Téma: Energiapolitika
|
Cyti |
2010. március 04. 17:59 | Sorszám: 2573 |
|
|
Cyti |
2010. március 04. 17:51 | Sorszám: 2571 |
Egy kis csatorna történelem: Ferencz-csatorna /megépült Duna -Tisza csatorna/Kisebb ágát, mely Sztapárnál ágazik el Ferencz József-csatornának hítvák. Duna–Tisza–Duna-csatorna Szerbiában a Dél-bácskai körzetben a Duna és a Tisza között folyik. A csatorna ténylegesen Magyarországon kezdődik Bajánál, majd Szerbiába átfordulva Bezdán, Zombor, Sztapár, Verbász, majd Szenttamáson keresztül Bácsföldvár előtt kettéágazik, és Óbecsénél csatlakozik a Tiszába. A Bácsföldvár és Monostorszeg közötti munkálatok 1793-ban kezdődtek 1802-ben adták át a forgalomnak. Sztapártól -Újvidékig 1871 és 1875 között megépítette a Ferenc József-öntözőcsatornát (Mali kanal). A kettős kamarazsilip 16 méter széles, a felfüggesztett tolókapukkal. A Ferenc József-csatornán 4 darab, a tápcsatornán 2 darab kamarazsilip van. A vízmélység 1,7 és 2,0 méter között váltakozott. A Ferenc-csatornán 650 tonnás, a Ferenc József-csatornán csak 300 tonnás hajók közlekedhettek. Az éves forgalom 350.000 tonna körül volt. A zsilipek építését 1899-ben fejezték be. Megépítésével 223 km-rel rövidült a hajóút Szeged és Pest között. Teljes hossza 123 km.
|
|
Cyti |
2010. március 04. 17:39 | Sorszám: 2570 |
A Duna vizét körülbelül 90 méteres tengerszint feletti magasságból zsilipekkel kellene felemelni 200 méter fölé, majd szintén zsilipekkel le kell vezetni a Tisza 80 méteres szintjére.
|
|
Cyti |
2010. március 04. 17:37 | Sorszám: 2569 |
A Duna vizét körülbelül 90 méteres tengerszint feletti magasságból zsilipekkel kellene felemelni 200 méter fölé, majd szintén zsilipekkel le kell vezetni a Tisza 80 méteres szintjére.
|
|
Cyti |
2010. március 04. 17:35 | Sorszám: 2568 |
20 kilométert már kiástak a csatornából (zöld), de a neheze még hátra van (piros)
|
|
Cyti |
2010. március 04. 17:34 | Sorszám: 2567 |
Duna -Tisza csatornáról egy térkép:
|
|
Cyti |
2010. március 01. 20:18 | Sorszám: 2566 |
Az orosz Gazprom diszkont áron adja a földgázt három legnagyobb európai vevőjének, A szerencsés cégek a német E.On Ruhrgas, az olasz ENI és a francia GDF Suez. Na és mégis lesz áremelés??? áprilisban.
|
|
Cyti |
2010. március 01. 20:11 | Sorszám: 2565 |
Akár a 70 milliárd forintot is elérheti idén a kötelező átvitel (KÁT) keretében kifizetett többletjuttatás mértéke. Nem kizárt, hogy egyes településeken valóban megugrik a távhő ára a KÁT megszűnése után. A KÁT nélkül maradó kapcsolt erőművek legtöbbször azt hangoztatták, hogy a támogatás elvesztésével akár 50-100 százalékkal meg kell emelniük majd a hődíjat, hogy az energiatermelés ne legyen veszteséges.
|
|
Cyti |
2010. március 01. 20:05 | Sorszám: 2564 |
Szóba jöhető szivattyús tározók helyek még: - Paks – Dunakömlődi domb. - Vác – Naszály hegy - Abasár – mátrai külfejtés. - Urak - Tokaj Nagy-kopasz hegy. - Sajó völgy - A meglévő víztározók és tavak.
|
|
Cyti |
2010. március 01. 19:59 | Sorszám: 2563 |
A nagy csendben lezajlott és agyon hallgatott Duna Bizottsági találkozó / múlt héten/ azt sejteti, hogy csak lesznek a Dunán gátak és akkor erőművek is / három /. A tájékoztatókból csak a Duna hajózhatóságának kérdése derült ki. /Bajnai nyilatkozata / Itt a van létjogosultsága a SZET-nek mint csúcserőműnek és akkor az alternatív energiák tárolása is létjogosultságot nyerhet. /Prédikálószék ? /
|
|
Cyti |
2010. március 01. 19:42 | Sorszám: 2562 |
A szélenergia és más alternatív energiák nálunk jelenleg tényleg pénzszivattyúk. Főleg a KAT rendszerben. Így a távhőt előállító és villamos energiát is termelő turbinák is ide tartoznak, hiszen a távhő árát a magasabb áron átvett villamos energiával kompenzálják, szemvényvesztő módon. Ha a KAT megszűnik lesz megint drasztikus távhő áremelés.
|
|
Cyti |
2010. március 01. 17:20 | Sorszám: 2560 |
Információim szerint a SZET hatásfoka 70 % -ra tehető.
|
|
Cyti |
2010. február 28. 17:52 | Sorszám: 2558 |
Az állam kijelöli kik kaphatnak a léből, mi megnyögjük a folyamatos árváltozásokat.
|
|
Cyti |
2010. február 28. 17:48 | Sorszám: 2557 |
Itt nekem az az érdekes, hogy a politikus üzletemberek már ráharaptak a SZET-re, hiszen nagy üzlet. Biztosan támogatja az EU, mint ahogyan a dunai és tiszai gátakat ill. hajózhatóságot is fogja. Na és az állam???
|
|
Cyti |
2010. február 28. 17:41 | Sorszám: 2556 |
Ez így igaz, de más alaperőművek is vannak, mely termelésének alkalmi korlátozása csak árfelhajtó. A ma oly divatos megújuló energiaforrások termelését csak tárolók beiktatásával lehet gazdaságosan átvenni. Igaz van kötelező átvételi kvóta, de ha nem fúj a szél akkor nincs mit, ha meg akkor fúj, amikor nem kellene a villamos energia, akkor meg át kell venni. Ez így kaotikus állapot. A tározós erőművek csúcserőművek lennének a felesleget be tárolják legyen az akár honnan, majd vissza adják amikor kell. Helyette gázüzemű csúcserőművek épülnek, miközben a gáz függőségtől riogatják az embereket. Ha növelik a gázfelhasználást nem nől a függőségünk is??
|
|
Cyti |
2010. február 27. 19:29 | Sorszám: 2554 |
Szivattyús tározó erőművet terveznek a Zempléni-hegységbe Messzire vezetnek a szálak: mert az üzlet az üzlet A SZET Kft. tulajdonosai olyan vállalkozások (Baja Hoeromu Kft., Zala Hoeromu Kft., Zsana Hoeromu Kft., V.E.P. Hoeromu Kft., Kalocsa Hoeromu Kft. és az Intertraverz Zrt.), amelyek a közeljövoben biomassza-eromuvek építését tervezik. A vállalkozás székhelye azonos az annak idején az az orosz államadósság lebontásában jeleskedo szocialista nagyvállalkozó, Hujber Ottó által elnökölt Intertraverz Zrt. székhelyével, tulajdonosai mindannyian tagjai a tavaly alakult, Magda Sándor, az MSZP országgyulési képviseloje által elnökölt Nemzeti Agrárenergetikai Szövetségnek, amelynek célja mezogazdasági termékek, melléktermékek és hulladékok energetikai célú hasznosítása a Nemzeti Agrárenergetikai Program keretében. A Szinerg 640 Kft. tulajdonosi háttere jóval rejtélyesebb. A céget közvetlenül és az A.W.E. Kft.-n keresztül birtokló, delaware-i székhelyu H Invest Ltd.-rol Farkas Gábor, a Szinerg 640 Kft. ügyvezetoje csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy magyarországi befektetésekre specializálódott vállalat. Az ukrán háttérrol szóló pletykákat feszegeto kérdéseinkre az ügyvezeto azt válaszolta, hogy a híresztelésnek mindössze annyi alapja van, hogy elozo cégét, az Energy Capital Kft.-t valóban az ukrán hátterunek mondott, szlovákiai székhelyu Korlea Invest AS vásárolta meg. Hogy a dolog még bonyolultabb legyen, idosebb dr. Szeredi István neve szinte minden, a zempléni beruházásban érintett cég környékén felbukkan. Dr. Szeredi István a muszaki tudományok kandidátusa, 1972-1990 között a szivattyús energiatározás létesítményi fomérnökeként a Vízitervnél dolgozott, az 1980-as években több tanulmányt is írt a KGST-kooperációban, szovjet szakértok bevonásával tervezett prédikálószéki /nagymarosi- visegrádi erőműnél szivattyús energiatározóról. A rendszerváltás után, 1990-tol 2005-ig az A.W.E. Mérnökszolgálati Kft. ügyvezetoje volt, majd 2006 elején az MVM Zrt. alkalmazásába került. Ugyanakkor a Nemzeti Agrárenergetikai Szövetség alapító tagja, a SZET Kft. ügyvezetojének édesapja, és felügyelobizottsági tagja a rivális Szinerg 640 Kft.-nek is.
|
|
Cyti |
2010. február 26. 20:17 | Sorszám: 2553 |
Az azért meglep, hogy a képről a festés jut eszedbe.
|
|
Cyti |
2010. február 26. 20:16 | Sorszám: 2552 |
A Tiszai hajózásról: A folyó magyarországi hossza 600 km. Hajózhatóságát meghatározza a nyári alacsony vízállás és a téli fagy. A jég beállta és zajlása következtében létrejövő hajózási kényszerszünet átlagosan 75 napig (december 15.-től március 5.-ig) tart. A magas vízállás okozta hajózási szünet a Felső-Tiszán (Vásárosnaménynél) 3 nap, a déli országhatárnál pedig 20 napot is kitehet. A tiszai hajózási időszak 265-295 nap között változik. A folyó vízhozamingadozása rendkívül nagy, maximális értéke helyenként elérheti a 12 m-t. Vásárosnamény - Dombrád-szakasz: EGB I. kategóriájú vízi út, mely kis kanyarulati sugarak, szűkületek, sekély gázlók miatt csak időszakosan hajózható. Alsó 17 km-én (Komoró - Dombrád között) a mederszabályozás hatására a hajózási viszonyok javultak, ez a szakasz megközelíti a II. kategóriát (kb. 235 napig 16 dm-es merülésű 400 t Z típusú önjáró uszályok teljes terheléssel közlekedhetnek rajta). Dombrád - Tiszalök: a Dombrád és Tokaj közötti szakasz II. osztályú, partvédelmi munkákra, kis kanyarulati sugarú hajlatok rendezésére szorul. A Tokaj és Tiszalök közötti szakasz III. osztályú. Tiszalök - Kisköre: lépcsőzött szakasz, IV. kategóriájú. Kisköre - Szolnok: szabad folyású, II. kategóriájú szakasz, melyen sekély gázlók miatt merüléskorlátozások vannak érvényben. Itt a kényszerszünet 90 napra tehető. Szolnok-déli országhatár: III. osztályú vízi út. A novi-beceji vízlépcső duzzasztó hatása Csongrádig érvényesül. 7 helyen 300 m-nél kisebb kanyarulati sugár akadályozza a hajózást.
|
|
Cyti |
2010. február 26. 20:04 | Sorszám: 2551 |
Soroksári Duna-ágból kiindulva délkeleti irányt követve a Csongrádnál történő Tiszához való csatlakozás bizonyult. A 110 kilométeres távolságon a szintkülönbségek áthidalását 11 zsilip biztosította volna. A Dunától 98 méterről indulva három zsilip segítségével elérve a 212 méteres magasságot, majd onnan nyolc zsilip eresztette volna a vizet vissza 80 méterre a tiszai szinthez. 32 - 33 méteres szélessége elegendőnek bizonyult volna az 1000-1200 tonnás uszályok közlekedéséhez. Dabasnál megálltak. Összességében 10 kilométert sikerült megépíteni a csatornából.
|
|
Cyti |
2010. február 26. 17:55 | Sorszám: 2548 |
|
|
Cyti |
2010. február 26. 17:52 | Sorszám: 2547 |
Az idegek borzolása után kalandozzunk tovább a vizeken: Duna-Tisza cstorna
|
|
Cyti |
2010. február 26. 16:54 | Sorszám: 2544 |
Kormányváltás jól kezdődik áremelés- áremelés hátán. Emelkedhetnek a lakossági áramárak áprilisban, a pontos tarifákat azonban várhatóan csak március közepén hozzák nyilvánosságra az érintett szolgáltatók.
|
|
Cyti |
2010. február 26. 16:32 | Sorszám: 2543 |
A dunai viziútról egy tanulmány.
|
|
Cyti |
2010. február 26. 16:30 | Sorszám: 2542 |
|
|
Cyti |
2010. február 25. 18:02 | Sorszám: 2540 |
Tizenegy európai ország írta alá tegnap azt a közös nyilatkozatot, amely térségünk energiabiztonságának javítását célozza. A dokumentum a visegrádi országok, illetve az általuk meghívott közép-, kelet- és délkelet-európai országi budapesti csúcsértekezletének összegzéseként születet. A nyolc pontba a következők tartoznak: 1. Támogatják gázhálózataik további integrálását és tovább diverzifikálják forrásaikat. Ezek fő eszköze a V4-es országokon keresztül haladó, a tervezett horvát és lengyel LNG terminálokat összekötő, észak-déli energiafolyosó, a Nabucco gázvezeték és a NETS projektek megvalósítása, valamint a konstancai, a horvátországi és a lengyelországi LNG és CNG projektek. 2. Elvárják az Európai Parlamenttel történő mihamarabbi politikai megállapodást a biztonsági gáztartalékok szabályzásáról, s hogy az Európai Bizottság összehangolja a nemzeti és az uniós vészforgatókönyveket. 3. Határozottan támogatják a közös regionális érdekek azonnali megjelenítését a Második EU Energiapolitikai Akciótervben (2010-2014). 4. Fellépnek annak érdekében, hogy a regionális energiabiztonsági projektek finanszírozására uniós kohéziós alapokból is történjen. 5. Közös erőfeszítést tesznek az uniós pénzügyi források számukra kedvezőbb elosztásáért. 6. Ösztönzik a régió meghatározó energia vállalatainak szorosabb együttműködését a szinergiák és az energiaellátás biztonsága érdekében. 7. További rendszeres, magas szintű energiabiztonsági találkozókra készülnek. 8. Munkacsoportokat hoznak létre egyes, kiemelt projektekre.
|
|
Cyti |
2010. február 25. 17:49 | Sorszám: 2539 |
Áremelés ismét, most a földgáz ára fog változni / héten az üzemanyagok árai változtak indokolatlanul /: A januári átlagos 5,6 százalékos emelés után, április elsejétől 10 százalék fölötti áremelés várható. További negatív változás, hogy megszűnik a szociális alapú gázártámogatás, a Nemzetközi Valutaalapnak tett vállalások miatt. Igy a támogatás megvonása mintegy 20 százalékos további áremelést jelenthet.
|
|
Cyti |
2010. február 25. 17:43 | Sorszám: 2538 |
A tolatmány massziv egység, a vontágnál az uszályokat kötéllel rögzitik a vontatóhoz igy jobban el "uszkálhat" oldalra. Szokták a vontató oldalához is kötni az uszályokat.
|
|
Cyti |
2010. február 24. 17:24 | Sorszám: 2534 |
Na egy gázos hír: Megkezdik Csehországot és Ausztriát összekötő Mozart névre elkeresztelt gázvezeték építését. Három földalatti gáztároló építését tervezik és az első építését elkezdik Dél-Csehországban. A földalatti gáztárolók kapacitása mintegy 400-500 millió köbméter lesz A gázvezetéket 2013-ban, míg a földalatti gáztartályokat 2015-2016-ban kell befejezni és üzembe helyezni. Azt tervezik, hogy Norvég földgázzal töltik fel a tárolókat.
|
|
Cyti |
2010. február 24. 17:20 | Sorszám: 2533 |
tolatmány a hajószerelvény neve.
|
|
Cyti |
2010. február 23. 21:58 | Sorszám: 2530 |
Csak megjegyzem: a rajnai hajók nem járnak vontában. /Hajóvonta: a vontatóhajóból és a mellékötött vagy utána akasztott úszóegységek összessége. / Igy a csatornára nem jellemző hajózási mód.
|
|
Cyti |
2010. február 23. 21:33 | Sorszám: 2529 |
#2483 nick
|
|
Cyti |
2010. február 23. 21:31 | Sorszám: 2528 |
Hogy ne is említsem a romániai Fekete tengeri csatornát.
|
|
Cyti |
2010. február 23. 21:29 | Sorszám: 2527 |
A szomszédoknál: Szlovákiában Pozsony kikötőjét Kelet-Közép-Európa legnagyobb kikötőjévé kívánják fejleszteni. Felkészítenék folyam-tengerjáró és folyami hajók közötti átrakásra, továbbá konténeres és Ro-Ro küldemények kezelésére. Komáromban hajókat épít a csatornára. Linz kikötőjét szintén alkalmassá teszik Ro-Ro technikájú- és konténerhajók fogadására. Krems kikötője ma konténerkikötő, rá silók, raktárak, árukezelési, áruérték-növelési, finomítási tevékenységek települtek. Tevékenysége: faanyagok tárolása, darabolása, impregnálása, folyam-tengerjárók rakodása előtti modern csomagolástechnikai műveletek végzése. Több szerb, román, bolgár Duna-kikötő fejlesztése is megkezdődött az 1980-as években a DMR-vízi közlekedésre felkészülvén. ??????????? na és nálunk!!!!
|
|
Cyti |
2010. február 23. 21:23 | Sorszám: 2526 |
Nem tudom , hogy a Vaskapunál gond lenne. Láttam saját szememmel, mondhatom, lenyűgözően monumentális létesítmény. Nálunk nem a hidakkal van a baj, legelőször a politikai szemléletmóddal, de ezen az EU ha kell szelíd erőszakkal változtatni fog. 1.)A baj a folyóval van a jelenlegi állapotában:A Duna Bizottság az Európa-hajók teljes terheléssel való közlekedtetése érdekében nyomatékkal ajánlja a 2,5-2,8 m-es vízmélység biztosítását. A Kisalföldön kisvízkor az uszályok kénytelenek fél rakománnyal közlekedni, a gázlókon "átcsusszanni". Kérdés, hogy kotrással, vagy a hajóút keskenyebbre vételével sikerül-e az európai normáknak megfelelni, ha a vízlépcsőépítést elvetjük? 2.)Na meg a hajózás a másik probléma. Lehet, hogy megéljük, hogy a csatornán magyar hajók nem is fognak közlekedni. Magyarország nem csak az elég mély medret, de a megfelelő hajókat sem tudja egyelőre biztosítani az európai szintű hajózáshoz. Amíg a járműparkot nem sikerül a csatornahajózás követelményeihez igazítani, addig csak a Regensburgig, ill. Kelheimig történő szállítást vállalhatja a magyar hajózás. Kérdés, hogy ha más országok hajói átrakás nélkül vállalják a folyami szállítást a csatornán keresztül is, nem szorul-e ki a magyar hajózás a DMR-csatornán át realizálható szállítási piacról? Szóval itt is felfedezhető pártunk és kormányunk szakértelme és így a terepet átadják másoknak.
|
|
Cyti |
2010. február 23. 21:01 | Sorszám: 2525 |
Folyóinkról: A Duna magyarországi szakaszai Rajka - Gönyü szakasz: a Felső-Duna egyik legnehezebben hajózható része. A már lépcsőzéssel optimálisra javított strudeni sziklás meder és a vaskapui zuhatag után ezen a szakaszon képződtek (és képződnek ma is) jelentős hajózási akadályok. A főmeder számos mellékágra oszlik, közöttük hordalékból képződött szigetek, zátonyok helyezkednek el. A Duna itt építette az Alpokból lehordott üledékekből hordalékkúpját, vagyis itt változik a folyó szakaszjellege feltöltővé (alsószakasz-jellegűvé). A hordalékban gazdag víz lelassul, a kritikus sebességet elérve hordalékát lerakja, aminek jelentős része a főmederben halmozódik fel, csökkentve ezzel a hajóút keresztmetszetét. A meder állékonysága kicsi, így a hajóútra a folyamatos változás és a gázlók kialakulása jellemző. Gönyü - Ipoly-torkolat közötti szakasz: a Duna Bizottság Ajánlásában (DBA) leírt mederméretek egy-két gázlós hely időszakos feltöltődésétől és hajóútszűkületeitől eltekintve biztosítottak. Ipoly-torkolat - Dunaföldvár közötti szakasz: a dömösi és budafoki sziklagázlók szűk keresztmetszetet alkotnak, ezért ezeken a helyeken folyamatos szabályozási és sziklarobbantási munkák folynak. A végleges rendezést az adonyi vízlépcső megvalósulása jelenthetné (ezt feltehetően meg sem merik említeni a műszakiak a nagyközönség előtt). Dunaföldvár - déli országhatár közötti szakasz: a meder egyes szűkületektől eltekintve a hajózás (DBA) követelményeinek megfelel. Sió-csatorna Föl A csatorna a balatoni vízszintet szabályozza és vízi összeköttetést biztosít a Balaton és a Duna között. A Sió-csatorna és a Balaton összeköttetését a siófoki hajózsilip teremti meg, a dunai csatlakozás a torkolati mű hajózsilipén valósul meg. A csatorna három szakaszra osztható: Siófok - Kapos torkolat: csak időszakosan, a balatoni vízeresztés időszaka alatt hajózható. Szélessége:18-20 m, vízmélysége: 1,8-2,6 m. Hajóforgalma a Balatonfüredi Hajógyár termelésének visszaesése óta jelentősen csökkent. Kapos torkolat - Szekszárd: a mellékvízfolyások vízhozamától függően vízeresztés nélkül is megfelelő mélységű és tartósságú vízi út alakul ki, de a hajózás ezen a szakaszon is alapvetően a balatoni vízeresztéstől függ. Szekszárd - Duna közötti szakasz: állandóan hajózható, IV. kategóriájú szakasz. A torkolati mű - Duna közötti szabad folyású szakaszon a Duna visszaduzzasztó hatása biztosít kedvező hajóútméreteket. A Duna mellékfolyói Föl Mosoni- (Győri-) Duna-ág: a 125 km hosszú ág szinte teljes hosszában Magyarország területén húzódik. Medre kanyarogva bevágódó (középszakasz-jellegű). Szentendrei Duna-ág: a kanyarogva bevágódó medrű "Kis-Duna" a Dunakanyar-Budapest viszonylatú sétahajózás fő útvonala. Ráckevei Duna-ág: vízszintjét a kvassai és a tassi torkolati művekkel szabályozzák. A Budapesti 650 cm (Lánchídi mérce) feletti és 110 cm alatti vízállások idején a kvassai hajózsilipet lezárják. Ekkor a Duna-ágba be- és kihajózás az alsó tassi zsilipen keresztül lehetséges. A Duna-ág fejlesztését vízgazdálkodási, hajózási, és üdülési érdekek teszik szükségessé. A Tisza magyarországi szakaszai Föl A folyó magyarországi hossza 600 km. Hajózhatóságát meghatározza a nyári alacsony vízállás és a téli fagy. A jég beállta és zajlása következtében létrejövő hajózási kényszerszünet átlagosan 75 napig (december 15.-től március 5.-ig) tart. A magas vízállás okozta hajózási szünet a Felső-Tiszán (Vásárosnaménynél) 3 nap, a déli országhatárnál pedig 20 napot is kitehet. A tiszai hajózási időszak 265-295 nap között változik. A folyó vízhozamingadozása rendkívül nagy, maximális értéke helyenként elérheti a 12 m-t. Vásárosnamény - Dombrád-szakasz: EGB I. kategóriájú vízi út, mely kis kanyarulati sugarak, szűkületek, sekély gázlók miatt csak időszakosan hajózható. Alsó 17 km-én (Komoró - Dombrád között) a mederszabályozás hatására a hajózási viszonyok javultak, ez a szakasz megközelíti a II. kategóriát (kb. 235 napig 16 dm-es merülésű 400 t Z típusú önjáró uszályok teljes terheléssel közlekedhetnek rajta). Dombrád - Tiszalök: a Dombrád és Tokaj közötti szakasz II. osztályú, partvédelmi munkákra, kis kanyarulati sugarú hajlatok rendezésére szorul. A Tokaj és Tiszalök közötti szakasz III. osztályú. Tiszalök - Kisköre: lépcsőzött szakasz, IV. kategóriájú. Kisköre - Szolnok: szabad folyású, II. kategóriájú szakasz, melyen sekély gázlók miatt merüléskorlátozások vannak érvényben. Itt a kényszerszünet 90 napra tehető. Szolnok-déli országhatár: III. osztályú vízi út. A novi-beceji vízlépcső duzzasztó hatása Csongrádig érvényesül. 7 helyen 300 m-nél kisebb kanyarulati sugár akadályozza a hajózást. A Tisza mellékfolyói Föl Bodrog: esése kicsi, vízjárása nem heves, jégviszonyai kedvezőek. Magyarországi szakasza a tiszalöki vízlépcső visszaduzzasztása következtében III. kategóriájú. A duzzasztás hatására felső szakaszán az országhatár körzetében évről évre nagyobb a feliszapolódás. Körösök: a torkolati szakaszon megépült bökényi duzzasztómű és hajózsilip és a békésszentandrási vízlépcső hatására a Körösök III. és II. kategóriájú hajóutak. Maros: a novi-beceji vízlépcső duzzasztóhatása miatt a torkolattól 15 km-ig I. osztályú, innen Makóig kishajózásra alkalmas. Keleti-főcsatorna: a tiszalöki vízlépcsőhöz kapcsolódó öntözőrendszer főcsatornája egyben nagyhajózásra alkalmas vízi út is. A 45. folyamkilométerig a II. kategória követelményeinek felel meg. Szelvénye csésze alakú, 18 m fenékszélességű, 33,5 m víztükörszélességű. Vízellátását a tiszavasvári zsilip szolgálja, mely egyben hajózsilip is. A Dráva magyarországi szakasza Föl A hazánkban 143 km hosszban húzódó folyó nagy esésű és sok hordalékot szállít. Vízvár fölött medre vándorló és sekély, alatta azonban nagyhajózásra alkalmas. A szakaszon sok gázló, és azok gyors változása akadályozza a hajózást.
|
|
Cyti |
2010. február 23. 20:03 | Sorszám: 2522 |
dunai TEN-T fejlesztési tervekből: Szap-Mohács Hajózhatóság javítása 358 km 2014 év
|
|
Cyti |
2010. február 23. 19:10 | Sorszám: 2519 |
Na és ha duzzasztók megépülnek és meder kiigazítások történnek akkor mi lesz e a helyzet?
|
|
Cyti |
2010. február 23. 19:08 | Sorszám: 2518 |
Voltak menetrend szerint közlekedő járatok?
|
|
Cyti |
2010. február 23. 16:48 | Sorszám: 2513 |
Rákosi Mátyás Magámhajója: A LUDAS MATYI m/s Rákosi magánhajója volt és a Balatonon szolgált. Később az Évízig vagy Erdészet számára szolgált Győrben vagy Ásványrárón.
|
|
Cyti |
2010. február 23. 16:43 | Sorszám: 2512 |
na és átalakítva: Az átalakított ŐSZÖD 2009 júliusban Balatonfüred előtt
|
|
Cyti |
2010. február 23. 16:40 | Sorszám: 2511 |
na és színesben: ŐSZÖD 2003 Balatonfüred
|
|
Cyti |
2010. február 23. 16:37 | Sorszám: 2510 |
ÖSZÖD még YACHT I. néven közvetlenül építése után.Lehet, hogy Fletónak készült?
|
|
Cyti |
2010. február 23. 16:33 | Sorszám: 2509 |
Az első vizibusz a 301/1. típusszámú 150 személyes TIHANY 1956-ban készült el. A hajó 25 m hosszú, 5 m széles volt és 2 db 85 LE-s Csepel diesel-motor hajtott. TIHANY
|
|
Cyti |
2010. február 23. 16:24 | Sorszám: 2508 |
A Navigátorból készül I. II. és III. tipus , de csak a II.-es tipusról találtam képet.
|
|
Cyti |
2010. február 23. 16:15 | Sorszám: 2507 |
Miért kell elnézést kérni, ez is része a nagy ország kiárusításnak. Másoknak kellene elnézést kérni akik ezeket is elkövették természeti és anyagi javainkkal és még mindig nem ébrednek fel. Na , de én nézem tovább és nosztalgiázok!
|
|
|
Cyti |
2010. február 23. 16:06 | Sorszám: 2505 |
Egy személyhajó: SZENT BENEDEK exBIOLÓGIA Siófokon 2006 júliusában
|
|
Cyti |
2010. február 23. 15:57 | Sorszám: 2503 |
A társaság tulajdonában lévő hajók: F.K. 615 19??- F.K. 616 196?- FK 101 1948- FK 102 1948- FK 103 1948- FK 104 1948-1993 FK 108 1948-1993 FK 109 1948- FK 110 1948-1992 FK 113 1958- FK 115 195?-1961 FK 120 1955-199? FK 122 1952- FK 123 1952- FK 125 1960-19?? FK 126 1948- FK 201 1948-1993 FK 202 1948-198? FK 203 1948-1992 FK 204 1948-19?? FK 204 1948-1993 FK 205 1948- FK 209 1951- FK 244 FK 253 1961-19?? FK 300 197?-199? FK 301 1948- FK 304 1948- FK 305 1950- FK 306 1948-19?? FK 308 1958-199? FK 309 1948- FK 310 19xx- FK 311 1945-1990 FK 312 1953-1978 FK 313 1955- FK 314 196?-198? FK 314 1955-19?? FK 314 1963- FK 315 1953- FK 316 1955-2004 FK 317 1959- FK 319 1961- FK 321 1963-199? FK 322 1963-199? FK 326 1963-1995 FK 331 1965-199? FK 332 1965-199? FK 334 196?-199? FK 338 1970- FK 339 1970- FK 340 1971- FK 342 1972- FK 344 1972- FK 350 1979-199? FK 351 1974-199? FK 354 198?- FK 355 198?- FK 356 1982- FK 363 1977- FK 364 1977- FK 365 1977-199? FK 368 195?-199? FK 401 1949- FK 402 1949 FK 403 1949 FK 403 1949 FK 403 1949- FK 403 1949 FK 404 1949- FK 405 1949- FK 40? 1949- FK 701-Z 197?-199? FK 702-Z 197?- FK 703-Z 197?- FK 704-Z 197?- FK 705-Z 197?-200? FK 706-Z 197?- FK 707 1953- FK 707-Z 197?- FK 708-Z 197?- FK 709-Z 197?-199? FK 710-Z 1981- FK 711-Z 1981- FK 713-Z 1981-200? FK 714-Z 1981-199? FK 715-Z 198?- FK 716-Z 198?- FK 717-Z 198?- FK 718-Z 198?- FK 726 1970- FK 727 1970-199? FK ??1 1953- FK ??? 1959- FK-712-Z 1981-200? GARAT 194?-1958 JÉGTÖRŐ III. 1961-1993 JÉGTÖRŐ V. 1962-1964 NAVIGÁTOR 1968- OK-2 1969 TARDOS 1962- VI. BOLYGÓ 1962-1994 és ugyan ki vette meg őket /ki privatizálta ?/
Ha igaz:
|
|
Cyti |
2010. február 23. 15:50 | Sorszám: 2502 |
Hajótörténet: 1895-VICTORIA, Ferencz-Csatorna Gőzhajózási RT, Budapest, HU. 1917-VICTORIA, Atlantica Hajózási Rt. Budapest, HU. 1917 április 10-én éjszaka Hárosnál összeütközik a DDSG ZRÍNYI gőzösével, amelynek eleje több halálos áldozatot követelve azonnal elsüllyed. A VICTORIA úszóképes marad. 1917-ROHAM, Atlantica Hajózási Rt. Budapest, HU. 1930-ROHAM, Nagybátony – Újlak Egyesült Iparművek RT. A kazán 1930-ban készült 1148-as gyári számmal az Első Duna-Gőzhajózási Rt-nél . 1944-ben Budapesten az 1644 fkm-nél repülőbomba-találat következtében elsüllyed 1945-FK 311, FOKA Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat 1961-ben a hajót és a gőzgépet teljesen felújítják (kazán csere) a FOKA V. Déli és Központi Javítóműhelyében 1964-ben a hajótestet újítják fel. 1970 év végén a gőzkazánt és a gőzgépeket kiszerelik. 1973-ban a FOKA Bajai Hajóépítő Üzemében kerül beszerelésre 2 SKL 6 dieselmotor. 1982. december 31-én üzemképtelenné nyilvánítják 1991-FK 311, Szalay Balázs (főgépek nélkül). Az állóhajóvá történő átépítésre látványterv készül VICTORIA néven. 1992-ben az SKL motorokat a FOKA Újpesti telephelyén kiszerelik, a hajó a Pilismaróti Öbölbe kerül (1704,5 fkm). 1998-ban az FK 311 jelű hajót a hivatalos hajólajstromból törlik 2008-ROHAM, Pilismarót Község Önkormányzata. 2008-ROHAM, Naviscon Zrt, Budapest, HU Tehát egy üzem neve lenne, ha jól megfejtettem.
|
|
Cyti |
2010. február 22. 20:02 | Sorszám: 2499 |
De ma már nem közlekednek gőzhajók.
|
|
Cyti |
2010. február 22. 19:47 | Sorszám: 2498 |
Szóval sok minden szól a hajózhatóság mellett. Az a legkisebb gond, hogy egy- két régi hajónk nem fért el alatta. Egyáltalán vannak még magyar hajók? Gazdaságosság: A folyók összekötése lehetővé tette a csatornán át az olcsó és energiatakarékos áruszállítást. Az európai kereskedelmi flotta tolóhajói egy-egy szállításnál 2 tehervonatot megtöltő árumennyiséget képesek szállítani, a vasúthoz képest 1/3 áron. Kamionokkal összevetve: száz óriás kamion árukészletét képes egy hajó környezetbarát és olcsó, energiatakarékos módon szállítani. Bizonyos speciális termékek hajón szállíthatók a leggazdaságosabban, így a csatornának folyamatosan élénk a forgalma. A környékén élők nagyon sokat nyertek az idegenforgalommal és a személyes környezetük rendezésével. Áttételesen nyertek a hollandok és németek is, mert nagy úszó szállodáikkal sokszor egészen a Fekete-tengerig lehajóznak. Holland és német kereskedők már a magyar Duna-szakaszon is megjelentek hajószállítási szolgáltatásaikkal (a MAHART visszaszorult és nincsen magyar szállodahajó). Elmondhatni, hogy a nyugatiak nyertek a csatornán, de a magyar vállalatok nem készültek fel, hogy éljenek a csatorna kínálta lehetőségekkel. Az Európai Unió a VII. közlekedési folyosónak tartja. A hozzá kapcsolódó, keletebbre eső Duna-szakaszok fejlesztésére pénzt ad, de Magyarország a vízlépcső-botrány miatt egyelőre semmilyen fejlesztést nem hajlandó végezni, holott pont a német példa mutatja, hogy van környezetbarát megoldás a hajózhatóvá tételre.
|
|
Cyti |
2010. február 22. 18:57 | Sorszám: 2491 |
Az melyik híd?
|
|
Cyti |
2010. február 22. 17:24 | Sorszám: 2489 |
Az EU támogatásával megépül két bolgár-román vízlépcső a Duna Bizottság programja szerint. A projekt helyszínek és létesítményi méretek a következők: Nikopol-Turnu Magurale 2x400 MW (2x500 MW) / 2x2200 GWh/5500 óra éves kihasználás Calarari-Silistra 2x265 MW /2x165 GWh/ 2x1650 GWh/6200 óra éves kihasználás
|
|
Cyti |
2010. február 22. 16:42 | Sorszám: 2488 |
Az itt közlekedő hajók nem tengerjárók, folyami hajók. Ne feled, hogy az össszes euorópai hiadak alatt eddig elfértek, csak a magyar hídak alatt nem fognak? De hiszen most is járnak errefelé hajók,nem? Igaz valamennyit a duzzasztások emelnek a vizszinten de mennyit?
|
|
Cyti |
2010. február 22. 16:37 | Sorszám: 2487 |
A gátak hiányai azért okoznak problémákat: -Az Adonyi Vízlépcső hiányában növekszik a Duna medermélyülése. Emiatt alacsony vízszintnél a hajók veszélyeztetik a százhalombattai földgáz távvezetéket. -A Paksi Atomerőmű hűtővíz ellátása is veszélybe került. A Fajszi Vízlépcső duzzasztása ezt a problémát is megoldaná még a 4000 MW-ra bővítés után is. Jelenleg ugyanis a Duna alacsony vízszintjénél az erőmű teljesítményét is korlátozni kell, ha a kisebb szívómagasság miatt a szivattyúk vízszállítása csökken. -A Duna-Tisza köz talajvíz szintcsökkenése a hátságfokozódó kiszáradását eredményez.
|
|
Cyti |
2010. február 22. 16:33 | Sorszám: 2486 |
Ez igaz, de azért a Vaskapu I (2300 MW ) és II ( 537 MW) erőműveket megépítették nem is kis teljesítményt szogáltattnak. És ne felejtsük el Románia energiellátása közel önellátó.
|
|
Cyti |
2010. február 21. 21:48 | Sorszám: 2483 |
A teljesség kedvéért: A Duna–Fekete-tenger szakaszt lerövidítették egy 64 km hosszú csatornával Romániában, mely Cernavodătól /itt atomerőmű található/ Agigeaig tart. Az 1950-es években kezdték el építeni, és az építési munkálatok 1984-1987 között fejeződtek be. Összeköttetést létesít a Duna és a Fekete-tenger / Constanca kikötő / között. Abból a célból hozták létre, hogy levágják a Duna-delta nehezen hajózható szakaszát, és ezzel lerövidítsék a Fekete-tengerhez vezető utat.
|
|
Cyti |
2010. február 21. 21:19 | Sorszám: 2482 |
Dunai vizlépcsők:
|
|
Cyti |
2010. február 21. 21:11 | Sorszám: 2481 |
Az EU kiemelt helyen kezeli a csatornához kapcsolódó Duna-szakasz hajózhatóságát, de Magyarország nem tesz semmit, hogy a Duna legalább évi 300 napon át hajózható legyen (máshol nagyrészt évi 365 nap a hajózható napok száma). A magyar szakasz sokszor hajózhatatlan. Volt olyan magyar politikai javaslat, mely szerint a magyar részek miatt új szabványt kellene a nyugati vállalatoknak tervezni, de ez gazdaságilag értelmetlen volt. Egyrészt a hajók merülésének csökkentése miatt a hajók szélességét kellett volna növelni. E miatt minden zsilipet át kellett volna alakítani, valamint a nyugati és balkáni országok teljes flottáját (több milliárd euro) le kellett volna cserélni. E helyett van az EU támogatása, hogy 2014-ig hajózható legyen a Duna Mohácsig, bármilyen vízállásnál.
|
|
Cyti |
2010. február 21. 18:28 | Sorszám: 2480 |
Igen működik, csak a magyar szakasz vizállásával van a legnagyobb baj.
|
|
Cyti |
2010. február 20. 21:48 | Sorszám: 2478 |
Na és a hajózási útvonal haszna sem elhanyagolandó. A közutakon, pld. ha csökken a forgalom, az csökkenti a légszennyezést, az energia fogyasztást is. A hajózási útvonalat az EU kifogja épitetni ill. építését ki fogja kényszeríteni ez azt hiszem nem lehet kérdéses, csupán az időpont még nem ismert.
|
|
Cyti |
2010. február 20. 21:41 | Sorszám: 2477 |
Szerintem ezeket nem házi energia ellátásra inkább befektetési célból tervezik ill. építik. Az átvétel pedig emelt áron történik a KAT keretében a meghatározott mennyiség erejéig. Közben pld Paks nem ad olcsó energiát. Na és ki fog szopni?
|
|
Cyti |
2010. február 20. 21:25 | Sorszám: 2475 |
Azért vannak elképzelések: Igaz, ha a pártkasszát nem gyarapítják nem is épülnek meg. Vízerőmű – tervek Magyarországon Duna: Márialiget Dunakiliti 11 MW Mosonmagyaróvár Mohács 55 MW Nagymaros 160 MW; 1000 millió kWh/a Adony 150 MW; 775 millió kWh/a Fajsz 100 MW; 650 millió kWh/a Prédikálószék (Visegrád): Szivattyús - tározós erőmű Tisza: Vásárosnamény Záhony Csongrád Maros: Makó Szamos Rápolt Körös: Körösladány Dráva: Durdevac Barcs Drávaszabolcs Osijek Sajó: 6 db össz 4800 kW; 156 000 kWh/a; + Torkolati árvízkapu Hernád: 3 db Sió: 6 db Sima II szivattyús energiatározó vízerőmű, Zempléni hegység, Aranyos patak, Sima község, 80 m magas völgyzáró gát. Feltöltés a Hernád folyóból alagúton. Felvíz: 400 m magasabban. 7 - 8 millió m3 víztározás. 3×320=960 MW reverzibilis FRA turb (Sziv: 68 m3/s, turb: 92 m3/s). Kb 600 MW csúcstermelés, 300 MW forgó tartalék (Indul 6 - 10 s). Gépház, vízszállító csövek stb. a föld alatt. Áramkiesés esetére: Indítás, feltöltés 2 db 1,5 MW reverz. turbinával, külső táplálással. Szóval gondoltam egy kicsit el lehetne merülni vízi energián keresztül a megújuló energia hazai helyzetében. Ennek az eredménye igazán kecsegtető lehetne / kb 1500 MW / és csökkenteni a gázenergiától való függőségünket amiről a politikusaink ábrándoznak csak. Ezzel szemben gáztüzelésű erőművek épülgetnek /pld. Ajka, Gönyü, stb /
|
|
Cyti |
2010. február 20. 21:05 | Sorszám: 2474 |
Energiahivatali engedélyekből találomra: 1.) A Jank Magyarország Vízerőmű Kft. (továbbiakban: Kérelmező) Tanakajd 22 kW vízerőmű részére megújuló energiaforrásból előállított villamos energia kötelező átvétel alá eső évenkénti mennyiségét 150 (azaz egyszázötven) MWh-ban állapítja meg. 2.) A Jank Magyarország Vízerőmű Kft. (továbbiakban: Kérelmező) Bogát 31 kW vízerőmű részére megújuló energiaforrásból előállított villamos energia kötelező átvétel alá eső évenkénti mennyiségét 23 (azaz huszonhárom) MWh-ban állapítja meg. 3.) A Jank Magyarország Vízerőmű Kft. (továbbiakban: Kérelmező) Vaskeresztes 50 kW vízerőmű részére megújuló energiaforrásból előállított villamos energia kötelező átvétel alá eső évenkénti mennyiségét 23 (azaz huszonhárom) MWh-ban állapítja meg. Azt hiszem nem ilyenekre van szükség.
|
|
Cyti |
2010. február 20. 20:17 | Sorszám: 2472 |
nem értem!
|
|
Cyti |
2010. február 20. 20:04 | Sorszám: 2470 |
A listát kiegészítem: A Rábán a Nicki duzzasztónál 2009-ben beépített erőművel: A vízerőtelep műszaki jellemzői:
* Beépített teljesítmény: 2 x 750 kW * Éves termelt villamos energia: * Száraz évben: 6 115 MWh * Nedves évben: 10 680 MWh * Évi átlagos kihasználtság: 6 300 üh
|
|
Cyti |
2010. február 20. 19:48 | Sorszám: 2469 |
A lehetőségekről: A hazánkban jelenleg műszakilag hasznosítható vízenergia-potenciált 1000 MW-ra becsülik, ez teljes kihasználtsággal kb. 25-27 PJ/év /7.000….7.500.GWh/év/ energiahozamot jelent. Ennek különböző okok miatt pillanatnyilag mintegy 5%-át hasznosítjuk, ez az összes villamos energia igénynek kevesebb, mint 1%-a. A készlet 72%-a ill. 720 MW a Dunára, 9%-a a Drávára jut, amelyből eddig hazai célra még semmit sem hasznosítottunk. A Tisza 10 %-ot ill. 100 MW-ot képvisel, amelyből a Tiszalöki és a Kiskörei vízerőművekben 11,5+28 = 39,5 MW-ot valósítottak meg. A Rába és a Hernád folyók együtt 5% ill. 50 MW potenciált jelentenek, amelyből több kisebb vízerőmű jelenleg együttesen 4,5 MW-ot hasznosít. A maradó 4%-on egyéb, szintén még ki nem használt lehetőségek osztoznak. Megjegyzés: 19 , 45 órakor rendszerterhelés: 5184 MW ebből import : 497 MW
|
|
Cyti |
2010. február 20. 19:25 | Sorszám: 2468 |
Hazai vízerőművek: a Kiskörei Vízerőmű, a Tiszai Vízerőmű (Tiszalök), az Ikervári Vízerőmű (1896), a Kenyeri Vízerőmű [1] (2008), a Körmendi Vízerőmű (1930), a Csörötneki Vízerőmű (1909), a Kesznyéteni Vízerőmű (1943), a Felsődobszai Vízerőmű (1906), a Gibárti Vízerőmű (1903), az Alsószölnöki Vízerőmű és a Kvassay Vízerőmű. A Tiszalöki Vízerőmű építési terve 1863-ban fogalmazódott meg. A vízlépcső 1954-ben, a hajózsilip 1958-ban készült el. A vízerőművet 1959-ben helyezték üzembe. A Kiskörei Vízerőmű építése 1967-ben kezdődött, a vízerőmű technológiai berendezései 1974-ben készültek el. Elkezdődött, de abbamaradt: a csongrádi, a nagymarosi. Nálunk a rendszerváltás után a téma teljesen politikaivá vált, pedig ez műszaki és gazdasági ügy. A tömegek soha nem kerülnek olyan tudáshalmaz birtokába , hogy felelős döntéseket tudjanak hozni. Csak érzelmileg állnak egyik vagy másik politikai oldalhoz. Pedig a téma nem sokáig odázható el a Duna és a Tisza esetében semmiképpen. A hajózhatóság EU-s érdek!!
|
|
Cyti |
2010. február 20. 16:48 | Sorszám: 2467 |
A figyelted a híreket, a földgáz sok vízzel jött fel. Felhasználás esetén szét kell választani. De lehet, hogy az EXXON tudja saját jól felfogott érdekeit, nem hiába a világ egyik / vagy a legnagyobb / legnagyobb cége a szénhidrogén kitermelésben és forgalmazásban.
|
|
Cyti |
2010. február 20. 15:49 | Sorszám: 2465 |
Ez a Földeák-1 kútnál / nem az egész makói árokban/ történt és oda is vonatkozik. Ezen túl még van pár már megfúrt és fúrása alatt lévő kút. Ez nyári hír volt most meg kampánytáménak megint elővették. Arról viszont nincs hír, hogy a fúrás során feltört forróvízre az Exxon , felhasználási engedélyt kért mint geotermikus energia hasznosításra. A MOL-ról pedig, csak kavar hiszen már kb 30 éve tudja hogy nagy mélységben van földgáz. A mostani legmélyebb kút 6100 m, de az átkosban már 5850 m-es kútat fúrtak. Most a MOL már nem fúr, mert szakembereit szélnek eresztette, itt /Makón / horvátok fúrnak. A MOL az EXXON farvizén evezett be a makói fúrásokra, hogy ez mibe került ki tudja. Kérdésként felmerül miért nem kezdte ő a fúrásokat, hiszen technológiai embergók már nincsenek, főleg nincsenek az EU-tagságunk óta. A mostani vagyont a Falcon 1300 milliárd m3 teszi, a MOL becslése 300-400 milliárd m3. Tehát akkor van valamennyi földgáz. Ez az utóbbi sem jelentéktelen évi 13-14 milliárd m3 felhasználás mellett. Az EXXON az a cég aki veszni hagy Európában ennyi mennyiséget? Na és akkor még ott van a Falcon-ak az Erdélybe átnyúló mező ahol már szintén találtak gázt. A MOL kisebb mennyiségé gályázik a Dráva mentén mostanság az INA-val. Ez is hülyítés!
|
|
Cyti |
2010. február 19. 21:04 | Sorszám: 2461 |
Nálunk a vízenergia-hasznosítás elenyésző. Ausztria 2010-re bruttó belföldi villamosáram-fogyasztásának 78 százalékát megújuló forrásokból fedezi. A szomszéd országban 1769 vízerőművet tartanak számon, ebből 155 kapacitása haladja meg a tíz megawattot. Az osztrákok által termelt energia 70 százalékát a folyókból nyerik. (A hajózható Dunán 34 vízerőmű épült, ebből tíz Ausztriában.) A Szlovák Villamos Művek a következő három évben tizenkét kisebb vízerőmű létesítését tervezi a Vág folyón.
|
|
Cyti |
2010. február 19. 20:21 | Sorszám: 2460 |
Mert problémák azért vannak: Az elmúlt évtizedek alatt a magyar villamos energia rendszer eljutott oda, hogy az UCTE által meghatározott 150MW szekunder tartalék, az esetenként több mint 400MW leszabályozás, vagy 500MW felszabályozás miatt, nem elég. Emiatt Magyarország sokszor nem tud eleget tenni az UCTE felé tett vállalásait.
|
|
Cyti |
2010. február 19. 19:56 | Sorszám: 2459 |
Az a kérdés mikor kezdődnek a Dunán a vízierőmű építések.
|
|
Cyti |
2010. február 19. 17:46 | Sorszám: 2458 |
A Duna nemzetközi fontosságú vízlépcsői Sor-szám Megnevezés Építkezés befejezése év Teljesítmény MW Kapacitás GWh Esés m26. Jochenstein (osztrák-német) 1951 137 850 7,5 Osztrák szakasz: 27. Aschach 1964 287 1617 15,9 28. Ottensheim-Wilhering 1974 179 1135 9,1 29. Abwinden-Asten 1979 169 996 7,9 30. Wallsee-Mittelskirchen 1968 210 1310 8,1 31. Ybbs-Persenbeug 1959 237 1336 10,6 32. Melk 1982 187 1222 8,2 33. Rührdorf nem sürgős, mivel a 34. visszaduzzaszt Melk-ig ? .. 34. Altenwörth 1976 328 1968 14,0 35. Greifenstein 1985 293 1717 14,0 36. Freudenau 1998 172 1052 8,5 37. Wildungsmauer-Hainburg (terv) leállították és nemzeti park lett ? 360 2075 17,0 38. Wolfsthal (osztrák-szlovák terv, vitás, mivel 39. visszaduzzaszt a 37. fölé is) ? Közös magyar-szlovák szakasz: 39. Gabčikovo-Bős 1992 720 2835 21 Magyar szakasz: 40. Nagymaros (közös magyar-szlovák mű) A beruházást 1990-ben leállították! ? 158 1038 9,1 41. Adony ? 150 950 8,0 A magyar kormány álláspontjától függ 42. Fajsz ? 145 900 7,5 A magyar kormány álláspontjától függ Szerb szakasz: 43. Apatin ? .. .. .. 44. Novi Sad ? 250 2500 10,0 Közös szerb-román szakasz: 45. Vaskapu I 1972 2300 11000 35,0 46. Vaskapu II + (román bővítés 2001) 1986 537 2500 12,8 Közös román-bolgár szakasz: 47. Turnu-Magurele ? 804 3970 12,0
|
|
Cyti |
2010. február 18. 17:21 | Sorszám: 2456 |
A Suez nagyon ráhajtott a vízre is. / lásd Pécs , ha jól emlékszem/
|
|
Cyti |
2010. február 18. 17:19 | Sorszám: 2455 |
Norvég gázvezetékek Európába:
|
|
Cyti |
2010. február 17. 16:50 | Sorszám: 2452 |
Ez csupán egy cég egyesülésről szól. Az eddigi tulajdonosról: Gaz de France S.A. („GDFI”, Franciaország) melyhez tartozott a GDF International S.A.S. („GDFI”, Franciaország) Egyesült a Gaz de France (GdF) SA és a Suez SA francia közműcsoportok. A fúzióval az OAO Gazprom gázmonopólium és az Electricité de France SA áramszolgáltató után a világ harmadik legnagyobb ilyen profilú társasága jön létre. A GdF Suez néven megalakuló cég Európa legnagyobb gázhálózata fölött rendelkezik. A fúzió érinti a magyar piacot is: a Suez érdekelt a Fővárosi Vízművek Zrt.-ben, a Kaposvári Vízművek Kft.-ben és a Pécsi Vízművek Zrt.-ben, leányvállalatain keresztül a Dunamenti Erőmű Zrt.-ben és a csepeli szennyvíztisztítóban, míg a Gaz de France a hat megyét ellátó Égáz-Dégáz tulajdonosa. A hír 2007.09.04. 09:17 időpontú, csak a nevet most veszi fel az Égáz-Dégáz Zrt.
|
|
Cyti |
2010. február 16. 19:59 | Sorszám: 2450 |
Szóval Ajkán épül, 2009-ben már lerakták az alapkövet, földgáz tüzelésű csúcserőmű, lesz. Az téves, hogy köze lesz a a megújuló energiákhoz és tároláshoz. Semmi köze nem lesz a szél és esetleg más megújuló energiához.
|
|
Cyti |
2010. február 16. 19:53 | Sorszám: 2449 |
Geotermikus energia esetében: a bányajáradék mértéke a kitermelt geotermikus energia értékének 2%-a. Nem kell bányajáradékot fizetni a kitermelt geotermikus energia 50%-át meghaladóan hasznosított mennyisége után.
|
|
Cyti |
2010. február 15. 21:28 | Sorszám: 2447 |
Nem ide tartozik, de egy kis film ajánló: m1 tv ma 21,30 óra. Kis korrajz a kommunizmusról! Érdemes megnézni!Állatfarm (Animal Farm, 1955) (1999) Egy parasztudvar leigázott állatai felszabadítják magukat ember-zsarnokuk uralma alól. Önkormányzatra és általános egyenlőségre törekszenek. Választás útján a sertéseket teszik meg vezetőikké, de ezek hamarosan kijátsszák az egyenlőség szabályait, és ugyanolyan zsarnokokká válnak, mint korábban az ember volt. A helyzet ismét ugyanaz, mint a forradalom előtt, azzal a különbséggel, hogy demagóg szövegek akarják elhitetni: itt minden az állatokért van.
|
|
Cyti |
2010. február 15. 17:54 | Sorszám: 2446 |
A geotermikus energia magyarországi hasznosítási lehetőségei Magyarország geotermikus energiavagyonát a felszín alatti kőzeteknek a geológiai korok idején kialakult hőtartalma adja. Hazánk a kedvező geotermikus adottságokkal rendelkező országok csoportjába tartozik. A világátlagnál jobb geotermikus grádiens, nagy vízvezető kőzettömeg és nagy tárolt hévíz- mennyiség egyszerre van jelen. A földi hőáram nálunk átlagosan 100 mW/m2 - a világátlagnak csaknem másfélszerese. A geotermikus gradiens értéke a medenceüledék rossz hővezető képessége miatt is nagy értékű. Az átlagos geotermikus gradiens 20 m/oC, a Dél- Dunántúlon és az Alföldön nagyobb értékű 1000 m mélységben 70 oC, 2000 m mély- ségben 120 °C kőzethőmérséklet uralkodik. A geotermikus energia felszíni értelmezéséhez hordozó közeg szükséges, amelynek segítségével az a felszínre hozható. A hő bányászati tevékenységet három fontos tényező egy időbeni megléte határozza meg: - kedvező geotermikus gradiens, - nagy mennyiségű hévízkészletek, - megfelelő mélységi nyomásviszonyok. Ezen feltételek mellett mesterséges mélyfúrási technológiával hévízkút létesíthető, amely hidraulikai összeköttetést létesít a mélységi vízadó rétegek és a földfclszín között. A geotermikus energia a felszíni hőhasznosítás szempontjából elsősorban hőmérsékletszintjével jellemezhető. Hőmérsékletszintek szerint két nagy csoport: - 100 °C alatti hévizek, - 100 °C feletti ( ún. nagy entalpiájú) fluidumok. Az alsó hőmérséklethatár definíció szcrint 30 °C. Geotermikus telep az az összefügő kőzettest, amelyből vízzel hőenergiát juttatunk a felszínre. A kőzetben felhalmozott entalpia csak olyan kőzettérfogatból emelhető a felszínre, amely vízáteresztő. A geotermikus telep horizontális kiterjedését az a felület határolja, amelyen kívül a vízkivétel már nem okoz nyomáscsökkenést. A geotermikus energia az ország területének mintegy a felén gazdaságosan kitermelhető. A mélyben tárolt hévízkészlet becslések szerint 2500 km . A hévízkihozatal jelenleg kereken 500,000 m3/d, amit a kutak időszakos mérése és az időnkénti statisztikai adatfelvétel igazol. Ezt a vízmennyiséget 1106 db hévízkút adja, illetve néhány természetes hévízelőfordulás. Az eddigi összes hévízkihozatal 2,6 km3-re becsülhető, ennek fele a zárt készletekből származott. A készletfogyasztás miatti telepnyomás csökkenés 1-5 bar értékű. Az eddigi összes hévíztermelés a teljes vízkészletnek egy ezreléke, a zárt tárolók hévízkészletének fél ezreléke. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi felmérése (1985) alapján a felmért hazai hévizeink hasznosítása mennyiségi megoszlás szerint a táblázat alapján áttekinthető. Az adatok a 30 °C-os és annál nagyobb hőmérséklettel felszínre érkező hévízkincs felhasználását mutatják. A levonható következtetések: a) Az ivóvízellátás jelenleg is a legszélesebb hasznosítási terület. Ez azért haszos, mert a legkisebb hőmérsékletű hévizek (30-35 °C) esetében állandó éves kihasználást jelent. b) A fürdők és gyógyfürdők vízfelhasználása jelentős mértékű, ez a jövőben leginkább hasznosan kibővítendő terület. c) Aránylag csekély az épületfűtési célú hasznosítás (lakás-kommunális hőellátás). d) A mezőgazdaság területén igen széleskörű a felhasználás azért is, mert a hévízkutak legtöbbje mezőgazdasági területen lett lemélyítve. A mezőgazdasági hévízhasznosítás részterületei: a) Növénytermesztő telepeken többlépcsős növényházfűtés, fóliasátor fűtés, (légtér-, talaj-, vegetációs fűtés). b) Állattartó telepeken épületfűtés: konvekciós, légtérfűtés és kishőmérsékletű sugárzó fűtés, illetve szellőztetés. c) Haltenyésztés, algatelepek vízellátása. d) Termény, takarmány, gyümölcs szárítás. e) Öntözővíz előmelegítés, technológiai vízigények kielégítése. f) Komplex rendszerek épületfűtése, kiegészítő használati melegvízellátása.
|
|
|
Cyti |
2010. február 15. 17:49 | Sorszám: 2444 |
Geotermikus energia termelés a világban: Ország Elektromos áram termelésére (MWe) Közvetlen felhasználásra (MWt) USA 2800 160 Mexikó 680 8 El Salvador 95 - Nicaragua 35 - Japán 228 970 Kína 11 610 Taiwan 3 10 Fülöp-szigetek 894 - Indonézia 140 - Új-Zéland 280 200 A volt Szovjetunió tagországai 11 340 Izland 39 480 Franciaország 4 270 Olaszország 545 210 Magyarország - 375 Törökország 21 70 Kenya 45 - Összesen: 5831 3703
|
|
Cyti |
2010. február 15. 17:39 | Sorszám: 2443 |
Nem az a baj, hogy a magánbefektetők tőkéit is bevonják. A baj az, hogy nálunk ezt 100 %-ban teszik / pld. MOL /, míg európai országokban a többségi tulajdonos az állam lesz ill. az állam marad. /pld. a német EON, az olasz ENI, az osztrák OMV, az orosz GÁZPROM , stb. / Igaz nálunk politikailag ki nyilvánitották, hogy a legrosszabb tulajdonos az állam. Gondolom ezzel a kormányon lévők alkalmatlanságát dekralálták. Ez komoly európai országban viszont nem így van. Szóval az igazi baj a vezetőink alkalmatlanságában rejlik. Irányításra, vezetésre alkalmatlanok, a lenyúlásban viszont toronymagasan világ elsők.
|
|
Cyti |
2010. február 15. 17:23 | Sorszám: 2442 |
A Bakonyi Villamos Művek Termelő Zrt. (BVMT) kétszer 58 megawatt kapacitású, a magyar villamosenergia rendszer szabályozását segítő erőművet épít fel 2010 végére. A BVMT többségi tulajdonosa az állami tulajdonban lévő MVM Zrt., kisebbségi tulajdonosa pedig a Demján Sándor nevével fémjelzett Euroinvest Zrt. A létesítmény javítja a hazai energiarendszer szabályozhatóságát a csúcsigények kielégítését. Lehetőséget teremt a kevéssé szabályozható megújuló energiaforrások egyre növekvő arányú felhasználására, mondhatnánk úgy is tárolására.
|
|
Cyti |
2010. február 14. 20:05 | Sorszám: 2435 |
A geotermikus energia is sorolható megújuló energiák közé, bár a földhő is egyszer kimerülhet. Energiára viszont szükség van, ezért a legoptimálisabbat kell felhasználni, azt ami a legkevésbé szennyezi a környezetet. Ha elterjedne ez a technológia mindenhol, akkor több mint 4000 évre biztosíthatna energiát az egész földnek ez pedig nem kis idő. A környezetszennyezés elhanyagolható, a szénhidrogénekhez képest, igaz a nagy mélységből sok ásványi anyag jön fel amivel kell kezdeni valamit. A földet viszont nem rabolja ki úgy mint például az ajnározott energiafű termelése és szalmaégetés. Itt a föld termőképességét égetjük el a semmiért és szennyezzük jelentősen környezetünket / lásd. pld Szerencs /. Hiába a tőke, a pénz az mindent megér!! Az országban viszont jelentős a geotermikus energia már kis mélységekben, de lehet, hogy a tőkét nem vonzza úgy minta a szalma tüzelés. Talán nem nagy üzlet még a befektetők részére. Csak figyeld a napi hírekben, az olaj és földgáz körüli pánikkeltéseket. Szóval ez az energia nálunk kiemelt jelentőséget kellene, hogy élvezzen, nálunk a legoptimálisabb energia lehetne pár 1000 évre, nem 100 évre. Nagy jelentőséggel is fog bírni, ha a lehetséges kitermelési helyeket majd tőkés csoportok fogják birtokolni, ellenőrizni. Majd ha a befektetői tőkéről fog szólni a geotermikus energia is akkor megkezdődik a hasznosítása. Kialakítják, hogy te pedig fizess mint a köles. Szóval nem az ország boldogulásáról fog szólni ez sem hanem a tőkéről. Lehet, hogy nem a rendszerek legtökéletesebbje a kapitalizmus jelenlegi formája?
|
|
Cyti |
2010. február 14. 19:21 | Sorszám: 2433 |
Köszönöm a megtisztelő címet, de csak egy érdeklődő vagyok aki az érdeklődésének eredményeit időnként megosztja itt. Olvastam egy blogban és változtatás nélkül idézem itt, mert nagyon érdekes a tőke és az energia viszonya. "Már gyermekként belénk nevelték fizika órákon, hogy „az energia nem vész el, csak átalakul”. Akkor hogyan lehet energiaválságunk a földön? A válasz az, hogy sehogy. Van energia bőven, és éppen ez a baj. Amiből nagy a bőség, abból nem lehet pénzt csinálni. Olajból kevés van és nehéz hozzájutni. Éppen ezért sok pénzt lehet elkérni érte. Napfény, szél, víz, apály-dagály, a föld belsejének melege – mennyit lehetne elkérni érte? Hiszen mindenki számára elérhető ezek többsége. És ezek mindegyike energiaforrás. Elképzelhetetlenül bőséges erőforrás. Mennyit fizetnél egy fűszálért vagy egy téli hópehelyért? Ha X úr napenergiával termel áramot a családjának, geotermikus energiával oldotta meg a fűtést és vízzel hajtott autóval megy oda, ahova akar, akkor vajon érintené-e X urat közvetlenül hogy az oroszok kevesebb gázt küldenek vagy hogy a gázolaj világpiaci ára ingadozik? (Közvetve persze mindez érint mindannyiunkat, hiszen a gázolaj felhasználása aránytalanul felborítja bolygónk egyensúlyát, így önpusztításhoz vezet.) Tehát kimondhatjuk, hogy energiaválság nem létezik, hiszen van bőven hasznosítható energia. Miért lett kitalálva és felfújva akkor az energiaválság ötlete? Egyszerű. A tömegek kontrollálására és profitszerzésre. Amíg tömegesen hisszük, hogy nekünk gázolaj kell és abból kevés van, addig hajlandóak vagyunk többet és többet fizetni érte." Forrás: http://csocsodalom.blogspot.com/2009/01/vegyk-vgre-szre-nincs-energiavlsg-de-mg.html
|
|
Cyti |
2010. február 14. 18:47 | Sorszám: 2432 |
Na a vízi-közműveket felvették a kampánytémák közé. "Tavalyi átszervezési kísérletének öt, még állami tulajdonú regionális vízműtársaság privatizációja volt a célja. A vízközművagyon privatizációja teljesen ellentétes az ország érdekeivel, nem más, mint „színtiszta, egyszerű lopás” nyilatkozta a FIDESZ. Hangsúlyozták, a nemzeti vízbázis privatizációja felmérhetetlen károkat okozott volna mind ellátás, mind pedig nemzetbiztonsági szempontból. "
|
|
Cyti |
2010. február 14. 18:16 | Sorszám: 2431 |
A MOL felfelé nagyon szeret emelni, de lefelé? Hivatkozási alapja valamilyen világpiaci ár, legutóbb a benziné volt nem a nyersolajé. Na meg a valuta árfolyama, szájíze szerint a dollárhoz vagy az euróhoz visszonyítva.Na lássuk a mai helyzetet: A múlt heti záró értékéhez képest péntek délutánig 0,4 százalékot csökkent dollárban mérve a benzin ára, miközben a gázolaj 0,6 százalékkal lett olcsóbb. A forint közben alig mozdult a dollárral szemben (a múlt pénteki 199,7 helyett pénteken 199,4 körül járt a jegyzés), ezért hazai fizetőeszközben mérve a benzin jegyzésára fél, a gázolajé pedig 0,8 százalékkal lett alacsonyabb. Lehet, hogy a MOL mégsem csökkenti árait, kell a választásokhoz a bevétel?
|
|
Cyti |
2010. február 14. 17:48 | Sorszám: 2430 |
Csak hát a haszon kiké lesz? Az országot a bányajáradék illeti meg / adók ????? /, urán esetében nem tudom ez mennyi % ill. összeg lehet. Azon viszont nem lepődnék meg ha ezen külföldi cégek házatáján is egy-két vagy három politikus feltűnne mint kiváló uránkutató.
|
|
Cyti |
2010. február 13. 20:09 | Sorszám: 2427 |
kanadai tehát téves helyes ausztrál. Mindegy mind a kettő messze van nekem.
|
|
Cyti |
2010. február 13. 20:08 | Sorszám: 2426 |
A szén reneszánsza következik CO2 ide - CO2 oda, energiára szükség van. A szénhidrogéneknek kb. 50 -60 évük van. Na és van szén bőben az országban , melynek nagy része külszíni fejtéssel kitermelhető.Egy tanulmányból: "A szén a jövőben ismét egyre fontosabb energiaforrásává válik az emberiségnek Nemzetközi előrejelzéseket mutatja: míg napjainkban a világ energiaszükségletének 43 százalékát fedezi az olaj, 26 százalékát a gáz, és 21 százalékát a szén, 2100-ra, a gáz- és olajkészletek kimerülésének időpontjára (az energiafelhasználás közel megduplázódása mellett) ismét 33 százalékra nő a szén felhasználása. A másik számottevő alternatíva, az úgynevezett környezetbarát források (nap-, szél-, geotermikus energia) ugyanis - magas költségeik miatt - csupán 32 százalék kihasítására lesznek képesek. Harmadik az atomenergia. ??? százalékkal A nagyvilágban már most megfigyelhető a széntermelés reneszánsza. Tavaly 200 millió tonnával nőtt a kitermelés, különösen Kína volt aktív, amely 130 millió tonnát adott a többlethez. " Tehát mi termelünk vagy Afrikából importáljuk ill. hozzuk.
|
|
Cyti |
2010. február 13. 19:58 | Sorszám: 2425 |
Az urán bányászat: Az uránbányászatban az ausztrál tulajdonú WildHorse Energy Hungary Kft. lát fantáziát. Kedvező feltételek megléte esetén reális esély van rá, hogy 2010-2011-ben újraindul az uránbányászat a Mecsekben.A Mecsekben 1997-ben hagyták abba az uránérc bányászatát, mert akkor gazdaságtalan volt a kitermelés. Az urán kilónkénti, világpiaci ára akkor húsz-negyven dollár között mozgott, miközben a magyar bányákból száz-száztíz dolláros költséggel termelték ki ezt a mennyiséget. Az energiaválságtól való félelem miatt az urán világpiaci ára 2003-óta rohamosan emelkedik, jelenleg hatszorosa a kilencvenes évekbeli árnak. A pécsi kutatási területen, a jelen, korai stádiumban becsülhető kitermelhető ásványvagyonból kiindulva, évi 1.200.000 tonna nyersérc termelés mellett, legalább húsz évig működhet a bánya.
|
|
|
Cyti |
2010. február 13. 19:03 | Sorszám: 2423 |
Én úgy tudom, hogy kanadai cég akarja beindítani a bányászatot. Gondolom villamos erőmű terve is benne van. Jó fekete szén, aminek csak itthon nem volt értéke a rendszerváltó szakemberek szemében.
|
|
Cyti |
2010. február 13. 18:57 | Sorszám: 2422 |
Én úgy tudom, hogy kanadai cég akarja beindítani a bányászatot. Gondolom villamos erőmű terve is benne van. Jó fekete szén, aminek csak itthon nem volt értéke a rendszerváltó szakemberek szemében.
|
|
Cyti |
2010. február 13. 18:24 | Sorszám: 2420 |
Viszont áprilistól 5-10 százalékkal növekedhet a lakossági felhasználók esetében a földgáz ára.
|
|
Cyti |
2010. február 13. 18:18 | Sorszám: 2419 |
Szerintem az energia nem lesz kampánytéma, hiszen mind a két oldal benne van nyakig. Lásd -a Nabucco és a Déli Áramlat / volt Kék Áramlat / körüli "hisztérikus" politikai kampányt. -makói mezőt -Dráva menti gáz mezőt -Duna menti gázmező /szlovákokkal / -vízbázisokat -zöld energetikai beruházásokat EU pénzből -gáztárolókat -az energiaipar privatizálását -van még két ígéretes nagy mélységű gázmező -a Nyírség még gyérül van megkutatva szénhidrogénre -urán termelés beindítása a Mecsekben -széntermelés beindítása a Mecsekben -geotermikus energia, mely energetikai vagyon a világon nagyon előkelő helyen áll / talán Európában a másodikon / - de más ásványi vagyonok is vannak : réz, arany, stb.Szóval lehetne vitázni és tenni is. Hogyan is lehetne ezekből a hihetetlenül nagy forrásokból gazdagítani az országot és annak népét. Szóval ez érdemi vita, program lenne, nem olyan hogy 100,- vagy 200,- Ft -al kell emelni a nyugdíjakat A minimál- nyugdíj emelésére már nem futja, vagy milyen sok a nyugdíjas, a munkanélküli. Stb.
|
|
Cyti |
2010. február 13. 17:57 | Sorszám: 2418 |
Sajnos ez igaz, de a helyzet ennél is rosszabb. A zöld és bio energiaárára is vonatkozik a kötelező átvétel, mely szintén árfelhajtó. A kötelező átvételt a folyamatosan működő erőművek terhére teljesítik ez pedig a másik árdrágítás. Így ha van szél akkor pld. a paksi erőművet kell vissza fojtani, nem leállítani, mert azt ugye nem lehet. A paksi erőmű tehát termel tovább, de a hálózatba nem továbbit annyi áramot. Persze ha el áll pld. a szél akkor ismét helyre áll az eredeti üzemmenet. Így a hálózatba egy ideig nem a legolcsóbb villamos energia kerül, hanem a felturbózott árú energia. Hangsúlyozom ismét, hogy közben a termelés nem állt le csak a hálózati csatlakozás módosult. Na ez az import energiára is vonatkozik ami lehet olcsóbb mint a hazai előállítású / szlovák, román, ukrán, stb./
|
|
Cyti |
2010. február 09. 15:54 | Sorszám: 2412 |
Kazahsztán leállította az olajexportot Magyarország és Szlovákia felé a Barátság olajvezetéken Ukrajnával kialakult kereskedelmi vitája miatt.
|
|
Cyti |
2010. február 08. 16:53 | Sorszám: 2411 |
Szerbiában egymilliárd köbméteres gáztárolót létesítenek. Év végére már 470 millió köbméter gáz lesz Banatski Dvor (Udvarhely) északi részére tervezett tárolóban. Készül egy másik, hasanló kapacitású tároló is, igy az ország mostani gáztárolókapacitásai egymilliárd köbméterre nőnek.
|
|
Cyti |
2010. február 08. 16:25 | Sorszám: 2410 |
Stratégiai távlatokkal bír Egyiptom és Magyarország együttműködése, Egyiptom hozzájárulása terén a Nabucco-gázvezetékhez és a cseppfolyós gázszolgáltatáshoz - jelentette ki Bajnai Gordon. Bajnai Gordon szerint kairói tárgyalásának stratégiai jelentőségét erősíti, hogy Magyarország a jövő év elejétől az Európai Unió soros elnöke lesz. Lehet, hogy marad Bajnai csak még nem tudjuk?
|
|
Cyti |
2010. február 08. 16:16 | Sorszám: 2409 |
Megint emelkedik a benzin ára. Sem a nyersolaj világpiaci ára, sem pedig a Ft-EURO árfolyama lényegesen nem változott. Valami mégis változott?
|
|
Cyti |
2010. február 06. 17:45 | Sorszám: 2402 |
A hivatkozott linked már majdnem egyéves. Azóta alakult kb. egy hete egy magyarországi cég a GÁZPROM-mal mely a Déli Áramlat magyarországi képviselője lesz. Igaz szerintem a cégalapítás időzítése nem véletlen, szól a választásoknak is. Na és a kormány majd Szentpétervárra is kirándul még? Kitölti a kb 2 hónapot utazgatásokkal, ám tegyék, de saját vagyonukból.
|
|
Cyti |
2010. február 06. 17:35 | Sorszám: 2401 |
A világon az energia az uj -a pénz- háború eszköze lett. Az oroszok gáza egész Európát befolyásolják. Egészen egyszerű nekik és érdekszférájuknak van, Európában pedig már kevés van. A magyarországi befolyásuk már meg van. Az európai befolyást pedig a jelenlegi vezetékek, a Déli-, és Északi Áramlat megteszi. A Nabucco pedig csak állom már. De egyébként sem a magyar politikai elit a megoldó nagyhatalom. Főleg nem a bukásra álló vezetés a választások előtt néhány héttel. Ez most egy személyes érdekeket szolgáló pótcselekvés és szakmailag értelmetlen. Egyiptom egyébként 1-2 milliárt m3-t tudna adni Törökországon át, mint azt már régen is kinyilatkozta. Ezt a mostani delegáció miben tudja befolyásolni az egyiptomiakat. De talán a magyarországi gázmezőkről hitelt érdemlően beszámolhatna.
|
|
Cyti |
2010. február 06. 16:08 | Sorszám: 2399 |
Kell egy kis kirándulás! Mennyibe is fog kerülni, ha turista osztályon mennek a nagy semmiről beszélgetni? Kétnapos hivatalos látogatásra Egyiptomba utazik hétfőn Bajnai Gordon miniszterelnök; a kairói tárgyalásokon elsősorban energetikai kérdésekről lesz szó, előtérbe kerül az észak-afrikai ország részvételének kérdése a Nabucco gázvezeték-projektben. Szóba kerül a Krk szigeti LNG szállítás is. A miniszterelnököt egyiptomi útjára elkíséri Gráf József, az agrártárca vezetője, Szabó Imre környezetvédelmi miniszter, valamint Hónig Péter a közlekedési, hírközlési és energiaügyi tárca irányítója. A delegáció tagja lesz Bayer Mihály Nabucco-nagykövet és Kóka János is.
|
|
Cyti |
2010. február 03. 15:05 | Sorszám: 2398 |
Az E.ON Energie AG – az E.ON müncheni székhelyű európai áramtermelő és kiskereskedelmi egysége – tárgyalásokat folytat a magyar kormánnyal és az Magyar Villamos Művek Zrt-vel (MVM) kisebbségi részek eladásáról az általa birtokolt regionális áramhálózatokban. Az E.ON legalább 10 milliárd eurónyi vagyona eladását tervezi az idei év végéig, hogy csökkentse hatalmasra duzzadt adósságát. Adósságállomány tavaly szeptember 30-án 42,6 milliárd euró volt. Eddig az E.ON 6 milliárd eurónyi vagyont adott el.A német cég adóssága az utóbbi három évben jelentősen nőtt a gyors dél- és nyugat-európai, valamint oroszországi terjeszkedésébe fektetett eurómilliárdok miatt, és azután, hogy a megújuló energiatermelésbe is jelentős beruházásokat hajtott végre.
|
|
|