„És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, amint alászáll a mennyből az Istentől, felkészítve, mint egy menyasszony, aki férje számára van felékesítve. Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trón felől: Íme, Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga Isten lesz velük, és letöröl minden könnyet szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.” (21,2-4)

II. János Pál pápa Berlinben, 1996 június 23-án, vasárnap délben az úrangyala elimádkozásakor jelentette be hogy:

„Európa történelme, az emmauszi tanítványokhoz hasonlóan, az Úrral való találkozás felé halad.” (Távlatok- A Magyar Jezsuiták Folyóirata, 1998/4, 631. old.)

A fent említett „mennyei Jeruzsálem”/„Isten sátora” nem volt egyéb, mint az 1999.08.11-i, teljes napfogyatkozassal hatásfokozott kozmikus kereszt, amire már az asztrológiában, kabbalah-ban, hermetikus ismeretekben és a héber nyelvben is jártas, zsidó származású Nostradamus (1503 - 1566) is felhívta az utókor figyelmét:

„L` an mil neuf cens nonante neuf sept mois, Du ciel viendra un grand Roy d` effrayeur,” (Centurie X., LXXII.) (Les Propheties de M. Michel Nostradamus, Dont il y en a trois cens qui n`ont encore jamais été imprimées; A Lyon, 1566; S. 164)
„Ezerkilencszázkilencvenkilenc hetedik havában az égből megérkezik a rettegés nagy királya.” (Centuriák X. 72.)

Erről a kozmikus sárkányról (a Föld köré tekeredett kozmikus kígyóról) és ennek szellemi hatásáról állítja a Jelenések könyve, hogy ez maga az Ördög, a Sátán, aki tévútra vezeti az egész világot (12,9). Erre a napra lett időzítve Postdamban az „Abraham Geiger Kolleg” alapkövének Dr. Walter Jacob (1930 -) főrabbi általi lerakása, amely a II. világháború óta Németországban az első felépített Rabbiképző Intézet. Rómában II. János Pál pápa egy helikopterben ülve követte figyelemmel a napfogyatkozás árnyékának elhaladását.

A teljes napfogyatkozás árnyékának centruma az európai szárazföldet a normandiai tengerparton fekvő Dozulé (é.sz.: 49°13´57˝, ny.h.: 0°02´31˝) nevű helyiségnél érte el. Egy 1984-ben német nyelven is megjelent francia kiadvány („Dozulé-Botschaft Christi, Einzig und endgültig - Das Glorreiche Kreuz - Zeichen des Menschensohnes” - „Dozulé-Krisztus üzenete, egyedüli és végérvényes - A dicsőséges kereszt - Az Emberfiának a jele” Dozulé-t tekintette ennek a kozmikus misztériumnak központjául:

„Ez a kereszt uralkodik a világon, és a világ ezt nem sejti, vagy nem ismeri, vagy elfelejtette. És mégis ez az egyetlen reményük.” (10. old.)
„Mondd a papnak, hogy ez a dicsőséges kereszt, ami ezen a helyen kell felállítódjon, Jeruzsálemmel azonos kell legyen.” (12. old.)

A napfogyatkozást követően több kisebb és nagyobb keresztet állítottak fel Dozulé-ben, ennek ellenére nem ez a helyiség játszott kiemelkedő szerepet, hanem sokkal inkább a Bakonyban található Kab-hegy (é.sz.: 47°2´51˝, ny.h.: 17°38´58˝) és annak környezete. A teljes napfogyatkozás árnyékának középvonala helyi idő szerint 6 másodperccel 12 óra után, délben érte el a hegyet:

10:49:30 UT = 11:49:30 CET/MEZ = 12:49:30 CEST/MESZ = 12:00:06 Helyi idő

Az árnyék haladási sebessége északnyugattól délkeleti irányba hozzávetőlegesen 710 m/s volt, ebből adódóan helyi idő szerint pont délben még körülbelül 4 kilométerre északnyugatabbra volt megfigyelhető, mégpedig a közel 2000 lélekszámú Úrkútnál. Itt ért földet „Úr kútjánál” az úgynevezett „mennyei Jeruzsálem”.

„Azon a napon - így szól az én Uram, az Úr - naplementét idézek elő délben, és sötétségbe borítom a földet fényes nappal.” (Ámósz 8,9)