"Költőtárs" bonyolult? BETÍLtom/belátom!? - akár magamat is...Révai et-t idézve...valóban bonyolultan válaszoltál, de megértettem (majdnem)... a majdnem bizonytalansága hívta elő asszociációmat Jeanne D'Arc iránt, akit imádok, a jelen Hölgyet azonban ismeretlenül kompromittáltam, kéretlen -D. Q. - búsképű lovagként... Megvallom, élvezettel olvasom roppant ívű műveltséged legendáit, köztük elszórva, az igazság aposztrofált matematikai személes/szemléletes trükkös "kakukk-gyökeit"...példáit... Azt azonban hangsúlyoznám, tapasztalatom alapján,hogy a gondolati játék, mint például egy szerelmes vers élménye, merőben más, mint a szerelem valósága... Tudod, nagy művészet a jelent eltüntetni, akár, a dt ponttá zsugorítás technikájával, az időt és a változást emelni mindenek fölé, de egy megtestesült gyerekkel/egy Évával/ ezt már nem lehet megtenni. Az ego megteszi ezeket és más manipulációt is gátlástalan illúzionistaként, de egy felsőbbrendü én,(P. Branton) mindig a helyzet ura marad...nemigaz? Mit is akartam mondani? Ja, igen, remélem eszesebb vagy, annál, annak ellenére, mint akik okítottak anno, éles/életes/életed minden (dt) pillanatában? Alig merem remélni, hogy nem értettél félre - Osho és Tolle idézeteimmel...et se terra...et ce
|