A történelmi Názáreti Jézus élete tudatosan egy kozmikus misztériumra épült fel, ennek következtében születésének és kereszthalálának dátumait a héber kabbala féltve őrzött titkának, a Schemhamphoras-nak tekintetbevételével lehetséges csak sikeresen feltárni.A tudatos kifejezést azért merem itt alkalmazni, mivelhogy szerintem ezt bizonyítani tudom. Ezt az állításomat arra alapozom, hogy a nem kanonizált Jakab-féle apokrif ősevangélium manifesztációja értelmében a 3 éves Máriát, amikor szülei, Anna és Joákim elvitték a jeruzsálemi Templomba, hogy születési adottságából adódóan JHVH szolgálatába állítsák, Zakariás pap (Erzsébet férje) azt hangoztatva fogadta a kislányt, hogy a Megváltót neki lesz a feladata világra hoznia. Ennek érdekében 9 éven át tartózkodott a Templomban, felkészülve a neki szánt szerepre.
A kanonizált Újszövetségben nem találjuk Mária életének bemutatását, márpedig enélkül a kutatónak problémás Jézus születése és kereszthalála időpontjainak autentikus és korrekt meghatározása.
A tradíciók szerint Máriára születésekor rászállt a Szentlélek, amiből joggal arra lehet következtetni, hogy a Schemhamphoras (Isten 72 szelleme) egyik kozmikus forrásának égisze alatt kellett meglássa a napvilágot. Ez tehette eleve alkalmassá a kislányt a jeruzsálemi Templom beavatott papjai szemében a Megváltójuk megfelelő időben történő majdani világra hozatalára.
Azok a kutatók, aki munkáik folyamán elzárkóznak attól, hogy a vallások misztériumainak, vagy Jézus életének feltárása során figyelembe vegyék azt a tényt, hogy ezek elválaszthatatlanok az ősi asztrológiától, azok nem járhatnak sikerrel ezen a téren. Ne tévesszen meg az senkit, hogy az ezzel való foglalatosságot ezen vallások egy része szigorúan tiltotta hívő tömegei számára. Ez joggal tekinthető hitvédelemnek és misztériumok védelmének.
Zakariás pap tehát Máriával már 3 éves korában tudatta, hogy neki kell majd kihordania a Megváltót a Jakab-féle apokrif evangélium interpretációja értelmében. Ebből adódóan joggal jut az ember arra a konklúzióra, miszerint Zakariás azzal is tisztában kellett legyen, hogy a Megváltójuknak mikor kell megszületnie, amit Máté elmondása szerint a "betlemi csillag" jelzett (2,9).
Feltétlenül megszívlelendő ezzel kapcsolatosan a hamburgi planetárium igazgatójának, Thomas W. Kraupe professzornak a véleménye: "Az asztronómia egymaga nem tudja megoldani a karácsonyi csillag rejtélyét. Mindenekelőtt annak értelmezése meghaladja minden tudomány kompetenciáját." ([url=https://www.domradio.de/artikel/astronomie-allein-kann-raetsel-um-stern-von-bethlehem-nicht-loesen?page=7&utm_source=google&utm_medium=cpc&utm_campaign=dyn&gclid=EAIaIQobChMI 5Kaursvc7QIVw-J3Ch3xGQgVEAMYASAAEgJSL_D_BwE]forrás[/url])
Teljes mértékben igaza van a professzornak, mert annak ellenére, hogy tudományos körökben az ősi asztrológia áltudománynak számít, attól még arra épültek fel igazolhatóan a vallások misztériumai, akárminek nevezzük is azt... Ebből az következik, hogy a tudomány ilyen irányú álláspontja indifferens, merthogy ezt figyelmen kívül hagyva csak hibás eredményekre juthatunk!
Jézus életének fontosabb dátumait csak az asztronómia, kronológia, vagy bármi más tudományág kizárólagos figyelembevételével képtelenség feltárni, ezért kívánatos és elvárható lenne, hogy a tudományos álláspont ezen a téren ne legyen akadályozója a sikeres megoldásnak, azaz ne legyen kontraproduktív.
Az Újszövetségnek Mária élete bemutatásával kapcsolatosan hiányosságát köszöböli ki a II. században készült Jakab-féle ősevangélium. Mária édesanyja Anna, és édesapja Joákim idős emberek voltak ugyanúgy, mint Keresztelő János szülei, Erzsébet és Zakariás. Annának egyszer megjelent JHVH angyala és tudtára adta, hogy lánygyermekük fog születni, akit majdan az egész világ ünnepelni fog:
"És íme, az Úr egyik angyala hozzálépett és így szólt: "Anna, Anna, Isten az Úr meghallgatta könyörgéseidet, te megfogansz és szülni fogsz majd, és áldott kell legyen ivadékod az egész földkerekségen." (26. old.)
Itt megjegyezném, hogy a Jakab-féle evangéliumból származó összes idézet német nyelvről történt fordítása a Németországban élő mitológiakutatónak, Klaus L. Matefinek a tanulmányából származik Karl Friedrich Borberg professzornak a "Die apokryphischen Evangelien und Apostolgeschichten, Erste Hälfte, Stuttgart, 1840" könyve alapján.
A hagyományok szerint Máriára születésekor "rászállt a Szentlélek", aminek időpontját kizárólagosan csak a Schemhamphoras (Isten 72 szelleme) figyelembevételével lehet meghatározni. Ennek alapján Mária i.e. 23.12.18-án jött a világra.
Amikor Mária egy éves lett, Joákim ünnepi lakomára hívta meg a papokat, írástudókat, véneket és a népből sokakat. Ennek alkalmából mondtak áldást a papok a kislányra, amiben Máriának az örökre szóló szakrális elhivatottságára hívták fel az ott lévők figyelmet:
""Joákim odavitte a leánykát a papokhoz, és a papok megáldották őt mondván: ,"Atyáinknak Istene áldja meg ezt a leánykát és adjon neki egy nevet, amit örökké emleget minden nemzedék." - És az egész nép mondta: "Úgy legyen, úgy legyen, Amen!'" - Joákim odavitte a leánykát a főpapokhoz, megáldották őt mondván: "Dicsőséges Isten áldja meg ezt a leánykát, és adjon neki vég nélküli (örökké tartó) áldást."" (30. old.)
Anna fogadalmat tett arra, hogy Máriát JHVH szolgálatába fogja állítatni, ezért amikor a gyermek 3 éves lett, elvitték a jeruzsálemi Templomba, ahol Erzsébet férje, Zakariás pap az alábbi szavakkal fogadta a leánykát:
"Az Úristen naggyá tette nevedet a Föld minden nemzedéke között: az utolsó napokban nyilvánvalóvá teszi benned az Úristen, Izrael fiainak megváltását." (32-33. old.)
Az eddigi három idézet ismeretében minden további nélkül ki lehet jelenteni, hogy Mária a születési adottsága következtében lett kiszemelve a papok által a Megváltó majdani világra hozatalára. Az itt prezentált három idézet és magyarázat szerintem nélkülözhetetlen Jézus élete kozmikus misztériumának további feltárásához
Mária 3 éves korától Zakariás pap védőszárnyai alatt nevelkedett a jeruzsálemi Templomban:
"Későbbi hagyomány, hogy Zakariás nevelése alatt, a jeruzsálemi templomban nőtt fel, mert Istennek volt szentelve." (forrás)
Mária 9 évet töltött ott JHVH szolgálatában, majd 12 éves korában a papok szerint eljött az ideje, hogy eljegyezzék egy általuk kiválasztott férfivel annak érdekében, hogy a Megváltó jövendőbeli anyja ne válhasson időközben érdemtelenné erre a neki szánt nem éppen hétköznapi szerepre. A vőlegény kijelölését a főpap Zakariásra bízta, akinek a választása a galileai Názáretben élő idős és özvegy Józsefre esett. A főpap arra kérte meg Máriát és másik hat szüzet, hogy az "istenháza" számára készítsenek függönyt, amit joggal feltételezhetően egy megadott időpontra kellett Máriának eljuttatnia Názáretből Jeruzsálembe. József ács volt, és mivel foglalkozása következtében hosszab időre távol tartózkodott otthonától, ezért a fiatal menyasszonyát fiaira bízta. Közben Mária elkészült a főpaptól kapott feladattal és Jeruzsálembe utazott, hogy átadja a kész függönyt. Nincs információnk arra nézve, hogy milyen körülmények között történt meg az említett függöny átadása. Miután a Templomból távozott, azonnal rokonához, Erzsébethez ment látogatóba:
"Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, örömében megmozdult méhében a gyermek (*Keresztelő János), maga Erzsébet pedig eltelt Szentlélekkel." (Lukács 1,41)
Ez a mondat ismét egy rendkívül fontos információt tartalmaz. Erzsébetnek a Szentlélekkel történt "eltelését" kizárólagosan a Schemhamphoras i.e. 9.05.20-án létrejött egyik kozmikus forrásának szellemi hatásával lehet csak magyarázni.
A Jakab-féle ősevangélium az alábbi módon írja le Mária találkozását Erzsébettel:
"A köszöntést követően elment innen a rokonához, Erzsébethez, és kopogott az ajtaján. És amikor Erzsébet meghallotta, eldobta azt ami a kezében volt, és futva kinyitotta neki az ajtót; megáldotta és mondta: "Áldott vagy te a nők között, és áldott a te testednek gyömölcse. És hogy jutok én ahhoz, hogy az én Uramnak anyja látogat meg engemet? Lásd hát, megmozdult bennem a gyermek, és üdvözölt tégedet." - Azonban Mária nem értette a titkokat, melyekről neki Gábriel (*arkangyal) beszélt; és felpillantva az égre mondta: "De ki vagyok én, hogy a Föld minden nemzedéke engemet kell áldjon?" - Három hónapot töltött el Erzsébetnél, aztán visszament a házukba. Azonban napról napra teltebb lett a teste, és elrejtőzött Izrael fiai elől."
Erzsébet úgy köszöntötte Máriát, mint aki már akkor a méhében viselte Izrael jövendő Megváltóját. Az alábbi bibliafordítás nyújtja tán ezzel kapcsolatosan a legtalálóbb magyarázatot:
"Aldot vagi te asszonioknak közötte mert aldott az te mihednek giümölcze." (Szilveszter János: Új Testamentum, Bécs, 1574, Lukács I,42)
Erzsébet itt félremagyarázhatatlanul azt állította, hogy tudott Máriának a teherbe eséséről, ami aznap kellett megvalósuljon, ugyanis az "áldott magzat" kifejezésből arra kell az ember következtessen, hogy a magzatot kizárólag csak az előbb bemutatott konstelláció miatt nevezhette áldottnak, aminek alapján lehetett Máriát is annak szólítania.
JHVH egyik szellemi hatásának égisze alatt fogamzott meg tehát Jézus i.e. 9.05.20-án, ami a jeruzsálemi Templomban kellett megtörténjen, hiszen erre készítették fel a papok 9 éven keresztül. A vallási mítosz szerint a testi megtermékenyülés a Szentlélek által valósult meg...
Folytatás köv.