Tényleg jó lenne, ha végre demokrácia lenne. Én nem a magyaroknak kellene igazodni örökké a "toleránsokhoz", hanem nekik a magyarsághoz. *****
Vitassuk meg!
Olgyay Szabó Attila 2008. március 24. 11:01 http://gondola.hu/cikkek/58618
A Harmadik Köztársaság vége – a bukás elkezdődött
A politikai helyzet elemzése 2.
A népszavazás után a helyzet látszólag zavarosabbnak tűnik mint előtte. Az első csata a Szövetségesek teljes győzelmét hozta. A gyurcsányi rezsimet támogatók teljesen leblokkoltak és az új taktika felvázolására majdnem két hét kellett. Ez alatt a két hét alatt néhány olyan dolog dőlt el, ami véglegesen meghatározza a gazdasági és verbális polgárháború menetét. Az Apró-Gyurcsány klán a végső politikai összecsapásra készül: megvédeni a kiépített autokratikus – nem demokatikus – rendszerét. Az újabb, szeptemberben kezdődő összecsapás előtt nem árt tisztázni a helyzetet.
SZDSZ
A népszavazás marketing-háborújában a SZDSZ olyan ütést szenvedett el, amely képtelenné tette a kampányban saját identitásának megalapozására, megvédésére. Ezt olyan hibával tetézték – nem azonnal végeztek tisztújítást –, amely alkalmatlanná teszi őket a saját szavazói bázisuk ingadozó részének megszólítására. Marketing és PR szempontból a párt közel fél évre elvérzett. Az imázsuk helyreállítására közel hat hónap, egy jól kormányzó Demszky és egy empátiával rendelkező Horvát Ágnes lenne szükséges, e kettő nem áll rendelkezésükre. Vagy egy óriási politikai marketing húzás. Az SZDSZ teljesen elhasználódott. Jelenleg négy karizmatikusnak tekinthető ember van a pártban: Szent-Iványi, Kuncze, Eörsi és Fodor. Közülük kizárólag Fodor és Kuncze az, akik képesek erős karizmatikus vezetőként emberi arcot rajzolni az SZDSZ-nek. Kunczét a suttogó pletykák a STRABAG üggyel hozzák összefüggésbe, ez akár lejáratás is lehet. Mindenesetre jelenleg pihen.
Jelen helyzetében az SZDSZ érdeke a párt megerősítése. Ehhez időre van szüksége. Az SZDSZ kapcsolatrendszere megroppant. Az MSZP-SZDSZ viszony mélyponton van, ugyanakkor a háttértámogatókat a párt működtetésének törvényessége sem érdekli. Kizárólag a beígért forrásokhoz való hozzájutás a lényeges. Az SZDSZ vezetése – Kóka János – ezzel szemben a konfliktust választotta és nyílván nem egyedül találta ki. A megmérettetés előtt Fodor besározása azt a célt szolgálja, hogy tönkretegye a kihívóját. Fodor támogatói képviselik az SZDSZ hitelesebb részét és a megújulás lehetőségét. A Fodor-féle vonal győzelme valószínűsíthetően Gyurcsány azonnali bukását is jelentené. A Fodor-féle SZDSZ megerősödésének egyetlen esélye Gyurcsány azonnali leváltása – és minden problémát a Kóka-Kuncze párosra kenni. Az áprilisra halasztott döntés a párt vezetésének újraválasztásáról Gyurcsány politikai túlélését szolgálja, biztosítva a hátországot Gyurcsány MSZP-n belüli manővereihez. Ez valószínűsíthetően Gyurcsányt, majd Kókát menti meg májusban.
MSZP
A látszólagos dermedtség mögött komoly szétforgácsolódási folyamat indult meg. Két erő mozgatja a pártot: 1) a Gyurcsány network küzdelme a hatalom megtartásáért, illetve 2) a párt természetes politikai ösztöne a túlélésért. Ezzel szemben Gyurcsány Ferenc helyzete csak látszólagosan instabil. A párt összetartó ereje a személye. A párt megszavaztatásával helyzetét újabb félévre képes lesz stabilizálni. Igen jól látszik, hogy a Párt megmentéséért a valódi kihívója Szili Katalin lesz, ugyanakkor a network Kis Pétert próbálja pozicionálni. Emellett lázasan keresnek egy második vonalbeli „alig használt” embert. Az elmúlt egy hónap alatt annyit tisztult a kép, hogy mindenki elhasználódott Szili és Kiss kivételével. Nagy valószínűség szerint nem maga Szili lesz, aki kihívóként megjelenik majd, hanem egy általa támogatott személy.
Az MSZP érdeke ebben a pillanatban az időhúzás: a Gyurcsány által beindított tulajdonosi program azoknak is ígér tulajdonszerzési lehetőséget, akik tisztességük miatt kimaradtak az előző hat évben. Ez a program továbbá legalizálási lehetőséget biztosít olyan vagyonoknak, amelyek egyébként nem mozdíthatók, továbbá annak a körnek is ígérnek valamit, akik az MSZP becsületes, korrekt politikai részéhez tartoznak, a részvények alacsony áron történő megvásárlása számukra elfogadható és törvényes vagyonszerzés. Gyurcsány ezzel elodázhatja a bukását legalább hat hónappal és biztosíthatja a helyét és a tőkét – egészségpénztári befektetések és az MVM részvénycsomagok, illetve a Kékáramlat tőzsdére vitelével – a Kékáramlat magyarországi megépítéséhez.
Szövetségesek
A Szövetségesek nagyon megerősödve kerültek ki a népszavazásból. A problémát pontosan ez okozza. A három és félmillió(!) támogató egyben tartása igen nehéz. Kielégítésük csak úgy történhet, ha van egy személy, aki a tömeget összefogja. Jelenleg ez a személy Gyurcsány Ferenc. Az ő gyűlölete az, amely összetartja a szövetséges tábort. A Szövetségesek gazdasági program megalkotását illetve a kormányzóképesség folyamatos bizonyítását végzik. A Szövetségesek az egyetlen járható utat választották: a Fidesz a háttérbe vonulva bevárja, amíg a civilek leszámolnak az MSZP-SZDSZ-MDF által kialakított rendszer ideológiai alapjaival.
Az idő szorításában
A népszavazással kényszerpályára kerültek a történések. Az SZDSZ a létéért, az MSZP az Apró-Gyurcsány network ellen küzd. A Szövetségesek a mihamarabbi hatalom átvételért, mert az eltelt napok egyre jobban szűkítik a későbbi mozgásteret. A három szereplőnek időre van szüksége.
Az SZDSZ-nek a sorok rendezése miatt legalább hat hónapra lenne szüksége vagy egy komoly politikai húzásra (ez utóbbi lehet Gyurcsány leváltása, egy hiteles ember vezetésével). Az MSZP-nek a Gyurcsány-utód megtalálására kell az idő, és ebben versenyfutás zajlik a network, Gyurcsány és a párt között. A Szövetségeseknek, hogy a civilek bevégezzék azt, amit a FIDESZ elkezdett.
Erre azonban csak fél év van, a következő összecsapásig, az Albert házaspár népszavazási kérdéséig és az EU választások kampányának kezdetéig. A fél év roppant kevés, mivel az MSZP belső szavazása ebből elvesz egy hónapot, a nyár pedig kettőt. Ez alatt az idő alatt kellene a kormányzó pártokat a súlyos vereség után konszolidálni. Az idő csökkenéséhez hozzájárul, hogy a kormány nyárig kapott haladékot az MSZP-től. Ezen csak kismértékben segít, hogy a tulajdonosi program vagyont ígér.
Tovább csökkenti a konszolidációra rendelkezésre álló időt a közelgő EU választás, amely szintén összekapcsolható lesz egy egészségügyi reform-kérdéssel a jelenlegi állás szerint. A jelenlegi helyzetben együttesen maximum 20 százaléknyi támogatottságra számíthat az MSZP-SZDSZ-MDF. Ez azt jelenti, hogy az EU választáson összesen négy, azaz négy képviselőt tudnak ezek a pártok együttesen bejuttatni. Ez a lobbi-erő teljes megsemmisülését jelenti, továbbá azt, hogy a közép-európai régióban csak Csehországban és Szlovákiában marad számottevő kormányzóképes szocialista párt. Ez utóbbi olyan amilyen, de elfogadják, mert a párt és a forráslogika az EU-ban is működik. Ez az Európai Néppártok teljes győzelmét vetíti előre a régióban és egy jelentős EU parlamenti többséget.
A mozgásterek
Gyurcsány egyik legfontosabb hatalmi eszköze a mozgásterek szűkítése. Ebben egészen egyszerűen zseniális. Az MSZP jelenleg a pártszavazással van elfoglalva a vereség helyett. A kialakult helyzetben felkínált konc az MSZP politikai középvezetői részére működni látszik: A párt tisztségviselőit sikerül szembeállítania a tagsággal és ezáltal nem kell felelni a vereségért.
Gyurcsány a lakosság mozgásterét is tovább szűkíti. A gazdaság rossz működése jelen esetben az ő lehetőségét és alkupozícióit erősíti. A gazdaság helyzetéért mindenki őt teszi felelőssé, ezzel szemben a terhek növekedésével egyre jobban kiszolgáltatottá válnak a cégek, az emberek. Ez számára újabb taktikai terepet biztosít: az elosztási folyamatok újraszabályozása – az új költségvetés tárgyalása – legkésőbb október környékén egymásnak ugrasztja az érdekcsoportokat, ahogy ez 2006 és 2007 őszén történt. Ez az egyik magyarázata, hogy a jelenlegi politikai egység, amit a Szövetségesek képviselnek, miért nem jelent meg előbb. (A másik az a PR, ami a radikálisokat összemosta a Szövetségesekkel.)
Gyurcsány egyetlen esélye, ha sikerül kihúznia június-júliusig. Ebben az esetben az MSZP-nek új miniszterelnökkel nekimenni a népszavazásnak, majd az EU választásnak öngyilkosság. Ekkor Gyurcsánynak jó esélye van egy újabb politikai sakkjátszmának a végigjátszásához.
Taktikák, harcok
A Szövetségesek taktikusai eldöntötték, hogy a hosszabb, de biztosabbnak látszó utat választják a rezsim teljes felszámolására. Ennek oka, hogy ez jelen pillanatban kivitelezhetőbbnek látszik a gazdasági helyzet miatt. Ugyanakkor nem csak a gazdasági helyzet kezelése, hanem a rezsim és a támogatók teljes felszámolásának a vágya is benne van a döntésben. Ez egymás nélkül nem megy. A Szövetségesek taktikája ezért nem a hatalom közvetlen megszerzésére irányul, hanem az antidemokratikus erők felszámolására Magyarországon. A döntő győzelem elérése a cél.
A taktika az SZDSZ-szel szemben működött. Az gyurcsányi network nagyon komoly bázisát veszítette el a népszavazás során. Az SZDSZ a hitelességet képviselte, és a „jó rendőr – rossz rendőr játékban” a rosszat képviselte. Ennek elvesztése most még felmérhetetlen kárt jelent az MSZP részére. Ettől kezdve minden negatív intézkedés vissza fog szállni az MSZP-re.
Az MSZP óriási taktikai hibát követett el: a kormányzás eredményességét hozzákötötték az egészségügyi reform sikerességéhez (Lendvai Ildikó, Gyurcsány Ferenc stb). Ez azt eredményezi, hogy amennyiben az Albert házaspár kérdései célt érnek, a kormányzás ideológiai és gazdasági célja megsemmisül. Politikai értelemben a kormányzás értelmét veszti.
A Szövetségesek ugyanakkor súlyos csapást mértek a kormánypárti médiára és ezzel az egyik legfontosabb fegyverét vesztette el a Gyurcsány kormány. A network média háttere nem tud mit kezdeni a kialakult kettős hiteltelenséggel. Zavarodottsága érzékelhető. Két olyan pártot kell védeni, amelyek mindegyike súlyos legitimációs és ebből fakadóan hitelességi problémákkal küzd. Ennek következménye, hogy az állami média („state and not public” – Reuters) megjelenései és nyilatkozatai már 2 órát sem érnek meg hiteles cáfolat nélkül a saját sajtójukban. Ez ahhoz vezet, hogy a média által felfújt eseményekre elköltött pénzek felemésztik a költségvetési tartalékokat, továbbá egészen nevetséges párbeszédekhez vezetnek a politikai talk-showkban, mint például a Mokkában Varga Mihály és Azurák Csaba beszélgetése, ahol Azurák nyolc alkalommal próbálta meg 4 perc alatt a Fideszre hárítani a népszavazás utáni helyzetet, és a válasz – teljesen korrekten – csak annyi volt minden alkalommal, hogy ki kormányoz hat éve?
A háttértámogatói rendszer megroppanása
Gyurcsány a népszavazási küzdelem alatt kötött GAZPROM szerződésével súlyosan megroppantotta a saját nemzetközi háttér támogatói rendszerét. A nemzetközi befektetői csoportok illetve hálózatok között lavírozva próbálta meg pozícióját erősíteni. A kapkodás, amely a kormány kommunikációját jellemezte a népszavazási kampány alatt, ahhoz vezetett, hogy nem egyeztetett megfelelő módon saját szövetségeseivel.
A Gyurcsány kapcsolati rendszerébe tartozó európai befektetők enyhén szólva is meglepődtek a sietségen. Ez azt eredményezte, hogy a diplomáciai háttérmozgások során pozícióba hozták Romániát és Ukrajnát, amelyek jelenleg akadályozzák a Kékáramlat létrejöttét. Ezzel számukra kedvező alkupozíciót biztosított saját ügyeik intézésére. További fejlemény, hogy az orosz-magyar gázszerződés kapcsán az amerikai diplomácia a vajdasági magyarokat felhasználva próbál éket verni a szerbek, az oroszok és a gyurcsányi rezsim közé. Azzal, hogy hazánkat kérték fel Koszovó függetlenedése ellenőrzésének egyik fontos posztjára, továbbá a NATO és a USA elvárást fogalmazott meg hazánkkal szemben Koszovó elismerésére. Ezáltal két tűz közé szorították a Gyurcsány kormány diplomáciáját. A Koszovóval kapcsolatos kormánydöntések azonban kihatással vannak a szerb-magyar gázegyüttműködésre is.
Patthelyzet
A politikában patthelyzet alakult ki. A manőverek a csapások és ellencsapások, cselek és ellencselek rendszerében a helyzet ideiglenesen két hónapra befagyott. Az MSZP Gyurcsány, az SZDSZ saját népszerűtlenségének, az ország a hozzá nem értő kalandorok foglya. Az alkotmányos megoldások nem jöhetnek szóba, mert ezek közül kizárólag csak azokat teljesíti a kormány, amelyeket valamely nemzetközi szerződésbe foglaltak és egyúttal mozgásterüket szűkítené a törvényi keretek be nem tartása. A kialakult helyzet nagyban hasonlít a lengyel helyzethez, azzal a különbséggel, hogy a Szövetségesek itt egységesek és azok is maradnak.
A félelem irányítja a kormánypártokat
A jelenlegi helyzetben nem a racionális szempontok irányítanak, hanem a félelem. A félelem a változástól. A MSZP felső vezetése tisztában van azzal, hogy az elkövetett bűncselekményekért előbb utóbb felelni kell. A büntetés, ha nem bírósági, akkor az egzisztenciális helyzetük radikális szűkülése, megroppanása lesz, hiszen jólétük az állami és önkormányzati megrendelésektől függ. Ezt a félelmet használja ki jelenleg gyurcsányi network.
A MSZP-SZDSZ-MDF legnagyobb félelme a határon túli magyarok kettős állampolgárságának elnyerése, amely választójoggal járhat. Ez a magyar jobboldalt bebetonozza közel húsz évre. Gyurcsány politikai túlélését ennek a fenyegetésének köszönheti. Az MSZP és a háttértámogatók a jelenlegi 2,5 millió Fidesz törzsszavazó mellé felsorakozó további 2 millió határon túli szavazót egészen egyszerűen rémálomként élik meg. Gyurcsány ezzel zsarolja az MSZP-t: ki kell venni a pénzt az államból, ameddig lehet, mert utána egy fél évszázadig nem leszünk/lesztek pozícióban.
Az utcai tüntetések – egy kvázi forradalom, egy lázadás – elkerülését, a rezsim a félelem növelésével próbálja meg a lakosság minden rétegére kiterjeszteni. A rendőrség minden alkalommal erőt demonstrál, és ezen felül „...nincsenek felzárkóztató programok, nincsenek beruházás élénkítő programok mindez azért, hogy a lakosság a segélyek rendszerétől függjön.” (dr Parragh László – MKIK)
A Harmadik Köztársaság vége
A „Harmadik Köztársaságot” mint ideológiai hivatkozást Megyesi Péter kampánycsapata találta ki, talán éppen Gyurcsány Ferenc. Ez utalás az 1918-as és 1945-ös, majd 1990-es Köztársaság kikiáltására. A kitalált frázis telitalálat: mindhárom alkalommal a demokratikus köztársaság diktatúrához vezetett, mindhárom esetben baloldali diktatúra alakult ki és mindhárom esetben tökéletesen kifosztották az államot a politikai vezetők. Mindhárom köztársaság azonos külpolitikai orientációra épült, mindhárom esetben azonos gazdasági problémák végeztek velük. Az embereknek elegük lett a hozzá nem értő vezetőkből. A harmadik köztársaság története végéhez közeledik. Az elmúlt hat év két meghatározó pártja, az MSZP-SZDSZ a helyzetek kezelésére rossz taktikát választott: a pénz imádata és a hatalom szeretete nagyobb a vezetőikben, mint a párthűség, a betyárbecsület és hazaszeret. A Gyurcsány-Kóka páros kilóra megvette és magával rántja őket a mélybe. Hiába menekülnek előle, a vég mindig eléri a hibás politikai rendszereket. A Harmadik Köztársaság, mint a Harmadik Birodalom véget fog érni, hogy átadja a helyét egy demokratikus rendszernek.
(Előzmény: http://gondola.hu/cikkek/cikkek/58008)
) 
