Jót röhögök itten olykor, amikor néhány ide beirogató olvtárs--főleg a nőneműek(!)--- engem toporzékoló, szikrát szóró szemű, ORDITOZÓ-DÜHÖNGŐ FÉLŐRÜLTNEK képzel.
Tudniillik ha tudnák, hogy milyen unalmas, túlcsendes, kevésbeszédű és zárkózott manus vaok' valójába'--talán el se' olvasnák, amiket írok.Mondhatnók: AZ ALUDTEJ HOZZÁM KÉPEST HÁBORGÓ TENGER! Igy is alig hiszem hgy ezt a commentet valaki egyáltalán elolvassa--talán a XXII.század végin esetleg.Ha-ha-ha!
keresztkem
|
