"A magyar alkotmány nem egyes emberek, nem egy nemzedék alkotása. A magyar alkotmány sohasem volt és ma sincs egységes szerkezetbe, külön törvénybe foglalva, tételei úgy alakultak ki évszázados fejlődés folyamán. A magyar alkotmány felépítésén egymást követő nemzedékek hosszú sora dolgozott, tételeiben mindig az egyetemes nemzeti meggyőződés érvényesült. Röviden kifejezve: a mi alkotmányunk épp úgy, mint még az angol alkotmány: történeti és nem írott (kartális) alkotmány.
A történeti alkotmányoknak kétségtelenül hátrányuk, hogy tételeik nem lévén egységes szerkezetbe foglalva, nehezebben ismerhetők fel. A történeti alkotmányok tételei nagyrészt nem is törvényhozási úton, hanem formátlanul jöttek létre, csak szokásjogi alapon alakultak ki és nemzedékről nemzedékre szállva szent hagyományként maradtak tiszteletben. De a törvénybe foglalt tételek is különböző időben keletkeztek és el vannak szórva ezeréves törvénytárunk különböző lapjain. E, részben törtvénybe sem foglalt, részben különböző törvényekben szétszórtan jelentkező tételek teszik a magyar alkotmányt. Rendszerbe foglalása nem csekély tudományos feladat, tanulmányozása és megismerése a magyar nemzet politikai történetében való elmélyedést kíván."

Magyarul a legfőbb Egyed István úrnak 1932-ben gőze sincs, miként lehetne ezt a Szent korona tan alapú alkotmányt összehozni.

Mit is mond a Zétényi?

"Előnye, hogy nem rombolja le a hagyományos értékeket, társadalom- és államszervezési tapasztalatokat, a történelmi államalkotó és szervező tényezők, osztályok ismereteit, közjogi vívmányait összhangba hozza a XIX–XX. századi politikai-közjogi vívmányokkal, a polgári tulajdonnal és a szabadságjogokkal. Előnye, hogy az általa hordozott közösségi szabadságeszményt, amely más társadalmi osztályok irányában kiváltságok (mint nemesi előjogok) formájában jelenhet meg, megfelelő történelmi helyzetben képes általánossá tenni az egész társadalomra való jogkiterjesztés formájában. Előnye, hogy lehetővé teszi a népszuverenitás bizonyos történelmi helyzetekben – mint a XIX. századi polgári átalakulás – veszélyes, mert értékromboló elméletének és gyakorlatának meghaladását. Ennek igénye, a tömeg legitimáló hatásának és minden jó tőle való származtatásának kételyekkel való szemlélete korunkban megjelenik olyan világhírű történetfilozófusnál, mint az angol Toynbee, vagy olyan közismert és tisztelt írónál, mint az orosz Szolzsenyicin. Hasonló eredményre vezetnek már a század elején a politikatudomány klasszikusának tekintett Max Weber fejtegetései egy szűk politikai vezetőréteg uralkodásáról, a ,,kis szám” törvényéről.
Gondoljunk a XVIII–XIX. század francia alkotmányainak sorára és Franciaország vérzivataros forradalmaira, vagy akár a XX. század utolsó évtizedének ,,rendszerváltó”, de inkább csak változtató országgyűlési választásaira hazánkban. Ezekből láthatjuk, hogy mire képes a tudatlan, primitív testi szükségletei, vélt jóléti érdekei szerint cselekvő, értéknélküliségben szenvedő, vallástalan, istentelen értelmiség és politikus (politika) ellenes tömeg. E tömeget kell állammá szervezett magyar nemzetté emelni a Szent Korona-eszme jegyében, mintegy példát adva a népszuverenitás régi, nemes, számos hibától mentes változatára, amely éppen eredetiségére és történetileg szerves mivoltára tekintettel joggal és okkal különböztetendő meg a francia forradalom tanításától, a forradalmi rombolás eszményétől a konzervatív demokrácia eszméjeként."

Semmi különöset nem mond a Zétényi. Ugyanaz a falszöveg, mint mindenhol.

Gyakorlatilag polgári demokrácia úgy, hogy közben azt mondjuk, hogy ez nem polgári demokrácia. Konzervatív demokráciának hívják. Ezt úgy érik el, hogy nemessé tesz a tan alapján mindenkit. A nép (bocsánat ezután nemzet!) az általa delegált irányítókat ellenőrzi, leválthatja a hatalmat gondolom, mert ezt nem részletezi ki, dehát nyilvánvaló.

Ha egy kész alkotmányt képes volt letenni az asztalra a Maczó Ágnes (nyilván nem tökéletest), akkor ne hivatkozz és senki se hivatkozzon holmi hatalmas jogászi munkára a nevezett alkotmány aktualitzálásánál. Azért mindnyájan olvastunk már alkotmányt!

Rajta! Lehet aktualizálni! Le lehet tenni az asztalra! Jelenleg mindenki úgy értelmezi, ahogy éppen az egyéni aktualizálása alapján óhajtja.

Ilyen értelemben ez egy nagyon jó fegyver a jobboldal ezen oldalának számára, hiszen bármilyen politikai állásfoglalásra rá lehet mondani, hogy az nem a Szent korona tan szerinti alkotmány alapján áll, ezért az illető politikai fél hazug, áruló, és lakája akárkiknek. Kiváló fegyver, merthogy nincsenek konkrét megfogalmazásai, a néhány általánosító pontja szerint bárki megtámadható. Körülbelül olyan jellegű, hogy "aki magyar velünk van!"

Gyakorlatilag hasonló ez a helyzet a kommunizmussal, amikor a marxisták mindenféle politikai elgondolást, például a polgári demokráciát, a megosztott hatalmi struktúrát azzal vertek vissza, hogy a kommunizmus eszméje sokkalta magasabb rendű, mint az éppen tárgyalt társadalmi formula. Majd ha eljön a kommunizmus, micsoda csudálatos világ lesz itt. Egy utópikus eszme alapján kritizáltak, ahogyan a Szent korona tanra hivatkozók is utópisztikusan teszik ezt.

Ha az MSs az a közösség, amelynek a honlapját olvastam párszor, akkor én azt látom, hogy az országban úgy tízes nagyságrendben léteznek olyan emberek, akiket az MSz a maga sajátos gondolatai szerint tisztességesnek tart. A Jobbik más szemszögből próbálja meg meghatározni, hogy ki is az igazi magyar. Mind a kettő szervezet a Szent korona tanra hivatkozik ilyenkor. Ha ennek a két szervezetnek az együttműködése és szellemi munkássága vezetne el ahhoz, hogy meg legyen fogalmazva az ország létfontosságú érdekeinek a kérdése, akkor azt hiszem borzasztó nagy bajban lennénk.

Szóval én azt tapasztalom, hogy a Szent korona tan kérdés jelenleg csak arra való, hogy bizonyos körök a tanra való hívatkozással valamiféle politikai legitimitást szerezzenek az emberek szemében. Erre utalva afféle megmondó szervezetként, ezek politikusaként működjenek. Céljuk, hogy tematizálni tudják a politikát és támogatást szerezzenek a tájékozatlan emberek között, akiket a Szentkorona tan jelszószerű pár soros meghatározásával biztosítanak afelől, hogy kik is képviselik igazán a magyarságot. Nyilván ők.

Lényegében a Szent korona tan egy marketing eszközzé vált a jobbos közösségek számára. Sokkal inkább megosztó a szerepe, minthogy összekötné a közösségeket. Nekem valahogy sajnálatosan a országos cigány önkormányzat jut az eszembe akkor, amikor a jobboldal megegyezési lehetőségeiről beszélgetünk.