Kedves Gyöngy! Ne tessék se nagyképűségnek se eredetieskedésnek se önzésnek venni, de engem "itt" nem igazán érdekelnek sem a helyesírási szabályok, sem az indulatosságaim sem a "nem tetszésem" valaki(k)nek, sem semmi egyéb.Engedtessék meg nekem itt, hogy hibáimmal-gyarlóságaimmal sőt, bűneimmel együtt "az legyek" aki valójában vagyok: esendő, küzdő, tökéletlen ember--aki azonban őszintén törekszik a jóra, nem utolsósorban Isten szeretete és szűntelen tisztelete révén.A magam módján és a vallásom meghatározta szabályok és rendszer szerint.És nem igazán zavar, hogy útálnak itt engem, de minimum: nem vagyok szimpatikus.Én akkor is keresztényi/keresztyéni módon SZERETEK ITT MINDEN EMBERT, s hogy mi ennek "reakciója", vagy van-e, nincs-e egyáltalán reakciója, "AZ" ENGEM NEM ÉRDEKEL! Nem várok senkitől--főleg itt--SEMMIT!ÉS ANNYIT IROK EZENTÚL IS NAGYBETŰKKEL, AMENNYIT JÓNAK ÉRZEK, ÉS FÜTYÜLÖK MINDEN HELYESIRÁSI SZABÁLYRA ÉS KOBVENCIÓRA--EZUTÁN IS. Áldott és békés-meghitt Karácsonykívánással: keresztkém
|