Néha van úgy, hogy az ember nem is tud róla, hogy pont ő az ellenségkép....így aztán nem tud mit kezdeni a kinevezéssel

(mint a filmben, ahol süvöltöttek a fazon füle mellett a golyók,de ő épp a walkmanjét hallgatta és azt hitte, hogy dobpergés van a zenében, meg véletlen egy másik épületet robbantottak fel, ő meg álmodott szép csendesen, arról, hogy milyen szép is az élet, és mennyi jó ember van körülötte)