|
Téma: Magyar Köztársaság "felszámolás alatt"
|
|
Dr. All |
2005. március 21. 10:40 | Sorszám: 5 |
O.K., beszélhetünk erről is!
Megítélésem szerint a fetisizált demokrácia az, ami a baj egyik forrása. Minden ma mozgó számottevő és elhanyagolható "politikai" erő, a nemzeti szocialista, a fasiszta, a kommunista, a szociáldemokrata, a szabadelvű, az anarchista, a konzervatív, stb. ezzel a fogalommal operál, ki ezt, ki azt érti alatta, holott lényegét tekintve mindegyiknél a hatalom megszerzése és megtartása eszközeként értelmezhető.
Egyesek azt mondják, az enyém, tied mennyi lármát szüle, miolta a mienk nevezett elüle, pedig a ma ősközösségi szinten élő törzsi társadalmakban is vannak komoly különbségek az egyének és más törzsek közt, így már a paradicsom-közeli állapot sem volt a szabadság, egyenlőség és testvériség eszményi közössége.
Aztán azt is mondják, a görög poliszdemokrácia letűnése óta az emberek kezéből kikerült a döntés joga. Ők elfelejtik, hogy az agórán a szabad polgárok szavazhattak, s már-már unaloműzésként politizáltak, miközben a háttérben a szabadságuktól megfosztottak és a katonai szövetségek termelték újra a társadalom gazdasági alapjait, satöbbi, satöbbi...
Nem volt ez másként kis hazánk kommunista uralma alatt, s nincs ez másként most, a mediokratív-kapitalista diktatúra idején se, s ha valami csoda folytán egy sikeres anarchista forradalom után újjáépítenénk e közösséget, abban sem lehetne a csak az ideák világában létező demokrácia. Vajon mit mondana erről egy humán-etológus, egy pszichológus, vagy szociológus?Számoljunk tehát azzal, hogy nemhogy harmadik út, második sem létezik! Ebben a piramiselvre épülő, hatalomra vágyó társadalomban kell élnünk addig, amíg az a 2000 évvel ezelőtti istenember vissza nem tér. Ugyanakkor vannak árnyalatok a fekete és a szürke között szép számmal, így ha már nincs más eszközünk, tegyük hangossá magunkat, ha kell, akár úgy mint akikkel halált megvető bátorsággal játszott a magyar labdarúgó válogatott, csak az élet tiszteletét szem előtt tartva! Igen!
Szerintem a terroristák, anarchisták, anti-globalisták, stb. belátták, hogy nincs második út.
Ha úgy akarod (s ezzel üzenek a NBH-nak), ez egy felhívás egy cél nélküli forradalomra annak tudatában, hogy az alapokat megváltoztatni nincs esély. Legyen pl. teokratikus zöld-diktatúra Magyarország! Azt még nem próbáltuk... VILÁG HÍVŐ ZÖLD MOZGALMÁRAI EGYESÜLJETEK!
|
|
|
Dr. All |
2005. március 17. 17:04 | Sorszám: 3 |
|
Ahogy óhajtod: A vidék felszámolásának részét képezi a környezet- és a természetvédelem hatékonyságának csökkentése, illetve az oktatáshoz hasonló PPP konstrukciókkal való gyarmatosíttatása.
|
|
|
Dr. All |
2005. március 16. 14:38 | Sorszám: 1 |
2004. novemberében járunk:
"„1. Csak olyan új törvény, kormány- és miniszteri rendelet, valamint
kormányhatározat kerül elfogadásra, amely nem csökkenti a környezet-, természet- és
egészségvédelem, továbbá az oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális ellátás
jogszabályokkal biztosított szintjét, kivéve, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték
érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A védelmi illetve ellátási szint csökkentésének
mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan. Mindez a
költségvetési és adótörvényekre is vonatkozik.”
A Medgyessy Péter vezette kormány hivatali ideje alatt olyan jogszabály vagy
kormányhatározat nem született sem KvVM, sem a társtárcák felelősségi körben, amely a
környezet- és természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét csökkenthette volna. A
feladat teljesítése folyamatos, és a KvVM mellett a társtárcák, illetve minden olyan szervre
és intézményre számára kötelezettség, amelyek a felsorolt területeket érintő jogszabályok
vagy egyéb jogi eszközök megalkotásáért felelősek.
A jövőbeni továbblépés érdekében a jelenleginél hatékonyabban kívánunk érvényt szerezni
a környezet általános védelméről szóló 1995. évi LIII. tv. ( a továbbiakban: Kvtv.) 43-44.§-
ban szabályozott, a vizsgálati elemzésre, illetve a környezeti vizsgálatra vonatkozó
követelményeknek. Minden olyan előterjesztés esetében, amely a környezetre, a
természetre, vagy az emberi egészségre potenciálisan hatást gyakorló intézkedést,
beruházást tartalmaz, informálni kívánjuk a környezet- és természetvédő civil szervezetek
képviselőit is az előterjesztés készítésének megindulásáról.
„2. Nyitott jogalkotást valósítunk meg. A tervezett új törvények, kormány- és
miniszteri rendeletek felsorolását, továbbá az előzetes koncepciókat a lehető
legkorábbi időpontban hozzáférhetővé tesszük. Az országgyűlésnek és a kormánynak
az állami költségvetésre és az adótörvényekre vonatkozó vagy azokat lényegesen
befolyásoló döntéseinek minden esetben részletes társadalmi, gazdasági és környezeti
hatásvizsgálat, rövid, közép- és hosszú távra érvényes összehasonlító, továbbá költséghaszon
elemzés képezi az alapját. A döntéseket széles körű társadalmi vita előzi meg. A
gyakorlatban is megvalósulnak a környezeti ügyekben az információhoz való
hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az
igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény előírásai.”
A nyitott jogalkotás követelményei minden jogszabályalkotásért felelős szervet és
intézményt érintenek. A nyitott jogalkotás érvényesüléséhez jelentős mértékben hozzájárul
a Kormány tanácsadó szerveként működő Országos Környezetvédelmi Tanács ( a
továbbiakban: OKT) tevékenysége. A költségvetési és adótörvényekre vonatkozó döntések
környezetre való hatásainak vizsgálata, költség-haszon elemzése és társadalmi vitája – a
realitásokat figyelembe véve - várhatóan csak hosszabb távon lesz elérhető.
A környezeti adatok nyilvánosságának biztosítása céljából létrehozott Aarhusi Egyezmény
előírásainak megvalósulásáról a környezetvédelmi és vízügyi miniszter gondoskodik. Az
Egyezmény érvényesítése a környezetvédelem mellett más területeket, szerveket és
intézményeket is érint (más állami szervek, bíróságok, önkormányzatok stb.). A társadalmi
részvétel és az információhoz való hozzájutás feltételeinek további javítása érdekében
továbbfejlesztjük többek között: a környezetvédelmi felügyelőségek, nemzetiparkigazgatóságok
személyi és tárgyi feltételeit; a lakossági tanácsadó irodák hálózatát; a hazai
és nemzetközi környezeti adat- és információáramlás korszerű számítógépes hátterét, az
egységességre törekvő, átlátható, nemzeti – nemzetközi adatbázisokat, az egységes
szennyezés-bejelentési és nyilvántartási rendszert.
Alkotmányos jogaink, törvényeink, törekvéseink megfelelnek az Aarhusi Egyezmény
szellemének, előírásainak. Az Egyezmény végrehajtása érdekében ezért elsősorban a
gyakorlati érvényesítés feltételrendszerét kell erősíteni a jövőben. Ezt minden egyes
tárcának saját hatáskörében van módja biztosítani. Ennek részeként a KvVM
maradéktalanul érvényt kíván szerezni a Kvtv. 98. § 49. bekezdésének, mely szerint a
minisztériumoknak minden év december 31-ig a következő évre tervezett jogszabályaik cím
szerinti jegyzékét meg kellene küldeni a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek. Ebben
az esetben biztosítható, hogy a környezetvédelmi és vízügyi miniszter közzé tegye azt a
minisztérium hivatalos lapjában, azaz a Környezetvédelmi Értesítőben.
„3. Áttekintjük, szükség szerint módosítjuk azokat a meglévő szabályokat, amelyek a
környezetvédelmi ügyek elbírálásának szakszerűségét, hatékonyságát, s megfelelő
időben történő elbírálását eredményezik.”
A Medgyessy Péter vezette kormány megalakulását követően a környezetvédelmi és vízügyi
miniszter azonnal megkezdte az egyes környezetvédelmi szakterületeket szabályozó
jogszabályok felülvizsgálatát. A felülvizsgálat célja annak elemzése volt, miként lehetne
fokozni a környezetvédelmi ügyek elbírásának szakszerűségét, hatékonyságát és
gyorsaságát. A felülvizsgálat eredményeként több jogszabály módosítása megtörtént, illetve
folyamatban van, a tervezetek elkészültek. Módosításra került – többek között – a zaj- és
rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendeletet, a levegő védelmével kapcsolatos
egyes tevékenységekről szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletet, a veszélyes hulladékokkal
kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm.
rendeletet, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes
szabályairól szóló 193/2001. (X. 19.) Korm. rendeletet. Elfogadásra került továbbá a
280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről.
E körbe tartozóan fogadta el a Kormány - a felszín alatti vizek minőségét érintő
tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000.(III.17.) Korm. rendelet
helyébe lépő – a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletet,
amely a felszín alatti vizek mennyiségi védelmére is kitér. Ezzel egyidejűleg 2004. július
21-én került kihirdetésre a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004.
(VII. 21.) és a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm.
rendelet. Mindhárom rendelet az uniós jogharmonizációt szolgálja.
A Kvtv. legutóbbi módosítása, - amelyet a 2004. évi LXXVI. törvénnyel fogadott el az
Országgyűlés- megteremti a jogi lehetőségét annak, hogy a környezetet potenciálisan
jelentősebb mértékben terhelő, nagyobb létesítmények engedélyezési eljárásait (alapvetően
a környezeti hatásvizsgálati eljárást és az egységes környezethasználati engedélyezési
eljárást) a jövőben az eddigiekhez képest jobban összehangoljuk, az engedélyezéshez
szükséges együttes eljárási időt lerövidítsük. Az eljárások szabályait meghatározó
kormányrendeletek módosításának előkészítése is megkezdődött.
A KvVM - az IM-mel szoros együttműködésben - a továbbiakban is folytatja a
környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi eljárásokban illetékes hatóságok
hatásköreinek szisztematikus áttekintését, az átfedések megszüntetését, az esetlegesen
szükségtelen hatáskörök elhagyását. A közigazgatás általános reformja keretében
befejeződik a környezetügyi közigazgatás korszerűsítése, egyszerűbb, gyorsabb és
ügyfélközpontú megoldások érvényesülnek a jövőben mind a jogi szabályozásban, mind a
szervezeti megoldásokban. A jelenlegi széttagolt rendszer helyett területi szinten is
létrejönnek az egységes „zöld hatóságok”.
„4. A területfejlesztési és településrendezési tervek és programok megalkotása,
továbbá végrehajtása a környezet- és természetvédelmi szempontok
figyelembevételével, a társadalmi és gazdasági partnerek bevonásával történik.”
Megjelent az EU egyes tervek és programok környezetre való hatásainak vizsgálatáról szóló
42/2001/EK számú irányelve, valamint aláírták Kijevben az Országhatáron átterjedő
környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezményhez csatolt Stratégiai Környezeti
Vizsgálati Jegyzőkönyvet, amelyek hatálya kiterjed a fent említett tervekre és programokra,
jelentős társadalmi részvételt megkívánva a környezeti vizsgálati folyamatban. Az
Országgyűlés már módosította a Kvtv-t, és a környezeti vizsgálat alapintézményei törvényi
szinten szabályozásra kerültek. A részletes rendelkezéseket tartalmazó kormányrendelet
tervezetének közigazgatási egyeztetése lezárult. A megszülető jogszabály végrehajtásának
egyik feltétele az, hogy a többi ágazat is beépítse saját tervezési szabályozásába az irányelv,
illetve a magyar jogszabály által meghatározott követelményeket.
A 2004-ben hatályba lépő egyes tervek és programok környezeti értékelési rendszere új
típusú eljárást vezet be mind a közreműködő hatóságok, mind az egyéb érintettek számára.
A gyors és hatékony alkalmazáshoz az új szabályozás végrehajtását segítő képzést szervez a
KvVM a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok számára.
„5. 2003. június 30-ig elkészítjük az adófizetők pénzéből a környezetszennyező
tevékenységek támogatásának mértékét tartalmazó kimutatást, amelyet a csökkentés
megvalósítása érdekében társadalmi vitára bocsátunk.”
A KvVM megbízásából folyamatban van egy erről szóló alapozó tanulmány elkészítése,
amelynek tervezetét társadalmi vitára bocsátotta. További előrelépés a
Pénzügyminisztérium koordinálásával, a KvVM részvételével, illetve azon tárcák
bevonásával érhető el, amelyek a vonatkozó támogatási források fölött rendelkeznek
(például: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Belügyminisztérium).
„6. Az Európai Unió Fenntartható Fejlődés Stratégiájának figyelembevételével 2004.
december 31-ig a Medgyessy-kormány elkészíti Magyarország Fenntartható Fejlődés
Stratégiáját.”
Az EU vonatkozó stratégiáival összhangban az Európa Terv egyik alapvető célkitűzése a
fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése. Ebből következően a Fenntartható
Fejlődés Stratégia kidolgozását mindenekelőtt az Európa Tervvel összhangban, a szükséges
koordináció biztosítása mellett célszerű elvégezni. Az Európa Terv elkészítésével
összefüggésben a Kormány határozatot fogadott el (2064/2004. (III.18.) Korm. határozat),
amely többek között intézkedik e stratégia szempont- és követelményrendszerének
kidolgozásáról. 2004 májusában a Kormány számára tájékoztató jellegű jelentés készült a
fenntartható fejlődés lényegéről, koncepciójáról, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos
nemzetközi együttműködésről és a hazai stratégia elkészítésének feladatairól.
„7. A Környezetvédelmi (és Vízügyi) Minisztérium önállóságát garantálva tisztázzuk a
tárcaközi feladat- és hatásköri átfedéseket.”
A 2002. évi XI. törvény alapján létrejött a KvVM, így a vízüggyel kapcsolatos korábbi
átfedések megszűntek. Ugyancsak megoldódott az ásványvagyon védelmével foglalkozó
szervezet (Magyar Geológiai Szolgálat) feletti irányítás felügyeleti problémája (ezt közösen
gyakorolja a GKM és a KvVM vezetője). Környezetvédelmi szempontból továbbra is
létezik átfedés, ami több esetben akadálya a környezet- és természetvédelmi prioritások,
illetve szempontok érvényesítésének. A közlekedés és környezet-, természetvédelem,
valamint az energetika és környezet-, természetvédelem területén a KvVM és GKM közötti
feladat- és hatásköri megosztásnak megfelelően együttes miniszteri rendeleteket alkottunk.
„8. A meglévő nemzeti vagyon megőrzése és felújítása elsőbbsége mellett támogatjuk a
fejlesztések elsődleges rozsdaövezetben történő végrehajtását, az önkormányzatokat és
a gazdálkodókat a szabályozórendszer átalakításával erre ösztönözzük is.”
A KvVM pályázati rendszerében 2003. és 2004. évben is meghirdette a barnamezős
beruházások előkészítését és szennyezett területek kármentesítését szolgáló fejlesztések
támogatását. 2003. évben 18 db pályázat érkezett be, ebből 11 db kapott támogatást
összesen 290,3 millió Ft értékben. A területfejlesztéssel foglalkozó állami szervek a 2003.
évben az EU Regionális Operatív Programjának (ROP) kidolgozásakor hangsúlyt helyeztek
a „rozsda” övezetek, barnamezős beruházások támogatásának megteremtésére. A Magyar
Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal gondozásában a ROP keretén belül került
meghirdetésre a „2.2 Városi területek rehabilitációja” című pályázat, a városok innovatív
település-rehabilitációs akcióinak ösztönzésére. A rendelkezésre álló forrás – 2004-2006
között – 21,2669 Mrd Ft. Támogatható tevékenységek:
1. komponens: Város-rehabilitáció
2. komponens: Barnamezős rehabilitáció
Az ügyben a további előrelépést szolgálhatja az OKT által 2002. novemberében készített
állásfoglalás gyakorlati megvalósítása. Az állásfoglalás két súlyponti eleme az ilyen
területek megtisztítására és/vagy megvásárlására vállalkozó gazdálkodók védelme,
megfelelő biztosítási konstrukciókkal.
„9. Kezdeményezzük az OTÉK módosítását a környezeti szempontok figyelembevétele
érdekében.”
A KvVM az egyes tervek, programok környezetre való hatásainak vizsgálatáról szóló EU
irányelv jogharmonizációja keretében is felmerült az OTÉK és az épített környezet
védelméről szóló törvény módosításának szükségessége.
„10. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az új állami beruházások ne rontsák a
természeti és épített környezet állapotát.”
A beruházások engedélyezésének szintjén a környezeti hatásvizsgálat, az egységes
környezethasználati engedélyezés és a többi környezet- és természetvédelmi jogszabály
megfelelő jogi keret ad. Előrelépés várható a beruházások engedélyezését megelőző
döntéshozatali szinteken – a környezeti szempontok figyelembevételében – az Európai
Uniós irányelvek jogharmonizációja következtében. Ennek keretében az egyes ágazatok
fejlesztési tervére, illetve programjára is környezeti vizsgálatot kell készíteni, abba a
nyilvánosságot be kell vonni, illetőleg a terveket, illetve programokat elfogadónak ezen
véleményt figyelembe kell vennie. Hatályba lépett a 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet az
európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, amely biztosítja a
Natura 2000. hálózatába tartozó élőhelytípusok, valamint vadon élő növény és állatfajok
élőhelyének megőrzését.
„11. Kormányom fokozott figyelmet fordít a zöldterületek megóvására, a széndioxidkibocsátás
csökkentésére, továbbá kijelentem, hogy újabb vízlépcső építését nem
támogatjuk.”
A KvVM mindkét programot meghirdette 2003. és 2004. évben, mind a természetvédelem,
mind a környezetvédelem területén. A természet- és tájvédelmi célokra 81 pályázat érkezett,
ebből 43 pályázatot támogattunk összesen 472,9 millió forint értékben. A települések
levegőtisztaság-védelmi, zajterhelés elleni védekezését, amelyet – többek között - a
zöldfelületek növelésével, útfásítások létrehozásával valósítottak meg, összesen 206,2 millió
forinttal támogattuk. Ez a program 197 települést segített az egészségesebb lakókörnyezet
kialakításában.
A KvVM egy kormányzati intézkedés-csomag készít elő, melynek javasolt főbb elemei: a
fák védelméről szóló új jogszabály, a zöldterületek védelmét szolgáló gazdasági ösztönzők
alkalmazása - megfelelő mértékű földvédelmi járulék, forrásbiztosítás a zöldterületek
bővítésére, az új építkezésekkel szemben az épület felújítások előnyben részesítése -, a
minimális zöldfelület eléréséhez szükséges előírások bevezetése, a fővárosban a BVKSZ
módosítása.
Szeptember végén elfogadásra került a 272/2004. (IX. 29.) Korm. rendelet az egyes
létesítmények üvegházhatású gázkibocsátásának engedélyezéséről, nyomon követéséről és
jelentéséről. Várhatóan még ez évben elfogadja az Országgyűlés az üvegházhatású gázok
kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényjavaslatot.
A Horvátországban, a Dráván tervezett Novo Virjei vízerőművel kapcsolatban a magyar
álláspont változatlan: eszerint Magyarország nem ért egyet újabb vízerőmű felépítésével a
Dráván. Az érintett térségben a természeti értékek megőrzése a magyar fél célja, s ezért nem
ért egyet olyan létesítmény megvalósításával, ami ezt veszélyeztetheti.
A Duna elterelésével kapcsolatosan folytatjuk a szlovák féllel való tárgyalásokat, a
Szigetköz teljes körű rehabilitációja érdekében. Célunk, hogy a „bős-nagymarosi vitát” – a
hágai Nemzetközi Bíróság ítéletére alapozva és a magyar érdekeket a legmesszebbmenőkig
érvényesítve – minél előbb rendezzük a szlovák féllel. Nem támogatjuk vízlépcső építését,
és kiemelt fontosságot tulajdonítunk a folyó-, táj- és élőhely rehabilitációnak. A folyó és
mellékágainak rehabilitációja tekintetében különös figyelmet fordítunk a Duna főága és a
mellékágai közötti élő kapcsolat kialakítására, a természetes vízjárásra jellemző
vízdinamika érvényesítésére, például arra, hogy a fenntartható környezeti állapotot biztosító
vízhozam a szigetközi térségben rendelkezésre álljon.
„12. Mindezek megvalósításában jelentősen támaszkodunk az Országos
Környezetvédelmi Tanács véleményére, iránymutató állásfoglalására,
kezdeményezéseire.”
Az OKT a Kormány tanácsadó szerve. A KvVM tevékenysége során folyamatosan
támaszkodik az OKT állásfoglalásaira, kezdeményezéseire. Az OKT társelnöki tisztségét a
környezetvédelmi és vízügyi tárca vezetője tölti be."
|
|
|
Dr. All |
2005. március 16. 13:18 | Sorszám: 0 |
|
Mit olvasok az origon?
"armagedeon - 2005.03.03. 08:10
Kötevife, új igazgató bemutató értekezlet,
Budapest, 2005. március 1.
Rakics: az átszervezés hosszasan előkészített, jól átgondolt volt, dr. Szabó Sándor, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság eddigi vezetője azért lett idehelyezve, mert jobb volt a pályázata, s ez egy új szervezet, új arculat szükséges, ezért köszöni Kónya úr munkáját... Szabó: teljes szabadkezet kapott, személyi és anyagi problémákat egyaránt kezelhet, az államtitkár és a miniszter úr bizalmát élvezi. Budapesten és környékén nem lehet a gazdasági fejlődés elé akadályt állítani, a természetet nem itt kell megvédeni, hanem Grönlandon..." A mezőgazdaság mellett a másik életképtelen ágazat is sorra kerül, csak a gazda-demonstrációhoz képest ez nem hír. Halleluja, testvéreim!
|
|
|
