Közkeletűen téves(!) az a hiedelem, miszerint mondjuk Michelangelo Utolsó itéleté-nek menyezeti freskójában a FESTÉKET meg a VAKOLAT CEMENT + MÉSZ ANYAGÁT--hangsúlyozom magát az ANYAGOT, a MATÉRIÁT--mi katlikusok úgymond IMÁD-NÁNK!
Sem követ sem festéket sem fát sem aranyozó-csillogó anyagot NEM(!!!!!) IMÁDUNK, hiszen ha "azt" imádnánk, valóban bálványimádók lennénk! Ám nyilvánvalóan NEM VAGYUNK BÁLVÁNYIMÁDÓK, hiszen NEM A MATÉRIÁK(!!!) ELŐTT BORULUNK TÉRDRE, hanem azelőtt a SZELLMISÉG ELŐTT, amelyet az a szobor vagy festmény SEGIT(!!!) nekünk fölidézni! És ez óriási nagy KÜLÖNBSÉG!
Persze gondolkodókészség, absztrahálókészség, okosság-műveltség és igaz keresztényi jóindulat kell ezt fölfogni, megérteni.Akiben mindezek nincsenek meg, azoknak nyilvánvalóan hiába beszélek.
keresztkem
|
