Idézet:

---

hogy csaknem hatvanezer vajdasági horvátnak van horvát állampolgársága, és senkit sem ért bántódás amiatt, mert van horvát útlevele

---

vs.

Idézet:

---

Tény, hogy az érintett országok nem járulnak hozzá ahhoz, hogy az ő állampolgáraik más országban állampolgásrságot szerezzenek, amennyiben nem ott kívánnak élni.

---

Látom, k rvára tény, biztos a hatvanezer hotváthoz dem járult hozzá a szerb kormány. A horvát titkosszolgálat biztosan James Bondot bérelte fel a horvát útlevelek kiosztására, csak így maradhatott titokban ez a normákat sértő akció. Kár hogy most az Új Szó lebuktatta őket.

Idézet:

---

és senkit sem ért bántódás amiatt, mert van horvát útlevele

---

Idézet:

---

Tény, hogy ilyen állampolgárságnak nincs semmi előnye, viszont hátránya igen

---

Istenem de hülyék ezek a horvátok Utazz már el Zágrábba, és világosítsd már fel őket! Lehet hogy Antall József után rólad is utcát neveznek majd el

De utána el ne felejts átugrani Szabadkára, szólni a bunyevácoknak, hogy maguk alatt vágják a fát a horvát állampolgárság felvételével.

[QUOTE] Tény, hogy egyetlen értelmes érvet nem lehet felhozni amellett, hogy mondjuk egy vajdasági magyar, aki a Vajdaságban kíván élni, magyar állampolgár is legyen. [QUOTE]

A lap szabadkai szerkesztőségének vezetője, Kabók Erika szerint noha Kovács László magyar külügyminiszter kételkedik benne, videó- és hangfelvételek tanúskodnak arról, hogy Medgyessy Péter magyar miniszterelnök szabadkai látogatása alkalmával Zoran Zivkovic szerb kormányfő kijelentette: semmi problémát nem lát abban, ha a vajdasági magyarok megkapják a kettős állampolgárságot. Zivkovic ezt két hónapra rá Nagybecskereken is megismételte.

Kabók szerint meglehetősen kézenfekvőnek tűnik, hogy Zivkovic az "azt tesszük, amit Európa mond" elméletnek alárendelve kényszerült véleményének módosítására, s ez az Európa - írja - "e kérdés vonatkozásában a jelenlegi magyar kormányban testesül meg".

"Ha a történtek fejlődéstanát elemzem, akkor kénytelen vagyok feltételezni, hogy maga a magyar kormány vetemedett arra, hogy meggyőzze a szerbiai kollégáit, baj lesz abból, ha csak a magyarok kapnak állampolgárságot, mert az nem eurokonform. A szerbiai politikusok meg attól való félelmükben, hogy nem kellünk Európának, nem akarnak frontot nyitni, nem szeretnék elveszíteni az egyetlen szomszédot, aki segítheti ügyünket a fejlett világhoz való közeledésben" - írja Kabók.

A szerbiai politikusok inkább megmásítják álláspontjukat, s a magyarok kárára belemennek abba az elvtelen játékba, hogy tudomást sem vesznek arról, hogy csaknem hatvanezer vajdasági horvátnak van horvát állampolgársága, és senkit sem ért bántódás amiatt, mert van horvát útlevele - mutat rá.

Szerbiában a hatalom nem gördített akadályt a kedvezménytörvény végrehajtása elé, senki sem emelte fel a szavát a vízumkényszer bevezetése ellen, s ugyanígy tudomásul vették volna a vajdasági magyarok kettős állampolgárságát is. Nem szerb részről keresték a kákán a csomót, nem a szerb hivatalos politika akadékoskodott, hanem a magyar kormány részéről indultak meg a gondterhelt kijelentések, majd politikai csatározások - írja Kabók, rámutatva arra, hogy Dragoljub Micunovic, a szerbiai kormányzó koalíció elnökjelöltje minapi szabadkai látogatásán azt mondta: a kettős állampolgárság civilizációs vívmány, amely nem irányul senki ellen, viszont nagyon sokat segít azokon, akik megkaphatják.

Finnország: A Szentpétervár környékén élő finnek (inkeri vagy ingriai finnek) szabadon áttelelepülhetnek, és automatikusan állmpolgárságot kaphatnak. Ugyanakkor nem finn etnikumú bevándorlóknak nagyon kemény feltételeket kell teljesíteniük hogy egyátalán beengedjék őket, állampolgárságra pedig jobb ha nem is gondolnak.

Németország: Az ex keleti blokk államaiból érkező németek (a '90-es években háromszázezren érkeztek Romániából, félmillióan Kazahsztánból, közel ugyanannyian Oroszországból) automatikusan kapnak német állampolgárságot, míg az évtizedek óta ott élő törökök túlnyomó többsége máig nem kapott.

Izrael: Izraelben minden olyan betelepülő automatikusan állampolgárságot kap, akinek az édesanyja zsidó.

Japán: Tömegesen települnek vissza az Özönvíz előtt Braziliába kivándorolt japánok leszármazottai. Sokan közülük már csak portugálul beszélnek, vérségi alapon mégis vérségi alapon automatikusan megkapják az állampolgárságot. Ellentétben a hatvan éve ott élő hatszázezer koreaival, akikeket -noha jó részük már csak japánul beszél- külföldiként kezelnek a hatóságok.

Ehez képset ma Magyarországon jogilag semmilyen különbségtétel nincs egy magyar állampolgárságért folyamodó pápua vagy székely közt, mégha sok esetben a székely valóban előbb kapja is meg.

Idézet:

---

Úgy látom azonban, hogy szilárd elhatározásod van ez ügyben, nem baj, ha normákat sért (majd dacosan azt mondjuk, hogy bezzeg a románok!)

---

Egyszerűen elképzelhetetlennek tartom, hogy valami olyasmiért, amit a fél világon természetesnek tekintenek, és naponta alkalmaznak, bármilyen nemzetközi szervezet elítélje Magyarországot nemlétező normák megsértéséért.

Te el tudnád képzelni, hogy Románia a siker reményében verje az asztalt Strassburgban, hogy a magyarok nyelvtudás alapján osztanak állampolgárságot, miközben ő ugyanezt csinálja a moldvaiak esetében? Nincs az az eurokrata aki ki ne röhögné őket.

Idézet:

---

nem baj, ha árt (kibírják a magyarok, sok mindent kibírtak)

---

Idézet:

---

Mindenek mellett vicces, hogy azt hiszitek, nem etnikai alapú megkülönböztetés a nyelvismeret közép, vagy magas foka

---

JOGILAG nem az! Ezt hívják kiskapunak. Már az etnikai alap elleni érvelés is gyenge lábakon áll, hiszen Finnországtól Németországon és Olaszországon át egészen Izraelig és Japánig számos civilizáltnak mondott ország alkalmaz etnikai alapú diszkriminációt állampolgárságért való folyamodás esetén. Tehát szemforgató üres mellébeszélés az, miszerint ez ellenkezik a civilizált normákkal.

A de jure nem etnikai feltételekkel szembemn pedig tényleg semmit nem szólhatnának, különösen nem az a Románia, amely nyelvtudás alapján osztogat kettős állampolgárságot a moldovaiaknak.

Felvetettem mégegy problémát amire eddig nem reagáltál:

Kárpátalján, Csángóföldön, sőt Erdély egyes vidékein is megélhetési szempontból színte teljesen kilátástalan a jövő. Ez főleg a pályakezdő fiatalok körében rendkívül erős kivándorlási hajlandósághoz vezet. Ketős állampolgársággal vagy anélkül, de megcélozzák Magyarországot, Nyugat-Európát, Észak-Amerikát. Oda akarok kilyukadni, hogy hiába segítünk nekik magyar iskolákat, könyvtárakat, egyetemeket, színházakat, templomokat alapítani és fenntartani, ha a pályakezdő magyar fiatal a magyar tannyelvű egyetemen való diplomaosztás után kilátástalan jövővel kerül szembe, akkor jó esélyel a kivándorlást választja.

Tehát szerintem ha a ht-magyar exodust meg akarjuk állítani, akkor valamiféle gazdasági segítséget is nyújtanunk kell. Szerintem a befektetések öztönzése lenne erre a legkorszerűbb módszer. Én ennek egy rendkívül direkt változatát írtam le, ami szerintem működne, de ha mégsem, akkor is lehetne valamilyen kevésbé direkt úton ösztönözni a magyar cégeket hogy a határon túli magyarlakta területeken fektessenek be.

P.S.:

Idézet:

---

- és nem családoknak.

---

Ebből a félmondatból úgy tűnik félreértetted amit a befektetőknek fizetendő fejpénről írtam, ezért leírom mégegyszer. Ezt NEM a családoknak fizetném, hanem a határon túl befektető CÉGEKNEK minden egyes kettős állampolgárságú alkalmazott után. Tehát 1 kettős állampolgárságú alkalmazott: évi x forint állami támogatás a pl. kárpátalján befektető cégnek, 2 olyan alkalmazott esetén pedig évi 2x forint.

Tehát ezzel a magyar cégeknek érdeküké válna a határon túl, magyarlakta területen befektetni. Ez a magyar lakta régióknak gazdasági fellendülést, az ott élő magyaroknak munkalehetőségeket, ezen keresztül pedig perspektívát jelentene (azthiszem abban egyetértünk hogy jelenleg sok vidéken -Kárpátalja színte egész területén, és Erdély egyes részein is- kilátástalan a jövő). Ezzel csökkentené a kivándorlásra való hajlamot.

Ezen kívül ez a magyarországi kis és középvállalkozásokat is segítené, hiszen lehetőséget adna nekik a szomszédos országokbeli terjeszkedésre.

Ehhez azért kéne kettős állampolgárság, mert etnikai alapon nem tehetünk különbséget, állampolgárság alapján viszont igen. Az állampolgárság feltételeit pedig ki lehet alakítani úgy, hogy de jure nem-etnikai alapúak legyenek, de facto viszont igen.

albánok (koszovó és macedónia)
magyarok (kárpát-medence és csángóföld)
örmények (karabah és akhalcihe)
horvátok (nyugat-hercegovina)
szerbek (bosznia)
törökök (bulgária és macedónia)
finnek (karélia és ingria)
oroszok (szovjet utódállamok)
írek (észak-írország)

MNO
Háromszéken 50 településen alakultak meg a helyi székely tanácsok, de ezen a héten 10 újabb tanács alakulására lehet számítani – idézi a transindex.ro a Székely Nemzeti Tanács kezdeményező testületének (SZNT kt) háromszéki szervezőit.

Legkisebb számban székely tanács Felsőháromszéken alakult, a 30 településből alig 7. Gazda Zoltán szerint Orbaiszéken Bukovinszky Miklós kovásznai református lelkész előzetesen összehívta a környék lelkészeit, megfélemlítve őket, ezért a kisebb települések lelkészei nem mertek az ügy mellé állni.

A szervezők nem tudták közölni, Háromszéken hányan vettek részt a helyi székely tanácsok alakuló ülésein. Horia Grama prefektus szerint vasárnap 1100 volt a résztvevők száma. Ez szerinte azt bizonyítja, hogy a választásoknak nem volt nagy támogatottsága, mert a Kovászna megyében élők 0,5%-a vett részt rajta. Grama elismerte, hogy felügyelték a Székely Tanácsok alakulását, és azt is aláhúzta hogyha bármilyen törvénytelenséget észlelnek, rögtön értesíteni fogják az ügyészséget.

Ma délelött egyik szervezőtársunk a helyi székely tanácsok megalakulására toborzó szórólapokat osztogatott az utcán, itt Gyergyószentmiklóson, amikor a rendőrök feltartóztatták, igazoltatták, adatait felírták és a szórólapokat (vagy csak egy mintát, ez nem egyértelmű) elkobozták tőle.

Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármesterének értékelése szerint (MTV-2) egy átfogó megfélemlítési akcióról lehet szó, de a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének és a települési tanácsok szervezőinek semmi okuk a félelemre, hiszen a februárban elindított tevékenység alkotmányos keretek között, nyíltan zajlik. Valószínű, hogy a román hatalom és annak magyar kiszolgálói félnek ma is a nyilvánosságtól.
A román rendőrség zaklatása pozitívan hatott a települési Székely Tanácsok szervezésére. Az erős hit és bátorság nyilvánvalóvá teszi a román hatalom és magyar kiszolgálói félelmét.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének (SzNT KT) tagja úgy véli, hogy a megfélemlítő célzatú rendőri zaklatások ellenkező hatást értek el - a lakosság körében egyre nagyobb az érdeklődés a települési Székely Tanácsok holnapi, október 12-i alakuló ülései iránt. Izsák Balázs tájékoztatott, hogy Marosvásárhelyen megállította őt egy idősebb néni, akivel korábban nem emlékszik, hogy találkozott volna, és megkérdezte: - Mi lesz velünk, Izsák úr? - Semmi baj nem lesz, a fontos az, hogy ne féljünk. - De, látja, hogy Tőkés tanár urat is bevitték?! - Igen, de ő sem fél. - Rendben, én a postaládámban találtam egy szórólapot, ami a holnapi alakuló ülésről szól, ezt megbeszéltem a lépcsőházban az ismerősökkel, mi ott leszünk.

Tőkés András Maros megyei önkormányzati képviselő (RMDSz-tanácsos) személygépkocsiját tegnap átkutatta a szovátai rendőrség. A Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének plakátjaira hivatkozva bekísérték a rendőrségre, és nyilatkozatot kértek azokkal kapcsolatban. Tőkés András, a több mint egy órás kihallgatás során adott nyilatkozatában rögzítette, hogy fogadást kötött Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármesterrel, azt állítva, hogy 2003-ban Romániában nyilvános állampolgári gyűlésre hívó falragaszokért senkit sem állítanak elő. Ezt a fogadást úgy tűnik elveszítette, de a rendőrség "népszerűsítő akciója", következtében még több emberhez eljutott a holnapi alakuló ülések híre.

A Gyergyószentmiklóson igazoltatott aktivista neve: Madaras Szilárd. Az utcán, a járókelőknek osztogatta a szórólapokat. Egy civil ruhás illető állította meg, s azt mondta neki, hogy nincs engedélye szórólapok osztogatására. Később igazolta magát, hogy rendőr. A nála talált - szerencsére már kevés - szórólapot elkobozta a rendőrség. Ezek az incidensek egyértelműen azt bizonyítják, hogy ha akarunk, lehet sokkal több eredményt is elérni az autonómia kivívása terén, ráadásul törvényes eszközökkel. A rendőri akciók mind jogszerűtlenek voltak, csak arra jók, hogy megmutassák: 1. A román hatalom fél. 2. Nincs jogszerű eszköze a kezdeményezés megakadályozására.

Következtetés szintén kettő: 1. Jó irányba indultunk, csak menni kell tovább ezen az úton. 2. Még inkább nyilvánvalóvá válik az RMDSZ árulása, hisz ugyanezt megtehették volna Markóék is már tíz évvel ezelőtt. A késlekedés a lelkükön szárad, lemoshatatlanul."

Az RMDSz is próbálja megfélemlíteni a szabad székelyeket? A Csíkszeredában megjelenő Hargita Népe napilap tudósítása szerint az RMDSz Udvarhely széki szervezete felfüggesztette tisztségéből a székelykeresztúri dr. Farkas Csaba alelnököt, aki a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének tagja.

MNO MTI

Bekísérték a rendőrségre, majd vallatóra fogták Erdőszentgyörgyön Fodor Imrét, Marosvásárhely alpolgármesterét amiatt, hogy autójában a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) székelyföldi autonómiát hirdető plakátjai voltak.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének Sajtószolgálata az MTI-nek eljuttatott közleményében számolt be az esetről. Fodor Imre a részletekről tájékoztatta a romániai magyar sajtó munkatárait is.

Eszerint Fodor Imre éppen útban volt Szováta fele, amikor Erdőszentgyörgyön megállt, és kinyitotta gépkocsijának csomagtartóját, amelyben az SZNT plakátjai voltak. A helyszínre érkező rendőr kérdőre vonta őt. Kiderült, hogy tudott előre a csomagtartó tartalmáról. További két rendőr érkezett a helyszínre, majd bekísérték az alpolgármestert a rendőrségre.

Kihívták a marosvásárhelyi táblabíróság mellett működő ügyészségről Marius Stefanescu ügyészt, aki Anca ezredessel, a Maros megyei Rendőrség helyettes parancsnokával együtt kihallgatta Fodor Imrét. "Bűnjelként" elkoboztak tőle egy plakátot.

Az üggyel kapcsolatban az EMNT Kezdeményező Testületének Sajtószolgálata közleményben ítélte el az eljárást, azt a következtetést vonva le, hogy az Európai Unióba igyekvő Romániában súlyosan megsértik az emberi jogokat és a gyülekezés szabadságát. Azok, akik részt vesznek a Nemzeti Tanács helyi szervezeteinek megalakításában, nem tesznek mást, mint alkotmányos, demokratikus jogaikat gyakorolják - olvasható a közleményben. A Kezdeményező Testület bírálja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) csúcsvezetését is, amely - mint olvasható - ha már nem vállalja fel, ne hátráltassa az önrendelkezés megvalósítását.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakítására a Kezdeményező Testület október folyamán székely nemzeti tanácsokat szeretne létrehozni, novemberben pedig Erdély egész területén meg akarja szervezni a lakossági közgyűléseket, amelyek megválasztják majd a teljes tanács képviselőit. E törekvésük ellentétben áll az RMDSZ politikájával, amelyet az EMNT Kezdeményező testülete megalkuvónak, a román kormánypárttal összejátszónak tekint. A közlemény szerzői szerint a román hatóságok egyes helyeken állítólag éppen az RMDSZ tisztségviselőinek a közreműködésével próbálják megakadályozni a választógyűléseket.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke nevetségesnek tartja, hogy a román rendőrség és ügyészség azzal foglalkozik, hogy a marosváráshelyi alpolgármester milyen plakátokat szállít magával. A politikus az MTI kérdésére válaszolva elítélte a Fodor Imre elleni hatósági beavatkozást. Markó a Székely Nemzeti Tanács létrehozásával kapcsolatos elképzelésekről kijelentette: nem jó megtéveszteni a magyarságot egy olyan kezdeményezéssel, amelynek hangzatos neve ellenére semmi köze az autonómiához, hanem az RMDSZ-szel szembeni alternatív politikai szervezet létrehozására irányul.

Idézet:

---

akkor átjön, munkát, lakóhelyet szerez,

---

Ez a vita épp arról szól hogy a magyar nemzetiségűek ezt a procedúrát kihagyhassák-e.

Idézet:

---

Egyáltalán nem gondolom, hogy Magyarországnak így kellene a romániai magyarokat segítenie, nem ez a dolga, ráadásul ez túlságosan is sok adófizetői pénz felhasználását jelentené

---

Nos számolgassunk egy kicsit mennyi is lenne az a túlságosan is sok adófizetői pénz. A kárpát medencei ht magyarság összlétszáma kb. 3 millió fő. Az aktív korú népesség aránya Magyarországon 30% körüli, tehát feltehető, hogy ez a szomszédos országok magyarjai közt is ennyi. Tehát ebből a 3 millió főből 1 millió aktív. Ebből ilyen fajta támogatási rendszer esetén mennyit foglalkoztatnának magyar befektetők? Tegyük fel, maximum egy harmadát. Ennél nagyobb szám már ireális lenne, tehát maximumnak vegyük az egy harmadot. Ez tehát MAXIMUM 300 000 fő. Mennyi lenne az egy kettős állampolgárságú alkamazott után fizetendő fejpénz? Havi 10 000 tehát évi 120 000 forintnál több biztos nem. Tehát vegyünk MAXIMUM fejenként évi 120 000 forintot, MAXIMUM 300 000 embernél. Ez MAXIMUM évi 36 milliárd forintot jelentene az adófizetők pénzéből. A költségvetés évente 8000 milliárd forinz sorsáról dönt, tehát ez még MAXIMÁLISAN sem lenne több annak fél százalékánál. Évi 36 milliárd forint szerintem költségvetési szinten nem egy komoly összeg, (ugye az egésznek 0.45%-a) ahoz képest hogy milyen óriási mértékben segítené ez a ht-magyarok életkörülményeit. Ahoz képest, hogy pl. egy-egy minisztérium mennyi pénzből gazdálkodhat, ez egy nevetségesen kis összeg.

Idézet:

---

Az komolytalan állítás, hogy egy vállalat, amelyiknek munkaerőre van szüksége és nem tud magyar állampolgárt alkalmazni, nem tudna felvenni erdélyit, zha jelentkezik. Persze, hogy fel tud, ennek semmi köze az állampolgársághoz.

---

Írtam még a gazdasági segítségről, melynek célbajuttatását nagy mértékben megkönnyítené a célszemélyek kettős állampolgársága. (pl: befektetőknek fejpénz minden egyes kettős állampolgárságú alkalmazott útán)Erre eddig nem reagáltál, szeretném ha mondanál rá valamit.

A tiltakozásnál: Tisztán román állampolgárságú áldozat esetén a román állam elháríthatja a tiltakozást azzal, hogy ez román belügy, és ehhez a magyar államnak semmi köze. Kettős állampolgár esetében legalább erre nem hivatkozhatnak.

Még egy dolog, amire szeretném ha konkrétan reagálnál:

Tudom hogy ez tömeges kivándorlás veszélyét veti fel. Éppen ezért ajánlottam például magyar állam által a határon túl befektető magyar befektetőknek minden egyes kettős állampolgárságú alkalmazott után fizetendő fejpénzt. Ez arra ösztönözné a magyar befektetőket, hogy magyarlakta területeken fektessenek be, és ott minél több kettős állampolgárságú magyart alkalmazzanak. Ezzel új munkalehetőséget juttathatnánk nekik, mégpedig úgy, hogy a munkahelyi környezetben is a magyar nyelvet használhatnák. Ez sokakat visszatartana a kivándorlástól.

Ehez megintcsak kell a kettős állampolgárság, mert a magyar állam etnikai alapon nem tehet különbséget román állampolgárok között, az alapján, hogy rendelkeznek-e kettős állampolgársággal, viszont már tehet.

Aztán például gyakorlati előny lenne az is, hogy ha a ht-magyarok többsége kettős állampolgár lenne, akkor egyszerűbb lenne pl. ht-magyaroknak létrehozott ösztöndíjak odaítélése. Egyátalán bármilyen gazdasági támogatásr megkönnyítene. Egy másik topicban felvetettem, hogy például a magyar állam megtehetné, hogy a szomszédos országokban befektető magyarországi befektetőknek fejpénzt fizetne minden egyes kettős állampolgárságú alkalmazott után. (Tudom hogy ilyesmi gazdasági segítséget a liberális gyomor nehezen vesz be, de a Világ sajnos nem liberális hely, a szomszéd országok pedig még kevésbé azok.)