Putyin egyebek közt azzal alapozta meg hírnevét, hogy leverte a lázadást a második csecsen háborúban (1999), a Kaukázus azonban ismét a törvénytelenség és a káosz felé sodródik. Minderről a mértékadó Foreign Policy (FP) című hetilap közölt terjedelmes írást. A lap szerint ez a nyár az utóbbi időszak legvéresebb időszakát hozta a térségben, mivel azonban a régió térképe régóta lekerült a nyugati döntéshozók asztaláról, mindez senkit sem érdekel. Az újság megjegyzi, hogy a Nyugatnak nincs használható terve a helyzet megoldására, s arra sincs, miként működjön együtt az orosz hatóságokkal a kérdésben. A Bush-adminisztráció idején elkövetett emberi jogi sértések (Guantánamo, Abu Graib, Bagram, titkos CIA-börtönök) ráadásul lehetetlenné tették azt, hogy a nyugati demokráciák érdemben szót emeljenek a Kaukázusban elkövetett jogsértések ellen. A hetilap úgy véli, a térség problémái korántsem csak Oroszországra tartoznak. A terület, ahol nincs munkalehetőség a fiatalok számára, hosszú ideje a szélsőséges muszlim csoportok toborzóhelyévé vált, s mivel a határok – amelyek Európa határai is egyben – átjárhatók, a kaukázusi instabilitás az amerikai és az európai biztonsági érdekekre nézve is fenyegetést jelent, nem beszélve arról, hogy a jelenség az oroszországi demokráciát is veszélyezteti. Az FP szerint a Kaukázus olyan, mint a rák Oroszországban, az erőszak onnan más területekre is átterjedhet. A lap szerint az is aggasztó, hogy a tettesek, akik meggyilkoltak több, a térségben elkövetett jogsértésekkel foglalkozó újságírót és jogvédőt, szabadlábon vannak.