a pont - még geometriai fogalomnak is kilépett a téridőből. Nincs. Üres. Mégis mindent hozzá mérünk- mondjuk a koordináta geometriában,
de tudati akcióra átlépve: nem úgy szemlélem a világot- hogy egy rendezetlen halmaz, amire kívülről rátekinek, na mi is ez itt mellettem?
-hanem egy rendező tudati középpontból- ami felé fordulhatok- [noha nincs téridőben,sőt: nincs, üres]
akkor - ez egy nagyon fontos "MEGFORDULÁS"
(sokszor próbáltam elmondani, semmi sikerrel
- de ez az a tudati lépés- metanoia = megfordulás -
ami a forrás felé közelít- amiből lép ki, amiből megnyilvánul a létesültek [csalás, gyönyörű!gyönyörű csalás!] világa. Az elvarázsoltból- a varázsló felé-
A kicsi gyermek még érzi ezt, ez adja a kreatív hozzáállását a megismeréshez.
metanoia- meta[g]noia (gnósis)- a megismerésnek egy ontológiailag magasabb foka

ilyesmi
(T.S.Eliot Hamvazószerda - úgy fordul meg, hogy nem fordul meg - "a bizonytalan bizonyosság")