Atyák és fiuk a fénybenMost őskép ismétlődik bennünk,
Itt az idő, tanuságot tenni,
Még csak a sárkány fejét látom,
S az élet, nem tud megszületni.
Homályosan is, tükör által,
Oltalmaz, - ki ember, benne él –
Nász nélküli boldogasszony hív:
Értünk áldoz ma, miénk a fény!
Lépjünk máglyára, vár a próba:
Zengjen a dal, gyulladjon a láng,
Szentlélek templomában fiunk
Jézus arcával kér feloldozást.
Anyag börtönéből ős lélek
Szabadul, lendül fecske szárnyon,
Szent Októberrel egünkre hág,-
S szabadság hoz új feltámadást.
