő emberekeket lehet cseszegetni. Az embereknek nem lehet felróni sem azt, hogy szegények, sem azt, hogy az éleslátásuk kissé homályos."

1) az 51%-ot nem hiszem el. Nem tudom, mennyi a tévedési/számolási hiba. De véletlenek nincsenek. Szavazásokkor valahogy túl sok a hajszál híján, és a majdnem. Nem csak nálunk.

2) nem a megélhetéssel van baj egyátalán! Csepelen a gyár kb 10 éve bezárt, elvileg mindenki munkanélküli. Mégsem küszködnek "megélhetési gondokkal" az emberek. Rendben tartják a környezetüket, a lakásukat. Autójuk van. A buszon sok fiatal "plázaholmikban" díszeleg. Mindenkinek van mobiltelefonja. Ha baj van is, az nem megélhetési, hanem szellemi, és lelki.


Téma: Újhelyi lenácizta a Magyar Sziget ifjúsági fesztivált
jm
2004. augusztus 07. 21:59 | Sorszám: 25
most már érdekel a folytatás is...(ha van forrásod róla)

hanem ez a da Vinci fickó irtó gyanús. (honnan vesz ilyeneket?!?)

vicces, hogy csak hadigépekkel ajánkozik, a békebeli találmányok már akkor sem érdekeltek senkit (max. a reklám)

jm
2004. augusztus 07. 15:14 | Sorszám: 19
Ez nem vicc?

Nagyon jó!


Téma: Ökológia-ellenes botrányelőadás a Mindentudás Egyetemén
jm
2004. február 26. 20:08 | Sorszám: 78
persze minden relatív. hawaion a szomszédos "ősvadon" Belgium értendő... amúgy meg már régóta offf
jm
2004. február 26. 19:12 | Sorszám: 77
csak azért mehet Hawaira, mert számos barom megveszi/megeszi terményeit. honfitársai pl. és nemsokára mi is. De csak választási lehetőség híján!
jm
2004. február 26. 18:56 | Sorszám: 75
igen, jól elbarikádozta a kilátást...

de szerintem a coffee shopokra és hosszas vakációkra így is szüksége van.

jm
2004. február 26. 18:49 | Sorszám: 74
jm
2004. február 26. 18:04 | Sorszám: 72
látom, nem inspirál ez a szép holland táj...
jm
2004. február 26. 16:17 | Sorszám: 70

...ami innen is eltűnt…

jm
2004. február 26. 15:53 | Sorszám: 69
Elnézést, de a kutatás nem a tudás szépségéért folyik, hanem, hogy minél olcsóbban lehessen előállítani valamit. pl gyorsan növő, mindenre rezisztens, hosszan szállítható, tökéletes külsejű, meg nem romló paradicsomot. ezek roppant elnyös tulajdonságok, mindenki nyer vele, a termelő, a szállító, a forgalomba hozó, a kutató. szóval az egész gazdaságnak jó ez a paradicsom. egyedül az embernek nem, mivel megenni nem lehet. A sok remek tulajdonság mellett ugyanis eltűnt a legfontosabb, az ehetőség. másnéven: az élet.
jm
2004. február 25. 19:10 | Sorszám: 60
mint evolúció, én a szemétlerakókban is sok lehetőséget látnék... az a sok vegyszer egymás hegyén-hátán...
jm
2004. február 20. 21:00 | Sorszám: 40
ha csak a tengertől elhódított mélyföldet vesszük, sok gazda pszihológiailag nem bírta/bírja a művi környezetet, becsavarodnak a mérnökileg meghúzott csatornák-, egymást derékszögben metsző utak-, és tökéletesen egyforma tájtól...

nem hiszem, hogy a francia geográfus volt gunyoros kedvében, akitől olvastam. Az ember nem robot, mégha ezt igyekszik velünk a modern világ elhitetni, akkor sem.

jm
2004. február 20. 20:48 | Sorszám: 39
a hollandok mászkálnak a legtöbbet elfele hazulról. a Te ismerősöd is biztos sokat vakációzik...
jm
2004. február 20. 20:37 | Sorszám: 37
"A dolgok gyökere talán valahol ott lehet, hogy az igazi balhé nem a környezetszennyezés, hanem a túlnépesedés. És két eset van, vagy megállítjuk, ami lehetetlen, vagy eljutunk egy olyan technikai szintre, ami mellett nem baj."

Hollandia az egyik legsűrűbben lakott ország a világon, és olyan technikai szinten van, ami mellett nem baj. A bökkenő, hogy bediliznek a műviláguktól.

jm
2004. február 20. 19:25 | Sorszám: 34
jm
2004. február 20. 19:08 | Sorszám: 31
"Az Egyesült Államokban 1996 márciusáig már öt különböző genetikailag manipulált paradicsomfajta kapott forgalmazási engedélyt. Ezek közül kettőben a paradicsom sejtfalainak pektinjeit lebontó enzim funkcióját gátolták, így késleltetve a paradicsom megpuhulását.

A másik háromban a paradicsom érését előidéző etilén bioszintézisének különböző köztestermékeit gátolták. Ezek a paradicsomfajták hosszabb ideig keltik a "friss áru" benyomását a vásárlóban, függetlenül attól, hogy milyen egyéb érési és öregedési folyamatok játszódtak le bennük. A Calgene által előállított Flavr Savr paradicsomfajta azonban előre nem látott meglepetést is okozott. A paradicsomok sokkal törékenyebbé váltak, a szállítási-tárolási veszteség körülbelül 30 százalékos volt. Több új, speciális csomagoló állomást kellett létrehoznia a cégnek Kaliforniában, s ez 30,5 millió dolláros veszteséget jelentett a vállalatnak 1995-ben."

forrás: http://www.zpok.hu/fogyved/ujabbgen/mezelgm.html

jm
2004. február 20. 18:10 | Sorszám: 29
csak arról volt szó, ki pénzeli a GMO ellenes szervezeteket.
Az idézetből kiderül, hogy a vegyszeripar nem, hisz egyik fő érdekeltje a génpiszka üzletnek. pl hatalmas gyomirtó gyártó cég saját gyomirtójára ellenálló szóját fejleszt ki, aztán a kettőt együtt forgalmazza.

amúgy meg zavar, hogy majd meg kell várnom, míg megrohad a paradicsom, hogy kiderüljön, megehetem-e?

jm
2004. február 20. 17:30 | Sorszám: 27
mármint gyomírtó termelők...

"Az Egyesült Államokban 1990 óta majdnem 3000 géntechnológiai úton módosított növény- állat- és baktériumfajtát fejlesztettek ki és vizsgáltak terepen. Néhány a már forgalomba hozott termékek közül: Paradicsom, amely frissebbnek tűnik, holott nem az: 1993 óta hallhatunk a Calgene és más biotechnológiai vállalatok hosszabb ideig elálló paradicsomfajta előállítására irányuló erőfeszítéseiről. A Calgene képtelensége a termék eladására a vállalatot tavaly nyáron majdnem csődbe vitte. Ekkor lépett közbe a Monsanto, megvéve a Calgene részvényeinek 49,9%-át, és felajánlva saját "Flavr- Savr" paradicsomának használati jogát. A Monsanto megvásárolta a Gargulio LP zöldségtermesztő vállalatot is, egyesítve tevékenységét a Calgene-nel.

Szójabab és gyapot mérgező gyomirtókkal: A Monsanto petúniából, baktériumokból és vírusokból származó géneket tartalmazó szóját dobott piacra, amely így ellenáll a glifozát nevű, a Monsanto által világszerte "Roundup" néven forgalmazott általános hatású, a legtöbb növényre erősen mérgező gyomirtónak. A Pesticide Action Network (Növényvédőszer Akcióhálózat) tavaly augusztusi jelentése szerint a Monsanto megkétszerezi a Roundup gyártási kapacitását, amely Kaliforniában a mezőgazdasági munkások körében feljegyzett növényvédőszer-mérgezéses esetek harmadik leggyakoribb okozója. Ugyanakkor a francia Rhone-Poulenc vegyipari konszern is engedély kapott az USA Környezetvédelmi Hivatalától (EPA) a bromoxynil nevű gyomirtóval szemben ellenálló gyapot termesztésére. Az engedély egy hároméves próbaidőre vonatkozik, mialatt a Rhone- Poulenc-nek adatokat kell gyűjtenie a bromoxynil emberi egészségre gyakorolt hatásairól. Az erősen mérgező szer fejlődési rendellenességeket okoz laboratóriumi állatokon, emberben pedig torzszülésekhez és rákhoz vezethet. Nem fér kétség ahhoz, hogy a génsebészetileg ellenállóvá tett növényfajták elterjedése a növényvédőszerek használatának jelentős fokozódásához vezetne."

jm
2004. február 20. 17:19 | Sorszám: 26
de a fő génpiszkálók növényvédőszer termelők! (a saját növényvédőszarukra ellenálló GMO növényeket fejlesztenek ki, pont ez benne a fő üzletük)
jm
2004. február 20. 16:41 | Sorszám: 24
Rendben, de ez még nem ok arra, hogy rémhíreket terjesszél!
jm
2004. február 20. 15:42 | Sorszám: 21
Edvard, Neked elég az állítólag? Mert ezt módszert én máshonnan ismerem.
jm
2004. február 20. 14:44 | Sorszám: 19
"*Pl. a Greenpeace szponzori névsorából sok minden kiderül..."

na, erre rém kiváncsi vagyok! osztd meg velünk!

jm
2004. február 20. 12:03 | Sorszám: 14
Ez a fickó csak a jelenlegi társadalmi hozzáállást tükrözi.
Olajlobbistának meg csak akkor lenne őszinte, ha a MOL szineiben tartana előadást.
jm
2004. február 19. 21:00 | Sorszám: 9
"Elég rémisztő, ami ott le volt írva."

és ez a lényeg...

amúgy senki nem tudja, hogy mi várható. egy valószínű azonban: a szegény országok lesznek a leginkább kiszolgáltatottak.

jm
2004. február 19. 18:14 | Sorszám: 7
"Egy tájfun, hóvihar vagy hasonló természeti esemény most is képes lebénítani egy országot, akármilyen fejlett"

az usa különböző vidékein ezek gyakoriak, megoldják. Lehet élni egy ultra technologizált világban is. a kérdés, érdemes-e?

jm
2004. február 19. 17:12 | Sorszám: 4
"Összegezve: bányásszunk, égessünk, szennyezzünk, fuldokoljunk,
pusztítsunk, romboljunk, éljük fel a bolygó tartalékait, mert az jó!"

Kovács Ferenc legalább elmondta, amit gondol. ellentétben a szándéknyilatkozókkal, akik naponta írnak alá nemzetközi egyezményeket, hogy aztán nagyívben...

amúgy az éghajlatváltozás maximum bangladesht fogja zavarni. a nyugati világ meg tovább robotizálódik, annak már tökmindegy.


Téma: Orbán csodálatos beszéde.
jm
2005. január 05. 23:48 | Sorszám: 118
Kértem, hogy add meg a kettős állampolgárság mellett kampányoló plakátok, szórólapok, vagy rádiós, tv-s hirdetések hivatkozását. Valahol csak van egy fotó a fideszes plakátokról? Én csak a kórházasat láttam, és a rádióban is csak azt hallottam.
jm
2005. január 04. 22:11 | Sorszám: 111
Ez nem vita, ezek tények. Fidesz alig kampányolt a kettős állampolgárságért - azon lehet vitázni miért? mi okból? csak megjegyeztem ezt a tényt, mert többen "teljes gőzzel és teljes szívből" való kampányt emlegettek: "A Fidesz mindent megtett". A rovat azonban valóban nem erről szól.
jm
2005. január 04. 21:03 | Sorszám: 106
Az igen mellé állt, de szinte egyátalán nem kampányolt a kettős állampolgárság mellett (szórólapok, plakátok, hirdetések), a kórházprivatizáció ügyéhez képest.

Elég megnézni ezt a honlapot: ötből négy szórólap teljes egészében a kórházakról szól, az ötödik is háromnegyed részben arról.
http://www.szabad-europa.hu/online/menu/letoltes/szorolap

jm
2005. január 04. 15:21 | Sorszám: 88
Konkrétan a kettős állampolgárság melletti kampányról van szó. Meg tudnád adni a plakátok, szórólapok, tv-s, rádiós hirdetések elérhetőségét, amelyek a kettős állampolgárság mellett érvelnek? (a kórházas kismamát, és csecsemőt, mellette a két igenes négyzettel én is láttam, illetve a Kossuthon a kórházas reklámot, a legvégén "szavazzon igennel, két igennel!" felhívással én is hallottam. Ez volt a kórházas kampány. De a másik kampányt nem láttam. Lehet, hogy forráshiánnyal küszködik a Fidesz (mint minden demoktratikus párt Magyarországon), választott a két kampány között, és a kórházak ügyét fontosabbnak találta?

ha meg nem, kérlek, add meg a kettős állampolgárság mellett szóló plakátok, hirdetésék elérhetőségét (ha már vakon közlekedek az országban).

jm
2005. január 04. 14:41 | Sorszám: 82
Valóban.

De hogy a tényeknél maradjunk, ne nevezzük ezt a kettős állampolgárság melletti kampánynak. Orbán lehet, hogy körbejárta az országot, de plakátok, tv-s, rádiós hirdetések nem voltak (ha csak én nem láttam/hallottam ezeket, kiváncsi vagyok rájuk).

jm
2005. január 04. 14:25 | Sorszám: 79
Igen, így is! De egyre több a társadalmi kezdeményezés is - ami részben jó, mert az emberek, látva a politika tehetetlenségét, vagy nemtörődömségét, saját maguk hoznak létre programokat, terveket - részben nem jó, mert nem lehet elvárni az emberektől, hogy behelyettesítsenek nem létező állami programokat, politikát (pl hajléktalanok ügyében, oktatás ügyben, környezetvédelemben, ...).

Lásd "Szeretem Budapestet" mozgalom - néhány "civil" elhatározta, hogy fellép Budapestért, és óriási a tenniakarás, az elhanyagolt, lerobbant Budapest érdekében. Néhány nap alatt több száz ember csatlakozott a mozgalomhoz! De szégyen, hogy a "demokratikus képviseleti rendszer" ennyire nem működik! Nem néhány civilnek kellene meghatározni a várospolitikát, a város jövőjét, kitalálni városfejlesztési terveket!

jm
2005. január 04. 14:05 | Sorszám: 76
Én nem láttam két igen-es plakátot, csak egy kismamát egy csecsemővel, és mellette két pipát két négyzetben. Remélem, nem erről beszélsz.
jm
2005. január 04. 14:02 | Sorszám: 74
Én csak kórházas plakátot láttam, de ha találsz a kettős állampolgárság mellett kampányolót, be tudnád másolni ide, vagy küldeni egy villámlevelet? Nem láttam egy FIDESZ plakátot sem (ugyanezt rádiós, vagy tv-s hirdetésre).
jm
2005. január 04. 14:00 | Sorszám: 73
Igen, és hál' Istennek sokan felébredtek.

Nagyon sokan azonban még mindig jobban szeretnek panaszkodni, keseregni, és a politikusoktól várni mindent. Részben érthető, hiszen a médiában csak őket látjuk halljuk, mintha mindenhatóak lennének. Részben pedig kényelmesebb, mint cselekedni.

jm
2005. január 04. 13:19 | Sorszám: 68
A FIDESZ tényleg kampányolt a kettős állampolgárság mellett? - nekem elkerülte a figyelmemet (plakátok, rádiós, tv-s hirdetések).

Más. A pártpolitikának, és a politikusoknak nem kellene ekkora jelentőséget tulajdonítani. Valahol el kell kezdeni az ország újraélesztését, de miért kell felülről várni a csodát? Ha onnan nem jön, akkor mindenkinek magának, a saját környezetében kell elkezdenie. Ki, ahogy tudja, amennyi ereje, ideje van rá. Orbán nem hiába mondogatja egy ideje, hogy a kormány nem minden, az emberektől függ az ország. Sokkal kisebb a politikusok szerepe és mozgástere, mint azt gondoljuk - főleg, ami a demokratikus pártokat illeti.


Téma: Húsvét
jm
2004. április 09. 22:21 | Sorszám: 85
Igy, kepen is gyonyoru, es jo erzest kelt! Most mar tudom mit kuldok ismeroseimnek "villamlevelben" husvetra :-)
jm
2004. április 09. 22:04 | Sorszám: 83
Eppen szerettem volna megkerdezni :-), koszonom!
jm
2004. április 09. 21:59 | Sorszám: 81
Nagyon szép! Aldott husveti unnepeket!

Téma: Balogh Ákos Gergely (fidelitas)
jm
2004. március 04. 11:11 | Sorszám: 185
akkor itt is próbáld meg, légy szíves. szeretném a Te hozzászólásaidat is elolvasni, de a duplavék miatt ritkán megy.

Téma: Nem ügy a Sajtóklub elleni támadás?
jm
2003. március 27. 12:52 | Sorszám: 132
Borzalmasan rossz volt a műsor.

Téma: B.ZS.B.K. - Bayer Zs.Baráti Kör -
jm
2004. október 31. 18:42 | Sorszám: 134
"Tegye föl a kezét, aki az összes szereplőt (vagy legalább a többségét) ismeri, akiknek az ismeretére építve írta meg a cikket Bayer."

nem ismerem őket én sem. de legalább végig tudtam olvasni a cikkét, azzal a cikkel ellentétben, amire válaszolt (három mondat után elaludtam rajta)


Téma: Izgatás, rémhírterjesztés ...
jm
2004. június 24. 22:54 | Sorszám: 13

Téma: Orbán Viktor 7 titka
jm
2005. november 02. 22:22 | Sorszám: 24
Én a vezér szót nem szeretem, de nagyon nem. Kivéve, ha az állatvilágban alkalmazzák (vezérlúd, vezérürü, ...)

Téma: A kormányfő és a környezetvédelem: Széchy Tamás uszoda
jm
2004. november 17. 11:47 | Sorszám: 5
mégis, hol építsenek uszodát, ha nem a főváros legnagyobb, és legrégibb parkja közepén? minek az a sok vén fa? elárnyékolják a napot!

Téma: Átszavazás
jm
2006. április 11. 14:32 | Sorszám: 1
Mód van a „legális” csalásra?

Nyilvánvalóan sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét az, aki kizárólag szavazni utazik másik választókerületbe. Az is nyilvánvaló, hogy ép elméjű ember tisztában van vele, szavazott-e már az adott választáson, akár aznap, akár két héttel korábban.
http://www.gondola.hu/cikk.php?szal=47684


Téma: Itt az új olajválság ?
jm
2004. szeptember 14. 07:28 | Sorszám: 6
Mégis, mi végett gyakoroljuk egy ideje Európa szerte minden szeptemberben az autómentes napot?

Téma: Budaörsön a sváb temető helyén akarnak parkolót
jm
2004. november 14. 09:27 | Sorszám: 13
Ha hagyjuk, tényleg nem. De erős a helyi tiltakozás.
jm
2004. november 13. 20:51 | Sorszám: 5
Én is láttam, elképesztett. játszóterek, parkok, virágágyások, fasorok... minden nap tűnnek el parkolónak. De hogy egy temetőt bolygassanak, mert kell a kocsiknak a hely?
ennyit érünk????

Téma: peldakep@pgsm.hu: Böjte Csaba!
jm
2005. január 08. 10:46 | Sorszám: 68
Kérdezd meg őket, hátha Neked válaszolnak.
jm
2005. január 08. 00:29 | Sorszám: 65
Ahogy mondod. De nem tudjuk ki nyert. Kérdezd meg tőlük levélben, nekem nem válaszoltak.
jm
2005. január 07. 20:42 | Sorszám: 59
Egy szóval se írták, hogy az győz, aki a legtöbb jelölést kapja.
jm
2005. január 07. 17:59 | Sorszám: 57
Eddig nem válaszoltak. Kérdezzétek meg a többi kuratórium tagot, hátha ők tudnak felvilágosítással szolgálni: http://www.index.hu/peldakep/kuratorium.html
jm
2005. január 05. 15:24 | Sorszám: 50
Nem tudom, de kiváncsi vagyok, mi lett az alapítványuk kezdeményezésével?
jm
2005. január 05. 15:15 | Sorszám: 48
Erre a címre küldtem, mert ez volt kéznél a honlapjukon: PressOffice@pgsm.hu
jm
2005. január 05. 15:07 | Sorszám: 46
Most küldtem egy levelet a pannonos kuratórium tagnak, aki egyben a kommunikációs igazgatójuk is. Ő csak tudja?
jm
2005. január 05. 14:52 | Sorszám: 44
http://index.hu/peldakep/hirdetmeny.html
jm
2005. január 05. 14:52 | Sorszám: 43
Lehet tudni, hogy kik kapták meg a díjat? az előbb küldtem el a támogató levelemet, de aztán a honlapon láttam*, hogy csak 2004 november 15-ig lehetett szavazni, és decemberben már kiosztják az első díjakat. Mi történt az üggyel?

*http://index.hu/peldakep/hirdetmeny.html


Téma: Egységes Európa - halott Európa
jm
2004. június 25. 09:07 | Sorszám: 11
"Gondolj csak bele: 24 kenyérpusztítótól megszabadultunk."

Egy fenét! Demszky talán lemondott szerinted? Vagy nem lesz EU-képviselő?

(lélegzetvisszafojtva várom a választ!)


Téma: Orbán Viktor legitimizálta....
jm
2004. december 18. 22:38 | Sorszám: 32
és akkor már választhatunk is mszp meg mszp' között. nagyszerű.
jm
2004. december 18. 21:21 | Sorszám: 27
Szívderítő.
jm
2004. december 18. 13:20 | Sorszám: 4
Ha ez megnyugtat, 2002-től tapasztalt tevékenykedésük következtében legközelebb csak akkor szavazok a FIDESZ-re, ha nagyon muszáj. Ők egyelőre "magyarsemlegesek", ami egyelőre a legtöbb, amit a politikai paletta kínál - de nagyon szeretnék már olyan képviselőket az Országházában, akik a magyar kultúrát, és a magyar érdekeket részesítik előnyben.

Téma: Kösz, nem!
jm
2006. április 10. 23:26 | Sorszám: 5
jm
2006. április 10. 23:26 | Sorszám: 4
http://www.vedegylet.hu/kepek/vay-vida.jpg

Kösz, nem! a mecseki óriás betongombát az utolsó pillanatban, fizikai fellépéssel sikerült megakadályoznia a helyi lakosoknak és zöld szervezeteknek, miután már minden lehetséges tiltakozási fórumot kimerítettek, és a döntéshozók továbbra is fülyültek ellenvéleményükre.

jm
2006. április 10. 17:13 | Sorszám: 3
Óriási eredmény ez, csak így tovább!
jm
2006. április 10. 15:50 | Sorszám: 1
Elutasították a Holcim cementgyárát a népszavazáson

Táton a szavazók 94, Mogyorósbányán és Tokodon 85, Esztergomban pedig az emberek 75 százaléka köszöni szépen, de nem kér a tervezett nyergesújfalui cementgyárból.
http://www.greenfo.hu/

jm
2006. április 10. 15:36 | Sorszám: 0
A franciáknak nem kellett a törvény, ami a pályakezdő fiatalok próbaidejét 2 évre nyújtotta volna. Ezt az utcán közölték döntéshozóikkal, akik kénytelenek voltak engedni.

*********************************************

Visszavonják a vitatott francia munkajogi törvényt

hétfő, 2006. április 10.

Visszavonja első munkaszerződésről szóló törvényt, és új szabályt dolgoz ki helyette a kormányzat. A jogszabály komoly belpolitikai válságot okozott Franciaországban.
http://www.origo.hu/nagyvilag/20060410visszavonjak.html


Téma: Augusztusi égbolt
jm
2004. augusztus 13. 00:31 | Sorszám: 27
Na, ma sem láttam csillagesőt!
jm
2004. augusztus 12. 21:56 | Sorszám: 23
hm, nem tudom, én éjfél fele kinézek
jm
2004. augusztus 12. 09:13 | Sorszám: 19
Itt Pest déli részén is az volt! Felhős és főleg szmogos...
De ma este kiköltözök a ház elé. Egy csillag egy kívánság - megéri
jm
2004. augusztus 12. 09:07 | Sorszám: 18
Elszámolták magukat a csillagászok... Állítólag 12-kor kezdődött a nagy csillageső. Még hogy egzakt tudomány (ezt már néhány éve eljátszották, de akkor egy napot tévedtek! az emberek így csak teljesen véletlenül lehettek tanúi a gyönyörű látványnak - buliból hazafele, vagy pedig felébredve a villódzó égre!)
jm
2004. augusztus 11. 22:57 | Sorszám: 10
Valamelyik héten egy némettel utaztam Bécs felé a vonaton- magyaráztam neki, mit jelent nekünk a Balaton, de csak pislogott... Igaz, kiskorában sokszor volt ő is, most pedig a családját hozza!
jm
2004. augusztus 11. 22:47 | Sorszám: 5
A Balatonon minden csodálatos!
jm
2004. augusztus 11. 22:18 | Sorszám: 2
nálunk is szóba jött, mivel készlünk le megnézni!

(de szép lehet ez a Balatonon! vagy az Alföldön!)

jm
2004. augusztus 11. 22:08 | Sorszám: 0
Csillaghullás ma este 11 körül! (ilyenkor kell valami rendes helyen, távol a várostól lenni)

-----------------------------------------------------------

Égi tűzijáték a hét közepén

A Perseida meteorraj az előrejelzések szerint idén kitörést produkálhat. A káprázatos égi jelenség csúcsa augusztus 11/12-én éjszaka, 23 óra körül várható.

A Perseida-metorraj idei vonulása két okból is különleges látványnak ígérkezik: egyrészt a számítások azt mutatják, hogy a Föld keresztezni fogja a meteorraj szülőégitesteként azonosított 109P/Swift-Tuttle üstökös 1862-es napközelsége idején kibocsátott porcsóva-anyagát, másrészt a fogyatkozó Hold nem zavarja a hullócsillag-megfigyelést.

Meteoráramok, hullócsillagok

Hullócsillagok akkor tűnnek fel az égen, ha parányi porszemek vagy fémdarabok ütköznek össze Földünkkel. A parányi porszemek a légkör molekuláival való súrlódásuk következtében azonnal átmelegszenek és felizzanak, felvillanó fénycsíkokként tűnnek fel az égen. Néhány másodperc alatt a meteorok anyaga elég és elpárolog.

A legkáprázatosabb csillagászati jelenségek akkor figyelhetők meg, ha Földünk összetalálkozik egy Nap körüli keringését végző meteorrajjal. A meteoráramok űrben keringő törmelék-áramlatok, amelyeket üstökösök vagy kisbolygók szórnak szét útjuk mentén.

Bolygónk augusztusban találkozik a Perseidák nevű meteorárammal. A meteorraj a Swift-Tuttle üstökösből szabadul ki keringései során. Bár az üstökös keringési periódusa 128 év, Földünk minden év augusztusában szabályszerűen összetalálkozik a Perseidák áramával.

Látványos csillaghullás

A Perseida-metorraj kitörése szerda éjjel 11 óra körül kezdődik. A kitörés mintegy fél-egy órán tarthat. Ez idő alatt - ideális viszonyok esetén (felhőtlen, zavaró városi fényektől mentes ég) - akár 2-3 meteort is megpillanthatunk percenként.

A Perseidák gyors és fényes hullócsillagok: a meteorok másodpercenként 60 kilométer sebességgel lépnek be bolygónk légkörébe.

A Perseidák szülőüstökösét, a Swift-Tuttle üstököst 1862-ben egymástól függetlenül fedezte fel két amerikai csillagász, Lewis Swift és Horace Tuttle. A legkorábbi feljegyzések az augusztus közepi csillaghullásról azonban az időszámításunk utáni 36-ig nyúlnak vissza: ebből az időből származó kínai feljegyzések már megemlékeznek a meteorhullásról.

Nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik századi kínai, japán és koreai feljegyzések szintén beszámolnak az augusztusi csillaghullásról, a 12-19 század között azonban csak sporadikus (szórványos) meteorhullásról szólnak az írások. A Perseidákat, mint évente bekövetkező, a Perseus csillagképből érkező meteorrajt 1835-ben jegyezték fel először. Néhány európai országban a meteorrajt Szent Lőrinc vértanúról, akire augusztus 10-én emlékeznek, Szent Lőrinc könnyeinek is nevezik.

Meteorokból jut bőven a következő éjszakákra is. Csütörtökről péntekre virradóra a Polaris Csillagvizsgáló (Bp., III., Laborc u. 2/C) egész éjszakás "városi hullócsillaglesre" invitálja az érdeklődőket. Az égi látványosságok távcsöves bemutatása mellett előadásokkal is várják az érdeklődőket este 9 órától - de csak derült idő esetén!

National Geographic Online
http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=2886


Téma: Miért drága, ha magyar?
jm
2005. december 14. 17:40 | Sorszám: 66
a #65-ös zöldséges rendszert nemsokára én is bevezetem.
jm
2005. december 14. 17:38 | Sorszám: 65
Azóta gondolom finom kefírt eszel

ha pedig az a tejtermék egy helyi termelőtől jön, még a magyar gazdaságot is segíted. De egy család megélhetését mindenképpen.

egy barátom a zöldségeket-gyümölcsöket helyi termelőktől veszi közvetlenül. Negyedévente előre kifizeti az összeget, és hetente elmegy a zöldséges kosárért. Mindenki jól jár vele - így az ember nem csak jobb minőségű áruhoz jut ugyanolyan áron, de közben a független termelőket is támogatja.

jm
2005. december 14. 17:25 | Sorszám: 63
A tények leírása nem hőbörgés.

A helyzet ismeretében pedig mindenki úgy cselekszik, ahogy lelkiismerete, és/vagy lehetőségei megengedik.

jm
2005. december 14. 17:15 | Sorszám: 62
nem az a gond, hogy létezik nemzetközi kereskedelem, netalántán növekszik? hanem az, hogy mára teljesen értelmetlen szállítási műveletek léteznek - amelynek egyetlen céja csak az, hogy az adott vállalat miképpen tud olcsóbban termelni? így eshet meg, hogy a magyar uborkát lengyel konzervgyárban dolgozzák fel, onnan a francia boltokba kerül, az uborkásüveget pedig Németországban hasznosítják újra. Az uborka Európa körüli útjával az adott multin kívül az égvilágon senki semmit nem nyer - csak veszít, mert a 40 tonnás kamion 3000 kilométeren minket boldogít - már a pályája is a mi pénzükből épült meg....
jm
2005. december 14. 16:56 | Sorszám: 60
A közúti szállítás rendkívüli olcsósága tette lehetővé, hogy a "kereskedelem" ilyen mértékben megnőjön (valójában ez sokszor nem is kereskedelem, hanem egy és ugyanazon multi különböző telephelyei közötti szállítás). Amúgy meg az egyszeri állampolgárnak miért jobb, hogy a dán tej az olaszoknál köt ki, az olasz meg a dánoknál?
jm
2005. december 14. 16:16 | Sorszám: 58
Ezt a forgalmat jórészt maga az autópálya generálta.

Ha 1979-ben leültél volna a svájci hegyekbe a kamionforgalmat számolgatni, csalódottan kellett volna távoznod, mert egy darab nem járt arra.

Aztán megépítették az első közúti alagutat, és láss csodát, ma évente egy millió kamiont számlálhatsz arra.

jm
2005. december 14. 15:54 | Sorszám: 57
Ki utat vet forgalmat arat. Valamennyi közlekedés nyilván szükséges - még közúti is. A kérdés: mennyi?

Nyugat-Európában a közúti forgalom már évek óta jobban növekszik, mint a GDP. Magyarul: az egyre erősebb forgalom nincs összefüggésben a gazdaság fejlődésével. A közlekedés egyre értelmetlenebb, önmagáért való cél lett. Sajnos a társadalmi és környezeti kára viszont óriási.

2003-ban augusztusában egész Nyugat-Európa hetekig ült az ózonszmogban, ha megnézed az akkori szennyezés-térképeket, a levegőszennyezés a fél kontinensre kiterjedt. Ilyenkor nincs olyan, hogy fogod magad, és elmész vidékre friss levegőt szívni. Sehol nincs jó levegő, nem csak a saját országodban, de a szomszédos országokban sem. A vidékeken éppolyan szennyezett a levegő, mint a városban, sőt, az ózon esetében még szennyezettebb*. Vagyis: az ilyen levegőszennyezés elől nincs menekvés. Ez olyan, mintha a garázsodban beindítanád a motort csukott ajtóval, csak éppen kontinensnyi léptékben. Az ilyen időjárásnál, amikor nincs légmozgás, csak az számít, hogy ki mennyi szennyezőanyagok ereget a levegőbe. Ami az egészségügyi hatásait illeti, egy ilyen nyáron nem tanácsos idősnek, szív, vagy légúti betegnek lenni, mert könnyen előfordulhat, hogy az utolsó lesz. Az ilyen rendkívül szennyezett időszakok megnövekedett halálozással járnak.

Az ilyen kontinensnyi légszennyezés ellen rövid távon nem nagyon lehet mit tenni. Nyugat-Európában az emberek túlnyomó részének nincs más választása, mint autóval közlekedni, mert tömegközlekedés nélküli alvóvidékeken laknak. Nem tilthatod meg nekik az autóhasználatot, hiszen akkor megbénítanád az országot. Sakk-matt. Ez a szennyzés nem küszöbölhető ki azzal, hogy leállítasz néhány napra pár nagy gyárat. Itt sok tízmillió kis szennyezőforrásról van szó, amelyeket befolyásolni nem nagyon lehet, bár ők okozzák az általános krízist.

Ami érdekes, az az, hogy a 2003-as szennyezés-térképen Kelet-Európát nem találod meg, pedig akkor egész Nyugat-Európa fuldoklott.

Kelet-Európában ugyanis az egy főre jutó szennyezőanyag-kibocsátás még egyelőre sokkal kisebb, mint a kontinens másik felén, többek között a kisebb szintű autóhasználat, és a lényegesen kisebb közúti forgalom miatt.

Mire jó az, ha csatlakozunk Európa szmogban fürdő feléhez? Egy medencében fekvő országtól a közúti forgalom ösztönzése különösen nagyon rossz ötletnek tűnik.

**********************************************************
*nagyon leegyszerűsítve az ózon a városokban keletkezik a kipufugógázok és a napfény hatására, a szél elviszi vidékre, de ott nem tud eltűnni, mert az ózont lebontó reakciókban azok az anyagok vesznek részt, mint az ózontermelő reakciókban. Így előfordul, hogy a városközpontban kisebb az ózonszennyezés mértéke, mint a város szélén, vagy az erdő, mező felett.

jm
2005. december 14. 12:45 | Sorszám: 50
Ha a kamionforgalom nő az autópályákon, az ország egész úthálózatán nő. Ugyanez a személygépkocsi-forgalomra is érvényes. Az autópályáról értelemszerűen egyszer csak le kell jönni...

Nyugat-Európában a településeken belüli kamionforgalom egyébként akkora gondot okoz, hogy külön EU-s projektek indultak az egyes települések tapasztalatainak összehasonlítására, és a legjobb megoldások elterjesztésére.

jm
2005. december 13. 20:46 | Sorszám: 38
azt nem ismerem. De hogy ezekkel az autópályákkal olyan zsilipet nyitunk meg, amit később nagyon nehezen lehet majd elzárni, az biztos. De itt nem pénz fog az országba dőlni, mint a mesében, hanem 40 tonnás kamionok.
jm
2005. december 13. 12:48 | Sorszám: 33
egy vasutas (középvezető) szerint döntéshozóink azért nem szeretnek vasútfejlesztésre költeni, mert abból sokkal nehezebb anyagot "spórolni"...
jm
2005. december 13. 10:56 | Sorszám: 31
hát, államnak nem nevezném - inkább gazdasági elitnek. Megrendelik maguknak a gigaprojekteket, amiből a következő 10-20 évben kényelmesen megélnek... Az átlag nép meg melózzon az autószalonban, benzinkútnál, útépítésnél... és örüljön, hogy megvan a betevője.
jm
2005. december 13. 10:27 | Sorszám: 28
Nem tudom...

De pl az útépítés/autó/benzin hármas egy ideig elég jól tudja működtetni a gazdaságot. Aminek a célja ugyan kissé értelmetlen lesz (dolgozom, hogy autót vehessek, hogy dolgozhassak...) de hát az emberi civilizációnak úgy látszik ez is megfelel...

Nyugat-Európában, ahova már nemigen lehet több autópályát építeni, és az autó-eladást sem lehet fokozni, elkezdték a hipergyorsvasutak fejlesztését. Most a legújabb szórakozás az Alpokon keresztüli alagutak építése lett: minél hosszabb, annál jobb: rengeteg energia, anyag, és pénz kell hozzá, az építési ágazat jól el lesz vele a következő 10-20 évben. És ha már az Alpokot sikerült edámi sajt-szerűvé varázsolni, gondolom még mindig lesz néhány sziget a kontinens mellett, ahová elengedhetetlen egy szárazföldi híd/alagút... Van itt munka, csak találni kell

jm
2005. december 13. 10:09 | Sorszám: 25
nem a békés természet a gond, hanem a butaság...
jm
2005. december 13. 09:57 | Sorszám: 23
röviden: ez a legegyszerűbb, és leggyorsabb módja a közvagyon eltulajdonításának. Nem csoda, hogy politikusaink egymás sarkát taposva licitálnak arról még hány km pálya kell...
jm
2005. december 13. 09:53 | Sorszám: 22
akik ezt a politikát megalkották, egyátalán nem hülyék. ők jól járnak az autópálya-építésekkel, hiszen egy több ezer milliárd Ft-os üzletről van szó, amelyek mindig ugyanaz a néhány ember/cég kezel... ha hozzáveszed, hogy a pálya mentén mennyi szántóföldet lehet "fejlesztésekre" eladni, nem csoda, hogy a csapból is az autópálya-építés szükségessége folyik...
jm
2005. december 13. 09:38 | Sorszám: 18
Már az 1996-os közlekedéspolitikai dokumentum legfőbb célkitűzése ez volt. Egyetlen sor indoklás nélkül, miért? Nincs az az útdíj, amiből kifizetődik az autópályaépítés, és a kamionok által okozott károk.
jm
2005. december 13. 09:30 | Sorszám: 13
Nálunk az örömlány fizet a kliensnek.
jm
2005. december 13. 09:26 | Sorszám: 12
Ha megnézed a hivatalos dokumentumokat, a legfőbb érv az autópályaépítésre a nemzetközi tranzitforgalom. Magyarország legfőbb célja: első számú tranzitország lenni Európában. No comment...
jm
2005. december 13. 09:12 | Sorszám: 10
a körgyűrű azért épül ugye, hogy a nemzetközi tranzitforgalom elkerülhesse Budapestet - így ez egyátalán nem lenne abszurd.

Téma: A nemzetközi nagytőke kormánya
jm
2004. június 11. 08:28 | Sorszám: 14
"Jó lenne tudni azt is, hogy van-e arra valami garancia, hogy ha a beruházó cég egy-két év után szedi a sátorfáját és kivonul az országból, akkor az állam visszakapja a pénzét?"

Jó lenne azt is tudni, milyen alapon választják ki a nagyvállalatokat? Hol itt az annyit szajkózótt szabad verseny, piacgazdaság? Miféle piac ez? Miért kell, hogy támogassam a szomszéd porszívóvásárlását? Elképesztő.

A másik: mindenki sír a globális felmelegedés, szmog, leépülő városok, természeti katasztrófák miatt. És mintegy véletlenül hova vándorolnak a köz milliárdjai? Autóipar, olajipar. Hogy van ez? Ennyi erővel virágozhatna a szélkerék biznisz meg a napelem-gyártás is. Hogy az nem versenyképes? Hát mitől lenne az, ha nem kap az államtól milliárdokat? hihetetlen.

jm
2004. június 11. 08:13 | Sorszám: 13
Amúgy ezek a gigavállalatok mindenütt így működnek. Ez a nagy "piacgazdaság". Állami támogatás nélkül egyik sem létezne. a saját manővereiket meg inkább hagyjuk...
jm
2004. június 11. 08:09 | Sorszám: 12
Ez egyszerűen intézményesített lopás.

Téma: Kampánycsend sértés ?
jm
2004. december 05. 10:33 | Sorszám: 6
az utcán sem, buszon sem, kocsmában, kávéházban sem.

Téma: Abortusztabletta
jm
2005. február 13. 14:11 | Sorszám: 16
80?

Téma: TAXISOK hol vagytok?
jm
2005. szeptember 15. 14:47 | Sorszám: 87
A fuvarosokat egy percig sem féltem. Az állam építi nekik az autópályákat 1000 milliárdokért, a biztonsági szabályok feleannyira sem szigorúak számukra, mint a vasútnak, és hála az öntörvényű területhasználatnak, ágazatuk virágzó jövő elé néz. Saját magamat sajnálom csak, és gyerekeimet - "egyszerű" állampolgárokként az állam jótékony árszabályozása által olajba fullasztott jövőnk kevésbé fényes
jm
2005. szeptember 15. 14:08 | Sorszám: 85
Ennyit az úgynevezett piacgazdaságról, ahol a kereslet és a kínálat határozza meg az árakat.
jm
2005. szeptember 08. 13:32 | Sorszám: 63
jm
2005. szeptember 07. 18:19 | Sorszám: 57
The myth about expensive fuel

The cost of fuel has not risen as much as many people think. During the 1990s, the inflation corrected price of fuel remained relatively stable. Since 1960, fuel prices have more than tripled whereas the price of bread rose by a factor of more than six and the average bus fare by a factor of 10. In 1960, a German industrial labourer earned one litre of regular petrol in about 13 minutes; today, it takes a little over four minutes. Thus, even the price spikes of the summer of 2004 have only partly corrected for the slower rate of rise in prices."

EEA report, 3/2004

nyers fordítás:

"A drága üzemanyag mítosza

Az üzemanyag árak nem nőttek olyan mértékben, mint ahogy azt sokan hiszik. ... 1960 óta az üzemanyag árak több, mint megháromszorozódtak, míg a kenyér ára több, mint hatszorosára, a buszjegyek ára pedig tízszeresére emelkedett. 1960-ban egy német munkás 13 perc alatt keresett egy liter benzint, ma körülbelül 4 perc alatt teszi ugyanezt."

Még valami: az USA-ban olcsó az üzemagyag, az egész gazdaságuk, közlekedésük, területhasználatuk, röviden: társadalmuk az olajra épül- látjuk, milyen eredménnyel. El kellene már dönteni egyszer, hogy az üzemanyag-árak, vagy a globális éghajlatváltozás, és a civilizációt fenyegető természeti csapások miatt siránkozunk, mert a kettő együtt nem megy...

Ami pedig az üzemanyag-adót illeti, százalékban nagyon magas - de ha az állam az autózás által okozott károk megtérítésére szeretné használni, sokszorosa sem lenne elég. És akkor még az új utak építéséről, és a közúthálózat karbantartásáról nem beszéltünk...

jm
2005. szeptember 07. 11:22 | Sorszám: 48
Esetleg gyalog, villamossal, busszal, vagy metróval. A város pedig fellélegzik....
jm
2005. szeptember 01. 21:12 | Sorszám: 31
jm
2005. szeptember 01. 20:25 | Sorszám: 29
Szerencsére mi még villamossal, és gyalog is tudunk közlekedni - nem vagyunk autóhoz/benzinhez kötve.
jm
2005. szeptember 01. 19:31 | Sorszám: 25
Az amerikaiak kitermelik az olajat az eleddig érintetlen alaszkai természetvédelmi területről is, és megint olcsóbb lesz a benzin. Utána pedig bevetik az egész USA-t kukoricával.

Téma: Kanizsai homokos klub
jm
2004. május 17. 18:59 | Sorszám: 33
Ne nevessetek rajtuk, nem tehetnek róla (hanem hogy a házasság hogy jön ide, hagyjuk).

---------------------------------------------------------
A környezetünkben jelenlévő vegyi anyagok "nőiesítik" a magzatokat.

[2004. May. 15. 05:11]
A hormonokéhoz hasonló hatású vegyi készítmények károsítják a magzatot az anyaméhben. Befolyásolják a nemi szervek fejlődését és szervi elváltozásokat idézhetnek elő - állapítja meg John G. Vandenbergh amerikai fejlődéskutató a "Spektrum der Wissenschaft" tudományos szaklapban.

Állatokon végzett kísérleteivel bebizonyította, hogy a környezetünkben jelenlévő vegyi anyagok "nőiesítik" a magzatokat. Ilyen hatása van például a Németországban már betiltott Vinclozolin penészgomba irtó szernek is. A szernek kitett hím patkányok a nőstényekre jellemző viselkedési mintákat vettek fel. A számos műanyagban alkalmazott Bisphenol A- lágyítószer pedig felgyorsította a nőstény egerek nemi érését. A környezetből felvett hormonhatású szerek azonban a szakértők szerint nem csak a nemi fejlődést befolyásolják. Már évtizedekkel ezelőtt kimutatták, hogy az akkoriban a vetélés megakadályozására alkalmazott mesterséges ösztrogén, a Diethylstilbestrol szervi elváltozásokat okozott a magzat nemi szerveinél.
A környezetből felvett idegen hormonhatású szereknek a feltételezések szerint nagy szerepe van a mellrákos és hererákos megbetegedések növekvő számában. Az amerikai környezetvédelmi hatóság már 87 ezer a hormonokéhoz hasonló hatással gyanúsítható mesterséges vegyületet regisztrált.

Forrás: AP - MTI
---------------------------------------------------------
Hm, a patkányoknál, halaknál ez befolyásoló tényező...


Téma: a világ legnagyobb hatalmú emberének iQ-ja: 91
jm
2005. október 16. 13:25 | Sorszám: 32

Téma: Írjunk Réti Miklósnak!
jm
2003. április 03. 17:17 | Sorszám: 14
ha belépünk az EU-ba, és annak a mezőgazdasági politikája nem változik, akkor ugrott a magyar mezőgazdaság, és a minőségi élelmiszer termelés is. A kormányok nemigen tehetnek semmit önállóan ebben az ágazatban az Eu-n belül.
jm
2003. április 03. 13:16 | Sorszám: 11
"Jön a holland gazda? Jöjjön! A mezőgazdaság úgyse jövedelmez jól."

Hát Magyarországra ne jöjjenek se holland, se francia, se más EU-s gazdák !!!

A mezőgazdaság pedig remekül jövedelmez a kb 100 hektáros és afölötti nagy gazdaságoknak, akik számára az egész EU mezőgazdasági politika ki lett találva. Még évekkel ezelőtt láttam egy riportot nyugaton, a dúsgazdag mezőgazdasági nagybirtokos-vállalkozó azzal dicsekedett, hogy már abból is megél, ha lefagyasztja a földje egy részét ..., (most ne kérdezd, az Eu-s agrátpolitika melyik paragrafusa miatt, mert több ilyen is van)- és amúgy köszöni a kérdést, remekül megy az üzlete, virágzik (gondolom azért arra vigyáz, hogy saját maga bio-élelmiszereket egyen)

jm
2003. április 02. 21:20 | Sorszám: 5
Ja, de lélekben felkészültél -e már az ezzel járó herce-hurcára ? Ugymint : házkutatás, rendőrségi beidézés, kihallgatás, sötét cellákban hosszas várakozás...
jm
2003. április 02. 21:18 | Sorszám: 4
Én jó ötletnek tartom, de csak most fedeztem fel a topikot.

Téma: zöldtelenül
jm
2004. május 28. 22:00 | Sorszám: 34
Pusztulunk ezerrel, a bálnák büszkék Persányira, kis emberek vagyunk

Szombaton volt a biodiverzitás napja. És akkor mi van? Nem tudom.

Nem tudom, csak azt, hogy a legtöbb ember Magyarországon, pláne a Földön azt se tudja mi az. Azt főleg nem miért fontos, vagy hogy mi az ő köze ehhez az egészhez. Ha riói konferenciára utalok, kilencven akárhányra meg az ENSZ-re többen megütnek, néhányan leköpnek.

Szóval biodiverzitás napja, és akkor mi van? A múltkor egy újságíró közölte velem, úgy tudja mindig is pusztultak ki fajok a Föld története során, igen, mondtam, csak most ezerszer gyorsabban, és miattunk. A bánáti bazsarózsa és a pártpolitika kincstári optimizmusa elmennek egymás mellett az utcán. Nincsenek köszönő viszonyban. Magyarországon mindennapos a védett élőhelyek letarolása Tétényi fensík, alföldi ősborókás vagy mi, nem tudom a pontos nevét, még jó, hogy nem tudom, sose láttam, most meg már nem is fogom, minek?

Valakit is lázba hoz valamelyik nemzetközi nap? A zöldeknek, jogvédőknek, más civileknek lehetőség a sírásra, egy gumiszoba, ahová bepréselik őket és a problémát amiről a nap szól, ne legyenek egész évben láb alatt.

Viszont ha valaki elolvassa, hogyan alakult ki az EÁ-ban mondjuk a Föld Napja, akkor nem temeti el egyből az ilyen ünnepnapokat. Spontán, gyors, tömeges folyamat volt, a politika próbált rácuppanni. Ha nem is mindegyik globális nemzetközi nap lesz fontos, talán egy vagy kettő a mindennapok része lesz valamikor.

***

Hogyan néz ki a biodiverzitás napja ma Magyarországon? Nem ünnepli senki. Még jó, minek? Én se ünnepeltem. A minisztérium meg kínjában. Mármint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium. Mert azért mégis kéne valamit csinálni. Ha már ez a nevük.

Elmentek a Pál-völgyi barlanghoz (Buda, nincs messze), voltak vagy tizenöten a gyerekekkel együtt, vittek pár nyomorult állatot a miniszter előző munkahelyéről , baglyot, lovat (ők a biodiverzitás), volt sajtáj terítő, asztal (komoly rész), ettek egy kicsit a nemzeti park bio ételeiből, aztán sétáltak egyet a barlangban.

Biztos jó volt. Mi köze van ehhez a biodiverzitásnak, környezetvédelmi minisztériumnak, közpénzemnek? Nem lehet nem észrevenni, ahogyan a greenfo.hu tudósítója kínlódva tartja vissza magát, hogy beszóljon.

...

2004.05.23. Zeretics

indymedia.hu

jm
2004. május 28. 21:26 | Sorszám: 33
Igen, ez igaz. Ok ezt nem tudtak megtenni. A kedvemet viszont elvettek, hogy barmikor rajuk szavazzak legkozelebb, es a hitemet is a zold partokban. Es ha korbenezek Europaban, nem tudom, hol vannak zold partok, amelyek tenyleges eredmenyeket ernek el a kornyezet allapotanak javitasaban.
jm
2004. május 28. 18:33 | Sorszám: 31
jm
2004. május 28. 18:32 | Sorszám: 30
A jovo Europaja, szaguldjunk at a videken...


http://www.train-sim.com/review/tgv/tgv5.jpg

jm
2004. május 28. 14:54 | Sorszám: 29
Ez növeli a GDP-t, de vajon szebb, jobb lesz tőle az élet?

jm
2004. május 28. 14:28 | Sorszám: 28
"alagutakat, hidakat, szuperexpresszvonatokat"

autopalyabol mar annyi van, hogy nemelyik orszag az urbol latszik, a kivilagitott halozata miatt... Es a legtobbjen oriasiak a dugok. Igy azt mar nem ildomos felvenni az Europai prioritasi projektek koze (csak Keleten, azok meg hulyek, es nem tudjak, hova vezet a betonozasi mania..) helyette vannak az szuprexpresszvonatok, ebbol meg nincs annyi, nosza, ez lefoglalja a kovetkezo husz evben a gazdasagot.

jm
2004. május 28. 13:51 | Sorszám: 27
"Europaban alagutakat, hidakat, szuperexpresszvonatokat."

Az Alpokat meg a Pireneusokat pl egeszen ementali sajtszerure tervezik. Olyan horribilis koltsegekbol, hogy na. azert, hogy az egyik megapoliszbol gyorsabban elroboghass a masik megapoliszba. 350 km/oraval. (ez foleg az uzletembereknek hasznos, meg az europai diplomataknak..., egyreszt, mert ebbol elnek, masreszt, mert allandoan uton vannak)

jm
2004. május 28. 13:47 | Sorszám: 26
"Amíg a jólétet* is a megvehető áruk mennyiségében mérik, addig a zöldek a fejük tetejére is állhatnak."

Ez igy van.

jm
2004. május 28. 13:42 | Sorszám: 25
Most olvastam, hogy az Europai Unio oriasi infrastrukturaa-beruhazasokat tervez, a kozlekedes teruleten. 2010-ig 220 milliard eurot akarnak elkolteni, ebbol az Unio es a tagallamok - vagyis mi, az adofizetok - 180 milliardot fogunk allni.

Az indok: fel kell lenditeni a gazdasagot, ezt pedig ugy lehet a legjobban veghezvinni, ha epitunk keresztul kasul Europaban alagutakat, hidakat, szuperexpresszvonatokat. Az elremiszto ebben, hogy meg se fordul a fejukben, maskepp hogyan lehetne a joletet novelni? Abbol ugyanis ok nem profitalnanak annyira, hanem mondjuk inkabb az emberek 90%-a.

Vagyis a keplet: novelni kell a gazdasagot. ehhez epiteni kell az infrastrukturat, (abbol remekul lehet lopni, raadasul a haver cegek fogjak megkapni a palyazatokat, ami szinten nagyon pozitiv). A vendegmunkas meg majd guzul az alagutfurassal. AZ euroapi adofizeto meg allja a cehhet, es eleteben egyszer felul egy nemzetkozi expresszvonatra.

De minden oldalrol bebiztositottak magukat, mert rendeltek europai szocialis felmereseket, amelyek kimutattak, hogy a GDP es az elettel valo elegedettseg kozott oriasi a korrelacio. Vagyis: ertetek lopunk, emberek.

jm
2004. május 28. 13:22 | Sorszám: 23
Most eppen nem, altalaban igen.

Ha vannak ertelmes programok azok elokeresese jo otlet. Kivancsi vagyok lehet-e ertelmes javaslatokat talalni, amelyeket meg lehet valositani, gyakorlatiasak. Miert soportek le oket? stb.

jm
2004. május 28. 12:23 | Sorszám: 21
Szoval félek, hogy a zoldek, mint koalicios partnerek, nem szolhatnanak bele szinte semmibe. Az egesz gazdasag a kornyezet maximalis kihasznalasara van berendezkedve. annyit talan tehetnenek, hogy tudatositsak az emberekben: van valasztasi lehetoseg, szebb, jobb programok, mint a "betonozzuk le az orszagot" tipusu.
jm
2004. május 28. 12:20 | Sorszám: 20
Nekem nagyon rossz tapasztalatom van egy nyugati zold parttal. Tizenvalahany ev utan eloszor beekerultek a kormanyba, harmadik kormanyzo partkent, 15-25%-kal, helyszintol fuggoen. A kormanyon az egvilagon semmit nem tudtak valtoztatni a programokon, lesoportek oket, raadasul ezt latvan az osszes szavazojuk kiabrandult beloluk. A kovetkezo valasztasokon sehol nem voltak.
jm
2004. május 28. 12:17 | Sorszám: 17
ez jol hangzik.
jm
2004. május 28. 12:15 | Sorszám: 15
Ne keverd a zold partot a zold mozgalommal. Az a Greenpeace, meg a tobbi civil szervezet.

Na, mi legyen hat a zold part programja? Celjai?

jm
2004. május 28. 12:08 | Sorszám: 13
"És nem fakivágások megakadályozásában látja a feladatát."

Ha van idod, ird le, mi kéne, hogy legyen a feladata? Programja?

jm
2004. május 28. 12:03 | Sorszám: 12
(a nyugat-németeknél)
jm
2004. május 28. 12:02 | Sorszám: 11
Németországban van számottevő zöld erő. De nincs már gólya. Er valamit?
jm
2004. május 28. 00:51 | Sorszám: 7
Miért, általában szokott?
jm
2004. május 27. 12:28 | Sorszám: 4
Mar igy is tul sok vertikális lerakó épült Európa szemetének, csak az a baj, hogy az emberek oda járnak vásárolni.
jm
2004. május 27. 12:18 | Sorszám: 2
Gondoljunk akármit is az EU Parlamentről és a hazai EU választásokról: több, mint szomorú: rettenetes a tény, hogy senkit nem érdekelnek itthon a zöld gondolatok, ellenben minden ember fő gondja, hogy mikor lesz nálunk is 2500 km autopálya, mint a sógoréknál, és mikor veheti meg a legújabb kocsimodellt.

Több, mint szomorú, rettenetes az a tény is, hogy mindenki szeret panaszkodni az eltünedező virágok és pillangók miatt, ugyanakkor senkinek nem tűnik fel, hogy ezek a vég nélkül terjeszkedő lakóparkok, bevásárlóközpontok, benzinkutak, autópályák miatt tünedeznek el.

Végül több, mint elborzasztó a tény, hogy látva Nyugat-Európa társadalmi, környezeti sivárságat, és tudván a tényt, hogy azt a gazdaságot csak újabb és újabb terjeszkedéssel, mások és a környezet rovására tudják fenntartani, egyetlen vágyunk, hogy leigáztassuk magunkat, két eldobhatós pillepalackért.

Ahelyett, hogy kihasználnánk helyzeti előnyünket, és rájönnénk, mekkora előny, hogy még több, mint két db gólya él hazánk területén.


Téma: A polgári sajtó helyzete, tündöklése és bukása (?)
jm
2006. február 03. 18:45 | Sorszám: 23
"Nincs idejük olvasni !"

Inkább erejük/kedvük nincsen. Esténként, ha fáradtan megérkezel a munkahelyről, örülsz, hogy a TV villog előtted, és életet imitál, de kinek van még ilyenkor ereje/kedve komoly újságokat olvasni? (amik mindig csak gonddal-panasszal vannak teli, abból meg már a sajátod is elég...)


Téma: Autópályaügyi NAGYHUMBUG
jm
2005. október 08. 18:15 | Sorszám: 2
az egész autópálya-építés csak arra jó, hogy néhány éven belül a lakosság egyik fő elfoglaltsága az autóvezetés legyen. Mintha ez életminőség javulást jelentene...

A tizenéves unokahúgom szerint az autózásba ölt pénzből akár mozgójárdákat szerelhetnénk mindenhová... Nem hülyébb ötet, mint az autópálya...


Téma: Rendezett visszavonulás
jm
2006. január 20. 18:49 | Sorszám: 34
Egy öt méter hosszú bálna keltett feltűnést a brit fővárosban, a Temze partján. Az eltévedt tengeri emlős egészen a londoni parlamentig úszott fel a folyón, a turisták és a járókelők legnagyobb ámulatára.
http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=167448

*********************************************

jm
2006. január 10. 18:07 | Sorszám: 33
Szöulban bontják az autópályát, hogy helyreállíthassák a város szívében a Cheonggyecheon folyót(illusztráció):

Ilyen volt:

És ilyen lett:

A folyó "átadását" ünnepli a város:

jm
2006. január 06. 19:55 | Sorszám: 30
ez pedig Anglia:

jm
2006. január 06. 18:02 | Sorszám: 28
A tápsó egy részét pedig hallisztből készítik? mostmár csak a trágyalé zamatra kellene magyarázat...
jm
2006. január 06. 17:30 | Sorszám: 26
Amúgy a techmológiájuk páratlan, feltalálták, hogyan lehet 1 paradicsom ásványianyag és vitaminkészletét 20 paradicsomba rakni?
jm
2006. január 06. 17:26 | Sorszám: 25
ez valami pazarló, elavult technológia lehet, itt az igazi:
http://www.geocities.com/allenhc_2000/NetherlandsFlowersGreenhouse3/Notice_the_box-tomato.jpg
jm
2006. január 06. 17:14 | Sorszám: 24
szerintem a hiperintenzív módszereket a kapzsiság generálta, de mindegy...
jm
2006. január 06. 17:11 | Sorszám: 23
jm
2006. január 06. 17:08 | Sorszám: 21
Ez az ember paradicsomot ültet.

jm
2006. január 06. 17:04 | Sorszám: 20
egy zacskó tápoldatban. A padlizsánt pl. De szvsz a paradicsomnak sincs köze a talajhoz. Legfejjebb a polcon egy labda földhöz. Amit eddig még nem tudtam kideríteni: mitől halízű az eredmény?
jm
2006. január 06. 16:51 | Sorszám: 17
A holland gazdának nincs szüksége földre a zöldségek, virágok előállításához, vagy csak elenyászően kevésre. Amúgy pedig a népességük kb 2%-át tehetik ki a mezőgazdaságból élők, vagyis, ha érkeznek is hozzánk hollandok, nem a földből fognak élni.
jm
2006. január 06. 14:58 | Sorszám: 9
Másik példa a szép visszavonulásra:

Szöulban ünnepélyesen átadták a helyreállított kis folyót, ami a város szívén vezetett keresztül a hatvanas évekig, amíg egy autópálya miatt le nem betonozták. Az egykori folyó helyére épített 6 kilométeres autópálya lebontását múlt novemberben fejezték be. A művelet sikere akkora lett, hogy a következő években további 84 emelt szintű autópálya megszüntetését tervezik.
http://www.itdp.org/STe/ste19/seoul.html

Szöulban a polgármester az autópálya lebontásoknál vágja át ünnepélyesen a szalagot

jm
2006. január 06. 14:46 | Sorszám: 8
"Békésbe, meg a Kiskunságba?"

Például... az Unión belül amúgy szabad a letelepedés bárhol (néhány év múlva ez ránk is vonatkozik).

jm
2006. január 06. 14:45 | Sorszám: 7
Az ország 60%-a veszélyeztetett...
jm
2006. január 06. 14:38 | Sorszám: 5
A hollandok az angolokhoz hasonló stratégiát folytatnak - a folyók mentén legalábbis, ahol a gátak emelése helyett ártereket jelölnek ki.

De ha a tengerszint 13 métert emelkedik, nem tudom, mit kezdenek magukkal?

jm
2006. január 06. 14:31 | Sorszám: 3
Majd kiüríti helyettük Katrina II.
jm
2006. január 06. 14:00 | Sorszám: 0
Rendezett visszavonulás*

Így lehetne fordítani az angolok új szemléletét (managed retreat) a tengerszint emelkedésével, és ezzel együtt a természettel való küzdelemmel kapcsolatosan.

Magyarul ez annyit tesz, hogy az éghajlatváltozás miatt emelkedő tengerszint ellen nem építenek midenütt gátakat, hanem hagyják, hogy a tenger elárassza az alacsonyan fekvő partszakaszokat és fokozatosan visszavonulnak a kérdéses területekről.

Jobb szépen visszavonulni, mint a fejvesztett menekülés - főleg, ha ilyen csodálatos eredménye van
Tengerpart

Kereső kulcsszavak: "managed retreat" United Kingdom

*avagy fordulópont a természettel való kapcsolatunkban?


Téma: Hazai Magyar Kisebbségi Önkormányzatot!
jm
2004. december 07. 21:28 | Sorszám: 40
"Attól délre ők, és Alaska állam, attól északra pedig mi és az USA New Hungary nevű 51. tagállama."

Na ne, akkor már százszor inkább Pannónia, kisebbségben, amíg fel nem támad Magyarország.

jm
2004. december 07. 20:52 | Sorszám: 38
Nem hiszem, hogy az alaszkaiak tárt karokkal fogadnának milliónyi bevándorlókat. Nincs nagy népsűrűség ugyan, de azért az a föld is valakié.
jm
2004. december 07. 18:12 | Sorszám: 28
Javaslom, hogy azok vándoroljanak el, akiknek mindegy, él-e, hal-e a nemzet, mely ország lakosai, milyen nap van, stb...
jm
2004. december 07. 17:39 | Sorszám: 21
Ha e logikát következesen folytatod, az ország nevét kell először megváltoztatni. Lehet az új név Senkikföldje, Névtelen Tartomány, TescoLand, 71% univerzális fogyasztóval , 19% magyar nemzetiségű, és 10% német, szlovák, cigány, román, stb nemzetiségű emberrel.

Nagyon elkeseredtem vasárnap este, de azért mégsem ez irányba kellene haladni.

jm
2004. december 05. 23:37 | Sorszám: 9
"Lehet persze, hogy a "magyar" elnevezést valami másra kell cserélni."

Már miért kéne? Annak kell nevet találni, aki elutasítja, illetve akinek közönyös ez a szó.

jm
2004. december 05. 23:32 | Sorszám: 8
"Magyarországi Magyar Hontalanok Egyesületét"

az országban a meghatározatlan nemzetiségű hazátlanok vannak (látszólagos) többségben. Több lehetőség is van:
- népszavazás kiírni az ország nevének megváltoztatására. az új név lehet pl "Senkikföldje".

- Megkérni szépen a beazonosítatlan eredetű embereket, válasszanak meguknak nemzetiséget, és/vagy nézzenek szét a nagyvilágban, hátha valahol otthon éreznék magukat?

- kivándorolni Erdélybe, és megalakítani Magyarországot.

Mindezzel együtt, szeretném látni azokat a szavazólapokat, mielőtt eltüzelik őket.

jm
2004. december 05. 22:14 | Sorszám: 5
Az EU egy határmenti no-name tartományában:

Nemzetiségek:
200-220 ezer német (az össznépesség 2,3 százaléka),
100-110 ezer szlovák (1 százalék),
80-110 ezer délszláv (0,9 százalék),
20-25 ezer román (0,25 százalék)
500-700 ezer cigány (5,2-7,3 százalék) és
1 500 ezer - 1 800 ezer magyar él (15-18 százalék).

jm
2004. december 05. 21:09 | Sorszám: 1
E logika alapján először az ország nevét kell megváltoztatni. De én még mindig nem hiszem el ezt az eredményt. NEM HISZEM EL.

Téma: "ZENGŐ-ügy" BUDÁN !!!
jm
2004. április 10. 17:15 | Sorszám: 9
Meg nincs ez a meccs lejatszva, legalabbis remelem.

Téma: Szép új világ címere: Hypermarket
jm
2005. október 18. 13:32 | Sorszám: 215
Az ötlet viccesnek tűnik, de egy vallon fogyasztóvédelmi és környezetvédő szervezet most készít egy ilyen listát. Igaz, ők nem csak az élelmiszereket gyűjtik össze, hanem minden környezetbarát terméket. De ez a lista se lesz gigabájtos...
jm
2005. október 18. 13:19 | Sorszám: 214
A multik diszkrét bája

Sorozatunkban a magyarországi multinacionális cégeket szeretnénk be- és felmutatni teljes szépségükben, a hozzáférhető információk mértékében persze. Most például arról hallhatnak, hogy a matematikai alapigazság: egy meg egy az kettő, megbukik a multigyakorlat alapjain.

Az egyik üzlet alapszíne a piros, a másiké a kék. Az egyik azt sulykolja a vevőinek, hogy azok biztosan nem hülyék, a másik pedig azt, hogy legyen mindegyik fukar. Ezek után - gondolom - sokan rájöttek, hogy az egyik üzletláncot Media Marktnak hívják, a másikat pedig Saturnnak. Mindkettő elektronikai eszközöket és háztartási gépeket árusít, azt viszont már kevesen tudják, hogy egy és ugyanazon cégről van szó, vagyis: amit a vevők kívülről netán ádáz konkurencia harcnak gondolnak, az valójában egy rendkívül jól kitalált üzleti fogás.

A német Metro többségi tulajdonában lévő Media Saturn Holding cégvezetőjét, a 60 éves Leopold Stiefelt az évszázad üzlet- és ötletemberének tartják még a konkurensek is. Ő találta ki ugyanis egy cégtársával még három évtizeddel ezelőtt, hogy a drága fenntartású belvárosi üzletek helyett a város széli ipari területeken érdemes elektronikai boltot is nyitni. Olcsóbb a telek, nagyobb a hely és így óriási parkolók is elférnek az üzlet mellett. 1979-ben így épült fel Münchenben az első Media Markt áruház, amely a világ legnagyobb elektronikai hálózatának alapját jelentette.
http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=155817&rid=PWdUTQ==

jm
2005. október 14. 07:45 | Sorszám: 213
"De tényleg ki az a hülye kereskedö aki saját vevöit irtja ki?"

Nem írtja ki, csak megbetegíti. Ebből él a gyógyszeripar... (meg a többi civilizációs ártalomból pl légszennyezés, mozgáshiány stb).

jm
2005. október 13. 22:52 | Sorszám: 207
Amúgy pedig elképesztő, milyen találékony az élelmiszeripar. Pl nem nagyon lehet már adalékok nélküli sót, lisztet, vagy kenyeret találni. Az, hogy még a konyhasóval is rám tudnak sózni egy adalékanyagot, elég durva... A lisztbe is kötelező már az "állományjavító", meg ki tudja, még micsoda...
jm
2005. október 13. 22:44 | Sorszám: 206
A mai, modern szakácskönyvekben sem találsz említést erről, és a főzőcskés honlapokon sem. Pedig ez a vegyszerezés azért nem néhány hónapja megy. Ami az anyagokat illeti, tényleg többfélét használnak. A csomagolt (hálós) narancsra/citromra rá is írják, mit. Ez engem 10 esetből 9-szer azonnal el is tántorít attól, hogy megvegyem a csomag narancsot/citromot... (rossz szokásom, hogy autómatikusan mindent elolvasok, ami a szemem elé kerül, még cimkéken is, és nagyon apró feliratokat is).
jm
2005. október 13. 22:07 | Sorszám: 204
A vicces, hogy rengeteg receptet találsz szakácskönyvekben citrom-befőttről, citrom, és narancslekvárról, vagy olyan süteményekről, desszertekről, amiben a citrom/narancs héjának jelentős szerepe van, de sok helyen nem említik, hogy a vegyszerek miatt nem tanácsos a héjat felhasználni (csak azt, hogy "mosd meg jól" mintha az a vízben nehezen oldódó anyagok ellen használna valamit...). Gondolom, ha egyszer-kétszer eszel ezekből, nem lesz gond, de rendszeresen difenil-lekvárt enni biztos nem egészséges...
jm
2005. október 13. 22:01 | Sorszám: 203
Itt kereshetsz piacokat, boltokat:
http://www.biopiac.net/biopiac.php

Itt pedig tájékoztató jelleggel árakat is találsz:
http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=20041008-cikk-bio

Belgiumban egy időben lehetett kapni olyan citromot, aminek a cimkéjén kifejezetten jelezték, hogy "nincs vegyszerrel kezelve" (értsd: miután leszedték). Vagyis ez olyan "normál termesztésű" citrom volt, amit nem fürdettek meg még pluszban gombaölő koktélban, miután leszedték. A "bio" citrom vegyszer mentes kell, hogy legyen, de remélem, hogy ez nem csak a termesztési fázisra vonatkozik...

jm
2005. október 13. 16:10 | Sorszám: 199
a hálós narancs cimkéjén feltüntetik, hogy mivel kezelték a narancsot (csak a szállításhoz, tároláshoz*). A csomagon, amit nem vettem meg, ortofenilfenol/thiabendazol állt. Ezek gomba- és baktériumölő szerek, vízzel nem jönnek le, és valószínű, hogy a héjon át a gyümölcsbe is jut belőlük.

*ha a termesztéshez használt vegyszer lista is rajta lenne, az életben nem venne többet intenzív termesztésből származó gyümölcsöt a kedves fogyasztó, úgyhogy vegyük úgy, hogy azok a szerek lebomlanak, mire az egyszeri ember asztalához eljutnak...

jm
2005. október 13. 13:41 | Sorszám: 197
én egyre többször veszek vegyszer nélküli "bio" narancsot, citromot - és csak reménykedni tudok, hogy ezek héját nem kenik be mérgező szerekkel a szállításhoz/tároláshoz, ha már a termesztéshez nem lehetett. Egyszer majd utána nézek...
jm
2005. október 13. 13:27 | Sorszám: 196
A narancs héját se egyed meg, azt is kezelik.

Meg egyátalán, semmilyen gyümölcs/zöldségét, amit nem magad termesztesz...

jm
2005. október 11. 22:06 | Sorszám: 185
NE HARAPJON CITROMBA!

Magyarországon is kapható olyan citrom, amelyen felirat figyelmetet arra, hogy a héj fogyasztása nem ajánlott. Az Argentínából származó citromot difenillel és tiabenzollal kezelték, melyek gombaölő, penészedést gátló tartósítószerek.

Buzás Judit tisztifőorvos szerint ezek a szerek bőrérzékenységet, irritációt okozhatnak. Állatkísérletek során nagyobb mennyiségben a szervezetbe kerülve hólyagrákot, vesebántalmakat és fejlődési rendellenességeket okoztak. A fenti gombaölőket már évtizedek óta használják tartósításra, csakhogy korábban a forgalmazóknak erre nem kellett felhívniuk a vásárlók figyelmét. Most azonban a nagy-, és a kiskereskedőknek is figyelmeztetniük kell a vásárlókat. Ezek a gombaölőszerek vízben rosszul oldódnak, ezért azzal, hogy megmossuk a gyümölcsöket, nem tudjuk eltávolítani őket.
www.greenfo.hu

jm
2005. október 09. 22:55 | Sorszám: 177
"Kiváncsi vagyok, hogy a nagyüzemi sonkát példul puhitják, e, mert avalamitől csak elmegy az íze..."

Nem megy el, csak az sohasem volt sonka.

jm
2005. szeptember 29. 10:33 | Sorszám: 102
Vegetáriánusok előnyben...

Amerikai kutatók hús előállításán kísérlezetnek

Régóta vitatják már, egészséges-e a húsfogyasztás. Hogy a laborban, mesterségesen előállított hús íze, alakja mennyire lesz az eredetihez fogható, és miként orvosolhatók vele a túlzott húsfogyasztás okozta egészségi problémák, még kérdéses. Amerikai kutatók azonban azon kísérleteznek, hogy miharabb "műhúsokkal" táplálják az embereket.

A nyugati világ húsfogyasztása a tömeges állattartás miatt megterheli a környezetet, akadályozza, hogy az állatokkal a természetnek megfelelően viselkedjünk és az egészségre sem túl kedvező. A három probléma csökkenthető, ráadásul az éhező földrészeknek is megoldást jelenthet a laborban előállított hús – legalábbis így vélekednek a marylandi egyetem kutatói. A környezetet a mesterséges hústermék nem terhelné meg, nem kellene több állatot leölni és a húst szigorúbb ellenőrzés mellett állítanák elő, így pedig kevesebb lenne az egészségi problémákkal küszködő kövér ember – érvelnek. Jason Matheny kutató egy amerikai szaklapban úgy fogalmazott: meggyőződésük, hogy mindez már a mai technológiával megvalósítható.

Néhány évvel ezelőtt a NASA elismerte, hogy érdeklődik a technológia iránt, és amerikai űrszervezetek már tesztelték, miként lehet ehető húst laborban előállítani. Erre a hosszú űrutazások miatt lenne szükség, mivel az űrhajó fedélzetén kevés a hely az élelmiszerek tárolására.

A szövet tenyésztése eredetileg orvosi területről származtatható, hiszen átültetésekkel és a seb gyógyulásával új bőr fejleszthető. Elméletileg az egész emberiség néhány sejttel fenntartható – mondja Matheny. Egy tehén vagy egy csirke izomsejtjét izolálják, és egy tápszerben tízezer új izomsejtbe helyezik. Matheny és kollégái két előállítási modell segítségével azon fáradoznak, hogy a „műhús" tömegtermékké váljon. Az egyik módszer szerint a sejteket vékony, lapos membránokon tenyésztenék. A hús ezután természetesen fejlődik. A membránon lévő izomsejteket időnként meghúzzák, mint ahogyan az állat testében történne. A növekedési fázis után a vékony húsrétegek egymással összekapcsolódnak, majd kövér szeletekké növekednek.

A második módszer alapján az izomsejteket egy apró gyöngyön állítanák elő. A hőmérséklet változásával kisebbek vagy nagyobbak lesznek. A készre fejlesztett hús aztán leválik a gyöngyről, amit hús alakúvá dolgoznak át, olyanná mint a csirkeszárny vagy a hamburger szelet. Ahhoz, hogy íze a természtes húsok ízéhez hasonlítson, az izomsejtek mellett más szöveteket is – így például az ízeket hordozó zsírszövetet – megnövelnek. Emellett a természetes húsban található Omega-6 zsírsavak nagy részét – amely megemeli a koleszterinszintet –, egészséges Omega-3 zsírsavra cserélik.

Der Standard
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=305904&rvt=37

************************************************

Néhány újabb szó, amit majd át kell értelmezni. Vegetáriánusok előnyben (ők már túlvannak ezen... lásd pl holland zöldség-gyümölcs műremekek)

jm
2005. szeptember 27. 16:34 | Sorszám: 39
Belgiumban a Greenpeace összeállított egy kis színes füzetecskét arról, hogy melyik élelmiszer-lánc árul génmódosított alapanyagú ennivalót, pontosan megjelölve az élelmiszer márkáját. A kis füzetet a boltok bejáratánál osztogatták, és sajtókampányuk is volt. Egy idő múlva az áruházak mind kezdték kivonni a forgalomból a szóban forgó termékeket, és büszkén hirdették fűnek fának, hogy ők génpiszka mentesek... Vagyis: a fogyasztó dönt...

(így ma a legjobb üzlet a génmanipulált állati takarmány lett...)

jm
2005. szeptember 27. 14:00 | Sorszám: 37
jm
2005. szeptember 26. 21:51 | Sorszám: 23
Hm... és akkor minek nevezed azt, aki építési telket ad a határban a Tesco-nak? és mindenféle engedélyt, hogy a megadobozát felhúzza?
jm
2005. szeptember 26. 08:48 | Sorszám: 10
"Egyszer részt vettem egy vizsgálatban, a növényvédelmi állomásnak szedtünk piaci mintákat, és pechemre megküldték a vizsgálatok eredményét."

Tescoban még sohasem vizsgálódtatok? Lehet, hogy még a poshadt sör is oldószernek bizonyulna...


Téma: A népszavazás külföldi viszhangja
jm
2004. december 06. 17:27 | Sorszám: 5
Meglepett, hogy a cikk inkább hallgatásra hasonlít. Ez még nekik is sok!
jm
2004. december 06. 16:55 | Sorszám: 3
Ezúttal a Le Mond kifejezetten kíméletes volt velünk szemben. Kár, hogy a FIDESZ-szel kapcsolatban nincs igaza, jó lenne, ha egyszer bejönne, amit írnak.
jm
2004. december 06. 16:48 | Sorszám: 2
szemelvények a cikkből:

-A FIDESZ nacionalista párt

-Idézet Gyurcsány Ferenctől: a választók a felelős hazafiasságot választották a populista nacionalizmus, és a szociális demagógia helyett.

-A román miniszterelnök figyelmeztetett minden, a román belügyekbe való beavatkozás ellen, és az Európai Unió reagálását kérte.

jm
2004. december 06. 16:39 | Sorszám: 0
Le Monde

L'abstention a eu raison du référendum sur la diaspora hongroise

06.12.04 14h29

"Le double référendum qui s'est tenu, dimanche 5 décembre, sur l'octroi ou non de la double nationalité aux Hongrois de souche vivant à l'étranger et sur la privatisation des hôpitaux s'est soldé par un taux de participation d'une faiblesse permettant de présager l'invalidation pure et simple du scrutin.

Selon des résultats encore provisoires obtenus après le dépouillement de 98,6 % des suffrages exprimés, le taux de participation s'élevait à 37,29 %, indiquait, dimanche, dans la nuit, la commission électorale centrale à Budapest, ajoutant que "les résultats du scrutin seraient, de ce fait, probablement invalidés".

Pour que la réponse à chacune des deux questions soit valide, elle devait recueillir au moins 25 % des suffrages. Or, s'agissant de la privatisation, 23,8 % seulement des votants se sont prononcés pour le maintien des structures de santé dans le giron de l'Etat. Plus important : sur la question de la nationalité, qui concerne quelque 3 millions de personnes vivant dans les pays limitrophes comme la Roumanie, la Croatie et l'Ukraine, le résultat a montré une division très nette entre les Hongrois qui se sont déplacés (18,8 % pour, 17,7 % contre). C'est donc le vote abstentionniste qui a prévalu.

"PATRIOTISME RESPONSABLE"

Les partisans du "oui", comme le parti nationaliste d'opposition Fidesz, avaient fait campagne en faisant valoir que l'octroi de la double nationalité aiderait la nation à surmonter le traumatisme du démantèlement de l'empire austro-hongrois, en 1920, qui a amputé le territoire hongrois des deux tiers et précipité 60 % de la population hors de ses frontières d'origine. La coalition socialiste et libérale au pouvoir avait appelé à voter "non" par crainte, notamment, d'un afflux massif d'immigrés.

La Hongrie est, depuis mai, membre de l'Union européenne. Dès les premiers résultats connus, le premier ministre, Ferenc Gyurcsany, s'est félicité de ce que "le référendum consacre la faillite de ceux qui l'ont initié et soutenu". Selon lui, les électeurs ont choisi "un patriotisme responsable à la place de la démagogie sociale et du nationalisme populiste".

La Roumanie voisine, où vivent 1,4 million de Hongrois, se prépare au deuxième tour de l'élection présidentielle, prévu le 12 décembre. Le premier ministre roumain, Adrian Nastase, avait mis en garde contre toute intervention dans les problèmes intérieurs de la Roumanie et appelé l'Union européenne à réagir. Les résultats définitifs du référendum seront connus dans les jours qui viennent. - (AFP, Reuters.)"
http://www.lemonde.fr/web/article/0,1-0@2-3214,36-389765,0.html


Téma: A radikális jobboldal győzött Lengyelhonban!
jm
2005. november 02. 18:49 | Sorszám: 278
Most sokkal rosszabb a helyzet.
jm
2005. november 02. 13:13 | Sorszám: 227
Sajnos nem gittegylet. Hatékony abban, amire létrehozták.

Más. Valamelyik nap hallottam a rádióban: au uniós népek nem elég mozgékonyak, emiatt (sem) versenyképes Európa az USA-val. Az európaiak még nem fogták fel, hogy évente vándorolni kell, mint a vadlibák, a munka után. Ragaszkodnak ahhoz, hogy egy évtizedig is egy otthonban éljenek! maradi, buta népek, nem akarnak fejlődni.

jm
2005. november 02. 12:41 | Sorszám: 214
Az EU-nal előnyei is vannak. A nagyvállalatok, a szabad kereskedelemben részt venni tudók számára. Magyarországnak legalább 10-15 évnyi nagyon komoly belső fejlődésre lett volna szüksége, amíg labdába tud rúgni az unióban. A hazai gazdaság, a magyar vállalatok, vállalkozások megerősítésére. Így egyszerű piac vagyunk, meg terület, amit ideig-óráig termelésre használ egy-két mamutcég (több tízmilliárdos állami támogatást, és adókedvezményt igénybe véve).
jm
2005. november 02. 12:36 | Sorszám: 213
"Ilyen körülmények között a beszédnek nincsen értelme. Annak van értelme, hogy egy ilyen faluban "keletkezik", vagy kinevelődik 3-4 olyan ember, aki észhez tér, és azt mondja: elég volt ebből. Kicövekeli azt a földet, amit meg kell művelni, és ha odajön a volt párttitkár, vagy akárki és járatja a száját, akkor egyszerűen elzavarja. Folytathatnám. Eljött annak az ideje, hogy az emberek radikalizálódjanak, mert ha így megy tovább, akkor ez nem ország, hanem cseléd-kolónia lesz"
http://forum.gondola.hu/cgi-bin/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic&f=2&t=006883
jm
2005. november 02. 12:18 | Sorszám: 205
Az Unió semmi egyebet nem jelent, mint szabad kereskedelmet.

Az uniót a mamutvállalatok miatt bővítik folyamatosan. Kellenek nekik a százmilliós nagyságú új piacok. Az üveggyönyök/mézesmadzag szerepét az uniós támogatások töltik be. De ők még az üveggyöngyöket is visszakapják, a nemzetközi tenderezések során.


Téma: Az élet szép.
jm
2004. november 04. 11:08 | Sorszám: 13
az élet szép, ez a szender viszont randa. Vagy ha nem, akkor egy pók is lehet szép. Logikus, nem?
jm
2004. november 04. 09:35 | Sorszám: 11
nagyon szép!
jm
2004. november 02. 21:21 | Sorszám: 8
na, ezért nem leszek én soha buddhista. Mert folyamatosan ilyen tájakra vágyom!

Téma: A teljes foglalkoztatottság
jm
2006. január 20. 22:17 | Sorszám: 72
"Nem hinném, hogy a 18-35 éves korosztály en bloc szerencsétlen és frusztrált lenne."

Nem hinném, hogy a 18-35 éves korosztály en bloc azzal tölti minden hétvégéjét, hogy a sárga földig leissza magát.

Hogy aki mégis ezt műveli, az mi okból teszi? nem tudom... de pl a japánok fehérgallérosok közül is sokan ezt teszik.

jm
2006. január 19. 20:32 | Sorszám: 64
"Általánosan igazad van: magasabb jövedelemszintű országokban az árszint is magasabb kell legyen, s ez pár terméknél (lakhatás ) így is kell legyen, de a fogyasztás mindenképpen nagyobb így a jólét is."

Ezt már leírtam pár százszor, de azért még egyszer: miért lenne nagyobb a jólét attól, hogy nagyobb a fogyasztás? Az, hogy egy belga minden héten vesz 15 liter ásványvizet, nem azt jelenti, hogy olyan nagyon nagy a jólét, hanem csak azt, hogy a csapból folyó víz ihatatlan (a teában több a vízkő, mint a teafű, ha véletlenül a csapvízből készíted).

Nyaralás: az egyszeri nyugat-európai nem azért ül repülőre egy évben hatszor, mert annyira szeret repülni, hanem azért, mert csak így tud többé kevésbé normális helyekre eljutni! Év közben nézi a repceültetvény-autópálya-bevásárlóközpont hármast és robotol, aztán mihelyst teheti, elmenekül normálisabb helyekre.

Autó. Kényelmes? Igen. Növeli a jólétet? Erősen vitatható. Ami viszont nem, az az, hogy nagyon drága és kötelező! Az egyszeri átlag nyugati másképp nem tud munkába járni, a gyereket iskolába vinni, stb. És háztartásonként inkább elkel kettő, mint egy, mihelyst nem valami nagyobb városban lakik az ember.

Aztán ott vannak a közszolgáltatások. Jobban mondva: nincsenek (most a svédeket hagyjuk Nincs gyes, ingyen bölcsöde, rendes tömegközlekedési szolgáltatás, ingyenes, természetes, magától értetődő kikapcsolódási és pihenési lehetőségek - vagy csak elenyészően kevés... Minden mozdulatodért fizetni kell, hiszen minden valakié, magánosított, az élet minden területét a pénzforgalom szabályozza (ettől nagy a GDP).

jm
2006. január 19. 20:05 | Sorszám: 62
Csak azt jegyeztem meg, hogy az angol fiatalok nem biztos, hogy az életszeretetükből fakadóan isznak, mint ahogy nálunk az egyes rétegekben tömegesen elterjedt alkoholizmus sem a hedonizmus jele.
jm
2006. január 19. 19:51 | Sorszám: 61
Te hoztad fel a példát... mivel jobb a fehérgalléros hivatalnoknak, mint a kétkezi melósnak? Pl az egyszeri "termékmenedzsernek", aki naponta néhány száz hívást lebonyolít, hogy felesleges termékekre beszéljen rá embereket? Az építész-tanoncnak, aki minden nap 12-14 órát a számítógép előtt görnyed? A banki alkalmazott, aki természetes fényt utoljára tavaly látott, amikor nyaralni ment? És akkor még azok mázlisták, akinek csak simán rossz a munkájuk, de nem folyamatos teljesítménykényszerben telnek napjaik. Nem hiszem, hogy azok a fiatalok azért ütik ki magukat hétvégéken, mert így ünneplik meg, hogy milyen jó hetük volt.
jm
2006. január 19. 16:49 | Sorszám: 51
A fehérgalléros hivatalnokok, és a lumpenroletárok ivászati szokásai mögött ugyanzon okok állnak, szvsz: a testet-lelket kifacsaró munka, és a reménytelenség, kilátástalanság érzése.
jm
2006. január 19. 16:27 | Sorszám: 45
Magyarországon
jm
2006. január 19. 16:26 | Sorszám: 44
Éltem, és dolgoztam Belgiumban és Magyarországon is. Belgiumban a fizetésem két és fél szerese volt a magyarnak, az életszínvonalam mégis Magyagországom volt jobb.
jm
2006. január 19. 16:15 | Sorszám: 42
"Lehet filózni a tyúk és tojás elsőbbségén, hogy a reménytelen ingatlanárak generálják a minden mindegy hedonista életvitelt, vagy a hedonista életvitel miatt reménytelen a fészekrakás, de ez van."

Nem nevezném hedonista életvitelnek, ha valaki elissza a fizetését (jövedelmét, segélyét)! Ezt a jelenséget Magyarországon is jól ismerjük! Melyik rétegre a leginkább jellemző?

jm
2006. január 19. 16:04 | Sorszám: 41
Egy magas GGP-vel rendelkező országban pénz nélkül meg e lehet mozdulni, és lassan már lélegezni sem lehet. Vagyis a pénz nem a jobb életszínvonalat szolgálja, egyszerűen a létfenntartást.

A kereset jó része a fogyasztói társadalom kötelező kellékeire megy el, ami nélkül nincs munka (kocsi, számítógép, mobil). A jövedelem fennmaradó kis részével, ha marad, pedig meg lehet próbálni a boldogságot pótolni (pl egy évben egyszer nyaralás valami távoli helyen). Mindezek tetejében, még ha gyereket is vállal az átlagember, akkor ugyanúgy fogja számolgatni hó végén a pénzét élete végéig, mint bárki Magyarországon. Ez a valóság ma Nyugaton.

jm
2006. január 19. 13:43 | Sorszám: 34
"Nem emberként tekintenek ránk. És ez a nagyfokú mobilitás gyökértelenné tesz mindenkit. Egy ilyen világban minek az állandó lakás?"

Egy ilyen világban minek élni? --->>> nem kell beletörődni, mert úgy maradunk.

jm
2006. január 19. 12:36 | Sorszám: 31
Angliáról nincsenek személyes tapasztalataim, csak ismerősöktől, illetve riportokból hallottam az ottani helyzetről. A belgiumi helyzetet ellenben jól ismerem, és kezdő fiataloknak nem fényesebb, mint nálunk.
jm
2006. január 18. 23:52 | Sorszám: 26
"az önrészre 5-10 évig kell spórolni"

ez annyit tesz, hogy a fiatalnak választania kell, hogy az elkövetkező 5-10 évben gyereket akar, vagy lakáshitelt? A kettő együtt nem megy. Aki korán vállal gyereket, annak jó eséllyel soha nem lesz saját lakása - de az unokáit legalább látni fogja.

jm
2006. január 18. 23:44 | Sorszám: 25
hiedelemmel ellentétben
jm
2006. január 18. 23:43 | Sorszám: 24
Ez a lány nem az italárakra panaszkodott, hanem kifejezetten az ingatlanárakra, amelyek csillagászatiak, akkora lakáshiány van.

Amúgy Belgiumban sem tud egy fiatal pár lakást venni a fizetéséből, még hitelre sem (az önrészre 5-10 évig kell spórolni, a hitelt pedig 15 évig fizetni, vagyis egy, az egyetemet 22 éveseb befejezett fiataknak, ha azonnal állást kap, a negyvenes évei közepére lesz saját lakása). A kismamának a három hónapos gyerekét bölcsödébe kell adnia, különben reménye sincs rá, hogy visszaveszik az állásába (és a fizetett szülési szabadság ideje is ennyi). A bölcsöde egy fél fizetésbe kerül.

Az aranykornak Nyugat-Európában régen vége, a körülmények kezdő fiataloknak semmivel semm jobbak, mint Magyarországon. És a tévhiedelemmel ellentétben, a fiatalok többségének nem tudnak a szülők lakást, házat venni, de még csak segíteni sem.

jm
2006. január 18. 22:47 | Sorszám: 22
Nekem ezt egy angol lány mesélte - hogy csillagásztai árakért lehet házat, lakást kapni, és a fiataloknak semmi reménye, hogy vehessenek. Ez egy-két éve volt.

Ami pedig az életminőséget illeti, Nyugat-Európában szerintem lényegesen nagyobb jövedelemmel lehet csak olyan életszínvonalon élni, mint a kevésbé fejlett helyeken. Minden pénzbe kerül, a jó levegő is. Igaz, ez nálunk is egyre inkább így van.

jm
2006. január 18. 21:55 | Sorszám: 20
Angliában a fiataloknak szinte reménytelen saját lakáshoz jutniuk, hacsak nem örökölnek. Munkahely pedig van, de milyen? Amit eddig hallottam, az nem leányálom.

Téma: Hol voltatok vasárnap jobbosok?
jm
2004. december 10. 16:22 | Sorszám: 87
az igenek rovására.
jm
2004. december 10. 16:18 | Sorszám: 86
Tárnok 4. számú szavazókörzetében nagyon egyszerűen: felcserélték az igeneket és nemeket a jegyzőkönyvben (lásd legfrissebb MVSZ sajtóközlemény).
jm
2004. december 09. 15:35 | Sorszám: 72
ezért értetlenkedem az eredménytől. Remélem az MVSZ hússzor leellenőrizte.
jm
2004. december 09. 15:29 | Sorszám: 69
Annál is inkább, mivel sok baloldali, liberális is igennel szavazott. Vagyis még 2 millió szavazat sem kellett volna jobboldalról.
jm
2004. december 08. 13:37 | Sorszám: 52
a fele biztosan nem, mivel összesen kb 1 millió ember szavazott a korházprivatizációra- a lakosság kb 10%-a.
jm
2004. december 08. 12:24 | Sorszám: 49
a kórházas kérdés kezdeményezésében a FIDESZ egyátalán nem volt benne? (a szükséges aláírások gyűjtése)
jm
2004. december 08. 11:46 | Sorszám: 44
Ki kezdeményezte a kórházprivatizáció elleni népszavazást?
tudja valaki biztosan?
jm
2004. december 07. 20:25 | Sorszám: 37
"Az emberek nem szavazógépek, nem szeretnek szavazgatni."

Ugyan, ha kéthetente kellene, de erről szó sincs! Ilyen horderejű kérdésben meg mikor tudunk valah még egyszer szavazni? Egy évszázadban egyszer. Óriási lehetőség volt ez mindannyiunknak, ezért érthetetlen ez a mértékű távolmaradás. Itt nem a politikáról volt szó, hanem egyszerűen saját magunkról. Az nem fér a fejebe, hogy lehet, hogy ennyi ember ezt nem vette észre?

jm
2004. december 07. 19:35 | Sorszám: 23
A "jobb" és "baloldal" fogalmakat tisztázni kellene. Sok "balos", sőt liberális szavazó elment, hogy beikszelje a kettősállampolgárságra az IGEN-t. A 2,5 millió 2002-ben a jobboldalra szavazó választói tömegnek pedig hűlt helyét se láttuk vasárnap. Nem tudom, mit jelent a jobboldali szó, de a jelek szerint nem feltétlenül nemzetit.
jm
2004. december 07. 15:15 | Sorszám: 1
lásd IGEN rovat.

Téma: Az ember fáj a földnek
jm
2004. május 22. 21:55 | Sorszám: 160
Szerencsére van remény. Jó éjt Neked is!
jm
2004. május 22. 21:52 | Sorszám: 158
Látod, ebben igaza van Nem érzem magam feljogosítva addig, amíg koszos az udvarom. de ha kifejezetten hív, megyek!
jm
2004. május 22. 21:50 | Sorszám: 156
Azért eldönthetnéd. Minden rossz, és én így érzem jól magam?
Akkor meg felesleges ez a nagy világfájdalom.

Jól elfárasztottál a semmiért...

jm
2004. május 22. 21:47 | Sorszám: 153
És PP cikke azért lenne zseniális, mert ezt több mondaton keresztül leírja?
jm
2004. május 22. 21:44 | Sorszám: 151
A rossz hír: amíg nálad halomban áll a trágya, nincs bejárásod a szomszéd udvarára, összesen ennyit tehetsz.

A jó hír: ha már végeztél a sajátoddal, segíthetsz a szomszédnak.

az azonban egyátalán nem használ, ha leülsz a földre, körülnézel, és siránkozol: Te jó ég, csupa sz@r ez a világ!

jm
2004. május 22. 21:28 | Sorszám: 148
Eddig nem erről volt szó. Hanem arről, hogy "az emberiség sz@r" de PP-nek köze nincs ehhez.

Most már ott tartunk, hogy 1/hatmilliárdnyi részesedése van benne.

számodra a megoldás: ugorjon a kútba.

Számomra: kezdje el lapátolni a trágyadombot a háza előtt.

jm
2004. május 22. 21:14 | Sorszám: 141
Nem erről van szó. Szorozd meg PP személyes gondjait 6 milliárddal, megkapod az emberiség gondjait.
jm
2004. május 22. 21:09 | Sorszám: 138
Mintha már irtam volna. Na jó, mégegyszer:

"Az emberiséget nem tudom megjavítani, maximum a saját hülyeségeimet próbálhatom csökkenteni."

hülyeség helyett inkább hibát, gyarlóságot, stb kellett volna írni.

Ha leszállunk a lelki síkról, és csak a Föld fizikai pusztulását nézzük. Miből áll a szmog? sok ember beül az autóba. Mivel telik meg a hulladéklerakó gödör? sok ember vesz ezt meg azt, a csomagolást pedig kidobja. Én nem tudok a többiekre hatni. Én nem tudom az emberiséget megjavítani. Azt viszont meg tudom tenni, hogy nem ülök autóba, és próbálok minél kevesebb szemetet venni. Ez a lelkiekkel is így van.

jm
2004. május 22. 20:59 | Sorszám: 135
Hát ha Popper Pétert megszorzod hatmilliárddal, kijön a számla.
jm
2004. május 22. 20:58 | Sorszám: 133
Ennyire telik PP híres szürkeállományából? Vagy ez saját gyártású megoldás?
jm
2004. május 22. 20:42 | Sorszám: 126
Erre a felismerésre "az emberiség sz@r, úgy, ahogy van, kivéve én" már mind a 6 milliárdan rájöttünk. Ez kinek újdonság?
jm
2004. május 22. 20:38 | Sorszám: 123
Gratulálj magadnak, meg Poppernak, hogy Ti kivételek vagytok. Ha meg nem, ne siránkozzon távoli tömeggyilkosságokról, hanem nézzen magába.
jm
2004. május 22. 20:26 | Sorszám: 120
Mindannyian része vagyunk. Együtt műveljük ezt az egészet. Az emberiséget nem tudom megjavítani, maximum a saját hülyeségeimet próbálhatom csökkenteni. Próbálom, nem mindig sikerül.
jm
2004. május 22. 20:24 | Sorszám: 119
Hát ebből nem én fogom kigyógyítani.
jm
2004. május 22. 20:21 | Sorszám: 115
Tiszta, mint a patyolat, nem szoktam saját hibáimat rákenni.
jm
2004. május 22. 20:20 | Sorszám: 114
még szerencse, hogy Te nem tartozol közénk, adj hálát az égnek.
jm
2004. május 22. 20:16 | Sorszám: 111
na, akkor foglaljuk össze. Ott van PP meg Te. Te, mint Superman, PP, mint nemtudom mi. Aztán ott van az emberiség, ami egy rakás sz@r. Most, hogy segítettél megérteni a cikket, azt is tudom már, hogy nem értek egyet PP életfilozófiájával.
jm
2004. május 22. 20:10 | Sorszám: 107
Én a többi ember. Aljas, gyáva, hazudós, lopós, tömeggyilkos.
jm
2004. május 22. 20:09 | Sorszám: 106
azért a lényeget érted, remélem.
jm
2004. május 22. 20:07 | Sorszám: 102
Ha nem is, nem fogom a szomszédra kenni.
jm
2004. május 22. 20:06 | Sorszám: 101
Milyen állat, növény, esetleg gombafajt tisztelhetek benned? (netántán egysejtűt?)
jm
2004. május 22. 20:02 | Sorszám: 98
hát PP-vel elég pesszimistán vélekedtek magatokról.
jm
2004. május 22. 19:59 | Sorszám: 96
Na látod, hogy megy.
jm
2004. május 22. 19:58 | Sorszám: 95
ahogy körülnézek, hajlamos vagyok elhinni. Pedig mégsem így van.
jm
2004. május 22. 19:57 | Sorszám: 93
volna
jm
2004. május 22. 19:56 | Sorszám: 91
Tudod, ez a sor azért szép, mert önmagában mindent elmond. Nem kellett zavarosan fejtegetni.
jm
2004. május 22. 19:52 | Sorszám: 88
Hát ha Te ráakadtál a vezérfonalra, csak le tudod írni. Ebben tényleg bizakodom.
jm
2004. május 22. 19:48 | Sorszám: 86
elég, ha a cikket, legalább próbáld meg. Néhány sorban. Vagy meditálni kell rajta?
jm
2004. május 22. 19:46 | Sorszám: 84
ha esetleg megvilágítanál.
jm
2004. május 22. 19:46 | Sorszám: 83
Az egyetlen, ami tetszett benne, pedig Vörösmarty-tól való.
jm
2004. május 22. 19:33 | Sorszám: 81
Újfent átböngésztem, de most sem találom a mondanivalót, a vezérfonalat. Vagy zavaros világról zavaros cikk?
jm
2004. május 22. 19:09 | Sorszám: 74
Nem vagyok gondolatolvasó, így nem tudom. Talán tőlük kéne megkérdezni. De ez csak növelné PP világfájdalmát. Esetleg írna egy cikket: "Ami rossz az Univerzumnak..."
jm
2004. május 22. 19:04 | Sorszám: 69
"De ez egy nagyszerű írás, nagyon tud írni és gondolkodni"

Hát ahogy kikövetkeztette, hogy az Orbán család hazafiaskodásból vállalt öt gyereket, csavaros észjárást tükröz.

jm
2004. május 22. 18:44 | Sorszám: 56
ezért amikor egyszer véletlenül odatévedt egy pár gólya, és fészkett rakott, az ország minden sarkából odasereglettek a fotósok, és aznap este arról szólt a hiradó.
jm
2004. május 22. 18:41 | Sorszám: 55
Egy nyugat-európai országban egyszer vidéken járva kérdeztem egy kollégámat, mikor halt ki ott a gólya (én a 60-as évekre tippeltem). Azt mondta, 1900 körül. De az ország másik felében már az 1800-as években.
jm
2004. május 22. 18:36 | Sorszám: 50
főleg azért
jm
2004. május 22. 18:33 | Sorszám: 47

ez éppen Lengyelország, de nálunk is lehetne.

jm
2004. május 22. 18:16 | Sorszám: 46
"nem volt: TV, rádió, telefon, mobil, fényképezőgép..
nem volt autó, repülőgép, űrhajó.."

Szép idők lehettek. Nem fényképről láttad a naplementét, hanem saját szemeddel.

jm
2004. május 22. 17:56 | Sorszám: 44
Igen, de nem maguktól tűnnek el- átveszi helyüket a benzinkút, lakópark, autópálya. Csak akkor szomorkodj rajta, ha lemondasz ezekről.
jm
2004. május 22. 17:53 | Sorszám: 41
És, mit mondjak, irigylem ezt a fiút.

jm
2004. május 22. 17:49 | Sorszám: 40
Azért van egy olyan érzésem, hogy ők még éltek. Lehet, hogy rövidebb ideig, de szebb, élménygazdagabb életük lehetett. Mintha elszürkült volna, felhigult volna az élet. Kevesebb a személyes élmény, amit ma az életedben "megtapasztalsz", "megismersz" annak 80%-a a televízióból, moziból való. És amit pedig "alkotsz", az két köteg papír naponta, az irodában.
jm
2004. május 22. 17:38 | Sorszám: 33
"olyan körülmények között él a népesség nagy része, mint a középkorban a királyok"

Egy francia térképész így ír Magyarországról a 18.sz elején.

"Magyarország a világ egyik legjobb országa. A legelői csodálatosak, és annyira gazdag halban, vadban, és jószágokban, hogy a paraszt leggyakrabban vaddisznó és szarvashúson él"

ez a fickó francia szemmel nézte a dolgokat... kiváncsi vagyok, hogyan éltek akkor az emberek.

jm
2004. május 22. 17:31 | Sorszám: 28
Ez igaz, de azért él bennem a gyanú, hogy amit megnyertünk a vámon, elveszítettük a réven.
jm
2004. május 22. 17:27 | Sorszám: 25
"Rák volt már az ókorban is. (ld. egyiptomi múmiák)"

Igen, de nem minden harmadik ember szenvedett tőle borzalmasan.

"A lepra kimaradt, pedig ez a legszörnyűbb betegség."

Nem tudom, mennyire volt tömeges.

jm
2004. május 22. 17:11 | Sorszám: 19
"olyan körülmények között él a népesség nagy része, mint a középkorban a királyok nem kell félnünk a pestis, a kolera etc járványtól"

Hát, csak azt kell megnézni, mit hordanak ma az emberek ruha gyanánt. a középkorban a koldusok is jobban öltözhetettek. A hamburger se egy minőségi táplálék. Hogy a városi létről, irodákról, metrókról ne is szóljunk. Hol itt a feljődés?
De az élet vége sem mentes a szenvedéstől, sőt. Elég, ha csak a rákra gondolunk. Felveszi a versenyt a kolerával, de az talán kíméletesebb volt.

jm
2004. május 22. 16:58 | Sorszám: 14
"és szabaddemokrata"

Ez a kulcsszó, így már értem, köszi.

jm
2004. május 22. 16:51 | Sorszám: 12
Olvastam, de Orbán Viktor családja Poppernek miért világfájdalom kategória? Egy szinten a XX. és XXI. század minden borzalmával. Mert öt gyerek van a családban, vagy mert tudósítanak róla az újságok? Tony Blair négy gyereke nem zavarja?
jm
2004. május 22. 16:30 | Sorszám: 8
Vagy mondott ilyet Orbán Viktor?
jm
2004. május 22. 16:29 | Sorszám: 7
Úgy érted, hazudozik?
jm
2004. május 22. 15:53 | Sorszám: 5
Lehet, de ebből a cikkből nem észrevehető. A címe jó, de a többi zavaros. (azon felül, hogy semmi újat nem mond, kivéve, hogy manapság egyes politikusok azzal hazafiasok, hogy sok gyereket vállalnak, - de ezt meg nem egészen értem)

Téma: Miert Lengyelorszag.es miert nem Magyarorszag???
jm
2005. november 03. 12:41 | Sorszám: 84
"Nyilván része a szerződésnek a szükséges környezetvédelmi tanulmányok elkészítése és jóváhagyása valamint a környezetvédelmi szabályok betartása is."

Én még nem hallottam olyan környezetvédelmi hatástanulmányról, amelyik ne hagyta volna jóvá a beruházást, sőt ne mellette érvelt volna.* És olyan gyrárról sem, amelyik betartotta a környezetvédelmi szabályokat.

*Könnyen érthető, hogy miért: a hatástanulmányt a beruházó fizeti, így az a tanulmánykészítő cég, amelyik nem elfogult a megrendelő irányába, két percig nem marad meg a piacon.

jm
2005. november 02. 22:37 | Sorszám: 69
Azt sem értem, hogy sűllyedhet odáig egy ország, amelyik lakosságát, és földrajzi fekvését tekintve térség-központ, hogy az égvilágon mindenben a külföldi befektetőktől függjön. A cseléd ország még elég enyhe elnevezés.
jm
2005. november 02. 22:32 | Sorszám: 68
Engem inkább az zavar, hogy bármilyen környezetkímélőbb technológiát kulcsrakészen kell importálnunk Németországból, vagy Svájcból. Már egy évtizede el kellett volna kezdeni ezek hazai fejlesztését. Kiválasztani egy néhány ágazatot, ahogy a dánok, németek, svédek teszik, és hajrá. De nem: a magyar gazdasági ambíció összeszerelő-üzemek az országba csábításában merül ki. Bravó...
jm
2005. november 02. 22:13 | Sorszám: 66
Ezért nem mentem én környezetmérnöknek.
jm
2005. november 02. 21:40 | Sorszám: 63
de hajóroncs újrahasznosításban is híres. Jó csapatban vagyunk, nem hiába dagadunk a büszkeségtől.
jm
2005. november 02. 21:36 | Sorszám: 62
Nem értem, miért nem ugrándozol örömödben, mint a jó nép, és a sajtó? Hiszen Magyarország gumiabroncsgyártó nagyhatalom lesz!!! Banglades pedig hűtőgép újrahasznosító.
jm
2005. november 02. 21:06 | Sorszám: 59
"Ha kiszámolod, akkor a 12-16 milliárdos támogatás a különféle elvonásokból ( SZJA, TB, STB ) olyan 3-4 év alatt visszakerül az államkasszába."

Ez a logika minden munkahelyteremtő állami támogatásra érvényes. A hiba ott van, hogy nem a külföldi multikat kell támogatni, hanem a hazai vállalatokat, vállalkozásokat! Azok ugyanis nem szedik a sátorfájukat 3-4 év múlva, és a hasznot is visszaforgatják a magyar gazdaságba, így vagy úgy.

"konkrét károkat sem okoz."

Zöldmezős ipari beruházás. A környezetterhelés nem lesz elhanyagolható, amit az egész magyar társadalom közösen fizet majd meg.

"Az egyetlen haszon, hogy 1-2 ezer embernek munkát adnak."

Igen, az egyetlen haszon, ez azonban másképp is elérhető, úgy, hogy nincs vele fél tucat súlyos hátrány, hanem előnyök! Nem mindegy, hogy hazánk gazdasági szempontból dél-kóreai gumiabráncsgyártó telephely-e, vagy pedig önálló gazdasági erővel is rendelkező ország.

(az 5 milliós Dánia példáját lásd lentebb. A dán posta most veszi meg a belga posta egy részét).

jm
2005. november 02. 19:25 | Sorszám: 45
Szerte a világon, akinek egy csöpp esze van, a "jövő" iparágaiba fektet be, és azokat fejleszti. A dánoknál (5 millió lakos) 20 ezer embert foglalkoztat a szélenergia ipar. Ők nem fognak szűkölni, ha a szaudiak duplájára emelik az olajárakat. A dán szélkerekeket a világ minden tájára viszik, jelentős exportcikkük. Mondanom sem kell, hogy saját fejlesztésú és tulajdonú, hazai iparág.
jm
2005. november 02. 19:21 | Sorszám: 44
Pontosan így van, ahogy mondod. Egy pontosítás:

az általuk indukált GDP növekedés a lakosság életszínvonalára csak egyátalán nem gyűrűzik be, ahol pedig mégis, ott életszínvonal csökkenéssel jár.

Ezt az egész bagázst seprűvel kellene kikergetni az országból. A dél-koreai gumiabroncsgyártókkal együtt.

jm
2005. november 02. 18:06 | Sorszám: 40
"A gumigyár mintegy 1500 embernek adna munkát, amiért a kormány 12-16 milliárd forintos támogatást adna."
http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=157435&rid=PWdUTQ==

Ha ez igaz, akkor egy hankook-os munkahely létrehozása kb egy millió forintjába kerül a közösségnek. Mennyi a pályakezdő fiatalok felvételéhez járó állami támogatás?


Téma: 62%-ot kapott a Jobbik :)
jm
2004. július 14. 14:22 | Sorszám: 639
ezt nem értem! miért kell bárkit fényezni? dilis ez a világ, az igaz, de nem lehetnénk a változatosság kedvéért önállóak?
jm
2004. július 14. 14:09 | Sorszám: 637
tudod mit, hadd ne kelljen eldöntenem, a tüdővész, vagy a kolera jobb-e? Nekem egyik sem rokonszenves.
jm
2004. július 14. 13:57 | Sorszám: 635
"Adott egy ország, melynek GDP-je folymatosan 10% körül nő, állandó többletet mutat az államháztartás, felesleges pénzüket külföldön fektetik be, dübörög a gazdaság már több mint egy évtizede. Hogy helyes-e az út, amin járnak? Ezen lehet vitatkozni."

ez a gazdaság. Ami többek között attól dübörög ilyen jól, hogy a fele népesség munkatáborokban, a másik fele pedig ahhoz egész hasonló körülmények közt robotol. egyszer láttam egy dokumentumfilmet Kínáról. A valóságnak nyilván csak egy egészen kis szeletét tudja bemutatni. Tegyük fel, hogy nem akartak ferdíteni. a riportban munkásszállókat mutattak, ahol egy játékgyár dolgozói laktak. Emeletes ágyak, a személyes tér: egy vacok. Az egyik kínai lány álmodozva beszélte: azért jött ide a falujából, mert itt sokat keres, és esetleg majd tud egy számítógépet is venni, ahonnan megtudhatja majd, milyen a világ! addig azonban még jó sok plussmacit kell megvarrnia. (ami attól lesz mackó, hogy rövidebbre kell a fülét szabni, mint a nyuszinak)

"A józan paraszt milyen következtetésre jut, ha a fennt említett tendencia alapján ki próbálja számítani, mi is lesz itt 30-50 év múlva?"

Nem tudom, mi lesz Kínából akár csak egy évtized múlva is. Csak foszlányokat tudok róluk, de hátborzongató, amit ott művelnek. Újabb, és újabb vizierőművek, több tízezernyi lakosú területek elárasztva, mert újabb giga víztározók épülnek. Lepusztított hegyoldalak, élhetetlen vidékek. És borzalmas életminőségű városok... ahonnan igazán nem a kocsik hiányoznak...

jm
2004. július 14. 13:43 | Sorszám: 633
Na, ez jellemző, a patkányok jogait véded! a szegény indiánokat meg vérig sérted! az állatvilágot én is tiszteletben tartom. mondjuk van egy pár kevésbé rokonszenves faj. Pl a vérszívó fajok: tetű, kullancs, szúgyog, bolha. a választék elég nagy... (amúgy emberekre, akármennyire nem szeretem/nem tisztelem őket, nem szeretek ilyen jelzőket alkalmazni.)
jm
2004. július 14. 13:39 | Sorszám: 632
Akkor vess még egyet. Most kb egymilliárd néhány százmillió Kínai van, ha jól tudom. Biztos, hogy mindegyik autóval jár? Arról nem is szólva, hogy nem vagyok benne biztos, lecserélni a biciklit autóra, egyértelműen a haladás jele.

Most még nem az autó miatt, hanem az erőművektől, de egyes Kínai városok arról híresültek el, hogy eltűntek a műholdfelvételekről. Évekre. No, nem a legújabb hadi technika miatt, egyszerűen csak az állandó szmog takarta el őket tökéletesen.

jm
2004. július 14. 13:35 | Sorszám: 630
A baj épp az, hogy megszámlálhatod a két kezeden, hányan nevezték/nevezik ma, vagy akár az elmúlt néhány évszázadban magukat közülünk a hunok/szittyák utódainak! Vagy akár magyaroknak

Úgyhogy csak semmi komancsozás! Hajlékony a magyar nyelv, biztos akad jobb szó...

jm
2004. július 14. 13:27 | Sorszám: 627
Onogur, lehet, hogy a Kínai gazdaság szárnyal, de azért vess már egy pillantást a kínai jónépre, hogy és hol él?
jm
2004. július 14. 13:19 | Sorszám: 626
off

a komancsokhoz élőben nem volt soha szerencsém, és valószínű nem is lesz, de egy becsületes indián nép volt. Nem lehetne
a "tisztességtelen, becstelen, gyáva" fogalmakra más kifejezést találni?


on

jm
2004. július 14. 10:15 | Sorszám: 623
(az éghajlatot meg meg sem mertem említeni, mert arról igazán nem tehetnek. Berlinben állítólag 15 fok van, és itéletidő. Szép is az a nyugat-európai nyár )
jm
2004. július 14. 09:47 | Sorszám: 622
Nem egyforma az érzékenységünk. Bevallom férfiasan, én azoktól a tájaktól rosszul vagyok. Ahol a fű csak 2-mm-es lehet és mindenütt egyforma. Pedáns rend mindenütt, de ha jobban megnézed, olyan, mint egy makett. Nincs benne élet! (és szó szerint nincs...)

ui: Ausztriában huzamosabb ideig nem voltam. Svájcról van némi fogalmam. Szép, szép, de valami hiányzik! engem megőrjít , amikor a táj minden szeletkéjét műholdról követik, és csak ott nőhet spontán a fű, amit "természeti rezervátumnak" jelöltek ki. Milliméter pontosan...

jm
2004. július 14. 09:33 | Sorszám: 620
A GDN növeekdés meg egyszerűen csak azt jelenti, hogy több tárgy vesz körül (amelynek a legtöbbje nem növeli az életminőségedet) és főleg, hogy olyan dolgok is beépülnek a gazdaságba, szolgáltatássá válnak, amelyek ezelőtt olyan természetesek voltak, mint ahogy levegőt veszel.

Az élet minden szeletkéjét átszövi a pénz, a cselekvési szabadságot lecsökken. A madárfütty, a csend, a szép táj, a napozás: mind mind fizetős! Nem ám csak úgy leheveredni a fűre, ingyen, vagy elmenni a Börzsönybe! Nincs fű, és nincs Börzsöny, csak "növekedési centrumok" meg "budapesti agglomeráció". És a számodra természetes dolgokat, hogy sétálhatsz, süt a nap, stb pedig már csak szolgáltatásként veheted igénybe. Ez jó a gazdaságnak, és folyamatosan nő a GDP! de az életminőség nem.

(ui: Terra írta, hogy milyen helyen lakik, egy vidéki városban. Próbáld meg ezeket az életkörülményeket megteremteni nyugaton. Egy kis tulzással csak úgy tudnád, ha már az ükapád is multimilliomos volt!)

jm
2004. július 14. 09:09 | Sorszám: 619
"Megjegyzem, hogy ha eladnám a budapesti lakásomat, az árából tudnék vásárolni egy hasonló nagyságú és minőségű lakást az ausztriai Linzben!"

A lakás nem minden. A lakókörnyezet, a mozgásszabadság is sokat számít, meg az, hogy mennyire függ a cselekvési szabadságod a pénztől. Itthon én jobb életszinvonalon élek, mint nyugaton éltem, pedig vadonatúj, szép lakásban laktam, tűrhető környéken, és a fizetésem elég volt mindenre. És mégis: itthon jobb az életminőségem! jobb a kaja, tudok a környékeme sétálni, mert emberi léptékű a környékem, pedig kockalakótelep, el tudok menni a boltba kocsi nélkül, ingyen tudok kirándulni és olyan tájakat láthatok ingyen, amelyet a nyugati csak úgy láthat, ha repülőre száll, méregdrágán. Ezeket nem lehet mérni a GDP-vel!

jm
2004. július 14. 08:58 | Sorszám: 618
"Az angol példád igaz, de az nem jellemző az egész EU-ra."

Minden nagyvárosra igaz! többek között ezért kényszerültek az emberek egyre messzebb költözni a várostól, óriási kiterjedésű agglomerációkat hozva létre. A fejlett nyugaton általános, hogy 50 km-ről ingázol be autóval a városba, nap, mint nap. Alvónegyedben lakva, ahol egy kenyérért is 30km-ert kell utani. A gyereket folyamatosan szállítani, mert nélküled mozdulni se tud. És az autóban tölteni a fél életedet. Ez is egy adalék a "magas életszinvonalhoz".

jm
2004. július 14. 08:50 | Sorszám: 616
És még egy fontos dolog. Nem tudsz úgy spórolni Nyugaton, hogy nem veszel autót, vagy alacsonyabb bérleti díjú lakásban laksz, mert az kitaszít téged a társadalom szélére, a bevándorlók, nagyon szegények közé. Kötelező a fogyasztás, és muszáj vagy követni, ha nem akarsz kirekesztődni a tényleg borzalmasan lepukkant negyedekbe, amit itthon még csak hírből sem ismerünk. De a mai munkakörülmények között ezt csak úgy teheted meg, ha hajtasz, és nincs gyereked. A szegénység relatív, az a társadalom nem engedi meg, hogy ne legyen egy csomó mindened. Itthon egyelőre még nem ez a helyzet. Minden viszonyítási alap kérdése, ott nagyobbak a jövedelmek közti különbségek.
jm
2004. július 14. 08:43 | Sorszám: 615
"A fejlett EU országok és a most csatalakozott fejletlenek között ilyen szempontból legfeljebb az a különbség, hogy a stagnálás a fejletteknél egy magasabb színvonalon állt be."

Nem tudom, de mintha itt megint visszatérnénk a boldogság fogalmához. Kimutatták számtalanszor, hogy az emberek nem lettek boldogabbak nyugaton a GDP növekedésével. Másrészt itthon mindig elfelejtjük azt is, hogy átlagokról beszélünk. a fejlett országokban az emberek kb 25%- egyharmada él a szegénység közelében, rossz körülmények között, éppúgy kuporgatva, mint bárki, és éppúgy esélye sincs a továbblépésre.

A környezet meg olyan, hogy aki teheti menekül. A gazdagság mérvadója az, egy évben mennyi időt tudsz a lakókörnyezetedtől távol, normális helyen tölteni. Lehetőleg 10 000 km-re a saját gyönyörűen fejlett országodtól.

jm
2004. július 14. 08:33 | Sorszám: 613
A mindennapi betevőért tényleg nem kell megküzdeni, igaz, de amit ott betevőnek hívnak, finomam szólva, nem is érné meg. Nincs az az életminőség, ami pótolná azt, hogy papír állagú és ízű a kenyér, és nem lehet ennivalót kapni a boltban, csak mű-valamiket. És ráadásul nem is olyan nagy az életszinvonal, mint ahogy azt itt hisszük, lásd alább.
Mondjuk ez valószínű nem mindenütt igaz, Olaszországot pl nem ismerem, de a nyugatiabb részekre biztosan.
jm
2004. július 14. 08:27 | Sorszám: 612
Na, ez még a hatvanas évek vívmánya. Aminek most isszák a levét. És még sokáig fogják. néhány hete találkoztam egy angol fiatallal. dolgozik, diplomás. Elmesélte, hogy még esélye sincs lakást venni. Egyetlen szemernyi sem. Olyan iszonyatosak az ingatlan árak. Londontól 50 km-re él. mindennap vonatra ül Londonba. Mesélte, minden fiatal ebben a helyzetben van, kivéve, aki örököl szüleitől, nagyszüleitől. De ezek a kivételek. Belgiumban ugyanez a helyzet. Nagyon nehéz gyereket vállalni, nem is sok fiatal vállalkozik rá. Anyagi csődöt jelent. Lakás sehol, csak ha örökölsz, de ez ritka. És ezek a világ leggazdagabb országai. Ne hidd, hogy a mostani generációknak jobb a helyzetük, mint itthon. Óriási munkanélküliség, sokkal nehezebb körülmények, mint néhány évtizede. Családalapításra való esély: közel a nullához. Esetleg úgy 30-35 fele, amikor már van hol lakni. De a gyereket így is be kell adni 3 hónaposan a bölcsödébe. Ami irtózatos szerencse, ha van. És pontosan a fél fizetésedbe kerül.
Mondom, ott kell élni ahhoz, hogy ezeket tudjad. De a nyugdíjak tényleg magasabbak, mint itthon. A golden sixties-nek köszönhetően.
jm
2004. július 14. 08:14 | Sorszám: 610
Csak messziről látszik az olyan marha jónak. Az átlagpolgár pedig ott sem él olyan jól, mint hiszed.
jm
2004. július 14. 08:12 | Sorszám: 609
Én nem, és tapasztalatból beszélek.
jm
2004. július 13. 23:19 | Sorszám: 607
Pontos diagnózis! Kivéve, hogy most isszák a levét annak a marha nagy jólétnek, amit a 60-es években élveztek.
jm
2004. július 13. 19:37 | Sorszám: 605
"Pl. a katolikus gall-latin Franciaország ezen a téren egy szinttel elviselhetőbb mint a zömében protestáns-germán Németország, a protestáns de nem germán Finnországban is jobb a helyzet mint a protestáns-germán Svédországban, a katolkus, de kultúrálisan inkánn germán jellegű Belgiumban rosszabb mint Franciaországban, a katolikus kelta Írországban jobb mint a protestáns germán Angliában, és úgy általában a mediterrán országokban aránylag jobb mint az Északi-tenger melleti országokban."

Egy fokkal elviselhetőbb, talán. Nálam amúgy egy európai ország élhetőségének mértékét a természet állapota mutatja. És sajnos amit eddig láttam Nyugat-Európából, akár részletesen, akár átutazóban, hát mit mondjak.... lehet, hogy a sz@rnak is vannak fokozatai, de a lényeg azért ugyanaz... "Ha a felhők alakját befolyásolni tudnánk, kockák úsznának az égen" - emígy Francois Terrasson. És milyen igaza van!

ui: amúgy a 70-es években a franciáknál is majdnem kihaltak a gólyák... Ez jól mutatja, hogy ott is szétdúltak mindent rendesen. Lehet, hogy egy fokkal lezserebbek, mint a protestáns germánok, de a gazdaság ott is mindent átsző. És egyre inkább...

Mondjuk José Bové jól szétszerelte azt a McDonald's-ot
De le is csukták érte

jm
2004. július 13. 12:09 | Sorszám: 572
Nem tudom, de aki heti 60 órát hajt, évente 52 héten át a multiban, vagy a vállakozásában, minden nap szemetet eszik, mert főzni nincs ideje, a munkahelyén meg óriási a stressz és a rohanás, annak biztos jól jön egy ilyen!

minden kikapcsolódási formát egy bizonyos életmód gerjeszt...

azt a "Kaland Parkot" is, amiről beszéltem, mert a szerencsétlen nyugatinak az életében nincs már kaland, minden egyhangú, agyonszabályozott, meglepetés nélküli - egyszóval: érdektelen. Igaz, a "Kaland Parkban" nem találja meg, amit keres, de legalább ott az illúzió!

szóval az egyik hülyeség termeli a másik hülyeséget...

jm
2004. július 13. 11:57 | Sorszám: 569
"Magyarul: egy 60.000 lélekszámú lakótelepen hirtelenjében nem tudnék Neked sportolásra alkalmas helyet mutatni."

ez teljesen általános, de pont ezt nem szabad tűrni! Ilyenkor van, ahol alakulnak helyi lakossági körök, kilincselnek, ágálnak, meg dühöngenek... és sokszor sikerül megakadályozni, hogy eltűnjön az utolsó focipálya, az utolsó park, fasor, vagy virágágyás! Igaz, ha autóparkolónak alakítják, akkor sokszor nem egyszerű, most ki mit akar, akár családon belül is? A lakótelepen kik vannak többségbem, a kocsitulajdonosok, vagy azok, akik inkább sportpályát szeretnének? ez egyátalán nem egyszerű! Viszont valóban, az autóval a gyerekek elől, meg magunk elől is elvesszük a teret... Erre mondtam , hogy egyszerűen nincs hely a kocsinak, viszont mégis mindenkinek van, így a környezeted egyre kevésbé élhető, csökkennek a kikapcsolódási lehetőségek, eltűnik a park, a sportpálya, nagyobb lesz a zaj, a büdös... És ahhoz hogy sportolni tudj, mozogni, immár kocsiba kell ülnöd, és ...konditerembe menni!

Ami a lakossági köröket illeti, munka mellett ilyen küzdelmet végigvinni nagyon nehéz! Rengeteg idő és fáradság, sok türelem, és kitartás kell hozzá. De enélkül sajnos nem megy. És ilyenkor kapnak értelmek a civil zöld vagy más szervezetek is, akik egyrészt sokszor tudnak a helyieknek segíteni, másrészt pedig folyamatosan azért dolgoznak, hogy ilyen ne fordulhasson elő, hogy a társadalom, a gazdaság, a politika ne ebbe az irányba mozduljon el! (ezek területrendezési, közlekedés-szabályozási, stb kérdések, ...). Ha egy városban kiváló minőségű a tömegközlekedés, kevesebb család választja úgy, hogy kocsit vesz. Ha a parkolás nem ingyenes a köztereken, a házad előtt, hanem megfizeted azt, hogy elfoglalod a többiek elől azt a helyet, szintén kevesebben választanák a kocsit.

azonban amíg az emberek nem ismerik fel, hogy lehet ez ellen tenni, csak tehetetlenül nézhetik, ahogy megváltozik a saját közvetlen környezetük, romlanak az életkörülmények. és mindeközben csak azért dolgoznak keményen, hogy kimenekülhessenek a környezetükből, amikor csak lehet.

jm
2004. július 13. 11:18 | Sorszám: 563
A cél mindenképpen az, hogy minél több szolgáltatást, és eszközt vegyél igénybe. a turistaház nem üzlet! a természetben való bolyongás sem igazán.

Nem-nem: az igazi üzlet, ahogy mondod, a konditerem, meg a "Kaland Park". lényege, hogy a vidéken, ahol semmi, de semmi nincs már a mezőgazdasági táblákon, meg az azt átszelő autópályán kívül, elkülönítenek egy pár hektárt a városiak üdülése céljára. Ez lesz aztán a "Vad Üdülő Park", franciául "Kaland Park". A kaland szó ugyan nem tudom, hogy jön ide, hiszen annak a lényege pont az lenne, hogy nincs előre kiszámítva, nem programozott. Vagyis a bekerített "Üdülő Park" szöges ellentéte. Ebben az elkerített parkban aztán, borsos belépőjegy ellenében, és még borosabb helyszíni ellátás árán kitombolhatod magad, és az éves robot fáradalmait. Kúszhatsz kötélen Rambo módra, vadvizi evezhetsz a néhány cm-es csatornán, teniszezhetsz, lovagolhatsz körbe-körbe, meg mini-golfozhatsz. A lényege ennek az egész fogyasztói társadalomnak, hogy semmi sincs ingyen, és az legegyszerűnn kikapcsolódási formát is megvonják tőled, ami ingyen van: a természetben való andalgást, a kerékpározást, vagy egyszerűen azt, hogy a házad előtti parkban olvasgass, vagy leheveredj napozni - autóbűz és szmog-mentesen.

Megint, ez karikatúra, de nem mindenütt, sajnos!

jm
2004. július 13. 10:51 | Sorszám: 561
Köszi, ez hasznos információ!
jm
2004. július 13. 10:50 | Sorszám: 560
Aki meg a brüsszelieket arra bíztatta: kevesebbet üljenek kocsiba, és használják inkább a kerékpárt, vagy a tömegközlekedést, azt legszívesebben felpofoztam volna. Ugyanis csak az tudja, milyen naponta 40 perceket a buszra várni, aki minden nap azt csinálja! A kerékpár pedig tényleg nagyon jó, annak idején minden csoporttársam azzal járt mindenhova. De: csak a negyon erős idegzetűeknek ajánlott, akkora városi forgalomban...

Vagyis: Brüsszelben csak annak nincs kocsija, aki őrült körnezetvédő, ezért naponta, fogcsikorgatva bár, de folyamatosan a buszt várja, vagy pedig a nagyon szegényeknek, akiknek nincs rá pénze. A többi rákényszerül a kocsira, nem örömből, de egyszerűen nemigen van választása!

jm
2004. július 13. 10:40 | Sorszám: 556
"Ez szerintem tévhit. Az embernek bármikor van szabad választása és lehetősége, hogy ez alól a kényszer alól kiszabaduljon. Akár a saját példámat is felhozhatom. Néha mások kinevetnek, mert a szemükben puritán vagyok."

Még egy: kb egy évtizede a csapból iható víz folyt, legalábbis nálunk. Ma valami iszonyú klórízű akármi. ergo: Ásványvizet kell venni. százszor annyiért, a palack meg megy a hulladéklerakóba. ami valami bájos vidéki falu mellett lesz. Ami egészen addig volt bájos, amíg fel nem építették oda az gyönyörű EU-konform lerakót. Garantáltan környezetbarát.

Ugyanígy, egyre nehezebb a boltban olyan holmit venni, ami nincs agyoncsomagolva. Lehet még egyátalán visszaváltani az üveget? Vagy van olyan víz, amelyet visszaváltható palackban forgalmaznak? nagyon kevés!

Nyugaton mindíg elküldtem a fenébe azokat, akiket a vásárlókat "környezettudatos" magatartásra bíztatták. Igen, oda kell figyelni, hogy mit veszel, de azért a személyes erőfeszítésnek is van határa!
Hányan képesek rá, hogy vadásszanak a "környezetbarát" termékekre? Hogy hetekig nyomozzanak, míg kiderítik, hol lehet kapni?

Vagy mint itthon, legutóbb: szerinted hányan fogják a lejárt gyógyszereiket a Környezetvédelmi minisztérium irodájába reggel 9 és délután három között leadni? Nem kéne hülyének nézni az embereket!

Erre mondom újfent: a fogyasztás igenis sokszor kényszerpálya.

jm
2004. július 13. 10:26 | Sorszám: 552
"Egy kicsit elkanyarodtál az eredeti témától, de nem baj."

Csak azt próbáltam elmagyarázni, hogy a fogyasztói magatartás rengeteg embernek kényszerpálya.

jm
2004. július 13. 10:21 | Sorszám: 551
erre mondom, hogy ez kényszerpálya. Bele leszünk kényszerítve egyre inkább, hogy elhaggyuk a várost, hogy kocsit, számítógépet, mobilt vegyünk. Nyaralni pedig itthon is csak addig tudsz majd, ameddig nem dúltuk szét a vidékeinket. azt már csak félve merem mondani, hogy még az én lakótelepemen is egész jól lehet nyaralni, mert valami csoda folytán ligetes, parkos hely, és nincs messze a strand. Vagyis még el sem kéne mennem itthonról, hogy kikapcsolódhassak. Most még... de a cél az, hogy a saját környezeted még véletlenül se legyen élhető, és minél messzebbre kelljen menni, hogy normélis helyre akadj!

Erről egyébként sokat beszélgettem külföldi barátaimmal, és egyetértettek velem. hogy a fogyasztói életmódba egyszerűen belekényszerülsz. Többük utál kocsit vezetni, mégis rákényszerül, mert a munkahelyére csak autópályán lehet eljutni. a mobilt azért vette, mert a főnöke panaszkodott, nem tudja elérni! A számítógépet pedig kikapcsolódásnak...

Persze, lehet másképp is csinálni! azonban nen egyszerű, és csak nagyon keveseknek sikerül! De hát pont ez a lényege az egésznek: hogy a többség csak fogyasszon, és fogyasszon, és ne legyen más választása.

jm
2004. július 13. 10:03 | Sorszám: 549
Terra, ez nincs így! Nem tudom, Te most épp hol laksz. De én őszintén csodálom azokat, akik a belvárosban képesek lakni. Vagy akár csak egy forgalmasabb út mentén! Sajnos ez sokakat elűz a városból, és nem gondolkoznak azon, ha 30, 50 km-re kiköltöznek valami nyugodtabb helyre, az micsoda kálváriát okoz majd nekik is, a mindennapos bumlizás miatt, meg a városnak is, amelyet teljesen ellehetetlenítenek azzal, hogy betódulnak kocsival.

ráadásul ez további infrastuktúra igényeket szül: az emberek morognak a saját maguk által okozott dugók miatt, ezért szélesíteni kell a városba bevezető utat, vagy még egyet felhúzni mellette, párhuzamosan. ez persze csak tovább növeli a kiköltözők számát, hiszen könnyebb immár kocsival ki meg bejutni a városba. ez azán tovább növeli a forgalmat. Időközben egyre messzebb és messzebb kell költözni, mert a telekárak a városiassá vált részeken nagyon felmennek. Ez a folyamat Budapest 30 km-es körzetéből néhány éven belül valami városiasszerűt csinál, amely nem vidék, de város sem: a zöld felületek helyét átveszik az összevissza felépült lakóparkok, alvónegyedek, doboz épületek, benzinkutak, és autópályák. Az ilyen területen tömegközlekedéssel lehetetlen ellátni: marad a kocsi.

Eközben a város szépen kiürül, lepukkan, csak a legszegényebben maradnak benn, a lakosság pedig szépen kicserélődik, immár nemzetközi, vegyes, a világ minden tájáról idesereglett bevándorlók lakják csak leginkább, meg idősek, és a legszegényebbek.

A nyomornegyedekből aztán az is elmenekül, aki a levegőszennyezést, meg a zajt még bírta.

ebben az új agglomerációban az emberek gyönyörűen elkülönülten élnek egymástól, jobban, mint egy indiai kaszt-rendszerben, társadalmi hovatartozásuk szerint. Senkivel nem érintkeznek, a családjukon és kollégiákon kívül, az is csak jobb esetben. De ha akarnának se tudnának: a semmi közepén lakni, ahonnan csak autóval lehet bárhova eljutni, nem teszi ezt lehetővé. A gyerekeknek a szép családi házas alvónegyedben nincs életterük: jó esetben a szomszédokkal ugyan összejárhatnak, rosszabb esetben meg ott a számítógép. Amely szintén kötelezővé vált a távolságok, és az egyéb kikapcsolódási lehetőségek hiánya miatt.

2, A kocsi elvileg nem kéne, hogy kötelező legyen! Pedig manapság már szinte az. Óriási terhet ró anyagilag egy családra, hogy megvegye, és fenntartsa, évekig kell dolgozni csak azért, hogy beülhess a kocsidba! arról nem is beszélve, micsoda óriási terheket ró a környezetre. Ezt mindennyian érezzük már most is, pedig még sehol nem vagyunk a nyugati szinttől!!! Budapesten ma 340 kocsi jut 1000 lakosra, Nyugaton ez sok helyen 450-550! Adj hozzá a város forgalmához még néhány százezer gépkocsit, meglátod, mi lesz itt! a parkolókról nem beszélve, amire nincs hely!!! a tér nem tágítható, ha valamire több helyet szánsz, azt valahonnan el kell venni. Én naponta látom, szó szerint, ahogy a parkok mérete csökken a lakótelepemen, mert folyamatosan több hely kell a kocsiknak!

jm
2004. július 12. 22:40 | Sorszám: 544
szerintem a fogyasztás inkább kényszer. ezt már n-szer leírtam, de még egyszer: a csapda ott van, amikor olyan társadalom alakul ki, ahol kötelező a mobil, a háztartásonkénti két kocsi, a számítógép, és a tengerparti nyaralás. Itt már nem arról van szó, kell-e vagy sem, a választásod mindössze annyi maradt, melyik márkát vegyed meg, és melyik országba válts nyaranta repülőjegyet...

Nyugaton egyes városokban, ha nincs kocsid, nem tudsz megmozdulni! Ha meg a villanegyedben laksz, akkor két kocsi is kell. Ugyanis egyszerűen nem tudsz másképp kilépni a házból: a lakónegyeded környékén 15 km-es körzetben nincs semmi, csak családi házak. A gyerekedet is hurcolhatod az iskolába minden nap, délután meg különórára. Ő sem tud moccani a kocsi nélkül. És újfent: ez nem feeling kérdése. Muszáj a külvárosban élned, mert a város egyrészt elviselhetetlen a naponta beáramló kocsiktól, másrészt 50 éve bevándorlók lakják, és ugyanannyi ideje nem újították fel a házakat, utcákat. Nyomornegyedben pedig kinek van kedve lakni?

a nyaralás ugyanez. ahhoz, hogy normális helyre mehess, el kell menned Nyugat-Európából, mert ott kikapcsolódásra nemigen van már lehetőség. A táj mindenütt igencsak egyforma, és kábé a következőből áll: iparosított mezőgazdasági zónák, autópályák, fenyőültetvények és ipari parkok. Itt bizony nem lehet kikapcsolódni...

Persze, ez karikatúra, de sajnos sok helyen közel áll a valósághoz.

jm
2004. július 12. 19:21 | Sorszám: 535
De mivel szerencsére családon belül maradt az ajándék, már alig várom, hogy elkérhessem, és elolvashassam!
jm
2004. július 12. 19:14 | Sorszám: 533
sose hallottam erről a könyvről, amíg nem írtál róla itt, aztán egy nap véletlenül belebotlottam a könyvesboltban, épp ajándékot kerestem. Viszont így nem tudtam elolvasni!
jm
2004. július 12. 19:12 | Sorszám: 532
"Meggyőződésem, hogy a boldogság hiánya általában nem ebből fakad, hanem mentális problémákból, lelki hiányérzetből (pl. szeretet), amit az emberek nagy része anyagi javakkal próbál pótolni, ezért a túlfogyasztásba menekül."

Igen, szerintem is. Hanem van még egy érdekes dolog. Minél nagyobb anyagi jólétben él valaki, és minél kevesebbet kellett tennie érte, annál életuntabb, annál kevésbé tud örülni az életnek. Legalábbis a "jóléti" társadalomban eltöltött évek alatt ezt tapasztaltam. A fiataloknak meg valahogy hiányzott az életcélja, mintha kihúzták volna a lábuk alól a talajt, a család, gyerek már nem cél - de más meg nemigen van helyette. Ráadásul ez igaz a 30-as, 40-es generációra is.

jm
2004. június 27. 19:39 | Sorszám: 440
"Ugye Dutroux-nak is legfelsőbb körökből voltak megrendelői?"

Ezt valamiképp több éves nyomozás után sem sikerült kideríteni...

Óriási maffiózó arrafele a politikai elit. (amúgy viccen kívül, a déli részen (Vallónia) nagyon sok olasz bevándorlót kaptak még a múlt században, és sok politikusuk olasz származású!)

jm
2004. június 27. 19:34 | Sorszám: 439
"Vlaams Block?"

Még csak az kéne!!! Front national...

(amúgy az FN 8%-ot kapott Vallóniában a mostani regionális választásokon..., ehhez képest az ottani sajtó állandóan a kelet-európai szélsőjobb veszélyről beszél!)

Szóval jelenleg katasztrofális a helyzet ott is. Néhány éve legalább ott voltak a zöldek. aztán a kormányra kerülve kiderült: tehetetlen társoság... Akkor került napvilágra az oktatáspolitikai koncepciójuk is : az esélyegyenlőség jegyében eltöröltették a házi feladatokat, és az osztályismétlést. Ha a gyerek leköpi a tanárt, akkor "párbeszédet kell vele folytatni". Rájuk legközelebb akkor se szavaznék, ha a zöld ügyeket sikerült volna egy miliméterrel is előrébb vinniük!

jm
2004. június 27. 18:25 | Sorszám: 437
Nem tudom, most voltak a választások Belgiumban és megdöbbentett, hogy egyátalán nem tudtam volna kire szavazni! Egyszerűen nincs kire! Mind hajszál egyforma!

A politikának semmi befolyása nincs a dolgok menetére, gúzsba vannak kötve, mindent a (nemzetközi) gazdasági erők határoznak meg

Mondjuk ott az embereket ez addig nem zavarja, amíg van lakásuk, kocsijuk, és évente kétszer elmehetnek nyaralni.
(a szavazásokon be kellett vezetni a kötelező részvételt, annyira fütyültek az egészre. Így is csak kb 70% megy el, és évről évre kevesebb, pedig elvileg büntetik a távolmaradást...

jm
2004. június 27. 18:00 | Sorszám: 435
"Csak az a baj hogy az itthoni most meg egyelőre még 50%-ban MSZDSZp, ez pedig leviszi az országos össz-átlagot a nyugati alá."

Morálisan biztosan nem- a nemzeti érdekek képviselete tekintetében azonban tényleg. Nem hiszem, hogy lenne még egy kormány egész Európában, amely a saját országa ellen dolgozik!

jm
2004. június 24. 20:16 | Sorszám: 385
"Pedig az emberek preferncia sorrendje ez. Sőt. Még a tudósoké is, ahogy azt azt hiszem a Római Klub felmérése kimutatta. Csak rövidtávú és csak a legszűkebb körű érdekeket ismerjük fel. Illetve ezekkel foglalkozunk. Az átlagember méginkább.

Nemzetgazdasági érdek? Globális ökológiai kérdések? Ezek nagyon messze vannak tőlünk."

Nem az érdekel, mi az emberek preferenciája, hanem az, hogy ne várjuk el mástól azt, amit magunk sem tudunk teljesíteni. Nem lehet a "vezetőktől" sem elvárni azt, ami nekünk a napi szinten nem megy.

Régen az emberek közösségben gondolkodtak, az volt az egység, nem pedig az atomok: az egyének, vagy a kiscsaládok. És egész jól működtek ezek a közösségek. A mai állapot, ahol rosszabb esetben az egyén, jobb esetben a kiscsalád az egység, és ahol a sokmillió kis egység között a dzsungel törvénye uralkodik, elég természetellenesnek tűnik.

jm
2004. június 24. 20:07 | Sorszám: 384
"Szerintem amúgy túlkomináljátok magatokat jm-mel."

Ez mit jelent?

"Sem a magyar közélet nem elégít ki, sem a nyugati általában, de szinte mindegyikben látok olyan elemet, ami miatt mégiscsak jobb, hogy demokrácia van és nem egy punnyadó gulyáskommunizmus."

Hol látsz itt demokráciát, már ne haragudj?

Igaz, most már beszélhetsz annyit amennyit akarsz, nem visz el a rendőr. És ha sikerül egy multiban egy jó állást szerezned, 25 év után lesz házad, meg kocsid is. De éppúgy nem Te döntesz a mindennapi életedet leginkább befolyásoló tényezőkről, mint anno.

Cseberből vederbe, egy jó kis ökológiai válsággal és lelki elsivatagosodással megtűzdelve.

jm
2004. június 23. 19:48 | Sorszám: 293
Irigylem a helyi polgári körödet! Nálunk sajnos nincs, és a munkám mellett nincs rá időm, se energiám, hogy szervezzek egyet. Pedig milyen jól jönne ide, a tőzsgyökeres, de nem rosszindulatú, egyszerű MSZP-s törzsszavazók közé...
Bezárták a helyi iskolát, úgy tudtam meg, hogy egy év múlva feltűnt, nem mászkálnak ki-be gyerekek, és kezd elhagyatott külsőt felvenni az épület...
jm
2004. június 23. 19:36 | Sorszám: 291
megtaláltam, csak régen mászkáltam már a Zöld Pókon, el is felejtettem, hogy nem csak egy honlap tárhely szolgáltatás, hanem önálló honlapja is van a www.zpok.hu -n! ezen túl nézegetem azt is, eddig főleg a greenfo-t böngésztem.
jm
2004. június 23. 18:12 | Sorszám: 288
"Ez a minimum, habár a jelenlegi politikai helyzetben a maximum is."

és elég is... (azért ha legközelebb lesz Zengő-helyzet, elhívlak

De a Zöld Pókot nem ismerem! nem a greenfo? És György Lajost sem Pedig kellene!

Hiába, minden nap tanulok itt a Gondolán!

Ha megadnád a világháló címeket, szívesen venném!

jm
2004. június 23. 17:55 | Sorszám: 284
"Ezért csak azt tudom mondani, ami a saját tapasznyalatom, tehát hogy az állítólagos civil szervezetek döntő többsége valamék párt befolyása alatt müx.
Ilyenből meg kösz, de nem kérek."

Én is csak a saját tapasztalatomat ismerem, innen a bizalmam, legalábbis egy-két zöld civil szervezetben.

Ezért ne haragudj, de amit mondasz, az megint olyan kifogás-szerű. Egyszer a greenpeace-ről mondta itt valaki, mindegy ki, hogy iparok pénzelik. Véletlenül úgy esik, hogy amíg nyugaton éltem, dolgoztam nekik, megismerhettem közelebbről is őket. Idealisták igen. És sokat dolgoznak. És teszik ami tőlük telik, igaz, sokaknak nem tetsző eszközökkel. De soha, senkit nem bántottak! Nekem tetszik a filozófiájuk, évekig támogató tag voltam náluk, mint Belgiumban még másik százezer ember, és ez még jóval előtte, hogy úgy esett, megismerhettem őket egy kicsit közelebbről is. Ugyanis nem az ipar fizeti őket, hanem mi, 100 ezer kisember, akik úgy érzik, az érdekeiket senki nem képviseli, és szeretnék, ha a gyerekük ép kézzel-lábbal jönne világra.

A Védegyletet belülről nem ismerem, de mondom, jónak tűnik amit csinálnak. El kell menni megnézni őket, beszélgetni velük, vagy egyszerűen csak tájékozódni a honlapjukról!
vedegylet.hu

Nem hiszem, hogy itthon csak pártszéllel működő civil szervezetek működnek!

amúgy meg, belépni sehova nem muszáj, teljesen elég, ha tudsz arról, amit csinálnak, használod azt a sokszor termérdek, és máshol hozzá nem férhető információt, amit hozzáférhetővé tesznek, vagy egyszerűen elmész olyan eseményekre, amivel egyetértesz, cselekedsz, kifejezed a véleményed, amikor nem tetszik valami (nekem pl a NATO-s radar kifejezetten nem tetszett, ezért is mentem el a Zengőre!)

jm
2004. június 23. 17:32 | Sorszám: 280
"Valóban, az első feladat a civil szervezetek megerősítése."

Na, így tudod megerősíteni a civil szervezeteket, ahogy lásd alant: csatlakozol hozzájuk, segítesz nekik, beszélsz róluk (ezt most én teszem ), vagy éppen ahogy tudsz.

jm
2004. június 23. 17:27 | Sorszám: 279
No, akkor felvilágosításul. Pl a Védegylet most ott szerencsétlenkedik a GATS-cal. Megpróbálják, ami tőlük telik. Van erre mondjuk egy emberük, aki el tud mélyedni a dossziében, összegyűjteni az információt. És úgy összesen kb 10-en, munkatársak, vagy önkéntesek. A levéllistájukon: 20-an. A demonstrációikon: 50-en. Jónak tűnik, amit csinálnak, de kevesen vannak! ez nem politika, ez a társadalmi élet. Tessék elmenni demonstrálni velük, ha a kerületedben irtják a fákat, és ha nem értesz egyet vele, tessék panaszt tenni az önkormányzatnál, ha a szomszéd telken illegálisan toronyházat építenek, a példa mindennapos, temérdek, de az emberek tűrnek, és tűrnek, és közben a foguk között szitkozódnak: sz@ar az élet...

Ugyanígy tájékozódj a GATS-ról, ha még nem ismered, legalább nem lepődsz meg nagyon 2005-ben, ha háromszorosára ugrik a posta ára, és nincs már vonat, csak Budapest-Miskolc között...

Zengő ügyben dettó, zöldek, helybéliek, diákok, egyetemi professzorok tiltakoznak, de jó lenne, ha többen megtennék, akik úgy érzik: nem való oda monstrum-torony, ez az utolsó szabad hegy Magyarországon...

És ha éppen a radar szimpatikusabb nekik, hát mit bánom én, tüntessenek azért!

Csak ne ez a rémületes közöny, és szürkeség: minden mindegy, kicsi vagyok, hülye vagyok, a politikus gaz és gonosz, és az életkörülményeimre semmi befolyással nem vagyok...

jm
2004. június 23. 17:09 | Sorszám: 277
"Láthattuk a Zengő ügyében, hogy néhány aktivista még a NATO-val szemben is csatát tud nyerni."

csatát igen, de háborút?

ahhoz többen kellene, hogy legyünk, nem csak egy pár eszement zöld idealista, meg jóravaló helybéli.

(én egyébként lemaradtam minden fontos eseményről, de a téli nagygyűlésen ott lehettem, soha nem fogom elfelejteni, nagyon szép volt!)

jm
2004. június 23. 17:01 | Sorszám: 276
Rendben, de csak akkor ha közben lapozgatod a telefonkönyvet, társadalmi szervezetek után kutatva.

Ha gondolod, adhatok tippeket

jm
2004. június 23. 16:56 | Sorszám: 274
Ne is mondd! Tudod, milyen fárasztó?
jm
2004. június 23. 16:51 | Sorszám: 272
Nem látens! csak óvatos, mert nem ismerem a programjukat (ami még nincs)

"Szóval mindenki megvívhatja az egyéni kis háborúját. Hogy mire gondolok? Én például három éve nem vásároltam Danone terméket...és még sorolhatnám. Ha tehetem, akkor az alapvető élelmiszereket CBA-üzletben veszem meg, mert az magyar, tehát a haszon itthon marad. Piciny, apró lépések ezek, de valamit talán használhatnak."

pontosan erre gondolok, látod! teljesen egyetértek, kivéve, hogy én 12 éve nem veszek Danont, mert én még nyugatról ismerem őket.

jm
2004. június 23. 16:49 | Sorszám: 269
"ezért én is úgy vélem, hogy csak alulról lehet kezdeni valamit, és nem is kell mindjárt tömegmozgalmakra gondolni, az a lényeg, hogy ne fásuljunk bele a Valóvilágba."

és ami még fontosabb, nem szabad mindent a vezetőktől várni! sőt, ha lehet, minél kevesebbet... remélem, a birka mentalitás nem az egoizmus párja, már ami a teóriádat illeti ! (ergo: mindenki birkának és önzőnek van teremtve, és punktum!)...

Persze könnyebb tátott szájjal várni a sültgalambot, vagy akár egész nap a politikusokat szídni, milyen sz@ar az élet, mint megoldásokat keresni, és cselekedni...

jm
2004. június 23. 16:41 | Sorszám: 267
"Paradox módon épp azért nem lehetsz túl önző, mert akkor kerülni fognak téged az épeszű emberek, mint a bélférgest vagy a D-209-est és kevesebbet kapsz tőlük."

Ezt nem értem!
jm
2004. június 23. 16:33 | Sorszám: 265
Meg fogsz lepődni, de csalódásaim ellenére még mindig tisztábbnak tartom az itthoni politikai palettát (az MSZP-SZDSZ duót leszámítva), mint nyugaton.

Itthon még értelmét látom a szavazásnak, főleg, ha pl 2006-ra kibővül a választék (most meg a centrum pártot hagyjuk...)

Nyugaton annyira összefonódott a politika a gazdasággal, hogy az állampolgár szabályosan gúzsba van kötve, egyszerűen nincs választása, és semmi beleszólása a dolgok menetébe. Senki nem képviseli, és a dolgok mindig olyan irányba mozdulnak, ahogy a gazdaság legerősebb elemei akarják. És ez köszönőviszonyban sincs a közérdekkel. Ha szerencséd van, elmehetsz éjjeliőrnek, vagy rakodómunkásnak a regionális reptérre, ami a városod mellé települt, és ahol tízezreket életét teszi elviselhetetlenné a zaj. És mindezt azért, hogy new-yorki üzletember 1 nap alatt megkaphassa a postáját, csomagját, de még csak nem is ezért, hanem, mert egy milliárdos fickó úgy gondolta, a repülőzés jó befektetés, és 10 munkahelyért kap néhány milliárdos állami támogatást.

Nyugaton csak ott érvényesülhet egy kevéssé a közérdek, ahol erősek a társadalmi szervezetek, vagy a szakszervezetek, igaz, hogy ezek ágazati érdekképviseletek, de ez is valami.

Úgy látom, hogy ez az egyetlen ellenszere annak, hogy a társadalom úgy táncoljon, ahogy néhány multi fütyül - amely mögött fogalmunk sincs, kik vannak, de csak néhány ember, a többséghez képest.

ezért én is úgy vélem, hogy csak alulról lehet kezdeni valamit, és nem is kell mindjárt tömegmozgalmakra gondolni, az a lényeg, hogy ne fásuljunk bele a Valóvilágba.

jm
2004. június 23. 16:10 | Sorszám: 261
Szerintem ez csak egy kényelmes kifogás! Kényelmes mondat: lop a politikus, hát megzavarja a kisember fejét, és az egész társadalmat. Így nincs saját felelősség.

Én pont ellenkezőleg látom: olyan a vezetői rétegünk, mint mi magunk. Ezt termeljük ki magunkból. Vagy éppen megtűrjük, nem szólunk, behunyjuk a szemünket. Ki félelemből, - félti az egzisztenciáját, családját - ki azért, mert a saját pecsenyéjét közben nyugodtan sütögetheti, így nem zavarja, ki pedig azért, mert kifejezetten kap tőlük pecsenyét.

Lehet egyébként, hogy mindkét modell rossz, és a kettő között van az igazság: a vezetői réteg és a társadalom minősége összefügg, és nem tudjuk, melyik az ok, melyik az okozat.

azonban elkezdeni a változást csak azon a részen lehet, ahol Te magad vagy. részemről a társadalmi oldalon...

jm
2004. június 23. 15:32 | Sorszám: 259
Hát ez a csodavárás kategória. A feltételek:

1) Kell egy gazdag ember, aki elég vagyonnal rendelkezik még az unokái eltartására is.
2) Legyen önzetlen (ez, mint tudjuk, igen ritka).
3) Legyen magyar
4) Álljon egy mozgalom élére, és mutasson példát a 10 millió született önző honfitársának.

Hát ahogy elnézem, elég kevés esély van így, hogy valaha is ötről hatra jutunk.

(de szerencsére nem teremtettünk önzőnek, és ezért nem kell várni a csodaemberre, elkezdhetjük a dolgot mi magunk...) Tessék felütni egy telefonkönyvet, és beiratkozni az első szimpatikus társadalmi szervezetbe! (vagy alakítani, ha nincsen)

jm
2004. június 23. 15:12 | Sorszám: 258
Összegezve, csak annyi: nem az a baj, hogy Medgyessy & Co. a saját ügyeikkel szöszmötölnek, hanem az, hogy mindenki ezt teszi, a saját szintjén. Nincs közösségi érdek, senki nem foglalkozik vele, pedig kellene, mert ahogy mondtad, egybeesik a családi, és egyéni érdekkel. Nem kevésbé fontos, egybeesik vele, ugyan az.

És itt jön az önfeláldozás, kinek van ideje a társadalmi életben részt venni, egyesületekbe, civil szervezetekbe járni? Jól ki van ez találva, mert a mindennapi létért való küzdelemben - amely nem természetes! - keveseknek van.

így aztán beleléptetnek minket az EU-ba, amelyről azt se tudjuk, eszik-e vagy isszák, meghozzák a GATS egyezményt
a közszolgáltatások liberalizációjáról, mi meg csak pislogunk, és az egyre romló életfeltételek mellett örülünk, hogy van víz, meg villany.

jm
2004. június 23. 14:59 | Sorszám: 256
Nem válaszoltál a kérdésemre! Mit tud tenni egy önzetlen politikus 10 millió önző emberrel? ahol mindenki csak a saját, különbejáratú, egyéni érdekét nézi, az a legfontosabb?

Mit tehet Hófehérke egy kosár kukacos almával? abból ugyan nem lesz almatorta.

Megsúgom: az égvilágon semmit.

a másik probléma, amit most felvetsz, a pénz kérdése. szerinted ma van M.O-on olyan demokratikus politikus, akinek biztosított az anyagi háttere az élete hátralevő részére? Nem beszélve a gyerekeiről?

szerintem nincsen.

Széchenyi valóban megtehette, hogy passzióból a közügyekkel foglalkozzon, hatalmas volt a vagyona. Ma ilyet nem találsz.

Csak olyat, akinek hatalmas lett a vagyona, mert a közügyek helyett a saját ügyeivel foglalkozott.

jm
2004. június 23. 14:46 | Sorszám: 253
"Altruizmus márpedig létezik, ld. az euszociális rovarokat"

sose álmodoztam termesz, vagy méhecske létről; oldjuk ezt meg valahogy emberileg, ha lehet

jm
2004. június 23. 14:40 | Sorszám: 250
most mondtad, hogy minden teremtett lény egoista!

De tegyük fel, hogy van olyan is, aki nem, és elmegy politikusnak. Éjjel-nappal a nemzetért munkálkodik. a probléma, hogy az összes ember, aki körülveszi, az egész társadalom, meg mind csak saját magáért munkálkodik, ki-ki egyénileg: az egész hivatali apparátusa, a körülötte forgó összes hivatalnok, tanácsadó, szakember, újságíró, üzleti körök, meg a társadalom összes többi tagja.

Gondolod, hogy a fikarcnyit is számítana, hogy találtál egy (vagy akár egy marék) csodapolitikust?

jm
2004. június 23. 14:27 | Sorszám: 243
"Hát, pedig, Barátom, ez alapból így müx.
Minden teremtett lény egoista."

Nem értem, miért várod el akkor mástól, hogy ne legyen az? Hogy más legyen a fontossági sorrendje, mint Neked? Hogy saját egzisztenciáját, családját kockára tegye?
Vagy a politikus földön túli csodalény kellene, hogy legyen? miért várod el H.Kovácstól, Bush-tól vagy akárki mástól, hogy először más emberekre gondoljanak, és csak aztán családjukra, és magukra - ha Te sem így teszed? Ők sem, és csak erről szól az egész történet.

jm
2004. június 23. 14:18 | Sorszám: 242
Nem halt ki, sose létezett. lásd a szárba szökött magot.

"Hát, pedig, Barátom, ez alapból így müx.
Minden teremtett lény egoista."

jm
2004. június 23. 14:08 | Sorszám: 236
"Minden teremtett lény egoista."

kivéve a politikust, akinek csodalénynek kellene lennie, és minden lélekzetvételével a nemzetért munkálkodni.

jm
2004. június 23. 14:00 | Sorszám: 234
"Fontossági sorrendről beszélek, nem mondtam olyat, vagy valami is le lenne ejtve.
Csak a normális ember mérlegel."

Tehát a helyes sorrend: Én - a családom - a lakónegyedem - a nemzetem.

akkor nem értem, hol a probléma, mert Medgyessy pont ezt csinálja? mondjuk nem mi vagyunk a nemzete, de a románoknak egész hasznos, amit csinál. Vagy bárkiknek, ahova tartozik.

És azt sem, hol a probléma az USA-val? mert ott is mindenki felfedezte ezt a remek sorrendet, boldogok és elégedettek. Ja, hogy a világ többi része egységesen utálja őket? Ja, hogy ez a gyönyörű sorrend másokat nyomorba, háborúba taszít? Hogy csak úgy tudják működtetni, hogy már rég felélték nem csak a mi tartalékainkat, de a saját ükunokáikét is már rég?

Ez a követendő példa?

Ki beszél itt forradalomról, háborúról?

Nem értek egyet a fontossági sorrendeddel.

jm
2004. június 23. 13:44 | Sorszám: 230
"Van az egyéni érdek, utána a családod érdeke, majd a közvetlen lakókörnyezeted jön, és utána a nemzeti érdek.
Mármint normális viszonyok esetén."

Nem gondolom, hogy ez a normális sorrend. Neked fontosabb a saját érdeked, mint a családodé? Vagy a lakónegyededé, mint a nemzeté? Nem hiszem!

De efelé tartunk, és ezért tartunk itt...

jm
2004. június 23. 13:35 | Sorszám: 229
A "csak az én érdekem számít", vagy pedig a "csak az én érdekem számít (de ebben még 3-5 ember benne van, akik hozzán tartoznak)", ugyanaz. Ha foggal-körömmel kell küzdened, hogy fennmaradj, és másra nem jut időd - nem hiszem, hogy ez természetes.
jm
2004. június 23. 13:32 | Sorszám: 228
Nem, a túlélésért való harc utóljára legfejjebb Darwinnál volt természetes. Az, hogy minden le van magasról ejtve, az egyénen, illetve a családján kívük, meg az USA-ban dívik. ezt hívják atomizált társadalomnak, és ezen nem változtat, hogy az atom az Te vagy-e, vagy pedig a Te családod, az eredmény egyre megy, úgy tolnak ki Veled, ahogy akarnak, mert semmi beleszólásod nincs a dolgok menetébe.
jm
2004. június 23. 13:18 | Sorszám: 226
most komolyra fordítva a szót, tudod, mi a baj? Hogy mindenki a napi túléléssel van elfoglalva. Az embereknek nincs idejük, erejük még csatlakozási szerződéseket is böngészgetni! ráadásul ez a társadalmi szervezetekre is igaz, se erejük rá, se emberük. Lásd GATS. Így aztán lezajlik szép csendben minden, a hátunk mögött.
A vidék eladása nagytermelőknek, a posta, a vasutak, az egyetemek lerohasztása, privatizálása...

A belgáknál akkor tört ki a forradalom (közel voltak hozzá!) amikor megtalálták a hónapok óta keresett kislányokat éhen és szomjan halva Dutroux pincéjében. Addig mindent tűrtek. Ekkor betelt a pohár a náluk is, 300 ezren vonultak ki az utcákra. És most, pár évre rá, az emberek visszasűllyedtek megint a letargiába. Nem tudnék ott kire szavazni, nincs milyen pártra. Be van betonozva minden a maffia-világba.

Itthon frissebb a levegő, bármit gondoljunk is, nem szabad , hogy odáig fajuljanak a dolgok, mint amott.

jm
2004. június 23. 12:55 | Sorszám: 221
bocs, de amíg az emberek a nyugatot a földi paradicsomnak hiszik, de várj mást. ebben a világképben az Unió az angyal.

Téma: Az amerikai katonák (egy része) is ember
jm
2003. március 28. 17:09 | Sorszám: 2
Akkor mennyi hivatásos zsoldosa van az USA-nak ?

Téma: MSZP-SZDSZ a kettős állampolgárság ellen
jm
2004. november 02. 22:47 | Sorszám: 18
ne vicsorogj, nem áll jól Neked.
jm
2004. november 02. 22:44 | Sorszám: 17
nincs vagy, és van. a szavazás is erről szól. nem gondoltam volna, hogy ezt a kormányt valaha megérem.
jm
2004. november 02. 22:33 | Sorszám: 12
rendes vagy, hogy vígasztalni szeretnél! de Veled ellentétben a vicsori nem jószándékból kampányol a kettős állampolgárság ellen!! nyíltan a nemzet ellen kampányolnak, és most már a formaságra sem adnak!!!
jm
2004. november 02. 22:16 | Sorszám: 9
nem az a baj, hogy csak saját érdekeik vannak. Az a baj, hogy minden cselekedetükkel a nemzet ellen dolgoznak. a "magyar" kormány Magyarország legádázabb ellensége. ha nem hallanám, nem látnám, nap mint nap, nem hinném el!!! ilyen a világon nincsen, hogy egy kormány a saját nemzete ellen dolgozzon. itt már szitkozódni sem lehet, az ilyen ember milyen jogon hívja magyarnak magát?
jm
2004. november 02. 22:02 | Sorszám: 7
próbálok nem átkozódni, de nagyon nehéz megállni.
és csak tűrünk és tűrünk! meddig még?

nem értem.


Téma: Vélemények a határainkon túlról:
jm
2004. december 11. 21:04 | Sorszám: 251
"Négy helyen újraszámolták a szavazokat és az újraszámlálás igazolta, hogy az IGEN-ek kárára tévedtek."

Ki hitte volna?

De nagyon jó lenne, ha az MVSZ azt is közölné a sajtóban, mit léptek ez ügyben?

jm
2004. december 11. 12:02 | Sorszám: 198
"és mibe kerül szerezni egy magyarországi lakcímet?
elárulom neked: semmibe"

Ha a "nem" élharcosai következetesek önmagukkal, népszavazást kell kezdeményezniük a jelenlegi kettős állampolgárság lehetőségének megszűntetéséről. Többszázezer ember élősködik a magyar állam nyakán jelenleg. 2006-ban pedig több tízezer (százezer) olyan állampolgárnak is lesz lehetősége dönteni a magyar belügyekről, aki külföldön él, hiszen mint mindannyian jól tudjuk, egy magyarországi lakcím semmibe sem kerül. Barátaid hogy bírnak élni ekkora veszéllyel a fejük felett? Remélem, mozgósulnak az elhárítására.

"és jobb ha tőlem tudod: sokuknak Isten előbb fog irgalmazni, mint némely habzószájú igazmagyarnak"

Nem tudom, és Te sem tudhatod.

Én jobb szeretem az indulatos embert a közönyösnél vagy a szívtelennél.

Azoknak pedig, akik életükben egyszer sem voltak őszinték önmagukkal, és mindenre álkifogásokat keresnek, kívánok csak egyszer akkora erőt, hogy -ha csak egy pillanatra is -merjék megpillantani önmagukat.

jm
2004. december 11. 10:54 | Sorszám: 195
"A jelenlegi többtízezer (százezer) kettős állampolgárból kb 2000 szavazott vasárnap."

külföldön tartózkodó kettős (hármas), illetve magyar állampolgárból.

jm
2004. december 11. 10:36 | Sorszám: 194
"hogy 5 millió potenciális szavazó rázúduljon az országra"

mintha nem tudnák, hogy a szavazási jog a határokon belüli lakcímhez kötött. A jelenlegi többtízezer (százezer) kettős állampolgárból kb 2000 szavazott vasárnap. Ennyien vették a fáradságot, hogy átjelentkezzenek a követségre szavazni azok közül, akiknek volt magyarországi lakcíme.

"nos, akik nem mentek el vagy nemmel szavaztak abból a társaságból, azok nem azért, mert nem tartanák az ht magyarokat magyaroknak, hanem azért, mert utálták a rájuk erőszakolt, roszz időben, rossz módon feltett kérdést"

Nekik fontosabb volt pártpolitikai hovatartozásuk, mint embertársaik. Nem az én feladatom, hogy elítéljem őket, anélkül is eljön a nap, amikor szembesülniük kell saját magukkal. Az veszi körül majd őket, ami a saját szívükben, lelkükben van. Isten irgalmazzon nekik.

jm
2004. december 11. 00:32 | Sorszám: 177
Felesleges egy árva betűt - akár virtuálisat is - pocsékolni rá. Örülök, hogy megismerhettük igazi arcát.
jm
2004. december 11. 00:30 | Sorszám: 176
"Szerintem kicsit túldimenzionáljátok ennek az egésznek a jelentőségét"

"Ennek az egésznek" a jelentősége sokszorosa annak, amit mi itt le tudunk írni, vagy el tudunk képzelni. Örülök, hogy nem zártak ki aljas barátaid a körükből azért, mert van benned nagylelkűség.

jm
2004. december 08. 19:46 | Sorszám: 107
„Visszaadom Gyurcsány és Társainak, hadd ..."

2004.12.08.

Szintén csíkszeredai információi, hogy ma visszadata magyarigazolványát egy helybeli lakos. A személyét ábrázoló fotóval szembeni oldalra a következőt írta: „Visszaadom Gyurcsány és Társainak, hadd töröljék ki hátsó felüket vele!" (kopczy)

A kettős állampolgárság ügyében lezajlott népszavazás elfogadhatatlan eredménye miatt tüntettek ma délben Csíkszeredában. Egy nagy transzparensen fekete Nagymagyarország-térkép volt látható, melynek közepén lyukként tátongott az anyaország. A térkép oldalán felirat is olvasható volt: Kétszer megtagadtatok és becsaptatok, de Isten segítségével magyarnak maradtunk.

A néma tüntetők a transzparens és egy gyászszalagos nemzeti lobogó köré gyűltek össze a Szent Kereszt plébániatemplom és a Millenniumi templom közötti téren. A résztvevők így próbálták kifejezni mennyire sértő a kisebbségbe szakadt nemzetrészek megtagadásaként értékelt magyarországi népszavazás üzenete.

Csúcs Mária

Szintén csíkszeredai információi, hogy ma visszadata magyarigazolványát egy helybeli lakos. A személyét ábrázoló fotóval szembeni oldalra a következőt írta: „Visszaadom Gyurcsány és Társainak, hadd töröljék ki hátsó felüket vele!" (kopczy)
www.erdely.ma

jm
2004. december 08. 12:17 | Sorszám: 86
Ebben az országban 18% ember gondolja úgy, hogy ő magyar, tehát Magyarországnak van értelme. A többség leszavazta az országot, és nem hogy elégette, de leköpte a zászlót. Mégis, mit csináljanak azok, akiket eltaszított az ország többsége? Koszorúzzák fel virágokkal az ország szimbólumát? Te mit tennél a helyükben, 80 év igazságtalanság, és kisebbségi sors után? Amikor rájönnek: ebben az országban az emberek többsége fütyül rájuk, sőt, sokuk meg kifejezetten eltaszítják őket?
jm
2004. december 08. 11:31 | Sorszám: 78
"Megértem az elkeseredettséget, de azért van, amit nem kéne...

Magyar ember nem éget magyar zászlót"

Jól tették. Nevesincs országnak minek zászló?

"- szerintem, ha erre képes, akkor az azt jelzi, hogy személyében valóban nem érdemli meg a magyar állampolgárságot."

Mert a többmillió közönyös birka megérdemli, csak mert véletlenül ideszülettek?

jm
2004. december 07. 16:58 | Sorszám: 60
"Egy, a '90-es évek második felében klészült felmérésben a kérdésre igennel vagy nemmel válaszolók köözül 80% tartotta teljes mértékben magyaroknak a ht-magyarokat, 20% nem."

Ennek fényében még érthetetlenebb az eredmény.

jm
2004. december 07. 16:45 | Sorszám: 57
"Gondolom, viccelsz, bár nem vidám a téma. Még a 60% is túlzónak tűnt, ilyen hevenyészett párhetes kampány után."

Felnőtt emberekről beszélünk, nem idomított barmokról! A kampány ebben nem kellene, hogy szerepet játszon! Arról azért gondolom mindenki tud, hogy néhány évtizede pár millió honfitársunk a határokon kívülre rekedt - nem igazán jószántából? és hogy jórészüknek azóta sem akaródzott románná, szerbbé, szlovákká alakulni? Hogy jön ide bármilyen kampány? Megette a fene, ha a nemzeti hovatartozást kampánnyal kell az emberekbe súlykolni.

jm
2004. december 07. 16:32 | Sorszám: 55
"Apropó: ha ezek után kérdezik én hunnak vagy avarnak fogom vallani magam."

pedig jobb lenne, ha maradnál a magyarnál, mert így is kevesen vagyunk. Pannónia lakosai sajnos vasárnap lemondtak a szóról. Ők jobb szeretnek egyszerű "fogyasztók" lenni.

jm
2004. december 07. 16:02 | Sorszám: 50
épp az a gond, hogy nincsenek széles magyar tömegek. Lakosok vannak, mint ahogy azt egy fórumozó finoman megfogalmazta. Maradjunk is ennyiben.
jm
2004. december 07. 15:11 | Sorszám: 40
egy pillanat: a kormánypropaganda nem hatott a kórházak kérdésében. Vagyis az emberek "saját fejükkel" szavaztak. A másik: ennyien nem jártak még soha külföldön (most nem a Kárpát medencére gondolok), hogy tudják: 6 milliárd ember fütyül a 15 millió magyarra. A magyarok senki mást nem érdekelnek, élünk-e, vagy halunk-e? Saját magunkon kívül. De azért azt nem gondoltam volna, hogy 6,5 millió magyar is fütyül saját magára! Ezt nezehemre esik felfogni. Mit várjon az az ember mástól, aki önmagát se becsüli!?
jm
2004. december 07. 14:41 | Sorszám: 38
Én 80-90%-os IGEN-re számítottam, ugyanis el nem tudtam képzelni, hogy az emberekben ennyire nincs önvédelmi ösztön. Még most is alig hiszem el. Hogy ennyire ne tudnák, csak magunkra számíthatunk a világban - és nem mindegy, a magunk 1 ember vagy 15 millió? Még nem ismerik a szép új világot, amit tartózkodásukkal megszavaztak.
jm
2004. december 07. 14:35 | Sorszám: 36
"Az a paradox helyzet állt elő , hogy hozzá nem értő és érdektelen tömegekre bízták a döntést, másrészt a jelenlegi kormány ellenkampányával még azt se engedte meg, hogy egyáltalán kötelező legyen döntést hoznia a politikai elitnek."

Az a nagy helyzet állt elő, hogy a tömeg leütötte saját magát. A nemzeti harakiri kifejezés nem jó, mert a harakirihez lélek is, meg nemzet is kell, ami a közönyös tömegben nincsen.

jm
2004. december 07. 14:31 | Sorszám: 35
Ezt Te sem gondolod komolyan! Miért ne lehetne épp ésszel azt gondolni, hogy az emberek legalább 25%-a egészséges lelkű az országban? Ez olyan nagy kívánalom?

Téma: 136 év után Ma este indul az utolsó POSTAVONAT
jm
2004. június 25. 18:33 | Sorszám: 1
"Így ezentúl teherautóval szállítják a postát Magyarországon és az átlagos 2,5 nap helyett 5 munkanap alatt ér a levél az ország egyik végéből a másikba."

Ez szégyenletes! Nem kéne, hogy így legyen!!!


Téma: Természeti katasztrófák - a kormány nem segít
jm
2004. június 08. 20:55 | Sorszám: 22
De a több kutatás, több intézmény?

A környezetvédelemnek az tenne jót, ha felszámolnák a szakminisztériumot, és az összes zöld hazamehetne, az eredeti foglalkozását végezni (építész, tanár, orvos, matematikus...). Ezzel párhuzamosan pedig a többi minisztérium elkezdene gondolkodni, vajon mi fán terem a környezetvédelem?

jm
2004. június 08. 20:50 | Sorszám: 21
Ebben van valami.
jm
2004. június 08. 19:46 | Sorszám: 18
Ez most 1 vicc?

Téma: Truckerek a Zengőn
jm
2004. február 18. 20:10 | Sorszám: 5
kösz a biztatást
jm
2004. február 18. 20:08 | Sorszám: 4
én sem, kedves nereus. Himalája, amit mondasz, és még a Zengőt is alig bírtam megmászni szombaton.
jm
2004. február 18. 19:15 | Sorszám: 1
"Azt a kevés „csúcsot” amit meghagytak a nagy osztozkodásnál, illene megbecsülni, megóvni és nem örök
időkre elcsúfítani rájuk telepített, idegen érdekeket szolgáló lokátor-monstrumokkal."

igen, ez a lényeg.


Téma: Ez egy ellenzéket vesztett ország.... (II.)
jm
2005. január 08. 11:51 | Sorszám: 37
/a zöld pártra nem tudom, mennyi az igény, de a szelektív hulladékgyűjtésre, és a fákra, parkokra biztos, hogy van. Nálunk a lakótelepen nagyon jól működik a szelektív gyűjtés, pedig egyátalán nem "elit hely". A fákat pedig az emberek maguk ültették annó. Nem szabad egy esetből általánosítani./

Téma: Dübörög a magyar gazdaság
jm
2005. szeptember 15. 20:33 | Sorszám: 25
A négyes metró árából fel lehetne fejleszteni az egész meglévő hálózatot - olyan beruházás, ami minden pénzt elvisz évtizedekre a tömegközlekedéstől, ellenben a közlekedési gondokat csak tovább növeli majd. Budapesten az autók miatt tejes a káosz - és erre nem megoldás az, hogy megszüntetjük a felszíni tömegközlekedést egy forgalmas szakaszon - idővel a közlekedési dugók csak súlyosabbak lesznek, a város pedig még élhetetlenebb.

Téma: Népszavazás! Magyar állampolgárságot minden magyarnak! (IV.)
jm
2004. november 26. 08:59 | Sorszám: 586
aki igennel szavaz, az nem "alja szadesznyik" (lásd az ellenkező oldal élharcosait, most derült ki, ki kicsoda, és mit akar...)
jm
2004. november 24. 14:49 | Sorszám: 478
Jegyzet

Egy kettős állampolgár szemével

Az amatőrizmus, a tudatos félrevezetés és a csúsztatás megint divatba jött Magyarországon a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás ügyében. Jómagam lassan tizenöt éve kettős, kanadai–magyar állampolgár vagyok, úgy gondolom tehát, hogy erős tényalapja van annak, amiről a következőkben számot adok, tudom, miről beszélek.

Mit is jelent ez a kettős állampolgárság például számomra? Kezdjük mindjárt a kötelmekkel. Mint kettős állampolgár, Magyarországon a honi törvények – pontosan úgy, mint minden magyar állampolgárra – rám is érvényesek. Hadra fogható vagyok (ha a magyar határokon belül soroznának), kettős adózással kapcsolatos és örökösödési törvények vonatkoznak rám, mindenben teljes jogi felelősséggel tartozom az uralkodó magyar törvényeknek, elvileg még külföldön is, ha magyar útlevéllel utazom. Jogaimat illetően használhatom a magyar útlevelemet (ekkor nem pecsételnek Ferihegyen) vagy a kanadait (ekkor pecsételnek), különbség a törvények alkalmazása szempontjából nincs: magyar alany vagyok. Magyar útlevelemért mint dokumentumért borsos árat fizettem a magyar államnak, ez a nyomtatási és egyéb költségeket bőven fedezi. Viszont hiába van magyar útlevelem, ettől még nem kapok ingyen egészségügyi ellátást Magyarországon. Biztosítási kártya nélkül mindenki fizet, még az is, akinek magyar útlevele van, tessék csak megnézni a rendelőintézetben. Szociális ellátást vagy nyugdíjat sem kapok (nem vagyok jogosult, nem vagyok biztosított), nem szavazhatok országgyűlési választásokon (nincs magyarországi lakóhelyem és személyi igazolványom, nem vagyok benne a nyilvántartásban), nem kapok semmi juttatást állampolgári jogon. Amit kapok, az egy szimbólum, egy dokumentum, egy lehetőség. Magyarán, nem kerülök egy fillérjébe sem az államnak. Rendjén is van ez, hiszen jelenleg Hollandiában élek, annak ismerem mindennapjait, ott kapok szociális és egyéb juttatásokat (amennyiben erre szükség lenne). Ha Kanadában vagy Magyarországon beteg leszek, a holland biztosítóm fizet. Ha ezen országok valamelyikében nyugdíjba megyek, holland nyugdíjat fogok kapni. Nyugdíj, szociális juttatás, egészségügyi ellátás pedig annak jár, aki tagja az állandó lakhelyén valamilyen társadalombiztosítási vagy betegsegélyezési szervezetnek. Szerintem ez elég világos beszéd. Elvileg persze ismét letelepedhetnék Magyarországon, mely esetben még mindig nem kapnék állampolgári jogon sem nyugdíjat, sem betegellátást, egészen addig, amíg nem fizetek érte (társadalombiztosítási díjat például, a hatályos törvények értelmében). A közelebbről meg nem nevezett, 17 féle, állampolgári jogon járó szociális ellátáshoz állandó magyarországi lakcímmel kell rendelkezni, azaz adó- es járulékfizetőnek kell lennie a polgárnak.

Még egyszer, mi a tanulság? Ahogyan Orbán Viktor exminiszterelnök mondta: a kettős állampolgárság megadása egy petákjába sem fog kerülni a honi magyaroknak. Működő demokráciákban az állampolgári jogok tényleges gyakorlása és az ehhez fűződő előnyök és kötelességek viszont világos törvények szerint vannak szabályozva, állandó lakóhely szerint. Ez a szabályozás a parlament hatáskörében van, mint azt már annyiszor hallhattuk. Vannak viszont az állampolgársághoz tartozó szimbólumok, mint például himnusz, zászló, címer, útlevél, valahová való tartozás, illetve az ezzel kapcsolatos letelepülési lehetőség. Ezek talán a legfontosabb érvek a kettős állampolgárság mellett: visszavenni azokat a magyarokat ebbe a kötelékbe, akiket akaratukon kívül szakítottak ki belőle. Ennek olyan vetületei is vannak, mint emberség, tisztesség, becsület, szolidaritás, emberi integritás. Akinek ezekkel a fogalmakkal gondja lenne az állampolgárság kapcsán, annak tudom ajánlani Wass Albert Jönnek! és Adjátok vissza a hegyeimet! című munkáinak elolvasását. A képlet eddig világos.

De hol kezdődik a probléma? Miért nem támogatja Gyurcsány és köre a kettős állampolgárságot? Ehhez sem kell túl messze menni, hogy világosabban lássunk. Először is a volt KISZ-csúcsfunkcionárius és társai a proletár internacionalizmus anyatejét szívták magukba a proletárdiktatúra alatt, olyannyira, hogy sokuknak a magyar mint jelző még mindig szitokszó- számba megy. Nemzeti érveket akkor használnak, ha jól felfogott érdekük fűződik hozzá. Nézzük csak meg közelebbről az érdek vezérelte Gyurcsányt: jobb kezét szívére szorítja, mikor a Himnusz nyilvánosan elhangzik, és tetszelegni szeretne a televízióban. Megható, ugye? Ezeknek a Gyurcsányoknak viszont nincsenek érzéseik, hagyományaik, kötődésük, elveik. Mi van ehelyett? Pénz és hatalom. A pénzről már szóltunk, a hatalomról még nem. Az MSZP-seknek és társaiknak tényleg van mitől félniük. Ha potenciálisan a külországi magyarokkal mint letelepedőkkel számolnánk (ami hosszú távon egyébként egy rendkívül pozitív következménye lehetne a kettős állampolgárságnak a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordítása ügyében), ezen potenciális új magyar állampolgárok zöme minden bizonnyal nem a mai kormánypártokra szavazna. Az SZDSZ egyik vezető politikusa ezt a gyalázatosan cinikus érvet már nyíltan ki is mondta. Ez az igazi oka annak, ami miatt csűri-csavarja Gyurcsány Ferenc a szót a kettős állampolgárság ügyében, és ezért nem foglalt (eddig még) pozitívan állást a kérdés mellett.

Gyurcsány fogadkozásai szerint olyan politikára törekszik, ami minden magyar hasznát, érdekeit szolgálja. Kéz a szíven, énekeljük a Himnuszt. Ma ez kell, holnap viszont már más, a széliránytól és érdektől függően. A lényeg a vagyon, a hatalom és a hatalomban maradás.

Közben a kormányoldal megfélemlíti a szavazópolgárokat megint, élénk fantáziával, spekulatív költségek emlegetésével. Ki tud többet mondani, nagyobbat lódítani? Ettől bizony még sok olyan ember is fél, aki becsületes, de a tönk szélére sodródott. Kisnyugdíjasokba oltják a rettegést, számokkal dobálóznak a költség oldalán (érdekes módon a bevételről elfelejtkeztek), gyalázatosan manipulálják az embereket, magyar vágja a magyart. Aztán majd jön Gyurcsány, bemegy a szavazófülkébe, behúzza a nemet a kettős állampolgárságra, és elmegy fagylaltozni (ki tudja, talán egy fiatalabb feleséggel).

Ez szégyen és gyalázat.

Vancsó Gyula, Magyar Nemzet
A szerző tanszékvezető egyetemi tanár (Hollandia)
http://erdely.ma/jegyzet.php?id=7327

jm
2004. november 24. 10:47 | Sorszám: 464
ha nálunk is a belga rendszer működne, alig lenne kettős állampolgár. egy belgának le kell mondania az állampolgárságáról, amennyiben más állam polgára lesz (a bevándorlókra ez nem vonatkozik!!! - ezt az égbekiálltó igazságtalanságot tán nemrégiben megszüntették, de nem vagyok benne biztos)
jm
2004. november 24. 10:37 | Sorszám: 458
jó lenne akkor a jelenlegi kettős állampolgárokon kezdeni a spórolást. e logika szerint meg kell szüntetni a jelenlegi kettős/hármas állampolgárság lehetőséget (több tízezer, ha nem százezer embert érint - mennyibe kerülnek vajon Magyarországnak?)
jm
2004. november 24. 09:59 | Sorszám: 442
szerintem csak a zavart növeli. nem értem, miért kerülne pénzbe a kettős állampolgárság, hiszen ma is él külföldön rengeteg magyar állampolgár, aki más állam polgára is? és itthon is. akkor talán meg kellene szüntetni mindenki számára ezt a lehetőséget, hiszen roskadozik az ország a nagy teher alatt. vagy Orbán elkezdhet azon aggódni: mennyibe kerülnek a mostani kettős (hármas) állampolgárságok?
jm
2004. november 23. 22:07 | Sorszám: 411
"De ami a lényeg: ez a nő oly hévvel és briliáns stílusban, pengeéles logikával szedte ízekre a szocik összes "érvét", hogy katartikus élménnyel ért fel meghallgatni."

előfordul ilyesmi, a szív és az ész találkozásakor.
ez teljesen "oldal"-független

jm
2004. november 23. 18:13 | Sorszám: 404
meg tudod adni a tervezett nyilatkozat, és a módosítás szövegét?
jm
2004. november 23. 18:00 | Sorszám: 398
most már csak a nyilatkozat-tervezet, és a javasolt módosítás szövege kellene, hogy teljes legyen a kép.
jm
2004. november 21. 12:32 | Sorszám: 132
ez még nem lenne baj - a gond ott van, hogy ezt nem meri elmondani/leírni. helyette az emberi beszédnek/írásnak az értelmét ássa alá. mint ez az egész kormány kampány.
jm
2004. november 21. 10:16 | Sorszám: 129
Miért kell köntörfalazni? nem bírja egy mondatban leírni, hogy a szótárában nem létezik a "magyar" kifejezés, gyógyítani pedig csak azt érdemes, aki ki tudja fizetni? miért nem meri nyíltan vállalni a véleményét?

Téma: A frissen bejegyzet Magyar Önvédelmi Mozgalom tüntetést szervez a parlament előtt!
jm
2005. szeptember 19. 14:30 | Sorszám: 267
Újabb példa a "szabad versenyre" meg a "piacgazdaságra":

Egy multinacionális cég újabb szeméttelepet - pardon, bevásárlóközpontot óhajt létesíteni fővárosunk környékén, nyilván, mert olyan kevés van még,... A multi gond nélkül megkapja az építési engedélyt. A "szabad verseny" szellemében kiadott engedéllyel csak a következő gondok akadnak:

"1. A hatóság nem létező hrsz-ra adta meg az építési engedélyt.
2. A hatóság a földhivatal más célú hasznosításhoz adott engedélye hiányában adta meg az építési engedélyt.
3. A hatóság a környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás megtagadása ellenére kiadta az építési engedélyt.
4. A hatóság a földhivatali szakhatósági hozzájárulás megtagadása ellenére kiadta az építési engedélyt.
5. Az építtető nem igazolta építési jogosultságát."
http://www.levego.hu/kiadvany/telepules/Auchan_ugyeszseg.pdf

Mindeközben a kis üzletek, családi vállakozások sorban mennek tönkre, mert velük valamiért nem ilyen nagyvonalúak a hatóságok...

jm
2005. szeptember 19. 13:54 | Sorszám: 262
a kocsira értettem, hogy olcsóbb! ha csak a benzint számoljuk. Mi is kiszámoltuk annó, ne félj. De ez egyszerűen szégyen. A gazdaságpolitika a lehető legpazarlóbb, legszennyezőbb életmódot ösztönzi.
jm
2005. szeptember 19. 13:52 | Sorszám: 261
Hát igen, ha a kormány inkább a benzinadót csökkenti, amikor emelkednek a világpiaci árak, és néhány százmilliárd forintot elkölt minden évben autópályákra, nyilván egyébre nem marad. De újfent: ehhez a piacnak semmi köze, ez "egyszerű" politika.

A miskolci Tiszai pályauvart amúgy néhány éve felújították, nagyon szép, a villamosok, buszok pedig percenként járnak onnan. De a Keleti tényleg balkáni színvonalú

jm
2005. szeptember 19. 13:20 | Sorszám: 257
Nem kényelmesebb*, de valóban olcsóbb, ha csak az üzemanyag árát, és a vonatjegyek árát számoljuk. És ez korántsem a "piacgazdaság" vagy a "szabad verseny" eredménye, egyszerű közlekedési, és gazdaságpolitika (lásd: a benzinárak szabályozása, ha túl megszalad a "piac" miatt.)

*Ha egyedül mész, és nincs sok csomagod, a vonat nagyon kényelmes, nem kell meredten bámulni az utat egy kis konzervdobozba zsúfolódva, ahol még a lábad se tudod kinyújtóztatni. Az egyik legnyugisabb, legpihentetőbb reggelt, amihez az elmúlt években szerencsém volt, vonaton utazva töltöttem!

jm
2005. szeptember 19. 13:03 | Sorszám: 254
Nincs szabad verseny, és nincs piacgazdaság! Akár el is lehet felejteni ezt a két fogalmat, a valósághoz semmi közük nincs.

Csak egy példa:

Vasút kontra közút

a szokásos szöveg az, hogy a vasút nem nyereséges, lassú, versenyképtelen, blablabla

Ezzel szemben:

"A vasúti pályafenntartás költsége kizárólag a MÁV-ot terheli, a közutak fenntartását a központi költségvetés finanszírozza."
http://www.nol.hu/cikk/377624/

Ráadásul a vasúti áruszállítás nyereségének minden fillérjét elviszi a személyszállítás. Próbáljuk meg a fuvarozó cégek nyereségéből finanszírozni a Volán társaságokat és a budapesti, miskolci, debreceni stb... közlekedési vállalatokat, és ugyanakkor közöljük velük, hogy ezentúl ők finanszírozzák az útkarbantartást is!

jm
2005. szeptember 19. 12:11 | Sorszám: 250
Vagy egy finom pörköltöt. Hmmmmmm....
http://themeatrix.com/hungarian/
jm
2005. szeptember 18. 00:43 | Sorszám: 199
"Mi lenne abban az esetben, ha a történetesen nem mi kapnánk, hanem mi állítanánk elő a szar paradicsomot? Mennyire kellene akkor öntudatosnak lennünk?"

1) A norvégok túlnyomó része mindig norvég élelmiszert vásárol az üzletekben, csak akkor vesz külföldit, ha a terméknek nincs hazai megfelelője. Náluk ez olyan természetes, mint az, hogy levegőt vesznek. Enélkül ugyanis nem lenne hazai élelmiszeriparuk, mezőgazdaságuk egyátalán. Ezt meg valamiért nem szeretnék...

2) Belgiumban általában belga paradicsomot veszek, pedig a spanyol paradicsom finomabb. Zavar ugyanis, hogy egy kamionnak néhány ezer kilométert végig kell dübörögnie Európán, hogy eljusson hozzám a paradicsom.

3) Élelmiszer esetében minél távolabbról érkezik egy termék, annál valószínűbb, hogy nem jó minőségű (állott tojás, hosszú távú szállításra, tárolásra kinemesített, ízetlen gyümölcs és zöldség fajták, porokból és zselékből rekonstruált "friss" tejtermékek, felvágottak, stb...)

jm
2005. szeptember 16. 20:39 | Sorszám: 181
Épp ezért nem beszélhetünk szabad versenyről, meg piacgazdaságról...
jm
2005. szeptember 16. 12:40 | Sorszám: 169
"Eladni tudni kell. A hollandok úgy látszik tudnak."

Közben szó szerint szarrá változtatják az országukat (Hollandia szó szerint úszik a diszószarban, ami a szintén "kiváló", "fejlett", "korszerű" sertésiparuk eredménye.) Hanem ez az ő bajuk! De az EU-n keresztül benyomult az egész szeméttermelő nyugati élelmiszeripar hozzánk. A nettó EU-s mérleg megvonásakor nem kellene elfelejtkezni arról, mit vesztünk azzal, hogy a magyar paradicsom, tej, tojás, búza, ... nem versenyképes a magyar piacon! Milliárdos "felzárkóztatási" támogatási ide, vagy oda, a mérleg nem a mi javunkra billen. Avagy: hogyan adjunk át fillérekért egy országot...

Visszatérve a paradicsomra, ha a fuvarozók nem torlaszolnák el a fővárosokat minden benzin áremeléskor, és a biztonsági szabályok ugyanolyan szigorúak lennének, mint a vasúti szállításnál, a holland paradicsom egyetlen helyen lehetne csak eladható: Hollandiában. De amíg a közúti szállítási árakat mesterségesen alacsonyan tartják, a kamionokra nem vonatkozik semmilyen szabály, ami a többi közlekedőre, és amíg nem fizettetik ki a termelővel a környezeti kárt, amit okozott (víz, talaj szennyezés, ...) addig valóban "olcsóbb" ez az áru. Az igazi gond pedig ott van, amikor gazdasági rendszer olyan torz körülményeket teremt, hogy jó minőségű árunak, amely nem teszi tönkre a környezetet és rendes megélhetést biztosít az embereknek, szükségszerűen csillagászati az ára.

jm
2005. szeptember 16. 11:44 | Sorszám: 166
"A hollandok elő tudnak állítani billiárdgyoló simaságú, küllemre gyönyörű paradicsomot, de az íze és beltartalmi értéke soha nem lesz olyan, mint a nálunk termelt paradicsomé."

Trágyalé, vegyszer és halíze van, tényleg igyekeznünk kell, hogy ezt az egyedi kombinációt leutánozzuk.

A szomorú, hogy ez a termék eljut hozzánk, a múltkor a Plusz-ban azt hittem, elájulok, amikor megláttam rémálmaim paradicsomát, made in Hollandia.

Mit keres ez a termék a Kárpát medencében, ahol a talaj, és az éghajlat is kiváló ízletes paradicsom termesztésére?

Hol itt a logika? ez a piac minden, csak nem szabad.

jm
2005. szeptember 15. 18:46 | Sorszám: 111
nem a piac számít, hiszen akkor a benzinárakat nem szabályoznák, és nem építenének autópályákat milliárdokért, nem dotálnák a multikat, hanem hagynák, hogy a "piac" törődjön vele. Az, hogy mi gazdaságos, és mi nem, nem a "piac" határozza meg, hanem azok, akik ennek a játéknak a szabályait felállították.

Téma: Béketüntetés. Nem komcsi. Febr. 15.
jm
2003. február 15. 23:54 | Sorszám: 60
"A polgári körök meg ha a vezér nem szólít, nem képviselik saját érdekeiket? Maguktól, önállóan meg se mernek nyikkanni!?"

Mit lehet erre mondani ?

A magyarok nagy többsége ellenzi az iraki háborút, az abszurdum és a pofátlanság magasfokának tartja Taszárt és ellenzi a Medgyessy-féle "külpolitikát". De a társadalom nem képes ezt egységesen kinyilvánítani, a kormányra, a pártokra tömeges nyomást gyakorolni, tiltakozni.

A "polgári körök" mindössze egy párt-segédcsapat. Ennyi. Erre biztos szükség van, ettől azonban még mindig NINCS CIVIL TÁRSADALMI ÉRDEKKÉPVISELET MAGYARORSZÁGON. És hogy hol van, mit csinál a többi, kismillió civil szervezet ? Nem tudom. Lehet, hogy néhányan ébredeznek, de mire felébrednek, itt kő kövön nem marad?

És nem vigasz, hogy a baloldali erők is csak nemzetközi NGO-k megrendelésére és fiókirodái révén tudtak összehozni egy békedemonstrációt.

Az egész magyar társadalom, úgy ahogy van, cselekvésképtelen.


Téma: Magyarország jövőképe
jm
2005. január 24. 15:03 | Sorszám: 4
Ismét Brüsszelbe mennek a méhészek

2005. január 23., vasárnap 18:07

Szolnok megyei méhészek utaztak Brüsszelbe.
Külföldi kollegáikkal együtt tartott több hetes demonstrációval immár másodszor próbálják fölhívni az Unió vezetőinek figyelmét arra, hogy hamisított, sőt veszélyes anyagot tartalmazó méz is bekerül az egységes piacra. Az Ázsiából, illetve Dél-Amerikából importált termékek így nemcsak a méhészek megélhetését, hanem a fogyasztók egészségét is veszélyeztetik.

Az áprilisig tartó folyamatos mézkóstolóval és szakmai ismertetéssel egybekötött figyelemfelhívó akció csúcspontja a mezőgazdasági miniszterek csúcstalálkozója lesz, ahol Európa minden országából több busznyi méhész próbálja meg felhívni a figyelmet az ágazat szinte kilátástalan helyzetére és a fogyasztók hosszú távú érdekeire.

Mint azt a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Méhészeti Egyesület elnökétől, Rádi Tibortól megtudtuk, a vásárló érdekeit nem védő, a silány, hamisított méz megjelenését és elterjedését lehetővé tevő jelenleg érvényben lévő uniós élelmiszerkönyvi előírások megváltoztatását, a mézek osztályba sorolását, a csomagoláson feltüntetett származási hely és esetleges adalékanyagok jelölését szeretné elérni az Európai Unióban méhészetből élő közel 435 ezer család. Amennyiben ezek a követelések nem valósulnak meg, nemcsak a méhészek mennek tönkre és tűnik el a valódi méz a piacról, hanem száznál több növényfajta tűnik el hazánkból és az európai országokból. Rádi Tibor hangsúlyozta:

- El kell érnünk, hogy ne tehesse tönkre bármilyen lobby az élőhelyünket, a létünket, az élelmiszereinket!
www.radio.hu

jm
2005. január 09. 16:46 | Sorszám: 3
Ezt nem hiszem el! Országimázs? Jövőkép??? Hacsak a delikvensek nem pont turisták...

"A Királyfürdő 1565-ben épült Budavár török meghódítását követően, majd 1796-ban építették át a mai formájára. Vízellátását a Lukács Gyógyfürdő kútjai biztosítják. A még ma is működő török korabeli fürdő, Budapest egyik világhírű nevezettessége. Az útikalauzokban és útleíró filmekben látványosságként ajánlják a turistáknak. A gyógyfürdő orvosi szakszolgáltatásokkal, váltott férfi- és női-napokkal üzemel. Férfi napokon a fürdőbe betérő kikapcsolódni vágyó vendég elé azonban megdöbbentő kép, tárul. Meztelen férfiak szeretkeznek egymással a medencében és gőzkamrában. Van, aki forrón szereti, de ez már a valóság. Országblamázs, vagyis ami biztosan nincs a reklámban. Királyfürdő, strichelő fiúkkal. Városszerte beszélik, hogy a Királyban nemcsak felfrissülni, hanem közösülni is lehet. Az Aktív stábja bizony a helyszínen járt és amikor belépütek a medencékhez, megdöbbenve látták, hogy a vízben egymáshoz simuló férfiak -enyhén szólva -, udvarolnak egymásnak. Ezek után, irány a vezetőség, és a vezetőség tudja, mi folyik itt a fürdőben. Dr. Kiss Éva a kerületi ÁNTSZ főorvosa szerint a gyógyfürdői szexnek bizony komoly egészségügyi következményei lehetnek."
www.gondola.hu

jm
2005. január 08. 14:50 | Sorszám: 2
Amiben különlegesek vagyunk.

Természeti értékeink:

Hazánk az egyik leggazdagabb természeti értékekkel bíró ország Európában

Magyarországon napjainkig 365 madárfajt figyeltek meg. A Kárpát-medence sajátos földrajzi jellemzői miatt nálunk megtalálhatók olyan fajok, melyeknek itt van a keleti előfordulásuk határa, középhegységeinkben kárpáti területekre jellemző fajok is élnek, pusztáink madártömegei pedig legendásak a tőlünk nyugatabbra élő természetvédők körében.

Tizenegy világszerte veszélyeztetett faj fordul elő nálunk, negyvenhárom fontos madárélőhelyünk van, nincs olyan megyéje, régiója az országnak, ahol ne lenne legalább egy ilyen terület.
http://www.mme.hu/cgi-bin/cikk.pl?id=11

Ez a régió többi országára is igaz.

--------------------------------------------------------

A madarak helyzete Európában

"Jelentős különbségek tapasztalhatóak Európa különböző területei között. Például az EU régi és új tagállamaiban a madarak helyzete egészen más. Az új tagállamok madártani és természetvédelmi szempontból sokkal jobb állapotban léptek be az EU-ba és így kiemelt felelősségünk ennek az állapotnak a fenntartása, fejlesztése.

"A természetvédelem működik. A prioritás fajoknál pl. parlagi sasnál, kerecsensólyomnál tapasztalható kedvező állományváltozások tükrözik a rájuk fordított figyelmet. Az Európai Unió és a természetvédők a Madárvédelmi Irányelv 25. évfordulóját ünneplik, de mindenkinek továbbra is a helyén kell lennie. Az európai madaraknak jelentős nehézségekkel kell szembenézniük. Kiemelt jelentőségű az EU új tagállamaiban ma még meglévő madártani és természetvédelmi értékek megtartása, amiben nagy szerepe van annak, hogy a Nyugat-Európában elkövetett hibás lépéseket ne tegyük meg mi is. ... mondta Halmos Gergő a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) természetvédelmi igazgatója"
http://www.mme.hu/cgi-bin/sajtoszoba.pl?sorszam=38

jm
2005. január 08. 14:04 | Sorszám: 1
A kérdés az egész közép-és kelet európai régióra érvényes.

Van-e esély, hogy a volt "szocialista" országok valaha egyéniségre tesznek szert, lesz önálló gazdasági erejük, mozgásszabadságuk, döntési képességük - és nem válnak egyetlen arctalan-névtelen multi-befektetői/fogyasztói masszává, mint ahogy most történik?

jm
2005. január 08. 13:47 | Sorszám: 0
Milyen Magyarországot szeretnénk 20-30 év múlva? Milyen társadalmat, természetet, gazdaságot kívánunk? Legyünk-e valamiben elismertek, kiválóak? Legyen-e az országnak arculata, egyénisége? Tudjunk-e önállóan dönteni magunkról?


Jelenleg efelé haladunk:

Gazdaság:
gumiabroncsgyártó nagyhatalom


Magyarország gumiabroncsgyártó nagyhatalom lesz?

A Bridgestone és a Hankook is Magyarországra telepítené gyárát, a beruházások összértéke meghaladja az egymilliárd dollárt, versenyben van még Csehország és Lengyelország.

Magyarország is versenyben van a vezető japán gumiabroncsgyár, a Bridgestone Kelet-Közép-Európába tervezett, közel 480 millió dolláros beruházással felépülő gumigyáráért – értesült a Nikkei japán hírügynökség.

Európai piacra

Jelentése szerint a leendő gyárból nemcsak a térséget, illetve Oroszországot látnák el termékeikkel, hanem az egész európai piacra szállítanának innen. A Nikkei ugyanakkor megjegyzi, hogy a Toyota és a Peugeot csehországi vegyesvállalata az egyik meghatározó vásárlója lehet az új gyárnak.

Ugyanakkor elképzelhető, hogy Dél-Korea legnagyobb gumiabroncsgyártója, a Hankook Magyarországon építi első európai üzemét. A hétszázmillió eurós beruházásért rajtunk kívül Cseh- és Lengyelország van versenyben. A szűkített listára a Financial Times értesülései szerint a lengyelországi Wroclaw.

index.hu
---------------------------------------------
társadalom:

a brazil modell

"Brazíliában a közbiztonság a magyarországi helyzethez viszonyítva körültekintőbb magatartást követel meg a turistáktól. A turisták által leglátogatottabb helyeken (szállodák, nevezetességek környéke, diszkók stb.) gyakoriak a külföldiek sérelmére elkövetett lopások, de számos esetben előfordulnak fegyveres rablások is. Néha olyan fiatalkorúak az elkövetők, akikről fel sem tételeznénk hasonló cselekmények elkövetését. Amennyiben a fegyveres rablók bejelentik rablási szándékukat, ne próbáljunk meg ellenállni, mert a szomorú tapasztalatok azt mutatják, hogy habozás nélkül használni fogják fegyverüket.

Alapvető tanácsként javasoljuk, hogy útlevéllel, repülőjeggyel, nagyobb összegű készpénzzel ne induljanak el sétálni egyetlen brazil városban sem. Ugyancsak kerüljék az ékszerek, vagy a drága (vagy drágának látszó) órák viselését. Inkább utazási csekkel, vagy hitelkártyával utazzanak, mivel azok pótolhatók, illetve használatuk letiltható. Hitelkártyás készpénz felvételnél törekedjenek arra, hogy az zárt térben (bankban, bevásárlóközpontban stb.) történjen, mert gyakoriak az olyan típusú bűncselekmények is, amikor a rablók arra kényszerítik áldozataikat, hogy hitelkártyájukkal nagy összegű készpénzt vegyenek fel.

Különösen a magyar turisták által is látogatott helyeken (Rio de Janeiro, Foz do Iguaçú, São Paulo, Salvador) bármikor, és a városok bármely részén számítani lehet kisebb-nagyobb bűncselekményekre. Ez lehet szállodai lopás, utcai zsebtolvajlás, fegyveres rablás, őrizetlenül hagyott értékek eltulajdonítása a strandokon, stb. Mindenkit nyomatékosan óva intünk az ún. favella látogatási programoktól – még ha azt utazási irodák szervezik is – nemhogy valaki “saját szakállára” próbálja meg a nagyvárosok szegénynegyedeinek felfedezését. A külföldiek a helyiektől eltérő öltözködési módjukkal, bőrszínükkel és viselkedési szokásaikkal szinte vonzzák a bűnözőket, de vétlenül is komoly tűzharcokba keveredhet a gyanútlan turista, főleg Rio de Janeiro és São Paulo egyes városrészeiben, amelyek fő búvóhelyei a kábítószer kereskedelemmel foglalkozó maffiáknak. Javasoljuk, hogy egyéni városnéző séták előtt rendkívüli gondossággal tájékozódjanak a szálloda portáján, vagy ismerőseiknél a lehetőségekről.

Lehetőleg ne tömegközlekedési eszközzel utazzanak. A taxik lényegesen biztonságosabbak. Utazás közben belülről zárják be az ajtót.

Amennyiben gépkocsit bérelünk, érdemes tudni, hogy a brazil törvények szerint a megengedett alkoholszint 0,5 ezrelék (kb. két doboz sör). Felhívjuk a figyelmet a rendkívül óvatos vezetésre és a sebességkorlátozás betartására (110 km/h országúton, 60 km/h városban), mivel Brazíliában nagyon gyakoriak a súlyos közlekedési balesetek, amelyeket teherautók okoznak. Ugyancsak érdemes figyelmet fordítani arra, hogy nagyobb távolságra történő utazás esetén lehetőleg nappal közlekedjünk (utak állapota, közbiztonság miatt).

Röviden összefoglalva: ne vigyünk terjedelmes táskát az utcán gyalogolva, ne hordozzuk magunkkal az összes hitelkártyánkat és csekkfüzetünket, a személyi iratok hiteles másolatával mozogjunk az országban, mindig legyen nálunk 25-30 USD-nak megfelelő készpénz, amit rablás esetén átadhatunk, ne járjunk drága órával, vagy ékszerekkel az utcán, lehetőleg ne használjuk a mobil telefonunkat az utcán járva, az esti órákban autót vezetve lehetőleg ne álljunk meg a piros lámpánál a kevésbé forgalmas kereszteződéseknél, mindig zárjuk be az autót belülről és tartsuk csukva az ablakokat nappal is."

külügyminisztérium.hu


Téma: Gyurcsány Lopcsány meglátogatta édesanyját
jm
2005. szeptember 27. 08:07 | Sorszám: 40
Amikor tegnap olvastam ezt a hírt, rosszul lettem. Pedig ez tavaly december 5 óta nem fordult velem elő.
jm
2005. szeptember 26. 22:04 | Sorszám: 35
itt a Hír TV nem beszél róla, úgyhogy nem tűnik igaznak: http://www.hirtv.net/?tPath=/belfold/publicisztika/&article_hid=63391
jm
2005. szeptember 26. 21:55 | Sorszám: 33
Ez egyszerűen hátborzongató. A hír a konvektorról.
Ennyire még ez az ember sem lehet hülye?!? csatlakozok anyukádhoz, pedig életemben nem szavaztam balra... biztos a Hír TV hallotta félre.
jm
2005. szeptember 26. 21:27 | Sorszám: 31
Remélem, hogy csak kampányszöveg... de öngól mindenképp.
jm
2005. szeptember 26. 20:59 | Sorszám: 29
"Gyurcsány Ferenc édesanyja fagyoskodik!

„Tudom és ismerem milyen nyugdíjasnak lenni ebben az országban. Látom édesanyámon, aki kétszobás lakótelepi lakásban lakik, aki csak akkor kapcsolja be a konvektort, hogyha nagyon muszáj, a konyhában pedig azért nem, mert a gáztűzhely úgyis ad elég meleget - hangoztatta Gyurcsány Battonyán.
A milliárdos miniszterelnök a hétvégén elmondta, ismeri a nyugdíjasok problémáit, hiszen az ő édesanyja is szegénységben, hónapról-hónapra él. A nyugdíjasoknak is öt évre előre ígért. Azt mondta: jövő hét pénteken az Idősügyi Tanács ülésén a nyugdíjrendszer átalakítását hirdeti meg, a változások elsősorban az özvegyeket segítenék.

„Tudom és ismerem milyen nyugdíjasnak lenni ebben az országban. Látom édesanyámon, aki kétszobás lakótelepi lakásban lakik, aki csak akkor kapcsolja be a konvektort, hogyha nagyon muszáj, a konyhában pedig azért nem, mert a gáztűzhely úgyis ad elég meleget. Tudom, hogyan számolja és hogyan olvassa a gázórát, hogy hány köbméter fogyott ebben a hónapban" - említette példaként a miniszterelnök."

Ezt nem hiszem el! Ilyen a világon nincs...


Téma: Te mit válaszoltál Kunczének?
jm
2005. április 13. 10:01 | Sorszám: 18
Mindazok, akik annó kitöltötték az SZDSZ tesztet és adtak egy levélcímet, azóta leveleket kapnak tőlük. A legutóbbi ez volt.
jm
2005. április 12. 22:32 | Sorszám: 10
Hogy nekem többet ne küldjenek levelet.

Téma: Draskovics az EU-val akarja elvetetni tőlünk az olcsó romániai cukrot
jm
2004. július 17. 15:45 | Sorszám: 17
"Vagy nézd meg az alkoholistákat, akik kóstolás nélkül sózzák-borsozzák-erőspaprikázzák az ételeiket, mivel az ízlelőbimbóik már csak a nagyon intenzív ízeket bírják közvetíteni."

Hű, most megijesztettél! De komolyan...

jm
2004. július 17. 15:20 | Sorszám: 15
meglepő módon minden étel sokkal ízletesebb, amikor nem eszik cukrot az ember! egy idő óta, borzalom, de már a somlói galuska sem csábít!

Téma: kakao_fosos
jm
2004. július 14. 19:51 | Sorszám: 18
jó, már megijedtem...
jm
2004. július 14. 19:39 | Sorszám: 16
"Egyébként nekem is az a véleményem, hogy az óvodásoknak felesleges számítógépet adni. Egy óvodás játszon, szaladgáljon, lapozgasson képes mesekönyveket, délután csicsikáljon és ne a számítógép előtt üljön."

Nem felesleges. Ártalmas! Óriási különbség!

jm
2004. július 14. 19:22 | Sorszám: 14
Óvodásoknak nem kell számítógép! Ez a legfőbb gond, nem az, hogy mennyiért nem kell!
jm
2004. június 25. 19:18 | Sorszám: 8
"Ezért most az egymillió forintos „kakaóbiztos” számítógépek kapcsán csendesen kérdezem: ez volt a legfontosabb a magyar közoktatásban? El akarják hitetni a düledező, adott esetben veszélyes óvodába járó gyerekekkel és szüleikkel, hogy nincs fontosabb az egymilliós „kakaóbiztos” számítógépek beszerzésénél? Hazugság. Számos sokkal fontosabb program van, csak valakiknek ez volt a politikai vagy anyagi érdeke."

Ezt nem csendesen kellene kérdeznie Pálinkás Józsefnek, hanem telekürtölni vele a sajtót, felrázni a szülőket!

Az az óvoda pedig, amelyik elfogad egy ilyen ajándékot, nem érdemli meg, hogy gyerekeket bízannak rá. A gyereknek előbb a valósággal kell tisztába jönnie! A számítógépes játékokkal való megismerkedés még tizenéves korban is zavarokat, függőséget okoz, hát még kiskorban!


Téma: New Orleans megsemmisül?
jm
2005. szeptember 10. 09:46 | Sorszám: 87
ugyan, ha a kanadaiak kibírják...
jm
2005. szeptember 10. 09:32 | Sorszám: 85
csóró, de tengerszint feletti
jm
2005. szeptember 10. 09:30 | Sorszám: 84
Ez igaz... Belgiumban pedig a vallonok viccelődnek a flamand nacionalizmuson, hogy hiába nyomatják ezerrel, néhány év múlva mindannyian menekültként kopogtatnak majd a lenézett, megvetett, "csóró" Vallónia kapujában...
jm
2005. szeptember 10. 00:39 | Sorszám: 77
A hollandok erre néhány éve rájöttek. A tengernél ezerrel emelik a gátakat, de a legvészesebbek náluk is a folyópartok - ott viszont nem betonoznak tovább, hanem ártereket jelölnek ki...
jm
2004. szeptember 15. 21:02 | Sorszám: 11
??

Téma: közép-európai, polgári reneszánsz születése
jm
2004. június 24. 20:46 | Sorszám: 32
Na jó, kissé eltúloztam- az igazság az, hogy a gyönyörű Nyugaton is él ám a szocializmus! amit itthon nem is sejtünk, és elég megdöbbentő, hogy azokon a vidékeken, ahol nem 40, hanem - tessék megkapaszkodni - 80! év óta uralkodik folyamatosan, a mentalitás elég hasonló az itthon oly jól ismerthez (passzivitás, sültgalambvárás, a pozíciók kiosztogatása családtagoknak, csak az kap állást akinek van párttagsági könyve, stb).

Hanem, nyugaton a "polgárokkal" is gond van ám! Ügyesebb, talpraesettebb, mint a kinti szoci-szavazó, és valószínűleg a jövedelme is több, ámde beleszólása a dolgok menetébe éppúgy nincsen. Ő jól elvan a "jóléti" életével: dolgozik sokat, de lesz háza, kocsija, és elmehet nyaralni egy évben kétszer - lehetőleg minél messzebbre, 2-5-10 ezer kilóméterre a saját társadalmától, amiből annyira elege van...

Manapság pedig egyre nehezebb mindkettőnek. A fiatalok közül kint is csak annak lesz lakása, akinek a szülők erősen besegítenek, a többiek egész életükben bérelni fognak, vagy pedig 25 évig fizetik majd a kölcsönt, szerencsésebb esetben.

A jóléti Nyugat a múlté- ha lesz még náluk egy kis fellendülés, az csak a mi rovásunkra lesz - eladják nekünk, és elárasztanak bennünket a sok vacak ketyeréjükkel, és ránkerőszakolnak egy olyan gazdasági, technológiai rendszert, amely már ott is bebizonyította, hogy fenntarthatatlan... mi mindenből semmit nem fogunk nyerni, mert nincs nálunk egy kártya sem. (számláld meg, hogy még csak nem is az ipari, technológiai, de a tanácsadó, szolgáltatást nyújtó cégek közül is mennyi a külföldi? - mi csak egy piac vagyunk nekik, meg elvétve, súlyos állami milliárdok árán - olcsó munkaerő)

jm
2004. június 24. 20:22 | Sorszám: 29
"Nagyjából olyan, amit a szocializmus évtizedei megpróbáltak "kitenyészteni". A hatalom által vezetett, passzivitásra és igénytelenségre nevelt embertömeg. Elfogadja a helyzetét, nem lázadozik, cserébe a hatalom nem kér tőle semmit, nem kívánja tőle, hogy gondolkodjon, felelősséget vállaljon és minimális szinten gondoskodik az egyénről. Megalkuvó és sültgalambváró mentalitás."

12 évig éltem egy nyugati országban. Ott pontosan ez a mentalitás az uralkodó. akkor miért él mindenkiben a tévhit, hogy a Nyugat=polgárok? Csak azért, mert van háza, kocsija, és mert az agglomerációs kertjéből néz bele süketen a világba?

a jólét=polgárok?

De hát mondom, a Te definíciód, amely azt határozza meg, ki nem polgár, pontosan illik arra, amit én tapasztaltam, a nyugati "polgárok" között.

jm
2004. június 24. 19:52 | Sorszám: 27
"A nagyvárosokból a tehetősebb, sőt az alsó középréteg is egyre inkább az aglomerációs övezetbe, a kistelepülésekre, a panelből családi házba igyekszik költözni."

És miután ilyen szépen kiigyekezett, bejár az olyannyira megvetett nagyvárosba dolgozni, ahol immár csak a hülye panellakók laknak, akik ráadásul annál inkább hülyék, mert beengedik a polgárt kocsistul a városba, ahelyett hogy hagynák, hadd művelje az újonnan szerzett polgári kertjét, és éldegéljen belőle a polgári agglomerációban.

Mitől polgár valaki? Mert van családi háza, kertje, kocsija?
Mi a definíció?

jm
2004. június 24. 19:44 | Sorszám: 25
"A polgár tehát modern jelenség. Önálló individuum, aki a korábbi szorosabb társadalmi kötöttségekből kiszakadt, kevésbé közösségi lény épp ezért és felelősséget is leginkább saját maga (jóléte) iránt érez, ez célja is, mert másra nem futja. A polgári értékrend egyenlő a bukszával.

Tehát 80-as években lérejött kifejlődött egy szocialista középosztály, amire igazak ezek a modern kategóriák, az is jellemzője a polgárnak, hogy sok van belőle és nagyjából azonos módon él, azonos szükségképpen szerény vagyonnal bír. Ez is adott. Mindenkinek van egy kis panellakása, egy kis kockaháza, színestévéje 1980-ban, összejön a Wartburg és a video is ha egy kis plusz melő vagy gmk becsúszik. Nem értem mitől lenne ennél magasabb szintű létforma pl. egy angol fogyasztói polgáré. Miért kéne leprolizni ezt a réteget, amikor az egész ország nagyjából ebből a léthelyzetből indul. Néhány kivakaródzott újgazdagot és a rendszerváltás veszteseit leszámítva pedig kb. még mindig ugyanott tart 2004-ban is."

Egyetértek.


Téma: Asszociáljunk áprilisban!
jm
2003. április 02. 17:00 | Sorszám: 29
"selyem"

ez mára túl szép. úgyhogy inkább : "hernyó"

csúszó-mászók.

jm
2003. április 02. 16:36 | Sorszám: 25
"álca"

lárva

jm
2003. április 02. 16:17 | Sorszám: 23
"rendőrcsizma"

ál-demokrácia


Téma: A legjobb találmány
jm
2005. június 08. 18:14 | Sorszám: 29

Zsírt égess olaj helyett... kerekezz!

jm
2005. május 20. 01:52 | Sorszám: 25
Talán valami fordítási hiba?
jm
2005. május 19. 23:16 | Sorszám: 15
Nem tudom. Szerintem mindenki nyugodtan egye, ami ízlik neki. Nekem a hamburger nem vált be (meg még sajnos egy csomó minden nem, amivel tömve vannak a boltok brüxellesben...)
jm
2005. május 19. 23:12 | Sorszám: 14
nem tagadják, hogy hasznos tisztítószer (mint az ecet, citromlé, stb)
jm
2005. május 19. 22:58 | Sorszám: 11
hamburgert utóljára vagy 10 éve ettem, mert kiment a fejemből az 5 évvel azelőtt evett hamburger emléke.

a kóla viszont tényleg hasznosnak tűnik.

jm
2005. május 19. 22:32 | Sorszám: 6
és milyen igazad van!

A sokoldalú Coca-Cola

Az USA több államában a rendőrség baleseti helyszínelői 2 gallon (kb. 7 liter) Cola-t visznek magukkal, hogy a baleseteknél az úttestre folyó vért azzal távolítsák el.

A Cola kiváló WC-kagyló tisztító: öntsön bele egy dobozos Cola-t a kagylóba és hagyja ezt az igazi csodaszert egy órán át hatni, utána öblítse le! A kagyló maradéktalanul tiszta lesz.

Rozsdafoltok eltávolítása krómozott felületről: dörzsölje be a felületet egy Cola-ba áztatott alufóliával!

Az autóakkumulátor pólusairól könnyedén eltávolíthatja a korróziót, ha egy dobozos Cola-t ráönt. Figyelheti, ahogyan pezseg.

Egy berozsdásodott csavart meglazíthat, ha egy pár percre egy Cola-ba áztatott rongyot tesz a csavarra.
Ha kenőanyagokat akar eltávolítani a szövetből, öntsön bele a mosógépbe a mosószer mellé egy doboz Cola-t, és futtassa le a programot! A doboz Cola segít a kenőanyag eltüntetésében. A Cola maradéktalanul eltávolítja a szélvédő szennyeződéseit is.

Hasznos információk:
A Cola aktív hatóanyaga a foszfor-sav, melynek PH-értéke 2,8. Egy vasszöget 4 nap alatt old fel. A foszfor-sav kioldja a csontokban lévő kalciumot és hozzájárul a csontritkulás kialakulásához.

Ha egy steak-et (marhasült-szelet) egy tálba tesznek, és Cola-val leöntik, az két nap alatt feloldódik.

A Coca-Cola szirupot koncentrált formában szállító tartálykocsikat különösen korrozionáló, veszélyes anyagokat jelző táblával kell ellátni.

A Cola-forgalmazók már 20 éve használják a teherautók motorterének tisztítására.

(Forrás: Augenauf-germany, németről fordította:
Kőszegi Péter)
www.zoldujsag.hu

jm
2005. május 19. 21:20 | Sorszám: 3
nem tudom mennyire reprezentatív. én is szavaztam...
jm
2005. május 19. 20:13 | Sorszám: 0

A szerény biciklit (kerékpár) választották kedvenc találmányuknak a britek. A BBC Radio 4 „You and Yours” című programjának hallgatói online szavazhattak arról, hogy mi volt szerintük a legfontosabb találmány 1800 óta. A szavazás a bicikli fölényes győzelmét hozta: az összes szavazat több mint felét a szerény jármű kapta. Második helyen a tranzisztor végzett (a szavazatok 8%-ával), az elektromágneses tekercs pedig a harmadik lett.

A TÍZ LEGFONTOSABB TALÁLMÁNY
Bicikli - 59%
Tranzisztor - 8%
Elektro-mágneses indukciós tekercs - 8%
Számítógép - 6%
A fertőzések kórokozó elmélete - 5%
Rádió - 5%
Internet - 4%
Belső égésű motor - 3%
Atomenergia - 1%
Távközlési műhold - 1%


Annak ellenére, hogy mindenhol jelen van, a számítógép csak a szavazatok 6 %-át kapta, az Internet pedig mindössze 4%-ot gyűjtött be. Miért a bicikli? Mert egyszerű, nagyon sokoldalú és környezetbarát. A felmérés készítői azt is megkérdezték a hallgatóktól, hogy melyik találmányt szeretnék legjobban eltüntetni. A szavazatok 26%-ával a genetikusan módosított (GM) élelmiszerek lettek a legnépszerűtlenebbek. Második helyezett a legellenszenvesebb találmányok között az atomenergia (19%). Ami a vágyakat illeti, a legtöbben az AIDS vakcina feltalálásának örvendenének. A hallgatók mindössze 15% szavazott a bolygóközi közlekedés megvalósítására, úgy tűnik tehát, hogy még várniuk kell azoknak, akik távoli bolygókra száműznék a régóta csöndben szenvedő bejárókat. A víztisztító berendezések és a csatornahálózat volt az a találmány, amit a szavazók fele a társadalomnak leghasznosabbnak gondolt. Másik 23 %-uk pedig a védőoltásokat tartotta erre a címre legérdemesebbnek. A különböző technológiákat, amelyekre a hallgatók szavazhattak ismert szakértők, mint például Arthur C. Clarke író vagy Ian Wilmut és Heinz Wolff genetikusok/klónozó szakértők jelölték. Az egész szavazás Lord Alec Broers „A technológia győzelme” című előadássorozatából nőtt ki. Az ismert tudós ugyanis az egyik első előadásában meglepődve beszélt a korábbi hasonló felmérések eredményéről. Hogy miért? Mert a bicikli már ott is megelőzött olyan tudományos felfedezéseket, mint az elektromos áram fejlesztése, a DNS felfedezése vagy a védőoltások.

www.indymedia.hu


Téma: Bocsássatok meg, határon túli magyarok!
jm
2004. december 08. 19:16 | Sorszám: 9
Nem csodálkozom. Csak aztán nehogy tényleg "szénné röhögjék" magukat.
jm
2004. december 08. 18:07 | Sorszám: 3
Honnan ez a cikk?

Téma: Szetverik az MNO forumat
jm
2003. április 10. 17:25 | Sorszám: 25
Ami azt illeti, nekem is vannak kifogásaim az MNO ellen, és nem baloldalról...

Téma: Klímaváltozás
jm
2005. március 22. 10:49 | Sorszám: 474
"De ez, amit mondtam, kivételesen ésszerű intézkedés lenne, és talán csak átmeneti, amíg az ember fel nem éri ésszel, hogy hátrább az agarakkal, nem ő a Jani."

Lehet, hogy megoldódik magától is az ügy. Vasárnap láttam a TV-ben egy érdekes műsort.

Egy amerikai geológus egy nap arra lett figyelmes a Yellowstone nemzeti parkban, hogy a fenyőfák vízben állnak. Mivel előző héten még szárazon voltak és a tó, amelynek partján nőttek magától nem szokott odébbköltözni, utána járt az ügynek...

Néhány év kutatással és egy-két műholdfelvétel segítségével aztán felfedezték, hogy az egész Yellowstone nemzeti park egy óriás vulkánkitörés maradványa. Ez a hatvanas évek közepén történt.

Addig is tudták, hogy a Yellowstone-ban vulkanikus utótevékenység folyik, de azt nem, hogy a park alatt ma is hatalmas magmakamra-rendszer van (70km *30km * 8km), amely, amikor a legutóbb felrobbant, egész Észak-Amerikát hamuval borította, és a Föld éghajlatát pár fokkal lehűtötte...

Röviden: az USA egy gigantikus geológiai bombán üldögél...

Mivel Yellowstone 600 000 évenként ébred fel, és az előző kitörése kb ugyanennyi ideje történt, az amerikaiak figyelemmel követik a park legapróbb rezdüléseit is. A fickó, aki a felügyelési programot vezeti, nem tűnt kipihentnek...

Pedig igazán nincs oka nyugtalankodni, mert állítólag a vulkánkitörést már hónapokkal előtte egy sor jel előzi meg, nem éri majd váratlanul őket.

Egyszóval lehet, hogy nem kell itt az autók, meg holmi globális felmelegedés miatt stresszelnünk, megolódik az ügy magától, ...egy ilyen kitörés a Föld egész éghajlatát lehűti évekre.

jm
2005. március 18. 18:55 | Sorszám: 473
Még 100 évig megállíthatatlan a felmelegedés?

"Ha az összes ipari szennyezést és egyéb tevékenységet ma abbahagynánk, a Föld klímája 2100-ra akkor is legalább 3,5 fokkal melegedne, a tengerszint pedig 11 centiméterrel nőne - írja a hirado.hu"*
http://www.gondola.hu/cikk.php?szal=41114

* így nyilván az a legjobb, ha folytatjuk a mostani ámokfutást, és gyorsuló ütemben melegítjük fel a Földet...

jm
2005. március 17. 21:40 | Sorszám: 472
Mit lehet ezekkel kezdeni?!?

Szabad az olajkitermelés az alaszkai természetvédelmi területen

2005. március 17.

Az amerikai szenátus megnyitotta az alaszkai sarkvidéki természetvédelmi területet a kőolajfúrások előtt, amit a csütörtöki lapok George Bush elnök győzelmének és a környezetvédők súlyos vereségének minősítenek.


A szerda esti szavazáson a szenátorok 51 vokssal 49 ellenében elfogadták, hogy a kutatófúrások engedélyezését illesszék hozzá a jövő évi energetikai költségvetési tervhez. Ez a lépés megfosztja az ellentábort a törvényhozási obstrukciónak a múltban ilyen javaslatok meghiúsítására alkalmazott eszközétől a The Washington Post beszámolója szerint. Az obstrukció leállítására 60 voksos minősített többség szükséges a 100 tagú testületben.

A környezetvédők több mint két évtizede harcolnak a kőolajipari lobbi ellen annak megakadályozása érdekében, hogy a 77 ezer négyzetkilométer kiterjedésű északkelet-alaszkai vadvédelmi területet (Arctic National Wildlife Refuge) megnyissák a fúrások előtt. A Beaufort-tenger és a kanadai határ közötti sarkvidéki táj számos állat, köztük karibu (rénszarvas), pézsmatulok, jegesmedve, valamint sok millió vándormadár élettere. Egyedülálló ökológiai rendszerének megőrzése végett Dwight Eisenhower elnök 1960-ban védetté nyilvánította. A Zogby közvélemény-kutató intézet nemrég végzett felmérése szerint az amerikaiak 55 százaléka ellenzi az alaszkai kőolajfúrásokat, 33 százalék viszont egyetért azokkal.

Bush elnök hangsúlyozta, hogy a terület megnyitása segíteni fogja a gazdaság növekedését, a vállalkozások terjeszkedését, és csökkenti az Egyesült Államok függőségét a kőolajimporttól. Az amerikai kőolajfogyasztás valamivel több mint a fele származik importból.

A szenátusi voksolást erőteljes lobbizás előzte meg. A fúrások elutasítására buzdította a szenátorokat többek között Jimmy Carter volt elnök és Robert Redford színész, míg a kamionosok szövetsége például mellette kardoskodott. Végül is a kiegészítés ellen szavazott három kivételével valamennyi demokrata párti szenátor, akikhez hét republikánus párti kollégájuk is csatlakozott, de hajszállal így is alulmaradtak.

John Kerry szenátor, a Demokrata Párt volt elnökjelöltje hangsúlyozta, hogy józan energiatakarékossági politikával több kőolajat lehetne megspórolni, mint amennyit az alaszkai terület adna. Az ellentábor érvei szerint a természetvédelem összeegyeztethető a korszerű technikával végzett kitermeléssel, ami rendkívüli mértékben csökkentené "a kőolajipar lábnyomát" a tundrán. A kőolajfurásokat egyelőre csak egy 6 ezer négyzetkilométeres partvidéki sávban engedélyeznék.

A föld mélye becslések szerint 10 milliárd hordónyi kőolajat rejthet. Környezetvédők szerint még ha valóban ennyi lenne is, az alaszkai olaj tíz év múlva éreztetné csak a hatását, és akkor sem sokat nyomna a latban.

A környezetvédők folytatni akarják a harcot. A képviselőház tervezete nem tartalmazza a vitatott kiegészítést. A két háznak ilyen esetekben egyeztető tárgyalásokat kell folyatnia a két tervezet közötti eltérések kiküszöböléséről.
www.nol.hu

-------------------------------------------------------

-Túl drága a benzin! Az északi sarkvidéki természetvédelmi terület alatt is olajkutakat kell fúrnunk! Az a sok hülye rénszarvas meg medve 3 milliárd hordó olajon ül!

-De az USA olajfogyasztása napi 20 millió hordó!

-Nem baj, így legalább négy évre megoldottuk a problémát!

-És aztán?!?

-Aztán a déli sarkvidéki természetvédelmi terület következik!!!

-

jm
2005. március 16. 18:11 | Sorszám: 471
Ennyie erővel (pénzzel/energiával) felszmolhatnád az egész autóipart, és valami egészen más közlekedési rendszert alakíthatnál ki. Pl akár mozgó járdákat is. Az autópályák helyén meg nőhet az erdő.
jm
2005. március 16. 15:46 | Sorszám: 469
forrás: a Kossuth rádió Oxigén című műsora (2005 március 12.)
jm
2005. március 16. 12:44 | Sorszám: 463
Erről a "madárbarát kert" program jut eszembe.

Első lépés: írtsunk ki minden élőhelyet, amelyeket a madarak kedvelnek.

Második lépés: Szomorkodjunk, mert egyre kevesebb a madárcsicsergés.

Harmadik lépés: Megvan a megoldás! hozzunk létre madárbarát kertet! Mert a madárnak nem élőhelyre, hanem csakis a mi gondoskodásunkra van szüksége. Nélkülünk nincsenek cinegék!

Negyedik lépés: az egzotikus díszfáinkra szereljünk kis házikókat, minden madárfajnak egyet-egyet. A faágak közé tegyünk lószőrt, gyapjúcsomót, ... mert a madár azzal béleli ki majd a fészkét. A kertbe építsünk betonból kis madáritatót. A macskát jól zárjuk el. Aztán már csak etetni kell a madarakat, ha zord az idő. Cserébe kedvünkre gyönyörködhetünk bennük, ha épp nagyon unatkozunk, és digitális fényképezőgépünkkel remek képeket készíthetünk róluk!

jm
2005. március 16. 12:33 | Sorszám: 461
Ki is mondta? egy problémát nem lehet ugyanolyan szemlélettel megoldani, mint ami létrehozta.

Az ember erőszakos, önző, minden más embert és fajt figyelmen kívül hagyó életvitele által okozott gondokat nem lehet ugyan ezzel a szemlélettel megoldani. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen szemléletű "megoldások" több gondot okoznak, mint amennyit megszüntetnek...

Az indymedian volt erről egy érdekes cikk, bár a kínai filozófiát nem is szükséges ebbe belekeverni, anélkül is világos, hogy "lassan járj, tovább élsz...". http://www.indymedia.hu/cikk.shtml?x=20851

jm
2005. március 16. 12:27 | Sorszám: 460
Mondom, ez pusztán életszemlélet kérdése... Jómagam lusta vagyok, így jobb szeretem, ha minden, ami magától működik, anélkül, hogy akár csak a kisujjamat is mozdítanom érte, az továbbra is magától működjön...

A Föld is "magától" működik, rengeteg szabályozó rendszere van. Megjelenik egy faj, elképesztő módon elszaporodik, és minden élőhelyet, és erőforrást magának sajátítana ki... erre felborulnak a létező egyensúlyok, a rendszer pedig úgy válaszol, hogy visszaálljon az egyensúly. A Himalája gleccserei, amelyek 7 nagy ázsiai folyót táplálnak, elképesztő mértékben olvadnak. Első körben soha nem tapasztalt árvizekre, második körben pedig szárazságra kell számítani.

Az általad javasolt megoldás: vegye át az ember a Földön a szabályozó szerepét. Tudatosan. A cél: mi irányítsuk, szabályozzuk, ellenőrizzük az eleddig természetesen, magától működő Földet. Grandiózus terv, rengeteg tudós álmodik róla. Ha nagyon igyekszünk, valóra is váltható!
Szerencsére én már nem érem meg.

jm
2005. március 16. 12:02 | Sorszám: 457
Nem tudom, hogy csökkenteni lehet-e a felmelegedést ezzel a módszerrel?

Amúgy meg nem a technológiákkal van a legnagyobb baj, hanem a mögöttes életszemlélettel: csak az egyén haszna számít, mindig, mindent gyorsabban és könnyebben kell elérni...

Hanem a természet nem szereti a végleteket, és előbb-utóbb visszaüt ez a fene nagy rohanás-vágy...

jm
2005. március 16. 11:58 | Sorszám: 456
Elolvastam, de nem tudok hozzászólni - semmit nem tudok erről a témáról.
jm
2005. március 16. 11:29 | Sorszám: 454
Eltűnt a Kilimandzsáró hava

[2005. márc. 16. 8:21]

Szinte teljesen eltűnt a hó és a jég a Kilimandzsáróról, Afrika legmagasabb pontjáról. A fotó, amely a megdöbbentő természeti jelenséget igazolja, abban a kötetben szerepel, amelyet a Londonban folyó környezetvédelmi konferencián osztottak szét.

A tanácskozáson 20 északi és déli ország energia- és környezetvédelmi miniszterének részvételével elsősorban a Föld klimaváltozásairól vitatkoznak. A Kilimandzsáró vulkanikus tömbjét, amelynek 5.892 méteres csúcsa Kenya és Tanzánia között magasodik, több mint 11 ezer éve hó és jég fedi.

A Climate Change környezetvédő szervezet jelentése szerint az elmúlt egy évszázadban ez a jeges felület több mint 80 százalékkal csökkent, és a tudósok 2020-ra jósolják teljes eltűnését. Ez pedig láncreakciót von maga után a hegy körüli növényzet ökorendszerében.

A riasztó fotó egyike azoknak a felvételeknek, amelyek már láthatók a londoni természettudományi múzeum Észak/Dél/Kelet/Nyugat című kiállításán, amelynek célja a klimaváltozás hatásainak bemutatása.

Forrás: greenfo/ MTI

jm
2005. február 21. 09:11 | Sorszám: 452
Azzal is éghajlatváltozást okozol, hogy kivágsz egy erdőt, és szántóföldet teszel a helyére. Meg azzal is, hogy a szántőföldet lebetonozod városnak... Mindkettőt évszázadok/évtizedek óta műveljük.
jm
2005. február 17. 20:55 | Sorszám: 450
"Méghozzá gyakran elképesztően groteszk szellemalakokról beszélnek, olyanokról amilyeneket az európai ember sokszor inkább nevetségesnek mint félelmetesnek találna. Ez nagyon jól átjött a Csihiro szellemalakjaiban."

Igen, teli volt furcsa alakokkal a film, és nemigen magyarázták, ki kicsoda.

jm
2005. február 17. 20:02 | Sorszám: 448
A Princess Mononoké az egyik legjobb film, amit valaha láttam.
jm
2005. február 17. 20:00 | Sorszám: 447
Igen, valamelyik nap láttam. Szinte semmit nem értettem belőle... Illetve külön-külön sok mindent, de a történetet egészében még sem... A Mononoké jobban tetszett, nekem világosabb volt. Meg aztán ott voltak az erdők...
jm
2005. február 17. 19:37 | Sorszám: 445
"A rajzfilm amire gondolsz a Mononoke? Azt láttam"

Igen, nekem nagyon tetszett, bár szokatlannak találtam elsőre. Hiányoltam a happy end-et is... (az a másodlagos legelő, ami a végén a hegyen zöldellt, meg sem közelítette az erdőt..)

jm
2005. február 17. 19:18 | Sorszám: 443
A kolléganőm a tömeget nem bírta elviselni, azt, hogy szinte nem volt személyes tere. Ami pedig a japán hegyeket illeti, ha az erdeiket is úgy kezelik, mint a folyókat, megette a fene. (volt erről egy gyönyörű rajzfilm, láttad-e?)
jm
2005. február 17. 10:47 | Sorszám: 440
Én nem a fejlettségre vagyok kiváncsi, hanem az életminőségre. Nálam ez kb három-négy tényezőből áll: Jó-e a levegő? Ízletes-e a kaja? Vannak-e nagy kiterjedésű természetes, vagy természetközeli területek az országban? Nálam az nem jelent haladást, ha ezentúl DVD-n hallgathatom a madárcsicsergést a szobámban, amit azelőtt a házam előtt hallgathattam (azóta kivágták a fákat parkolóknak, a park helyére autólemosó került). Volt egy kolléganőm annó, aki három évig élt Japánban, valamelyik nagyvárosban. Szép fizetése volt, mégsem bírta tovább. Egyszerűen nem bírta megszokni, hogy az utcán a nap bármely szakában olyan tömeg hömpölyög, mint hazájában csak népünnepélyek során.
jm
2005. február 16. 14:33 | Sorszám: 438
"Ételszínvonal tekintetében Kínának ez a legfejletteb régiója kb. 30 éves fáziskéséssel követi Japánt. Tehát kb. úgy fest, ahogy Japán nézhetett ki a '70-es években, alapvetően ugyanaz a logika, ugyanolyan irányú megoldások, csak épp 30 év fáziskéséssel."

Na, most képzeld el Nyugat-Európa legrondább barna foltjait a NO2 térképen. Nálunk pont ugyanez a tipusú fejlődés zajli, mint ami náluk tönkretett mindent, csak 30 év fáziskéséssel.

jm
2005. február 12. 23:14 | Sorszám: 429
Igen, az USA-ban most már több a kocsi, mint a jogosítvánnyal rendelkező ember... A háztartások 8%-a él csak autó nélkül.

A státuszszimbólum nem pontos kifejezés. De tény, hogy Nyugat-Európában egyre több fiatal nem vesz kocsit - helyette vígan kerékpározik, vagy buszozik. És azokban a városokban, ahol jó a tömegközlekedés, ez nem csak a fiatalokra vonatkozik (a 3,4 milliós Berlinben 1000 főre annyi autó jut, mint nálunk Budapesten...)

jm
2005. február 12. 21:27 | Sorszám: 426
Nem tudom, de általában mintha az lenne a nyerő, aki gazdaságilag (hadilag!) a legerősebb...
jm
2005. február 12. 21:20 | Sorszám: 424
"Tehát a fejlett országok gazdasági vezetöi egyáltalán nem érdekeltek a mi zöldülésünkben."

Érzésem szerint nem. De főleg abban nem érdekeltek, hogy megerősödjenek a nemzeti gazdasági erők a közép- és kelet európai térségben. Nézd meg, mi történik most: a lengyel, szlovák, cseh és magyar kormányok versengenek a külföldi befektetők kegyeiért, azt sem tudják, hogy tapossanak egymás lábára, hogy hozzájuk települjön a tajvani mosógép-összeszerelő üzem. Mert önálló gazdasági ereje egyik országnak sincsen. Pedig lehetett volna, de a rendszerváltás utáni politikai "elit" sehol nem ennek megfelelően cselekedett.

jm
2005. február 12. 21:02 | Sorszám: 422
Mi a fogyasztásunkkal hozunk hasznot, nem azzal, hogy nálunk gyártanak. Ezek lehetnek szolgáltatások*, vagy áruk**, de jó részük nyugat-európai, amerikai kézben van, és így nem a hazai gazdaságnak hoznak első sorban hasznot. A profit nem hozzánk vándorol...

*utazási iroda, biztosítási társaság, bank, ...
** személygépkocsi, vagy a hipermarketekben kapható bármiféle ketyerék

jm
2005. február 12. 20:55 | Sorszám: 421
Ez így van. De nem szabad elfelejteni, hogy az egész közép és kelet európai térség (nem a tíz milliós Magyarország egyedül!) hatalmas fogyasztói tömeget jelent a nyugat-európai multiknak.
jm
2005. február 12. 20:51 | Sorszám: 420
Másik példa: Belgium elkötelezte magát, hogy 7,5%-kal csökkenti 2008-2012 között az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását (az 1990-es mértékhez képest). Vagyis: zöldíti a gazdaságát.

Ezzel párhuzamosan azonban Belgium támogatja a fejlődő országok felé történő szén-dioxid kibocsátó energetika-ipari exportot. Vagyis: hazai pályán zöldítenek, saját vállalataik pedig állami támogatást kapnak azért, hogy más országokban szén-erőműveket telepítsenek... (Belgium így 20-szor annyi szén-dioxid kibocsátásért lesz felelős 2008 és 2012 között, mint amennyivel saját kibocsátását csökkenti...)

jm
2005. február 12. 19:18 | Sorszám: 418
Arra gondolok például, hogy a francia és német autógyáraknak most már ott van a hatalmas kelet-európai piac, nem muszáj otthon sózni el a füst okádó járgányaikat. Egy, a párizsi önkormányzatnál dolgozó fiatal mesélte, hogy Párizsban az autó már nem státuszszimbólum. A fiatalok nem tekintik feltétlenül szükségesnek, szívesen használják a buszt, vagy kerékpároznak, eszük ágában nincs kocsit venni, az autóra sokan úgy tekintenek, mint szennyező és elavult közlekedési eszközre. Nálunk fényévekre vagyunk ettől: nyugodtan terjeszkedhet az autóipar az emberek életminősége, és a környezet rovására. Az autók terjeszkedéséhez kötődő hasznot viszont a nyugati nagyvállalatok zsebelik be (autógyárak, gumiabroncs-gyárak, biztosító társaságok, ...), tehát mi sokszorosan veszítünk az ügyön.
jm
2005. február 12. 19:10 | Sorszám: 417
Egy barátom nemrég panaszkodott, hogy a belga környezetvédelmi, és területhasználati törvényeket most lazítják fel sorban - pedig az alkotmány náluk is megtiltja, hogy a környezetvédelem mértéke csökkenjen. Csak senki nincs úgy látszik, aki az Alkotmánybírósághoz fordulna.
jm
2005. február 12. 19:04 | Sorszám: 416
Belgium speciel nem, de nincs is szegénynek túl sok multija. Németország ellenben úgy tűnik zöldül. Hosszabb távon amúgy sincs más választásuk. Mi pedig megőrizzük a 40 éves lemaradásunkat. Amikor emezek ezerrel ösztönzik a kerékpározást, tömegközlekedést, energia-takarékos lakossági fogyasztást, próbálják élesztgetni a kisvállalatokat és kiskereskedelmet, addig nálunk a "melyik takarmány-zöldséget áruló hipermarketnek van nagyobb parkolója?" tipusú verseny zajlik.
jm
2005. február 12. 18:39 | Sorszám: 410
Figyeld meg, hogy Nyugat-Európa abból a pénzből fogja zöldíteni magát, ami tőlünk áramlik majd hozzájuk az elkövetkező évtizedekben (náluk a fogyasztás most már csökkenhet, a gazdasági szerkezetet fokozatosan át lehet alakítani egy környezetkímélőbb verzióra, anélkül, hogy a gazdaságuk összeomolna, mert a régi, szennyező és pazarló fogyasztói struktúrákat áttelepítették hozzánk (pl autóhasználat, bevásárlóközpontok, takarmány-zöldség az embereknek, stb). Vagyis ők nyugodtan átálhatnak egy zöldebb gazdaságra, mert tőlünk úgyis folyamatosan áramlik hosszájuk a pénz a vacak és elavult fogyasztói-gazdasági rendszeren keresztül, amit a multijaikon keresztül működtetnek.
jm
2005. február 12. 18:07 | Sorszám: 405
Nem baj, a gazdasági mutatók azt mutatják, hogy minden rendben:

jm
2005. február 12. 18:01 | Sorszám: 403
nem hiszem...

jm
2005. február 12. 17:56 | Sorszám: 402
mármint hogy 1988-óta nőtt-e az USA-ban a környezetszennyezés?
jm
2005. február 12. 17:44 | Sorszám: 399
Így töményen elég lehangoló...
jm
2005. február 10. 13:55 | Sorszám: 393
Ez ugyan inkább természetvédelem, de az ember nem tudja, sírjon-e, vagy nevessen?

-----------------------------------------------------------
Percek alatt a kipusztulás szélén


Kalifornia legvédettebb növényének egyetlen élőhelye közelében végeztek útépítési munkát és a munkások hatalmas gépekkel letaposták és átforgatták a területet. A növényállomány 90 százalékát kipusztították néhány perc alatt.


Delphinium bakeri

A Delphinium bakeri április és május között bontja csodálatos kék virágait és általában 60 centiméteresre nő meg. Ez a gyönyörű virág évtizedek óta vörös könyves fajnak számít, mivel az egész világon egyetlen élőhelye van, egy út szélén bont virágot Marin megyében. Tavaly egy nagy esőzés egyszerűen elmosta a közelében lévő utat, ezért a viharban építőmunkások vonultak a területre, hogy rendbetegyék a hibákat.

A hatalmas munkagépekkel akkora pusztítást végeztek percek alatt, hogy mire a természetvédők észbe kaptak a 100 növényből álló faj pár perc alatt csupán ötre fogyatkozott. A természetvédők hiába perelnék a történtekért az építővállalatot, azok arra hivatkoznak, hogy vészhelyzet állt elő és ezért tévedtek olyan földterületelre is, ahol a növény élt. "Amikor lecsapott a vihar, nem volt időnk terveket készíteni. Ez egy szerencsétlen helyzet volt" - közölte Pete Maendle a cég vezetője. Az amerikai környezetvédelmi hatóságok most arról vitatkoznak, hogy miként lehetne ezeket a növényeket még erősebb védelem alá venni, hogy ilyen többé ne történhessen.
www.greenfo.hu

jm
2005. február 10. 11:18 | Sorszám: 388
Lehet. Belgiumban volt lehetőségem, szavaztam is rájuk, de semmi nem változott, bedarálta őket is a jelenlegi gazdasági-politikai rendszer. Párttag sose voltam náluk, de beszéltem egy emberrel, aki egy időben lelkesen eljárt a helyi gyűléseikre. Illetve csak járt volna, mert minden gyűlést csak autóval elérhető helyekre szerveztek. Amikor ezt szóvátette, sajnálkoztak egy sort: de hát autóval gyorsabb, nincs időnk ide vidékre vonatozni, ez a valós élet, stb... Ha már egy zöld párt is így viselkedik, nincs miről beszélni.

Ellenben ha alakítasz egy hiteles zöld pártot, már van egy szavazatotok...

jm
2005. február 09. 21:13 | Sorszám: 383
"Nagyon sokat. Vannak környezetvédö szervezetek, aminek a munkájában részt lehet venni."

Igen, de tapasztalatom szerint ez leginkább főállásban lehetséges. Munka mellett (számomra) nagyon nehéz volt még társadalmi munkát is végezni, ezért csak úgy tudtam segíteni a nekem leginkább rokonszenves zöld szervezetet, hogy támogató tag voltam náluk. Ez részben anyagi, részben erkölcsi támogatást jelentett: a tagsági díj segít a szervezetet fenntartani, a tagságom által pedig engem is képviseltek különböző akcióik, állásfoglalásaik során, csakúgy, mint több tízezer másik állampolgárt (ez Belgiumban volt).

jm
2005. február 09. 21:04 | Sorszám: 382
"Lehetne pl. egy családi kvóta, hasonlóan az iparhoz, vagy a családi adózáshoz."

Így eshet meg, hogy a "piaci liberalizmus" miatt a lehető legszabályozottabb és legkevésbé szabad társadalom felé haladunk, amit el lehet képzelni. Lásd az angol ötletet, miszerint minden családi autóba műholdas követőt kell szerelni, ami méri a megtett utat, és a havi útdíj számla alapjául szolgál.

jm
2005. február 09. 20:59 | Sorszám: 381
Engem inkább az foglalkoztat, van-e élet a halál előtt? Abban a társadalomban, ami felé lelkesen menetelünk: nincsen.
jm
2005. február 09. 20:42 | Sorszám: 379
Dehogy. Csak lesz egy szép Földünk, ami úgy néz majd ki, mintha frissen települtünk volna be a Marsra.
jm
2005. február 05. 12:32 | Sorszám: 359
A fórumkódokat itt találod.
http://forum.gondola.hu/cgi-bin/ultimatebb.cgi?ubb=ubb_code_page

Arra vagyok kiváncsi, mit tehet az egyszeri ember, azon kívül, hogy négy évenként egyszer elmegy szavazni?

jm
2005. február 04. 23:00 | Sorszám: 357
"És itt kezd a dolog élessé válni. Miközben ez a „középosztály” kezd felfejlődni a nemzetközi színvonalhoz és örömmel vásárolja meg a silány árut, egyre kevésbé veszi észre, hogy jól átverték. Az autó, a benzin, az élelmiszer és még a hitel árával is."

A kérdés az: mit lehet tenni?

jm
2005. február 04. 22:53 | Sorszám: 356
Annó, amikor először jártam errefele, nagyon hamar rájöttem, hogy semmi ehető nincs a hipermarketekben. A probléma, hogy mást meg nem lehet kapni. Most ott tartok, hogy valami helyi termelővel fogom felvenni mindenféle kerülő utakon a kapcsolatot, hogy főzni tudjak (nem vigasztal, hogy a Hilton szakácsa ugyanezt teszi). Vicces, hogy itt mindenki takarmányzöldséget eszik, mert más nincs, kivéve, ha a Hiltonba jár.
jm
2005. február 04. 22:36 | Sorszám: 354
jm
2005. február 04. 15:36 | Sorszám: 351
"Sajnos nem tölthettem nyugaton sok időt, mert nem engedtek ki."

Nem vesztettél semmit. Legfejjebb tapasztalatot. Pl ilyeneket, de ehhez már ki se kell mozdulni otthonról.

Élelmiszerként árult takarmány a hipermarketekben?

2005. február 4.

A Zöldség-Gyümöcs Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint a hipermarketeknek sokszor az olcsóság az első, és nem foglalkoznak a minőséggel, ráadásul a beszállítókat is zsarolják.

Az élelmiszer-érdekképviseletek szerint a hazai nagy hipermarket-láncok törvénysértő módon járnak el, hogy becsalogassák az olcsó, de az érdekképviseletek szerint kétes, nem egyszer állati takarmány minőségű termékeikkel a vásárlókat. A Magyar Rádiónak Mártonffi Béla, a Zöldség-Gyümöcs Terméktanács ügyvezető igazgatója nyilatkozott.

Nem felel meg

Az a magatartás, amit tapasztalunk az utóbbi időben a magyar áruházláncoknál, tisztelet a kivételnek, nem felel meg annak a piaci rendtartásnak, amely az Unióban honos*, sőt, a magyarországi érdekek ellen van - mondta Mártonffi Béla, a Zöldség-Gyümöcs Terméktanács ügyvezető igazgatója.

Az igazgató elmondta: arról van szó, hogy sokszor szinte állati takarmánynak alkalmazható vagy eladható termék jelenik meg a pulton. Ez tisztességtelen piaci magatartás, az extraprofitra való mindenáron törekvés, amellyel egy csomó szabályt szegnek meg az áruházláncok.

A tavalyi évben mi egyébként háromszor jelentettük fel ez ügyben az áruházláncokat - mondta Mártonffi, aki hozzátette: a hipermarketek sokszor megzsarolják a beszállítókat: ha fel mernek lépni, vagy feljelentik az áruházakat, akkor egyszerűen nem rendelnek tőlük árut.
http://www.vg.hu

-------------------------------------------
* de jó neki, még sosem evett uniós zöldséget.

jm
2005. február 04. 14:49 | Sorszám: 350
Sajnos nagyon sok időt töltöttem Nyugaton, és most is sokat töltök. A minap láttam a Magyar Nemzet kiküldött tudósítóját a városban kerekezni. Itt rendszeresen biciklizik, miközben cikkeiben olaj-államokról, terepjárókról, és autópályákról áradozik. Bort prédikál, miközben vizet iszik...

"Nyilvánvaló, hogy ez sokaknak örömet okoz, és ezért is megyünk bele a zsákutcába. Mivelhogy ezt a modell ismerjük, ezt terjesztik."

Azért terjesztik, mert ez hoz nekik a legtöbbet a konyhára. Ráadásul Nyugaton ez a modell (autópálya-óriásdoboz-eszement területhasználat) rég nem dívik, miután saját kárukon tapasztalják nap, mint nap hátrányait. Már hivatalosan sem ez a politika, hanem a "fenntartható fejlődés". Még sohasem hallottam, hogy az autópálya-építések, és az óriásdobozok ebbe beleillenének. Letünt kor letünt, szennyező és pazarló jelképei.

(Lenint nem ismerem, csak hallomásból. De nem sok jót hallottam róla...)

jm
2005. február 04. 14:02 | Sorszám: 343
Ez a Lélegzet cikk valóban gúnyol, szerintem nagyon tehetségesen. A jövőt nem ismerjük, de lehet róla némi elképzelése bárkinek, aki Nyugaton - szinte akárhol - valaha huzamosabb időt töltött.

Ez a mi jövőnk is, ha csak másmilyet nem szeretnénk (azzal az óriási különbséggel - ezt már többször is írtam - hogy nálunk ez a "fejlődés" nem belülről fakad, tehát nem is mi látjuk majd hasznát, hanem az, aki irányítja, a mozgatóerők. Ezek mind hazánkon kívül vannak. Akik nálunk ezt kiszolgálják, sokat keresnek majd rajta, de az emberek többsége csak veszít. Az életminőségéből, a környezete minőségéből - a táj szépségéből, egyedülálló természeti kincseinkből...

A pártpolitikához egyátalán nem értek. Csak azt látom, hogy ránk erőltetnek kívülről egy "fejlődési modellt", ami máshol zsákutcának bizonyult, egy egész épületet lehetne megtöltetni tanulmányokkal, amelyek ezt tanusítják. Mégis belemegyünk a zsákutcába, mert a politikai elitünk lelkesen kiszolgálja azokat az erőket, amelyek az országot "természeti, és humán erőforrás" meg "fogyasztói piacként" - összesítve: gyarmatként kezelik.

"Én arra vagyok kíváncsi, hogy mennyire akarja, mennyire tudja a mostani ellenzék a „nemzetfejlesztést” összefüggésbe hozni egyfelől a térségi fejlesztésekkel, másfelől pedig a fenntarthatóság, illetve a klímaváltozás kérdéseivel."

Ha látsz erre utaló jeleket, szólj. Örülnék neki.

jm
2005. február 03. 21:38 | Sorszám: 340
"A probléma szerintem az, hogy mivel az agglomerációs településeknek egyre kevesebb fejlesztési keret áll rendelkezésére, nem maradt, nem marad más számukra, mint az utolsó természeti forrás, a föld „bevonása” a forgalomképes javak közé. Így aztán a dolgok odáig fajultak, hogy az agglomerációs települések átlagosan meg akarják másfélszerezni az un. „urbanizált” területüket. Magyarán: egymással versenyezve parcelláznak."

Ez mindennek a kulcsa. Meg ez:

"Mert nálunk a települési autonómia eredménye lett az is, hogy az önkormányzatok úgy segítsék a telekspekulációt, ahogy csak tudják. Ahogy csak akarják. Erre az önkormányzati törvénytől kapnak nagyon erős felhatalmazást, szinte kárpótlásként a fejlesztési forráshiányért."

Csak az zavar, hogy mindenütt, ahol ez a folyamat végbement, most már legszívesebben visszakoznának, csak nem tudnak. Azt sem tudják, hogy hozzák a területhasználatot szabályzó törvényeket egymás után. Csak hogy már késő. Nálunk még nem az...

jm
2005. február 03. 21:27 | Sorszám: 339
Ami a településfejlesztést illeti, kb ez vár ránk:

Trendi Budapest

Budapest egyre jobban összeolvad a környező településekkel. A térségben a lakosság mintegy három és fél—négy millióra növekszik. Sokan költöznek a központi régióba a távolabbi falvakból, mert vidéken, a rendkívül hatékony, intenzív mezőgazdaságban egyre kevesebb munkáskézre van szükség. Folytatódik a gyerekes családok kiköltözése a belső területekről, ugyanakkor egyre több családnak két állandó lakhelye van, és a szabadidejét (négynapos munkahét) a központtól mintegy 60—100 km-re levő családi házában tölti. Tömegessé válik a távmunka, a távoktatás, ezért sokan legfeljebb a nagybevásárlás kedvéért mozdulnak ki időnként otthonról. A romlandó zöldséget, gyümölcsöt, friss tejet és pékárukat felváltják a számtalan féle csomagolásban kapható tartósított élelmiszerek és az életkornak legjobban megfelelő táplálkozáskiegészítők, vitaminok. Akár hónapokra előre meg lehet mindent vásárolni, piacokra, kisebb élelmiszerboltokra nem lesz többé szükség.

A megnövekedett szabadidőt a családok általában tematikus parkokban töltik. Ezekben a 4—5 hektáros, átlátszó fóliával, illetve üveggel fedett, klimatizált, pálmaházakkal gazdagított parkokban mindent megtalálhatnak egy helyen — a vásárlást, a szórakozást és a kultúrát. Bevásárlóközpontok, élményfürdők, multiplex mozik, paint ball és bowling termek, amerikai típusú kaszinók, diszkók, négyféle gyorsétterem, kongresszusi központok, lelki és befektetési tanácsadók vannak itt nagy választékban. Halk zene, havonta változó illatú légfrissítés, ingyenesen használható padok és nagyszámú biztonsági őr teszi kellemessé az ott-tartózkodást.

Folyamatosan bővül a közúthálózat. A tömegközlekedés és a gyalogos átkelőhelyek biztonságosan, a gépkocsiforgalomtól elválasztva a föld alá kerülnek.

Folytatódik a belső városrészek rehabilitációja. A régi épületeket eldózerolják, és helyettük korszerű, 8—10 emeletes társasházak, irodák és mélyparkolók épülnek. A 34—120 négyzetméteres, erkélyes lakásokból szép kilátás nyílik a hasonlóan kialakított szomszédos házakra. A lakásokban alapfelszerelés a klímaberendezés, amely nemcsak a kívánt hőmérsékletet és páratartalmat biztosítja, de alaposan átmossa a levegőt. Az energiahatékonyságot fokozza, hogy sohasem nyitják ki az ablakokat. Így a lakások védve vannak a külső zajtól és porszennyezéstől. Szinte alig kell takarítani.
Budapest lakossága főképpen a harmadik és negyedik szektorban talál munkát. A főváros átmeneti zónájában, egyes volt ipari területek helyén parkokat alakítanak ki. A gyárak, üzemek már korábban kiköltöztek a környező kistelepülések körüli, olcsó, szabad területekre. E vállalatoknak a munkaerőt a szomszédos és távolabbi országokból bevándorló vendégmunkásokkal biztosítják.
Az utcák nagyon tiszták. Mivel minden talpalatnyi helyet leburkolnak, ezért könnyen takaríthatók különféle porszívókkal. Kutyapiszkot, szemetet csak ritkán látni. A belső városrészekben nincs pollenallergia, mivel nem tűrik meg a fákat és a fűféléket. A szigorúan előírt mennyiségű zöldtetőket is műgyeppel készítik, hogy könnyebb legyen az ápolásuk.

Az emberek egészségtudatosan élnek. Szinte mindenki bronzbarna, kigyúrt izomzatú. Nemcsak otthon, a tévé előtt használhatják, de egyre több multiplex moziban is bérelhetők olyan edzőberendezések, amelyek anélkül is fejlesztik az izmokat, hogy ezért a legcsekélyebb erőfeszítést kelljen tenni. A lakosság 40—50 százalékát érintő ételallergia és más civilizációs betegségek ellen már egészen kicsi kortól kiváló gyógyszerek állnak rendelkezésre, amelyek a pácienseket tünetmentessé teszik.
Az ide látogató tengeren túli turisták megtekinthetik azt a 24 régi épületet, amely a Műemlékvédelmi Hivatal védelmét élvezi. Utána pedig örülhetnek az ismerős környezetnek. Nálunk pontosan ugyanazokat az ételeket, használati tárgyakat, zenét és szórakozást találják, amelyeket otthon megszoktak.
B. E.
www.lelegzet.hu

jm
2005. február 03. 18:42 | Sorszám: 334
A gond főleg az, hogy a lakosság nem tudja jogait, érdekeit érvényesíteni a beruházókkal szemben. Akit valóban csak a gyors megtérülés és az óriási haszon érdekel.

Amikor egy bevásárló-áruházláncot megkérdeztek környezetvédők, nem lehetne-e 1) kisebb parkolót tervezni a létesítményükhöz, 2) a föld alá vinni az egészet, hogy kisebb legyen a területhasználat, és kevesebb területet kelljen lebetonozni, azt válaszolták:

Sajnos nekünk csak egyetlen tipustervünk van létesítményünkre, mindenütt azt építjük fel.

jm
2005. február 03. 18:30 | Sorszám: 332
Szerintem érdemes lenne ennek egy külön rovatot nyitni. Településfejlesztés? vagy bármi más címmel. Nagyon pesszimista vagyok, ami Pest megyét illeti. 10-20 év múlva itt kő kövön nem marad. Csak beton...
jm
2005. február 03. 18:27 | Sorszám: 331
Az autópályás rovatban folytattam a témát. A közlekedés (és ebből a közúti) ugyan nagy szerepet játszik az éghajlatváltozásban, és ez a szerep csak egyre nő - de nem tudom, hogy a rovat-nyitó ilyen irányba szeretné-e elvinni a beszélgetést.
jm
2005. február 03. 17:22 | Sorszám: 329
Az a vicces, hogy egyre több ember életminőségét fogják érinteni ezek a "fejlesztések", méghozzá negatívan. Nagyon sokan tiltakoznak már ma is, mert a kerületük, lakhelyük közelébe bevásárlóközpontot vagy autópályát terveznek. A megnövekedett forgalom egyre több ember életét vágja tönkre Budapesten, de az agglomerációban is.

Érdekes, hogy vannak, akik nem gondolnak bele, hogy a gépkocsi nem tűnik el, amikor lejön a körgyűrűről, vagy autópályáról, hanem a lakónegyedeket boldogítja. És egy-egy ilyen körgyűrűnek, autópályának a napi kapacitása akár 50-70 ezer gépkocsi is lehet. Ebből nagyon szép forgalom jut a helyi utakra a városban.

Nálunk érezhetően megnőtt a forgalom az M0 déli szakaszának megépítése és az oda települt bevásárlóközpontok miatt. Addig a világ legnyugodtabb lakótelepe voltunk, ma viszont kifejezetten zajos lett a környék...

jm
2005. február 03. 14:22 | Sorszám: 327
Komáromban épít gyárat a Mirae

Több mint hathektáros területet vásárolt a komáromi ipari parkban a mobiltelefon-alkatrészek gyártásával foglalkozó dél-koreai Mirae. A társaság 9 millió dollárból a Nokia-gyárnak beszállító üzemet épít a telken. A Mirae elnöke, Jae Sob Jung elmondta: a tervek szerint júniusra elkészülő üzemben mobiltelefonok elő- és hátlapjának festését, feliratozását végzik majd. A dél-koreai cég komáromi gyárában kezdetben 100-120 főt foglalkoztat majd, a létszámot azonban 2006-ban már 300-400 főre akarják emelni. Koreából is várnak ugyan munkásokat, de elsősorban a helyi és a környékbeli lakosokra számítanak.
www.gondola.hu

--------------------------------------------------------

Újabb példa. Most a gazdasági logikát ne is nézzük. Gondolod, hogy ide is buszt vezet majd? a 100 munkásnak? sajnos az autó itt is sokaknak kötelező lesz. Most képzeld el, hogy minden település mellett van egy-egy ilyen ipari park. (lakópark, bevásárlóközpont, akármi...) Ezt tömegközlekedéssel nem lehet követni. Sok városban viszont ott tátonganak kihasználatlanul a régi telephelyek, amelyek tömegközlekedéssel elérhetőek, és nincsenek messze a lakóhelyektől, városközpontoktól, a város részei.

jm
2005. február 02. 18:40 | Sorszám: 316
A Déli-sark jégmezõje, amelyrõl korábban azt feltételezték, hogy rendkívül masszív, brit tudósok szerint nem sokáig maradhat egyben.

Déli-sark felmelegedés

jm
2005. január 31. 23:49 | Sorszám: 315
"Ok, teljesen megoldani nem lehet. De mondjuk már az agglomerációs központok közti hatékony hálózat megteremtése is nagy előrelépés lenne."

Egyátalán nem lehet megoldani. Az ilyen területhasználat megoldhatatlan közlekedési gondokat eredményez, akár közúttal, akár vasúttal. Nézz szét bárhol Nyugat-Európában.

(egy angol lány mesélte, hogy Londontól 50 km-re lakik egy kis településen. Londonba jár dolgozni, vonattal. Mondta, hogy London felé már a maximális járat-szám üzemel. London központjában ugyanis összetorlódik minden, ezért az agglomerációból nem tudnak több vonatot indítani sehonnan, hiába szeretnének. Új pályákat építeni nem lehet, hiszen a városban nincs szabad hely. A közúti kapacitással ugyanez a helyzet, ráadásul az sokkal több gondot okoz, mint a vasút.

Nem véletlen, hogy Angliában az egyik legfelkapottabb szakma a közlekedés "management" lett. Bátran leteheted belőle a posztgraduális képzést, egész biztos, hogy lesz állásod. De nincs az a közlekedés "manager", aki meg tudná oldani az esztelen területhasználat által okozott hatalmas közlekedési gondokat.

Angliában már az általános útdíj bevezetésén gondolkoznak. A közlekedés iránti igény ugyanis annyira meghaladja a kínálatot (hiába építettek az elmúlt évtizedekben újabb, és újabb autópályákat), hogy, ha nem akarják teljesen lebetonozni az országot, csak egyet tehetnek: a keresletet próbálják meg szabályozni.

Vagyis, útdíjjal próbálják megoldani, amit másképp nem tudnak: az állandó torlódási gondokat. Aki hajlandó megfizetni, az majd közlekedhet, aki meg nem - vagy nem tudja - az sétálgathat otthon a zöld övezetes házában.

jm
2005. január 31. 11:22 | Sorszám: 306
Nem legyőzni: megsemmisíteni, és technológiával helyettesíteni. Ez folyik ma, minden téren.
jm
2005. január 31. 09:48 | Sorszám: 303
Én nem ettől félek. Hanem a harmadik lehetőségtől. Lásd #211.
jm
2005. január 30. 18:32 | Sorszám: 299
Ez se semmi:

Tönkrekeresik magukat

"Tönkrekeresik magukat a brit olajcégek.

Tevékenységüket a világon mindenhol őszinte tapsvihar kíséri, sikeres brandjeik elismertségnek örvend.
Más nem maradhat talpon: akik az ellen emelik fel szavuk, hogy az élőhelyükből olajjal szennyezett pocsolyát csinálnak, nemes egyszerűséggel lenyírják. Vagy helyi miliciákkal lenyíratják.

Akár Nigériában, akár Equadorban, akár Alaszkában, akár Szahalinon, akárhol szerte e világon.

Az olajipar ellenállhatatlanul halmozza a profitot.

Bármi áron!

A brit olajcégek "túl nyereségesek"
NOL • 2005. január 30.

A brit sajtó szerint az ország két nagy olajipari multija, a Shell és a BP hatalmas éves nyereségeket jelentenek majd a 2004-es évről és ennek kapcsán sokan fogják sürgetni a brit kormányzatot, hogy további adóterheket rakjon az óriásvállalatokra.

A Shelltől 5,5 milliárd font, a BP-től 13,5 milliárd font körüli nyereségbejelentést várnak, utóbbi nagyságát érzékeltetendő a Mail on Sunday vasárnap azt írja, hogy óránként termel másfél millió font jövedelmet. A sajtó arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelentősebb uniós államok közül a briteknél a legalacsonyabbak az adók felszámítását megelőzően a kutaknál a benzin- és dízelárak.

A Shell a megelőző évről mintegy 1 milliárd font összegű eredményt jelentett, azaz több mint megötszöröződött a nyeresége, a BP a fenti óriásprofitja több mint 40 százalékkal múlja felül a 2003-ast."
www.indymedia.hu

jm
2005. január 29. 19:36 | Sorszám: 297
A cikk szerint minden pártban akadnak, akik szép jövedelmet kapnak különböző cégektől (csak nem másoltam be az egészet). És itt értelemszerűen csak a nyilvánosságra került ügyekről volt szó. És néhányan még csodálkozunk, miért olyan nehéz a gazdasági szerkezetváltás, egy környezetkímélőbb gazdaság felé.
jm
2005. január 29. 19:24 | Sorszám: 295
"A liberális FDP képviselőnője, Ulrike Flach például a Siemens AG számára végzett fordítási munkákat. Nyilván jó sokat, mert a müncheni konszern évi 60 ezer eurót* fizetett ezért, vagyis havi 5 ezer eurónyit leverni a számítógépen szép teljesítmény"

*évi 14,7 millió Ft

jm
2005. január 29. 18:56 | Sorszám: 294
Ez azért elég kínos. Ezt hívjuk mi finoman "képviselői demokráciának". Hát tényleg képviselnek valakiket a honatyák...

"Tucatnyi képviselőről derült ki Németországban, hogy jelentős juttatásokat kaptak konszernektől, nagyvállalatoktól, bankoktól. A történtek kapcsán megindult a vita egy olyan törvénymódosításról, aminek eredményeképpen a politikusok kötelesek lennének minden jövedelmüket nyilvánosságra hozni."

...

"... A liberális FDP képviselőnője, Ulrike Flach például a Siemens AG számára végzett fordítási munkákat. Nyilván jó sokat, mert a müncheni konszern évi 60 ezer eurót fizetett ezért, vagyis havi 5 ezer eurónyit leverni a számítógépen szép teljesítmény - a képviselői elfoglaltság mellett. Csakúgy, mint a Dresdner Bank számára dolgozni, igaz, csak havi 2 ezerért, mint tette azt Hildegard Müller, a CDU képviselője és elnökségi tagja.

Ha valakinek kétségei lettek volna az iránt, vajon miért ilyen nagyvonalúak a cégek a politikusokkal, azok is megvilágosodhattak, legkésőbb éppen Hildegard Müller esete kapcsán. A képviselő asszony ugyanis korábban a CDU ifjúsági szervezete, a Junge Union vezetője volt, és ebben a minőségében a Dresdner Bank fizette a titkárnőjét. Mégpedig azért - mint az egy, a sajtóban nyilvánosságra hozott belső banki levélből kiderül -, mert jó befektetésnek ítélték a CDU elnökéhez, Angela Merkelhez is közel álló fiatal politikusnő munkájának "támogatását".

Amiért cserébe, szögezik le az érintettek minden esetben, soha semmilyen ellenszolgáltatást nem kértek vagy kérnek a cégek a politikusoktól. Ezt még el is lehetne hinni, de azt már kevésbé, hogy mondjuk az autóipart érintő kérdések tárgyalásánál - legyen szó bizottsági munkáról, törvény-előkészítésről, plenáris ülésen szavazásról - mindentől és mindenkitől függetlenül, az alkotmány megfogalmazása szerint "csak a saját lelkiismeretének alávetve" dönt az a képviselő, aki fix fizetést kap egy autógyártól, más esetben energiakonszerntől, banktól, bárkitől."
www.hvg.hu

jm
2005. január 28. 23:20 | Sorszám: 293
Nyáron kezd épülni Etyekwood


Júliusban kezdődik a filmstúdió építése Etyeken - közölte a község polgármestere a Klubrádióval. Kálmán Lajos elmondta: Demján Sándor üzletember - aki saját birtokán, a magyar származású Andy Vajna filmproducerrel közös vállalkozásban építi fel 15 hektáron, 35 milliárd forintos költséggel a filmstúdiót -, valamint Finta József a beruházást tervező építész a napokban lakossági fórumon tájékoztatta az etyekieket a beruházással kapcsolatos kérdésekről.

Demján Sándor a fórumon azt ígérte, hogy "a filmstúdió felépítésével Etyek a környék leggazdagabb települése lesz". Hozzátette: a stúdió felépítésével helyben több munkalehetőséghez jutnak az etyekiek és az ottani vállalkozások, nő a jövedelmük és több lesz a helységnek a község fejlesztésére fordítható adóbevétele is. A polgármester hozzátette: a település képviselőtestület március végén tárgyalja és fogadja el a filmstúdiónak helyet adó terület rendezési tervét és néhány egyeztető tárgyalás lefolytatása is vár még az önkormányzatra. Szerinte nem lesz akadálya az építkezés július eleji megkezdésének. Elmondta, hogy még az idén felépítik a stúdiót alkotó hatvan csarnokot, köztük a világ egyik legnagyobb "vizes" felvételek készítésére alkalmas stúdióját, jövőre pedig hozzálátnak a belső munkálatokhoz. A stúdió berendezéseket Amerikában gyártják le. A teljes beruházás 35 milliárd forintba kerül, az idei munkákra 10 milliárd forintot költenek. Maga a filmstúdió 15 hektáron épül fel, a szállodák és a kiszolgáló létesítmények további 15-20 hektárt foglalnak majd el.

-------------------------------------------------

Tessék, itt az újabb példa. Mennyi terület van Budapesten, vagy az ország bármely városában egy ilyen beruházáshoz? Nagyon sok! De muszáj azt egy kis településre tenni, a szántóföldek helyére, a semmi közepére. Munkahelyet lehet, hogy fog teremteni, de közlekedési problémákat szintúgy. Az etyekiek egy része már ma is Budapestre ingázik dolgozni, ehhez most majd még hozzáadódik a budapestiek egy része, akik Etyekre járnak majd ki dolgozni. Nem szeretnék azok helyében sem lenni, akik azért költöztek Etyekre, mert nyugodt életre, csendre, és zöldre vágytak. Most kapnak a szomszédba egy 35 hektáros ipari parkot, ennyire erővel akár Budapesten is maradhattak volna.

jm
2005. január 28. 19:08 | Sorszám: 292
Térjünk vissza arra, mi történt Nyugaton. Brüsszelben kb 1 millió ember él, elég nagy a népsűrűség, nagyobb, mint Budapesten. A brüsszeli agglomerációban azonban ennek kb kétszerese, attól függően, hogy számoljuk. Genttől (Észak Belgium) Lille-ig (Észak-Franciaország) nincs olyan 200 méter, ahol ne lenne ház. Brüsszelbe 30-50 km-ről ingáznak be naponta az emberek. Annyira beépült az agglomeráció mindenütt, de annyira nincsenek sűrű központok, hogy mindenki autóval kénytelen járni. A tömegközlekedés azért nem megoldás (írtó nehéz), mert már nem csak az agglomerációból a központba igyekeznek az emberek, hanem a városperem egyik részéről a városperem másik részére. És a tömegek nem két, vagy több jól meghatározott központ között mozognak, hanem kertvárosokból ipari parkokba, keresztül-kasul az agglomerációban. Lehetetlenség mindenhova buszt vinni! Túl szétterjedt hozzá az agglomeráció, az egyes vonalak kihasználtsága nagyon alacsony lenne, hiszen egy-egy irányba csak kevesen mozognak. Budaörsön pl egy-egy új ipari parkba, 30-70 dolgozónak kellene buszjáratot indítani. A másikba szintúgy. De ezek nem egymás mellett vannak, hanem egyik itt, másik ott, ahol éppen jó befektetés a létesítésük.

A másik, hogy amikor ennyire szétválnak a térben a városi funkciók - máshol van a munkahely, a bevásárlóközpont, az iskola, a bank, a lakhely, a sportklub, stb, akkor a közlekedés már nem az ingázásban merül ki a lakhely, és a városközpont között, sokkal bonyolultabbá válik az emberek napi utazása- mert a térben nagyon elkülönült, egymástól messze lévő létesítményeket kell sorra látogatni. Ezt pedig még jó tömegközlekedéssel is csak sok átszállással, viszonylag lassan, és kényelmetlenül lehetséges. A tömegközlekedés ilyenkor az autóval szemben labdába se rúghat.

jm
2005. január 28. 18:39 | Sorszám: 290
Jól ismerem Belgiumot pl, nem mellébeszlés. És Angliát is, bár azt inkább szakcikkekből, tanulmányokból. Az autóra épült területhasználatot szinte lehetetlen tömegközlekedéssel kiszolgálni. Amúgy csak elég megnézni, ami ma megy Budapest környékén. Nézd meg akár Budaörsöt. Egyelőre még próbálnak egy-egy új ipari parhoz tömegközlekedést küldeni, tárgyalnak a BKV-val, de ezt az eszement területhasználatot nem lehet közlekedésfejlesztéssel követni. (Még útépítéssel sem!) Ami a tömegközlekedést illeti, az új ipari parkokba, semmi közepén épült bevásárlóközpontokba maximum 1-1 járatot tudnak indítani, egyet reggel, egyet este. Gondolhatod, hosszú távon ki fogja használni? Az meg nem várható el a közösségtől, hogy minden létesítményhez létesítsünk buszjáratot, villamos-vonalat, csak azért, mert valakik ott spekuláltak éppen a földdel, és sepertek be százmilliókat a mezőgazdasági, illetve a zöld területek belterületté való nyilvánításával.
jm
2005. január 28. 14:58 | Sorszám: 282
Nem az államról, hanem az agglomerációról volt szó. nem ismerem az adatokat, de Angliában és Belgiumban tudom, hogy nagyon nehéz a tömegközlekedést fejleszteni, mert a területhasználat az autóra épült, és a városokat körülvevő hatalmas peremvidéken túl kicsi a népsűrűség, és túl nagy területre terjednek ki az alvóvárosok ahhoz, hogy tömegközlekedéssel ki lehessen szolgálni ezeket a területeket.
jm
2005. január 28. 10:29 | Sorszám: 278
New York az USA legsűrűbben lakott része, szerintem a többi nem ennyire sűrű. Amúgy a lakhelyek területi eloszlása az agglomeráción belül nagyon meghatározó. Tókióban nem tudok kertvárosokat elképzelni.
jm
2005. január 28. 08:58 | Sorszám: 267
Aggasztó jelentés a felmelegedésről

[2005. jan. 28. 1:6]

Az üvegházhatást okozó gázok az eddig feltételezettnek kétszeresével növelik a Föld felmelegedését. A brit Nature szaklap legfrissebb kiadása nyilvánosságra hozta az oxfordi egyetem által végzett számítógépes modelltanulmányok eredményeit.

Eszerint az Föld átlaghőmérséklete még ebben az évszázadban akár 11,5 fok Celsiussal is emelkedhet, míg az eddig nyilvánosságra hozott legborúlátóbb előrejelzések is legfeljebb 5,8 fokkal számoltak. A brit kutatók szerint a több mint kétezer elvégzett modellkísérlet átlagos eredménye 3,4 fokos felmelegedést vetít előre. A számítások öt százalékánál nyolc fok, vagy azt meghaladó eredmény jött ki.

A klímaváltozást kutató nemzetközi tudóscsoport abból indul ki, hogy két fok Celsius hőmérséklet emelkedés az ipari forradalom kezdete óta globális terjedelmű elsivatagosodáshoz, terménykiesésekhez, valamint ivóvíz ellátási gondokhoz vezethet. 1750 óta már egy fokkal növekedett a Föld átlaghőmérséklete. Amennyiben még egy fokkal emelkedik az a sarki jégtakaró olvadásához vezethet. A tanulmány folytatásában bárki részt vehet aki a http://www.climateprediction.net weboldalról letölti a szimulációs programot, majd a futtatás eredményét elküldi a kutatóknak.
www.greenfo.hu

jm
2005. január 28. 08:55 | Sorszám: 266
Igen, tudjuk...

jm
2005. január 27. 20:36 | Sorszám: 260
Az USA-ban nincsen tókiói agglomeráció. Sokkal nagyobb területen lakik sokkal kevesebb ember. A tömegközlekedéshez kell egy bizonyos népsűrűség, ami a lazán beépített, hatalmas kertvárosi területeken nincs meg.
jm
2005. január 27. 20:18 | Sorszám: 258
Az USA-ban sikerült olyan megyényi agglomerációkat létrehozni, hogy fizikailag lehetetlen ezeket tömegközlekedéssel, akár vasúttal, akár buszokkal kiszolgálni. Az emberek jó része ráadásul már nem is az agglomerációból a városközpontba ingázik, hanem az egyik agglomeráció lazán beépített területéből a másik agglomeráció lazán beépített területére. Már úthálózattal sem bírják követni az iramot, tömegközlekedéssel pedig az ilyen esztelenül pazarló területhasználatot lehetetlen lefedni.
jm
2005. január 27. 19:53 | Sorszám: 251
Hogy tudnák csökkenteni a fogyasztásukat, amikor az egész gazdaságuk, társadalmuk - de még a térbeli elrendeződésük is az olajra épül?
jm
2005. január 27. 19:48 | Sorszám: 245
"Hát sajnos ez is csak azt mutatja hogy az USA-nak ezen a téren "még van hova visszavonulni", nem úgy mint Európának."

Sajnálatos módon nem ezt mutatja. Az USA teljes egészében az autóhasználatra épült. Ott nincsen "sarki közért" vagy "kerületi óvoda". Az esetek túlnyomó részében a távolságokat csak motorizált közlekedési eszközzel lehet áthidalni. Az egész amerikai civilizáció a kocsitól és az olajtól függ. Rajtuk még a kerékpár se segítene egy olajválság esetén. Az amerikai egészségügyi hivatal jelentése szerint az amerikaiak jórésze annyira túlsúlyos, hogy még akkor se tudna gyalogolni, ha szeretne, hát még kerékpározni. Márpedig a 30-50 km-es távolságot a munkahelyig, bevásárlóközpontig legfejjebb kerékpárral lehetne megtenni.
jm
2005. január 27. 19:39 | Sorszám: 241
Nekem Magyarország tökéletesen megfelel. Korántsem annyira szétdúlt, mint Észak-Amerika, vagy Nyugat-Európa. Ellenben most menetelünk nagy lelkesen a "fenntarthatatlan" idióták civilizációja felé- ráaádsul még a gazdasági haszon sem a miénk, mert az egészet kívülről vezénylik és irányítják le nálunk. A politikusaink lelkes asszisztálása mellett (valamiből csak össze kell gyűjteni azt a 3-5 milliárdot). Ebben sajnos a "demokratikus" pártok sem kivételek, nekik is be kellett illeszkedniük a globális (euro-atlanti, vagy hívhatjuk, aminek tetszik) rendszerbe.
jm
2005. január 27. 19:34 | Sorszám: 236
(nem geográfus a végzettséged?)
jm
2005. január 27. 19:34 | Sorszám: 235
Mennyi az egy főre jutó olajfogyasztás az USA-ban, és az EU-ban? Lefogadom, hogy legalább 2:1 az arány.
jm
2005. január 27. 19:25 | Sorszám: 231
Olaja mindenkinek van - még a norvégoknak is (csak jelenleg drágább kitermelni, mint pl Irakból).
jm
2005. január 27. 19:15 | Sorszám: 227
Jelenleg a természeti csapások sokkal jobban megviselik a szegény országokat - egyrészt, mert olyan helyeken is élnek emberek, ahol nem kellene (ártereken, földrengés-veszélyeztette területeken, működő vulkánok oldalán, földcsuszamlás-veszélyes hegyoldalakon, ...) másrészt, mert sokan vannak, harmadrészt, mert nem tudnak technológiával védekezni a csapások ellen.

Nagyobb méretű, globális változások azonban talán a nyugati civilizációt veszélyeztetik leginkább (amely civilizáció magába foglalja az általad felsorolt harmadik világbeli óriásvárosokat is) - hiszen amennyire szembe tud menetelni manapság a természettel, annyire sérülékeny, és annyire bizonytalan, hogy mennyire tud majd alkalmazkodni az éghajlatváltozásra - nem csak technológiailag, hanem társadalmilag is.

Márpedig ha ez dagadt lufi - amit a modern technológiai civilizációnak nevezünk - kipukkad, jó lesz minél távolabb, és minél függetlenebb helyen lenni tőle. Például Afrikában maniókát eszegetni, vagy bárhol a világon a mostani "fejlődési központoktól" távol, minél természetesebb környezetben.

jm
2005. január 27. 18:18 | Sorszám: 219
?
jm
2005. január 27. 18:03 | Sorszám: 217
Sebaj, mert építjük helyettük az autópályákat, vesszük a kocsikat, alakítjuk át a mezőgazdaságot EU-konform módra, és építünk be minden talpalatnyi területet városaink körül. Így kevésbé látványosan, de annál biztosabban szennyezünk el mindent, amit a szocreál nagyüzemek meghagytak, és írtjuk ki egyúttal Európában páratlan értékű természeti kincseinket.
jm
2005. január 27. 16:38 | Sorszám: 215
A faültetvények ellen ("erdősítési program") sehol nincs kifogás. Csak a környezet- és természetvédő szervezetek nem szeretik a faültetvényeket (többet kell ezeket vegyszerezni, mint egy kukoricatáblát), de rájuk a média nem kiváncsi.
jm
2005. január 27. 16:31 | Sorszám: 214
Néhány éve olvastam, hogy a kereskedelmi tévék veszteségesen működtek(nek), és csak állami segítséggel állhattak taplra(létezhetnek). Nem tudom, mi ebből az igazság, és hol lehetne erről többet tudni?
jm
2005. január 27. 16:29 | Sorszám: 213
Erdő csak akkor létezhet, ha hasznot hoz. Papírzsepinek, WC-papírnak, ikea-bútornak. Valami miatt azonban az olyan erdők, amelyeket ilyen célokra telepítenek kb. annyit érnek a földi életnek, mint egy autópálya. Vagyis: nagyon sok helyen telepítenek már ma is erdőket, és nincs is ellene semmilyen médiában kifogás. A Tátra visszatelepítésére még gyűjtöttünk is, a MOL-lal az élen, a média jóakaratától kisérve, úgyhogy jóvoltunkból a következő viharig lesznek facsemeték a hegyen.
jm
2005. január 27. 16:22 | Sorszám: 211
Amúgy van még egy lehetőség, amire senki nem gondol- hogy fennmarad a jelenlegi gazdasági-technológiai rendszer, és folyamatosan tovább növekszik.

Ez a valóságban annyit jelent, hogy az emberi társadalom, (technika, tudomány) fokozatos átveszi mindazokat a szerepeket, amelyeket eddig a természet töltött be.

Legalábbis megpróbálja helyettesíteni. Minél jobban bolygatjuk ugyanis a természetes rendszereket - ha nem fogadjuk el, hogy része vagyunk, nem élünk összhangban vele - annál inkább tovább kell bolygatni, hogy megoldjuk a bolygatás által okozott gondokat.

Ez nem csak a környezetünkkel, a Földdel van így, hanem az emberi szervezettel is. A civilizációs betegségeket (egyre több van, egyre változatosabbak) kutatással, technológiával, újabb, és újabb bolygatással akarjuk megoldani. Igaz, hogy egy problémát megoldva tíz másikat okozunk, de legalább jól elvan a társadalom a maga alkotta problémák megoldásán dolgozva.

Végül is ez a növekedés (a természet minden téren való behelyettesítése) jól lefoglal mindenkit. A végső cél az, hogy ezen a bolygón az ember alkotásain kívül más ne létezzen. Élet (emberek) továbbra is lesznek, de a Föld kb úgy fog kinézni, mintha frissen települtünk volna be a Holdra (egy része már most ilyen).

jm
2005. január 27. 15:59 | Sorszám: 209
A médiát a jelenlegi gazdasági rendszer működteti és tartja el (a hirdetéseken keresztül). Annak a tükre és közvetítője. Próbálj meg egy, a kerékpározást népszerűsítő cikket lehozni bármelyik vezető lapban. Vagy a kereskedelmi csatornákon. Ugyanígy, nagyon nehezen lehet minden olyan témát megjelentetni, amely nem a jelenlegi gazdasági rendszer fenntartója.
jm
2005. január 27. 15:40 | Sorszám: 206
Nem tudom. Miért?
jm
2005. január 27. 14:35 | Sorszám: 202
"Elvileg akrámelyik párt vezetője belekezdhet Mo. felkészítésébe, ha akarja. Ezt még csak nem is kell tudatnia a társadalommal: egyszerűen elkezdenek erdősíteni és kész, közben gátolják a magyar földek külföldiek kezébe adását, megindítják a mezőgazdaság átalakítását, fejlesztését."

Elvileg igen, gyakorlatilag ellenben pont azért lehetnek hatalmon, mert ennek az ellenkezőjét teszik. És fordítva: aki mást szeretne (magyar érdekek szerint cselekedni) egy pillanatig nem kormányozhat. Szükség szerint ellehetetlenítik a sajtóban, vagy másképp akadályozzák meg.

jm
2005. január 27. 13:31 | Sorszám: 198
még egy: Vallóniában, amikor ahol a zöldek szintén kormányra kerültek néhány éve, a közlekedési miniszter zöld lett.

Hozott egy rendeletet, miszerint a vallon települések közlekedés-rendezési tervét támogatja a régió.

Részt vettem több ilyen közlekedés-rendezési terv megalkotásában. Az autósforgalom által okozott gondok tanulmányozására, és a megoldásokra a tanulmány költségének 90%-a állt rendelkezésünkre, az összes többi közlekedési mód (gyaloglás, kerékpározás, tömegközlekedés) helyzetének és javításának tanulmányozására pedig a fennmaradó 10%. A tanulmány eredménye pontosan ezt tükrözte. El lehet képzelni, ezek után e települések szén-dioxid kibocsátása hogyan alakul? (segítség: úgy, mint eddig: tovább növekszik)

jm
2005. január 27. 13:24 | Sorszám: 195
"A te mondataid azt sugalják ne tegyünk semmit, mert..."

Te így értelmezted, de nem ezt szerettem volna mondani. Saját tapasztalatból beszélek. A németeknél voltak/vannak zöld pártok. Miközben az egy főre jutó széndioxid kibocsátásuk kétszerese a miénknek! A hulladékot ugyan külön válogatják, de kétszer annyi szemetet termelnek, mint mi.

A belgák egynegyede néhány éve egy zöld pártra szavazott, aki azelőtt mindig ellenzékben volt. Kormányra kerültek, de az égvilágon semmit nem voltak képesek kiharcolni - igaz, nem voltak előnyös helyzetben. Az emberek azonban akkorát csalódtak bennük, hogy a következő választásokon már sokkal kevesebben bíztak bennük, azóta pedig alig hallani róluk.

Örülnék, ha Magyarországon nem így lenne. Ha létezne hiteles zöld párt, valószínűleg rájuk szavaznék.

De: jobban bízom az emberek önállóságában, mint a nagypolitikában. A biciklis felvonulásokban, mint a kerékpáros infrastruktúra kiépítésének folyamatos igérgetésében. Meg abban, hogy a mai fiataloknak több eszük lesz, mint szüleiknek, és nem hiszik el a technokrata lózungokat, amivel az előző generációkat etették.

jm
2005. január 27. 12:43 | Sorszám: 185
Nyugat-Európában majd' mindenütt vannak zöld pártok, és sok helyen kormányoztak is. Látsz változást? Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy aki egy bizonyos szintig eljut a politikában, annak muszáj megegyeznie a hatalmat gyakorló gazdasági érdekcsoportokkal, vagyis a gazdaság szerkezetén, irányán nem változtathat. Ma a gazdaság az olaj-üzletre, és annak felhasználóira épül (autó-biznisz, útépítési biznisz, ...). Nálunk még nem, de a politikai "elit" nálunk is ez irányba terelgeti az országot, mindegy, hogyan hívják a pártot, mert a jelenlegi gazdasági érdekcsoportok kiszolgálói ők is.

A változást az egyes emberek kezdhetik el (pédául úgy, hogy a munkahelyükre gyalog, biciklivel, vonattal mennek. Épp ezért a cél nálunk is e lehetőségek felszámolása (Nyugaton már megtették), hiszen így az embereknek nem úgy táncolnak, ahogy az olaj-biznisz, vagy az egyes gazdasági érdekcsoportok fütyülnek, és jó részt önállóak).

Másrészt, ha nagyon szorul majd a hurok, a változást maguk az olaj-érdekcsoportok kezdik el. Onnan lehet majd tudni, hogy hirtelen mindenütt napelemeket és gyűjtőket lehet csak majd kapni.

jm
2005. január 27. 10:36 | Sorszám: 176
"De nem viszonylag rövid idő alatt, nem egyszerre és nem utódfajok nélkül. És sosem értem, az embert miért tartjuk kivételnek: nem az, mint Homo sapiens faj, szintén ki fog pusztulni - reményeink szerint átalakulás útján. Azaz, lesz utódfaj."

Olvasd el akármelyik jelentést az élővilág alakulásáról. Felmelegedés nélkül is olyan ütemben pusztulnak ki a fajok, mint legjobb tudásunk szerint eddig csak a nagy természeti katasztrófák idején. Élővilág élőhelyek nélkül nem létezik, az ember pedig folyamatosan veszi el, pusztítja el, és alakítja át saját hasznára az élőhelyeket, és mindezt gyorsuló ütemben.

"Nem vagyok egy holisztikus ( ), de azért nem hiszem, hogy a meleg, a szárazság vagy a járványok megállnának a "nyugati civilizáció" határainál."

Ez csak a városokban lesz gond- sok helyen nem. A felmelegedésnek a pontos hatásait (egy-egy régióra lebontva) még a legmerészebb kutatócsoportok sem tudják megbecsülni, a Föld sokkal bonyolultabb rendszer, mint amit modellezni tudnánk. A Föld átlaghőmérséklete emelkedni fog - körülbelül ennyit tudnak mondani, de hogy az egyes vidékek éghajlata hogyan fog megváltozni, csak találgatni tudnak. A modellek annyira nem megbízhatóak regionális szinten - hiába készültek a legjobb tudásunk szerint - hogy éppen úgy jöhet be, amit megbecsültek, mint annak az ellenkezője.

Meleggel, szárazsággal, járványokkal ma is nap, mint nap küzd az emberek jó része. Millióan poroszkálnak egy szál pólóban valamilyen földúton Afrikában, vagy Dél-Amerikában, olyan kevésből, és olyan körülmények között élve, amilyet mi elképzelni sem tudunk. De élnek. (és azon sem lennék meglepve, ha boldogabban élnének, mint mi a klimatizált irodáinkban és kocsijainkban - szárazság, meleg és járványok ide, vagy oda. De ez már egy másik téma).

jm
2005. január 27. 10:22 | Sorszám: 174
Az elméleti megoldásokat én is ismerem, itt inkább azt szerettem volna tudni, szerinted a gyakorlatban mi a megoldás? ami megvalósítható az utca embere szintjén? nem feltételezi, hogy holnap az ENSZ-ben hatrozatot tudok keresztülvinni, vagy az EU döntéshozóit én irányítom. Mit tehetek én, az utca embere? (azon kívül, hogy berendezkedek az önellátó gazdálkodásra, és elkezdek földet vásárolni valahol a Kárpát-medencében).
jm
2005. január 27. 10:08 | Sorszám: 171
A ma élő fajok jó része felmelegedés nélkül is elpusztulna, egyszerűen az ember folyamatos térhódításának következtében. A betont legfejjebb néhány csótányfaj, a galambok, meg a patkányok tűrik, és a monokultúrákból is csak egy-két arra szakosodott faj él meg.

Ami meg a globális katasztrófát illeti, legfejjebb a nyugati civilizáció összeomlásától lehet tartani - ami még ma sem jelenti az emberi civilizációt. Meglepően kevés kell az emberi élethez, és a Földön rengeteg ember meglepően kevésből él - a nyugati gazdasági rendszertől jórészt függetlenül (igaz, ez folyamatosan kebelezi be őket).

jm
2005. január 27. 10:00 | Sorszám: 169
Engem a megoldás érdekelne (lásd #121), de nem tudom, mire gondoltál?
jm
2005. január 26. 20:50 | Sorszám: 158
"Nem inkább ezt a tíz évet kéne kihasználni, hogy megállítsuk, mérsékeljük, lassítsuk a végromlást? Hogy kikényszerítsük a jó megoldásokat?"

Hogyan?


Téma: 2 százalékon az SZDSZ :)))
jm
2005. szeptember 02. 18:53 | Sorszám: 177
"Nem szeretik ezek a Fideszesek Budapestet"

"Nem hiszek abban, hogy egy jó jelölt meg tudja fordítani a várost"

A városban alapvetően ... nem a Fidesznek áll a zászló"

"A kormány csak Budapesttel nyerhet"

Demszky G. Kossuth rádió.


Téma: Önértékelésünk zavarai
jm
2004. április 08. 00:07 | Sorszám: 45
"Nem tudom. A tursita furcsa állat. Ha már elutazott ide, akkor nem áll neki fintorogni, hanem igyexik megtöltekezni élménnyel."

Errol egy francia ficko mondasa ugrik be: "Az utazas olyan viszonyban all a turizmussal, mint a szerelem a prostitucioval"

jm
2004. április 08. 00:01 | Sorszám: 44
De szép ut lehetett! Meg soha nem voltam Erdelyben.
jm
2004. április 07. 21:36 | Sorszám: 42
Meglepoen sok!

Mas. Egy kulfoldi ismeros eljott bejarni Magyarorszagot, es teljesen el volt ragadtatva tole. Igaz, kihagyott kb minden kotelezo turistaprogramot, de csillogo szemmel meselte elmenyeit, jart Szegeden, Pécsett...

jm
2004. április 07. 21:36 | Sorszám: 41
Meglepoen sok!

Mas. Egy kulfoldi ismeros eljott bejarni Magyarorszagot, es teljesen el volt ragadtatva tole. Igaz, kihagyott kb minden kotelezo turistaprogramot, de csillogo szemmel meselte elmenyeit, jart Szegeden, Pécsett...

jm
2004. április 07. 18:44 | Sorszám: 39
"Ahogy Prága belvárosát, az óvárosteret, a várat egy hatalmas turisztikai centrummá alakították az tanítható. A belső udvarok, sikátorok 90%-a felújítva, kocsmák, éttermek, kis boltok mindenhol."

Izlés kérdése. Néhany éve voltam Pragaban, szep volt, de vegig olyan szabadteri muzeum-érzésem volt. Mindig zavarba hoz, amikor egy varos egy reszet kizarolagos funkcioju turista-kozpontta alakitjak, ahol egyreszt a helyiek ki vannak zarva, masreszt csak a gagyi fogyasztas a cel.

Amikor utazom, jobban szeretnem a helyi eletet megismerni, mint diszlet-belvarosokat latogatni, a la Disney land.


Téma: A vásárló dilemmája
jm
2004. július 05. 18:58 | Sorszám: 22
"A tök hülye és nagyüzletekre való előirások betartatása miatt a kis üzletembe ahova le tudok menni /50m/ már nincs semmmi kimérve."

Egyátalán nem hülye előírások ezek! Teljesen ésszerűek, pont az a céljuk, hogy eltűnjenek a kisvállalkozások.

jm
2004. július 05. 10:41 | Sorszám: 19
"Arról, hogy a kiskereskedőknek valami módon meg kéne tartani régi vevőiket, és el kéne csábítaniuk a multiktól új vevőket.
Ez nem fog úgy menni, ha csalnak."

ez valóban így van... azonban vannak jó példák is.
rokonok mesélték, a falujukban két pék van: az egyik olcsó tesco-s kenyeret árul, a másik drágábbat, de maga süti. Hogy, hogy nem nála kígyóznak minden reggel hosszú sorok, és a kisiskolásuk tőle vesznek tízóraira túrós buktát...

Azonban tényleg óriási nyomásnak vannak kitéve a kistermelők, kiskereskedők! Csak minőséggel lehet ezt ellensúlyozni, de a vásárlónak is nagy szerepe van abban, hogy megmaradjanak... Nem szabad hagyni, hogy bezárjanak a kis boltok, és a világ végére menni megvenni a világ végéről jött árut, csak azért mert látszólag két fillérrel olcsóbb...

jm
2004. július 05. 10:23 | Sorszám: 18
szóval nem szabadna, hogy a kis üzletekben ugyanaz legyen az árúválaszték, mint a nagyokban. És szerintem ma még nincs így. Egyébként még a közepes - óriásáruházaknál is különböznek a gyártók és beszállítók, szerintem a közepesek javára.

Más: nyugaton sok helyen a 60-as, 70-es évektől eltűntek a kisüzletek, kisebb boltok, mert elintézték őket a multik. Csakúgy, mint a kistermelők, vagy a kisebb méretű feldolgozó üzemek.

Aztán egyszer csak rájöttek, hogy hiányzik az embereknek a sarki közért. Nosza, megnyitották a mini-áruházakat! Ez elvileg megható, csak két helyen van bökkenő:

1) itt már nem a tulajdonos dolgozik, hanem alkalmazott, vagy "ál-szabadúszó", mint a benzinkutaknál, nagyon rossz feltételek között

2)az áru ugyanaz, mint az óriásboltban, és a minősége éppúgy csapnivaló...

jm
2004. július 05. 10:14 | Sorszám: 15
"Másrészt, a kis boltok ugyanazt a levesport, csipszet, margarint, vizezett tejet árulják.....általában."

Nyugaton ez így van, és odáig nem szabad eljutni... (valamelyik héten voltan kézműves vásáron egy kinti nagyvárosban... volt lacikonyha is... ez abból állt, hogy felbontotta a 20 literes konzerveket a szakács, és belezúdította a serpenyőbe, --- ami alatt tényleg igazi láng lobogott, pont, mint a saját konyhádban...)

jm
2004. július 05. 10:09 | Sorszám: 13
"Másrészt, a kis boltok ugyanazt a levesport, csipszet, margarint, vizezett tejet árulják.....általában."

Miskolci kis bolt: minden tejtermék abaúj tej. miskolci bevásárlóközpont: mindenféle tejterméket lehet kapni, kivéve abaúj tejet.

Van persze multi termék nem egy, ahol monopóliumuk van, ezek főleg a nem friss termékek, de nem ezek alkotják a mindennapi bevásárlás, szükségletek fő részét. (ha valakinek mázlija van, és otthon nem készételt eszik, hanem minden nap főz valaki a családból!)

jm
2004. július 05. 10:05 | Sorszám: 12
hozzáteszem, itthon tán még sose vásároltam óriáscipősdobozban.

az áruházakról való tapasztalatom nyugatról ered, ők 15-20 évvel előttünk járnak, de nem szeretném, ha valaha is behoznánk őket!

többek között azért nem szerettem ott élni, mert szó szerint nem volt mit enni. Pedig színültig volt az áruház mindenfélével ...csak az ennivaló hiányzott, de nagyon! ott a tej már nem a hűtőpulton van, hanem simán dobozban, és szó szerint bármeddig eltartható (és nálam tényleg megmaradt...) mindenféle zöldség, gyümölcs minden szezonban, de olyan, mintha ott sem lenne, mert nem tudod felhasználni!

jm
2004. július 05. 09:51 | Sorszám: 10
Már ne is haragudj, de az átverés nem a kiskereskedők specialitása!

A megaüzletek a vásárló szisztematikus átveréséből élnek de nem olyan könnyen észrevehető és kivédhető módon, mint a kis üzleteknél (pl, hogy lejárt az árú szavatossága).

a multiknál a lényeg az alapanyagnál van: amely minél olcsóbb kell hogy legyen, ezért minél rosszabb, mert már a termelésnél/termesztésnél elcseszték.

A másik lényeg hogy minél kevesebb alapanyagból minél több, és minél hosszabban szállítható (tehát eltartható) valami -t gyártsunk, amit aztán annál vonzóbban és színesebben kell becsomagolni, hogy eladhassuk.

persze a higiéniára, "frissességre" nagyon vigyázak, minden makulátlan!

Friss a vízzel higított tejpor, és légmentes dobozba zárva, még az ükunokád is megihatja!

Friss és gyönyörű az alma, mert nem csak hogy 40-szer permetezték még a fán, de betakarítás után sugárkezelték is, és azóta is vegyszerrel kezelt dobozokban tartják és szállítják.

friss a levespor, és a mélyfagyasztott pulykamell is.

És minden, amit egy multinál megkapsz. Ezek az áruk meg se tudnak romplani! Svédországba most találtak egy 20 éves süteményt, amely a biológia összes törvényének fittyet hányva sértetlenül állt egészben... színültig tartósítószerrel...

És ezek csak az alapátverések... mert sajnos nagyon sok van még...

jm
2004. július 05. 08:54 | Sorszám: 6
a megoldás egyszerű: többet ne tedd be a lábad a szóban forgó henteshez, pékhez. És, ha lehet, regéld el tapasztalataidat ismerőseidnek, szomszédaidnak.

A piacon ugyanez: jegyezd meg, melyek a becsapós nénikék, aztán kerüld őket.

jm
2004. július 05. 08:50 | Sorszám: 5
"De ez még panellakó koromban volt."

... ezek szerint van menekvés?

Reménysugár

jm
2004. július 05. 08:34 | Sorszám: 2
(a dobozos tej meg eleve rossz ötlet...)
jm
2004. július 05. 08:30 | Sorszám: 1
Menj másik henteshez és másik abc-be! Ahol friss a termék...

Vidékiek meg vegyenek, amit tudnak helyi termelőktől! Sok kollégám, és többen a családból ezt teszik ...


Téma: Milyen ország leszünk?
jm
2004. február 25. 14:10 | Sorszám: 81
hopp, ez reménytelen...
jm
2004. február 25. 14:03 | Sorszám: 79
tudtam, hogy számíthatok rád!
jm
2004. február 25. 13:14 | Sorszám: 74
most már a 10/10-re is kiváncsi vagyok.
jm
2004. február 25. 12:49 | Sorszám: 70
Ödön, ha javítanál, please.
jm
2004. február 25. 12:48 | Sorszám: 68
Itthon. Nyugaton azonban a cimkére is hiába figyelsz! a tejből készült sajt repül a kukába... egyszerűen nem lehet ennivalót kapni.

Itthon fogalmunk nincs, nyumicsoda ötletgazdag módon csökkentik nyugaton a termelői költségeket. Az első halízű csirke fog mindenkit rádöbbenteni.

jm
2004. február 25. 12:28 | Sorszám: 66
nem csak a támogatások miatt olcsóbb. Egyes nyugati országokban csapnivaló az élelmiszer, csapnivaló minőségű alapanyagokból.
jm
2004. február 24. 18:10 | Sorszám: 60
sajnos csak az igazság...

Téma: Geszti Péter a hazafias?
jm
2005. szeptember 26. 20:52 | Sorszám: 242
A kanadai cirkuszinduló teljesen rendben...
jm
2005. szeptember 26. 20:47 | Sorszám: 241
Amíg Magyarországot nem keveri bele senki, nem zavar ez a dal... így azonban
jm
2005. szeptember 05. 15:36 | Sorszám: 203
"annyira szereti, hogy számára a Muzsikás által játszott, kicsit fogyaszthatóbb, "stúdiósított" verzió elfogadhatatlan az autentikus, falusi zenészek/énekesek által feljátszott magyar népzenéhez képest."

jó izlése van Hajlamos vagyok egyetérteni vele...

jm
2005. szeptember 05. 15:33 | Sorszám: 202
A népzene nem szép, hanem igaz. Nem hallgatni kell, hanem énekelni és/vagy táncolni rá.

Téma: A háború ellen !(összinternetes aláírásgyűjtés)
jm
2003. március 16. 11:25 | Sorszám: 221
A Gondola Fórumlakói a békéért:
1. Turul
2. k.o.
3. Oreg Pipo
4. Calvinia
5. nereus
6. Gyongy
7. Konkoly
8. kalahu
9. Turulmadar
10. Orosz-hussalata
11. Marko P
12. toloba
13. Beci bacsi
14. Keserushow
15. Antal94
16. jobb-egyenes
17. pab
18. Uszka Milota Magosliget
19. Liana
20. Basand
21. tatam
22. Hobuda
23. masfel
24. onogur
25. Millertrash
26. Macko
27. Mallow
28. Antlfinger Edvard
29. Don
30. kata54
31. ferko (+család, 5 fő)
32. nagyi
33. glens
34. barla diak
35. MZ/X
36. jm
37. Torcsill
38. Vega
39. Igyigaz
40. Cirus
41. varjacska és engedelmetekkel emberem, skizzo
42. gordius
43. terra
44. Lakos és családja
45. suppy
46. emse
47. Martisa
48. Vata
49. Vasarhelyi
50. Judi
51. theory
52. Szen Il Ica
53. Oggi
54. Pipike
55. Mikimaki
56. Fujsagiro
57. Roni44
58. Bordódy Kristóf
59. Hegeda
60. Zsírosb Ödön
61. Zsóka és három gyermeke
62. LEVI
63. frett
64. kpista
jm
2003. február 05. 11:31 | Sorszám: 129
A teljes lista :

1.Turul
2. k.o.
3. Oreg Pipo
4. Calvinia
5. nereus
6. Gyongy
7. Konkoly
8. kalahu
9. Turulmadar
10. Orosz-hussalata
11. Marko P
12. toloba
13. Beci bacsi
14. Keserushow
15. Antal94
16. jobb-egyenes
17. pab
18. Uszka Milota Magosliget
19. Liana
20. Basand
21. tatam
22. Hobuda
23. masfel
24. onogur
25. Millertrash
26. Macko
27. Mallow
28. Antlfinger Edvard
29. Don
30. kata54
31. ferko (+család, 5 fő)
32. nagyi
33. glens
34. barla diak
35. MZ/X
36. jm
37. Torcsill
38. Vega
39. Igyigaz
40. Cirus
41. varjacska és engedelmetekkel emberem, skizzo
42. gordius
43. terra
44. Lakos és családja
45. suppy
46. emse

jm
2003. február 04. 16:37 | Sorszám: 123
Polgári körök a békéért (forrás : polgari-kor.hu)

"A magyarországi keresztény történelmi egyházak 2003. február 8-án, szombaton este 17 órakor a Szent István Bazilikában püspökeik vezetésével a béke a megőrzéséért, a fenyegető iraki háború elkerüléséért ökumenikus imádságot tartanak. Az eseményen várhatóan jelen lesz Orbán Viktor is. Kérünk minden békét szerető, jóakaratú honfitársunkat, a polgári körök tagjait, hogy jöjjenek el az eseményre. A téren megoldott lesz a hangosítás, így mindenki részese lehet az áhítatnak. Kérjük a résztvevőket, hogy hozzanak magukkal egy szál gyertyát.

Szövetség a Nemzetért Polgári Kör"

jm
2003. január 31. 10:41 | Sorszám: 112
A polgári körök is megmozdultak ! (polgari-kor.hu)

2003-01-31 01:19:56

M A G Y A R O R S Z Á G a kommunista ügynökök és Amerika hálójában!!

A szabad, független Magyarország békeszerető polgáraként tiltakozunk a háború ellen, tiltakozunk a háborús készülődés ellen, és tiltakozunk a magyar kormány politikája ellen.
Bush Elnök úrnak óriási a támogatottsága az Egyesült Államokban.
Medgyessynek Péternek csekély a támogatottsága Magyarországon!!
Medgyessy Péter és kormánya nem kapott felhatalmazást arra, hogy Magyarországot elkötelezze a háborús készülődés és háború mellett.
Amerika népe nem ismeri a háborút. Nem ismeri a lövedékek süvítését, nem ismeri a bombák becsapódásának hangját, nem ismeri az éhezést, nem ismeri az óvóhelyek világát, nem ismeri a családját, gyermekeit megbecstelenítő, elpusztító katonák brutalitását.
Amerika népe nem tud semmit a háborúk borzalmairól.
Magyarország ismeri a háborút. A XX. században többször kényszerítették harcba a békeszerető magyarokat idegen érdekek oldalán.
Ezért a XXI. században, a független és demokratikus Magyarország többet semmilyen háborúban nem akar részt venni más hatalom oldalán.
A nép felhatalmazása nélkül a kormány nem kényszerítheti igazságtalan háborúba a magyarokat.

T I L T A K O Z U N K !!

Tiltakozunk a háború ellen, a fenyegetés és megfélemlítés minden formája ellen.

Magyarország békében akar élni a többi néppel.

Kossuth Tér 2002 Polgári Kör, Családi Polgári Kör, Három Város a Nemzeti Egységért Mozgalom, Pécs-Pogány Polgári Kör, Magyar Polgári Szalon polgári kör, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Hatvan-i Bethlen G. polgári kör ,Szent László TV, Internet Polgári Kör, polgari-kor.hu szerkesztősége.

Antoni Lörinc, Cser Gyöngyi, Dr. Horváth Miklósné, Fejér Krisztina, Fejér Sándorné, Dr. Jávor Alajosné, Jávor Zoltán, Juhász László,
Kabafi Adrienne, Kisszékelyi Tibor, Kricsfalussy Valéria, Lászlóczky Éva, Lakatos Kitty, Mados Viktória, Molnár László, Pataki László , Patkó Edina, Pintér Anikó, Polgár Ferenc, Póth Erzsébet, Sásdi Ferenc, Skodacsek András,
Somorjai Viktória, Szabó Szilvia, Szentandrási Erzsébet, Szucsán Rita, Szücs
András Märsta, Tavasi Zoltánné, Vajda László, Valyon Anikó, Valyon Zoltán, Zaruba Ildikó,
Váczi Judit, Véghelyi Józsefné, Wéber Ágnes

jm
2003. január 30. 21:16 | Sorszám: 107
tehát : hol található a felhívás a tüntetésre ?
jm
2003. január 30. 18:37 | Sorszám: 104
hol található a felhívás a tüntetésre ? nem zavar, ha zöldek, kékek, vagy hupililák, ha az országban egyedül nekik tűnt fel, hogy háború van készülőben.
jm
2003. január 30. 12:22 | Sorszám: 96
Mi lesz február 11-én, és honnan a hír ?
jm
2003. január 30. 09:46 | Sorszám: 90
Igen, egy béketüntetés kellene. A magyarok többsége nem támogatja se Taszárt, se a háborút...
jm
2003. január 29. 13:16 | Sorszám: 83
...csatlakozom a listához, ha ez segít...
jm
2003. január 29. 13:12 | Sorszám: 82
Ez mind szép... A bökkenő csak az, hogy a gyakorlatban a kormány a taszári bázissal elkötelezte az összes magyar állampolgárt az Irak elleni háborúban. Magyarország hivatalos álláspontja : Éljen a háború, mi, magyarok, fenntartás nélkül, száz százalékosan támogatjuk.

...Egyszerűen nem értem még mindíg, ez hogy történhetett meg!?!?? könyörgöm magyarázza meg valaki ! Racionális, szép, kerek magyarázatot szeretnék...


Téma: Ti Igennel vagy Nemmel szavaznátok az EU-ra? Nem könnyű! (1)
jm
2003. február 14. 17:37 | Sorszám: 703
"Az Európai Tanács döntése alapján Magyarország 2oo4. május 1-jén az Európai Unió tagjává válik."

Tényleg ? Eddig azt hittem, ezt majd a népszavazás dönti el.

jm
2003. január 30. 12:49 | Sorszám: 370
Úgy éltél, mint egy teljesen átlagos olasz polgár (akinek betegségbiztosítást, nyugdíjjárulékot kell fizetni és hosszú távon gondoskodni a saját és családja megélhetéséről, mindezt bérből és fizetésből ?) Nem mindegy.

Szavazz ahogy gondolod, legjobb tudásod és lelkiismereted szerint.

jm
2003. január 30. 12:18 | Sorszám: 366
Kedves Toloba !

Te éltél már huzamosabb ideig valamelyik fejlett EU országban ? És ha igen, hogy tetszett ?


Téma: Közös szégyen
jm
2004. június 24. 08:03 | Sorszám: 1
"A Nemzet presztizse porban."

Ez igaz, de ne gondold, másoknak jobb jut. Ez persze nem ok rá, hogy mi most ne szégyenkezzünk!



Téma: Népszavazást az EU-alkotmányról!
jm
2004. július 14. 13:24 | Sorszám: 14
off
Ezt már többen mondták, de azért képzeljük el Mádlt amint felballag Dobogókőre, és a Pálosokat hivogatja.
on

Téma: Véget ért az Olimpia ! Örültök neki ?
jm
2004. augusztus 30. 17:44 | Sorszám: 62
ja igen, és a helyes kifejezés ez: hány sporttelepet, sportpályát (parkot, zöld területet, játszóteret, ...) szüntettek meg csak a saját érdekeiket néző, számító beruházók, vállakozók - az önkormányzatok lelkes és korrupt hozzájárulásával - és építettek helyükbe bármit, ami épp a legtöbb hasznot húzta, függetlenül attól, mennyi kárt okoznak ezzel másoknak.

az eső esik, a szél fúj, a sporttelepet azonban leépítik, megszüntetik. Emberek.

jm
2004. augusztus 30. 17:35 | Sorszám: 61
"hány sporttelepből lett parkoló, lakópark, áruház."

zöld szervezetek, akik ez ellen tiltakoznak "ostoba, haladásellenes" izgágák, akiket le kéne csukni, a helyi lakosok pedig csak maradjanak csöndbe, ők talán nem szoktak bevásárolni? - ez az általános szöveg ilyen esetekben.

Szerencsére ismerek olyan lakosokat, akik ezt a folyamatot nem nézik szó nélkül, eljárnak az önkormányzati ülésekre, felemelik a szavukat, ismerik a jogaikat, és mernek élni vele! Ez az egyetlen lehetőség ugyanis...

Csak zárójelben megjegyezve, a 4-es metró ellen fellebbező civilek és helyi lakosok egyik legnagyobb problémája az, hogy a tervezett metróvégállomást és buszpályaudvart egy többezer fős lakótelep egyetlen sportpályája helyébe terveznek! A tervezők nyugodtan távolabb vihették volna a vonalat (500 méterrel), ez esetben megmaradna a sportpálya, és még a metró is arra lenne használható, amire szánják: a közlekedési gondok enyhítésére. De nem! A beruházásoknál valahogy mindig háttérbe kerül a józan ész, az emberek elemi érdeke, egy-két ember magánérdeke mögött. A várost úgy alakítják ki, - és ez sem véletlen - hogy az embernek egyetlen lehetősége maradjon: nézni az élsportolót a TV-ben, egy sörrel a kézben, 150 kg-san, otthon...

jm
2004. augusztus 29. 23:47 | Sorszám: 13
Na, ennek én is nagyon örülök. amúgy meg ezentúl mozogjon, sportoljon mindenki, ne üljön órákig a Tv előtt. Hajrá magyarok!

Téma: AutópályaEllenes Liga
jm
2005. február 14. 23:12 | Sorszám: 60
"Háztól házig, időhöz nem kötve, csomagokkal, kényelmesen."

Ne haragudj, de erről Homer Simpson jut eszembe, aki az egyik részben kitúrta a papáját az öregek otthonában lévő ágyából, és boldogan mosolygott az így nyert kényelmen: egész nap heverészhet, és még az evéshez sem kell megmozdulnia, csöveken kapja a kaját.

Igen: a tömegközlekedéshez, vasúthoz mindig kell a saját lábadat is használnod. Ha nehéz, méretes csomagod van: taxit. Jobb helyeken az állomáson bérelhetsz autót, a taxinál sokkalta kedvezményesebben. De nem, nem szükségszerű, hogy a vonatból kilépve kilométereket kelljen gyalogolnod a villamosig, buszig, metróig, közben hosszasan step-aerobikolva. Mégis, az ország legtöbb állomásán ma ez a helyzet. Miskolcon éppen azért, mert bár 30 méter választja el az első vágányt a villamostól, a kettő között van egy kisebb út, amire soha, senki nem akart zebrát tenni. Helyette ástak egy alagutat, hogy az emberek undorodva forduljanak el a tömegközlekedéstől...

jm
2005. február 14. 22:55 | Sorszám: 59
Többen használják Budapest tömegközelekedési eszközeit nap, mint akik kénytelenek naponta hosszabb utat megtenni az ország "rossz útjain". Mennyivel lehetne 60 milliárdból* (kb 30 kilóméter autópálya) a budapestiek utazási kényelmét növelni? Vagy bármely más településen a kerékpárosokét, gyalogosokét, buszozókét, ... (60 milliárdból a legmodernebb, és legdrágább Siemens villamosokra fogják kicserélni Európa legforgalmasabb villamosvonalán közlekedő járműveket. Hány embernek fogja ez jelentősen megnövelni a napi kényelmét? sokkal többnek, mint 30 km autópálya!)

* mármost lehet, hogy ennél is több

jm
2005. február 14. 22:48 | Sorszám: 58
"Nem hiszek a százszor annyi kárban."

Ez nem hit kérdése. A vasút egy kilóméteren egy embert sokkal biztonságosabban tud elszállítani, mint az autó. Sokkal kevesebb energiával. Sokkal kevesebb szennyezést bocsátva ki. Sokkal kevesebb területet használva fel. Sokkal kisebb pusztítás okozva az élővilágban. A különbség néhol egy, néhol több nagyságrend. Úgyhogy az autópályák által okozott "százsoros" kárt képletesen értsed, ha ezeket együttesen számoljuk, még ennél is több...

jm
2005. február 14. 22:45 | Sorszám: 57
"Abban teljesen igazad van, hogy ha ezek a települések nem élnek a csökkenő forgalom adta lehetőséggel, akkor hatalmas lehetőséget szalasztanak el."

Miből? amikor az önkormányzatok állig ülnek az adósságban? Aki meg nem, örül, hogy a béreket ki tudja fizetni. Állami szinten sem jut mindenre: az autópálya építés nagyon drága. Többezer milliárdot fognak beleölni az elkövetkező években. Ezzel az ország fejlesztési kapacitása nagyjából ki is merült (még ennek is a jó része hitelből megy majd). Gondolod, hogy akár a településeknek, akár az államnak jut majd forgalomcsillapítási, fásítási programokra a településeken? Ami pedig az EU-s pénzeket illeti, a Nemzeti Fejlesztési Terv és az operatív programok teljes egészében meghatározzák majd, hogy mire költhetünk. Ebben pedig autópályák, elkerülőutak, és bekötőutak szerepelnek csak bőséggel, semmi "környezetbarát" beruházás nem. A kör bezárult, jobban mondva: az ördögi kör bezárult, mert így csak növeljük a forgalmi gondokat, ami még több elkerülő út, autópálya, autóút építését teszi majd szükségessé. Ezredjére mondom: ezt az utat Nyugat-Európa már bejárta. És kiderült róla, hogy zsákutca... Nekünk csak ki kéne tekinteni a magyar valóságból a nagyvilágba. És okulni mások tapasztalatain.

jm
2005. február 14. 22:37 | Sorszám: 54
Nem mentem soha. Mint ahogy Magyarországon az emberek többsége nem ment soha. Nagyon sokaknak az okoz ugyanis nehézséget, hogy a munkahelyükre eljussanak. Busszal, vonattal, villamossal. Vagy akár a helyi utakon, a városközpontba, autóval. Óriási kátyúkat kerülgetve. Jobb szeretném, ha ezeknek az embereknek a mobilitása javulna, mint annak a viszonylag kevés embernek, akinek hetetnte többször is az ország útjait kell járnia. Ha meg csak évente egyszer-kétszer kell, mondjuk meglátogatni a családot, azért nem érdemes autópályát építeni, sokkal inkább felfejleszteni a vasúthálózatot (hogy egyik vidéki városból a másikba ne órák alatt lehessen eljutni). Az ilyen fejlesztések ellen egy zöldnek sem lenne kifogása, még akkor sem nagyon, ha esetleg az új vasúti vonal természetvédelmi területeken menne keresztül. Ugyanis a vasút nem vágja el az élőhelyeket egymástól, mint egy autópálya. Sokkal kevesebb helyet foglal el, és sokkal energiahatékonyabban, és kevesebb környezetszennyezéssel tud - ugyanolyan kényelmesen - egyik településről a másikra szállítani embereket. Ami pedig a svájci példát illeti, nem igaz, hogy az utolsó faluba is visz náluk autópálya - ellenben szinte mindenhova visz vasút, rendkívül kényelmesen és gyorsan.
jm
2005. február 14. 22:31 | Sorszám: 53
A kérdés a következő: létezik kétfajta módszer, hogy elérj egy eredményt, de az egyikkel százszor annyi kárt okozol, mint a másikkal. Melyiket választod? Vagyis: nyugodtan építhetjük a vasútakat, akár harmincszor annyit, mint autópályát. (ráadásul a kapacitása sokkal nagyobb, mint a közútnak).
jm
2005. február 14. 22:20 | Sorszám: 50
"Mikolc teljes tranzitforgalma évtizedek óta a közvetlen belvároson keresztül haladt át."

Ehhez elég egy elkerülő út. A belvárosban pedig ugyanannyi kapacitás meg kell szüntetni, így valóban nem növeltük, csak eltereltük a forgalmat.

jm
2005. február 14. 22:18 | Sorszám: 49
Ehhez nem kell autópálya, ehhez elég egy elkerülő út.

"De gondolj arra, hogy végre el lehet kezdeni a belváros átalakítását, szélesíthetik a járdákat, fákat ültethetnek, esetleg új sétálóutcákat hozhatnak létre. És sorolni tudnám a településeket, ahol ugyanilyen gondokkal küzdenek."

Nagyon szeretném látni ezeket a településeket. Alkalom adtán, ha tudsz ilyenről, értesíts. Valóban, ha annyi közúti kapacitást szüntetnének meg a városokban, amennyit az új autópályákkal létrehoznak, nem lennének ennyire károsak ezek a beruházások. A gyakorlatban sajnos ilyen még nem fordult elő. Az autópályák csak növelik a forgalmat mindenütt, pont azért, mert arra már nem jut pénz, vagy akarat, hogy a településeken belül csillapítsák a forgalmat. Így viszont egy kis ellentmondásba is keverednénk: megint nem tudunk mit kezdeni azokkal a kocsikkal, amik az autópályáról jönnek le. Hova megy szerinted az a 30-40-70 ezer kocsi, amit egy ilyen út naponta elbír? A végállomás csak egy emberi település, és lakóövezetekben napi 2000 kocsi már komoly teher.

jm
2005. február 14. 21:55 | Sorszám: 47
"Ha vasúton szállítanak, mindenki kiköltözik a vasútállomásra, hogy a kézbesítés ott helyben megtörténjen? Vagy, ennek hiányában, hogyan kézbesítik a szállítmányt: talicska, bicikli, lovaskocsi, batyu, vagy egyéb?"

Nem akarod megérteni azt, amit mondtam. Minél több utat, és főleg autópályát építesz, annál nagyobb lesz a közúti forgalom, nem csak az autópályákon (amelyknek a forgalma akár 30-70 ezer gépkocsi/nap is lehet), hanem mindenütt, hiszen az autópályáról lejövő kocsik mennek valahova, és érkeznek valahonnan. A közútfejlesztés olyan területhasználatot eredményez, amely erősíti a közúti forgalmat. Ezért egy idő múlva újabb utakat kell építeni. Ugyanis olyan helyekre is települhetnek létesítmények, ahova másképp nem lehetne. Bármilyen messze a többi létesítménytől, bármilyen funkcióval. A határ a csillagos ég - nincs megállás, egész megyéket be lehet építeni, de olyan szétszórtan, hogy az egyik helyről a másikra immár csak kocsival (vagy adott esetben kamionnal) lehet elmenni. Sajnos Nyugat-Európa egy részén ez történt. Mindez óriási pazarlással, környezetszennyezéssel, és időveszteséggel jár! Nyugat-Európában nincs olyan ország, amely nem ismerte volna el hivatalosan, hogy hibás területhasználati politikát folytattak az elmúlt évtizedekben. És nincs olyan egyetem, ahol a jövő szakembereinek vagy jó tíz éve nem a kompakt, gazdaságos területhasználatot tanítják. Sajnos, amikor elérkezett az az állapot, hogy az egész országban, minden megyét beépítettél bármivel, és hogy az egyes létesítményeket csak kocsival, vagy kamionnal lehet megközelíteni, hiába kerül ez nagyon sokba a társadalomnak, és a környezetet hiába rombolja látványosan, már nagyon nehéz visszakozni. Maradnak az állandósult torlódási problémák (az autópályás rovatban megtekintheted London és Párizs példáját*, ahol az elmúlt 40 évben csak a közutat fejlesztették), illetve az állandósult szmogriadók, a regionális légszennyezés, ami ellen semmit nem lehet tenni. Ezek a hatások azonban csak csepp a tengerben, a közút térhódításának egyéb kedvezőtlen mellékhatásaihoz képest.

*csak zárójelben, nem kell hozzá egy 10 milliós agglomeráció, hogy folyamatosan növekedjenek a torlódások. Egy 27 ezres kisváros éppúgy megteszi, amennyiben évtizedekig csak a közútat fejlesztik, és nem figyelnek az ésszerű területhasználatra. Dolgoztam Belgiumban ilyen kisváros közlekedés-rendezési tervén, a gyaloglást, kerékpározást, és a tömegközlekedés használatát volt hivatott a terv ösztönözni, hiszen Nyugat-Európában már homlokegyenest ellenkező szemlélet dívik, mint nálunk, mivel megtapasztalták a saját bőrükön, hova vezetett ez a közútfejlesztési és autómániákus politika. Most már próbálják mérsékelni a károkat, de nagyon nehezen megy, mivel az egész gazdaságuk/területhasználatuk ráállt az autóhasználatra. Ott kucorognak a gödörben a leejtő alján, és nem tudnak kimászni belőle. Mi most boldogan csúszunk le a leejtőn, és még hurrázunk is hozzá...

Visszatérve a vasútra: a vasúthoz kötődő területfejlesztés kompaktabb, gazdaságosabb területhasználatot eredményez. Vagyis: ne keverjük össze folyton az okot és az okozatot. Amúgy meg: igenis lehet létesíteni vasúti állomások közelében elosztó központokat, ahonnan az áru kisebb méretű tehergépkocsikban folytatja az útját. Amelyek sokkal kevesebb zajt, rezgést és szennyezést okoznak, mint a böhöm kamionok.

És még egy: szerinted normális, hogy minden multi többszáz kilóméteren fuvarozza a legutolsó ásványvizes palakcját, az egyik helyről a másikra. Az üresjáratok sem ritkák. Mindezt azért tehetik meg, mert nagyon olcsó a közúti szállítás, megéri nekik delokalizálni a különböző egységeiket, olyan módon, hogy az már túlszárnyalta rég az abszurditás határát. Nem hiába vezette Svájc az útdíjat a kamionoknak. Mellesleg az útdíj két harmadát a vasút fejlesztésére fordítják... (és mellesleg az ehhez kapcsolódó ipar, technológia és szolgáltatások nagy mértékben lendítik fel a svájci gazdaságot -sokkal jobban, mint addig a területükön igyen átrobogó kamionok tették...)

jm
2005. február 14. 21:21 | Sorszám: 45
Az országban az emberek 70%-ának, a háztartások pedig körülbelül felének nincs autója. Egy kicsit luxus milliárdokat költeni arra, hogy néhányaknak 5-10 perccel rövidebb legyen a menetideje. Amúgy pedig, ne félj, hamar rá fogsz szokni, hogy messzebre mész majd az autópályán, mint ameddig eddig mentél. A nemzetközi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy középtávon az emberek nem spórolnak az utazási időn, hanem egyszerűen messzebre utaznak.

"Tanulmányok sokasága mutatja, hogy az autósok nem töltenek kevesebb idôt közlekedéssel, mint a nem-autósok. Nem is utaznak gyakrabban - alig többször hagyják el otthonukat, mint a nem-autósok. Mi történt az idôvel, amit az autó megspórolt? Átalakult térré. Az autósok távolabbra utaznak. A helyek térbeli eloszlása változik. Az emberek továbbra is járnak iskolába, munkába, moziba, de messzebbre utaznak ennek érdekében. Az átlag német 15.000 km-t utazik egy évben, ezzel szemben 1950-ben csak 2.000 km-t utazott. A megmentett órákat felemészti a növekvô távolság, a növekvô teljesítmény, a több elfoglaltság, a több tevékenység. Egy idô után ez újabb idôspórolásra késztet, újrakezdve a kört. Az idônyerés átfordul minden növekedésébe; a gyorsaság a legbiztosabb út a következô dugóhoz."

Wolfgang Sachs: Miért pont a sebesség?
http://www.c3.hu/~bocs/ford/bocsf29.htm

jm
2005. február 14. 19:08 | Sorszám: 43
A vasúti lobbit én nagyon gyengének érzem, és szerintem ennek oka, hogy a vasúti vállalatok vezetői nagyon nagy mértékben függnek a kormányoktól. Ergo: gúzsba vannak kötve, nem lobbizhatnak azon kormány politikája ellen, amelyik kinevezte őket! Márpedig a jelenlegi kormánypolitika nem éppen a vasút fejlesztését tűzte ki célul, ellenkezőleg. A jelenlegi miniszterelnöki székben lévő személy szépen világosan ki is fejezte: a vasútra nincs pénz, mivel a kormány minden erejével az autópálya-fejlesztésre összpontosít. Márpedig a 30-40 éves elavult szerelvények helyett újakat kellene venni, az évtizedek óta nem felújított pályákat felújítani - máskülönben fokozatosan rohad le ez a közlekedési ágazat, az utasok pedig menekülnek. De nem látom, hogy ez ellen a MÁV felső vezetése tiltakozna - hiszen azért cserélték le újfent a vezetőket, hogy "megreformálják" a vasútat, ami a gyakorlatban az ágazat visszafejlesztését jelenti.
jm
2005. február 14. 19:01 | Sorszám: 42
"Ez a pásztoridill nem működik, szerintem is az az első feladat, hogy el kell távolítani az ótvaros kamionokat a településeket szó szerint kettészelő főútvonalakról, átterelve őket az ótvaros autópályákra."

És amikor lejön a kamion az autópályáról, nyilván elpárolog. Sajnos a valóságban másképp működik: az autópálya megsokszorozza a közúti szállítás lehetőségét. A forgalom nem terelődik át az autópályákra: ott is lesz, és a településeken keresztül is, mert egyszerűen csak a közúti kapacitást növeltük meg, és lehetőséget biztosítunk a multiknak, hogy delokalizálják a termelést, csomagolást, összeszerelést más-más telephelyekre, ahogy nekik a legolcsóbb. Sajnos az össznépességnek pedig ez a legdrágább, akár az egészségét, akár a környezeti mutatókat nézzük.

Nyugat-Európában külön programok indultak be a települések életminőségét tönkretevő kamionok miatt - pedig autópályákban igazán nem szenvednek hiányt. Jó lenne tanulni a tapasztalataikból, és nem elkövetni ugyanazokat a hibákat - ráadásul még csak nem is hazai haszonra, hanem leginkább a külföldi multik profitjára.

jm
2005. február 14. 18:39 | Sorszám: 40
"Van még egy tényezö: a kamionos lobby egyelöre lényegesen erösebb mint a vasútlobby."

Nem tudom, létezik-e egyátalán vasúti lobbi? Hiszen a vasút állami tulajdonban van, az államnak pedig leghőbb vágya megszabadulni a vasúttól, mindent magánkézbe adni. Paradoxon, hogy a közútfejlesztést meg éppen hogy nem bízza a piacra, hiszen ez a befektetés az életben nem térül meg senkinek sem. Vagyis valakik, valahol eldöntötték: a közútat támogatják, a vasútat lerohasztják, felszámolják. Az emberek pedig nem értik, mi történik velük, csak egy nap arra ébrednek, hogy szorongva hallgatják a híreket a "globális felmelegedésről", miközben naponta csikorgatják a fogukat a dugókban. De az összefüggéseket nem akarják, vagy nem tudják megérteni.

jm
2005. február 14. 18:30 | Sorszám: 38
"A kamionforgalom növekedésében nem a rosszindulat, hanem a közúti áruszállítás olcsósága, jól szervezhetösége és gyorsasága játszik a legfontosabb szerepet."

A közúti áruszállítás mesterségesen olcsó! Nekik nem kell fizetni szinte semmit a pályáért, szinte teljesen ingyen használhatják, az állam megépíti nekik, és karban is tartja. Továbbá folyamatosan fejleszti számukra ezeket a pályákat, ami a vasútra korántsem áll fenn: nem épülnek újabb és újabb összeköttetések. Különféle módokon óriási versenyelőnyt biztosít az állam a közútnak.

jm
2005. február 14. 18:26 | Sorszám: 36
"Tehát az aglomeráció és Budapest közötti utasforgalom a többszörösére emelkedett, miközben sem a közúthálózat, sem a tömegközlekedés, sem az elővárosi kötöttpályás közlekedés nem lett fejlesztve."

Miért jó az, ha Budapest elköltözik Pest megyébe, miközben dolgozni visszajár a városba? Miért kéne ezt a tendenciát erősíteni? Milyen jogon követeli valaki, aki kiköltözött a városból, hogy építsenek egy második/harmadik utat a városba, mert a saját településén keresztül már túl nagy a forgalom, és mert nem tud reggelente gyorsan beérni Budapestre autóval? Budapestet lehet szennyezni? A budapestieknek el kell viselniük az egyre növekvő légszennyezést és zajt, amelyet az ingázók okoznak? Ha építesz még egy-két (5-10) autópályát, amely a városba vezet, csak a kiköltözési tendenciát erősíted, hiszen több ember ingázhat be autóval a városba az új utakon, és több ember költözik el a városból a légszennyezés és a zaj miatt. Ezt az ördögi kört a legtöbb nyugati város már megismerte. Eredmény: a városból mindenki elmenekült, aki csak tudott, sok helyen már csak bevándorolt vendégmunkások, és leszármazottaik élnek.

jm
2005. február 14. 18:17 | Sorszám: 35
"JM példálózása a kamionforgalom vasúton való továbbítására 20 éven belül megvalósíthatatlan és olyan összegbe kerülne a vasút fejlesztése, melyet ez a gatyáig eladósodott ország nem képes előteremteni."

Autópálya építésre 1400 milliárd Ft-ot szavazott meg az országgyűlés 2003-ban, három évre. Ehhez még hozzájönnek a banki hitelek. Mindezzel nem a magyar gazdaságot fejlesztjük, hanem csak a multikat segítjük, hogy keresztül-kasul hurcolásszák az áruikat rajtunk keresztül, ingyen.

"Különösen azért nem, mert annak a 3,14csányi országnak annyi autópályája VAN, hogy a legeldugottabb települést is meg tudod közelíteni autópályán."

Azt sem tudják, hogy tereljék ma a közúti kamionforgalmat a vasútra. Ha tehetnék, visszamennének az időben! Mi pedig abban a nagyon kedvező helyzetben voltunk (vagyunk), hogy az orrunk előtt van az összes "fejlett" ország tapasztalata, amelyeknek kinyilvánított célja, nemzetközi (EU-s) és nemzeti szinten is a közúti forgalom jó részének vasútra terelése, a vasút fejlesztése. Az EU-ban az úruszállítási teljesítmény (tonna-km) 8%-a vasúti. A most csatlakozó országokban ez kb 30%. Nekünk csak annyit kellene tenni, hogy nem ugrunk fejest abba a csapdába, ahonnan mások még nem tudtak kikecmeregni. Az ez irányú szakirodalommal szekrényeket lehetne megtölteni. Az autópályákra költendő pénzt százféle képpen el lehet költeni, ami a magyar gazdaságot, nem pedig a multikat erősítené nálunk.

jm
2005. február 14. 18:07 | Sorszám: 34
Nyugat-Európában, a nagyon sűrű autópálya-hálózat ellenére nagyobb problémát okoznak a településeken áthaladó kamionok, mint nálunk. Ugyanis nem tudsz mindenhova autópályát építeni, hiába szeretnéd lebetonozni az országot, nem megy. A kamionforgalom ellenben az autópálya-építési programnak köszönhetően, amely az elmúlt 50 évben Nyugat-Európában lezajlott, megsokszorozódott. Vagyis: az autópálya nem segít a településeiden, illetve ha egy-két helyen segít, akkor 10 másikat meg ellehetetlenít, mert folyamatosan növeli a kamionforgalmat. És ezt a forgalmat nem az egyszeri magyar termelő okozza, aki Budapesten akarja értékesíteni a terményét, hanem Danon és társai, akik keresztül-kasul fuvaroznak Európán egy rakomány joghurtot. És ezentúl rajtunk keresztül is, egyre inkább.

Az autópálya még a térségfejlesztésre se jó, kivéve, hogyha Auchan-okkal, és tajvani mosógép-összeszerelő üzemekkel képzeled el a magyar gazdaságot, ahol a termőföld, az emberek és a terület csak puszta haszonforrások a külföldi multiknak.

jm
2005. február 14. 08:12 | Sorszám: 5
"Az elkövetkezendő időkben borzasztóan felértékelődik a környezet. A szennyezetlen, eredeti, jó levegőjű, természetes környezet."

Igen, óriási kincset érnek "fejletlen" tájaink. Csatlakozom.


Téma: Cigi gate lesz az új olajgate?
jm
2004. július 11. 20:58 | Sorszám: 43
"De tenni mint a Zengő ügyben tettek az ottani lakosok és patrioták nem tesztek semmit."

a Zengő ügyében nagyon-nagyon fontos volt a helybéliek fellépése. elengedhetetlen, hogy sikerüljön megmenteni a hegyet. De a döntő pillanatokban éppolyan fontos volt, hogy néhány őrült hazai Greenpeace-es, meg más zöld fiatal sárga jelmezbe bújt, és megvédte a fákat. Mínusz nemtudomhány fokban. Napokig fagyoskodva, de énekelve. Többek között a Himnuszt. Az "szdsz közeli" zöld fiatalok... Eközben pedig több,mint hatvan hazai zöld szervezet írt a NATO-nak. És a helybéliek, meg a zöldek, hetekig, hónapokig védték a Zengőt. Ma is megteszik, ha arra kerül a sor.

De most mondd: meg lehet ezt tenni minden alkalommal, minden heggyel, minden esetben?

ki fogja megvédeni a Pilist a lakóparkoktól, az autópályáktól?

A zöld szervezetek csak akkor tudnak segíteni, ha a helybéli lakosok elég határozottak, és tudják, hogy milyennek szeretnék a környezetüket. És milyennek nem. És ha kiállnak az érdekeik mellett.

10 ember, bármennyire zöld, és bármennyire hivatása a környezetvédelem, nem tudja megmenteni az ország természeti értékeit az eszeteln pustítás ellen, ami ma folyik, és amely az elkövetkező években csak erősödni fog.

És még egy: a Zengő megóvásával úgy látszik egyetértesz.
Talán nincs szükséged lokátorra, talán nem értesz egyet vele.

De a zöld területeket, a természeti értékeinket az elkövetkező években, és már ma is leginkább az autópályák, és az autós infrastruktára, meg az ezzel járó városi terjeszkedés fogja elpusztítani. És ez ellen 10 zöld az égvilágon semmit nem tehet, azon kívül, hogy felhívja a közvélemény figyelmét arra: ésszerűen kell a területet használni, ésszerű beruházásokat kell végezni.

jm
2004. július 11. 18:48 | Sorszám: 39
"káros ezeknek a zöldszervezeteknek a működésében az hogy az igazi problémák helyett álproblémákkal terhelik a társadalmat."

Az előbb szóvá tetted, nem foglalkoznak a környezetvédő szervezetek a zöld területek eltűnésével. írtam, hogy nagyon is foglalkoztatja őket. Ha érdekel, megadom a forrásokat, hogy tájékozódhass.

"Mindegyik a háttérben kötődik az SZDSZ hez."

Az általam ismert zöld szervezetek egyike sem kötődik az SZDSZ-hez. Sem a háttétben, sem sehogy. Lehet, hogy léteznek ilyenek, de a magyar zöld szervezetek túlnyomó részére egészen biztos, hogy nem ez a jellemző!

jm
2004. július 11. 10:17 | Sorszám: 32
ennek majd utánanézek. Most meg megyek a jó levegőre. Amíg még van hova
jm
2004. július 11. 09:08 | Sorszám: 28
"A Pilist és a megmaradt Budai zöld területeket pedig már most el kell felejteni, úgy ahogy vannak: 15 éven belül az egész egy lakópark-bevásárlóközpont-benzinkút-autópálya komplexum lesz, amit egyébként egyszerűen csak úgy hívunk:
szuburbanizált város."

Természetesen aki szót mer emelni ez ellen az esztelen pusztítás, és a kellően át nem gondolt infrastruktúra építések, és beruházások ellen, az egy maradi barom, akinek a 18. században a helye!

jm
2004. július 11. 09:05 | Sorszám: 27
Ha akarod, megadom Neked pár tucat újságcikk, tanulmány, vagy figyelemfelkeltő rendezvény adatait, ahol a környezetvédők a zöld felületek eltűnése ellen "balhéznak".
jm
2004. július 11. 09:04 | Sorszám: 26
Ha akarod, megadok neked pár tucat újságcikk, tanulmány, vagy figyelemfelkeltő rendezvény adatait, ahol a környezetvédők a zöld felületek eltűnése ellen "balhéznak". Folyamatosan ezt csinálják!

(ami pedig azt illeti, az egyik leginkább zöld-felület pusztító jelenség ma az autóhasználat, és az ezzel járó infrastruktúra, és a városi terjeszkedés. Nézd meg az M0-ás mentén, vagy az M1-es mentén mit történt! Bevásárlóközpontok, külföldi cégek mindenütt, óriási parkolókkal, nem éppen tájba illeszkedő "doboz" épületekkel.

És minél messzebb helyezkednek el ezek az épületek egymástól és a várostól, annál inkább megnövelik az autósforgalmat. Ugyanez érvényes a lakóparkokra: bárhol, bármi felépülhet. akár illegálisan is. A zöldterületek rovására, és teljesen fogyelmen kívül hagyva, mennyira ellehetetleníti majd a közlekedést. A semmi közepén a lakópark, egy autópályával hozzákötve a városhoz. Bravó!

A Pilist és a megmaradt Budai zöld területeket pedig már most el kell felejteni, úgy ahogy vannak: 15 éven belül az egész egy lakópark-bevásárlóközpont-benzinkút-autópálya komplexum lesz, amit egyébként egyszerűen csak úgy hívunk:
szuburbanizált város.

jm
2004. július 11. 08:53 | Sorszám: 24
Ha ez megnyugtat: a zöld szervezetek az alkohol miatt és a zöld felületek eltűnése miatt is balhéznak. Állandóan!

(ami a buszokat illeti, kevésbé szennyez egy busz, mint a 80 autó, amely behelyettesítené. Mellesleg a környezetvédők valamiért állanóan az elővárosi vasutakért küzdenek)

jm
2004. július 10. 21:38 | Sorszám: 21
"Amúgy pedig az ember a két végével csinálhat büdöset. Na most az alsóval elhúzódik a WC-be a felsővel meg az orrom alá fujja. Pedig az is van olyan gusztustalan,mint a padlóra szarni."

nos, van még néhány mód. Pédául beül a kocsiba, és begyújtja a motort. És sajnos ezt nehezebb kikerülni, mint a cigarettafüstöt.

jm
2004. július 10. 21:21 | Sorszám: 18
"Nekem leégne a pofámról a bőr, ha egy másik embert a dohányzása miatt vekzálnék. Ehhez képest seregnyi idióta görény ebben éli ki magát nap mint nap."

Nem szoktam a dohányosokat piszkálni, és nem szeretem, ha "boszorkányüldözésnek" vannak kitéve. De: van aki nem szereti a cigarettafüstöt! zavarja! Van akinek nem élvezet beszívni azt az illatot. És mégis, rákényszerül, mert a mellette ülő pedig pont szereti. Minden ember szabadsága csak addig terjed, amíg nem vesz el a másik ember szabadságából.

jm
2004. július 10. 21:15 | Sorszám: 17
"Nos az a helyzet hogy régen is voltak akiknek a gyaloglásra telt csak.Ezek aztán kitalálták hogy ne járjanak az emberek lóval mert az büdös hátul rug elöl harap ergo veszélyes.Ebből aztán lett kalamajka.Ezek utódai aztán elszaporodtak és miután a ló ma már drága a villamos is ezért aztán elkeseredésükben megint elővették a gyaloglás varázsszavát."

Nem értem, hol a gond a lóval meg a villamossal?

"Na most feltételezve hogy kellemes jó idő van megtesz 5km/h 10kmre lakik a munkahelyétől.Be 2 óra haza 2 óra az kb négy.Plus nyóc óra meló az napi 12 óra elfoglaltság.Nyóc kell alvásra
marad négy ami szerintem ezeknek még nagyon sok is.Reggel lemegy a közértbe ahol nincs kenyér mert gyalog a teherhordó a kenyereskosárral a hátán csak 3 km/h sebességgel jön.De sör sincs meg tej sem!Viszont korgó gyomorral mehet a melóba -gyalog.Mire beér leizzad ott aki lovon jött be letólja hogy hogy néz ki.Kirúgják viszont lesz napi 12 órája szabad amikor gyalogolhat a környéken amig beszerzi a családja kajáját addig amig van pénze.Na ide vezet a gyaloglás.De mentő sem lesz aki kórházba viszi csak taliga de lesz rajta vörös kereszt."

Nagyon jól leírtad a helyzetet. Most pedig helyettesítsd be ezzel: beülök az autóba, 10 perc alatt ott vagyok a munkahelyemen, ahol aztán szakadásig dolgozom 15 éven keresztül nap, mint nap ...hogy beülhessek az autóba, és elmehessek a munkahelyemre. Valóban, ez így sokkal jobban hangzik.

a probléma ott van - és idővel csak növekszik majd - hogy mindenki, minden áldott nap, bármikor kiteszi a lábát a házból, kocsiba száll. Ez egy ideig nagyon kényelmesnek tűnik. többeknek azonban csak a legközelebbi kánikula-szezonig, amely egyben az utolsó is lesz. Tavaly a franciáknál többezer ember halt meg nyáron csak a légszennyezéssel ötvözött kánikula miatt.

ui: minden motorizált jármű ellen emeltem volna kifogást? (mentőautók, buszok, postakocsi, ...) vagy pedig a túlzott autóhasználat ellen? Én ez utóbbira emlékszem.

jm
2004. július 10. 13:17 | Sorszám: 11
"Ha meg az autók ellen orditoztok járhatunk lóval is de akkor meg a lószar miatt lesz gondotok rövidesen."

Van két lábam, és, meglepő módon, helyváltoztatásra használom.

"Ne használj villanyt benzint olajat szánts lóval ökörrel és járj a munkahelyedre 30 kilométerről gyalog!"

30 km? Az autónak, hipergyorsvasútnak köszönhetően az emberek most már 50-300 km-re járnak be dolgozni! ez egy őrület! Ha a holdig lehetne ingázni, oda is elmennél, csak mert van rá technológia? De milyen áron???

autó: szerinted normális hogy egy többszáz kilós kaszni nélkül már meg sem tudunk mozdulni? Hogy mindenki, minden áldott napon azt használja?
Megsúgom: nem!

jm
2004. július 10. 12:39 | Sorszám: 8
"Örvendek! Minek szántam volna?"

Elég szomorú!

"H amindnek kiszámítunk mi mennyibe kerül, akkor az autótulajodnosok is fizessék még a dupláját, hisz se jráni, ese lékegezni nem lehet tőlük,"

Szerinted ez a természetes, hogy se járni, se lélegezni nem lehet az autóktól????? Ennek így kell lennie????

Az autósok valóban nem fizetik meg az általuk okozott károkat, akármennyire is zavaró ez, de ezt nem a dohányosok tisztára mosására kell érvként használni, ellenkezőleg...

jm
2004. július 10. 12:34 | Sorszám: 7
"H amindnek kiszámítunk mi mennyibe kerül, akkor az autótulajodnosok is fizessék még a dupláját, hisz se jráni, ese lékegezni nem lehet tőlük, renegeteg ártatlan ember hal meg."

Ha csak a dupláját számítod, még nagylelkű vagy!

"Ha nagyon megkaparjuk, biztos találok még tárdalami rétegek, csoportokat akiknek a költséges hobbijait a munkavállalóktól lenyúzott közpénzből finanszírozzák, azért senki se morog."

Pedig jobb lenne, ha morognánk.

"A dohányosok óriási összeget fizetnek ki jövedéki adóban."

És a társadalom hússzor annyit a dohányosok gyógyítására.


"És hány és hány betegség van, ami a környezetszennyezés , a mérgező táplálékok, a ruházatban, építészetben elterjedt mérgek miatt alakul ki stb stb."

És nem kéne, hogy így legyen!

"És a kutyások: az a a sok tonna kutyaürülék, kutyaszőr, baci ami kóvályog a közös légtérben."

A kutyákkal nem lenne semmi baj, ha
-a tulajdonosaik takarítanának utánunk, mint ahogy azt sok más országban megteszik,
- ha a parkokban, a városi zöld területeken külön helyeket jelölnének ki a kutyáknak, és ezáltal a parkok nem nyilvános kutyaürülék lerakatként szolgálnának, hanem arra amire eredetileg valók: az emberek pihenésére, kikapcsolódására: napozásra, olvasásra, játékra...

jm
2004. július 10. 12:19 | Sorszám: 4
a szultános és boros javaslatodon kívül mindennel
egyetértek! Még ha csak iróniának szántad is...

Téma: EZ LETT VOLNA
jm
2006. január 19. 12:38 | Sorszám: 114
A közröhej, hogy budapestiek százezrei használják minden nap az ehhez hasonló buszjáratokat.
jm
2006. január 18. 23:03 | Sorszám: 112
Szvsz a ferihegyi gyorsvasút a legutolsó, ami Budapestnek hiányzik... De ha sok pénze van a MÁV-nak, akkor csak nyugodtan.

Téma: Szegényszegény gazdagok..
jm
2005. szeptember 05. 14:45 | Sorszám: 41
Nem úgy tűnik, hogy a kormány és a hatóságok felkészültek volna az árvízre!

"Miközben közeledett a Katrina, kormányzónk arra kérte az embereket, hogy „Imádkozzák le a hurrikánt” kettes szintre. Két nappal a hurrikán után csapdába estem egy épületben, és életfontosságú hírekre várva bekapcsoltam egy elemes rádiót, csak hogy halljam, hogy a kormányzó egész napos imádságra hívja az embereket."

Ha ez volt a felkészülési fázis, nem csoda, ami a hurrikán után történt.

Hanem ezek után nem lehet az USA-t "fejlett" vagy "civilizált" országnak hívni. Aki pedig legközelebb az USA-val példálózik - bármilyen területen - azt el kell küldeni New Orleans-ba.

jm
2005. szeptember 04. 23:00 | Sorszám: 39
A különbség, hogy itt nem jött senki. A new orleansi "polgárok" törnek-zúznak-lövöldöznek (az a jelentős hányada a lakosságnak, aki teljesen a társadalom peremén, illetve azon kívül él).
jm
2005. szeptember 04. 22:47 | Sorszám: 37
Hihetetlen, hogy a hatékonyságukról, és szervezettségükről híres amerikaiak a saját házuk táján ennyire bénák. Ráadásul ez a társadalom sokkal rosszabb, mint egy harmadik világbeli ország - Banglagesben nincs minden harmadik járókelőnek lőfegyvere, és a társadalmi különbségek nem ennyire égbekiáltóak!
jm
2005. szeptember 04. 22:44 | Sorszám: 36
De ezek a városok valóban életképtelenek. Budapest is az, és egyre csak növekszik, felfalja a körülötte lévő településeket. Nem jó ez így!
jm
2005. szeptember 04. 22:42 | Sorszám: 35
New Orleans közepes méretű városnak számít a maga 500 ezer lakosával. Egy metropolisz, illetve "nagy metropolisz" egy-tíz-húsz millió embert jelent.
jm
2005. szeptember 04. 11:28 | Sorszám: 26
"Ahhoz, hogy megérthessük ezt a tragédiát, fontos, hogy ismerjük magát New Orleanst.

Azoknak, akik nem éltek New Orleansban, azt kell mondanom, hogy egy csodálatos, dicsőséges, érzéki várost mulasztottak el. Olyan kultúra és energia volt itt, mint sehol máshol a Földön. A 70% afrikai-amerikai lakosság ellenállása a fehér uralomnak egy bőkezű, felforgató, ragyogó és sajátos kultúrát táplált. Jazz, blues, hiphop, --, Mardi Gras indiánok, Parádék, gyöngyök, Jazz temetések, vörös bab és rizs hétfő esténként: New Orleans a művészet és a zene és a tánc és a szexualitás és a felszabadulás városa volt.

A kedvességé és a vendégszereteté, ahol egy utcán végigsétálni két óráig tart, mert minden portánál áll valaki, akivel lehet beszélgetni, és ahol a közösség összefog, ha valaki bajban van. Ahol a kiterjedt családi viszonyok és a szociális háló betöltötte a város, az állam és a szövetségi rendszer által hagyott lyukakat, amik fennen hirdették, hogy a hatóságok nem töltik be a jóléti társadalomban kijelölt feladataikat. Egy olyan város, ahol ha szembejön valaki az utcán, nem csak odaszól, „hogy vagy?”, hanem meg is várja a választ.

A kizsákmányolás, a szegregáció és a félelem városa is. New Orleans 500.000 lakosára évente 300 gyilkosság jut, aminek a legtöbbje néhány túlnyomóan fekete kerületben történik. A rendőrség nyilatkozata szerint nem érdemes megkeresni az elkövetőket, mert általában a lövöldözés után néhány nappal utoléri a támadót a vérbosszú.

A Fekete New Orleans és a helyi rendőrség között ellenséges a viszony. Az utóbbi hónapokban több rendőrtisztet gyanusítottak drogkereskedelemmel, korrupcióval és lopással. Nemrég, két külön alkalommal, két rendőrtisztet gyanúsítottak meg nemi erőszakkal (egyenruhában), és több példa volt arra, hogy fegyvertelen fiatalokat mészároltak le a hatóságok, mint például Jenard Thomast, akinek a halála hónapokig tartó, hetenként ismétlődő tüntetéseket váltott ki.

A lakosság 40%-a írástudatlan, és a fekete középiskolások 50%-a nem jut el az érettségiig négy év alatt. Louisana átlag 4.724 dollárt költ egy gyerek oktatására, és 48. az országban a tanárok fizetését tekintve. Minden nap több mint két teremnyi fiatal morzsolódik le az oktatási rendszerről, és egy tetszőleges napon egyszerre 50.000 tanuló hiányzik az iskolából. Túl sok fekete férfi végzi az Angola Börtönben, egy régi rabszolga ültetvényen, ahol a fogvatartottakat még mindig fizikai mezőgazdasági munkára kényszerítik, és ahol a fogvatartottak 90%-a meghal, mielőtt kijutna a börtönből. A várost elhagyta az ipar, és a legtöbb megmaradt munkahely a szolgáltatási szektorban alulfizetett, átmeneti és bizonytalan.

A louisanai politika a bőrszín politikája. Ezt a katasztrófát a rasszizmus, a hanyagság és a hozzá nem értés termelte ki. A Katrina hurrikán volt az a szikra, ami begyújtotta a kegyetlenség és a korrupció által szétlocsolt benzint. Ezt a katasztrófát az elsőnek kitelepítendő területek kiválasztásától kezdve a menekültek kezelésén keresztül a tudósításokig a bőrszín határozza meg.

A louisinai politika hírhedten korrupt, de az egy hete tartó tragédia a politikai vezetőinket az inkompetencia soha nem látott szintjeire emelte. Miközben közeledett a Katrina, kormányzónk arra kérte az embereket, hogy „Imádkozzák le a hurrikánt” kettes szintre. Két nappal a hurrikán után csapdába estem egy épületben, és életfontosságú hírekre várva bekapcsoltam egy elemes rádiót, csak hogy halljam, hogy a kormányzó egész napos imádságra hívja az embereket. A pletyka és a pánik lassan eluralkodott, és nem volt megbízható információforrás. Kedd este a politikusok és a riporterek azt mondták, hogy a víz még újabb 4 métert emelkedik - erre megállt. A szóbeszéd ilyenkor futótűzként terjed, így a politikusok és a média csak rontottak a helyzeten.

Miközben a gazdagok elmenekültek New Orleansból, azok, akiknek nem volt hová menniük, vagy nem volt mivel, ott maradtak. Csak só volt a sebre, hogy a helyi és a nemzeti média azzal töltötte a múlt hetet, hogy démonizálja azokat, akiket hátra hagytak. Mint valakinek, aki teljes szívével szereti New Orleanst és az embereket benne, ez a tragédia legfájdalmasabb része, és nagyon mélyen érintett.

Egy értelmes ember nem nevez „fosztogatónak” egy olyan embert, aki ételt vesz magához egy éhező város bizonytalan időre bezárt boltjaiból, de a média újra és újra pontosan ezt csinálta. A seriffek és a politikusok arról beszéltek, hogy a csapatoknak a boltokat kéne védeni a mentési munkálatok helyett.

New Orleans hurrikán-súlytotta népességének képeit elszabadult fekete bűnözőknek ábrázolták. Mintha egy hifi eltulajdonítása egy üzletből, aminek tuti volt biztosítása, nagyobb bűn lenne, mint a kormány hanyag kezelése és a bénázás, ami több millió dollár kárt okozott és végül megsemmisített egy várost. Ez régebben is így ment. New Orleans hiper-kizsákmányolt népét bűnbaknak használják, hogy sokkal nagyobb bűnökről tereljék el a figyelmet.

Az igazi bűnözők itt a város, az állam és a nemzet politikusai. Legalább az 1800-as évek közepe óta köztudott, hogy micsoda árveszély fenyegeti New Orleanst. Az 1927-es árvíz, amit szintén nem a természeti katasztrófa, hanem a politika és a rasszizmus határozott meg, nyilvánvalóvá tette a veszély súlyosságát. Ennek ellenére az állami tisztségviselők tervszerűen visszautasították, hogy költsenek ennek a szegény, nagyrészt fekete városnak a védelmére. Míg a FEMA (az amerikai katasztrófa-elhárítás) és mások figyelmeztettek a New Orleanst fenyegető veszélyre, és terveket terjesztettek elő a város megerősítésére, a Bush kormány 2001 óta minden egyes évben egyre kevesebbet költött a város árvízvédelmére, elengedve a füle mellett a szakértők jelentéseit a globális felmelegedés (pontosabban: globális éghajlatváltozás - szerk.) hatására megnövekedett hurrikánveszélyről. Továbbá, ahogyan a víz előrenyomult, az összehangolatlan válaszlépések súlyosan elmélyítették választott vezetőink hűtlen kezelésből adódó hibáit.

Az 1927-es árvíz utóhatásai befolyásolták egy amerikai elnök és egy helyi kormányzó megválasztását, és támogatták Huey Long déli populista politikáját.

Az elkövetkezendő hónapokban minden bizonnyal dollármilliók fognak New Orleansba folyni. Ezt a pénzt kétféleképpen lehet elkölteni. Vagy egy „Új Alkut” (New Deal) kötnek a várossal, közjóléti befektetésekkel, hosszútávú szakszervezeti munkahelyekkel, új iskolákkal, kulturális intézményekkel és lakásprogramokkal, vagy „újjáépítik és revitalizálják” a várost, de így csak önmaga árnyéka lesz, újabb hotelekkel, több kaszinóval és üzletláncokkal meg vidámparkokkal a régi szomszédságok, kulturális központok és a sarki jazz klubok helyén.

Már jóval a Katrina előtt elérte New Orleans városát a szegénység, a rasszizmus, a dezindusztrializáció és a korrupció hurrikánja. Már arra is dollármilliók kellenek, hogy ennek a Katrina előtti hurrikánnak a hatásait semlegesítsük.

Most, hogy dől a pénz, és a világ szeme a Katrinán, döntő jelentőségű, hogy a világ progresszívan gondolkodó emberei képesek-e megragadni az esélyt, hogy felemeljék a hangjukat egy igazságos újjáépítésért. New Orleans egy különleges hely, és harcolnunk kell az újjászületéséért."

-----------------------------------------------

Jordan Flaherty a Left Turn (Balkanyar) c. újság szerkesztője

(http://www.leftturn.org<http://www.leftturn.org> ).
www.indymedia.hu

jm
2005. szeptember 02. 23:59 | Sorszám: 23
Nem ugyanazokat a képeket néztük.

Az USA-ban "normál" állapotban is óriásiak a társadalmi különbségek, rengeteg a fegyver, az erőszak, a társadalom peremén élő ember. Vészhelyzetben úgy látszik mindez még egészségtelenebb.

jm
2005. szeptember 02. 23:55 | Sorszám: 22
Nagyon leegyszerűsített képlet... de mégsem annyira.
jm
2005. szeptember 02. 23:48 | Sorszám: 18
Brüsszelt több, mint 10 éve ismerem. De bizonyos negyedekben életemben csak egyszer voltam. Tanulmányi kiránduláson, a város "társadalmi különbségeiről". Valamiért 2 perc alatt háromszor inzultáltak minket a helyi második, harmadik generációs brüsszeli arab suhancok, ahogy kitettük a lábunkat a buszból...
jm
2005. szeptember 02. 23:43 | Sorszám: 17
Tanulság: ha a város egyik fele luxusban dőzsől, míg a másik vegetál, előfordulhat, hogy elszabadul a pokol...
jm
2005. szeptember 02. 23:40 | Sorszám: 14
n
jm
2005. szeptember 02. 23:39 | Sorszám: 13
A nyomornegyedekbe gondolom nem volt kiállítás?
jm
2005. szeptember 02. 23:34 | Sorszám: 11
A kedves, vidám város már akkor is hemzsegett a fegyveres garázdálkodóktól?
jm
2005. szeptember 02. 23:33 | Sorszám: 10
sújt
jm
2005. szeptember 02. 23:32 | Sorszám: 9
Akkor a híradások torzítanak. Mert New Orleans-ban csak szegény, szakadt embereket mutatnak... Ha nem lett volna a felirat, hogy "USA", egy háború súlytotta afrikai városnak néztem volna a helyet. Harmadik világbeli, szerencsétlen országnak...
jm
2005. szeptember 02. 23:26 | Sorszám: 6
De a rovat címe nem jó. Az USA nem gazdag.
jm
2005. szeptember 02. 23:24 | Sorszám: 3
Az ázsiai szökőár után sem tudósítottak ilyesmiről...

Téma: Bevásárlóközpontokat, autópályát a Pilisbe!
jm
2006. január 27. 17:49 | Sorszám: 237
"Rózsaszín konzervdoboz"
Vitatott hipermarketnyitás a Pilisben
Népszabadság • Cser Andrea Lévai Szilvia • 2006. január 24.

Sok vita után nyitotta meg kapuját a solymári Auchan Áruház. A 30 milliárdos beruházás nem kis harcot jelentett a környékbeliekkel.

Főként a solymáriak és a vörösváriak féltették a tájat, a levegőt a megnövekvő forgalomtól. Komoly küzdelmet folytatott a Levegő Munkacsoport is a hipermarket építése ellen. Az ellenzők mellett persze sok támogatója is akadt. A solymári önkormányzat felmérte, hogy milyen előnyöket rejt magában ez a tájba valóban kevéssé illő "rózsaszín konzervdoboz", és megadta az engedélyt.

A befektető az áruház megépítése mellett vállalta a környék rendezési terveinek elkészítését, a szennyvíztisztító telep kapacitásának bővítését, a közmű és a Szent Flórián út kiépítését, a közvilágítás és a forgalomtechnikai beruházások finanszírozását. Solymár javára csaknem egymilliárd forintba kerültek azok a beruházások, amelyeket a település éves költségvetéséből hosszú évekig nem tudott volna megvalósítani. A 10-es úton utazók hosszú ideig megsínylették az új körforgalom és az új útszakasz megépítését, míg az végül elkészült.

Áruház-történeti kuriózumnak számít, hogy az épülő hipermarketnek a szokásos engedélyek mellett még a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jóváhagyását is meg kellett szereznie, és vállalnia kellett, hogy saját költségén az építési munkálatokat megelőzően elvégezteti az itteni régészeti lelőhely teljes feltárását. Többen vádaskodtak azzal, hogy az áruház építése kegyeletsértés, a közelében fekvő második világháborús brit katonai temető meggyalázása. Egy térelválasztó domb, amely 30 méter hosszú és 2 méter magas, amelyre fákat ültetnek, ezen is segít majd.

A cég öt éven belül 15-17 kereskedelmi központot szeretne létesíteni. A sok probléma ellenére miért mégis itt épül ez az új beruházás? A hely kiválasztását indokolta a 10-es út közelsége és a hasonló áruházak hiánya. 73 ezer család vonzáskörzetében szükség van egy ilyen üzletközpontra - hangzik az indoklás.

Az épület, amely mintegy 10 ezer négyzetméteren terül el, 15 létesítményből álló üzletsort foglal magába. 380 embert foglalkoztat, és 1400 parkolóhellyel várja vásárlóit. Az áruház környékét parkosították, több száz fa és bokor elültetésével igyekeztek még vonzóbbá tenni a bevásárlóközpontot, amely vonattal és busszal is elérhető. Ám a vásárlók többsége autóval érkezik. Az idősebbek nem biztos, hogy elhagyják és felcserélik a megszokott helyi kis üzleteket, de a fiatalok és a dolgozó felnőttek számára gyors és közeli bevásárlási lehetőséget kínál a hipermarket.

Az áruház a táj arculatát rontja ugyan, viszont kétségkívül hasznos funkciókat lát el. Az első tapasztalatok szerint a pénztárosok készségesek, az eladók udvariasak, előzékenyek. A pult mögötti üvegfalon keresztül a vásárlók is nyomon követhetik az áru útját. A belső tér rendezett és tiszta, a szolgáltatások jól működnek. A környezetbarát bevásárlószatyor pedig még a zöldek szívét is meglágyíthatja.
http://www.nol.hu/alternativ/cikk/391768/

*************************************************

A környezetbarát bevásárlószatyor halottnak a csók. A környékbelieket pedig vígasztalja, hogy most már nekik is van bevásárlóközpontjuk. Ha annyira szeretnek konzervdobozok karéjában lakni, ez még csak a kezdet...

jm
2006. január 24. 20:57 | Sorszám: 234
A havilapjuk honlapján ( www.lelegzet.hu ), a keresőt használva minden fontosabb ügyükről találsz anyagot, a kilencvenes évek elejéig visszamenőleg.
jm
2006. január 22. 13:18 | Sorszám: 231
Ez pedig a gondola helyzetelemzése:
http://www.gondola.hu/cikk.php?szal=46154

A környezetvédők SZDSZ-esek, mert a környezetvédelmi minisztérium, amelytől pénzük egy része származik, SZDSZ-es. A gazdasági és közlekedési minisztérium SZDSZ-es, ezért nem építi meg az új 10-es utat, mert a Pilis térség meg Fideszes. Pilisvörösvár polgármestere szintén SZDSZ-es. Az egész, új 10-es út körüli vita azzal magyarázható, hogy a meghasonlott SZDSZ vitatkozik önmagával.

Tiszta szerencse, hogy a gondola kristálytiszta, világos gondolkozással rávilágított a 10-es út körüli vita valódi hátterére! A környezetvédelmi dossziékból hiányzott már nagyon ez a fajta, a tényekhez következetesen, makacsul ragaszkodó, ugyanakkor pengeéles logikát használó újságírói munka.

jm
2006. január 20. 23:42 | Sorszám: 230
A Fiatalok Vörösvárért Egyesület (2006. január 18).

Tisztelt Levegő Munkacsoport!

A Fiatalok Vörösvárért Egyesület 2006. január 20-án (pénteken) 16.00-18.00 óráig félpályás útlezárást
tart Pilisvörösvár belterületén a 10-es számú főútvonalon. Az útlezáráson részt vesznek a Pilisi
medence településeinek polgármesterei, és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviselője. A
demonstrációt a rendőrségből, a polgárőrségből és egyesületünk tagjaiból alakított kb. 80 fős rendezői
gárda biztosítja.
A demonstráció célja:
A 10-es út elkerülő szakaszának mielőbbi megépítése, figyelemfelkeltés a tarthatatlan közlekedési
viszonyokkal kapcsolatban. Továbbá tiltakozunk a Levegő Munkacsoport ellen, akik szándékosan
hátráltatják az elkerülő út megépítését.
Szeretnénk ha a demonstráción részt venne Lukács András, vagy valamelyik elnökségi tag a Levegő
Munkacsoport részéről.
Üdvözlettel:
Preszl Gábor
elnök
Tel: 06-20-347-2770
E-mail: gabor.preszl@five.hu

***************************************************************************
A Levegő Munkacsoport válasza a Fiatalok Vörösvárért Egyesületnek (2006. január 19.)
Preszl Gábor
elnök

Tisztelt Elnök Úr!

Örömmel értesültünk arról, hogy január 20-án, pénteken a 10-es út Pilisvörösvárt ténylegesen elkerülő
szakaszának megépítéséért tüntetnek Pilisvörösváron. Üdvözöljük, hogy a Fiatalok Vörösvárért
Egyesület és a térség polgármesterei is megértették és felkarolták a Levegő Munkacsoport és a többi
környezetvédő civil szervezet azon álláspontját, miszerint a semmiből semmibe vezető - és csupán egy
nagy bevásárlóközpontot kiszolgáló - 13 milliárd forintba kerülő, 5,5 kilométeres útszakasz helyett
inkább a Pilisvörösvár szerkezeti tervében három változatban is feltüntetett és 9 milliárd forintból
megvalósítható tényleges elkerülő út megépítését kell támogatni.
Sajnos egyéb elfoglaltságuk miatt a Levegő Munkacsoport elnökségi tagjai nem tudnak részt venni a
tüntetésen.
Kérjük, hogy levelünket szíveskedjen felolvasni a résztvevők és a sajtó számára.
Szívélyes üdvözlettel:
Lenkei Péter
elnökségi tag

jm
2005. december 07. 20:24 | Sorszám: 229
"A fővárostól Dorog felé vezető kétszer egysávos 10-es út óriási forgalmat bonyolít le, naponta közel 26 ezer gépkocsi zúdul ezen keresztül Budapestre. Ráadásul az északnyugat-magyarországi iparterületről ez az egyetlen út vezet a fővárosba, így jelentős a teherforgalom is. Mindezt azt eredményezi, hogy a Pilisen keresztülhaladó hét kilométeres távolságot gyakran csak három óra lehet megtenni."
www.origo.hu
jm
2005. december 07. 18:34 | Sorszám: 228
Ha nincs fellebbezés a határozat ellen, akkor kénytelenek újrakezdeni az engedélyezési eljárást, és legalább a törvényesség látszatát betartani.

"Új környezetvédelmi hatásvizsgálatot rendelt el a 10-es út Budapest-Pilisvörösvár közötti nyomvonalára a Fővárosi Bíróság – közölte a Hír TV.

A közigazgatási pert a Levegő Munkacsoport azért kezdeményezte az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) ellen, mert a szervezet szerint egyrészt az új útszakaszról a lakosság bevonása nélkül döntöttek, másrészt az túl környezetterhelő lenne.

A bíró jogszabálysértésként értékelte, hogy a négy kilométeres, kétszer két sávra tervezett útszakaszról az érintett önkormányzatok és a lakosság bevonása nélkül döntöttek, és helyt adott annak a kérelemnek is, amely szerint a beruházás környezetvédelmi hatásainak vizsgálatakor nem csak a kérdéses útszakaszt kell figyelembe venni, hanem az egész útépítést magát."
www.gondola.hu

jm
2005. december 07. 18:30 | Sorszám: 227
Ahhoz, hogy az ósan eltűnjön, kellene egy José Bové, aki szétszerelné.

Nekem amúgy a bevásárlóközpontokkal nem lenne gondom - ha nem szántóföld közepére, vagy park helyére épülnének, és jórészt magyar árukat forgalmaznának... Na jó, horvát, lengyel áruk is jöhetnek.

jm
2005. december 07. 18:08 | Sorszám: 225
hm.

10-es út: a bíróság a környezetvédőknek adott igazat

A mai napon a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével hatályon kívül helyezte a 10-es út első szakaszának környezetvédelmi engedélyét és új eljárásra utasította a hatóságot.

A pert a Levegő Munkacsoport indította az érintett térség környezetvédő civil szervezeteinek – a Piliscsabáért Egyesület, a Pilisvörösvári Környezetvédő és Természetbarát Egyesület, a Solymári Környezetvédők Egyesülete , az SOS Békásmegyerért Egyesület és a Van jobb M-nUll Ürömiek és Pilisborosjenőiek Környezetvédő Egyesülete – egyetértésével.

A Levegő Munkacsoport már korábban rámutatott, hogy a szóban forgó szakasz megépítésére feleslegesen költenék az adófizetők 13 milliárd forintját, hiszen semmilyen közlekedési és környezeti problémát nem old meg, csupán egy nagy bevásárlóközpontot szolgálna ki. „Reméljük, az ítélet elősegíti, hogy a kormányzat megváltoztassa fenntarthatatlan közlekedéspolitikáját, és a tömegközlekedést, illetve a vasúti szállítást részesíti előnyben” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
www.greenfo.hu

jm
2005. szeptember 30. 23:01 | Sorszám: 224
Auchan: meglátom elhányom magam

péntek, 2005. szeptember 30.

A képen a budaörsi látható, a solymári még rondább

A Levegő Munkacsoport bejelentése alapján a Budakörnyéki Ügyészség megvizsgálta a solymári Auchan bevásárlóközpont építési engedélyezési eljárását, és megállapította, hogy törvénysértések történtek.
http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=11447&PHPSESSID=b8d2c4d898cd9374a0b6465829021a0b

Lebontani nem fogják.
Ezért tök mindegy.
olyan ótvar ronda hogy összehányom magam minden egyes
alkalommal, amikor arra megyek a busszal az egytemre,
Piliscsabára.
Gyönyörűvolt a táj!
Egyedülálló!
Gyümölcsösök, hatalmas hegyek!
És most egy halványrózsaszínű irdatalan kocka
terpeszkedik a csudaszép Pilis közepén. Egyszerűen nem
is értem ezt az egészet, annyira durván néz ki.
teljesen elszállt az agyam, amikor megláttam.
Robbantani.
Ez az egyetlen megoldás, mert tényleg egy rémes szörny
az ott - egy rákfene.

Remélem legalább a solymáriak örülnek, hogy nem kell
messze menni vásárolni
www.indymedia.hu

jm
2005. május 21. 20:55 | Sorszám: 223
FELHÍVÁS!

A Piliscsabáért Egyesület felhívja az ürömi, pilisborosjenoi, solymári, pilisvörösvári, pilisszántói, pilisszentiváni, piliscsabai, pilisjászfalui családi vállalkozások, helyi kis és közepes lakossági szolgáltatást végzõk figyelmét arra, hogy a térségbe betelepülõ multinacionális cégek a várható - és a térség teljes lakosságát érintõ - növekvõ környezetterhelésen túl éppen a helyi szolgáltatók létét veszélyeztetik.

Fontosnak tartjuk a helyi vállalkozók, szolgáltatók munkahelyeinek megõrzését, ezért javasoljuk az érintett vállalkozásoknak és érintett lakossági körnek, hogy forduljanak önkormányzatukhoz, és kérjenek felvilágosítást arról, hogy az önkormányzati vezetésnek milyen szolgáltatásfejlesztési elképzelése van, és hogyan kívánja megvédeni a helyi vállalkozókat és szolgáltatókat a teljes ellehetetlenüléstõl.

Sürgetjük az érintett vállalkozások területi összefogását a megélhetésük megtartása érdekében. A Piliscsabáért Egyesület felkéri a térségi civil szervezeteket és érdekképviseletei szerveket a helyi vállalkozások érdekeinek védelmére, és az ezen felhíváshoz való csatlakozásra.

Jelentkezés: piliscsabaert@axelero.hu
www.piliscsabaert.net

-------------------------------------------

Nahát, ki gondolta volna, hogy az autópálya nem csak a környezetet teszi tönkre, hanem a helyi vállalkozókat is?
hajrá tesco, auchan, metro, cora! valamivel csak fenn kell tartani a francia és angol gazdaságot!

jm
2005. május 12. 11:59 | Sorszám: 222
Az Auchan csodái

2005. május 12.

Az elmúlt években csodák sorozata történt a magyarországi Auchan- beruházások körül. Budaörsön a helyi lakosok 1997-ben a Levegő Munkacsoport segítségével bírósági keresetet nyújtottak be az Auchan bevásárlóközpont megépítése ellen.

A bíróság első fokon hatályon kívül helyezte az építési engedélyt. Az építkezés azonban rendületlenül folytatódott annak ellenére, hogy a budaörsi önkormányzat háromnaponta 10 ezer forintos bírságot vetett ki az építtetőre! A bevásárlóközpont felépült, a pereskedő lakók nagy része elköltözött, a Levegő Munkacsoport pedig túlélte az ellene indított, széles körű lejárató kampányt. Két és fél év elteltével a Legfelsőbb Bíróság elutasította a keresetet, mivel álláspontja szerint nem volt elegendő bizonyíték a környezetveszélyeztetés megállapításához. Ennek kimutatására a bíróság több millió forintos költséggel járó további vizsgálatok elvégzését kérte. Ezek finanszírozására, amint azt a bíróság sejthette, a Levegő Munkacsoportnak nem volt lehetősége.

1998-ban az önkormányzati választások előtt az újpesti képviselő-testület - érzékelve a helyi közhangulatot - elutasította az M0-ás káposztásmegyeri csomópontjának megépítését. Erre a csomópontra elsősorban a Dunakeszire tervezett Auchan bevásárlóközpontnak volt szüksége. Csodák csodája, a választások után rögtön megváltozott a képviselők álláspontja, és megadták az engedélyt az építésre. A Káposztásmegyeri Környezetvédők Köre és a Levegő Munkacsoport bírósághoz fordult, mely első végzésével hatályon kívül helyezte az építési engedélyt. Az építtetők egy pillanatra megszeppentek, néhány napig álltak is a munkálatok, de utána még nagyobb erőkkel folytatódtak, mintha Magyarországon bíróság nem is létezne. A csomópont rövidesen elkészült (természetesen közpénzből), az akkori közlekedési miniszter ünnepélyesen átvágta a szalagot. A bírósági eljárás lassan folytatódott, végül 2004-ben (!) megszületett az ítélet, amely elutasította a civil szervezetek keresetét. A szakértői vélemény ugyanis kimondta, hogy egész Budapesten és környékén folyamatosan növekszik a gépjárműforgalom (ami kétségtelenül igaz), és így nem bizonyítható, hogy tényleg a csomópont által gerjesztett forgalom miatt súlyosbodik Káposztásmegyeren a környezetszennyezés... A keresetet megindító lakók időközben elköltöztek, a helyi egyesület vezetőjének például egy dunántúli kisvárosban sikerült megtalálnia a nyugalmát.

A dunakeszi Auchannak természetesen egy út is kellett, ami a csomóponttól a bevásárlóközponthoz vezet. Ennek nyomvonala egy törvényileg védett lápon vezetett keresztül. Ezért a természetvédelmi hatóság több ízben elutasította az építési engedély iránti kérelmet. Ám egyszerre csak csoda történt, és a hatóság mégis megadta a hozzájárulását. Az említett civil szervezetek ismét bírósághoz fordultak, az út pedig megépült (szintén jórészt közpénzből). A bíróság első fokon 2004-ben hozta meg az ítéletét: az utat le kell zárni a forgalom elől! A dunakeszi önkormányzat fellebbezett, így az ítélet nem vált jogerőssé.

Napjainkban a solymári Auchan építkezése körül történnek csodák. A Levegő Munkacsoport időben bejelentkezett ügyfélként, de csak két és fél hónap késéssel - többszöri rákérdezés után - kapta meg az értesítést a környezetvédelmi hatóságtól, hogy kiadásra került a környezetvédelmi engedély. Ezt azonnal megfellebbezte. Időközben a solymári önkormányzat kiadta az építési engedélyt. A Levegő Munkacsoport felszólította a solymári jegyzőt az építkezés azonnali leállítására, azonban a jegyző válaszra sem méltatta a civil szervezet levelét. A bevásárlóközpont építése töretlenül folyik.

Még ennél is nagyobb csoda, hogy pont ebben az időszakban került kiadásra az új 10-es út első szakaszának környezetvédelmi engedélye is - azon szakaszé, amely véletlenül a solymári Auchan bevásárlóközpont mellett halad el. Az öt és fél kilométer hosszú szakasz megépítése 13 milliárd forintjába kerülne az adófizetőknek. A Levegő Munkacsoport bírósághoz fordult, hogy semmisítse meg a környezetvédelmi engedélyt. Következett az újabb csoda: a pilisi térség több polgármestere egy emberként szólalt fel az útszakasz megépítése érdekében, "településeket elkerülő útnak" minősítve azt.

Egyáltalán nem zavarta őket az a tény, hogy ez a kétszer kétsávos szakasz semmiféle települést nem kerül el, hiszen a jelenlegi 10-es úttól mindössze 100 méterre (egy hosszabb szakaszon pedig csak 20 méterre) húzódna, egyik végén a kétszer egysávos Bécsi útba, a másik végén pedig Pilisvörösvár szintén kétszer egysávos főutcájába torkollva. Ezek a polgármesterek most nagyszabású félrevezető és lejárató kampányt indítottak a Levegő Munkacsoport ellen. A polgármesterekkel történt többszöri egyeztetés során ugyanis egyértelművé vált, hogy éppen ők ellenzik a településeket valóban elkerülő utak megépítését. Tény az is, hogy a Levegő Munkacsoport és a vele együttműködő civil szervezetek állandóan ezeknek az utaknak a megépítését szorgalmazzák - az Auchan-féle bevásárlósztráda helyett.

Nem minden országban vannak ilyen csodák. Csehországból például még az 1990-es évek közepén kiebrudalták az Auchant korrupciós ügyletei miatt.

A szerző a Levegő Munkacsoport elnöke
www.nol.hu

jm
2005. május 10. 18:12 | Sorszám: 221
Felébredtek a solymáriak:

A Konzervatív Kör fóruma Solymáron

2005. április 28.

A solymári Konzervatív Kör, amely több, mint tíz éve rendez hasonló esteket, ezt az estét a 10-es út témájának szentelte. A Kör tagjai nem támogatják a hat sávos utat , de plusz két sávot igen, azzal a feltétellel, ha az az ürömi elágazás után folytatódik az Óbudai temetõig. Ha nem folytatódik az ürömi leágazás után a bõvítés, akkor ellenzik a 4 km-es szakaszt. Nem támogatják az Auchan odetelepítését, mert ezzel a Budapest második kerületébõl oda autózó bevásárlók Solymár fõutcájának forgalmát növelnék. Szintén ellenzik az M0-ás tranzitforgalmat.

Az esten felszólalt Grószné Krupp Erszébet, Vörösvár polgármestere, aki ismét az elkerülõ út fontosságát hangsúlyozta és azt mondta, hogy hajlanak a kompromisszumra, mely szerint az új 10-es útnak „a 4 km-es szakasza legyen az indulója, induljon el az angol temetõ utántól, induljon el Kesztölcig. Vállalnánk ezt is." - mondta. Hogy ugyan ez mennyit változtatna a helyzeten., nem derült ki az elõadásából.

Einzmann László, Solymár polgármestere kijelentette, hogy az "Auchan a rácsatlakozó útnak egy részét építi meg." Ez utóbbi kijelentés, ha igaz, igazolja a civil szervezetek véleményét, mely szerint a 4 km-es szakasz elsõrendû hasznonlélvezõje a hipermarket lesz.

A polgármesterek után a civil szervezetek kaptak szót. Elmondák, hogy a semmibõl semmibe vezetõ 4 km-es szakasz semmit nem old meg, sõt további forgalomnövekedést fog generálni. Maga a környezetvédelmi hatóság is 30%-os forgalomnövekedést prognosztizált, amelyet a hatóság "elviselhetõ mértékûnek" nevezett. Hangsúlyozták, hogy ha utat építenek, akkor építsék meg a Pilisvörösvár szerkezeti tervében szereplõ elkerülõ utat és ne költsenek 13 milliárd forintot egy 4 km-es bevásárlószrtádára. Szerintük a térségi közlekedés fejlesztésében elsõsorban a valódi elkerülõ utaknak és a tömegközlekedés gyors fejlesztésének kell elsõbbséget adni. Hangsúlyozták, hogy Budapest katasztrófális közelekedési helyzete nem teszi lehetõvé további forgalom befogadását, sot hamarosan forgalomkorlátozásokat kell majd a fõvárosban bevezetni.

A hallgatóságot váratlanul érte annak a ténynek ismertetése, hogy az új 10-es, ha végig megépül, nem foglal magában leágazásokat, sem Pilisvörösvár, sem Pilicsaba irányába.

Béda Ferenc, a Solymári Környezetvédõk Egyesületének elnöke felvetette, hogy vajon lehet-e két útnak azonos a neve? Térképpel illusztrálta, hogy az új 10-esnek nevezett út valójában a törvényben M10-es gyorsforgalmi útként szerepel, megépítésének nyilvánvaló célja, hogy összekösse a tervezett M0-ás északi szakaszát az M0-ás hidon át az M3-as úttal. Így ez az út engedné át a jõvõben a Párizs-Kiev közötti tranzit forgalmat. Kifogásolta, hogy az emberek nem kaptak és nem kapnak hiteles tájékoztatást ezekrõl a tervekrõl.

A Konzervativ Kör képviselõje hozzászólásában elmondta, hogy amikor a solymári képviselõ testület az Auchan ügyét tárgyalta, õ részt szeretett volna venni az ülésen. Einzman László polgármester azonban közölte vele, hogy ennek nincs sok értelme, mert "informális" ülést tartanak. Másnap azonban nyilvánosságra került, hogy az ülésen a képviselõk megszavazták az Auchan betelepítését.

Dr. Illés Zoltán (FIDESZ), a parlament környezetvédelmi bizottságának tagja harminc perces elõadásban sorakoztatta fel érveit a tervek ellen. Ékesszólóan ecsetelte, hogy könnyen tettenérhetõk azok az érdekcsoportok, amelyeknek ez az út fontos. Csak fel kell tenni a kérdést: Qui prodest? Vagyis kinek az érdeke? "Nyilvánvaló, hogy nem az Önöké, hanem azoké, akik fillérekért megszerezték a földeket, majd eladták és azoknak, akiktõl ezeket most megvásárolták". Elmondta, hogy legkevesebb három alternatívát kellett volna a térségi közlekedés megoldására felkínálni és azokat az emberekkel meg kellett volna ismertetni. Az adott probléma megléte álságos intézkedésekhez vezetett - mondta. Felhívta a figyelmet az Aarhusi Egyezményre, amelyet Magyarország is aláírt, mert e szerint nem elég kifüggeszteni a hirdetõtáblára az információt, hanem "a polgármestereknek oda kell menni az emberekhez és az Önök nyakába kell tenni minden álláspontot". Elõadását dübörgõ tapssal jutalmazta a mintegy 150 fõs tömeg.

Pénzes Gábor, Pilisszentiván polgármestere látványos kivonulással adta tudtára a jelenlévõknek, hogy nem ért egyet az elhangzottakkal. Nevezetesen azzal, hogy az egyik felszólaló "hazugnak" nevezte a polgármestereket amiatt, hogy elkerülõ útról beszélnek. Einzmann László kis idõ után szintén távozott, fontos egyéb elfoglaltsága miatt, ezt több solymári lakos nehezményezte is.

Grószné Krupp Erzsébet végig kitartott, de közben többször kijelentette, hogy elviselhetetlen az, ami itt zajlik. Vélhetõen elõször konfrontálódott azzal a ténnyel, hogy nem mindenki támogatja olyan vehemenciával a terveket, mint az elhíresült pilisvörösvári fórum résztvevõi tették, amikorõ és polgármestertársai azon fáradoztak, hogy megalázzák és nevetségessé tegyék a tervet ellenzõ civil szervezeteket.
www.piliscsabaert.hu

---------------------------------------------

jm
2005. április 30. 16:53 | Sorszám: 220
Jobb későn, mint soha...

Gondola összeállítás:

"Merre tovább, 10-es út?"
http://www.gondola.hu/cikk.php?szal=41795

jm
2005. április 30. 15:06 | Sorszám: 219
A tömegpszichózis anatómiája

Pilisvörösvár főutcája. Zebra sehol. A járókelők az óriási autófolyamon keresztül próbálnak átevickélni a túloldalra.

A Közösségi Házba igyekszünk. A meghívón óriási betűkkel: „Fórum a 10-es elkerülő útról”. A túlpartra érve együttérzően dohogunk.

A meghívót átböngészve már tisztázódtak a frontvonalak. „Akikhez a kérdéseiket intézhetik: az út építésének támogatói”. A felsorolásban polgármesterek, a megyei tisztifőorvos, közlekedési szakértők. Alább, külön kiemelve: „És aki a várost elkerülő út építése ellen van: Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke”. Nem kétséges tehát, kik képviselik az itt élők valódi érdekeit, és ki az, aki a súlyos közösségellenes magatartásával méltán zúdítja magára a többség megvetését.

A fórum helyszínén a Levegő Munkacsoport aktivistái kiadványokat, az álláspontjukat alátámasztó dokumentumokat helyeznek a székekre; a baljóslatú előjelek dacára még bíznak abban, hogy a megbeszélést sikerül szakmai síkra terelniük.

Lassan megtelik a nagyterem, szinte tapintható a feszültség. Megkezdődik a rendezvény. A tárgyilagos kívülállást képviselő moderátor szerepében egy helyi egyesület vezetője mutatkozik be.

Vérmes reményeinket azonban hamar lelohasztja, mikor rövidesen megtudjuk, ő is a „többséget” képviseli, azaz az útépítés pártján áll.

Először a Levegő Munkacsoport elnöke kap szót. A tömegből fel-felhangzó fújolás jelzi: sokan már egyáltalán nem kíváncsiak a mondanivalójára. A halk szavú előadón látszik, ő nem az indulatok embere, ezen a terepen nehezen közlekedik.

A technikai akadályokat, meg a közbekiáltások okozta feszültséget legyűrve, arról beszél, hogy leginkább a Pilisvörösvárt elkerülő utat kellene megépíteni.

Azon túl a tömegközlekedést, a vasutat lenne tanácsos támogatni, nem pedig a nyilvánvalóan fenntarthatatlan személygépkocsi-közlekedést.

A látványtechnika a nagyvilágból követendő példákat vetít a vászonra. Egy csillogó nyugateurópai tömegközlekedési eszköz zajos derültséget vált ki a hallgatóságból: mifelénk a tömegközlekedésről egyelőre még csak az előtag jut az emberek eszébe.

Kisvártatva, a helyi polgármester asszony szavai után, a „szakma”, a közlekedésmérnöki kamara jeles képviselője emelkedik szóra. Rövidesen az ő mondanivalójából is kiderül, hogy a kérdéses út senkit és semmit nem kerül el, azt csak a távlatokban Dorogig építendő főútvonal egyik szakaszának szánják.

Az új út egyelőre (ki tudja meddig) csak Budapest
szélétől Pilisvörösvár határáig további kétszer két sávon bonyolítja le a már most is hatalmas forgalmat. Hogy miért éppen ezt a szakaszt építik meg először? Az előadó —látva a kérdő tekinteteket— nem rejti véka alá a kifundált stratégiát.

A célpont: Óbuda, amelynek határában a már most is mindennapossá vált dugók további növekedése a főváros revolverezését szolgálja majd. A feltorlódó áradat elvezetéséről a továbbiakban kénytelenek lesznek ők gondoskodni. Jelenleg gyűlnek már a grandiózus tervek az út mindkét irányban való továbbvezetéséről.

Erről már a pest megyei közútkezelő képviselője tart hatásos előadást. Csak úgy izzik a projektor. A sok térségi, feltáró meg elkerülő út, Duna-híd láttán tűzbe jön a hallgatóság. Lelkesen meg is tapsolják a bemutatót.

A tömegben szerényen megbúvó, földhözragadt kevesek kezdik egyre kényelmetlenebbül érezni magukat. Különösen azért, mert a látványos beruházások pénzügyi hátteréről, megvalósulásuk idejéről nem sikerült konkrétabbat megtudniuk.

Az egyéb, például környezeti hatásokról nem is beszélve. De most, ezekben az emelkedett pillanatokban, kit is érdekel a ködös jövő!

A sanda vádakra elhangzik még egy cáfolat: az útszakasz megépítését egyáltalán nem befolyásolta, hogy Solymár határában, a jövendő út mellett éppen most kapott engedélyt az egyik áruházlánc legújabb bevásárlóközpontja.

Befejezésül az előadó —az út engedélyét megtámadó környezetvédelmi szervezetekkel szembeni rokonszenvet tovább élesztve— kihangsúlyozza, hogy bizony már
rég megkezdődhettek volna a kisajátítási eljárások.

A fórum emlékezetes pillanata, mondhatni csúcspontja, amikor az egyik polgármester a tömeghez fordul: „– Tegye fel a kezét, aki az út megépítése mellett van!”

A „látható többség” serényen nyújtózkodik, miközben a két jelenlévő országgyűlési képviselő, a többi polgármester vagy akár a moderátor sem lát okot a közbeavatkozásra.

E sorok szerzőjénél ekkor szakad el a húr és dönt a távozás mellett.

Kifelé menet még hallatszik a következő kérdés: „– Most pedig álljanak fel azok, akik ellenzik az útépítést.”

Az előtérből visszafordulva még látom, amint az imént még előttem ült idős házaspár (akik végig csendesen figyelték az elhangzottakat) és még néhányan halált megvető bátorsággal felemelkednek.

Távolodva, fülembe cseng a „demokratikus közjáték” megannyi kifinomult megnyilvánulása; a folytonos bekiabálások, az elhangzott állatrendszertani szakkifejezések, kiváltképp pedig a Levegő Munkacsoport feloszlatására vonatkozó konstruktív indítványok.

Kint az utcán már esteledik, vége a csúcsforgalomnak. Hazafelé, a fővárosba tartó buszon még mindig a rendezvény hatása alatt, erős hiányérzetem támad: a Pilisvörösvár főutcáján vagy a Bécsi úton esetleg még lakni képes „kisebbség” sorsáról bizony – a Levegő Munkacsoport elnökének szájából elhangzottakon kívül – egyetlen árva szó sem esett.

Az ünnepi hangulatban erről az „apróságról” alighanem mindenki más jól megfeledkezett.

Gellért Miklós környezetbarát
(megjelent a LAKSZ – a Lakóközösségi Szervezetek Szövetsége hírlevele – 2005. márciusi számában)

jm
2005. április 30. 14:57 | Sorszám: 218
Nálunk inkább az a divat, hogy autópályákat vezetünk a legszebb természeti területeinken keresztül, és ledózeroljuk a természeti értékeinket. Elvégre ez a haladás!
jm
2005. április 29. 16:55 | Sorszám: 216
A Pilis tavasszal is gyönyörű! Most nyílik a tavaszi hérics, és tele van ibolyával az erdő!


*******************************************************

Ki a természetbe!


Szeptemberben kezdődött a hajtás. Azóta vagyunk a négy fal között, azóta nem mozdultunk ki a városból. Szívjuk a szmogot, hallgatjuk a város zaját, kerülgetjük a dudáló autókat. A Nyugatinál álltam, és próbáltam átjutni az út túloldalára. Nem mertem a 'majd megállnak, ha látják, hogy elindulok' variációval próbálkozni. Csak álltam, álltam a járdán, amikor elementáris erővel hasított belém a gondolat: Ki innen! Ki a városból!

A következő hétvégére megterveztük az idei őszi kirándulást. Viszontagságosan kezdődött, mert órákig kutattuk a túratérképeket. Úgy emlékeztünk, hogy többet is őrzünk belőlük valahol a könyvespolc egyik rejtett zugában, de aztán a fojtott tudom, hogy ott van, csak meg kell találni kijelentések után csupán egy szakadt Pilis térkép akadt a kezünkbe. Így úticélunk a Pilis lett.

Összekészítettem a piknikhez szükséges hozzávalókat. Jó ideig kerestem egy piroskockás terítőt, mert egy valamirevaló piknikhez muszáj piros-fehér kockás terítőt vinni, de aztán átmeneti megoldásként csak egy egyszerű, a szélén kicsit égett konyharuhát találtam. Szendvicseket készítettem, és teát főztem, almát mostam, esőkabátot, vastag pokrócot és térképet tettem a táskába. Rétegesen felöltöztünk, és elindultunk. Aztán negyed óra múlva visszafordultunk, mert kényelmetlen cipőt vettem fel. Pedig egy túránál nagyon fontos a cipő. Egy kényelmetlen lábbeli az egész programot tönkreteheti.

Az őszi kirándulásnál nincsen megnyugtatóbb dolog. Az efféle hétvégi élmény, a friss levegő, a mozgás, és az őszi táj látványának szépsége hetekre feltölti az embert. Érdemes kivárni egy olyan napot, amikor minimum 10-15 fok körüli a hőmérséklet, és érdemes valamilyen szintig megtervezni a túra útvonalát. Persze, ha valaki szereti belevetni magát az ismeretlenbe, akkor számára csupán a kiindulópont meghatározása lényeges, ám vigyázni kell, hogy a kellemes kikapcsolódás nehogy a kiutat kereső céltalan bolyongássá váljon. Mi egy olyan túrajelzést kerestünk a térképen, ami erdőben és mezőn át, szirten, és völgyben egyaránt halad, és persze alkalmasan rövid is egyben.

Mehettünk volna kocsival is, de az általános iskolai kirándulásokra emlékezve inkább a sárgabuszos megoldást választottuk. A Pomázról Dobogókőre közlekedő buszra szálltunk, és mire felberregett a motor - csak úgy, mint az általánosban - mi már fejenként egy-egy szendvicset elfogyasztottunk, és jóllakottan zötykölődtünk a Kétbükkfa-nyereg megállóig.

A busz keskeny, kanyargós úton kapaszkodott a hegyre, nem ment túl gyorsan. A homlokomat az ablakhoz nyomva bámultam ki az ablakon, és egyre nagyobb izgalommal vártam, hogy a hangzatos nevű megállónál leszállhassunk, és belevethessük magunkat az erdőbe. Hamar megtaláltuk a zöld jelzést, ahol égigérő bükkfák közé kerültünk. Átszűrődött egy kevés napfény a fák lombjai között, és egészen hihetetlen színeket produkált az erdő. Tapasztalt túrázók szerint akár erdőben, mezőn, hegyekben, vagy völgyekben járunk, mindenképpen közlekedjünk csendesen. Azt mondják az igazi turista tudja: aki halkan, csendben járja az erdőt, a hegyeket, az előtt a természet kitárulkozik, és addig ismeretlen titkairól lebbenti le a fátylat. Lehet, hogy ezt arra is értik, hogy olyan gyönyörűségekkel találkozik az ember, hogy eláll a szava. Velünk ez történt.

A zöld jelzésen haladva egy erdei pihenőhöz jutottunk. Letelepedtünk a fapadra, néztük az a színeket, és szívtuk a friss levegőt. Kibogarásztuk a térképen, hogy most már nem a zöld, hanem a piros kereszt jelzés a mi irányunk az úticél, Pilisszentlélek felé. A piros kereszt út telepített lucfenyő-erdő szélén vezetett. A karácsonyillat, és az őszi színek totálisan megzavartak bennünket, olyanok lettünk, mint az ötévesek. Rohangásztunk fától fáig, piros kereszttől piroskeresztig. Aztán hamar abbahagytuk, amikor hatalmasat estem az egyik kiálló gyökérben, és az egészségemet őrizendő inkább kéz a kézben sétáltunk tovább.

Hamarosan egy erdei tisztásra érkeztünk, aminek a szélén egy igazi erdészház állt. Az öreg néne őzikéje mese jutott az eszembe, mert mindig ilyennek képzeltem el a néni házát. Leraktuk a pokrócot, ráterítettük a szélén égett, de a romantikus piknikhez elengedhetetlen piros-fehér kockás terítőt (konyharuhát) és hatalmas étvággyal nekiláttunk a szendvicseknek. A pihenő után az erdészház melletti ösvényen egy völgyön keresztül értük el kellemesen elfáradva Piliszentlélek szélső házait.

Már az induláskor elhatároztam, hogy viszek haza lehullott leveleket, és terméseket, ezért a séta közben végig gyűjtögettem. Tobozokat, szúros, és sima gumókat, gubacsokat, göcsörtös gallyakat, makkot, és ezerszínű leveleket hoztam haza. A terméseket kitettem az ablakba száradni, a leveleket két papírlap közé súlyos könyvek alá tettem. Amikor megfelelően kiszáradtak egy tálba rendeztem őket. Hétvége óta így a lakásban is őszi erdő illat van.

Mindenkinek ajánlom, hogy használja ki a kiránduló-idő utolsó heteit! Vegye nyakába a természetet, és pihenje ki így a hétköznapokat!
www.index.hu

jm
2005. április 29. 14:52 | Sorszám: 215
2005. április 27.

A semmit el nem kerülő út

A 10-es út újonnan megépítendő szakaszát a hivatalos álláspont elkerülő útnak nevezi, de a térképen hiába keressük a településeket, amelyeket az új útszakasz elkerülne. A tervezett szakasz valójában több milliárdos rejtett támogatás közpénzekből egy újonnan építendő bevásárlóközpontnak.


A FIGYELEM ELTERELÉSE HELYETT VALÓDI ELKERÜLŐ ÚTRA VAN SZÜKSÉG.

AZ ÚJ 10-ES ÚT TERVEZETT ELSŐ SZAKASZA PILISVÖRÖSVÁRON ÉS ÓBUDÁN CSAK SÚLYOSBÍTANÁ A KÖZLEKEDÉSI KÁOSZT

A Pilisvörösvárt valóban elkerülő út helyett ma egy másik terv van engedélyeztetés alatt.

A „semmiből a semmibe” vezető út tovább növelné a Pilisvörösvárra és Óbudára nehezedő, már ma is elviselhetetlen forgalmi nyomást. A vörösváriak hiába várják a megkönnyebbülést az új úttól.

A 10-es számú út bővítésének távlati tervei kétszer kétsávosra tervezett gyorsforgalmi utat képzelnek el.

Ez az út Óbudától egészen a magyar-szlovák határig vezetne, keresztül a Pilisen. Forgalmi kapcsolatot jelentene az Árpád híddal, a leendő Aquincumi híddal, illetve az M0 tervezett északi szakaszával.

A pilisvörösváriak pechjére azonban az első szakasz, amit megépíteni terveznek nemhogy elkerülné Vörösvárt, de négy új sáv forgalmát terhelné a főutcára.

Ha eddig alig lehetett gyalog átkelni az egyik oldalról a másikra, eztán ez a korábbinál is nagyobb próbatételt jelent majd. Nem beszélve a növekvő füstről, zajról, balesetveszélyről, amit az új út megépítése okoz. Mindezt ahelyett, hogy valódi elkerülő utat építenének Pilisvörösvár mellé.

A 10-es út bővítésének ötletéhez az elmúlt másfél évtized átgondolatlan település- és közlekedésfejlesztési lépései vezettek. Budapest és az agglomeráció északi részének közúti forgalma többszörösére nőtt a koncepció nélkül engedélyezett lakóparképítések és logisztikai bázisok felépítése miatt.

A településeken átdübörgő elviselhetetlen forgalmat most olyan gyorsforgalmi úttal enyhítenék, amely várhatóan újra a közúti forgalom növekedését, újabb logisztikai és bevásárlóközpontok telepítését vonná maga után. Mindezt Magyarország és Európa egyik kiemelten értékes természeti területén, a Pilisben, hatalmas pusztítás árán.

Még, ha a 10-es út megépítése az összes új hálózati kapcsolatával együtt (pl. M0, Aquincumi híd) megoldást is jelentene (ahogy nem jelentene megoldást), akkor is érthetetlen, hogy miért pont azzal az 5 és fél kilométeres szakasszal kezdik, ami gyakorlatilag csak a 10-es bővítését jelenti egy szakaszon? Lakott területet nem kerül el, mindössze néhány méterrel arrébb épít fel 2×2 új sávot, melyet visszavezet a régi 10-es 2×1 sávjára. Mindezt 13 milliárd forint közpénzen, ugyanennyi autópálya árának csaknem duplájáért.

Persze, ha a dolgokat összefüggéseiben vizsgáljuk, látni lehet: mindennek megvan a jó oka. Véletlenül pont erre a szakaszra adták ki egy épülő bevásárlóközpont építési engedélyét. A semmit el nem kerülő út valójában a hipermarket közpénzen épített kiszolgáló útja lenne. Kérdés, hogy ez közérdek-e?

A Piliscsabáért Egyesület, a Levegő Munkacsoport, a Solymári Környezetvédők Egyesülete, az SOS Békásmegyerért Egyesület, valamint a Van Jobb M-NUll Ürömiek és Pilisborosjenőiek Egyesült Környezet- és Egészségvédő Szervezete e teljesen ésszerűtlen, a települések forgalmát növelő beruházás helyett a problémát valóban csökkentő megoldást javasolt.

Mihamarabb meg kellene építeni a Pilisvörösvárt elkerülő 2×1 sávos utat, a 10-es gyorsforgalmi út nélkül. Ez az itt lakóknak valódi enyhülést hozhatna. Ez az út szerepel a település rendezési tervében, az itt élők azonban mégsem hallottak róla. Csakis arról az „elkerülő” útról hallhattak, ami 4 új sáv forgalmát hozná a település főutcájára.

Egy elkerülő út akkor jelent megoldást, ha más közlekedésfejlesztési megoldásokkal rendszerben alkalmazzák. Az elviselhetetlen közúti forgalom csökkentése nélkül minden új út építése csak rontani fogja a térségben élők helyzetét. Sürgős feladat lenne tehát az elkerülő út megépítése mellett az esztergomi vasútvonal minőségi fejlesztése, mely kiválthatná a közúti forgalom jelentős részét. Szabályozóeszközökkel mérsékelni kellene a közúti forgalmat. A településeknek felül kellene vizsgálni fejlesztési koncepcióikat és olyan beruházásokat kell előtérbe helyezni, amelyek a közúti forgalom gerjesztése nélkül valósítják meg az életszínvonal növekedését. Mindez pedig csak az itt élőkkel folyatott érdemi párbeszéd keretében elképzelhető.

A Pilisben valójában a közúti forgalom növelését kellene elkerülni.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:
KAJNER PÉTER (VÉDEGYLET) – KAJNERP@VEDEGYLET.HU
www.vedegylet.hu

jm
2005. április 29. 14:18 | Sorszám: 214
Forgalomgerjesztés

Forgalomcsökkentés. Ezt az okot szokták leggyakrabban felhozni, amikor egy új utat, elkerülõt, vagy plusz sávot akarnak építeni.

Olyan érv ez, amire gyakran nehéz rákontrázni, hacsak nem ismeri az ember azt a letaglózó mennyiségû bizonyítékot, mely szerint az így bõvített útkapacitás csak növeli a
forgalmat. Íme egy példa arra, miért nagyon rossz ötlet az útépítés.

„Aki utat vet, forgalmat arat“ - már évek óta ez a mondás járja a közlekedés-tervezõk, és kutatók társaságában.

Ez nem is lenne meglepõ, csakhogy mégis állandóan az ellenkezõjét halljuk - hogy valami mágikus módon, az új, szélesebb utak biztosan csökkenteni fogják a torlódásokat.

Egy példa: Lyonban a fõ észak-déli autóút, egyenesen a városközponton keresztül halad.

1992 elõtt ez napi 100 000 autót jelentett, így hát a
városvezetés úgy döntött, „forgalomenyhítés“ végett elkerülõ utat épít.

Ma napi 80 000 autó közlekedik az elkerülõ úton, és napi 90 000 a régin.

Ez 10%-kal kevesebb a régi úton, és 70%-kal több összesen.

És most két további elkerülõ utat terveznek,
„forgalomenyhítés“ végett.

Világszerte mindenhol ugyanaz az eredmény: ha megépíted, akkor jönnek az autók.

Hogy ez így van, már nagyon régóta tudjuk, tudják.

Bressey és Lutyens 1938-ban megállapította, hogy Angliában, miután megnyitották a Great West Road-ot a forgalom 4-5- szörösére emelkedett, anélkül, hogy a régi utakon bármennyit is csökkent volna.

De nem kell kutakodni a múltban.

A Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciájának Infrastruktúragerjesztett mobilitás jelentésében
teljesen világosan le van szögezve:

„A szakértõk immáron semmilyen kétséget nem fûznek ahhoz, hogy [a gerjesztett mobilitás] egy nagyon is
valós jelenség.“ Természetesen más tényezõk is szerepet játszanak a forgalomnövekedésben - tipikus tyúktojás
kérdés.

Az alábbi példákban a kutatók egyértelmûen kimutatták, hogy az útfejlesztés volt a fõ oka a forgalomnövekedésnek.

A Londont körülölelõ M25-ös gyûrût 1986-ban adták át a forgalomnak. A valós forgalom már 1992-re 55 százalékkal magasabb volt a tervezettnél.

Hasonló volt a helyzet a York-i Északi Kerülõnél, az M62, az M11 és A3216 jelzésû utaknál.

Az 1994-es SACTRA jelentésben, mely 151 nagy-britanniai esetet tanulmányozott, arra a következtetésre jutottak, hogy az új kerülõutak forgalma átlagosan 25 százalékkal haladja meg a megjósolt forgalomnövekedést.

Az Infrastruktúra-gerjesztett mobilitás jelentésben számos
esettanulmány található, spanyol, francia, német, osztrák, angol és svéd példákkal.

Spanyolországban mind a Madrid- Bailén, mind a Bailén-Granada útvonalakon 1987-1990 között kb. napi 700 autóval növekedett a forgalom.

1990-ben a gazdasági recessziónak betudhatóan stabilizálódott az autók száma.

Majd 1992-ben átadták a Madrid-Bailén vonal felújított szakaszát és két éven belül a korábbi szinthez képest 147,6 százalékos növekedés állt be. Ez a „gyarapodás“ érdekes módon nem volt összhangban a gazdasági
növekedéssel.

Az Egyesült Államokban, a University of California által 30 városban végzett kutatás szerint, minden egy százaléknyi autóút-bõvítés 0,9 százalékos forgalom-növekedést von maga után, s így pusztán öt év alatt elillan az új utak forgalomenyhítõ hatása.

Az egyik ismert szakértõ így nyilatkozott: „Ez az egész olyan mintha a beteges hízást az övlazítással próbálnánk gyógyítani.“

Radnai Balázs

Autóirtó I. évfolyam 1. szám, 2005. tavasz

jm
2005. április 24. 17:48 | Sorszám: 213
Tanulságos! Mire költünk milliárdokat Magyarországon - miközben oktatásra, egészségügyre, de még csak útfelújításra sincs egy fillér sem?

-------------------------------------------------------

Új 10-es: tranzit út - nem elkerülõ út
Nem épül Pilisvörösvárt elkerülõ út

A civil szervezetek azt mondják, hogy épüljön út, de ne itt és ne ilyen formában, ezért érdemes volna megfontolni a polgármestereknek is a közeledés lehetõségét - mondotta összegzésként Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter az április 15-i háromoldalú egyeztetõ tárgyaláson, amelyen a civil szervezetek, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), valamint térség öt polgármestere vett részt.

Markotay Sándor, a GKM közúti közlekedési fõosztályának helyettese vezetõje elmondta, hogy az új 10-es út második szakaszának építése során nem kerül sor a Pilisvörösvár szerkezeti tervében szereplõ, a várost valóban elkerülõ útszakasz megépítésére. „A 10-es utat akarjuk megépíteni Budapest és Kesztölc között, amely egy második folyosót nyitna meg itt. Ez a forgalommegosztást teszi lehetõvé, ez egy tranzit út" - állapította meg.

Ez azt jelenti, hogy az út megépítésével Pilisvörösvár, Piliscsaba, Pilisjászfalu és Leányvár továbbra is kénytelen lesz elviselni a rajta áthaladó „megosztott" forgalmat.

A jelenlévõ civil szervezetek ezzel szemben azt hangsúlyozták, hogy ezeknek a településeknek az új 10-es út nem hoz igazi megkönnyebbülést a forgalmi terhek alól, ezért nem ezt a megoldást kellene választani, hanem a valódi elkerülõ utakat kellene megépíteni. Ezt az is indokolja, hogy amit a polgármesterek szorgalmaznak, annak a megvalósítási ideje beláthatatlan.

Pénzes Gábor, Pilisszentiván polgármestere szerint az önkormányzatok képviselik a térségben lakókat, a civil szervezetek nem. Persányi Miklós ugyanakkor rámutatott, hogy a hatályos jogszabályok lehetõvé teszik a civil szervezeteknek, hogy bírósághoz forduljanak. Ezt a jogot minden demokratikus államban biztosítani kell. A bírósági eljárás szokásos elhúzódása miatt azonban vélhetõen az út nem fog elkészülni 2008-ra, még akkor sem, ha idõben ki fogják adni a környezetvédelmi engedélyt, amire szintén nincs biztosíték. Mindezzel a polgármestereknek számolniuk kell. A konfliktus feloldására megegyezést javasolt a civil szervezetekkel.

A civil szervezetek kifogásolták, hogy az út környezetvédelmi engedélyét szakaszosan kérik meg. Eddig csak az 5,5 kilométeres elsõ szakasz 4(!) kilométerére adták ki a környezetvédelmi engedélyt (a 11-15. km-szelvény között). Ez azért is aggályos, mert elofõrdulhat, hogy a második szakasz a hatályos környezetvédelmi jogszabályok miatt nem engedélyezhetõ, hiszen a tervezett nyomvonal Natura 2000-es - védett természeti - területeket szelne át. Ha ezen a területen alagútba helyezik az utat, az olyan mértékben megemelheti a költségeket, ami a megvalósíthatóság gátja lehet.
Kifogásolták azt is, hogy a 4 km-es szakasz engedélyezési tervében nem tüntették a solymári angol temetõnél felépítendõ bevásárlóközponthoz vezetõ feljárókat, leágazásokat, hanem ezeket külön engedélyezték. Így nem vizsgálták a bevásárlóközpont és az új útszakasz által gerjesztett forgalom és környezeti ártalmak együttes növekedését és egymásra hatását.

A GKM szakemberei szerint ez azért történt így, mert a 4 km-es szakasz engedélyezésekor még nem tudtak a bevásárlóközpontról. (Vesd össze: a környezetvédelmi engedély megszerzésének átlagos idõtartama több hónap, a 4 km-es szakaszra 2004 nyarán adták ki az engedélyt, a bevásárlóközpontra pedig ez év januárjában.)
A civil szervezetek képviselõi arra is felkérték a polgármestereket, hogy hagyjanak fel a félretájékoztatással, ne hívják elkerülõ útnak az új 10-es utat, mert az emberek jelenleg azt hiszik, hogy az új út megépülése után lakóhelyükön megszûnik az átmenõ forgalom, holott ez egyáltalán nem felel meg a valóságnak. Különösen megtévesztõ, hogy a Pilisvörösvár és Óbuda közötti, a semmibol semmibe vezetõ „bevásárlósztrádát" is folyamatosan elkerülõ útnak minosítik.

Grószné Krupp Erzsébet, Pilisvörösvár polgármestere a várost valóban elkerülõ út helyett továbbra is az új 10-es út megépítését szorgalmazta, sõt kijelentette, hogy az az elkerülõ út, amely a településszerkezeti tervben szerepel, nem több, mint „improvizáció", és megvalósítása legalább 15 évet venne igénybe. Ezzel szemben a civil szervezetek rámutattak: aktivistáik bejárták a terepet, és megállapították, hogy semmilyen mûszaki akadálya nincs a másfél kilométeres út megépítésének, egy év alatt elkészülhet (az új 10-es nyomvonalától a Terranováig). További 2 kilométert pedig egyébként is a már tervezett új 10-es út nyomvonalán kellene megépíteni, aminek szintén nincs mûszaki akadálya. Sürgették, hogy a beruházó külön kérje meg a környezetvédelmi engedélyt erre a szakaszra, mivel itt nincsenek természetvédelmi akadályok.

Laboda Gábor, Üröm polgármestere, egyben országgyûlési képviselõ a Polgári Törvénykönyv módosítását javasolta annak érdekében, hogy az államigazgatási eljárást érintõ pereket 45 napon belül ki kelljen tûzni. Persányi Miklós a képviselõt a törvénymódosító javaslat elokészítésére buzdította, mondván, hogy a civil szervezetnek is az az érdeke, hogy minél hamarabb kiderüljön az igazuk, amelyben hisznek.

Sem a GKM képviselõi, sem a polgármesterek nem tudtak arra választ adni, miként fognak az emberek a térségbõl könnyebben bejutni Budapestre (akár megépül az új 10-es út, akár nem), hiszen a fõváros útjai telítettek, több forgalmat nem bírnak el. Ezen semmiféle elkerülõ út nem segít, ez már Dél-Budán is világosan bebizonyosodott. A civil szervezetek erre az egyetlen megoldásként a tömegközlekedés fejlesztését látják.

Az egyeztetésen megegyezésre utaló jelek nem mutatkoztak. A polgármesterek mereven ragaszkodtak a semmit el nem kerülõ és csak az Auchan bevásárlóközpontot kiszolgáló 4 kilométeres útszakasz azonnali megépítéséhez.

A civil szervezetek viszont fenntartották az álláspontjukat, hogy a „bevásárlósztráda" csak tovább súlyosbítaná a helyzetet, viszont a Pilisvörösvárt elkerülõ 3,5 kilométeres út egy év alatt megépíthetõ és azonnali megkönnyebbülést hozna a város 14 ezer lakójának.

László Erika
www.piliscsabaert.hu

jm
2005. április 13. 14:32 | Sorszám: 212
Nem hangzik bíztatóan...

Kár, mert ahol léteznek működőképes lakossági érdekvédelmi szervezetek, ott nem tudják szétdúlni a környezetet sem a hatóságok, sem egy két multi. De legalábbis nem egykönnyen!

Igaz, hogy az ilyen szervezetek léte teljes egészében attól függ, van-e a lakosok között olyan értelmes, és szabad idővel is rendelkező ember, aki kész nagyon sok időt és energiát áldozni az ügyre?

jm
2005. április 13. 14:02 | Sorszám: 210
Nem kérdezni kellene szerintem, hanem jogi lépéseket tenni (már amennyiben van, akinek nem rokonszenves az ósan-táj és a vele együtt járó forgalom-növekedés). Vannak Solymáron lakossági érdekvédő szervezetek?
jm
2005. április 13. 11:48 | Sorszám: 208
Tényleg nem érdekel senkit, hogy a Budapest környéki táj néhány éven belül rondább lesz mint a legrondább pesti lakótelep?
jm
2005. április 13. 11:46 | Sorszám: 207
Az ósan engedélyét megfellebezte egy környezetvédő szervezet, az építkezést így le kellene állíttatni. Igaz, nem úgy néz ki, mintha bárkit érdekelne ez az apró körülmény....
jm
2005. április 13. 11:42 | Sorszám: 206
Hát ha az ott élők hagyják, hogy szétdúlják a környéküket...

Vicces, hogy tízezrek költöztek el egy gyögyörű tájba, ahol aztán megjelenik - részben miattuk! - az a gusztustalan környezet, ami elől elmenekültek, csak még egy fokkal rondább is lesz...

jm
2005. április 13. 11:27 | Sorszám: 204

Jaj de szép! Mikor lesz a Pilis is ilyen?

jm
2005. április 13. 11:19 | Sorszám: 203
Dr. Illés Zoltán képviselő (Fidesz) szerint az M0-ás ügye - ezzel együtt a 10-es út ügye - 15 éve téma kellett volna, hogy legyen, mert körülbelül ennyi idő kellett volna a normális előkészítéshez; ehhez képest mindez nem történt meg, semmi nem történt meg, ami megtörtént, az roppant kevés.

-Ezért én azt gondolom, hogy el fog jönni a végső konfrontáció, a végső konfrontáció előjátéka történik meg most a bizottság előtt." - mondotta.

- Azzal a felszólalóval értek egyet többek között, aki azt mondta, hogy nem engedhető meg, hogy Budapest és környéke multinacionális cégek és Európa kamionjainak legyen az érdekszférája. Én meg vagyok róla győződve, hogy attól függetlenül, hogy a pilisi térségben élők tudnak-e róla vagy nem tudnak, meg vagyok róla győződve, hogy az, ami az elkövetkezendő időszakban zajlik majd és ami eddig zajlott abban a térségben, nagyrészt nem szolgálja az ott élők érdekeit, és nem szolgálja nagyon-nagyon sokak érdekeit, és szolgálja vagy szolgálhatja nagyon-nagyon kevesek érdekeit.

Az a látszat, hogy ha valaki azt gondolja, hogy attól, hogy lesz egy M0-s körgyűrű vagy lesz egy 10-es út, ahogy azt eltervezték egyesek, majd megkönnyíti a közlekedést vagy a gondokat megoldja, téved, és most jelzem, ebben a pillanatban, hogy az összes nyugat-európai tapasztalat, gyakorlat, az összes tanulmány arról szól, és maga az M0-s is arról szól, hogy prognosztizáltak egy bizonyos forgalmat és kiderült, hogy a 14 ezer napi autó helyett 35-40 ezer van azon a szakaszon" - hangsúlyozta.

-Már láttam azt a trükköt, hogy 4 kilométerenként építsünk meg egy autópályát. Lehet erre úgy hivatkozni, hogy csak enynyit lehetett engedélyeztetni, lehet rá úgy hivatkozni, hogy ennyi pénz volt. Az M0-ás esetében csinálták az eddig megépített szakaszoknál: mindig a kisebb ellenállás felé próbáltak menni, ahol nem volt lakossági ellenállás, ahol az önkormányzatot rá lehetett venni a dologra akár azért, mert hittek benne, akár azért, mert az egyéni vagy szakmai vagy bármilyen más, gazdasági érdekek úgy diktálták." - mondta.

-Azt állítom, hogy ezen a dolgon, a felelőtlen területfejlesztésen, a bevásárlóközpont-építéseken, az autópálya-nyomvonal felelőtlen kijelölésén keresztül nemhogy a problémát oldanánk meg, hanem problémát fognak generálni, még nagyobbat, amelyen aztán a végén mindenki veszít." - szögezte le dr. Illés Zoltán.
http://www.piliscsabaert.net/egym2005marc/egym2005marc.htm

jm
2005. április 13. 10:55 | Sorszám: 202
Állítsák le a solymári bevásárlóközpont építését!

[2005. ápr. 13. 10:19]

A Levegő Munkacsoport tegnap levelet küldött Solymár jegyzőjének, amelyben felszólítja, hogy haladéktalanul vonja vissza az Auchan bevásárlóközpont építési engedélyét és állíttassa le az építkezést.

A Levegő Munkacsoport ugyanis fellebbezett a beruházás környezetvédelmi engedélye ellen, és így az építési engedélyt nem lehetett volna kiadni. Ugyanakkor az Auchan már nagy erőkkel megkezdte az építési munkálatokat. „Bár az építkezés leállítását a jogszabályok is kötelezővé teszik, az intézkedés azért is sürgető, mert a tervezett bevásárlóközpont megépítése és üzemeltetése jelentősen hozzájárulna a környezet állapotának romlásához.

A megnövekvő személyautó- és kamionforgalom több ezer ember egészségét veszélyeztetné” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. A szervezet elnökhelyettese, Schnier Mária pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az építési ügyekben egyáltalán nem egyedülálló jelenségről van szó. Az építtetők rendszeresen kihasználják a hatóságok gyengekezűségét, és minden jogi korlát nélkül építkeznek, bízva abban, hogy ezzel rákényszeríthetik akaratukat a hatóságokra és környezetükre. Részben ilyen módon épültek be a Budai-hegyvidék korábbi erdőövezetei is.
Budapest, 2005. április 12.
Levegő Munkacsoport 1465 Budapest, Pf. 1676 Telefon: 411-0509, 411-0510, 266-0854

Forrás: www.greenfo.hu

---------------------------------------------------------

Ez jó, most már tudom, ha szép házra vágyom az erdő közepén, oda telepszem, ahová csak tetszik!

És ha bevásárlóközponttal teszem ugyanezt, az állam még a szervízutat is megépíti nekem - a hülye adófizetők pénzén!

Nagyon jó!

jm
2005. április 13. 10:25 | Sorszám: 201
Indulatok a Pilisi-medencében

Lakossági fórumot és demonstrációt tartottak a néhány kilométeres új út érdekében

2005. március 23. (10. oldal)

Parázs vitával, demonstrációval és lakossági fórumokkal telt a múlt hét vége a Pilisi-medencében: még egyszer egymásnak feszültek az új 10-es utat támogató és az azt ellenzõ felek; ezután a bíróságon a sor, hogy igazságot tegyen. Abban mindenki egyetért, hogy a térség kaotikus közlekedését rendezni kell. A vita arról szól, hogy a szlovákiai Párkánytól egy új hídon Budapestig vezetõ, a Pilis erdeit is átszelõ autópálya vagy csupán két elkerülõ út megépítése segítene-e jobban a gondokon. Az elõvárosi vasút fejlesztésének fontosságát senki nem vitatja, igaz, pénzt nem adnak rá.


A lassan másfél évtizede húzódó, környezetvédelmi, lakossági és természetesen politikai szinten folyó viták, valamint számos terv megalkotása közben a 10-es út mellett lakók életminõsége folyamatosan romlik. A lakosság jelentõs része úgy véli, egy nagyobb kapacitású, a Pilisi-medence településeit elkerülõ új út nélkül a térség közlekedési problémái nem oldhatók meg. Ma ugyanis mindennaposak a balesetek, s a reggeli dugóban nemegyszer két órába is beletelik a rövidke út például Piliscsabától a fõváros központjáig.

A környezetvédok szerint viszont átfogó, az elõvárosi közösségi közlekedést fejlesztõ koncepcióra van szükség. Õk azon az állásponton vannak: az új, Szlovákiából Budapestre vezetõ autópálya, még ha be is töltené a településeket elkerülõ út szerepét, olyan tranzitforgalmat csalna a térségbe, amely eddig más utakon haladt. Márpedig a Pilisi-medencébe éppen a hegyvidéki környezet, a jó levegõ miatt költöztek ki sok tízezren a fõvárosból. Ráadásul az autópálya Pilisvörösvár és Kesztölc közötti szakasza (talán éppen a lakóparkok védelmében) messze eltérne a régi út nyomvonalától, s a Pilis-hegység érintetlen kirándulóhelyeit szelné át. A zöldek ezért jobban örülnének, ha az autópálya árának töredékébõl Pilisvörösvár és Piliscsaba elkerülõ utat kapna, s végre rendbe tennék az Esztergom-Budapest vasútvonalat is. Ma ugyanis egy órába telik a harminc kilométeres út Piliscsabától a Nyugati pályaudvarig vasúton.

A Levegõ Munkacsoport ezzel kapcsolatos aggályai, az útberuházás terén felvetett folyamatos észrevételei, valamint a gyorsforgalmi út elsõ ütemének, az Ürömtõl Pilisvörösvár határáig vezetõ szakaszának környezetvédelmi hatásvizsgálatát megtámadó bírósági keresete azonban a lakosság jó részében ellenérzést keltett. Mint a múlt csütörtöki, a témával foglalkozó fórumon elhangzott: „Napközben képtelenség gyalog átkelni az úton, autóval keresztülhajtani a városon. A virág vázában is él, mi meg itt lassan már sehogy. Új utat akarunk!"

Az ügy

A mostani botrány nem lenne ügy, ha a döntéshozók világosan kimondanák: az új 10-es elsõ üteme nem kerül el egyetlen pilisi települést sem, csupán egy monstre beruházás kezdetét jelenti - ha egyáltalán sor kerül a befejezésre. Ezzel a ténnyel nyilvánvalóan nehéz lesz 2006-ban a választók elé állni. A hatóságok a közelmúltban elvégezték az új úttal kapcsolatos környezetvédelmi hatásvizsgálatot, a Levegõ Munkacsoport a vizsgálattal szemben viszont továbbra is fenntartja bírósági keresetét. Mint Lukács András, a szervezet elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta - és a fórumon is elhangzott -, a pilisvörösváriak természetes igénye, hogy az óriási tranzitforgalom elkerülje a települést. A sok milliárdból megépülõ elso szakasz azonban nem kerül el semmit, a kétszer két sávos út délen a III. kerületi Bécsi útba, északon pedig Pilisvörösvár foutcájába torkollana, még elviselhetetlenebb helyzetet okozva a kisvárosban, annak lakóit a beruházás elsõdleges veszteseivé téve. Ugyanakkor - mint mondta - az új útszakasznak nyertese is van, hiszen az új nyomvonal mellett tervezi felépíteni új áruházát egy multinacionális vállalkozás. A munkacsoport elsõ ütemként a Pilisvörösvár rendezési tervében már régóta szereplõ, az új 10-esbe a késõbbiek során integrálható elkerülõ út megépítését szorgalmazza a budapesti bekötõszakasszal szemben. Megkérdeztük Kruppné Grósz Erzsébetet, Pilisvörösvár polgármesterét is, aki azonban elhárította a kérdést, mondván: „Miért errõl beszélnek, ez nem megoldás semmire!"

„Kuss, nem vagy idevaló!"

A március 17-i fórumon zsúfolásig telt a pilisvörösvári közösségi ház elõadóterme. A mintegy tíz meghívott elõadóból nyolc az új gyorsforgalmi út mellett kardoskodott, míg a Pilisvörösvárt elkerülõ út ügyét a Levegõ Munkacsoport és a Piliscsabáért Egyesület képviselte. A fórumot Csiky Gábor, a Községszépítõ és Természetvédõ Egyesület elnöke vezette, aki rögtön kiemelte: „Már most mondom, vérmes eszközökkel lépek fel, hogy mindenki betartsa a felszólalásra rendelkezésre álló öt percet!" Az építkezést aggályosnak, egy áruház érdekének vélõk valóban nem kaptak ennél több idõt, a beruházó Pest megyei Állami Közútkezelõ, valamint a gyorsforgalmi út minden más támogatójának korlátlanul biztosított idõt a felszólalásra. Molnár László közlekedési szakértõ a vitában úgy érvelt: az új 10-es Üröm és Pilisvörösvár közti szakasza csak az elsõ üteme a térség átfogó közúti fejlesztésének, így a vörösváriak még valóban pár évig számolhatnak a nagy forgalommal. Kiderült azonban, hogy a továbbépítést egyelõre semmi nem biztosítja. Az elõadások után a lakosság kérdezhetett a résztvevoktõl, melynek során kiderült, hogy az építkezésre ma nincs forrás, azt hitelekbõl, utófinanszírozással kell elvégezni. A Pilisvörösvárt elkerülõ alternatív út megépítését szorgalmazó, egyébként budaörsi Lukácsot viszont többször kifütyülték, indulatos szavakkal kérdojelezve meg véleményét. „Kuss, nem is vagy idevaló!" - kiabált be az egyik érdeklõdõ.

Megoldás hosszú távon

A hosszú távú fejlesztési tervekbe valóban beleillik az új 10-es út kiépítése, de egyelõre ahogy az anyagi háttér, úgy a végleges tervek és az engedélyek sem léteznek. Mint azt a fórumon több szakértõ is elmondta, a szlovák határtól a ki tudja, mikor elkészülõ M0-s északnyugati szakaszáig tartó gyorsforgalmi út, valamint a térségi forgalmat bonyolító hálózat elkészültéig bizonyára még hosszú évek telnek el. Pénteken a korábban a környezetvédõkkel együtt pert kezdeményezõ, de azt késobb visszavonó Piliscsabáért Egyesület is tartott fórumot. Ott elsõsorban az elõvárosi vasút és a hozzá kapcsolódó buszjáratok, valamint a P+R parkolók fejlesztése volt a fõ téma.

Bodacz Balázs

Magyar Nemzet

jm
2005. április 12. 19:30 | Sorszám: 200
"Hölgyeim és Uraim!

Szeretettel köszöntöm Önöket a Piliscsabáért Egyesület szakmai fórumán, melynek címe "Merre tart a 10-es út?". Nos, valóban, merre tart a 10-es út?

Ma sokat fogunk hallani egy útról, amelynek mindössze egy 4 km-es szakaszának megépítésére készültek el a hatósági engedélyek. Kérem, hogy mindenki tegye fel magában a kérdést, rendben van-e ez így? Miért nem komplex módon, az összes közlekedési útvonal ismertetésével, a budapesti befogadó utak rekonstrukciójával egyidejûleg készültek el e tervek? Miért van az, hogy a környezetvédelmi hatástanulmányban, nem esik szó semmilyen alternatíváról, csak arról a 2x2 sávos útszakaszról, melyet hosszan a régi út mellett 20 méterrel vezetnének. És miért nincs szó a solymári katonai temetõ mellett épülõ hipermarketrol, olyannyira, hogy a rajzon sem tüntették föl, a forgalomnövelõ hatásával sem számoltak.

A települési önkormányzatok a tervek elkészítése során csak arról a szakaszról kaptak térképet, amely az õ közigazgatási területükre esik. Piliscsaba közigazgatási területén NEM halad át az útvonal, feltehetõen ezért nem lehetett itt a Mûszaki Irodán errõl anyagot találni. Egy egész térséget érintõ beruházás esetén ez az eljárás elfogadhatatlan.

A Levegõ Munkacsoport és a Piliscsabáért Egyesület a bíróságon támadta meg ezt a környezetvédelmi enegélyt. Ezután a sajtóban alantas támadások és gyanúsítások jelentek meg egyesületünkkel kapcsolatban, miszerint mi politikai okokból, a költségvetési fûnyíró ollójaként cselekedtünk. Ezután elnökségünk úgy döntött, hogy a maga részérõl visszavonja a keresetet, és szakmai síkra tereli a vitát, ezzel is demonstrálva, hogy politikától független környezetvédõ szervezet, és nem a költségvetési megszorító gépezet része.

A Piliscsabáért Egyesület azért rendezte meg ezt a fórumot, hogy minden érdeklõdõ, a terület fejlesztésében közvetlenül érintett, a közügyek tisztaságát szem elõtt tartó polgár tájékozódhasson, mi történik a környezetében és levonhassa a megfelelõ következtetéseket.

Egyesek uniós pénzek elvesztése miatt aggódnak, mások hitelrol beszélnek, újabb eladósodástól féltenek. Vajon unokáink terhére felvett hitelbõl építsünk szervízutat egy hipermarketnek, amely tönkreteszi a sarki fuszerest, és mire visszafizetjük a hitelt, addigra csak a pléhdobozát hagyja ránk a leaszfaltozott, termést nem adó mezõ közepén. Õk már máshol fogják az embereket bóvlijaikkal boldogítani.

Nagyon sokan ellenzik például az M0 gyûrûjének északnyugati bezárását és a 10-es út késõbbi ütemében tervezett Kesztölc felé húzódó nyomvonalat, amely a Nemzeti Park határán vágná át a Pilis erdeit. Nem kellene-e elõbb tisztázni, hogy vajon megépül-e és pontosan hol épül meg az Aquincum irányába vezetõ út, amely a tervek szerint elvezeti a 10-es út forgalmát? És ez valóban megoldja-e a Bécsi úton reggel és késõ délután kialakuló hatalmas dugókat? Egyáltalán:mennyire és milyen garanciák mellett indokolt a Pilis átszelése?

Mi az alapprobléma? Túlzsúfolt a 10-es út, annak minden káros következményével együtt. A zsúfoltságnak alapvetõen három oka van:

1. Az utóbbi évtizedben tízezrével költöztek ki Budapestrol az út vonzáskörzetébe azok, akik továbbra is a fõvárosban dolgoznak.
2. Egyre több autót vásárolnak és használnak az emberek.
3. Az utóbbi 15 évben évente több száz milliárd forinttal támogatja az állam a közúti közlekedést az adófizetõk pénzébol. Versenyelõnyhöz juttatja ezáltal a közutat a vasúttal, az egyéni közlekedést a tömegközlekedéssel szemben.
4. A negyedik oka pedig az, hogy nincsenek megfontolt és összehangolt törekvések, intézkedések a probléma megoldására. Ezért tartunk itt, és ezért vagyunk itt, hogy számba vegyük, hogyan is lehetne ezt a zsúfoltságot tartósan csökkenteni. A komplex probléma komplex megoldás után kiált. Ezért szeretnénk ma itt a közúton kívül a vasútról, a közösségi közlekedésrõl és a külföldi tapasztalatokról is hallani.

A kérdés ugyanis nem az, hogy kapunk egy zsák pénzt azoktól a balek gazdag EU-soktól (már mi is azok vagyunk!), amin nagyon jó kis utat építhetne az útépítõ lobbi, és ebbe miért akarnak azok a galád zöldek beleavatkozni? Hanem úgy lehetne inkább megfogalmazni, hogy van egy rakás pénz (illetve szeretnénk ezt a pénzt az unokáinktól kölcsönvenni), amit országunk kormánya (is) úgy ítélt meg, hogy a régió közlekedési problémájának megoldására fordíthatunk. Hogyan lehetne minél olcsóbban, gyorsabban és tartósabban megoldani ezt az égeto problémát?

Az okos ember más kárán tanul. A motorizáció tõlünk Nyugatra már korábban elõretört, így igazán tanulhatunk uniós társainktól. Az a fontos, hogy ne szolgaian másoljuk az általuk évekkel, évtizedekkel korábban elkövetett hibákat, hanem okos emberként, tanuljunk azõ kárukon és legyen annyi eszünk, amennyi nekik most van, és nem amennyi akkor volt nekik, amikor még az autóutak építését erõltették.

Nagyon sok kérdés merül fel, reméljük, hogy az este végére ezekre kielégítõ válaszokat kapunk. Ha szerényebb célt tûzünk magunk elé, akkor mondjuk sejteni fogjuk az est végére, hogy melyek a legfontosabb kérdések és ezekre milyen irányban kereshetjük a jó válaszokat. A jó válaszokat, amelyek községeinknek, közösségeinknek jók. Azt már eddig is tudtuk ugyanis, hallottuk eleget, hogy mi lenne jó a multinacionális útépítõ, szállítmányozó és kereskedelmi cégeknek.

Ha nem azt akarjuk, hogy mint a pártállami diktatúrában, föntrõl mondják meg nekünk, hogy mi a jó nekünk magunknak, akkor nyissuk ki szemünket, fülünket és fõleg elménket, gondolkozzunk együtt!"

(Borzsák Isztván elnök bevezetõ beszéde, elhangzott a Piliscsabáért Egyesület szakmai fórumán, 2005. március 18-án.)

----------------------------------------------------

nahát...

jm
2005. március 24. 15:51 | Sorszám: 199
"Az első bekezdésre válaszoltam már korábban (184)."

Nem, abszolút nem válaszoltál az első bekezdésre. Én ugyanis azt kérdeztem, mennyiben javít majd a pilisvörösvári lakosok, az út mentén élő lakosok életén az új gyorsforgalmi út. Vagyis: a forgalom milyen mértékben "terelődik át" arra az útra? Még másképpen: mennyi a 10-es úton a helyi felhasználók száma, akik számára a gyorsforgalmi út NEM jelent elkerülőutat, és akik továbbra is a 10-es utat fogják használni? És mennyiben fog a 10-es út forgalma a solymári bevásárlóközpont, meg a várható többi létesítmény miatt növekedni? (amelynek az engedélyéről nyilván már évek óta mindenki tud, csak azok a hülye környezetvédők nem, mert a hivatalos értesítés elfelejtődött)

"Következő: mondd, ezt komolyan kérdezed? Már évek óta mindenki tudott róla, lehet, hogy a hivatalos tájékoztatás elmaradt, de a tiltakozásnak ez nem feltétele."

A tiltakozásnak sajnos feltétele, hogy tudjunk valamiről.

"A 10 évben lehet, hogy igazad van. Feltéve, hogy a problémák megoldását olyanokra bízzák, akik még a térképet sem nézik meg, mielőtt véleményüket kialakítják."

Bocs, de nem én tehetek róla, hogy azt a gyorsforgalmi utat az ország egyik legértékesebb természetvédelmi területe mellé tervezik! hogy az egyik legszebb tájon kerezstül fogják vezetni! Hogy alagutat kell majd építeniük majd karsztos vidéken? Hogy egy fillér pénz nincs még a láthatáron az út folytatására? Hogy a környezetvédelmi engedély még akkor is írtó húzós, csak a létező jogszabályok, és az állami környezetvédelmi hatóságok miatt, ha egyetlen "zöld civil" bele nem szól az egész folyamatba!

jm
2005. március 24. 15:10 | Sorszám: 197
"De az, hogy egy másik szükséges útdarab ellen hadakoznak egyesek, azzal csak a végleges megoldást ellen tiltakoznak - mert veled ellentétben ismerem a környéket, és így tudom, hogy a teljes utra szükség van, ezért örülök, hogy végre hozzákezdenek."

a pilisvörösváriak azontúl az új gyorsforgalmi útról fognak ingázni? a piliscsabaiak? az összes, 10-es út mentén lakó ember az új utat fogja használni? ne szédíts! az az út Esztergomot és Budapestet köti össze, egyedül arra való, hogy a hosszabb távú utak elkerülhessék a 10-es út menti településeket. Sajnos arról mélyen hallgat mindenki, mennyi most ezeknek az utaknak az aránya a 10-es úton? és hogy mik az uticélok? az ingázók gondjain nem fog javítani az új út! Csak azén, aki minél gyorsabban, akadálymentesebben keresztül akar hajtani a Pilisen.

"Miért nem a bevásárlóközpont ellen szerveznek tiltakozást a környezetvédők, miért az út ellen?"

16. A Levegő Munkacsoport miért 2 hónapos késéssel értesült az Auchan bevásárlóközpont környezetvédelmi engedélyének kiadásáról, holott ügyféli státusza alapján erről korábban kellett volna tudnia? Miért csak többszöri kérésre értesítették az engedélyről? Ki és miért késlelteti az ügyféli státusszal kapcsolatos civil jogosítványok érvényesülését?

Továbbra sem válaszoltál, ha a 10-es út mentén élő Pilisvörösváriak egészsége és biztonsága a legfontosabb, miért nem építenek elkerülőutat a településnek? Miért kell újabb 10 évig várniuk a lakosoknak, miért kell megnövelni még jobban a forgalmat a térségben addig is egy bevásárlóközponttal, az új út építésével (vajon hogyan viszik oda majd az építőanyagot, helikopterrel?)

Lehet, hogy az egyszeri pilisvörösvári lakost el tudja szédíteni az önkormányzat, folyamatosa hazugságok ismétlésével (pl: a LM tiltakozik az elkerülő út ellen... nem: egy olyan szakasz ellen tiltakozik, aminek se füle se farka)

jm
2005. március 24. 14:06 | Sorszám: 194
Nem válaszoltál a kérésemre, amit már vagy háromszor feltettem. A pilisvörösvári polgármester és a lakosok szerint a legnagyobb probláma a város szívén, a lakóházak előtt átmenő forgalom. A kisiskolások nem tudnak átkelni az úton, és az ott élő emberek életkörülményei teljesen ellehetetlenültek.

Miért nem építik akkor meg sürgősen, a bevásárlóközpontos 16 milliárdos sehova sem vezető autópályaszakasznak a töredékéből a pilisvörösvári elkerülőutat? Amikor az megoldaná a jelenlegi tarthatatlan helyzetet? Nem 10 év múlva, hanem már jövőre? Nem 150 milliárdért, az egész Pilist szétcseszve, és az autóforgalmat növelve az egész térségben, hanem ennek töredékéjért, és az autóforgalmat nem növelve?

Ha egyszer a legfontosabb a Pilisvörösváron az út mellett élők egészsége, és biztonsága?

jm
2005. március 24. 13:15 | Sorszám: 191
Á, nem hiányzik az, hitelből megy!
jm
2005. március 24. 13:07 | Sorszám: 189
Miközben elköltöttek 16-20 milliárd forint közpénzt...
A kérdés mindig ugyanaz: ki nyer az üggyel?
jm
2005. március 24. 12:56 | Sorszám: 187
A nagyon helyes munkát miért nem a pilisvörösvári elkerülő út építésével kezdik meg, hiszen a legnagyobb baj a polgármester szerint, hogy a kisiskolások nem tudnak átmenni az egyik oldalról a másikra, a hatalmas átmenőforgalom miatt. Ha akkora bajban van a város, miért nem építik meg azt az elkerülő utat, ami szerepel a város szerkezeti tervében? Hm?
jm
2005. március 24. 12:31 | Sorszám: 185
Dr. Persányi Miklós
környezetvédelmi és vízügyi miniszter úrnak
KvVM
Budapest
Fő utca 44-50.
1011

Tisztelt Miniszter Úr!

A 10-es úttal kapcsolatosan kialakult helyzet rávilágít azokra a szakkérdésekre, amelyek az elõkészítés során nem vetõdtek fel, ezért válasz sem érkezhetett rájuk.

Tisztelettel kérjük, hogy az alábbi kérdéseinket megválaszolni szíveskedjék.

1. Miért állítja a környezetvédelmi engedély, hogy az új útszakasz (a 11,2…15,2 km-szelvények között, vagyis amelyre a környezetvédelmi engedély kiadásra került) megépítésének indoka „a lakott területeket érintő útszakaszok tehermentesítése”? Mit kerül el ez az útszakasz, amit a már meglévő út nem kerül el? Milyen utakat tehermentesítene, amelyek lakott területen találhatók?

2. Megfelel-e az engedély a környezetvédelmi jogszabályok azon előírásának, amely szerint a engedélynek tartalmaznia kell a tervezett létesítmény szükségességének elfogadható indoklását? Vajon elfogadható indoklás-e az, ami nem felel meg a valóságnak, sőt azzal éppen ellentétes?

3. Miként alakul majd a forgalom Pilisvörösváron és a Bécsi úton, ha megépül az a szakasz, amelyre kiadták a környezetvédelmi engedélyt?

4. Hogyan lehetséges, hogy egy állítólag 27 kilométeres útra rövid szakaszonként adják ki a környezetvédelmi engedélyt anélkül, hogy a teljes útra elkészült volna a hatásvizsgálat? Nem fordulhat-e elő, hogy a teljes hatásvizsgálat azt mutatja ki, hogy a rész-szakaszon más megoldást kellene alkalmazni?

5. Hogyan fordulhat elő, hogy egy olyan szakaszra adták meg az engedélyt, amely nem tartalmazza a csomópontokat a két végén? Miért csak az említett 4 kilométerre adtak engedélyt, miközben a szakasz teljes hossza 5,5 km (ami tartalmazza a két végére tervezett csomópontokat is)?

6. Miért nem tartalmazza a környezetvédelmi hatásvizsgálat a kapcsolódó útvonalakon megváltozó forgalmi terhelést és ezek környezeti hatását – annak ellenére, hogy ezt a jogszabályok szerint meg kellene tenni?

7. Milyen mértékben változik meg a szennyezőanyag-kibocsátás a 11,2…15,2 km-szelvények közötti szakaszon?

8. Miért nem tér ki a környezeti hatástanulmány arra, hogy – tekintettel az uralkodó szélirányra is – az érintett térség kiemelt szerepet játszik a budapesti levegőminőség és klíma alakulásában?

9. Miért nem vizsgálták meg – a jogszabályi előírásokkal ellentétben – az alternatív megoldási lehetőségeket?

10. Miért nem vizsgálták meg a teljes út egyes szakaszai megépítésének ütemezési lehetőségeit, hiszen ez jelentősen befolyásolja a forgalom és a szennyezés alakulását?

11. Miért nem a Pilisvörösvárt elkerülő szakasszal kezdik meg az építkezést, amely egyrészt azonnali megkönnyebülést hozna a településnek, másrészt lehetővé tenné, hogy az „első szakasz” esetleges megépítéséhez a szállítások Pilisvörösvárt elkerülve történjenek?

12. Miért nem olvasható a környezetvédelmi hatástanulmányban egyetlen szó sem arról, miként,
milyen útvonalakon történik majd az útépítéshez szükséges hatalmas mennyiségű építkezési anyag szállítása? Mennyi ideig tart ez a szállítás, és miként befolyásolja a környezet állapotát?

13. A környezetvédelmi engedély szerint a tervezett beruházás megvalósítása esetén „a környezeti elemekre gyakorolt hatás elfogadható mértékű terheléssel jár”. Mit jelent az „elfogadható mértékű”? Megengedhető-e az egyébként is súlyosan terhelt területen a szennyezés bármiféle fokozása?

14. Hogyan vették figyelembe a 11,2…15,2 km-szelvények közötti útszakasz engedélyezésekor a kapcsolódó le-/felvezető csomópontok forgalomnövelő hatását, különös tekintettel a bevásárlóközpont létesítésére?

15. Milyen volt a környezeti alapállapot az Auchan bevásárlóközpont csomóponti csatlakozásának engedélyezésekor?

16. A Levegő Munkacsoport miért 2 hónapos késéssel értesült az Auchan bevásárlóközpont környezetvédelmi engedélyének kiadásáról, holott ügyféli státusza alapján erről korábban kellett volna tudnia? Miért csak többszöri kérésre értesítették az engedélyről? Ki és miért késlelteti az ügyféli státusszal kapcsolatos civil jogosítványok érvényesülését?

17. Mivel az Auchan bevásárlóközpont környezetvédelmi engedélyének kiadásakor már másodfokon kiadásra került a 11,5…15,2 km-szelvények közötti útszakasz környezetvédelmi engedélye, az ezen környezetvédelmi engedélyben szereplő „kissé romló” környezeti alapállapotra milyen további hatásokkal számolt, illetve számol a környezetvédelmi hatóság?

18. A környezetvédelmi hatóság miért nem követeli meg a térség egészére vonatkozó szinergikus környezeti hatástanulmány elkészítését, amely számol az északi Duna-híd megépítése után az M3-M1, illetve az M2-M1 közötti forgalom térségi átvezetési kényszerével, a Budapestről kiszoruló teherautó-forgalom Pilisjászfalura áramlásával a tervezett Pilisjászfalu-Tinnye-Perbál-Tök-
Zsámbék útvonalon keresztüli M1 elérhetőség érdekében, a Pilisjászfalura Esztergom és Lábatlan térségéből érkező kamionforgalom elvezetési hatásával, a Pilisjászfalura Pilisvörösvárról és Pilisszentivánról Piliscsabán át érkező – M1-re rávezetendő – kamionforgalom hatásával, továbbá a tervezett 16,0…34,7 km-szelvények közötti útszakaszon a fővárosba zúduló forgalom hatásával?

19. A 2001-es tervekben a tervezett 16,0…34,7 km szelvények közötti útszakasz lábakra állított végigmenő hídszerkezetként szerepelt, műszakilag és szerkezetileg megakadályozva így a 2x1 sávos útra esetlegesen később és területfeltöréssel járó rácsatlakozások lehetőségét. Ezen
tervezett útszakasz jelenlegi állapotában autópálya-geometriával tervezett útszakasz, és nincs kizárva a későbbi rácsatlakozás/bővítés lehetősége, mivel a lábakra állítás eltűnt. Ki fogja-e adni az engedélyt a környezetvédelmi hatóság az engedélyt úgy, hogy lehetővé válnak a későbbi feltörések és rácsatlakozások?

20. A kormány miért nem szorgalmazza a Pilisvörösvár számára ténylegesen elkerülést és így forgalommentesülést jelentő elkerülő útszakasz megépítését a mostani semmiből-semmibe vezető útszakasz helyett?

21. A 10-es út nyomvonalát eredetileg az 1960-as években jelölték ki, az 1991-ben folytatódó munka ezt követte. Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk után, amikor már nem országokban, hanem régiókban kell gondolkoznunk, vajon az új 10-es út valóban a legértelmesebb, leginkább költség-hatékony megoldás a térség közlekedési problémáinak rendezésére?

22. Szabad-e természetvédelmi területek közvetlen környezetében új utat létesíteni, természeti tájat feltörni akkor, amikor az uniós irányelvek szerint a zöld területek védelme és fenntartása az egyik legfontosabb kormányzati feladat?

23. A térségi civil szervezetek várhatóan be fognak jelentkezni ügyfélként az útépítés „II. ütemének” engedélyezési eljárásába. Miként fogják megvalósítani a térséggel kapcsolatos tervek környezetvédelmi civil egyeztetését az engedélyesek még a benyújtás előtt annak érdekében, hogy a hatósághoz már konszenzusos terv legyen benyújtható, megtakarítva ezzel a fellebbezési időket és eljárásokat?

24. Miként fogják megvalósítani, hogy a „II. ütemmel” kapcsolatos hatástanulmány kellő időben legyen hozzáférhető a térségi civil szervezetek számára megismerés és észrevételezés céljából; továbbá van-e szándék annak megfontolására, hogy a terv valóban szükséges-e és megfelel-e a 2005-re kialakult térségi viszonyoknak és az uniós környezet- és teremészetvédelmi előírásoknak?

Budapest–Piliscsaba, 2005. március 23.

Tisztelettel:
László Erika s.k.
a Piliscsabáért Egyesület titkára

Lukács András
a Levegő Munkacsoport elnöke

jm
2005. március 24. 12:15 | Sorszám: 183
"szakértői vélemény a www.pilisvorosvar.hu honlapról:"

Ez a "szekértői vélemény" vajon hasonlóan megbízható, mint amit a Levegő Munkacsoportról terjesztenek?

jm
2005. március 24. 12:07 | Sorszám: 182
"A Levegő Munkacsoport amellett áll ki, hogy a közúti közlekedés továbbra is a települések átkelési szakaszain maradjon, hogy például Pilisvörösváron továbbra se lehessen gyalog átkelni az út egyik oldaláról a másikra, hogy az autók 25-30 perces zavartalan haladás helyett 60-70 percig, dugóban araszolva szennyezzék a lakókörnyezetet. Mindezt a "minél rosszabb a közúti közlekedés, annál kevésbé lesz vonzó" elv alapján."

Óriási hazugság. A Levegő Munkacsoport honlapján ugyanis ez olvasható:

Ha más szakaszokat építenének, akkor az segít-e a
településeken?

"Amennyiben olyan útszakaszokat építenének meg,
amelyek valóban elkerülik a pilisi településeket, akkor ez
enyhíthetné ezeken a településeken belül a közlekedési
gondokat és a környezeti ártalmakat. Így például
Pilisvörösvár esetében célszerű lenne megépíteni azt az
utat, amely már létezik a város szerkezeti tervében, és
ténylegesen elkerülné a várost úgy, hogy keleten észak
felé elhagyja a jelenlegi 10-es utat, majd a Terranovánál
visszatér oda. Ez azonnali megkönnyebbülést hozna a
városnak, ráadásul jóval kisebb költséggel."

Ezt mindenütt el is mondják. De a pilisvörösvári önkormányzat ennek az ellenkezőjét terjeszti róluk! Szórólapokat osztogatnak, és még a honlapjukon is hazudoznak ezek szerint. Nem csoda, ha az ottaniak utálják a "budapesti környezetvédőket".

jm
2005. március 24. 12:03 | Sorszám: 181
Ez az út az oda építendő ósannak, meg még ki tudja miknek kell. Az út folytatására se pénz, se környezetvédelmi engedély nincs. A Levegő Munkacsoport ennek a szakasznak az építését fellebezte meg. Egy pilisvörösvárt elkerülő 2X1 sávos utat soha nem fellebbeztek volna meg! - lehet, hogy írtak volna a polgármesternek, hogy az elkerülő út csak akkor működik, ha egyúttal forgalomcsillapítást vezetnek be a városban, de reménykedjünk, hogy erre még szükség sem lett volna, hiszen a polgármester fő kinyilvánított célja megszabadítani az ott élőket a hatalmas átmenőforgalomtól - vagyis nyilván alig várja, hogy a fő utca forgalomcsillapított legyen.
jm
2005. március 24. 11:56 | Sorszám: 178
Pilisvörösváros szerkezeti tervében szereplő elkerülő utat miért nem építik meg - ennek a pénznek a töredékéből? Hiszen annyira fontos az ott élők egészsége, jóléte, az átmenőforgalomtól való megkímélése! ami a legfőbb érv a gyorsforgalmi útra. Miért nem építik meg akkor azt az elkerülő utat - az égvilágon senki nem vétózná meg annak az engedélyét. Azonnal megoldódnának az átmenőforgalomból adódó gondok a városban!
jm
2005. március 24. 11:50 | Sorszám: 176
"Akkor jó lenne nem általánosságokban, hanem konkrétan beszélni."

Szívesen kérek árajánlatot egy svájci közlekedés-tervező cégtől, hogy kidolgozza az egész térség közlekedési koncepcióját, akár magyar közlekedés tervező cégekkel együtt (annó dolgoztam velük, megbízhatóak).

"Egyébként ne akarják a környezetvédők feltalálni a spanyolviaszt - elárulhatom, hogy van már mikrobusz, ami vasúthoz vinné az utasokat. Sőt vannak még Volán buszok is, amelyek a környező településekről horhatnák a vasútra az embereket - de sajna a dugó miatt ezek is elakadnak."

Hányszor jár az a mikrobusz? Hm? és a vasúton elférnek-e az utasok reggelente? Hányszor jár Pilisvörösvárról reggelente vonat? félóránként!* És mi lenne, ha abba fektetnének 20 milliárdot?

*
06:20 06:57 Budapest-Nyugati pu.
06:43 07:20 Budapest-Nyugati pu.
07:07 07:44 Budapest-Nyugati pu.
07:25 08:06 Budapest-Nyugati pu.
07:52 08:29 Budapest-Nyugati pu.
08:37 09:13 Budapest-Nyugati pu.
09:11 09:49 Budapest-Nyugati pu.

jm
2005. március 24. 11:42 | Sorszám: 174
Ennek az útnak a környezetvédelmi engedélyéről szól az egész vita. Ezt a szakaszt akarják most megépíteni, semmi többet! Erre van csak pénzük (EIB hitel), és környezetvédelmi engedélyük.
jm
2005. március 24. 11:28 | Sorszám: 171
"Visszaolvasva meg azt sem igazán értettem, hogy ugyan már a csatornafektetés miért csökkenti a forgalmat?
A Pilisvörösváron lakó de Budapesten dolgozó embörfia meglátva az építkezést legarazsírozza az ótóját?"

Milyen csatornafektetés? Én gázvezeték-szerelésről beszéltem, Pécelen! Az pont az agglomeráció másik oldala. Ami az átmenőforgalmat illeti pedig tény, hogy egy jó része elpárolgott. Ha leszűkíted az utat, akinek nem muszáj arra mennie, az azontúl nem megy arra. Ilyen egyszerű...

jm
2005. március 24. 11:25 | Sorszám: 169
Vess már egy pillantást arra a négy kilométeres útszakasznak a térképére, amelynek a környezetvédelmi engedélyét a Levegő Munkacsoport a bíróságon megfellebbezte. Segítségül itt van huszadszorra:


Párhuzamosan fut a mostani úttal, az égvilágon egy települést sem kerül el. Csak az ósan miatt kell oda!

Magyarországon ugyanis így megy az útépítés: a Duna-Ipoly nemzeti park miatt az életben nem engedélyezne senki egy gyorsforgalmi utat a Pilisba, az egyik legszebb tájunkon keresztül.

Ezért szakaszokra kell bontani az útépítési eljárást. A módszer: először megkérjük egy rövid szakasz engedélyét - a nemzeti parkon kívüli szakaszát. Erre medadják az engedélyt (azt most nem firtassuk, hogyan...) Ha ezt a rövid szakaszt megépítjük, az utat, ami nem vezet sehova, egy ósanon kívül, akkora lesz a közlekedési káosz a 10-es úton, hogy muszáj lesz az út további részét is megépíteni. Duna-Ipoly nemzeti park ide, vagy oda! Vagyis: kikényszerítjük a további szakaszok megépítését, óriásira növeljük a nyomást a térségben.

Magyarázd meg, hogy a pilisvörösvári elkerülőútról, amely szerepel a település szerkezeti tervében, olcsó, és gyorsan megépíthető, miért hallgat mélyen mindenki? Megmondjam? mert ahhoz nem kötődik telekspekuláció, nem kerül 20 milliárdba, azonnali forgalomcsillapítást lehetne Pilisvörösváron bevezetni, és nem növelné a személygépkocsiforgalmat a térségben. De ez nem akkora biznisz, mint egy új félautópály megépítése, amely mellé aztán jöhetnek a lakóparkok, benzinkutak, ósanok, egyéb bevásárlóközpontok, stb, stb.

jm
2005. március 24. 11:04 | Sorszám: 167
"Hiába írtam le nem is egyszer, hogy ez a vidék nem alkalmas arra, hogy vasúton minden település megközelíthető legyen, hogy a domborzati viszonyok miatt nem lehet a biciklizés tömeges elterjedésére számítani, újra és újra csak ezekre a megoldásokra tudsz visszatérni."

Miért kellene, hogy minden település megközelíthető legyen? Nem arról van szó, hogy lezárjuk a 10-es utat! Arról van szó, hogy csökkentjük a személygépkocsi-forgalmát, míg ugyanakkor a vasút, a buszok forgalmát pedig megnöveljük. Nem kell minden egyes embernek vonatra szállni, aki ma személygépkocsival jár! Elég, ha egy részük megteszi. Ezon aztán lehet agyalni, hogyan: de mint már mondtam, ez nem a környezetvédők dolga! Az egy közlekedés-rendezési terv dolga, egy ilyen terv pedig néhány (tíz) millió Ft. Vagyis a tervezett gyorsforgalmi út árának kevesebb, mint ezreléke. De ha aztán már megvan az elhatározás, miszerint a cél a térségben nem a személygépkocsi-forgalom növelése, hanem az élhető környezet - akkor már nyugodtan foghatják a 20 milliárdot, a 150 milliárdot (vagy amennyibe az új gyorsforgalmi út kerül) és elkölthetik az esztergomi vasútra, a vasútra ráhordó minibuszokra, vagy éppen arra, amivel megoldhatják a közlekedési helyzetet, anélkül hogy szétcsesznék az egész tájat!

A tömegközlekedés/személyautó egymással versengő közlekedési eszközök, ha a személygépkocsi használat ösztönzésébe milliárdokat ölünk, az életben nem fogjuk megoldani a vele járó problémákat, amelyek nem hogy csökkennének, de az ösztönzésnek hála a jövőben csak még súlyosabbak lesznek!

A mostani 4 km-es szakasz megépítése meg egyenesen kriminális. Ez ugyanis csak az ósanhoz kell. Nem kerül el semmit, egyetlen települést sem, egyetlen célja, hogy a mostani helyzetet a 10-es úton annyira ellehetetlenítse, hogy kikényszerítse a következő szakaszok megépítését minden természet és tájvédelmi szempont ellenére, a Duna-Ipoly nemzeti park ellenére.

Ami pedig az egész térséget illeti, a minimum, hogy egy ilyen hatalmas beruházás előtt átfogó közlekedési koncepciót készítenek a térségre, a lakosság bevonásával. A közlkedési koncepció pedig a közhiedelemmel ellentétben nem egyenlő azzal, hogy megszámláljuk a személygépkocsikat a 10-es úton, kiderítjük, hogy túl sok van, hát nosza, építsünk egy új félautópályát, hátha akkor kevesebb lesz...

jm
2005. március 24. 00:58 | Sorszám: 161
Keresd a nyertest!

Egy bevásárlóközpont miatt költenének el adómilliárdokat?

2005. március 16.

Egyelőre nem vonja vissza keresetét a Levegő Munkacsoport, amelyet a 10-es gyorsforgalmi út környezetvédelmi engedélye ellen nyújtott be. A civilek szerint nem a lakosság, hanem egy bevásárlóközpont érdekében épülne az alig négy kilométeres új út, az építkezés folytatása pedig bizonytalan.

Évek óta nem jut nyugvópontra a vita arról: miként lehetne javítani a Pilisi-medence mára kaotikussá vált közlekedésén.

A környezetvédők és számos helyi civil szervezet szerint a vasút fejlesztése, P+R parkolók és őrzött biciklitárolók építése s helyi, a vasúthoz alkalmazkodó buszjáratok bevezetése jelenthetne alternatívát a fővárosba ingázóknak. – Ha sokan döntenének a vasút mellett, a tízes út is felszabadulna, enyhülnének a dugók – mondják.

Az érintett települések vezetői és az útlobbi ellenben az új, Budapesttől Esztergomig vezető félautópálya megépítését tartják az egyetlen hatékony megoldásnak. Ennek első, Üröm határától Pilisvörösvárig vezető, négy kilométeres szakaszán hamarosan megkezdődnének a kivitelezési munkálatok, csakhogy két civil szervezet, a Levegő Munkacsoport és a Piliscsabáért Egyesület bírósági pert indított az út környezethatósági engedélye ellen. Közülük a Piliscsabáért Egyesület nemrég viszszavonta keresetét, ám jelezte: továbbra is a vasút fejlesztését tartja elsődlegesnek.

A Levegő Munkacsoport ugyanakkor nem áll el a pertől: a napokban a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Útügyi Társaság ezt követelő levelére válaszul közleményükben kifejtették: az útlobbi hamisan használja az elkerülő út kifejezést, hiszen most egy, a régi úttól helyenként csak néhány tíz méterre haladó, hasonló kapacitású útvonal építéséről van szó, amely egyetlen települést sem kerül el.

Rámutattak: az építkezés erősen vitás folytatására még engedélyük sincs a beruházóknak, a most építendő szakasz pedig éppen a 10-es út településeken kívüli darabját „kerülné el”. Az ürömi elágazásnál ráhajtó autók így Pilisvörösvár központjában már vissza is térnének a régi útra.

Tény, hogy az építkezés folytatása mind a két irányban meglehetősen aggályos: Budapest felé a Bécsi út szűk keresztmetszete, míg Esztergom irányába az építkezéssel járó hatalmas természetpusztítás kérdőjelezi meg a beruházás létjogosultságát, mivel közvetlenül a nemzeti park határa mentén épülne tovább az út.

A Levegő Munkacsoport célszerűnek tartaná, ha Pilisvörösvárnál megépítenék azt a kétszer egy sávos utat, amely már létezik a város szerkezeti tervében, és ténylegesen elkerüli a várost.

Szintén támogatnák egy olyan útszakasz megépítését, amely délnyugatra kerülné el Piliscsabát.

A környezetvédők nem palástolták gyanújukat sem, miszerint „az út sürgős megépítésének egyetlen indokát látják: a solymári önkormányzat már jóváhagyta egy cég kérelmét, hogy az út mellé egy bevásárlóközpontot telepítsen”. A zöldek szerint nem ez lenne az első eset, hogy ilyen módon támogatnak egy multicéget.

A múlt hónap végén mindezzel szemben Pilisvörösvár, Piliscsaba, Üröm, Pilisszentiván és Solymár polgármesterei, valamint a körzet MSZP-s és fideszes országgyűlési képviselői közleményben fejezték ki egyetértésüket abban: a településeket elkerülő útnak mielőbb meg kell épülnie, hogy elejét vegyék a közlekedési káosznak és a további baleseteknek. Szerintük a körülbelül húszmilliárd forintos beruházással félszázezer ember életét tennék könynyebbé.
www.mno.hu

---------------------------------------------------

Hm. Tökéletes az egyetértés az útépítő lobbi, a multi cég és a döntéshozók között. Érdekes. Vajon ki lesz a húsz milliárdos beruházás, és a kötödő "fejlesztések" igazi nyertese? Kettőt találhatunk... de érzésem szerint a körzet országgyűlési képviselői közleményükben nem említették őket...

jm
2005. március 24. 00:20 | Sorszám: 160
Keresd a nyertest!


- Mennyi a világfolyamatok hatása, és mennyi a rendszerváltó elitek mulasztása abban, ami végbement?

- A szocialista világrendszer felbomlását követően megszűntek azok a viszonyok, amelyek korábban kikényszerítették a tőkeérdekek önkorlátozását. Ameddig ezek a kényszerek működtek, addig hatékonyan működött a jóléti állam is: a második világháború után a korábbi, nagyon erősen kizsákmányoló kapitalizmus egy szelídített változata, amelyben tere nyílt az elitet korlátozó társadalmi fellépésnek, szakszervezeti és értelmiségi mozgalmaknak.

Ez létrehozott egy erőteljes középosztályosodást: olyan társadalmi rendszert, amelyben az emberek döntő többsége megtalálta a számítását. A jóléti rendszer Nyugat-Európában is gyengülni kezdett, de a posztkommunista társadalmak sokkal védtelenebbek voltak.

Magyarországot fel lehet fogni úgy is, mint modellértékű kísérleti terepét annak: hogyan lehet úgy berendezni egy társadalmat, hogy a társadalmi újratermelés minden szférájában a tőkeérdek dominanciája, esetleg kizárólagossága működjön.

- Miért volt erre alkalmas Magyarország?

- Az adósságszolgálat miatt az ország szabadon felhasználható erőforrásai rendkívül kicsik voltak. Mindenáron tőkéhez kellett jutni a gazdasági és a társadalmi krízis elkerülése érdekében. Erre csak úgy volt lehetőség, ha a beáramló globális tőke működését semmilyen értelemben nem korlátozza az állam. A harmadik tényező a rendszerváltó elit: nem volt Magyarországon olyan elitcsoport, amely akár csak módosítani akarta vagy merte volna ezt a folyamatot.

- Ezzel eleve beletörődtek a rendszerváltozás társadalmi veszteségeibe?

- Valószínűleg azt remélték, hogy ha a gazdaságban kialakul valamilyen dinamizmus, akkor annak hozama majd szép lassan "lecsorog" a társadalom alsó rétegeihez is. Úgy gondolom, nem szükségszerű, hogy így alakult: nem volt muszáj lerontani azoknak az alrendszereknek a működését - itt elsősorban az oktatásra gondolok -, amelyek mérsékelhették volna a polarizációs folyamatot.

- Hatalomra kerülve a baloldal miért nem képviselte a baloldali értékeket?

- A baloldalnak nem volt önálló társadalompolitikai elképzelése arról, mit lehetne tenni. Az éppen adott szituációhoz igazodni próbáló pragmatikus politizálás folyt: egyfajta sodródás, amelyet még leginkább a domináns érdekcsoportok nyomásgyakorló ereje mozgatott. A baloldali politikai elit belekapaszkodott a piac mindenhatóságának dogmájába, és reménykedett, hogy ha jobb lesz a gazdaság, akkor enyhülnek a társadalmi gondok is.

- Egy idő után azonban látszott, hogy a fejlett technológia bevezetésével elért növekedés nemigen javítja például a foglalkoztatottságot.

- Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kilencvenes években mindenütt a neoliberalizmus volt az uralkodó. Nyugaton is. A neoliberalizmus mögött pedig olyan hatalmas nyomásgyakorló csoportok, érdekérvényesítő erők álltak, hogy a nyugat-európai szociáldemokrácia is a neoliberális eszmék integrációjával próbálta a baloldalt megújítani. Nem csoda, hogy a magyar baloldal nem is próbált ezzel szembeszállni.

- Az MSZMP-ben is vezető pozíciót betöltött MSZP-s politikusok sohasem mertek igazán önállóak lenni. Mintha valami "kapuzárás előtti pánik" jellemezte volna őket: mindegy, milyen politikával, csak hatalmon maradjanak.

- 1989-ben egy káderpárt alakult és maradt fenn mind a mai napig. Ezek az emberek átéltek egy nagy frusztrációt: mindaz elutasítottá, pejoratívvá vált, aminek a jegyében korábban tevékenykedtek. Ha egy megváltozott társadalmi szituációban is politizálni akartak, be kellett bizonyítaniuk, hogy be tudják ágyazni magukat az új szisztémába. Ezt akkor tehették a legeredményesebben, ha úgy viselkedtek, mint akik a baloldaliságukat nagyon jól össze tudják egyeztetni a neoliberalizmussal, a nemzetközi tőkeérdek korlátlan képviseletével.

- Talán nem is maradt a politikai garnitúrában olyan, aki stratégiát tudott volna alkotni.

- Úgy mondanám, hogy azok a politikusok, akik a baloldali szavazatokat gyűjtik Magyarországon, különösebb affinitást nem éreznek az iránt, hogy megismerjék a társadalom mélyebb folyamatait. Taktikai gondolkodás jellemzi az elitet. Megnyertem egy választást, de jön a következő. Ez nem arról szól, hogy megismerjem a társadalom működési módját, és megpróbáljak változtatni rajta, mert az hosszú távú dolog. A stratégiai gondolkodásmódnak nincs rövid távú hozama.

- Szükségszerű, hogy ez így alakult?

- Az MSZP rekrutációjánál nem vált politikai szereplővé az a baloldali értelmiség, amely az államszocializmus lebontásában részt vett. Egyszerűen lesodródtak a politikai mezőről.

- Miért?

- Mert azt hitték, az ő feladatuk véget ért. Megszűnt, ami összetartotta őket.

- Pedig akkor kezdődött az igazi feladat.

- Csakhogy ezt a reformerek csoportja sem ismerte fel. Felmerült, hogy kellene egy új baloldali párt, de mivel nem volt vállalkozó, aki ennek az élére állt volna, az értelmiségi szárny eltávolodott a politikaformálástól.

Maradt a káderpárt, amely aztán követte a többpártrendszerű politikai berendezkedésnek azt a trendjét, hogy a politikából élő politikusok kisajátítják a politikacsinálást: maguk alá gyűrik a szakszervezeteket, civil szervezeteket. A pártpolitizálás túlsúlyossá válik, minden más pedig elveszti a jelentőségét. A szakirodalom úgy nevezi ezt, hogy demokratikus elituralom. Azzal jár, hogy az elit korlátozásának lehetősége egyre szűkül, végül nullára redukálódik.

- Milyen társadalmi következményei vannak?

- MHa én vagyok hatalmon, akkor mindenben én döntök a saját akaratom és belátásom szerint. Én döntöm el, mi történik az egészségügyben, az oktatásban, a településpolitikában. A politika nem ragadhatna bele a partikularitásba, hanem a társadalom egész működésének optimalizálására kellene törekednie. De a társadalmi korlátokat nem ismerő pártelitek ezzel nem törődnek: amit az egyik elkezd, azt a másik csak azért is megváltoztatja. A politikai hullámverés újra meg újra szétmossa, összetöri a társadalmi alrendszerekben megindult változásokat. Ez borzasztó nagy kárt okoz, mert lerontja az egész társadalom működését.

- Azt mondják, a nemzeti kormányok lehetőségei korlátozottak.

- Ez viszonylagos. Hiszen Magyarországon mégiscsak összegyűjtenek és újraelosztanak tízezer milliárdos nagyságú összeget. Ez nagyon nehezen áttekinthető szféra: egyetlen mértékadó írást sem olvastam arról, hogy pontosan hová mennyi pénz kerül. Valószínűnek tartom, hogy a nagyon bennfenteseken kívül nem is látja át senki, amit én igen nagy bajnak tartok.

- Ha az elitcsoportoknak ennyire nincsenek korlátjaik, akkor van-e esélye például egy baloldali társadalompolitikának, amit ön javasol a tanulmányában?

- Egyetlen korlát van: a hatalom megszerzéséért és megtartásáért folyó kiélezett küzdelem. Ennek kimenetelét mégiscsak befolyásolja az elit alatti társadalom. Az MSZP számára a puszta hatalomszerzési logika is az irányváltás szükségességét diktálja. A magyar baloldalnak elvileg húsz százalék fölötti stabil szavazóbázisa van. Most azonban csak 12-13 százalékot tudott mozgósítani. Ennek teljesen egyértelmű üzenete van: egy baloldali párt nem baloldali jellegű társadalompolitikával nem tud tartósan meghatározó szerepben maradni a politikai porondon.

Beszélgetés Gazsó Ferenc professzorral
http://www.nol.hu/cikk/325108/

jm
2005. március 23. 21:21 | Sorszám: 159
"Nem vagyok forgalom-szakértő, de ez a jelenség a természettudományok más területein is jól ismert: a hálózat olyan bonyolult, hogy észrevétlenül át tudja venni egy-egy kieső nyomvonal terhelését."

valóban meglehet, hogy ez történik. Ha azonban kicsit nagyobb méretekben alkalmazzuk, akkor ugyanaz működik majd, mint az útépítéseknél - csak a másik irányban. Pl amikor egy városrészt a gyalogosok, vagy a kerékpárosok számára alakítanak ki (magyarul: az autók terét lecsökkentik, vagy megszüntetik, a többi közlekedési mód terét pedig megnövelik) - akkor kevesebben járnak majd abban a városrészben autóval, és többen kerékpárral, gyalog, villamossal, görkorival, stb. Több európai városban alkalmazták már ezt a kereslet-kínálat elvet (rájöttek, hogy minél több az autóút, annál többen fognak autózni... és minél több a vonzó gyalogos sétány, tér, városrész, ... - annál többen gyalogolnak majd.)

jm
2005. március 23. 17:17 | Sorszám: 157
Pécelen egy ottani lakos azt mondta, azóta van óriási gondjuk az átmenőforgalommal, amióta kiszélesítették a város főútját (ezt csak úgy lehetett véghezvinni, hogy kivágták az út két szélén a fasort...).

És azóta nincs problémájuk (ideiglenesen) az átmenőforgalommal, amióta a gázvezetékeket szerelik az út egyik szakaszán... azóta megcsappant nagyon az átmenőforgalom...

Ugyanígy el lehet "tántorítani" az átmenőforgalom egy részét a településekről, csak nem gázvezeték szereléssel, hanem az út leszűkítésével, fasorok ültetésével, a járdák kiszélesítésével, stb... A közhiedelemmel ellentétben nem mindenki azért autózik, mert "az élete, megélhetése és jóléte függ tőle" -ezért a forgalom egy része egyszerűen elpárolog a forgalom-csillapított részekről, és ugyanakkor nem jelenik meg máshol sem, csak eltűnik.

Sétálóutcák kialakításánál jól ismert jelenség, hogy a kitiltott forgalom egy része nem jelenik meg a párhuzamos utcákon, hanem egyszerűen "elpárolog".

jm
2005. március 23. 17:05 | Sorszám: 156
Meg kell nézni, mi okozza pontosan az adott részen a baleseteket?

Léteznek olyan intézkedések, amelyekkel le lehet csökkenteni a balesetek számát, de a helyi viszonyokat ismerni kell ahhoz, hogy megoldást lehessen találni. Ki kell deríteni, hol van a legtöbb baleset és mi okozza ezeket?

Általánosságokban a megoldásokra ilyeneket lehet mondani: sebesség korlátozás (nem táblákkal, fizikailag úgy kell kialakítani a főutcát, hogy az autók csak egy adott sebességgel haladhassanak. Ahol széles és egyenes az út, ott túl gyorsan fognak hajtani, hiába a tábla, hogy "iskola" meg "lakott terület", vagyis sok helyen jó, ha különböző módszerekkel leszűkítik és egyben biztosnágosabbá, barátságosabbá teszik az utat - nem az átmenőforgalomnak - hanem az ott élőknek, a környék lakói számára.

Sok módszer van erre, külön szakkönyvek készültek arra, hogy milyen intézkedésekkel lehet az ilyen települések főutcáját, ahol nagy az átmenőforgalom - biztonságosabbá tenni - szerintem nem kerülne többe, mint egy akár rövid elkerülő út) A pontos megoldások kidolgozására és megtervezésére azonban közlekedési és várostervezési szakemberek kellenek.

jm
2005. március 23. 16:01 | Sorszám: 154
"Lehet, hogy Te nevetni tudsz ezen, én nem."

Daleth, olvass figyelmesen! ezt írtam:

"Mondom, évek múlva jót nevetnék majd a térségben" - feltételes módban.

"Ugyanis ismerek olyan családokat, amelyeknek egy-egy tagját már elütötte az autó. Ha nevettek az ott lakók indulatain, gondoljatok erre is."

Nem vall jó izlésre a másikat azzal vádolni, hogy nevet az autók által okozott halálos baleseteken.

Ami viszont kifejezetten kriminális, az az emberek félrevezetése, elhitetni velük azt, hogy az új gyorsforgalmi út megoldja majd a gondjaikat.

A halálos baleseteket már most el lehetne kerülni azzal, ha a Pilisvörösvárt elkerülő utat megépítik (ez ellen senki nem tiltakozik, még az olyannyira szidott Levegő Munkacsoport sem - és mindenki mélyen hallgat róla, ami a döntéshozókat illeti, hogy megoldaná a településen az életveszélyes forgalmi gondokat, amennyiben egyidejűleg forgalomcsillapítást vezetnek be a településen keresztülmenő úton. De nem ez a cél: a cél az autók, minden áron. Az emberi életek nem számítanak.

Ami pedig az autók által okozott halálos baleseteket illeti, ne a környezetvédőket okold értük, akik túlnyomó részt tömegközlekedési eszközökkel, gyalog, vagy biciklivel járnak. Én annak idején naponta egy órát ingáztam Budapest déli részéről a város szívébe, tömegközlekedési eszközökkel, és a sok hozzám hasonló emberrel együtt, egyetlen közúti balesetért, és tragédiáért nem vagyok felelős. De azért, mert ilyesmi nem terheli a lelkemet, még eszem ágában nincs nevetni ezeken a baleseteken, sem az áldozatokon, sem azokon, akik előidézték. Óriási tragédia, és nem kívánom senkinek. De az autóhasználat nagyon sok balesettel jár, sokkal többel, mint a környezet és emberkímélő közlekedési eszközök, módok.

"Ők amellett teszik le a voksukat, hogy a választóik testi épsége és élete ne kerüljön veszélybe. Ha a sok alatt 99.9%-ot értesz, akkor igazad van."

lásd a fenti választ: az elkerülő út azonnali megoldást hozna, nem évek múltán, 150 milliárdért, súlyosbítva középtávon az egész helyzetet, és újra termelve a gondokat. De pont ez a probléma vele: megoldást hoz, de az autóhasználatot kényelmetlenebbé tenné, a pilisvörösvárosiaknak is, hiszen a forgalomcsillapította városban nem az autó az úr, hanem az ember. Az ember azonban a világon senkit nem érdekel egy olyan társadalomban, ahol az autó az úr, ahol az autóval minél könnyebben való haladás élvez abszolút elsőbbséget minden döntésben.

Amúgy meg a térség bármilyen 150 milliárdos közlekedési beruházását közlekedés-rendezési terv kellene hogy megelőzze. Ez korántsem a Julia Robertsel való románcod kategóriájába tartozik, ez magátol értetődő dolog kellene, hogy legyen, ha az emberek jóléte, életminősége, de egyszerűen csak: az élete lenne a fontos.


egy közlekedés-rendezési terv legeslegelőször "fényképet" készít az egész térség közlekedési állapotáról, átfogóan megvizsgálja a tömegközlekedési, gyalogos, autós közlekedés helyzetét, forgalmat, utast számlál, megnézi, a térségben hány ember lakik, a forgalomvonzó létesítményeket feltérképezi csakúgy, mint az utazási szokásokat, stb stb.

Miután kész ez a fénykép, lakossági fórumokat kell tartani, a "fényképet" ismertetni kell az emberekkel.

Ezután a tervet készítő szakemberek megkérdezik a döntéshozókat : mi a céljuk, ami a térség közlekedését illeti: 5-10 éven belül milyennek képzelik el a térség közlekedését, a tömegközlekedés/személygépkocsi használat megoszlásának az arányát, stb, stb.

A szakemberek eztán a döntéshozók akarata szerint megfogalmazzák a célokat, majd ez alapján kidolgozzák a közlekedési koncepciót. Újabb lakossági fórumok, de ezúttal a lakosságnak véleményét is be kell gyűjteni és figyelembe kell venni, a koncepció ezen vélemények alapján módosulhat.

Aztán jön a gyakorlati megvalósítás: a terv gyakorlati intézkedéseket javasol, időre lebontva. hol kell szűkíteni az utat, hova kell új út? hol kell a tömegközlekedést fejleszteni? Hol kell a gyalogosok számára elsőbbséget biztosítani? stb, stb...

Egy ilyen koncepció kialakítása, a lakossági konzultációval együtt egy, másfél, két évet vesz igénybe.
Belekerül néhány 10 millióba, de egyrészt átfogó képe lesz mindenkinek a térség közlekedési helyzetéről, másrészt a lakosság véleményét kikérik, harnadrészt tudjuk, honnan hova tartunk, mi a közép és hosszú távú cél, ami a közlekedési paramétereket ileti? Negyedrészt nem költünk el 150 milliárdot vaktában, és nem kezdünk el ósanokat engedni a településre azzal, hogy majd az kikényszeríti a kormányt egy gyorsforgalmi út építésére.

jm
2005. március 23. 15:14 | Sorszám: 145
Bocs, de valahonnan csak elő kell teremteni, ki kell spórolni a fogyasztó társadalomban elengedhetetlen iparcikkek - többek között az autó árát?
jm
2005. március 23. 14:43 | Sorszám: 137
"Elvégre ha már egyszer el kell mennem A pontból B pontba, akkor sík mindegy, hogy van-e autópálya, avagy sem, akkor is elindulok."

Valóban, nem csak az autópálya-építés generálja az autók számának és az autóhasználat növekedését, az autópálya-építés csak egy eleme az autók számát növelő és az autóhasználatot ösztönző közlekedési és gazdasági politikának.

Ahogy Orbán Viktor is mondta, a cél az, hogy minden családnak legyen autója. A gond pedig az, hogy ezen célon még túl is fogunk lőni, mivel egy, az agglomerációban élő családnak egy autó nem elég, minden aktív embernek kell egy autó.

"Ahogy az is, hogy ez a forgalomnövekedés a belvárosba irányuló forgalmat csökkenti.
Elvégre a zöldövezetben élő polgár szabadon választhat, hogy vagy a belvárosban kóricál, vagy pedig a városhatáron kívül intézi bevásárlását."

A zöldövezetben élő polgárnak az ósan megjelenéséig esetleg volt egy kisebb áruház, vagy üzlet a sarkon, vagy a közvetlen környékén. Amely üzletek az ósan X kilométeres körzetéből úgy eltűnnek, mintha sose lettek volna.

Ami pedig a zöldövezetet illeti, Budapesten a lakótelep, ahol azelőtt éltem gyögyörű zöld, ligetes volt - mára azonban mindent elleptek az autók, a zöld jó részét lebetonozták parkolónak, és annak ellenére, hogy a lakótelep köztereinek jó részét most már autók foglalják el, és annak ellenére, hogy egyátalán nem szűk, hanem jó tágasok ezek a közterületek az autótulajdonlása ráta még a béka segge alatt van a nyugati szinthez, vagyis nemsokára belefulladhatunk az autókba, mozdulni sem tudunk majd tőlük, és az egész lakótelep egy gigantikus parkoló lesz. ezt hívják "fejlődésnek". a lakótelepi áruházok (ahova rengetegen gyalog járnak bevásárolni, 5-10 perc séta, egyelőre felváltva a parkokon, és a volt sétálóutcákon (mára autós kirakodóvásáron) keresztül. De meddig tartják még magukat ezek az ABC-k szerinted, amikor ott a közelben az ósan? Mikor lesz mindenkinek kötelező a kocsi, ha bevásárolni akar?

jm
2005. március 23. 14:25 | Sorszám: 135
"A környezetvédő szervezetektől nem lehet elvárni, hogy közlekedés-rendezési koncepcióval jöjjenek elő!" - szóval csak azt tudják megmondani, hogy mi a rossz megoldás, azt már nem, hogy mi lenne a jó (mert a környezetvédelmi közhelyek felsorolása gondolom szerinted sem megoldás). Erre szokták a mi falunkban azt mondani: Kibic kuss!"

Mondom, évek múlva jót nevetnék majd a térségben az új 10-es gyorsforgalmi út által okozott közlekedési, környezeti, területhasználati, tájvédelmi, természetvédelmi gondokon. Nevetnék, ha az ember a pusztításnak, az emberi önzésnek és rövidlátásnak - aminek mindannyian megisszuk a levét, függetlenül attól, ki él ott és ki nem - örülni tudna.

ami pedig a közlekedési koncepciót illeti, a 4 km-es szakaszra fordítani szándékozott pénz töredékéből akár több közlekedési koncepció is kitelne.

"Én meg szeretném ha Julia Roberts és Kim Basinger eltöltene velem egy szexhétvégét, de sajna erre kicsi az esély. Persze, ugyanilyen erővel akarhatnám azt is, hogy az anyókák a piliscsabai hágón menjenek át naponta kétszer..."

Miért lenne kicsi esély arra, hogy a térségben a polgármesterek a környezet, természet és emberkímélő területfejlesztés, közlekedésfejlesztés mellett tegyék le a voksukat? de legalábbis megadják az embereknek a választási lehetőséget?

Hogy a helyi polgármesterek közlekedés-rendezési koncepciókat készítsenek, bemutatva, melyik várhatóan milyen fejődéshez vezet majd?

Hogy legyen egy halvány elképzelésük arról, milyen települést, környezetet, tájat, vidéket egyszóval élőhelyet szeretnének maguknak és a térségnek 5-10-15 év múlva? Hogy egy ilyen terv elkészítésébe a lakosokat bevonják? Valahol csak el kell kezdeni a demokráciát!

Vagy mindig multik, különböző gazdasági lobbik játékszerei vagyunk? elénk rakják a bevásárlóközpontban a szemetet: eszed, nem eszed nincs már más? a vidékedre települ egy óriásdoboz, ki tudja, hány kilométeres körzetben tönkretéve a tájat, de nincs beleszólásod?

Hogy jön egy térség közlekedés-fejlesztési, területfejlesztési kérdése ahhoz, el tudod-e csábítani Julia Robertset?

A választott képviselők az autóhasználat ösztönzése mellett tették le a voksukat, mint ahogy a térségben sok ember is. Nem én határozom meg, ők mit akarnak! és eszem ágában sincs meghatározni.

De a választási lehetőség mindenki előtt nyitott kellene, hogy legyen, a választási lehetőség mindenki számára biztosítani kellene. Jelen esetben nincs választási lehetőség: minden embert az autóhasználat irányába terelgetnek, nem adják meg nekik a lehetőséget még csak arra sem, hogy elgondolkozzanak rajta, vajon hova vezet mindez?

Ami pedig Julia Robertset illeti: szabad vagy elutazni hozzá, és megpróbálni elnyerni kegyeit, és nyilván meg is tennéd, ha tényleg annyira fontos lenne számodra.

jm
2005. március 23. 14:00 | Sorszám: 130
Igen, de az életminőségét gondolom neki sem javítja, hogy folyamatosan úton kell lennie. De az egyszeri angolnak, aki naponta 48 kilométert tesz meg ma, az év minden áldott napján ha esik ha fúj, statisztikailag és 20 év múlva pedig 100 kilométert fog - nos, nem értem, az életminőség szempontjából miért jó, ha egy társadalom a bolygó hollandik társadalma?

A légszennyezésről, a szép tájak eltűnéséről, a természet kiirtásáról... és a balesetekről - nem is beszélve. (és mielőtt előjössz az autópályák kontra autóutak baleseti statisztikáival: az autópályák nem javítanak azon, hogy évente hányan halnak meg és nyomorodnak le balesetek következtében egy országban - legfeljebb csak azon javítanak, hogy egy autós kilóméterre hány baleset jut. De mivel az autóskilométerek száma folyamatosan nő az új autópályák épülésének köszönhetően, a közúti balesetek áldozatainak száma legjobb esetben is csak ugyan akkora marad egy országban).

jm
2005. március 23. 13:44 | Sorszám: 126
"A kis üzleteknek a városhatáron belüli plazák, mint a Westend vagy a Duna Plaza jelentenek konkurenciát, és nem a fóti vagy budaörsi Cora."

Nem: a solymári ósan és társai Solymáron, Pilisvörösváron, Piliscsabán, és a térség összes kis településén fogja megölni a még létező üzleteket.

"Nem az angliai géprombolók korában vagyunk, a nagy cipősdobozokra igény van, ezért azok terjeszkednek, megállítani nem tudod őket."

Nincs rájuk akkora igény, mint amennyien vannak. Ami az élelmiszereket illeti: ezek a világ minden tájáról idehurcolt, intenzív, nagyipari mezőgazdaság által gyártott szemetet árulják. Olcsón, többek között mert a szállítás költsége mesterségesen alacsony.

"Csak örülhetünk annak, hogy a Metro, Cora, Auchan, Bricostore és egyebek a városhatárokon kívül telepednek le. Mert így kiviszik a városból a forgalmat, és nem befelé generálják."

Ezek a létesítmények nem csak valahova vezetnek egy adott mértékű forgalmat, ezek a létesítmények nagy mértékben megnövelik a forgalmat! (autóhasználatot). A városban egy-egy áruházba nem muszáj kocsival menned, ezek a bevásárlóközpontok viszont kizárólag autóval használhatók. Ami pedig a városi áruházakra való hatásukat illeti, olvasd el a #108-at.

jm
2005. március 23. 13:40 | Sorszám: 124
"Ha most rosszindulatú lennék akkor azt mondanám, hogy JM kartács a billiárdgolyó-simaságú Belgiumból indul ki, ahol az Ardennek legmagasabb pontja sincs olyan magas, mint a Gellért-hegy."

Kerekeztél már Brüsszelben? - vagy a Brüsszel közeli erdőben? Belgiumnak csak a flamand része lapos (ez se mindenütt), Brüsszel és az agglomerációja kifejezetten dimbes-dombos. (ennek ellenére, amióta mindenhova kerékpártározót raktak, nagyon sokan kezdtek el kerékpározni Brüsszelben. pedig a kerékpárutak számát még csak nem is növelték!)

"Azt még elfelejtettem mondani, hogy milyen királyok a belga autópályák."

Nagyon király az átutazóknak. Akik bolygó hollandi módjára folyamatosan úton vannak. Akik egyszerűen csak egy normális helyen szeretnének élni, azoknak már sokkal kevésbé.

jm
2005. március 23. 13:35 | Sorszám: 122
"Ugyanis, amint már írtam, a térség a sportcélú kerékpározásra alkalmas, a mindennapi használatra finoman szóla sem. Ugyanis még településeken belül is akkora szintkülönbségek vannak, hogy illozórikus, hogy lakosok jelentős része átszokjon a kerékpározásra."

De ha még a lehetőséget sem adod meg az embereknek, az sem fog kerékpározni, aki egyébként - szintkülönbés ide, vagy oda, megtenné! Bármit meg lehet oldani, ha van rá pénz és akarat. Dániában, Koppenhágában minusz 5 fokban, télen kerékpároznak tömegesen az emberek. Önszántukból, senki nem kényszeríti rá őket! És valóban: dimbes-dombos vidéken is el tud terjedni a tömeges kerékpározás, ha ösztönzik. Nem azért, mert bárki kényszeríti az embereket: hanem azért, mert a településfejlesztés lehetőséget adott rá, megteremteti a szükséges feltételeket, és előnyben részesíti más közlekedési eszközökkel szemben.

A környezetvédő szervezeteknek szerintem nem az a dolguk, hogy közlekedési terveket készítsenek! Mennyibe kerül egy település közlekedés-rendezési terve szerinted? a település méretétől függően néhány milliótól több tízmillió Ft-ig (itt Belgiumban, euróról átszámolva).

A környezetvédő szervezetektől nem lehet elvárni, hogy közlekedés-rendezési koncepcióval jöjjenek elő! Javaslatokat tesznek, rámutatnak gondokra, és problémákra, amelyek a pillanatmegoldásokból születnek. És főleg: rámutatnak a jelenlegi közlekedési szemléletből és eszköz választásból (autó) várható későbbi gondokra.

A gyorsforgalmi útépítéssel egyértelműen az autózás mellett, és az autózása ösztönzése mellett teszi le a voksát a térség a következő 20-40 évre.

Ne félj, ha a környezet és emberkímélő közlekedés és területfejlesztés mellett tennék le a voksukat a helyi polgármesterek, ki lehetne dolgozni a módját, hogyan lehet mindezt megvalósítani.

A választás elvi. Az elős kérdés nem az: hogyan akarunk valamit megvalósítani? az első kérdés az: mit akarunk? milyen telepüést, környezetet, vidéket, levegőt, tájat szeretnénk magunknak?

Miután eldöntötted, mit akarsz, utána tudod csak megnézni, hogyan valósíthatod meg.

Pilisvörösváron nagyon úgy néz ki, a "mit akarunk"? kérdésre a következő választ adják a polgármesterek: autózni akarunk (Budapestre), minél zökkenőmentesebben és gyorsabban szeretnénk autózni, oda, ahova éppen szeretnénk (legtöbbször a fővárosba). Mi szeretnénk zavarásmentesen használni a kocsiainkat, és minél gyorsabban eljutni autóval egyik helyről a másikra ahányszor csak igényünk van rá - ugyanakkor nem szeretjük, ha házaink előtt mások autóznak.

Vagyis a cél: a zavartalan gépkocsihasználat. Minél könnyebben, akadálymentesebben autózhassunk a térség egyik pontjából a másikba. Ehhez valóban elengedhetetlen az útépítés. De ez csak az autózást ösztönzi! -ami láttuk, hova vezet (alant egy részét leírtam, de erről kötetnyi tanulmányok, elemzések készültek a nálunk "fejlettebb" (az autós társadalomban előrehaladottabb) országokban, ahol ezek a folyamatok 30-40 évvel előttünk tartanak.

jm
2005. március 23. 12:26 | Sorszám: 116
Ami az ósant illeti, szintén a saját tapasztalataimról beszélek. Nem ritka, hogy egy hasonló létesítmény 30 km körzetből vonzza az embereket. Nem feltétlenül Budapestről, de a térség más pontjairól. Érzésem szerint a multik most Magyarországon, illetve az egész térségben go-játékot űznek, amelynél abszolút nem számít a táj, vagy az emberek, de még csak egy-egy üzlet nyeresége sem. Mi ezt a játékot nem látjuk át, csak azt tapasztaljuk, hogy gombamód nőnek a cipősdobozok a budapesti agglomeráció egymástól nem túl távoli pontjain. Nem biztos, hogy ezek mind megmaradnak 10-20 éves távlatban, és könnyen lehet, hogy tényleg 30 kilométert kell maj utazni egy üzletbe, amikor már lezajlott a háború, és csak a győztes maradt. A multinak ez remek, az embereknek már kevésbé - hiszen végérvénesen az autóhoz szögezték őket, miközben közel és távol megszűnt minden bevásárlási lehetőség, az egy multin kívül, amelyik immár monopolhelyzetben van.

(itt Belgiumban pl az óriás bútorboltok az ország területén szétszórva, de mindig az autópályák mellett, a semmi közepén vannak. Csak autóval megközelíthetőek.

Néhány hete ötven kilométert utaztunk, hogy az egyikben bútorokat vegyünk (ez mondjuk egy kis városban volt, de 50 km-re Brüsszeltől).

Előtte órákig azzal foglalkoztam, hogy megnézzem, nincs-e közelebb haosnló bútorbolt? (az egy milliós lakosú Brüsszelben?) Nem volt. Az ikea is messze van a város peremén (én a városban lakom, az ikea viszont az agglomerációban van az autópálya mellett, tömegközlekedéssel körülbelül másfél, autóval körülbelül fél óra alatt közelíthető meg. A bútorokat kamion szállítja ki, de nem értem, nekem miért kell feltétlenül 40, illetve 100 kilométert autóznom, hogy megnézzem őket?

Azt kell megnézni, hány kilométerenként vannak a budapesti agglomerációban ezek a mega bevásárlóközpontok.

És még ha ma nem is 30, de 15 kilométeres körzetből jönnek oda az emberek, a tényen nem változtat: minden ilyen létesítmény jelentősen növeli az autóforgalmat, a személygépkocsihasználatot, megöli a környék kis üzleteit, és elkezdi a térség kompakt településszerkezetének a szétdúlását.

Mindez jórészt a gyorsforgalmi út eredménye, amely mellé a kizárólag a személygépkocsi-használatra alapuló létesítmények telepedhetnek. Az új gyorsforgalmi út így önmaga generálja azt a forgalmat (a köré települő létesítmények által) ami majd megtelíti.

Mindezen okokból a 10-es úton nem lesz kisebb a forgalom, ha megépül az "elkerülő" gyorsforgalmi út.

---------------------------------------------------------------


"Pl. elméletben nagyon jól hangzik, hogy közlekedjünk vasúton - a probléma az, hogy a 10-es utat használók jó része olyan településeken él, ahol nincs vasút."

Tudod, 150 milliárdból akár egy új agglomerációs vasútvonal kitelne. De az új út építése nem fogja megoldani a térség gondjait, csak újra generálja azokat. Ha nem egy év múlva, akkor öt, ha nem öt, akkor 15-20. Pl a nemzetközi nehézgépjármű-forgalom 2020-ra kétszer akkora lesz átlagosan Európában, mint ma.

A személygépkocsi-forgalom is folyamatosan növekszik, most fejből nem tudom, mennyi idő alatt kétszereződik meg - de nem kell hozzá egy emberöltő. A forgalom folyamatosan nő, és nagyon sok gondot okoz, amiből a torlódások csak egyetlen gond, csak a jéghegy csúcsa.

Nyugat-Európában a közúti forgalom és a személygépkocsi-használat az első számú okozója nagyon sok környezeti ártalomnak. Ilyen a zaj, a légszennyezés, a pazarló területhasználat (zöld felületek folyamatos csökkenése, újabb, és újabb területek lebetonozása...) Még olyan, látszólag távoli gondokban is szerepet játszik (itt Belgiumban), mint egy-egy árvíz. A lebetonozott felületek nem tudják magukba szívni egy-egy kiadós esőzés során a vizet, így a folyók sokkal nagyobb árvízszinten érnek el, mint régebben.

Összetett, szerteágazó problémákat okoz a túlzott autóhasználat, nagyon sok gonddal küszködik egy autózásra épült társadalom, amelyet csak az ismer, aki benne él.

A változások legtöbbször nem földrengetőek, általában kicsik és 20-30-40 évig történnek. A sok apró változás aztán térben is időben összeadódik, míg oda nem jutunk, hogy ellehetetlenül az élet. De az elején nem feltétlenül érzékelünk egetrengető károkat. A végén, amikor körülnézünk, amikor a változások már nagyon szembeötlőek és a károk óriásiak, összecsapjuk a kezünket: Te jó ég, hogy jutottunk el idáig?

Így "csapta össze a kezét" Nyugat-Európa a 90-es évek elején. Nyugat-Európában 40 év kellett, hogy eljussanak erre a szintre: az autózás nyilvánvaló, társadalmi léptékű kárainak felismerésére.

A 90-es években kezdtek el országos és helyi programokat, terveket indítani az autóhasználat visszaszorítására. Sajnos már késő, mert időközben a területhasználat, és a gazdaság is a gépkocsi köré épült. Nem tudod felszámolni az egész országot belepő autópályák, autóutak mellé épült létesítményeket, amelyek csak kocsival érhetőek el. Nem tudsz az egész országot minden egyes beépült területére eljutó tömegközlekedést létesíteni.

Tudod-e, hogy Gent (Flandria, Észak-Belgium) és Lille között (Észak-Franciaország) nincs olyan 200 méter, ahol nem lenne épület?

Vagyis: Nyugat-Európa eljutott odáig, hogy felismerte, rossz "fejlődési" utat választott, és most próbálnak visszakozni, kifarolni a zsákutcából. De nem lehet, mert alapvető társadalmi-gazdasági változásokat igényelne.

Azért a franciák pl mindenütt telepítik vissza a villamosokat a városaikba, amelyeket 50 éve felszámoltak. Súlyos milliárdokért. Nagyon sok város kezdett programokba, amelyeknek célja a tömegközlekedés visszaállítása, az autóhasználat csökkentése. Helyileg működnek is ezek a programok, de globálisan sajnos nem, ahhoz, hogy a globális trendek kezdvezőek legyenek, nagyon erős, nem csak helyi, de nemzeti, és európai szintű változások kellenének.

Egy város hiába csökkenti helyileg a szennyező-anyag kibocsátást, ha az agglomerációban és a térségben folyamatosan nő. A szmog epizódok nem helyi jellegűek, egész megyéket, országrészeket érintenek Nyugat-Európában.
Aztán amikor egy-egy kánikulahullámmal összekötött légszennyezésbe több ezren halnak a "normálishoz" képest, akkor egy időre megijednek, és elkezdenek mindenféle programokat, terveket készíteni. De egy idő múlva elhalványul a sokk, és visszatér a normál kerékvágásba az élet: az életkörümények az agglomerációkban ugyan folyamatosan sz@rok, de amíg tömegesen nem halnak bele az emberek, addig minden haladhat a megszokott betegségben.

Magyarországon ugyan ez a folyamat fog lezajlani, pedig jól tudjuk, hogy az életminőség szempontjából csökkenést, és nem javulást fog eredményezni, miközben a természeti értékeink és legszebb tájaink eltűnnek.

Mindez kis lépésenként megy. Az egyik régióban kinőtte a személygépkocsi-forgalom az utat: nosza, építsünk új utat (miközben a régiek karbantartására nincs egy fillér sem...). 20 év múlva a régió kinövi az új utat is, és az egész környék beépül szinte teljesen. És így tovább, a végtelenségig. Pest megye teljesen be fog épülni, ha a mai folyamatok folytatódnak, vízfejű, élhetetlen beton ulralta agglomeráció lesz.

Mindeközben a lakosság, a népesség nem nő: de egy ember, az autónak hála, sokkal több lebetonozott teret igényel majd, mint ma, vagy mint tegnap igényelt.

Nézd meg ezt a térképet, pirossal jelzik a lebetonozott területeket. Belgium népsűrűsége nagyobb ugyan, mint Magyarországé, de a lakossága az elmúlt 40 évben nem nőtt sokat, míg a lebetonozott területek nagyon nagy mértékben megnőttek, a se-nem város-se nem vidék területek (kéne rájuk egy jó szó) szinte az egész országot belepik immár. Egy autóra épült területhasználat ilyen térképet eredményez:


"A másik, hasonló állítás, hogy az elkerülő út ellen nem tiltakoznának a zöld szervezetek - nos ebben meglehetősen kételkedem. Ugyanis Pilisvörösvárt (és a vele egybeépült Plisszentivánt) csak az érintetlen természetet rombolva lehet megkerülni."

A Levegő Munkacsoport egészen biztosan nem tiltakozna, mert úgy tudom, hogy ők az emberek egészségét tartják a legfontosabbnak. Ami pedig a természetvédelmi területeket illeti, az új gyorsorgalmi út sokkal nagyobb területeken fog kárt okozni, mint az a rövid elkerülő szakasz, ráadásul az egész térséget 10-20-40 éves távlatban menthetetlenül az autóhasználatra állítja át, ami a legfőbb gond.

Ezzel szemben a Levegő Munkacsoport javaslatai a "jó fejlődési irányba" mutatnak: mivel a gond az autóhasználatból ered, ne növeljük azt újabb utak építésével, hanem oldjuk meg és a gyorsforgalmi utakra szánt száz (ezer) milliárdokat a vasútra, kerékpárra, útjavításra, és a kompakt területfejlesztésre fordítsuk, hogy az autóhasználat és a vele járó gondok ne növekedjenek évről évre.

(ötven évvel ezelőtt az átlag angol körülbelül nyolc kilométert utazott naponta. Ma negyvennyolc kilométert utazik, 2025-re pedig, ha a jelenlegi trend folytatódik, százat fog).

jm
2005. március 22. 16:41 | Sorszám: 113
Az emberek többsége nem azért él, hogy az ország tetszőleges A pontjából az ország tetszőleges B pontjába teperjen ezerrel naphosszat. Nem ez a foglalkozásuk, nem ez az életcéljuk, nem ebből élnek. De hamarosan belekényszerülnek egyre többen a gyakori hosszú távú autózásba - nem a foglalkozásuk révén, hanem mert egyre távolabb kerülnek egymástól a mindennapi élethez szükséges létesítmények (munkahely, iskola, bolt, mozi, ...). De az, hogy egy napszakban egy autópályán gyorsabban el tudsz menni valahova, még nem változtat a tényen, hogy többmillió ember araszol minden nap agglomerációkban Nyugat-Európa szerte, és egyre inkább Budapesten is hatsávos autópályákon, az autópálya-rendszernek, és a városi terjeszkedésnek köszönhetően.
jm
2005. március 22. 16:04 | Sorszám: 110
Köszi, hogy ezt leírtad, látod, én még csak nem is ismertem ezeket a példákat, csak Belgiumot, meg Budaörsöt, meg az elméletet... Ezek a mechanizmusok mindenütt hasonlóan működnek. És ezek szerint nagyon sokan bedőlnek az új gyorsforgalmi út "forgalomelterelő, megkönnyítő" mítoszának.
jm
2005. március 22. 16:01 | Sorszám: 109
"Nem akarlak megbántani, de valahol ez a baj. Úgy beszélsz a kérdésről, hogy nem ismered a helyi viszonyokat. Ugyanis kb. 10 kmre van a Budakalászi bevásárlóközpont, a Szentendrei úton van még egy "ósan" a dorogiak pedig inkább Esztergomba mennek, ha már hypermarketban akarnak vásárolni, tehát a feltételezésed, hogy a 10-es út mellől az mindenki az új bevásárlóközpontba jár majd nem állja meg a helyét."

Köszi, de nagyon jól ismerem a budapesti lakhelyem helyi viszonyait (a város szélétől egy utcára lakom), az M0-ás hatását a lakótelepemen, és a kerületemen átmenő forgalomra, és az ottani bevásárlóközpontok forgalomnövelő hatását. Hasonlóan jól ismerem Brüsszel jó néhány kerületét. És valóban, konyítok valamit a kérdéshez, évekig ezt tanultam, és a témában dolgoztam is: közlekedésrendezési terveket készítettünk annó több belga önkormányzatok részére. Hajmeresztő, ahová ők "fejlődtek" és ahová mi is tartunk... Reménytelen egy 80-20 százalékos autó/tömegközlekedéshasználat megosztási arányt olyan helyen megváltoztatni, ahol minden az autó köré, az autóhasználatra épült ki, mint ezek az ósanok, és az agglomeráció lazán beépült alvó vidékei.

Ami pedig Pilisvörösvárt és környékét illeti, valóban nem lakom ott, de elég gyakran kirándultam, sétáltam arra. Mint ahogy a Pilisben is. Ezért is keserít el nagyon, amit azzal a térséggel művelni készülnek. De tudod mit: az út és az ósan is valószínűleg megépül, és meglátjuk, kinek lesz igaza. De sajnos akkor már késő lesz siránkozni a károkon.

"Valóban én nem tanulmányoztam át ekkora szakirodalmat, de valamennyire ismerem az adott településeket, tudom hogyan és minek hatására fejlődtek az elmúlt években, s figyelembe veszem, hogy mekkora növekedési potenciál van bennük. Ugyanis érdemes azt is figyelembe venni, hogy a magyar viszonyok között hány km-re hajlandók elmenni az emberek, hogy egy lakóparkból járjanak be minden nap dolgozni. A piaci trendek alakulásából ez jól megfigyelhető."

Szerinted a belgák 40 éve hány kilométerre voltak hajlandók bejárni dolgozni? és a franciák? az angolok? a németek? minden úgy alakul, ahogy Nyugat-Európában! - csak bizonyos szempontból gyorsabban. Az egyszeri angol sem akart ötven km-t utazni oda, és ötvenet vissza, hogy Londonba járjon dolgozni (de bármelyik másik angol várost mondhatnék helyette), mégis ezt teszik rengetegen! Belgiumban sem volt természetes, ami ma az: hogy sokan 100 km-re laknak a munkahelyüktől. De az autópályának hála: megtehetik. Az autópályának hála: felépülhettek az agglomerációs alvó vidékek, ahova az emberek gyakorlatilag csal aludni járnak, mindent autóval intéznek, nincs a "vidékükön" közösségi élet, de ezekben a negyedekben iskola, óvoda, zöldséges, pék, semmilyen alapvető szolgáltatás sincsen. De az autónak hála: nem is kell, hiszen ott az autópálya csomópont mellett, 10-30 kilométerre a bevásárlóközpont, a település központjában pedig az iskola, egy távolabbi nagyvárosban, illetve elszórtan, az ország egész területén az autópályák mellett pedig a munkahely (minden iskola utcájában, és az oda vezető utakon torlódások alakulnak ki reggel és délután, amikor a szülők viszik és hozzák a csemetéjüket kocsival).

"pontosan, erre utaltam én is. Nem én használtam Budapest betűit pejoratíven megcserélve, csupán arra utaltan, hogy a városi létnek megvannak a maga előnyei. Amit kompakt településekről írtál, nagyon érdekes, reméljük megvalósul."

Nagyon érdekes, és reméljük megvalósul? De hogy valósulna meg, ha az ósan a legközelebbi településtől több kilométerre épül, és kizárólag az autóhasználatra alapul? Hogyha a gyorsforgalmi utaknak köszönhetően mindenki oda építkezik, ahova akar, hiszen biztos lehet benne, hogy visszajuthat autóval a városba? Reméljük, megvalósul? Miközben a gyakorlatban pont az ellenkezőjét szorgalmazzuk: a lebetonozott, de lazán beépült részek minél nagyobb területeken való elterjedését. Az önkormányzatok hajmeresztő helyekre adják ki sorban az építési engedélyeket, sőt sok helyen engedély nélkül építkeznek emberek. A közlekedési szakemberek megmondták, csak sajnos nem ismétlik eleget: a közlekedési káoszért a rossz telephely-választás a felelős, a kaotikus területhasználat. Az ósan oda telepszik, ahová neki teszik - nem érdeklik a következmények! de nem csak az ósan, mindenki. Nincs az az útépítési program, ami a rossz területhasználat által okozott közlekedési gondokat orvosolni tudja és ezt a közlekedési szakemberek nagyon jól tudják. Márpedig ez a gyorsforgalmi út csak ezt a tendenciát: megyényi vidékek laza, szétszórt beépítését segíti elő, csak autóval elérhető létesítmények építését elősegítve az egész környéken.

"A meghívást köszönöm. Cserébe én is meghívlak arra, hogy egy nyáron biciklizzük végig a 10-es utat, s közben megmutatom, hogy mikre gondoltam. Rendben?"

Remélem, már hamarabb eljutok oda de azért a meghívást köszönöm. Ami pedig a szakkönyveket illeti, ha gondolod, kölcsönadok egy párat, böngészheted őket kedvedre...

jm
2005. március 22. 15:17 | Sorszám: 106
Nézd meg a Brüsszelt! A zöldek nem tudták megakadályozni, hogy a 4000 ezer hektáros, 200 éves bükkerdőn, a Foret de Soignes-on (ami az egész megye tüdeje) vezessenek keresztül egy autópályát, és egy forgalmas autóutat, és mi történt? a brüsszeli agglomerációból húsz év alatt kétszer annyi idő alatt jutnak el az autók a városba, egészen a város szívébe vezető autópályákon, és a brüsszeli, 2X3 sávos körgyűrűn mindennaposak a hatalmas dugók. Vajon mit rontottak el? (azt hiszem, egy helyen azóta már négysávosra is bővítették a körgyűrűt, hátha...). Az emberek már nem is számolják a dugóban töltött órákat. Bekapcsolják a rádiót, cd lejátszót, jól elvannak- egy kollegám ismerőse még örült is a rendszeres reggeli dugóknak, mert így legalább van alkalma a gyerekeivel beszélgetni (a gyerekét természetesen csak autóval tudja iskolába vinni, hiszen egy autóra épült társadalomban az iskola sincs gyalog elérhető távolságon belül). Végül is... Az emberek megváltásként várják errefele a vasútfejlesztést. 20 éve ígérik a politikusok, sehol semmi.
jm
2005. március 22. 14:52 | Sorszám: 103
"Én nagy ívben leszarom a zöldnáci környezetvédők szövegeit és alig várom, hogy kiépüljön egy normális M0 és az átmenőforgalmak kitakaradodjanak az aglomeráció kistelepüléseiből."

alig várom már a Budai hegyeken keresztülvezető M0-ást! Az lesz csak remek. A Duna-parti autópályát! néhány éven belül az is meglesz. Aztán, várom a pillanatot is, amikor immár az annyira óhajtott körgyűrűn araszol majd mindenki, csak tripla annyi autó, mint most, tripla annyi úton, mint most. Ez ám a fejlődés! A környezetvédőknek nem kéne szövegelnie az új utak ellen, csak hátradőlni, és szemlélni mit művelnek majd a várossal és egész Pest megyével az autópályák, ósanok és lakóparkok. Akinek meg esze van, az kerékpározik... és lehetőleg elköltözik Pest megyének még a közeléből is...

jm
2005. március 22. 14:34 | Sorszám: 102
"Tehát Te is belátod, hogy hibás az a szembeállítás, hogy a jó Budapestiek tömegközlekedéssel járnak, míg a gaz vidékiek kocsival. A 30 kilóméteres körzet enyhén szólva is vicces. Ha geográfus vagy, akkor nézd meg, hogy a Budakalászi bevásárlóközpont, vagy a többi, a közelben található hypermarket hány kilóméterre van."

Nem, nem hibás, csak nem ugyanarról beszélünk. Én azt állítottam, hogy az ósan a személygépkocsihazsnálatot növeli. Ezen felül pedig azt, hogy a Budapesten élők nagyobb arányban használják a tömegközlekedési eszközöket, mint a budapesti agglomerációban élők (tehát: nem általában a vidékiekről beszéltem!). A felmérés egészen pontosan a munkába járásra vonatkozott, de valószínű, hogy más utakra is (pl bevásárlás) így van. Az autópályák mellé települő ósanokat azért utálják szerte a világon a geográfusok, és a környezetvédők, mert a személygépkocsiforgalmat növelik, és szétcseszik a települések szerkezetét, kaotikus "városias", de nem városi "fejlődést" okoznak a környezetükben (magyarul: káoszt). Erre "gyönyörű" példa Budaörs, de ezek szerint az M5-ös bevezető szakasza is.

"A 30 kilóméteres körzet enyhén szólva is vicces. Ha geográfus vagy, akkor nézd meg, hogy a Budakalászi bevásárlóközpont, vagy a többi, a közelben található hypermarket hány kilóméterre van."

Nem ha: geográfus a végzettségem, Belgiumban végeztem.
Ami a 30 km-es körzetet illeti, nincs most nálam térkép, de a 10-es út menti tepelülésekről valószínűleg mindenki az új bevásárlóközpontba jár majd. Meg a környék összes többi kis településéről is. A helyi üzletekre remek hatásal lesz majd az a multi... Belgiumban ilyenkor azt történt (harminc éve), hogy a kis települéken sorra megszűntek a helyi üzletek, pékségek, zöldségesek, újságosok, .... maradt a nagy nihil, meg a napi autós bevásárlás.

"2. Arra hivatkozol, hogy a természetvédelmi területet teszi tönkre az útépítés, máskor meg arra, hogy a káros hatások nem helyben jelentkeznek, ezért a vörösváriaknak kuss."

Nem értem, ezzel mit akarsz mondani? A pilisvörösváriaknak nem kuss, de sajnos nem látják át, hogy az új gyorsforgalmi úttal mit zúdítanak az egész térségbe, közlekedési, területhasználati, környezeti szempontokból.

Nagyon rövid távon gondolkoznak, ami, ismétlem, a lakosok részéről nem baj, nem szakemberek. Ami kriminális, az a döntéshozók viselkedése, akiknek jól kellene ismerniük a már az országban megvalósult nagyon rossz példákat, és a nyugat-európai példákat is, de ők is csak a nagyon rövid távú anyagi érdekeiket tartják szem előtt. Ki törődik azzal, 5-10-20 év múlva hogy fog kinézni a térség? Hogy a problémát nem orvosoljuk az új úttal, csak még hatalmasabbra duzzasztjuk már középtávon is (a megépítésén belüli 5-10 év).

"3. Hibás feltételezéssel élsz, amikor úgy gondolod, hogy az egész útépítés csak erről az egy szakaszról szól. Valójában ez csak az első lépések egyike."

Melyik útépítés? Én arról az elkerülő útról beszélek, ami a Levegő Munkacsoport szerint "az a rövid útszakasz, amely már létezik Pilisvörösvár szerkezeti tervében, és ténylegesen elkerüli a várost. Ez az út Pilisvörösvár délkeleti szélénél hagyja el a jelenlegi 10-es utat északi irányban, majd a Terranovánál tér vissza a 10-esre.

Gyorsan megépíthető, kis összegbe kerülne a térségben tervezett többi útberuházáshoz képest, és ami a legfontosabb: azonnali megkönnyebbülést hozna a városnak."

Miért nem ezt az útszakaszt követelik a pilisvörösváriak, ami nagyságrenddel olcsóbb, sokkal gyorsabban megépíthető, mint egy egész, a 10-es úttal párhuzamos gyorsforgalmi út a Pilisen keresztül? Miért nem ezt követelik a polgármesterüktől, az önkormányzattól? Senkinek, egyetlen zöldnek egy szava nincs ellene! Azonnal be lehetne vezetni a forgalomcsillapítási intézkedéseket a város fő utcáján!

"Márpedig, hogy a Te adataid helytállóak legyenek, ahhoz az egész térségnek két-háromszorosára kellene növekednie. Erre viszont - éppúgy, mint arra, hogy ipari létesítmények jöjjenek létre, csekély az esély (ezt a környezetvédők eddig sikeresen megakadályozták, bár az utóbbi időben, pont emiatt az ügy miatt egyre csökken az emberekre gyakorolt hatásuk)."

Hány éves távlatban gondolkodsz Te? Mert én - tán szakmai ártalomból - 10-20-40 éves távlatban. Szintén szakmai ártalom, hogy annak idején nyugati agglomerációk fejlődését kellett elemeznünk, tanulmányoznunk - ennek a szakirodalma akkora, hogy egy könyvtárban nem fér el! Mindennek a tanulsága pedig: a liberális, szabályozatlan területfejlesztés kaotikus területhasználathoz, és még kaotikusabb közlekedési állapotokhoz vezet, és ezen nincs az az autópályaépítési, útépítési program, ami segíteni tudna.

Csakis, és kizárólag a telekspekulánsokon, és az önkormányzatok képviselőin múlik majd, mi kerül az út mellé. Mint ahogy Solymár már most kiadta az ósannak az engedélyt, pedig erősen megnöveli majd a forgalmat a térségben. A lakóparkok hasonlóképpen jönnek majd.

Tudod-e, hogy a Budapest környéki települések lakossága 15 év alatt nagyon jelentős mértékben, ugrásszerűen megnövekedett? Sajnos nem ismerek erről átfogó tanulmányt, nem tudom, létezik-e ilyen, de nagyon szeretnék látni egyszer egy térképet, amelyik megmutatja, melyik település hány lakossal nőtt az elmúlt 15 évben Budapest körül. Csömörről tudom, 10 év alatt, 1990 és 2001 között 1779 fővel nőtt a lakossága, ami az 1990-es lakossághoz képest egy harmadnyi növekedést jelent! Nagyon jelentős lakosságnövekedés ez egy kis településnek. Természetesen az odaköltözők jórésze Budapestre jár dolgozni - autóval. Egy 2x2 sávos gyorsforgalmi úton napi 15 ezer gépkocsi valóban nevetségesen alacsony. Majd megnézem, de pl itt Belgiumban, napi 30-50 ezer gépkocsi sem ritka a forgalmasabb utakon.

"5. Bár nevetséges, hogy még mindig 15 ezer autóról beeszélsz, de azért visszakérdeznék: szerinted ugyanannyi a károsanyah kibocsátás, ha a kocsi lépésben közlekedik, és akkor, ha 50-60 km/órával?"

Megint, milyen távlatban gondolkozol? Merthogy a tapasztalat azt mutatja, hogy az új gyorsforgalmi út nagyon hamar meg fog telni és Budapesten további torlódásokat fog okozni, hiszen Budapesten nem lehet a végtelenségig bővíteni az utakat - mindenütt laknak emberek (bármilyen meglepő, de a tervezett M0-ás gyomvonalai mellett 50-200 méterre is, tiltakoznak is azok a kerületek eleget...). Továbbá az sem bizonyítja semmi, hogy a 10-es úton csak egy kicsit is csökken majd a forgalom! Miért csökkenne? Hiszen az a gyorsforgalmi út regionális út, nem a térség kis településeit hivatott összekötni. Nagyon kiváncsi vagyok, mennyi azon az úton a térség településeiből származó, és a térségen kívülről származó forgalom, és hova tartanak az autók. Készült-e ilyen felmérés?

"6. Megint nem arról beszélsz, mint én. Én a tömegközlekedés dotációjáról beszéltem, Te meg az útépítésről. A kettő nem ugyanaz."

Tudjuk, hogy nem ugyanaz. Az útépítés "állami beruházás", a tömegközlekedés fejlesztése "állami dotáció". Nagyon jó lenne azonban csak azt nézni, hogy mindkét esetben a közlekedési ágazatra fordított pénzekről van szó!

"Az előnyök máshol jelentkeznek. Pl. hány percet kell gyalogolni egy budapestinek, hogy fel tudjon szállni egy tömegközlekedési eszközre és mennyit egy vidékinek?"

És miért kell szerinted a Budapestinek keveset gyalogolnia? Elárulom: azért, mert Budapest város. Sűrűn lakott város. Ellentétben az agglomeráció lazán beépített, se nem város se nem vidék területeivel, kis településeivel, amelyeket nem lehet ugyanolyan sűrű tömegközlekedési hálózattal lefedni, mint egy várost. Nyugaton erre jó húsz éve rájöttek, és látván, ami náluk történt (ezek a se nem város, se nem vidék területek már fél megyéket, országokat elfoglalnak, rendkívül pazarló az ilyen területhasználat, az egész társadalom ráfizet),

szóval rájöttek, hogy a megoldás: kompakt településeket kell létrehozni, amelyeket el lehet látni tömegközlekedéssel. Külön szakma ez. Ha hagyják a "spontán" területfejlesztést, abból káosz lesz, és már otthon is látszik sok helyen, milyen. Össze-vissza, bárhova épülhetnek házak - de ezeket aztán ki kell közművel, úti infrastruktúrával szolgálni - amit viszont már a társadalom fizet.

"Én sem vagyok a szabad piac híve. Tudatosan kell fejleszteni, s nem elég csak azutópályákra költeni a pénzt - de a szerves rendszernek, amit a jelenlegi helyzetben nem lehet megkerülni."

Nagyon szívesen meghívlak Belgiumba néhány hétre, körbekalauzollak, hova vezet az autópálya-építési mánia. (Belgium nem az egyedüli példa, de most időm jó részét itt töltöm, hát meg tudlak hívni). Zsákutcába vezet az autópálya-építési láz! Ezt már Nyugaton mindenki felismerte, az útépítésben közvetlenül érdekelt lobbikon kívül. Az autópályák éppgy bedugulnak egy idő múlva az agglomeráció körül, mint egy kis út - mit csinálsz akkor? Építész még egyet? És amikor az is bedugult, akkor mit teszel? a problémát egyre csak növeled, nem oldod meg az autópálya építéssel! ez olyan, mintha egy túlsúlyos ember úgy akarná megoldani az elhízottságából adódó gondjait, hogy kijjebb ereszti a nadrágszíját (kibővítjük az utat), vagy egy számmal nagyobb nadrágot vesz (új utat építunk).

Soha nincs ennek vége - ugyanúgy meglesznek az egészségügyi problémái, amelyek a többletsúlyából adódnak, de igaz, a nadrágszíj pillanatnyilag nem szorítja majd annyira. De ha nem oldja meg a problémát kiváltó okokat, hamarosan megint szorítani fogja, és ismét eggyel nagyobb számú nadrágot kell vennie. És az, hogy szorít a nadrágszíj, csak egyetlen egy gond a sok közül, amit az elhízás (túlzott személygépkocsi használat) okoz.

jm
2005. március 22. 12:36 | Sorszám: 95
"Ellenben az autópályákra elszórni szándékolt pénzt hiánytalanul a meglévő utak karbantartására kell fordítani!"

Így van!

jm
2005. március 22. 12:33 | Sorszám: 93
"1. Arra hivatkozol, hogy a "butapestiek" jó része tömegközlekedéssel jár. Máskor meg amitt aggóddsz, hogy az "ósan" mekkora forgalmat hoz magával."

Az ósanokba ki jár tömegközlekedéssel? Az ósan a személygépkocsihazsnálatot növeli. A budapestiekét, és a pilisvörösváriakét is. Meg még egy sor emberét az ósan 30 kilométeres körzetéből. Ez igaz, vagy nem igaz?

"2. Arra hivatkozol, hogy a természetvédelmi területet teszi tönkre az útépítés, máskor meg arra, hogy a káros hatások nem helyben jelentkeznek, ezért a vörösváriaknak kuss."

Ezt nem értem: az út az egész pilisi tájat tönkreteszi - vess már egy pillantást az alábbi térképre. Ezen felül a Budapestre vezető forgalmat megnöveli - hiszen az új út definició szerint nagyobb kapacitást jelent, amit ki is fognak használni az emberek - ezt számtalan példa mutatja, ezen senki nem vitatkozik, a szakemberek sem! A pilisi táj tönkretétele, és a Budapestre zúduló forgalom növelése sajnos nem zárja ki egymást!

"3. Arra hivatkozol, hogy a vörösváriaknak nem kell az elkerülő út, valójában kell, és sehol sem tiltakoztak emiatt. Sőt!"

Akkor építsék már meg azt az elkerülő utat, az égvilágone gyetlen zöld szervezet nem tiltakozik ellene! Nem a gyorsforgalmi, a 10-es úttal párhuzamos új utat, hanem a Pilisvörösvár szerkezeti tervében (a Levegő Munkacsoport szerint) szereplő elkerülő utat.

"4. Arra hivatkozol, hogy 5-10-15 ezer kocsi zúdul a fővárosra. Valójában ez az adat komolytalan. Ha megnézed, hogy a térségnek hány lakosa van, akkor mindegyik településnek a sokszorosára kellene növekednie, hogy ez az adat valós legyen."

Az előbb csak Onogur 33 ezer emberről beszélt a térségben. Egy nap egy ingázó kétszer használja az utat, egyszer oda, egyszer vissza. Plusz, a nem ingázó, bevásárlolni az ósanba. Plus az ósan összes dolgozója. Plus az összes vevője (ez hány ezer ember idáig?). Plusz, nem holnap, de 5-10 éven belül egész biztosan, az összes, a gyorsforgalmi út mellé települt lakópark és ipari telep dolgozója, és lakosa. És egy percig ne hidd, hogy az ipari parkokban Pilisvörösváriak fognak dolgozni: nem. Budapest, vagy az agglomeráció akármelyik szegletéről érkezők. Mert az autó miatt megtehetik. Ismerek egy budaörsi céget, amelyik frissen költözött ki Budapestről egy ipar telepre Budaörsre. Az összes dolgozó autóval ingázik Budapest másik szegletéből, egyrészt mert megtehetik, másrészt mert ki az a hülye, aki 2 és fél órát fog tömegközlekedni öt átszállással, csak oda? Ennél sokkal kényelmesebb akár a dugóbal ülni.

"5. Ha egyszer az életben, csúcsforgalom idején kipróbáltad az utat, láttad, hogy a dugó kb. Pilisvörösvár határa - solymári angol temető közötti szakaszon kezdődik, míg az óbudai temető előtt, ahol az út négysávossá válik, ér véget. Tehát nem állja meg az a hivatkozás a helyét, hogy a város nem tudja felszívni - itt maga az út áteresztőképessége okoz problémát."

Az út lehet hogy fel tudja szívni, de az emberek a szmogot beszívni már annál kevésbé! Nem mindegy, hogy napi 15 ezer autóval több, vagy kevesebb érkezik-e a városba?

"6. Hidd el, hogy a térségben lakók is szívesebben járnának tömegközlekedéssel, ha nekik is annyival dotálnák, mint Budapesten."

a térség lakóit 150 milliárdaal fogják dotálni, ennyibe kerül a teljes "elkerülő" gyorsforgalmi út, amelyet követelnek! Ebből akkár 5 percenként indulhat vonat Budapestre, felújíthatják, kibővíthetik az esztergomi vonalat!

"7. Érdekes módon a vörösváriak nem tüntettek, amikor a Piliscsabáról Vörösvárra menő utat szélesítették, pedig a Te logikád szerint megtehették volna. Persze, az is lehet, hogy ők más fejével is tudnak gondolkodni, s nem csak a saját pillanatnyi érdeküket, amire Te (már megbocsáss) remek példát mutatsz (köznapi nyelven: mi Budapesten élvezzük az összes előnyt, a vidékiek meg szívják a szmogot)."

Jobban tették, ha tüntettek volna - akkor most nem lenne akkora átmenőforgalom a városukon keresztül. Ami pedig a budapesti jó levegőt illeti, miről beszélsz? Hány százezer ember lakik sokkal forgalmasabb út mellett Budapesten, mint a 10-es út? Milyen előnyt élvez egy budapesti lakos egy pilisvörösvárosival szemben? Mennyi zöld felület jut egy emberre Budapesten? Mennyit kell utaznia, hogy jó levegőt szívjon? Hogy egy kis csend vegye körül? Hogy szép tájat lásson?

"8. Végül: attól tartasz, hogy sokan költöznek majd ki. Erre a válasz egyszerű: legyen Budapest is élhető város, és akkor nem fognak kiköltözni. De egyszerűbb megoldás, valóban, ha adminisztratív módon megakadályozzuk, hogy egyszer a térségben lakóknak is jó legyen."

Legyen, de nem lesz, ha újabb gyorsforgalmi út vezet a városba, megnövelve az összes úton a forgalmat, amelyek ennek az útnak a forgalomát Budapesten "szétosztják".

Az egész térségben lakóknak pedig lehet, hogy egy évig jó lesz az új út, de 5-10 év múlva ugyanolyan csúf, zajos, és ronda helyen találják majd magukat, mint Budapest, ahonnan elmenekültek, mert utánuk jött - illetve magukkal hozták a betont, az ósanokat, a személygépkocsiforgalmat, a benzinkutakat, autólemosókat, .... mindent, a Pilisbe, amitől elmenekültek egy néhány éve! ez történt a Budapesthez közelebb eső településeken is, ez fog történni itt is. Nem kell ehhez jósnak lenni - ezek "autómatikus" foylamatok, ha senki nem szabályozza, tartja kordában őket, a "piac" működésének következményei (piac = multik, telekspekulánsok, ingatlanfejlesztők, útépítők).

ami meg az indulatot illeti, igen, nem tudom szó nélkül nézni, ami Magyarország egyik legszebb táját fenyegeti - ráadásul szakmámba vág (geográfus vagyok), Nyugaton már sírnak, hogy tönkevágták a tájaikat az óriáscipősdobozokkal, autópályákkal, de már késő - miért kell nekünk megismételni ugyanezt?

jm
2005. március 22. 12:07 | Sorszám: 88
Ne viccelj már: az új gyorsforgalmi út 2X2 sávos, de pl a keleti M0-ást, amit szintén 2X2 sávosra készítenek, eleve úgy tervezik, hogy egy harmadik sávval ki lehessen bővíteni. Gondolom itt sem lesz másként. Nagyon hamar megtellik egy ilyen út, a torlódás probléma rendkívül hamar újratermelődik.

"Különben is, a nagy bevásárlócenterek mostanra nagyjából kialakultak."

Mi a fenének tervezik akkor Solymárra az Ósant? Te már láttál olyant, hogy ahol megjelenik egy ilyen, oda nem jelenik 10 másik hasonló üzlet (bútorbolt, csempebolt, ...). Szerinted nem nőnek majd gombamódra a lakóparkok a gyorsforgalmi út egy-két kilométeres körzetében, ahol csak lehet? az emberek nem járnak majd vissza Budapestre autóval dolgozni? Hányszor kell ezt még elismételni? Lehet, hogy egy napig mindenki örül majd az új útnak, de 10 éven belül pedig tönkevágja az egést térséget! Kivéve, ha az a cél, hogy az emberek gyorsforgalmi utak és bevásárlóközpontok mellett lakjanak, és 60 kilométert ingázzanak naponta dolgozni. És hogy szétduljuk a még meglévő legszebb tájainkat!

jm
2005. március 22. 11:53 | Sorszám: 85
"Talán nem véletlen, hogy még a helyi környezetvédők is az útépítés mellett vannak."

Kik ők?

Mert én egy egyesületről tudok, aki az út engedélye ellen a bíróságnál fellebbezett, majd visszavonta a keresetét. Tudom miért? Mert néhány, az út mellett felhergelt emberek meglincselték volna őket, ha nem teszik! Ez a demokrácia Magyarországon. Miközben elég lenne megnézni, ki vásárolta fel a 4 km-es szakasz mentén a földeket? és ki spekulál az út további szakaszán a telkekkel?

jm
2005. március 22. 11:49 | Sorszám: 84
Miért megoldás az, ha ezentúl egy sáv helyett 3 sávon araszolnak az autók? Kinek jó ez? A problémát nem hogy megoldottad ezzel, csak háromszorosára növelted. Néhány éven belül ugyanis elkerülhetetlenül megtellik a hároms sávos út is! A problémák oka ugyanis nem az úthiány, hanem a folyamatosan növekvő személygépkocsiforgalom, és az esztelen területhasználat, mint ahogy már alább írtam. Képzeld, még 2X4 sávon is lehet naponta dugóban araszolni! Ha négy sávon lesz dugó, akkor majd az ötödik sávért tüntetsz? vagy újabb elkerülő útért? Ez a játékot már másutt eljátszották, és kiderült: senki nem nyer vele! (egy két emberen kívül, aki ebből a bizniszből annyira meggazdagszik, hogy helikopterrel jár). Az USA-ban 8 sávon araszolnak az autók!
jm
2005. március 22. 11:43 | Sorszám: 83
most szórakozol? Ki foga szívni annak az 5-10-15 ezer kocsinak a bűzét, ami Budapestre zúdul majd a legújabb, fővárosba vezető gyorsforgalmi útnak köszönhetően? Ki szívja már most a kocsival a városba ingázók által keltett szmogot? Több százezer ember jön be naponta Budapestre kocsival! Míg a sok hülye "butapesti" jó része tömegközlekedéssel jár! A kedves pilisvörösvári tiltakozók a saját házaik előtt nem szenvedhetik az autóforgalomat - de az ellen nincs kifogásuk, ha Pestre zúdul egy újabb gyorsforgalmi út! Mintha már nem lenne így is elég nagy a forgalom Budapesten.
Nem pilisvörösvárosbeli belügy ez! Miért nem kell nekik az elkerülőút, ami már szerepel a városuk szerkezeti tervében - és ami nem növeli a forgalmat sehol - de a városuk főutcájáról eltünteti, ha ott egyúttal csillapítják a forgalmat?
jm
2005. március 22. 10:13 | Sorszám: 79

www.nagymaros.hu/ terkepek.php.

Ha ezt kinagyítod, látszik, hogy az út közvetlenül a nemzeti park mellett fut majd végig! De a táj nem attól szép, hogy ott van a nemzeti park, hanem attól van ott a nemzeti park, mert egy csodálatos, természeti kincsekben gazdag tájról van szó! Az egész térség ilyen, nem csak a nemzeti park, amelynek kénytelenek voltak határt szabni - többek között valószínűleg hasonló okok miatt (a Natura 2000 területek határát, amelyek európa szintű természeti értekeket rejtenek, több helyen nem a védendő természeti terület határánál, hanem a leendő gyorsforgalmi utak szerint húzták meg. Ezt mindenki tudja természetvédelmi körökben. Az út határozza meg a természetvédelmi terület határát, és nem fordítva. Így amikor megérkezik a buldózer, és mondjuk eltakarít egy
páratlan ritka növényekben gazdag térséget, akkor a természetvédők egy kukkot sem szólhatnak, legalábbis jogszabály nincs a kezükben - hiszen nem védett a terület! -a Natura 2000 terület határa véletlenül 100 méterre odébb fut).

ami pedig a jogszabályokat illeti, a belgáknál már most jogszabály "tiltaná" bevásárlóközpontok autópályák mellé telepítését, mert rájöttek, mennyire szétcseszi a tájat és a közeli települések szerkezetét, és kis üzleteit az ilyen, és mert vég nélkül növeli a gépkocsiforgalmat - ennek ellenére nem egy esetben a multik egyszerűen lefizetik a hatóságokat. Közben pedig mindenki panaszkodik, hogy nagy a munkanélküliség, kevés a kis-és közepes méretű vállalkozás, és évről-évre nő a személygépkocsiforgalom, és vele együtt a légszennyezés...

jm
2005. március 22. 09:30 | Sorszám: 78

Nézd meg, hol fut az út! Végig a nemzeti park mellett. Bőven van hely telekspekulációra, dobozfejlesztésekre, lakóparkokra. A világon mindenütt ez meg, ahova út épül! - hát még egy főváros 30 km-es körzetében? Azonnal jönnek majd a fejlesztők, "fakopáncs lakópark a Pilis térségében"... "álmai háza a zöldben" - mégis, miért ekkora a nyomás szerinted az út megépítésére?

jm
2005. március 22. 09:22 | Sorszám: 77
Megnéztem a térképet, a gyorsforgalmi utat pont úgy tervezték meg, hogy a nemzeti parkhoz nem ér, de a nemzeti park mellett fut végig! Arra pedig nincs törvény, hogy a nemzeti park mellé olyan ósant építsen bárki, amilyet akar!
Ne légy naív!

A mostani bevezető úttal, amely a gyorsforgalmi első 4 kilométeres szakasza, olyan dugót provokálnak majd Budapesten is és a 10-es úton is, hogy a jónépek őrjöngve követelik majd az "elkerülő utat", ami "megszabadítja" majd őket a forgalomtól és a dugóktól - hogy a lakossági nyomás miatt a természetvédelmi, tájvédelmi érvek labdába sem rúghatnak majd!

De ennek az útszakasznak a megépítése kizárólag ezt a célt szolgálja!

Tudják ezek jól, mit csinálnak, de ezt csak a szakember veszi észre, a lakosokat, akik nem látnak a házuknál tovább, az orruknál fogva vezetik!

jm
2005. március 22. 09:16 | Sorszám: 76
Most ez egyszer én is kárörvendezni fogok... Csak a pilisi tájért fáj borzasztóan a szívem, de a 10-es út mentén lakók, meg a térségben a "zöldben" élők 10-20 éven belül rondább helyen találják majd magukat, mint amilyen egy budapesti lakótelep! És naponta araszolnak majd fogcsikorgatva az új gyorsforgalmi úton, amelyért örjöngve tüntettek - az egyre nagyobb dugókban. Gondolom akkor meg majd újabb utakat követelnek. Csak az a baj, hogy Budapesten már nem lehet szélesíteni az utakat (bár most tervezik a Duna-parti autópályát), de sok helyen nem lehet a lakóépületek miatt, így a dugók permanensek lesznek. Éljen az emberi ésszerűség...
jm
2005. március 22. 09:07 | Sorszám: 74
Gondolkozz már egy percet! A forgalom egy tetemes részét maga az ósan, és a többi hasonszőrű létesítmény okozza azon a részen! Pont ugyan ez lesz ennél a 10-es gyorsforgalmi útnál, ahova sorba települnek majd mindenféle létesítmények, örökre szétcseszve a pilisi tájat. És gondolod, hogy nem indul meg azonnal az út mellett a lakóparkfejlesztés? Az út melletti 1-3 km-es sávot 10 éven belül beépítik végig mindenütt, ahol van hely? És mivel fognak ezek az emberek dolgozni járni, és hova? Már most biztos lehetsz benne: Budapestre, és autóval! Az ipartelepek egy részén pedig budapestiek fognak dolgozni, akik akár Pest másik részéről jönnek majd 20-30 km-re oda, szintén autóval! Így növekszik a forgalom mindenütt évről évre. Budaörsre folyamatosan települnek ki a cégek Budapestről, mert ott olcsóbb a telek. De oda nem visz busz, és még ha vinne is, ötször át kellene szállni, autóval sokkal egyszerűbb eljutni oda. De mindennek a levét hosszú távon mi isszuk meg.
jm
2005. március 22. 09:02 | Sorszám: 72

Egy gyors forgalmi út mellé települt bevásárló központ, több kilométerre minden településtől. Gondolod, hogy az emberek busszal fognak oda bevásárolni járni. Ne hülyíts! Hány ember látogatja naponta egy ilyen üzletet? Kapásból annyival nagyobb lesz a forgalom (X2) a 10-es úton és a bécsi úton. És hány kilométerről járnak majd oda a vevők? Megmondjam? 20-30! A kis üzletek a települések központjában már most lehúzhatják a rolót. A kamionforgalom is azonnal megnő majd a környéken. A parkoló is csuda szép látvány lesz, az út mentén. abban is biztos lehetsz, ha egy ilyen megjelenik, toszul oda a többi! Azért mondom, Budaörs II lesz a vidékből, és nem csak a gyorsforgalmi út elején, hanem végig a Pilisben!

jm
2005. március 22. 08:52 | Sorszám: 70
Úgy, hogy hasonlóan fog kinézni az a vidék, mint Budaörs az ósanokkal, ikeákkal, ha megépül a gyorsforgalmi út.
jm
2005. március 22. 01:38 | Sorszám: 66
jm
2005. március 22. 01:34 | Sorszám: 65
jm
2005. március 22. 01:34 | Sorszám: 64
[img]http://www.cerberus.hu/kft/mo_ref/bevasarlo/Auchan.jpg [/img]

Budaörsi látkép - avagy mi hiányzik a Pilisből?

jm
2005. március 21. 23:08 | Sorszám: 63
"Igaz, a térség önkormányzatai - nagyon rövidlátó módon - valóban adnak adó és egyéb kedvezményeket, de kicsit furcsa, hogy erre Bp. képtelen."

Hja, Budapest világvárosnak épül = a világ összes tájáról odasereglett csóró tömegek által lakott koszos, zajos központnak, néhány irodanegyeddel és turistáknak való Patyomkin városrésszel, elviselhetetlen forgalommal, zajjal és légszennyezéssel.

jm
2005. március 21. 15:43 | Sorszám: 62
Hallomásból ismerem csak, de jó példának tűnik.
jm
2005. március 21. 15:40 | Sorszám: 61
Nem jó, ha már az útdíjig eljut egy város. Ott már óriási problémák vannak! Nagyon szeretném, ha nekünk nem kellene odáig eljutnunk - én inkább a területhasználat szabályozásában, a tömegközlekedés fejlesztésében és a fizikai eszközöket használó forgalomcsillapításban hiszek. Sajnos azonban nem az számít, ki mit hisz, hanem az, hogy hányan érdekeltek a minden áron való gyorsforgalmi útépítésben, a zöld területek gátlástalan kiárusításában, és a multi áruházláncok elszaporodásában. És még ha számszerűleg nincsenek is sokak, ők döntenek mindannyiunk életkörülményeiről.
jm
2005. március 21. 15:34 | Sorszám: 59
az útdíjat?

Budapesten, amikor felvetődött az útdíj ötlete, a szakemberek és a döntéshozók válasza az volt, hogy "előbb építsük meg az elkerülő utakat, bevezető utakat, összekötő utakat, amelyek most hiányoznak" aztán jöhet az útdíj! Vagyis: előbb sokszorozzuk meg a problémát, aztán kezdjük el orvosolni.

Ami engem illet, egyátalán nem vagyok útdíj párti - igaz, ez a kérdés megosztja a zöldeket is.

jm
2005. március 21. 15:22 | Sorszám: 57
bocs a temérdek helyesírási hibáért, elírásért - ez a téma nagyon felbosszant mindig. Huszonéves francia diákok kérdeztek egyszer elkerekedett szemmel, megdöbbenve, hogy lehet, hogy a Duna partot Budán ki akarják bővíteni au aztóknak? - hát Magyarországon nem tudják a szakemberek, hogy két év múlva már 2X2 sávon állnak majd a dugók, és hogy ennek sosincs vége? a francia húszéves diákok már (saját országuk kárán ) tudják... És itthon is jól tudják a szakemberek, de hátha egyszer a megélhetésük az útépítéstől függ!
jm
2005. március 21. 15:18 | Sorszám: 56
a rozsdaövezeteket sokszor meg kellene tisztítani, hiszen ezek - nem mindig, de sok esetben - volt ipari telepek, ahol a talaj szennyezett, amelyeket előbb helyre kellene állítani. Sokkal egyszerűbb - látszólag - egy szántóföldet, domboldalt lebetonozni, mint pl az M1-es mentén végig.

"Igaz, a térség önkormányzatai - nagyon rövidlátó módon - valóban adnak adó és egyéb kedvezményeket, de kicsit furcsa, hogy erre Bp. képtelen."

Nem tudom, de sajnos nem vettem észre, hogy Budapesten létezne városvezetés. Igaz, mintha többször ki is nyilvánította volna a főpolgármester, hogy a városban hagyni kell a "piaci erőket" - nem szabad beleszólni azok működésében, a városvezetés nem arra való. Nem tudom, mire való a városvezetés akkor? De elkeserítő, ami Budapesten és környékén történik - meglásd, ha így megy tovább, 20 év múlva nem lesz egy talpalatnyi érintetlen táj, zöld terület egész Pest megyében - nem hogy Pilis, de semmi sem.

jm
2005. március 21. 15:04 | Sorszám: 54
"A probléma az, hogy Budapest nem képes megtartani sem a lakóit, sem a vállalkozásait. Pl. miért épül fel a váűros határától 50 egy hypermarket?"

Mert ott sokkal olcsóbb a telek, mint Budapesten. Mert ott vezet az autópálya. Mert az önkormányzatok alig várják, hogy a fél területük óriásdobozokból és autópályákból álljon, és mindent megtesznek ennek érdekében (de legjobb esetben is: semmit sem tesznek ellene). És végül: mert senki nem gondolkozik arról, mi lesz holnapután? és senki nem gondolkozik azon: mi lesz a szomszédommal (mi történik a szomszéd településen?). Budapest és környéke egy rendszer, de nem tudok róla, hogy ez bárkinek feltűnt volna? Természetesen készült egy halom rendezési terv, kidőlnek a szekrényekből - de egyrészt senki nem veszi komolyan ezeket - másrészt, rossz esetben, teljesen hibás elképzeléseket tartalmaznak...

Belgiumban amúgy az egész országra kiterjdő területhazsnálati szabályozás létezik - vagyis, meghatározták pontosan, hova, mit lehet építeni, és mit nem. Sajnos hiába a tervek és jogszabályok, ha senki nem tartja meg őket - és amint alább írtam, a csúszópénz rendszer, amikor a multi lefizeti a hatóságokat, hogy az autópálya mellé telepedhessen (ami itt köztudottan nem javallot, mindenki egyetért abban, hogy káros), bevett gyakorlat. A gondok nem jelentkeznek azonnal - de jelentkeznek, az élet sokszor egészen távoli területein is. Például mindenki siránkozik - itt Belgiumban is - hogy nincs elég kis, és közepes vállakozás, óriási a munkanélküliség (amely rengeteg társadalmi gondot okoz: a fiatalok közül drogoznak, törnek-zúznak, vagy jobb esetben csak tengenel-lengenek, mert már a papájuk se dolgozott soha...), halnak ki, néptelenednek el a belvárosok, egyre több a lebetonozott terület (mert mindenki kiköltözik), egyre súlyosabbak és gyakoribbak a légszennyezési epizódok, és most már nem csak nyáron, nagy hőségben, sok a baleset, az útfenntartásra itt is egyre kevesebb a pénz, a gyerekek egyre kövérebbek és egyre többet tévéznek, játszanak számítógépes játékokkal, stb. stb... A településszerkezet, a területhazsnálat milyensége, a közlekedési rendszerek, az autóhasználat elterjedési foka óriási szerepet játszik ezekben a folyamatokban - természetesen nem egyedül, de összességében a hatása nagyon káros.

jm
2005. március 21. 14:41 | Sorszám: 53
többször előfordult, hogy - nem a Népligetből - de a lágymányosi híd pesti részéről át szerettem volna jutni a túloldalra. Sose találtam meg a buszmegállót! ha meg azt mondod, ritkán jár, akkor még a megálló megtalálásába ölt fáradság is hiábavaló - hiszen itt nem arról van szó, át tudsz-e valahogy jutni a Duna túlsó odalára (ha kell, úszva, vagy csónakkal is próbálkozhat az ember) -hanem arról: hogyan tudzs könnyebben átjutni, busszal, villamossal, vagy autóval? melyik közlekedési mód használatára ösztönzöz a lágymányosi híd? a személyautó ráadásul versenyelőnyből indul - mert valóban, fizikailag kényelmesebb a használata, mint a buszé, például. (az más kérdés, hogy középtávon húzszorosan visszafizetjük az így nyert kényelmet... de a pillanatnyi, mindennapi döntésekben ez nem játszik szerepet, főleg, ha szó szerint az ember feneke alá tolják a kocsit!)
jm
2005. március 21. 14:24 | Sorszám: 51
közben megpróbálom megérteni azokat, akik nem látják át ezeket a folyamatokat, és csak a saját mindennapjaikig terjed a látókörük - ami sok esetben egyátalán nem baj - de nem egyszerű, hiszen Nyugaton (ahol tanultam, és nagyon sokáig éltem) a ma Magyarországon dívó közlekedéstervezési, területhasználati szemlélet már a kilencvenes évek óta középkorinak minősül.

Nem várható el mindenkitől, hogy átlássa, megértse ezeket a folyamatokat - de a magyar közlekedési szakemberektől, döntéshozóktól elvárható lenne, - hiszen ők jól ismerik, jól tudják, hova vezet társadalmi szinten az autóhasználat ezerrel való ösztönzése, a gyorsforgalmi utak minden áron való kierőszakolása - és azt is jól tudják, hogy már Uniós szinten sem "trendi" az autós közlekedés, annyi problémát okozott ott, és okoz ma is a túlzott elterjedése (nem véletlenül támogatja az Unió Magyarországon a vasutat!).

Nyugaton azt sem tudják, hogyan fejlesszék vissza, hogyan korlátozzák az autóhasználatot! (amely sajnos, ha egyszer elterjed, már nagyon nehezen "fejleszthető vissza", számtalan okból. aztán próbálkozhatsz ezzel, azzal, pl bevezetheted a light ennivalót mindenütt - hiszen a gyerekek egész nap a TV előtt ülnek, vagy a kocsi hátsó ülsésén, lévén az utcák életveszélyesek, nincs sportolási, mozgási lehetőségük - de ha a gazdaság, és a területhasználat egyszer átáll az autóra, akkor már nagyon nehéz javítani az állapotokon.

jm
2005. március 21. 14:08 | Sorszám: 50
Nagyon is összefügg a fórum eredeti felvetésével. Amely arról szól, hogy ma Magyarországon mindenáron a gyorsforgalmi utak fejlesztését, és ezzel együtt az autóhasználatot ösztönzik a hatóságok, döntéshozók! minden más szempont figyelmen kívül hagyásával. Ilyenek: nem csak az alapvető emberi jogok (hiszen ebben a szemléletben a nem autós nem ember), hanem ilyenek, mint ésszerű területfejlesztés, területhasználat, a tájak értéke, a közép- és hosszú távú környezeti, társadalmi hatások, a természeti értékeink megóvása - sincsen senki tekintettel. Csak a rövid távú, egyéni, önző érdekek - egyrészt a pilisvörösvárosi autós részéről, aki utálja, ha más az orra alá pöfög, de részéről két új sávon szererne minél gyorsabban eljutni Budapestre, és az ott lakók orra alá pöfögni. Másrészt a döntéshozók, önkormányzatok részéről, akik csak a nagyon rövid távú anyagi hazsnukat látják. Nekik megéri - de hosszú távon egyikőnknek sem fogja megérni az autóhazsnálat tömeges elterjedése, a forgalom folyamatos növekedése, és a legszebb tájaink végérvényes szétdúlása.
jm
2005. március 21. 14:00 | Sorszám: 49
"Megint csak az a kérdésem: azzal, hogy BUdapest lakhatatlanná válik, miért a környező településeket akarod büntetni? Miért jobb megoldás az, ha bezárod a Budapestre vezető utakat ahelyett, hogy olyan körülményeket teremtenétek Budapesten, hogy ne akarjanak elmenekülni az emberek."

Miért büntetés az, amikor azt modnja az ember: újabb utakat már ne vezessenek Budapestre? Hogy több ember már ne ingázzon autóval a városba, - ha kiköltözik, szerezzen munkát ott, ahová költözött - ne terheljen másokat a kocsijával! Miért akarnám büntetni a pilisvörösváriakat? a helyi elkerülő út ellen - a 10-es út forgalomcsillapításával egybekötve - egy szavam se lenne! De Budapestre ne vezessenek újabb utakat, ne építsenek köré újabb ósanokat! - mert így csak még jobban lepusztul a város!

Amúgy a város és a környező településeket már régóta nem lehet külön nézni, mivel az egyik a másikra passzolja a problémákat - hiszen az újdonsült betelepülők igenis okoznak gondokat a településeken, ki kell bővíteni az iskolát, megnő a forgalom, .... - de a megoldás nem az, hogy még ráteszünk egy lapáttal a jelenlegi káros folyamatokra, és egyre taszítjuk Budapestet is és az agglomerációt is a káoszba! hogy folytatjuk az ördögi kört, amely nem vezet semmi jóra!

jm
2005. március 21. 13:46 | Sorszám: 46
"Jelen pillanatban ott tartunk, hogy Bp. paszsolja át a labdát a környező településeknek, hogy biztosítsanak helyet a városból menekülő lakosoknak és vállalkozásoknak."

Nem egészen: inkább ott tartunk, hogy az agglomerációs önkormányzatok egymás alá licitálva hívják ezeket a cégeket, multikat, lakóparkfejlesztőket - többek között a fél település belterületté való nyilvánításával, amit egy tollvonással igyekezett is megejteni az összes Budapest körüli település egy kb 30-50 km-es körzetben.

Ami pedig a hipermarketekbe való járást illeti, azok az emberek éppúgy kerezstül mennek Budapesten, mint az agglomeráción - én is szenvedtem tőle eleget. Az "ahol a madár sem jár" tipusú lakótelepünket keretező utakon ugrásszerűen megnőtt a forgalom, amióta megvan a déli M0-ás és a vele járó ósanok, egy lakótelepi park helyére azóta pedig autólemosó került - hogy aki az ósanból visszajön, az le is tudja mosni a kocsiját.

jm
2005. március 21. 13:40 | Sorszám: 45
ezt nem értem.

Ami viszont engem felháborít, az a végtelen önzőség, amivel nagyon sokan csak a saját rövid távú kényelmüket és érdekeiket nézik - minden más szempontot figyelmen kívül hagyva.

A köztereket pedig nagyon hibásan nem aszerint osztjuk fel, ahány ember használja - hanem aszerint, amennyi helyet igényel egy ember egy autóban. Vagis: aki autóval jár, annak jut a köztér túnyomó része.

Néhány hónapja rám szólt egy autós a saját lakóhelyemen, amely teljes egészében "üdülő-pihenő" övezet, mindenütt vegyes hazsnálatúak az "utcák", gyalogosok és autósok éppúgy közlekedhetnek rajta (azelőtt gyalogos sétány volt mind, behajtani tilos volt, de ez kb 15 éve megszűnt). vagyis nyugodtan ballagok a sétány közepén - de mert jött egy autó, lehúzódtam. De izlése szerint nem elég gyorsan, ezért kihajol az ablakon, a berregő kasztnijából, ami orrfacsaró büdöset áraszt, és rámszól: ott a járda (6 méterrel odébb egy kis, újonnan épült asztfaltcsík a másik oldalon) - közlekedjek ott! Miután röviden összefoglaltam neki, miért nem amarra megyek (nem ott lakom), és hogy éppolyan jogom van ezt a sétálót hazsnálni, mint neki, elnézést kért, és nem irónikusan. De nagyon kevesekben tudatosul, mennyire nem alapjog az, hogy mások orra alá pöfékelhessen, zajongjon, minden szabad teret elfoglaljon - és még úton, útfélen elsőbbsége is legyen a közlekedésben!

jm
2005. március 21. 13:27 | Sorszám: 42
De Budapestre meg épült X számú bevezetőút, a forgalom évről évre nő, a zöld felületek pedig három városligetnyi területtel csökkentek - csak az én lakótelepemen, a parkok fele átadta a helyét parkolóknak! Persze, hogy menekül, aki tud! az omladozó házfalakról nem is beszélve. De nem megoldás, ha megépíted az utakat, amelyeken keresztül még újabb 300 ezer ember nem csak könnyedén elmenekülhet Budapestről ( az út mellé épülő lakóparkoknak köszönhetően ), de főleg, vissza is járhat ingázni, tovább rontani a városban élők életkörülményeit. Ezt hívják ördögi körnek.

Az agglomerációs önkormányzatok pedig jobban tennék, ha a pillanatmegoldások helyett inkább azon gondolkoznának, hogy lehet élhető körülményeket teremteni a településeiken az embereknek, úgy, hogy nem mások nyakába varrják a gondjaikat - hogy nem passzolják át a labdát (torlódást, légszennyezést, zajt, forgalmat) Budapestnek?

jm
2005. március 21. 13:20 | Sorszám: 41
Az a probléma, miszerint egy ember egy többszáz kilós fémkaszni segytségével, mások és a saját egészségét károsítva és mindannyiunk élőhelyét szétdúlva - nem tud olyan gyorsan eljutni az ország A pontjából az ország B pontjába, amilyen gyorsan szeretne - valóban nem érdekel. Illetve: érdekel, mert folyamatosan követeli ezt a jogot - amelyet, ha minden más ember is magáénak követelne, már nem lenne ember a Földön.

A másik: mennyi hely jut a térben au Örs vezér terén, a Moszkva téren a gyalogosoknak? hogy alakították ki ott a gyalogátkelőhelyeket, milyen szélesek a járdák? Hány sáv jut az autókban ülő embereknek, és hány sáv a gyalog közlekedő embereknek?

Én is láttam gyalogos dugót, Brüsszelben, és mindig felháborít. Az egyik legnkább látogatott bevásárló utcán, ahol kb 1 méter járda jut mindkét oldalon az út mellett a több ezer embernek, aki gyalog vásárolni megy a bevásárlóutcába a kerületből - míg az út mindkét oldalán 2-2 métert foglalnak el az ott parkoló autók. Vagyis néhány tucat autótulajdonos kényelme előbbre való, mint a többszáz, több ezer gyalogos kényelme! akik tényleg alig férnek el a szűk járdán, és "gyalogos dugók" alakulnak ki.

jm
2005. március 21. 13:13 | Sorszám: 39
Nagyszerű, alig kétszer, háromszor kell átszállnod, ha mondjuk a Népligetből el akarsz jutni a lágymányosi híd budai oldalára. Nagyon felhazsnáló barát megoldás - időben és energiában is nyilván a tömegközlekedés használatára ösztönöz.
jm
2005. március 21. 13:11 | Sorszám: 38
Minden, az agglomerációban épülő út csak az agglomerációba kiköltözést, és a Budapestre ingázást segíti elő. A körgyűrű a világon sehol nem oldja meg a forgalmi gondokat - ellenben, körkörösen több mentesítő körgyűrű is kell aztán építeni az agglomerációba, ahogy épül be a megye és egyre többen hazsnálják az autót - többek között az új körygűrűnek köszönhetően. Minden ilyne létesítmény az autózásra ösztönöz, arra való, hogy minél többen hazsnálják az autójukat. A forgalom pedig minden évben 2-3 százalékkal nő mindenütt, és vele együtt a gépkocsihazsnálattal járó problémák, amelyek között a torlódás még a legkisebb. ezért nem a gépkocsihazsnálatot kell foylamatosan ösztönözni mindenütt, hanem növelni kell a tömegközlekedés és a kerékpározás vonzerejét, az ésszerű területhasználatot ösztönző intézkedéseket kell hozni.
jm
2005. március 21. 13:03 | Sorszám: 35
Már ne haragudj, de engem nem érdekelnek a közlekedési dugók! Láttál már gyalogosok által alkotott dugót? vagy vonat-dugót? vagy kerékpáros torlódást? Mekkora egy autó helyigénye? és hány ember ül egy kocsiban átlagosan? A cél egy városban nem az, hogy minél gyorsabban, zökkenőmentesebben lehessen eljutni egyik pontból a másikba kocsival! Ahol ezt a célt szem előtt tartva "fejlesztették" a vársot, onnan mindenki elmenekült, megyényi agglomerációkat, és regionális, immár semmivel meg nem szüntethető légszennyezést hozva létre. Ha ez a cél Magyarországon is, csak rajta!

ami pedig az emberek gyaloglási szándékait illeti, a 4-es metrót úgy tervezték meg, hogy csak bukdácsolva lehessen a kelenföldi vasútról a metróra átszállni, temérdek lépcsőn és alagúton le és fel. A tervezők egy percig nem gondolnak a felhasználó kényelmére! nem a több ezer ember kényelme lebegett a szemük előtt amikor a metrót tervezték, és hogy a metró minél vonzóbb alternatíva legyen a személygépkocsival szemben - hanem minden más egyéb. De ha nem ez a cél, feltehetjük a kérdést, hogy miért költenek el 300 milliárdot?

jm
2005. március 21. 12:55 | Sorszám: 34
Már ne is haragudj, de fütyülök rá, hogy gördülékenyen mennek a kocsik Bécsben - ha olyan folyamot képeznek, amin nem tud átkelni sem idős, sem fiatal, sem senki gyalogos. Márpedi egy hat sávos autópálya pont olyan, mintha folyó lenne a városban, csak éppen nem jó levegőt, friss vizet és kikapcsolódást hoz, hanem szmogot, fülsiketítő zajt, és lehetetlen életkörülményeket a városban lakóknak! Egy város - meg egyátalán, egy emberi település, vidék - nem arra való, hogy minél gyorsabban, minél akadálymentesebben átrobogjunk rajta! erre már nagyon sok helyen rájöttek jobb helyeken (Bécs ezek szerint nem tartozik közéjük) - és a hetvenes években kialakított széles autóutakat mesterségesen leszűkítik, kacskaringóssá teszik, teletűzdelik járdaszigetekkel, sövényekkel - hogy minél kevesebb tere legyen az autónak (sebességcsökkentés) és a hely minél vonzóbb legyen az ott élőknek. Ezeket a módszereket egyetemeken tanítják - és Nyugaton rengeteg város, az ötvenes, hatvanas, hetvenes évek beli autós ámokfutás után - sorra alakítja át a köztereit ilyen módszerekkel. Nekünk is elkerülhetetlenül ezt kell majd tennünk, ha elkezdjük mi is az autós ámokfutást - márpedig ma nagyon jó irányba haladunk afelé - 30 év múlva! Vagyis megint meglesz a jó öreg 30-40 éves elmaradásunk a Nyugathoz képest.
jm
2005. március 21. 12:46 | Sorszám: 32
Onogur, ez csak ez első két évben lenne így! A következő években a körgyűrű éppúgy megtelne - amúgy a tervekben számolnak is ezzel, ezért eleve megtervezték a körgyűrű három sávosítását. Néhány év múlva azonban az új sáv is megtellik, és újra araszolhatsz az úton- immár a három sávos körgyűrűn. Ezek 5-10-15-20 éves folyamatok, de elkerülhetetlenül bekövetkeznek - vagyis, nem oldottunk meg semmit közép-és hosszú távon, csak a problémát még nagyobbra növeltük! Vess egy pillantást Párizs dugótérépére, amit már többstör belinkeltem ( www.infotrafic.com ) - reggel és ete gyakolatilag megbénül az egész agglomeráció, pedig kögyűrűkben igazán nem szenvedek hiányt. És ők is így kezdték, mint mi - a forgalom egyre újabb, és újabb utakat követelt, aztán az utak egyre nagyobb, és nagyobb forgalmat generáltak. Most pedig araszol a város, és az emberek alig várnak egy hosszabb hétvégét, hogy elmeneküljenek a lebetonozott vidékükről - így az első adandó alkalommal az autóba vágják magukat, és irány a tengerpart. Ilyenkor aztán nem csak Párizs, hanem az egész ország autópálya-hálózata lebénul. Tavaly eéőtt pedig annyian haltak meg egy szmoggal összekötött néhány hetes kánikula miatt, hogy a korházakban nem tudták hova tenni a halottakat! Ide vezet az autóhasználat, és az, hogy mindenki csak a nagyon rövid távú, személyes érdekét nézi - minél hamarabb eljutni a város másik felébe - minden nap - kocsival.
jm
2005. március 21. 12:38 | Sorszám: 31
"A Budapestre zúduló autómennyiség is bizonyos szempontból túldimenzionált. Ha megépülne az M0 északi híd, a 10-es és 11-es út forgalma nagyban csökkenne, a váci dunahídról nem is beszélve."

A lágymányosi híd mennyiben csökkentette a térség útjainak forgalmát? ne vicceljünk már! és érdekes módon a lágymányosi hídon máig nincs Buda és Pest között tömegközlekedési összeköttetés - csak autós. Ugyanez lesz az északi híddal - az autóhasználatot tovább ösztönzi - míg a tömegközlekedés fejlesztése sehol nincsen. A híd pedig idővel éppúgy be fog dugulni, mint az egész budapesti agglomeráció - akárhány sávos M0-ást építesz, Nézz körül a nyugati városokban, mindennaposak a dugók, pedig mindenütt megépült a körgyűrű. Illetve pont azért... Párizsban egyenesen a belvárost használják "elkerülő útként" a körgyűrű helyett, amely folyamatosan dugóban áll!

jm
2005. március 21. 12:33 | Sorszám: 27
Ugye nem gondolod komolyan, hogy ha jól állítjuk be a közlekedési lámpát, attól kisebb lesz Budapesten az autós forgalom? Attól hirtelen nem kell a kismamának az aluljáróba mennie a babakocsijával? Vagy pesig több idő jut az idős embernek átmenni a 2X3 sávos úton? a közlekedési gondokat maguka z autók okozzák! Nem lehet úgy megoldani, hogy még több teret adsz az autóknak! Minden új autóút csak az autóhasználatot - és a városi terjeszkedést - növeli - az autóhasználat pedig gyorsabban nő, mint amilyen a megépült új út kapacitása, így a torlódási gondok 2-5 éven belül újratermelődnek, és megint ott vagy, ahol a part szakad. Végtelen történet - hányszor kell ezt még leírni? Útépítéssel nem lehet az autózásból fakadó gondokat megoldani - csak növelni - Ezt kéne már felfogni egyszer - mint ahogy Nyugaton már felfogták, saját tapasztalatból. Hogy kinek jó mégis az útépítés: nagyon keveseknek - és igazából csak azoknak, akik az így "keresett" pénzből már nincsenek autóhoz kötve - helikopteren, magán repülőgépeken járhatnak. A tömeg meg szívja csak nyugodtan a szmogot, és araszoljon az akárhánysávos autópályán.
jm
2005. március 21. 12:26 | Sorszám: 25
Ha a térségben az emberek zebrákért, forgalomcsillapításért, a tömegközlekedés fejlesztésért és helyi munkahelyekért tüntetnek, akkor majd engem is meghat a jelenlegi szenvedésük! de amíg az az uralkodó szemlélet: hogy nekem jogom van autózni mások háza előtt, de mások takarodjanak az én házam elől - addig nem jutunk ötről hatra - csak a káosz nő minden téren.
jm
2005. március 21. 12:24 | Sorszám: 24
Bocs, de amikor a pilisvárosiak örjőngve követelik egy gyorsforgalmi út építését, ami Budapestet tovább lehetetleníti el - ahelyett, hogy ugyanekkora hévvel a vasút fejlesztése, és a helyi elkerülőútért, a 10-es úton pedig forgalomcsillapításért tüntetnének! akkor egészen más lenne a helyzet. Sajnos nem tudom meghatni azok szenvedéseit, akik rühellik ugyan a házuk előtt elhaladó autókat, maguk viszont egy 150 milliárd Ft-os út megépítését követelik, csak hogy ők jobban autózhassanak majd mások házai előtt! (hiszen Budapesten nincs olyan út, amelyik mellett ne élne több ezer ember, és a pilisvörösváriak nagy része továbbra is Budapestre jár majd dolgozni - autóval).
jm
2005. március 21. 12:20 | Sorszám: 23
Próbáld már meg kiszámolni azt is, Budapesten hány ember szenved a forgalomtól - amit nem ő okoz? (egy kis segítség: a fővárosban az emberek nagyobb része még mindig a tömegközlekedési eszközöket használja - ellentétben az agglomerációval, ahol az emberek többsége kocsival jár).
jm
2005. március 21. 12:16 | Sorszám: 21
a megoldás pedig nyilván nem a vasút fejlesztése, és az ésszerű területfejlesztés - nem, nem - hanem, új gyorsforgalmi út építése, ami a jövőben csak leklónozza, megkétszerezi a jelenlegi gondokat (még több autóval ingázó, még nagyobb forgalmi gondok, még nagyobb légszennyezés Budapesten és az agglomerációban, még több, a városból menekülő - és még nagyobb dugók! csak immár nem csak a 10-es úton, hanem a párhuzamos gyorsforgalmi úton is. Az, hogy mit kezd Budapest majd a rázúduló többlet autó mennyiséggel - hiszen az utak ott sok helyen nem bővíthatők (bár a Dunát most fogják majd lebetonozni ennek érdekében) - azon inkább ne gondolkozzunk! Ezt a folyamatot magyarul úgy hívják: ördögi kör.
jm
2005. március 21. 12:09 | Sorszám: 19
És azt bosszant nagyon, hogy a szakemberek nagyon jól ismerik ezeket a folyamatokat - hiszen Nyugaton lezajlottak 40-80 éve. Élő laboratóriumként szolgál nekünk az, ami Nyugaton végbement. És mindenki tudja: ezek a folyamatok rendkívül károsak minden szempontból Ma már ismerjük azokat a közlekedésrendezési, településfejlesztési elveket, amelyekkel megakadályozhatóak ezek a folyamatok. Nyugaton nagyon sok helyen már alkalmazzák is! Mi pedig: csakazért is rohanunk fejjel a falnak - amikor az erre irányuló szakirodalom is tapasztalat kidől a szekrényekből, naponta van egy konferencia erről a fejlett országokban, és hemzsegnek az egyetemi tanszékek, ahol a normális településfejlesztést, területhasználatot, közlekedésfejlesztést oktatják! De nem: éljen a korrupció, a multik érdekeinek gátlástalan kiszolgálása, a lakosság hülyítése, és a legszebb, legértékesebb tájaink visszavonhatatlan szétcseszése!
jm
2005. március 21. 12:01 | Sorszám: 18
Nagyon jól leírtad a problémát. De a megoldás nem újabb, Budapestre vezető gyorsforgalmi utak építése - amelyek mentén megindul a "fejlesztés" a lakóparkokkal, vagyis újabb tízezrek menekülhetnek el a városból - akik aztán bejárnak ingázni - a gyorsforgalmi úton Budapestre. Ahol tovább nő a zaj, a rossz levegő - el nem tudom képzelni, a bevezető utak mentén hogyan élhetnek emberek? és mégis élnek, százezrek, egész lakótelepek fekszenek Budapesten mellettük! és a forgalom - "hála" az ingázóknak - csak egyre nő! És az a vicces, hogy hiába építed meg most a pilisi gyorsforgalmi utat, 10-20 év múlva épp akkora dugók lesznek rajta, mint ma a 10-es úton. Mit csinálsz madj akkor? Ki kell bővíteni 3 sávosra. És aztán? Építeni még egy utat... és ez így megy tovább a végtelenségig. Az USA-ban eljátszották már ezt, jó játék hülyegyerekeknek. A végeredmény 8 sávos autópályák, megyényi agglomerációk, teljesen lepukkant és csak az irodákat tartalmazó városok, és a teljes bénultság, amennyiben nincs autód, 16 éves korban már kötelező, addig csecsemő vagy, teljesen a szülőkre utalva, nem tudsz kimozdulni otthonról. Mire jó ez???
jm
2005. március 21. 11:51 | Sorszám: 16
és még valami: ha megépül a Pilisen keresztül a gyorsforgalmi út, attól 1-2 kilométeres sávban beépül az egész vidék ósanokkal, ikeákkal, tehergépkocsi-telepekkel, ... mindenütt, ahol van rá hely - pont, ahogy az M1-es mentén történt. Erre megy ki a játék, semmi másra. A bökkenő az, hogy ezek a létesítmények aztán akkora forgalmat generálnak, amely pont megtelíti ezt az új utat is - miközben a réi 10-es úton szépen megmarad a mostani forgalom. (gondolod, hogy a pilisi gyorsforgalmi útra elköltendő 150 milliárd Ft mellett lesz még pénz a településeken a forgalomcsillapításra? - hiszen még útfelújításra sincs jelenleg! A PEMÁk igazgatója, aki óriási hangon követeli a gyorsforgalmi út megépítését, más lakossági fórumokon Pest megyében sajnálkozva vonogatja a vállát, amikor a kátyúzásról kérdezik az emberek: az állam nem ad pénzt útfelújításra, talán öt év múlva sorrakerülnek!, többszáz település várakozik előttük az útfelújításra). Esztelenség új utakat építeni akkor, amikor a régiek karbantartására nincs pénz! Sajnos óriási pénzek kötődnek egy ilyen gyorsforgalmi útépítéshez, és hatalmas a nyomás a multik, telekspekulánsok és az útépítő lobbi részéről - aki kéz a kézben jár a hatóságokkal. A lakosságot pedig úgy szésítik ahogy akarják - hiszen nem közlekedési szakemberek, és nem látják át sem térben, sem időben ezeket a folyamatokat, amelyektől húsz év múlva - ha megépül az út - kétszer akkora lesz a forgalom és a légszennyezés a térségben, mint ma, a dugókról nem is beszélve.
jm
2005. március 21. 11:37 | Sorszám: 15
Ami mage a halálutat illeti, próbálj meg átkelni egy budapesti 2X3 sávos úton a város szívében. A lámpa a Rákoczi úton 10 másodpercet ad rá, és egy másodperccel sem többet, és még nagybetűvel vissza is számlál, hogy tudd, mikor üt el az autó, ha nem érsz át időben! Próbálj meg Budapesten közlekedni babakocsival. Folyamatosan le, és felvinni a babakocsit az aluljárók lépcsőin - mert a felszínen a három sávon dübörgő autókat részísítik előnyben. Hány kismama él szerinted Budapesten? aztán vess már egy pillantást a légszennyezettségi mutatókra - hol jobb szerinted jelenleg a levegő, Pilisvörösváron, vagy Budapesten? Ha meg a mutatókat nincs kedved előkeresni, akkor nézd meg az online Gellérthegyi webkamerát - állandó szmogban úszik a város. Nem értem, miért van több joguk a pilisvörösvárosiaknak a jó levegőre, mint a Budapestieknek? Ők autózhatnak hozzánk, de a házaik előtt ne autózzon senki? Szép hozzáállás!
jm
2005. március 21. 11:25 | Sorszám: 14
Budapesten mennyi embert érint szerinted az a forgalom, amely az agglomerációból érkezik a városba? Nem tízezreket, hanem százezreket!!!

az a szakasz, amely ellen a Levegő Munkacsoport tiltakozik, kizárólag egy bevásárlóközpont miatt szükséges, és egyátalán nem kerül el semmit, csupán a gyorsforgalmi út eleje. A pilisvörösvárosi elkerülőutat, amely szerepel a település szerkezeti tervében, a zöldek támogatják! De az önkormányzatnak esze ágában nincs megépíteni! Nekik a Pilisen keresztülvezető gyorsforgalmi út kell - azzal lehet százmilliókat keresni. A lakosok jólétére, egészségére fütyülnek.

jm
2005. március 21. 10:47 | Sorszám: 12
Á, az nem hoz eleget a konyhára!

Nem, a legjobb biznisz az autópálya építés, meg a vele járó telekspekuláció. A gyorsforgalmi út mentén jó előre fel lehet vásárolni a földeket, tolonganak majd oda az ósanok, obik, aldik, ikeák, ... a lakóparkokról nem is beszélve. Avagy: hogyan csesszük szét az ország egyik legszebb vidékét - a multik, telekspekulánsok és néhány korrupt önkormányzat javára?

jm
2005. március 21. 09:27 | Sorszám: 10

Gyorsforgalmi út a Pilisen át, avagy hogyan dúljunk szét egy csodálatos tájat? (a lakóparkok, bevásárlóközpontok, benzinkutak azután után már maguktól jönnek... lásd Budaörs)

jm
2005. március 21. 00:28 | Sorszám: 9
Belgiumban a haverom szerint nem személyeknek mennek ezek a pénzek, hanem pártoknak. Ebből tartják fenn magukat... így maradhatnak hatalmon mindig ugyanazok.

(ezt a beszélgetést annak kapcsán kezdtük el, hogy napok óta minden belga média attól hangos, hogy egy szocialista polgármester asszony, aki egyben a szenátus elnöke is, levelet írt egy bíróhoz, amiben egy ismerősének az ügyét próbálta annak kedvező irányba terelgetni...* A politikus lemondását követelő nyilatkozatoktól zeng a sajtó több napja... Miközben a csúszópénz szisztéma mindennapos, a településrendezési, területhasználati törvényeket naponta játszák ki a multik a hatóságok lefizetésével. (a többi szektort nem ismerem). Érdekes demokrácia... Közben pedig az EU sorra hozza az olyan "higiéniai" és "fogyasztóvédelmi" jogszabályokat, amelyek szintén kizárólag a mammutvállalatoknak kedveznek. Amúgy minden rendben a "piacgazdaságokban"...)

*Bocsánatkérésre kényszerült a harmadik legfőbb belgiumi közjogi méltóság, a szenátus elnöke csütörtökön az általa vezetett testület ülésén, mert nemrégiben levélben kért "megfelelő ítéletet" egy bírótól, s ezzel megsértette a törvényhozás és az igazságszolgáltatás szétválasztásának alkotmányos alapelvét.
http://www.origo.hu/nagyvilag/20050317birot.html

jm
2005. március 21. 00:07 | Sorszám: 8
és ezt hívjuk mi finoman "képviselői demokráciának" Hát tényleg képviselnek ezek valakiket...

A családi vállalkozások, kis üzletek pedig nyugodtan lehúzhatják a rolót, minek az önálló ember?

Az egyszeri polgár pedig autókázzon 10-20-30 kilométert a bevásárlóközpontig, ahol a Föld minden szegletéről idehurcolt összes legújabb kacatot megveheti. Ha pedig még nincs autója: hát vegyen egyet, és fizesse 15 évig a hiteleket. Mi másra való az élet?!?

jm
2005. március 20. 23:59 | Sorszám: 7
meg a helyi önkormányzatot is...
jm
2005. március 20. 23:05 | Sorszám: 5
forrás: belga geográfus haverom, aki egy ilyen tanulmánykészítő cégnél dolgozik... (rajta keresztül próbálták meg egyszer elintézni ezt a csúszópénz-dolgot...)
jm
2005. március 20. 22:59 | Sorszám: 4
Az útszakasz sürgős megépítésének egyetlen „indokát” látjuk: a Solymári Önkormányzat már jóváhagyta egy cég kérelmét, hogy mellé egy nagy bevásárlóközpontot telepítsen. (Sajnos, nem ez lenne az első eset, hogy egy külföldi magáncég beruházását több milliárd forint közpénzzel ilyen rejtett módon támogatják.) Ez a bevásárlóközpont még tovább gerjesztené a személyautó- és kamionforgalmat!

Kiváncsi vagyok, milyen szempontokat vettek figyelembe az engedélyhez? Ki dönt ilyenkor? Ki határozza el, hogy jöhet az ósan? (és egyben: mehet a térség összes kis üzlete?...)

Vagy úgy történik minden, mint pl Belgiumban - egy áruház autópálya mellé telepítése, amely forgalom növelő, és munkahely csökkentő hatással van a térségre, továbbá szétdúlja a településszerkezetet, elméletileg NEM javallott.

Belgium - mivel a hatvanas, hetvenes években nagyon sok kárt okoztak ezek a létesítmények - egy sor jogszabályt hozott a további károk megakadályozására. Ezért minden hasonló beruházáshoz kötelező nem csak környezeti hatástanulmány, hanem gazdasági-társadalmi hatástanulmány is.

Feltehetjük akkor a kérdést: miért szaporodnak mégis Belgiumban továbbra is a bevásárlóközpontok, rendkívül károsan megválasztott telephelyeken (autópályák mellé) elnéptelenítve, lassú halálra ítélve a városokat, és a városközpontokban a kis üzleteket? Miért növekszik évről évre a személyautóforgalom?

Több oka is van. A jogszabály jól hangzik- de sajnos van egy kis szépséghibája: a beruházás gazdasági-társadalmi hatását vizsgáló tanulmányát, amely szerint a hatóságok eldöntik: engedélyezhető-e? a beruházó fizeti, ő rendeli meg erre szakosodott, államilag elismert cégeknél. Ezek a cégek tanulmánykészítésből élnek, és anyagilag teljes egészében a megrendelőktől függnek. Akik a beruházók. Így a hatástanulmány sosem érvelhet a beruházás ellen, finoman szólva: nem objektív. Ez még talán nem lenne akkora baj.

A tanulmányt aztán egy federális hatóság bírálja el, ha nem engedélyezik a beruházást, az önkormányzat sem engedélyezheti. Ha a szövetségi hatóság engedélyezi, akkor az önkormányzatnál van a labda, még mindig nemet mondhat rá.

A gyakorlatban ezért a beruházó multi két hatóságnak fizet csúszópénzt: a szövetséginek, és a helyinek. (A szövetségi hatóság elnökét évekkel ezelőtt korrupció miatt le is váltották, de ez a gyakorlaton mit sem változtatott). A szóban forgó áruház autópálya mellé - tehát nagyon káros (mert forgalomnövelő, településszerkezet-szétdúló és a városközpontban a kis üzleteket megölő) telepválasztásának ára: 125 000 euro... Ennyivel számláz többet a megrendelő multi áruházlánc a kivitelező cégnek, a többlet pénz pedig a helyi önkormányzathoz kerül... Így finanszírozzák Belgiumban a pártokat... (amúgy remekül működik a belga demokrácia...).

jm
2005. március 20. 22:18 | Sorszám: 3
"Ha a Pilisvörösvárott élők élete, egészsége csak a legcsekélyebb mértékben érdekelte volna a mindenkori kormányzatot és szakértőit, akkor már régen megépülhetett volna a várost elkerülő út. Nem az új 10-es gyorsforgalmi út, hanem az a rövid útszakasz, amely már létezik Pilisvörösvár szerkezeti tervében, és ténylegesen elkerüli a várost. Ez az út Pilisvörösvár délkeleti szélénél hagyja el a jelenlegi 10-es utat északi irányban, majd a Terranovánál tér vissza a 10-esre. Gyorsan megépíthető, kis összegbe kerülne a térségben tervezett többi útberuházáshoz képest, és ami a legfontosabb: azonnali megkönnyebbülést hozna a városnak.

Ezzel szemben semmiféle települést nem kerül el a 10-es út első szakasza, amelynek környezetvédelmi engedélye ellen bírósági keresetet nyújtott be a Levegő Munkacsoport és a Piliscsabáért Egyesület. Ez a 4 kilométer hosszú szakasz az ürömi csomóponttól Pilisvörösvárig déli határáig haladna (a 15,2 km-nél érne véget). A már meglévő kétszer egysávos 10-es úttól mintegy száz méterre (egy hosszabb szakaszán pedig csupán 20 méterre!) húzódna. Az egyik végén, az ürömi leágazásnál a kétszer egysávos budapesti Bécsi úthoz, a másik végén pedig Pilisvörösvár szintén kétszer egysávos főutcájához csatlakozna – azaz mindkét helyen három sáv torkollna egy sávba! Amennyiben megépül, hatalmas dugók alakulnak majd ki mindkét irányban, jelentősen súlyosbítva még a mostani helyzetet is.

Az útszakasz sürgős megépítésének egyetlen „indokát” látjuk: a Solymári Önkormányzat már jóváhagyta egy cég kérelmét, hogy mellé egy nagy bevásárlóközpontot telepítsen. (Sajnos, nem ez lenne az első eset, hogy egy külföldi magáncég beruházását több milliárd forint közpénzzel ilyen rejtett módon támogatják.) Ez a bevásárlóközpont még tovább gerjesztené a személyautó- és kamionforgalmat!

A környezetvédelmi hatástanulmányban megtekinthető az útszakaszt ábrázoló térkép1. Ebből jól látható, hogy az útszakasznak tulajdonképpen se eleje, se vége nincs. 2005 februárjában a PEMÁK (Pest Megyei Állami Közútkezelõ Kht.) egy újabb térképet2 bocsátott a Piliscsabáért Egyesület rendelkezésére. Ebből már egyértelműen kiderül, hogy az útépítés csak a majdani bevásárlóközpontot üzemeltető multicég érdekeit szolgálja.

Ugyanakkor az új 10-es út továbbépítése Pilisvörösvár keleti szélétől teljesen bizonytalan.

Erre a szakaszra még nem készültek el a környezeti hatásvizsgálatok, ami azért is nagyon fontos, mert itt rendkívül értékes természetvédelmi területek találhatók.

A Piliscsévi Önkormányzat és a környezetvédelmi hatóság csak úgy járul hozzá az út megépítéséhez, ha az közel két kilométeren keresztül alagútban halad3. Ráadásul ez egy karsztos terület, ami rendkívül megdrágítja és lassítja az alagútépítést.

Az állami költségvetés súlyos hiányát és rendkívül magas adósságállományát is figyelembe véve, kétséges az is, hogy mikor lesz pénz mindennek a megépítésére. Igen valószínű, hogy a 2006-os választások után elkerülhetetlenül bekövetkező megszorító intézkedéseknek ez a beruházás is áldozatul fog esni. Egyes hírekkel ellentétben ugyanis az Európai Unió nem ad pénzt az út építésére.

(Kovács Ferenc közlekedési helyettes államtitkár nemrég kijelentette4: az Európai Unió kizárólag vasútfejlesztésre ad pénzt, autópálya-építést Magyarországon nem támogat.)

A 10-es út megépítése részben Európai Befektetési Bank hiteléből történne. Ez a bank minden aggály nélkül ad hitelt, hiszen a kockázata nulla: a hitel visszafizetését a kamatokkal együtt az állam garantálja, az összeget az adófizetők állják.

A bajokat még tetézi, hogy az elkészült tervek szerint erre a szakaszra két helyen, Kesztölc térségében és Pilisvörösvár után lehet ráhajtani. Ebből következik, hogy
Pilisjászfaluról, Piliscsabáról, Tinnyéről és a Zsámbéki medencéből Budapest irányába közlekedők továbbra is Piliscsaba és Pilisvörösvár főutcáján lesznek kénytelenek autózni.

Ha azonban mégis abban reménykednénk, hogy meglesz a pénz mindezeknek – és még további utaknak – a megépítésére, akkor is hosszú éveket kell majd várni a megvalósításukra. Azonban ha mindez megvalósulna, az sem segítene azon a gondon, hogy az immár három sávon Budapest felé haladó gépkocsi-áradat a Bécsi út egy sávjába torkollna, amely már jelenleg is telített. Tehát még nagyobb – több kilométeres – dugók alakulnának ki a Bécsi út előtt.

Vannak ugyan távlati tervek arra, hogy további utakat építenének, amelyek állítólag levezetnék ezt a forgalmat. Azonban ez hosszú évekig tartana, és hatalmas költségekkel járna.

Ennél is sokkal súlyosabb baj, hogy ezek az utak Óbudát és Békásmegyert érintenék, ami az ottani lakosság kemény ellenállását váltaná ki, hiszen már most is állandóak a lakossági panaszok a hatalmas forgalom miatt. Ha azonban ezek az utak valamikor meg is épülnének, akkor sem tudnak majd jobban bejutni a járművek a fővárosba: mindenki számára nyilvánvaló, hogy Budapest már a jelenlegi forgalmat is alig tudja elviselni, és ennek bármilyen fokozása közlekedési szempontból is megengedhetetlen."

-----------------------------------------------------------

A Levegő Munkacsoport válasza Angeli Mártonnak /2005. 03. 16./
http://www.levego.hu/media/10-es/10ut.htm

jm
2005. március 19. 22:31 | Sorszám: 2

Mottó: "bevásárlóközpontokból és autópályákból sosem elég"

jm
2005. március 19. 16:44 | Sorszám: 1
10-es út: 13 milliárd forint a lakosság és a környezet ellen

szombat, 2005. március 19.

"Tizenhárom milliárd forint közpénzt kívánnak elkölteni egy olyan 5 és fél kilométeres út megépítésére, amelyiknek se eleje, se vége. Ráadásul súlyosbodna a közlekedés helyzete és jelentősen romlana a környezet állapota. Növekedne a légszennyezés és a zaj, ami sok ember életkörüményeit rontaná a környező településeken. Tovább roncsolódna Budapest tüdeje: az egyik legfontosabb szellőző csatornája tiszta levegő helyett kipufogógázokat szállítana a fővárosba. Komoly természeti értékek semmisülnének meg. Mindezt azon a szakmai tanácskozáson hallhattuk, amelyre tegnap került sor Piliscsabán a Piliscsabáért Egyesület szervezésében.

Arról az útszakaszról van szó, amely Pilisvörösvár és Budapest között haladna a már meglévő kétszer egysávos úttól mintegy száz (sőt egy hosszabb szakaszán mindössze 20) méterre! Ennek az útszakasznak 4 (!) kilométerére adták meg nemrég a környezetvédelmi engedélyt, ami ellen bírósági keresetet nyújtott be a Levegő Munkacsoport és a Piliscsabáért Egyesület. Ez a kétszer kétsávos szakasz a már meglévő kétszer egysávos úttal együtt egyik végén a kétszer egysávos Bécsi úthoz, a másikon Pilisvörösvár szintén kétszer egysávos főutcájához csatlakozna - itt is, ott is három sáv torkollna egybe! Hatalmas dugók alakulnának ki tehát mindkét irányban.*

A solymári önkormányzat már jóváhagyta egy cég kérelmét, hogy az új út mellé egy nagy bevásárlóközpontot telepítsen, sőt már kiadásra került a környezetvédelmi engedély is. Ez a bevásárlóközpont tovább gerjesztené a személyautó- és kamionforgalmat! Így emiatt is ugrásszerű forgalomnövekedés várható Pilisvörösvár, Solymár, Üröm és Pilisborosjenő útjain.* A bírósági kereset viszont egyáltalán nem akadályozza meg azt, hogy Pilisvörösvár keleti határától kezdve megépüljön a településeket valóban elkerülő út."
www.indymedia.hu

------------------------------------------------------

* nem hülye az útépítő lobbi, tudják, mit csinálnak: úgy kell utat építeni, hogy azonnali, és hatalmas dugókat okozzon az új útszakasz, illetve, hogy még elviselhetetlenebb forgalmat generáljon nem csak Budapesten, hanem a mostani 10-es út menti településeken is. A pilisi autópálya folytatása ugyanis - amely valóban elkerüli a 10-es út menti településeket - nagyon kérdéses.

Nem csak a pénz nincs meg rá, de a környezetvédelmi engedély is több, mint bizonytalan, mert értékes természeti területeken halad majd keresztül és szétdúlja a pilisi tájat. Egyetlen mód kikényszeríteni ezt az autópályát mégis: ezzel a 4 km-es bevezető szakasszal, és a mellé települő bevásárlóközponttal közlekedési káoszt, és a lakosságra nézve még elviselhetetlenebb forgalmat generálni a 10-es úton. Így az emberek most már nem dühösen, hanem őrjöngve követelik majd az "elkerülő utat" - ami nem más, mint a Pilisen keresztülhaladó autópálya. Gyakran alkalmazott taktika ez - az egyik útszakasz megépítésével okozott közlekedési káosszal kikényszeríteni a további szakaszok építését.

Ha ugyanis csak a Pilisvörösvárt elkerülő utat építik meg,
és mellette fejlesztik az esztergomi vasútat, a vasútra hordó tömegközlekedést,... - azzal megoldódnának a térség közlekedési gondjai, a lakosság boldogan sétálhatna a település forgalomcsillapított főutcáján, a gyerekek ki be szaladgálhatnának egyik iskolából a másikba... a személygépkocsi-használat pedig nem nőne, hanem stabilizálódna - nem települne a közelbe bevásárlóközpont, nem zárnának be a településeken a kis üzletek, nem válna Budaörs II-vé az egész térség, és megmaradna a csodálatos pilisi táj.

De akkor miből élnek meg az útépítők, az autógyárak, a bevásárlóközpontot létesítő multik? meg azok, aki már felvásárolták az autópálya nyomvonalán a telkeket?

jm
2005. március 18. 21:13 | Sorszám: 0
Adva van egy multi, amelyik újabb bevásárlóközpontot szeretne nyitni a budapesti agglomerációban. Adva van egy halom döntéshozó, akik hagyták, hogy a településük ötletszerűen fejlődjön, fütyülve a legelemibb közlekedésrendezései, területfejlesztési elvekre.

Aztán adott a gépkocsi- és kamionforgalom is, amelyik egyre nő. A lakosság, akinek elege van a forgalomból, és aki elkerülőutat szeretne - hiszen mások házai előtt autózni remek, de ha mások autóznak a házaink előtt, az már kevésbé.

Végül, adott a megoldás, amellyel látszólag mindenki jól jár: a bevásárlóközpontot építeni szándékozó multi, a helyi döntéshozók és a lakosság is. A közlekedés tervező szakemberek kórusban bólogatnak. Hiszen pofon egyszerű: autópálya kell a Pilisbe!

Az autópálya ugyanis majd megoldja a közlekedési gondokat! csakúgy, mint ahogy a kijjebb engedett nadrágszíj is megoldja a kövér ember egyészségügyi problémáit. De legalábbis a következő öt percre megkönnyebbülést hoz: már nem szorít.

És ekkor jönnek a hülye helyi útellenző csoportok, meg egy akadékoskodó környezetvédő szervezet, akik beleszólnak az ügybe! Mondván: a települést elkerülő utat: IGEN. Bevásárlóközpontot, és újabb, Budapest felé tartó gyorsforgalmi utat: NEM. Budapest megtelt!

Érveiket azonban nem mondhatják el az e célból megszervezett lakossági fórumon - a helyi döntéshozók ugyanis már gondoskodtak róla, hogy lincshangulat fogadja őket. A másnapra szervezett szakmai fórummal párhuzamosan pedig - nyilván a párbeszéd előmozdítása érdekében - tüntetést szerveznek a beruházást szorgalmazók.


Több mint ezren tüntettek Pilisvörösváron az elkerülő útért

2005. március 18., péntek 18:55

Több mint ezren tüntettek Pilisvörösváron, hogy sürgessék a 10-es út elkerülő szakaszának megépítését. A tervek már korábban elkészültek, pénz is van rá, de a hatóságok addig nem adhatják ki a környezetvédelmi engedélyt, amíg a bíróság nem dönt az építkezést ellenző Levegő Munkacsoport beadványáról.

Pilisvörösvár 15 éve vár arra, hogy megépüljön a 10-es út települést elkerülő szakasza. A városon áthömpölygő autóáradat megkeseríti az ott lakók életét. Az elkerülő út környezetvédelmi engedélyezési eljárása folyik, és a Levegő Munkacsoport megfellebbezte az ehhez szükséges szakhatósági engedélyt.

Másodfokon elutasították a fellebbezést, és ezt a Levegő Munkacsoport bírósági keresettel megtámadta, mondván: nem az elkerülő utat kifogásolják, hanem a Budapesttől Pilisvörösvárig tartó 4 kilométeres szakasz megépítését.

A környéken lakókat demonstrációra hívták a környező települések polgármesterei. Grószné Krupp Erzsébet, Pilisvörösvár első embere rádiónkkal közölte, azért szervezték a tüntetést, hogy felhívják a figyelmet, mennyire tarthatatlan a helyzet. A 10-es út kettészeli életüket.

A településen például két általános iskola van: a 10-es út egyik és másik oldalán, s a szülők az alapján választanak, hol laknak, hogy a gyerekeknek ne kelljen átkelni az úttesten.

A polgármester hozzátette, azt szeretnék, hogy a Levegő Munkacsoport gondolja végig mégegyszer: amennyiben a 10-es út elkerülő szakaszának megépítését támogatja, akkor vonja vissza keresetét, amellyel most az első szakaszt megtámadta.

Lukács András, a munkacsoport elnöke rádiónknak elmondta, keresetüket nem vonják vissza, ők ugyanis a településeket elkerülő utakat szorgalmazzák, nem pedig ezt a rövid szakaszt, amely semmiféle települést nem kerül el, s amely mellé egy bevásárlóközpont épülne, így sokkal nagyobb forgalmat fog gerjeszteni, sokkal rosszabb lesz a helyzet.

- A megoldást mi nagyon szeretnénk, hogyha a polgármesterek is a valóban elkerülő szakaszokat támogatnák – mondta Lukács András.
www.radio.hu

------------------------------------------

A vicces az, hogy amikor évek múlva ezek az emberek kétszer akkora forgalom alatt nyögnek, mint ma, hiszen útépítésre mindig van pénz, forgalomcsillapításra azonban sosem, így a meglévő utat továbbra is használni fogja, aki ma használja, míg az új autópálya új használókra talál majd - és amikor arra ébrednek, hogy a házuk előtt nem szelíd lankák, hanem bevásárlóközpontok, ipartelepek meredeznek, - már hiába tüntetnek, az élőhelyük véglegesen szétfejlődött - kereshetnek az ország másik sarkában - ha van még - lakható helyeket. A szomorú viszont az, hogy valószínűleg sohasem jönnek rá: hol rontották el?


Téma: A kitartás gyűlölet keltő szó.....
jm
2005. október 06. 12:28 | Sorszám: 4
Jönnek még szebb idők... kitartás!

Téma: Október 15., tüntetések.
jm
2004. október 16. 12:05 | Sorszám: 77
"A nácik pedig csak nem akartak megjelenni. így hát elénekelték a Himnuszt. A nácik hiánya nem megnyugvást, inkább bizonytalanságot és feszültséget szült, ami a levegőben is érződött. Az antifasizmusnak ahhoz, hogy saját létét legitimálja szüksége van a fasizmusra, és kötődik is hozzá, csak éppen negatív előjellel (elutasítólag, mint ahogyan azt az elnevezés is mutatja). Ahogy múlt az idő, a levegőben lévő, a kollektív tudat által megfogalmazott kérdést egy néni öltötte szavakba tömören, lényegretörően: "De hol vannak a nácik?" A drámai kérdés nem maradhatott válasz nélkül. Mivel azonban nem lehetett nemes egyszerűséggel megválaszolni, hogy t.i. "itt és itt", ezért határozottan szükség volt valami pótmegoldásra.

Ez pedig egy öreg bácsika fejében fogalmazódott meg a következőképpen: "ha nincsenek nácik, nincs antifasizmus sem. Ahhoz tehát, hogy valóban antifasiszták lehessünk, nekünk magunknak kell magunk közöl nácikat kreálnunk, és akkor megint lesznek nácik, és lesz antifasizmus is".

* * *

Gondolatait tettek követték, és a közelben "Nácik haza!" jelszavakat skandáló punk gyerekeket kezdete el vehemens módon ütlegelni. Ezt azonban már a rendőrség sem nézhette tétlenül. Ilyenkor intézkedni kell. Le is teperték a földre majd bántalmazták és megbilincselték...

...mármint a jelszavakat skandáló két punkot, akiken messziről virított az "anti-fascist action" póló. Ez annyira meglepte vietnámi származású társaikat, hogy tiltakozni keztdtek az intézkedés ellen. Itt pedig csak egy tiltakozást jelentettek be, másiknak nincs helye, így bevitték őket is (összesen tehát 4 embert). Amint a vietnámiakat is falhozvágták a közegek, a tömeg üdvrivalgásban tört ki, és vastapsba kezdett: végre aktivizmusuk gyümölcseként megszabadultak mind a neonáciktól, mind a sárga veszedelemtől egyszerre. Két légy egy csapás. Egy jó, nagy csapás a vietnámiakra, miközben a rabomobilba tuszkolták őket befelé. A mellettem ácsorgó nénike eksztázisba esett és visítani kezdett : "remélem majd aztán 'véletlenül' jól össze is verik őket az őrsön.

"Szándélkosan-véletlenül" Hihihihihi!" Nos, bevallom, kevés érzékem van a frusztráltnéni-humorhoz, de ez azthiszem magáért beszél. Megpróbáltam utat fúrni a tömegben, hogy hátha másutt kellemesebb társaságot találok, de nem találtam. Mindenütt ilyen szófoszlányokat vettem ki, mint "megérdemelték", "jól tették", "úgy kell nekik"."


[url]http://www.indymedia.hu/cikk.shtml?x=18692]Keleten a helyzet változatlan[/url]

jm
2004. október 16. 11:52 | Sorszám: 76
"A nácik pedig csak nem akartak megjelenni. így hát elénekelték a Himnuszt. A nácik hiánya nem megnyugvást, inkább bizonytalanságot és feszültséget szült, ami a levegőben is érződött. Az antifasizmusnak ahhoz, hogy saját létét legitimálja szüksége van a fasizmusra, és kötődik is hozzá, csak éppen negatív előjellel (elutasítólag, mint ahogyan azt az elnevezés is mutatja). Ahogy múlt az idő, a levegőben lévő, a kollektív tudat által megfogalmazott kérdést egy néni öltötte szavakba tömören, lényegretörően: "De hol vannak a nácik?" A drámai kérdés nem maradhatott válasz nélkül. Mivel azonban nem lehetett nemes egyszerűséggel megválaszolni, hogy t.i. "itt és itt", ezért határozottan szükség volt valami pótmegoldásra.

Ez pedig egy öreg bácsika fejében fogalmazódott meg a következőképpen: "ha nincsenek nácik, nincs antifasizmus sem. Ahhoz tehát, hogy valóban antifasiszták lehessünk, nekünk magunknak kell magunk közöl nácikat kreálnunk, és akkor megint lesznek nácik, és lesz antifasizmus is".

* * *

Gondolatait tettek követték, és a közelben "Nácik haza!" jelszavakat skandáló punk gyerekeket kezdete el vehemens módon ütlegelni. Ezt azonban már a rendőrség sem nézhette tétlenül. Ilyenkor intézkedni kell. Le is teperték a földre majd bántalmazták és megbilincselték...

...mármint a jelszavakat skandáló két punkot, akiken messziről virított az "anti-fascist action" póló. Ez annyira meglepte vietnámi származású társaikat, hogy tiltakozni keztdtek az intézkedés ellen. Itt pedig csak egy tiltakozást jelentettek be, másiknak nincs helye, így bevitték őket is (összesen tehát 4 embert). Amint a vietnámiakat is falhozvágták a közegek, a tömeg üdvrivalgásban tört ki, és vastapsba kezdett: végre aktivizmusuk gyümölcseként megszabadultak mind a neonáciktól, mind a sárga veszedelemtől egyszerre. Két légy egy csapás. Egy jó, nagy csapás a vietnámiakra, miközben a rabomobilba tuszkolták őket befelé. A mellettem ácsorgó nénike eksztázisba esett és visítani kezdett : "remélem majd aztán 'véletlenül' jól össze is verik őket az őrsön.

"Szándélkosan-véletlenül" Hihihihihi!" Nos, bevallom, kevés érzékem van a frusztráltnéni-humorhoz, de ez azthiszem magáért beszél. Megpróbáltam utat fúrni a tömegben, hogy hátha másutt kellemesebb társaságot találok, de nem találtam. Mindenütt ilyen szófoszlányokat vettem ki, mint "megérdemelték", "jól tették", "úgy kell nekik"."


[urlhttp://www.indymedia.hu/cikk.shtml?x=18692]Keleten a helyzet változatlan[/url]

Email a webmesternek | Gondola