Hinni bármiben hihet az ember, hiszen ezt a szabad akaratunk biztosítja a számunkra. A hit motiválólag hat az egyénre, nélküle képtelenség lenne a hétköznapok nehézségeivel megbirkóznunk.
Az emberi hit saját belső indíttatásból ered. A valamibe vetett reményünk realizálódásának a vágya pl. az egyéni hitünk, amire hatással lehet külső sugallat, befolyásolás, szuggeszció. Ha ennek a reményünknek nincsen semmi reális alapja, akkor nem vethetjük azt más szemére, nem vonhatunk másokat felelősségre azért, ha nem teljesedik be, mivel saját magunkat áltattuk olyan hiú, alaptalan reménnyel, ami eleve arra volt ítélve, hogy ne válhasson valóra. Tehát a hitünk tárgya irreális volt.Erre egy extrém példa: valaki azt reméli, hogy a víz alatt tízenöt percig túl tudja élni megfelelő lélegeztető segédeszközök alkalmazása nélkül. Ez egy irreális elképzelés és eleve kivitelezhetetlen. Ennek ellenére, ha mégis olyan helyzetbe hozza magát, aminek ez lenne az alapfeltétele, úgy a következményei nem mást terhelnek, hanem kizárólagosan csak őt.
A hitnek számtalan formája, tárgya lehetséges, és az lehet reális illetve irreális. Hihet valaki pl. egy lottó főnyereményben, ami reálisnak mondható még akkor is, ha nagyon kicsi rá az esély, mivel bekövetkezhet. Ezzel szemben lehet a hit tárgya abszolút irreális is, ami helyett célszerűbb reálisabbat választani a magunk számára, mivel lehetetlen, nonszensz dolgokban hinni ÉRTELMETLENSÉG... Ha pedig rájövünk erre, akkor a továbbiakban már eleve nem lehet számunkra az erő forrása.
A hit az egy adottság, ami erőt kölcsönöz a tulajdonosának, függetlenül a hite tárgyától. Így lehet ennek a tárgya Viracocha, a dalali Láma, vagy akár a sarki pék lánya is... Nem véletlenül a legtalálékonyabb vallásalapítók ha a politikai, világi céljaikat a hit köntösébe rejtik, akkor lényegesen nagyobb sikerre számíthatnak annak realizálódása terén.
Felmerülhet a jogos kérdés, hogy érdemes-e olyan dologban hinni, ami soha meg nem valósulhat?
Az elhitetni azt jelenti, hogy valakivel, valakikkel elfogadtatni egy reményt. Egy remény alapja mint már jeleztem, lehet teljesíthetetlen (irreális) és teljesíthető (reális) is. Mert egy remény reális, az még nem jelenti azt feltétlenül, hogy be is fog teljesedni, hiszen a külső tényezők hatása döntő lehet ezen a téren a végeredményre nézve.
Ha egy teljesíthetetlen (irreális) reményt próbál valaki bárkivel teljesíthetőként elfogadtatni valamilyen indíttatásból, úgy tudva, vagy tudatlanul, akarva, vagy akaratlanul dezinformál és az esetleges következményekért (legyen az anyagi kár, személyi sérülés, vagy egyéb más) vállalnia kell a felelősséget.
Erre szintén egy extrém példát említenék. Egyes vallások a soha be nem váltható túlvilági ígéretek reményében olyan tettre motiválhatják a hívőiket, aminek helyrehozhatatlan a következménye. Az iszlám a férfiak számára 72 szűzet ígér, ha a mennybe jutnak. Lehet ennél nagyobb jutalma egy egészséges férfinek? Egyik módja a mennybe jutásnak a mártírhalál, amit pl. az ellenség ellen elkövetett öngyilkos akciókon keresztül is ki lehet érdemelni.
Szóval láthatjuk, hogy hatalmas eltérés van a hinni és elhitetni igék jelentésében.
Az elhinni ige az elhitetninek a következménye. Valaki, vagy valakik által elhitetésre szánt információt készpénznek, igaznak könyvelünk el, azaz elhisszük, készpénznek vesszük azt. Az elhitetésre szánt információ lehet megalapozott és megalapozatlan, valós és valótlan. A megalapozatlan és valótlan információ elhitetése, azaz dezinformálás történhet tudva, vagy tudatlanul, akarva, vagy akaratlanul.
Az ember jól felfogott érdeke, hogy ne vegyen készpénznek valótlanságokat, mivel az által maga is hajlamossá válhat azok elhitetésére, azaz mások dezinformálására.
