Javasolnám figyelmesebben olvasgatni a Loyolai Ignác misztikus víziója című tanulmányomat, aminek a kidolgozása még folyamatban van...
Közel húsz éve folytatok intenzív kutatást a bibliai vallások misztériumainak a kozmikus hátterét illetően. Számos eredményt értem el ezen a területen, melyeket még nem publikáltam eddig könyv formájában. Ilyen pl. az ószövetségi misztériumok, Jézus életének a misztériuma, a betlehemi csillag, a Shem ha-Mephorash mibenléte, és sok egyéb más ezekkel kapcsolatos téma.
Legújabb felfedezésem a Loyolai Szt. Ignáccal kapcsolatos misztériumok kozmikus vonatkozásaival kapcsolatosak. Röviden egyelőre erről annyit említenék meg, hogy Loyolai Szt. Ignácnak az 1522. évvel és 1544 februárjávál (Loyolai Szt. Ignác "sírásai") kapcsolatba hozott misztikus élményeinek igazolhatóan kapcsolata volt a zsidó kabbalah Shem ha-Mephorash-ával ("Isten 72 szellemével"), aminek a kozmikus forrásait a Nap, Hold, Mars, Szaturnusz, Uránusz égitestek konstelláció-variációi képezik Nap-Hold konjunkció és oppozíció figyelembevétele mellett. Ugyanerre a Shem ha-Mephorash-ra épültek fel a bibliai vallások misztériumai, de szerintem egyéb vallásoké is. A véleményem szerint Loyolai Szt. Ignác legkésőbb 1522. év tavaszán beavatást nyert valaki által a zsidó misztika titkos tudományába, a Kabbalahba, és ezen ismeretekre épültek fel az általa leírt és úgymond megélt, valójában kozmikus “víziók”, helyesebben kifejezve, élmények, felfedezések. Legjobb tudomásom szerint előttem még nem tárta fel sikeresen senki ezt a témát ilyen szempontból.
Vajon lehet-e nagyobb érték az ember számára, a misztikus kincsek ismereténél?
A mai teológusoknak ezekről a témákról sajnos nincsen semmi fogalmuk a tapasztalatom szerint, sőt idegenkedve fordulnak el az asztronómiai konstellációk és a misztériumok igazolható kapcsolatának még a gondolatától is olyan indokkal, hogy az ilyen irányú megközelítése a vallások misztériumainak a mai tudományos felfogás szerint tudománytalan… Arról megfeledkeznek, hogy ezen vallások misztériumai esetleg többezer évvel ezelőtt keletkeztek, amikor még az asztrológia királyi tudománynak számított. Nem véletlenül a Katolikus Egyház számára nem volt idegen a korábbiakban az asztrológia:
- II. Szilveszter pápa (pápa: 999-1003), akit korábban Gerbert von Aurillac-nak hívtak, asztrológusként lett Reims város érseke, majd pápává választották.
- III. Kelemen pápa (pápa: 1187-91) készíttetett magának asztrológiai előrejelzéseket.
- IV. Kelemen pápa (pápa: 1265-68.) támogatta az asztológus és filozófus Roger Bacont (Doctor Mirabilis; 1214-94).
- XXII. János pápa (pápa: 1316-34) híve volt az asztrológiának.
- Pierre D' Ailly (1350-1420) cambrayi bíboros maga is asztrológus volt.
- Ilkusz Márton (1433-93) Pietro Barbo bíboros (később II. Pál pápa: 1461-71) udvari asztrológusa volt.
- IV. Szixtus pápa (pápa: 1471-84) Regensburg püspöknek nevezi ki az asztrológus Regiomontanust (1436-76).
- Lucas Gauricust (1476–1588) kiemelkedő asztrológusi tevékenysége miatt nevezte ki püspökké III. Pál pápa (pápa: 1534-49).
Lucas Gauricus nemcsak III. Pál pápa asztrológusa volt, hanem korábban VII. Kelemen pápa (pápa: 1523-34) számára is készített horoszkópokat.
- VIII. Ince pápa (pápa: 1484-92) asztológusok tanácsára jelöltette ki megkoronázásához a megfelelő időpontot.
- V. Sándor pápa (pápa: 1509-10) az asztrológus bíborosaival készíttetett magának prognózisokat.
- X. Leó pápa (pápa: 1513-21) asztrológiai tanszéket alapított a pápai egyetemen, Rómában i.sz. 1520-ban. Az asztrológusa Augustinus Niphus (1473-1538) volt.
- VII. Kelemen pápa (pápa: 1523-34) támogatta az asztológiát.
- IV. Piusz pápa (pápa: 1559-65) hallgatott az asztrológusok tanácsára.
- Jean Baptiste Morin (i.sz. 1583-1656) Richelieu bíboros (bíboros: 1622-42) asztrológusa volt.
- V. Szixtus (pápa: 1584-90) a Constitutió coeli et terrae nevezetű bullájában (1586) azt állította, hogy a szabad akarat nem zárja ki az asztrológiát.
Az asztrológiában használatos Zodiákust előszeretettel alkalmazták padlómozaikként egyes templomokban (pl.: Sion-hegyen található Dormitio- bazilik), ókori zsinagógákban (Béth Alpha, Tibériász zsinagóga, Cippori zsinagóga). A templomok szószékeinek kedvet díszítő elemei az oroszlán, sas, angyal, bika figurák, melyek úgymond a négy evangélistának az atributumai, de valójában a Zodiákus négy jegyére, az Oroszlánra, Skorpióra, Vízöntőre és a Bikára utalnak, melyekben az a kozmikus kereszt realizálódott 1999.08.11-én, amivel kapcsolatosan II. János Pál papa 1996-ban felhívta Európa figyelmét az “Úrral történő közelgő találkozásra”.
Számtalan irodalom jelent meg korábban a zsidó asztrológiával kapcsolatosan is.
A mai egyházi felfogás hallani sem akar tudtommal a misztériumaik valódi és tényleges kozmikus fundamentumairól, pedig ezzel tulajdonképpen ezen misztériumoknak a mennyei kincsekkel összefonódó kapcsolatait tagadják meg, és le, figyelmen kívül hagyva akár a “miképpen a mennyekben, azonképpen itt a földön is” jelentését és lényegét.
Annak ellenére, hogy a mai tudományos felfogás tudománytalannak tartja az ősi asztrológiát, ettől függetlenül erre épültek fel például a bibliai vallások misztériumai is. Tehát hogy megértsük ezeket a misztériumokat, ahhoz nem kell az asztrológiában hinnünk, de ennek az ismerete nélkül képtelenség tisztán látni ebben a kérdésben.
A mitológiák kutatása csak abban az esetben lehet eredményes, ha a fent leírtakat figyelembe vesszük.
Képesek lennénk-e vajon megoldani egy fizikai képletet a képletben szereplő betűk jelentései, vagy a matematika ismerete nélkül?...
Ugyanez a helyzet a vallások misztériumainak a megértése és feltárása terén is. Ha azok asztronómiai, asztrológiai fundamentumokkal rendelkeznek, akkor azok kutatása és figyelembevétele elkerülhetetlen. Azt hiszem, hogy ezt balgaság lenne bárki részéről megkérdőjelezni...
.