Gavallér Jánosnak,aki szívében érzi Istent
„halántékod mint a gránátalmagerezd
a fátyolod mögött”
„A természet rejtekezni szeret”
gránátalma dal
betegen vackolódván vigaszul
ajándék gránátalmát kaptam
csak nézegettem sokáig csöndben
sebzett szám varrottan szótlanul –
bontva a piros páncél gömböcske
mint tündöklő ékkőragyogás
szunnyadozik némán a sok kis mag
rubintos cseppekben gyöngyözve
arany fényét hő napsugaraknak
fán ringatózva begyűjtötte
szélsimogatta vegykonyhájára
értőn csillagok bólintgattak
míg énekek éneke hangozna
gyümölcsök gyümölcséről zengne
mint hajnalok hajnalán sugarak
hullámok hárfáján dalolva
-ky 2010 november
*