|
Téma: Fejtő Ferenc beszólt Orbán Viktornak!
|
|
kaleb |
Válasz | 2005. augusztus 07. 20:40 | Sorszám: 31 |
|
"Kétségtelen, hogy Bethlen ellenezte az áltlános és titkos választójogot" Épp most olvastam Bethlen 1907-es cikkét a választójogról, mindenkinek csak ajánlani tudom, nagyon okos cikk. Kiderül belőle, hogy Bethlen miért ellenzi az általános választójogot. Mert pl. félt, hogy román kézbe kerül a hatalom, amely az ő leírása szerint nem egyszerüen a parlamenti döntéshozatalban való részvételt jelentette, hanem a vármegyei életben gyakorolt totális hatalmat, beleértve az iskoláztatást, a kinevezéseket, mindent. Nagyon őszinte cikk, nem tudom idézni, csak ajánlani. Benne van a nemrég megjelent válogatott írásai között. Egy másik szempont. A 24 év feletti románok 2/3-a analfabéta. A vita azon folyik, hogy analfabétáknak milyen feltétel mellett adható választójog. Bethlen elmegy odáig, hogy ha az adott megyében a lakosság megadott része elér egy bizonyos iskolázottságot, akkor megadná bizonyos feltételekkel, mondván, hogy akkpr legalább hallomásból tudják, miről szavaznak. Ahol nem éri el, ott nem adná meg. Kifejezetten megemlíti, hogy aki szervezett munkás, vagy gazdakürbe jár, annak már meg lehetne adni. Ilyen körülmények kellett dönteni a választójog terjedelméről. Én azt gondolom, hogy egy analfabéta allpr jár maga us jobban, ha nem kap választójogot, és inkább elfogadja, hogy azok szavazzanak akiknek megvan - nem az érettségijük, nem a diplomájuk - hanem a 6 elemijük. Bethlennek ebben volt igazsága, sőt én talán még szigorubb lettem volna nála. De azt kellett mérlegelni, hogy közeledett a háború, és nem várható el attól azonosulás, akinek nincsenek politikai jogai. Ezért gondolkodtak egyáltalán a választójog kiterjesztésén. Hogy milyen világ volt akkor, arra csak két példa. Teljesen komolyan javasolták a többes választójogot, hogy pl. egy érettségizettnek legyen 10 szavazata, egy analfabétának meg 1. (A pontos arányokra nem emlékszem, de ilyesmi volt.) Arra az általános választójog hívei sem gondoltak, hogy nőknek is lehetne választójogot adni. Tud valaki női parlamenti képviselőről 1920 előtt?
|
Előzmény: 7 |
|
|
onogur |
Válasz | 2005. augusztus 07. 08:25 | Sorszám: 8 |
|
Kedves Szalonna! Az idegenkezűség lehetősége ki van zárva.
A szabadkőműves történész mindig is ellenséges volt a magyarországi jobboldallal szemben. Egy idézet Fejtőtől, 2002 szeptember: "Az európaiság hiánya főleg a politikai és gazdasági életben, és különösképp a tollforgatók között feltűnő. Ami persze azzal is magyarázható és menthető, ami a magyar társadalomnak rákfenéje: egy igazi patinás, színvonalas, erkölcsileg konzervatív és szellemileg haladó középosztálynak még nem volt alkalma kifejlődni Magyarországon. Vannak pártok, amelyek polgárinak nevezik magukat, vannak polgári körök, de polgárok, a szó nemes értelmében, még nincsenek nagy számban. A hatalomért versengők a hatalomban még nem a közérdek képviseletét látják, hanem, igen sokszor, a harácsolás, a könnyű meggazdagodás egyik feltételét. Épp ezzel magyarázható a hatalomért való küzdelem szinte polgárháborús, kiélezett jellege, amely az utóbbi időkben megfigyelhető volt. Európainak lenni ma elválaszthatatlan a demokráciától, a szabadelvűségtől."
|
Előzmény: 7 |
|
|
