Amit a terminológiáról írsz, egyetértek. Igyekszem elkerülni magam is az elkoptatott, homályos értelmüvé vált kifejezéseket. A fehérterror szót szerintem nem használjuk eltérő értelemben, én is a 19-21 között, döntően (tiszti) különítményes, illetve a nemzeti hadsereg, és az állami elnyomó hatalom megtorlásait értem rajta, aminek a bethleni konszolidáció vetett véget.
Ami a zsidókat illeti, helyzetüket jól írod le. De egy fontos dologról nem írsz, hogy a városi iparosság, munkásság körében is elég jól reprezentálva voltak, ezért nem csoda, hogy a szociáldemokrata pártban és szakszervezetekben is kiemelkedő szerepet játszottak. Persze emellett voltak zsidó gyárosok, bankárok, bérlők, tiszttartók, kereskedők, értelmiségiek is bőven, jól mondod: "a zsidóság szélesen oszlott meg a társadalomban."
Amit a 20-as Nemzetgyülésről írsz, az is pontos. Mi az oka? Az, hogy soha azelőtt olyan széles választójog nem volt, mint ekkor. Amikor 5% szavazhatott, ezek a rétegek nem kerültek be. 1920-ban azonban bekerültek. Egy baj volt: a szociáldemokraták ezt a választást bojkottálták - pontosabban bojkotálni voltak kénytelenek a fehérterror miatt. Ezért őket nem találjuk a parlamentben.
1922-re megváltozott a választási rendszer, Csak Bdapesten és 7 nagyvárosban maradt titkos a szavazás, a szocdemek csak itt indultak. Borsányi György szerint(Ld. alább idézett könyv) 1935-ig soha nem esett e helyeken szavazati arányuk 25% alá, és 122-ben 35-60% között szóródott. (Ezt mondjuk kis kétkedéssel fogadom, de ha lesz időm, megnézem a választási eredményekről kiadott albumban.) Ami biztos: 1922-ben 24-25 szociáldemokrata képviselő került be a parlamentbe, miközben csak ebben a városban tudtak elindulni, az ország nagy részén nem.
