+ Papp Árpád + http://www.buvopatak.hu/index.php?option=com_wrapper&view=wrapper&Itemid=103 „Akkor temetődött minden hófúvásba
Földtől csillagokig borult fehér gyászba”
*
Ma már nem töprengsz -
könnyedén ejtesz ki minden szót.
Tégy vissza a szádba egy-két érdes kavicsot:
Hadd botoljon meg rajtuk a nyelved -
Dadogni tanulj!
(Demoszthenészhez)
*
De hát ki mondta nektek, Herakleitoszom,
Hogy egyszer is lépjetek abba a folyóba?
*
Vakotás, gyerekkori vásárfia tükröm -
Semmi köze trükkökhöz, tükrözéshez.
Dugdostam,
elejbéd tartom, népem:
Bepárásodik-e?
-------------------------
újgörög költők gyönyörű fordításait is köszönhetjük Neki,
Ritszosz, Szeferisz, Kavafisz, Pappasz, Szarandisz szólalt meg általa magyarul
--------------------------
Fivosz Delfisz verse Papp Árpád fordításában:
És újból a pacsirta… Az elveszett kert.
Az ártatlan szívek, távoli madarak, bukdácsolva a láthatár hullámain.
Nyitott tornácunkon nagyanyám - lapozgatta nekem
a gyerekkori esték csillagképekkel illusztrált
mesekönyvét
*