Épp az történt, hogy nem "eredt" a hatalma, hanem csakúgy jött: például a mindenható Párt jóvoltából, majd színre lépett az USA nagykövetsége és Soros György. Röhög a világ, amikor Kádár börtönéről és a pártkizárásról szónokol a fingerkedő - előzőleg Vásárhelyi tette ugyanezt az "elvtársaival", de akkor halálra ment a játék... Az effajta hazaáruló komcsi banda jól tudta, hogy a színjátékban egyszer fent, egyszer lent van a pártkönyvecskét lóbáló fenevad, s akkor köll élvezni az életet és ritkítani az ellen sorait, amíg fent élvezheti a pártindulókat a fasizmusból idesodródott bozótharcos. Mert eljön a lent ideje, s akkor meg kell úszni, mivel újra fel is kerülhet az ember... Mindezt osztályharcnak vagy állandó éberségnek vagy permanens forradalomnak is lehet nevezni - a lényeg azonban az emberirtáson volt. Vásárhelyi megúszta, oszthatta az észt. Bezzeg Kun Béla nem magyarázhatta el utólag, hogy milyen szörnyű volt Trockij, mily' rettenetet gerjesztett maga körül Sztálin... Pedig milyen nagy igény van Kun Béla elvtárs helyzetelemzésére!
|