Csak a kisbefektetők bukhatnak a Forráson

Ezer forint. Papíronként. Legalább ennyivel jutott kevesebbhez a reméltnél az, aki két hónapja a kárpótlási jegyek névértéken történő beváltásában bízott vagy arra spekulált. Utóbbi saját játéka áldozatává vált, aki azonban egykor megszenvedett érte, joggal beszélhet úri muriról. Az állam által kárpótlásra szánt 18-19 milliárd forint zömére ugyanis jóval áron alul tőzsdecápák tehetik rá a kezüket.


Kárpótlási jegy cseréje Forrás-részvényre. Csodát senki sem ígért - fotó: Kovács Katalin

„A” sorozatú törzsrészvények

Arago Rt. (30,43%)
ÁPV Rt. (22,20%)
Bartolus-Invest (17,87%)
Belföldi magánszemélyek (15,26%)
Intézményi befektetôk (5,66%)
Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. (4,72%)
Pannóniafilm Kft. (3,25%)
Devizakülföldi befektetôk (0,61%)
Forrás: Forrás Rt.

Kasszandra. A trójai leány joggal juthatott a napokban az egykori kárpótlásijegy-, ma Forrás-részvény-tulajdonosok eszébe. Nyáron többen is felvetették ugyanis a hazai tőkepiacon, hogy a kárpótlási jegyek legújabb bevonásával a kisbefektető rosszul fog járni. (MH, 2003. júl. 18.)

A kárpótlási jegy tulajdonosai abban reménykedtek, hogy papírjaikat az állam névértéken, 1742 forinton váltja át a Forrás részvényeire. A társaság papírjait azonban ezer forinton vezették be a tőzsdére, ráadásul az árfolyam azóta további harminc százalékkal esett. Eközben maga a kárpótlási jegy is totálisan elértéktelenedett, s ma nem ér többet 550 forintnál.

Csodát senki sem ígért

A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) vezetője keserûen legyint, júliusban figyelmeztettek a beváltás visszásságaira, ám nem figyeltek rájuk. Dióslaki Gáborék most vizsgálódnak, mit tehetnének. A Portfolio.hu online gazdasági magazin vitafórumán Dióslakit már ügyük árulójának bélyegzik a kisbefektetők. Okkal, oktalanul dühösek mindenre és mindenkire. A Magyar Hírlap tudósítójának többen új érdekvédelmi szervezet létrehozását helyezik kilátásba. Hisz átverték, becsapták őket! Átkozzák az államot és a Forrás-papírok zömét megszerző tőzsdecápákat, az Aragót és a Bartolust.

Joggal?
Nem.
Csodát senki sem ígért, s valljuk meg, keveseknek van morális alapjuk kérdőre vonni az államot. Egyedül az alanyi jogon kárpótoltak érezhetik magukat becsapva, ám közülük ma már csak másfél ezren vannak a Forrás-piacon. Több tízezren vannak viszont azok, akik spekulatív szándékkal fogadták el a Forrás ajánlatát. Igaz, ez csupán morális, nem jogi különbség. Mindemellett két-három milliárdnyi névértékû kárpótlási jegy is van még a piacon.

Ôk mire számíthatnak?
Az 1742 forintot elfelejthetik nyugodtan. Pedig a Forrásban lévő nyolc-kilenc milliárdos készpénzvagyon is bőven elég lenne a kisbefektetők Forrás-papírjainak és a jegyeknek akár ilyen áron való megvásárlására is. S akkor nem esett szó a legalább 10-11 milliárdra becsült különböző üzletrészről, részvénypakettről.
A Forrás vezetői állítják, cégüket nem erre hozták létre, de ha ezt akarnák is, a vas alapszabály (lásd keretes írásunkat) miatt önmaguk nem dönthetnek róla. Kellene a részvények majd ötven százalékát ellenőrző nagybefektetők beleegyezése.

A szegedi Pick és az orosz Gazprom megjelenéséig a Zalakerámiát is irányító Arago csoport nyilatkozni hivatott vezetői jelenleg külföldön tartózkodnak, elérhetetlenek. A fő tulajdonos, Leisztinger Tamás pedig nem szereti, ha betekintenek a kártyáiba. Lapzártánkig Magyarország határain kívül volt a Forrás másik nagytulajdonosa, a Dona Döme Kft.-n keresztül a Bartolus Investet ellenőrző Nobilis Kristóf is.

Így egyelőre nem tudjuk, mit tesznek majd. Azt tudjuk ellenben, mit lenne érdemes tenni hasonló helyzetben.

Pénz, pénz, pénz

Kisbefektető, nagybefektető, kárpótolt célja ugyanaz, minél több pénzhez jutni.
De miképp?
Mindegyik variáció alappillére, hogy a Forrásban minél több készpénz, állampapír, azaz likvid eszköz legyen. Tehát mindent, amit lehet, el kell adni, vásárolni azonban csak szimbolikusan.

(1)Első forgatókönyv.
A nagytulajdonosok legalább 2004 augusztusáig, azaz a vas alapszabály lejártáig kivárnak, hagyják az árfolyam apadását. Akkor átveszik a cég vezetését. Fontos, hogy jövőre már sor kerüljön az Antenna Hungária privatizációjára is, azaz a Forrás megválhasson „B” sorozatú osztalékelsôbbségi részvények

Belföldi magánszemélyek (12,60%)
Intézményi befektetôk (1,57%)
Devizakülföldi befektetôk (0,64%)
Forrás: Forrás Rt.

tízszázalékos csomagjától. A likvid vagyon így már elérheti a 15 milliárdot is. A pénzért ingatlanokat, üzletrészeket vesznek, úgymond teljesítik a Forrás hivatását. A megszerzett telkek, vállalatok azonban egyéb érdekeltségeikhez kötődnek, s nem is feltétlenül érnek ennyit. A készpénzvagyon azonban kikerül a Forrásból.
Árfolyam a mélyben, mindenki elad. Fillérekért megvan a cég, s a maradék hat-hét milliárdos vagyon. Ebből felvásárolható a maradék kárpótlási jegy, ami ekkor, ha egymilliárdot ér. A kormányzat is nyugodt. A haszon legalább tízmilliárd forintra rúg.
A kisbefektetőnek ez a legrosszabb, s talán a felügyelet sem hagyná.

(2) Második forgatókönyv.

A vas alapszabály
Ha van szigorú alapszabály, a Forrásé az. Az igazgatóság csak 2,7 milliárd forintig (az alaptôke harminc százalékáig) dönthet vásárlásról. Innentôl kezdve minden a közgyûlés hatásköre. Jövô év augusztusáig azonban csak akkor születhet érvényes döntés, ha jelen van a tulajdonosok kilencven százaléka, s az adott határozat mellett is legalább kilencvenszázaléknyian voksolnak. Ez vonatkozik a piacon lévô saját részvények esetleges felvásárlására, osztalékfizetésre, igazgatósági tagok választására, esetleges újabb kárpótlási jegy–Forrás cserére. tk

Nyárig nem történik semmi. A közgyûlés nem dönt az osztalékról, a kilencvenszázalékos többség ugyanis lehetetlen, ha a harminc- vagy akár tízszázaléknyi részvényes nem akarja. Nem kell szavazni, elég nem elmenni. A Forrás osztalékelsőbbségi árfolyama a mélyben. Fillérekért begyûjthető a tőzsdén lévő 10-15 százalék. Augusztusban a cég vezetése is megvan, fizessünk osztalékot? Még nem. Előbb érdemes felvásárolni a piacon lévő kárpótlási jegyeket, akkorra remény hiányában már azok sem kerülnek sokba. Utána nyomást kell gyakorolni az államra, végre már rendezni kellene a maradék kárpótlási jegy sorsát is. A pénzügyi tárca dönt, legyen még egy köre a kárpótlási jegy-Forrás cserének. Megtörténik. Mivel a jegyek többsége már megvan, megvan az ÁPV 85 százalékos pakettje is. Immár osztalékot is lehet fizetni.

A tiszta haszon hét-nyolc milliárd forint.
A kisbefektető nem jár jól, de ha türelmes, kereshet valamit.

(3) Harmadik forgatókönyv nincs.