. . . Úgy mint ahogy a törzs adja a virágzó galynak a föld borát s az éltető erőt - adom én is ezt a cenzor által megcsonkított verskötetet Zoltán fiamnak itt a Vár tövében, ahol mégis fénylik a nap és kopog a kőfaragók kalapácsa, mert bármilyen földi elrendelés szerint fut is a népek sorsa, az élet diadalmas és legyőzhetetlen marad.
Buda, 1951 Április hava