végül is jó az..mert amúgy is minden szubjektív...ami egyik ember számára semmitmondás, az lehet a másiknak érdekes..persze előbb utóbb mindenki kialakítja, kinek az előadására fizet be, és kiére pedig nem..kit kerül el messzire és kivel érzi úgy, hogy élmény a találkozás , beszélgetés...kire kíváncsi, kire pedig nem..nyilván gyanakodva közeledek a dicsekvőkhöz az önmagukat dicsérőkhöz, ahogy öregszünk kialakul egy rókaszimatunk,átlátunk olyan képmutatásokon, amiken talán naívabb korunkban még nem...ez is idő, kor kérdése....
|