|
Téma: Ötletek
|
|
panPeter |
2010. október 20. 13:20 | Sorszám: 27 |
Szóval, hogy a topikhoz is hű legyek, és "ötletet" is mondjak: ötletem t.képpen az, hogy meg kéne menteni a beszélt magyar nyelvben a kétféle "e"-t. Hozzászólásommal csupán azt kívántam illusztrálni, hogy a magyar nyelv sok idegen által is megcsodált logikai rendszere, tisztasága nagyon sokat sérül, ha ez elenyészik. Ennek érdekében én a médiában mikrofonhoz, képernyőhöz főállásban csak olyanokat engednék, akik ezt az "igazi", kétféle "e"-s magyart beszélik. Szokja csak az emberek füle ! (Mellesleg: ha angol-tanulás keretében készek vagyunk a kétféle "e" megtanulására -- and-end, bad-bed, látnivaló, hogy itt is az "a" a nyílt "e" --, akkor anyanyelvünkön sem idegenkedjünk ettől.)
Elképedésem viszont nőttön nő, ha kicsit továbbgondolom az előző hozzászólásomban írottakat. Merthogy
-- ahogy a mássalhangzóknál a zöngés-zöngétlen hangzók párokba állíthatóak (b-p, d-t, g-k, stb...)
-- ugyanúgy a magánhangzóknál a magas-mély hangzók is párokat alkotnak.
Ez minden magyarul tudó számára nyilvánvaló, elegendő megnézni a toldalékokat:
a - e (-ban, -ben: házban, székre)
á - é (-ság, -ség: csúnyaság, szépség)
? - i (ez ugyan toldalékokban nem szerepel, de tán sokak számára ismert, hogy az ősi magyar nyelvben magas hangrendű "i"-nek volt mély hangrendű párja, erre utal jó pár régi, "i"-t tartalmazó szó, amely a mai napig mély hangrendű toldalékokat kap: hidak, sípok, nyilak, fiak)
o - ë,ö (-hoz,-hëz,-höz: lábhoz, kézhëz, körömhöz)
ó - ő (-ról, -ről, -andó, -endő: használandó, kerülendő)
u - ü ( -ul, -ül: barnul, kékül)
ú - ű (barna hajú, kék szemű)
Na, akkor még egyszer, utoljára, mintegy költői kérdésként: Miért nem tud a magyar nyelvtudomány az illeszkedés igazi szépségét és teljességét bemutató magas-mély magánhangzópárok teljes rendszeréről ?
|
|
|
panPeter |
2010. október 20. 03:39 | Sorszám: 25 |
Hát az eszem megáll... Tényleg azt hiszik sokan, hogy a nem "lipótvárosi" (mi Tolnában "pëstiës"-nek hívtuk), vagyis a "dunántúlinak" (is) nevezett -- nyílt (a-hoz közeli, ld. "Vonat indul az Á vágányról. Á, mint Álámér") e-t is használó beszéd tájszólás ? Hát nem ! Nagyon nem ! A magyar nyelv egyik fő jellemzője, az illeszkedés a két "e"-vel, a nyílt, "á"-hoz közeli, és a zárt, ("ë") "é"-hez közeli "e"-vel válik teljessé. Ugyanis...
1.) Az illeszkedés ugye, azt jelenti, hogy magas hangrendű szavakhoz magas, mély hangrendű szavakhoz mély végződések járulnak.
2.) Emiatt vannak a magyarban ragpárok: -ba, -be, -on, -en, (-ön), stb.
Csakhogy ez nem egészen így van ! Ugyanis itt magas-mély magánhangzó-párok vannak, mégpedig:
-- az "a" párja a nyílt "e",
-- az "o" párja pedig a zárt "ë",
eszerint a ragpárok pontosabban: -ba, -be, de: -on, -ën, (-ön. (Nem mellesleg a szögedi tájszólás kizárólag a zárt "ë" helyett mond "ö"-t.)
A kétféle "e" használatával számtalan, kétértelműség automatikusan feloldódik. Ennek illusztrálására magas és mély hangrendű szavakat írok, és látható lesz, hogy a mély hangrendűeknél az a-o miatt nincs kétértelműség, és a kétféle "e"-vel magas hangrendűeknél sem lenne:
kaptok (ti) -- kértëk (ti),
kaptak (ők) -- kértek (ők)
láttok -- néztëk
láttak -- néztek,
Vagy
mosattat -- égettet
mosottat -- égëttet
Szóval... Nyilvánvaló, hogy a magyar nyelv illeszkedési rendszere csakis a kétféle "e"-vel válik teljessé, de talán nem csak teljessé, de érthetővé is. Szóval a kétféle "e" az nem tájszólás, hanem a magyar nyelv lényegéből fakad, mondhatni maga a magyar nyelv. Talán nem véletlen, hogy éppen Kodály szorgalmazta, hogy írásban is jelöljük a kétféle "e"-t.
Ami megdöbbent: ezt én vagy 20-25 éve olvastam a Magyar Nemzet-ben, egy olvasói hozzászólásként. Tolnai megyei születésű lévén (gyerekkoromban kétféle "e"-vel beszéltem mára sajnos lekopott, de pontosan tudom és hallom, hogy mikor, hova milyen "e" kell) le tudtam ellenőrizni, hogy valóban így működik a dolog. De nem találkoztam sem olyan nyelvésszel, sem olyan nyelvészeti írással, aki, vagy amely számára a fentiek ismertek lettek volna.
Létezik, hogy a magyar nyelv felkent tudói, intézményei erről nem tudnak ???
|
|
|
