Új téma  Új hozzászólás

Gondola főoldal | beállítások | regisztráció | keresés | GYIK | fórum főoldal | moderáció
  előző téma   következő téma
»  gondola Fórum   » Kultúra   » Költészet.

Ha vissza akarsz térni az előző témához, használd a böngésződ vissza (back) gombját!
   
Fórumunkon a regisztráció szünetel
Téma: Költészet.
SenKyse
  Válasz | 2008. december 09. 12:58 | Sorszám: 429
improvizáció


hajnali hallali hó
tizenkét kisrigó
tizenkét nappalon
tizenkét éjen át

mi is volt mennyiség
mi is ment regiment

kitárul lelkemben
bezárul szememben
zöld sárga zöld sárga kék
kitárul szememben
bezárul lelkemben
sebben a sebesülés
hallgatja hallatja
láttatja áthatja
nincs erre nincs arra
menekülés

mozgókép gurul át
mosolyra nyíl a száj
szemekre fátyolka
csengetve kibomol
mozdul a filmszalag
látványos jelekkel
csengetve bongatva
gurul a guruló
hosszúkás filmidő
hallali hó

*

Előzmény: 413
SenKyse
  Válasz | 2008. november 23. 08:50 | Sorszám: 421
*
"Tér és idő keresztjére vagyunk mi verve, emberek” (Pilinszky)

Idő.
Teremtődésével - elmúlásával minden pillanat első és utolsó pillanat.
Tér.
A vertikális tengely Jézus Krisztus. Szálla alá poklokra, harmadnapra feltámada.
Horizontálisan jobbról Lucifer, balról a Sátán.

merre lépek ki a téridőből?

*

Előzmény: 413
SenKyse
  Válasz | 2008. november 23. 08:45 | Sorszám: 420
*
a líra logika, és tudomány feletti világából
merítkezik, lehelet érzékeivel, Alexander

*

Előzmény: 413
SenKyse
  Válasz | 2008. november 15. 22:32 | Sorszám: 418
jav.:
code:

készenlét
.
.
a karmesternek: lassú, teljes csendre
.
.
.
.
hőség válla sötét
karcsú támla az ég
lefogja haldokló tekintetét
vörösből vergődve kivérző éj
és partszakasz
partszakasz
sötét

Előzmény: 413
SenKyse
  Válasz | 2008. november 15. 22:29 | Sorszám: 417
code:

készenlét


a karmesternek: lassú, teljes csendre

hőség válla sötét
karcsú támla az ég
lefogja haldokló tekintetét
vörösből vergődve kivérző éj
és partszakasz
partszakasz
sötét


*

Előzmény: 413
SenKyse
  Válasz | 2008. november 11. 19:30 | Sorszám: 414
a karmesternek:
2hangra,kékcsendre,sensibilmente
*
Hazaérő

Félénken bolygunk vágyunk tündér erdején át,
tövises umbra ágbogak között madárszárny,
ijesztő róka, vöröslő. Minden emlékünk
éhengző ordas falta, semmink sincs igazán.
De a pillanatot szakadatlan alkotjuk,
lázas lélekzetünk virágzó illatával.
Csak a hit van: hűs, fénylő forrást rejt e vadon.
Majd a fojtogató indák közt váratlanul
hazatévedünk, égőn fonódó testünknek
végtelenül szépséges mőbius ösvényén.

*

Előzmény: 413

Időzóna: CET  

Új téma  Új hozzászólás       előző téma   következő téma
Ugrás:

Email a webmesternek | Gondola