"Néhányan ismertek, a legtöbben nem. Feldmár András vagyok. Vancouverben élek, Kanadában, és mielőtt mondanék valamit arról, amit csinálok, ami a pszichoterápia, egy kicsit beszélek magamról, mert ahogy halljátok majd, az én elképzelésem, hogy mi is a pszichoterápia, olyan személyes, hogy talán valami fényt derít rá, ha elmondom, ki vagyok. 1940-ben születtem, pont a háború előtt, és a forradalomig éltem Magyarországon, amikor 16 éves voltam. De nem politikai okokból, hanem az anyámtól szöktem meg. Addig vándoroltam, amíg Kanadába nem értem. Torontóban éltem 10 évig, ahol matematikát, fizikát és kémiát tanultam, de azt hiszem, csak azért, mert akkor még nagyon féltem, főleg az emberektől. Még angolul sem tudtam igazán, és a matematika, a fizika és a kémia nagyon jó olyanoknak, akik félnek az emberektől, mert csak papír és ceruza kell hozzá, és így az ember könnyen elzárkózhat másoktól. De mire megkaptam volna a doktorátusomat matematikából, addigra már nem féltem annyira az emberektől, és így meguntam a matematikát is."