Az IGE-nak a meggyőződése értelmében az ember nem lehet Isten, mivel sajnos halandó, a lelke se azonos a születés pillanatában realizálódó isteni szellemi hatással, hanem annak a "tükörképe". Az emberi lélek a születés pillanatában keletkezik (képeződik le a FVSzV által), tehát előtte nem létezik. Születésünkkor nem a lélek hatol a testbe, hanem a FVSzV szellemi hatása, és leképez bennünk egy halálunkig fennmaradó "programot", ami a lelkünk. Ezt egyesek személyes "őrangyalnak" is nevezik. Az eltérő lelki adottságainkért (nem a személyiségünkért!) ugyanaz a FVSzV a felelős, mivel a születésünk pillanatában az akkori "minőségi állapotának" a függvényeként képezi azt le bennünk.

Az emberi személyiséggel ellentétben a lélek változtatlan marad, azaz egy olyan születési adottság ez, amin képtelenek vagyunk változtatni, de a személyiségünkön viszont igen.
Az ember személyisége a különböző testi és lelki tulajdonságok dinamikus és egységes egésze, amit a lélek (születési adottság), az öröklött gének (tartalmazzák a szülők személyiségének is a lenyomatait), a neveltetés, külső körülmények (környezet, a változó isteni szellemi hatás), és a szabad akarat határoz meg.
Ebből is látszik, hogy mekkora felelősséggel bírnak a szülők, oktatási intézmények, médiumok ezen a téren!
A probléma általában nem az egyénnel van, hiszen azt megfelelő neveltetés által, és a szabad akaratára való tudatos apellálás útján pozitív személyiség kialakítására lehet ösztönözni. Sokkal inkább gondot jelent az elmúlt évezredekben életre hívott számtalan vallás, melyek sok esetben egymásnak ellentétes vallásetikai sugallatokat propagálnak és követelnek meg a híveiktől.

Vajon az eltérő vallásetikai sugallatok milyen szerepet játszanak az ember személyiségének a kialakításában?
Ez az eltérő etikai nevelés egyik formája, ami a vallási sokszínűség logikus következménye.
Helyes lehet-e ez vajon az emberiség nagy családjának a szemszögéből nézve?

Visszatérve a vitatott kérdéshez, a lélek kizárólagosan csak élve született testben tud realizálódni. Az élő test tehát a lélek hordozója. A gyermek élete nem a születéssel, hanem a fogamzással kezdődik, amitől kezdve folyamatos fejlődésen megy keresztül, de lélekkel csak a születésekor lesz ellátva.
A Folyamatosan Változó Szellemi Való (FVSzV) mibenlétéből következően két azonos isteni szellemi hatás nem létezik, így ebből értelemszerűen az következik, hogy két azonos lelkületű ember sem létezhet. Mint ahogy Jézus is csak egyszer születhetett meg, ugyanez a helyzet mindannyiunkkal. Tehán nemcsak az emberi élet egyszeri és megismételhetetlen, hanem az emberi lélek is.